A Főiskola exodusa és új otthona Sopronban 1918 november -1922 február.

Az előadások a következő témára: "A Főiskola exodusa és új otthona Sopronban 1918 november -1922 február."— Előadás másolata:

1 A Főiskola exodusa és új otthona Sopronban 1918 november -1922 február

2 Források, szakirodalom NymE Központi Levéltára, Tanácsi Jegyzőkönyvek és iratok Soproni Levéltár iratai Lichner (Szilas) József feljegyzései (Erdészettörténeti közlemények LXV. Bp. 2004) Krug Lajos: Tüzek a végeken (az ide vonatkozó megfelelő fejezet ismerete kötelező)

3 A történelmi Magyarország összeomlása, a Felvidék cseh megszállása 1918 október 31. Az ifjúság a rend fenntartására felelősséget vállalt November 1. A főiskolai hallgatóság fegyveres nemzetőrséggé alakult Szikoszky Zoltán vezetésével. Éjjel-nappal védték Selmecbánya és környéke nyugalmát November eleje hadüzenet nélküli Csehszlovák támadás éri Felső Magyarországot November végére a spanyolnátha elérte Selmecbányát 4 főiskolás meghal a betegségben

4 Hősi halottaink a Felvidéken A hallgatók több éves frontszolgálat után, önkéntesként a rend fenntartására vállalkoztak Baumerth Károly e. é. önk. erdőmérnök- hallgató, hazafiúi kötelességének teljesítése közben, mint nemzetőr hősi halált halt Nagysápon Hurtay György és Zámbor Pál erdőmérnök- hallgatók a korponai zavargásoknál tanúsítottak önfeláldozó szolgálatot. Hurtay ott kapott sebesülésébe belehalt.

5 Hősies értékmentés Pénzügyminiszteri rendelet vette tudomásul az előadások szüneteltetését, s veszély esetén a legfontosabb és legértékesebb iratok és tárgyak megmentésére vonatkozólag intézkedett december 6-án a Budapestről visszatérő rektor (Réz Géza) bejelentette a pénzügyminisztérium rendeletét, miszerint a főiskola tulajdonát képező értéktárgyaknak elszállításáról haladéktalanul gondoskodnunk kell Bejelentette Felső Magyarországnak a csehek által való megszállásának eshetőségét A tanács egyhangúlag csatlakozott Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligájához. Az íveket aláírásra szétosztották és köröztetették. A TEVÉL felhívását pedig közölték.

6 Szita Dezső fhdgy hallgató, nemzetőr parancsnok és 121 hallgató társa három napon át pakol, ládákat szegel és menti a menthetőt. A főiskolai ifjúság élelmezési viszonyainak javításához sürgős pénzsegélyt kért. A kérést a tanács melegen pártolta. Indoka: „a hallgatók egyrészt a város és vidékének közbiztonsága érdekében felbecsülhetetlen szolgálatot tettek, másrészt a főiskola tulajdonát képező értéktárgyak megmentésében, illetőleg gyors elszállítása érdekében önfeláldozóan segédkeztek” NymE L

7 Búcsú Selmectől A felbecsülhetetlen értékek (múzeális könyvek, műszerek) mentése. Vasúti szállítás, Ferencvárosi pu. - PM raktározás Floch György és a tízes tanács (utolsó selmeci és első soproni köri elnök) 1918 december 13-14 – könnyes búcsú. Az ifjúság Hontnémeti felé szekerekkel és szánokkal elvonul…

8 Menekülés Selmecről Illusztráció Ruzsinszky László Tempus c. könyvéből (NymE K)

9 Krug Lajos A menekülést, Selmecbánya elhagyását Krug (Missuray-Krúg) Lajos írta meg Tüzek a végeken c. könyvében (1930, 2008) Munkájához Popper József bányamérnök-hallgató naplóját és visszaemlékezését használta fel.

10 Csehszlovák megszállás 1918 dec. vége. Küldöttségek Miskolcon és Budapesten a főiskola ideiglenes elhelyezése ügyében Réz Gézát, Kövesi Antal prorektor helyettesítette 1919. január eleje. Csehszlovák kormánybiztos Selmecbányán. A területrablók megállapításai: - Selmecbánya Csehszlovákia, az értéktárgyak elszállítása jogtalan volt - az előterjesztések magyar és tót nyelven szerkesztendők - A tanári kar és a helyben maradt ifjúság ne izgasson Csehszlovákia ellen

11 Az új székhely kérdése Számtalan elképzelés: Kecskemét, Győr, Székesfehérvár, Gödöllő, Eger, Sopron, Miskolc, Keszthely, Hajmáskér, 1919. február 2. Kismarton és Sopron kerül előtérbe Február : összeütközések, súrlódások a megszállók és hallgatók között Selmecen (Balogh Béla, Jakóts Sámuel emh) Internálás és kitoloncolás veszélye fenyegeti a hallgatókat A csehek az erdőmérnöki osztály fenntartására semmiféle ígéretet nem tettek A tanári kar nem esküszik fel a Csehszlovákoknak

12 Lähne Húgó államtitkár Thurner Mihály és Réz Géza szerepe a Főiskola ügyében Agilis és fáradhatatlan munka volt a Főiskola Sopronba való hozatala. (1919. január vége – február eleje) Thurner Indoklásából: A soproni Károly laktanya ideiglenes elhelyezésre alkalmas (bizottsági vélemények) A tanárok és hallgatók lakáskérdését megoldják (felhívások) Sopron iskolaváros A városnak 10 000 kat. hold erdeje van (gyakorlati erdész oktatás) A városnak van saját kőszénbányája (Brennbergbánya, bányászok) A főiskolát idővel egyetemi rangra kell emelni A nemzetiségi mozgalmak közepette, a magyar minisztériumok érdeke idetelepíteni a főiskolát – Az intézménynek mint a magyarság egyik végvárának kell őrt állnia a Lövérek alján

13 Beszédes kordokumentum a soproni Levéltárból Thurner felhívása a város polgáraihoz

14 A végleges döntés 1919. márc. 1. Sopron az új és ideiglenes székhely Március 4. Réz, Krippel, 5 tanársegéd és 40 hallgató Sopronba érkezik Sopron, március 12. A Károly Laktanya hivatalos birtokbavétele a Főiskola részére Sopron, március 13. A szépítőegylet vendégül látta az első selmecieket a Hubertusz vendéglőben Selmec, március 14. A tanszemélyzet 90% a magyar állam kötelékét választja Március 15. Szabad elvonulás Selmecről (tanári kar nagy hányada) Március 19. Lichner Béla hallgatói segítséggel megmenti a főiskola készpénz vagyonát 150 000 Koronát Március 30. Az utolsó hallgatói tüntetés Selmecen (bányászati palota) a megszállás ellen

15 Réz Géza rektor kérése ifjúsági menza ügyében 1919. március 12. SL

16 „Ideiglenes székhely” további értékmentés Április eleje Lichner József megmenti a főkönyveket és a leltárakat Az „ideiglenesen” Sopronba helyezett Főiskolán 1919. április 22-26 között megtörténnek a beiratkozások. Az előadások április 28-án vették kezdetüket. Május 3-án került sor a főiskola első tanácsülésére Sopronban. Április 28-án az utolsó 9 főiskolai tanár valamint kb. 100 hallgató érkezik a Felvidékről Sopronba Egy 1919. május 4-én kelt jelentésből pedig kiolvasható, hogy 125 erdőmérnök hallgató tanult az intézményben…

17 A rektor jelentése 1919. május 4-én a beindított oktatásról és a kurzusokról NymE L

18 A Károly laktanya madártávlatból

19 A Főiskola ideiglenes otthona 1919 -1922 között

20 A Főiskola a proletárdiktatúra alatt Az ősi alma materből menekült és hontalanná vált tanári kar és a főiskola ifjúsága nem szimpatizált az új, a magyar polgári demokráciát létében fenyegető, és moszkoviták által létrehívott rendszerrel. Pogány József népbiztos 1919. május 26-ai toborzó beszédében a főiskola bezárásával fenyegette meg a hallgatókat arra az esetre, ha a katonai szolgálatot megtagadják. A rektor megjegyzésére, hogy kívánatos volna, ha legalább a negyedéves hallgatók befejezhessék tanulmányaikat. Pogány ingerülten kijelentette, hogy erre nincs szükség. Az oklevelét azonnal adják ki mindenkinek, s akkor a bevonulásnak nincs akadálya.

21 A korábbi diákügyek képviseletére alakult egyleteteket, egyesületet és bizottságot megszüntették, helyette a főiskolai ifjúmunkások szervezete vette kezébe az ifjúság diák szociális ügyeinek irányítását. A Főiskolai ifjúmunkások szervezete a megtévesztés áldozatává vált. Felültek a kommunista ideáknak – uralmuk pünkösdi királyság volt. A cenki ellenforradalom 1919. június 4-7 A Tanácsköztársaság népbiztosa (Kellner Sándor) a hallgatók egy részét felhasználta az ellenforradalmi lázadások elfojtásában Balf és Cenk térségében Szamuely a hóhér akasztat (Kapuvár, Csorna könnyei) A mártírokról (gazdapolgárok, Szántó főhadnagy és másokról évtizedekig hallgatni kellett és hozsannákat kellet zengeni a „dicsőséges 133 napról” 1919 őszétől az igazolások során nem volt kizárás a soproni főiskoláról !

22 Véráldozattal szerzett Alma Mater

23 Köszönöm a figyelmet! Ifj. Sarkady Sándor NymE KKL főigazgató Történelem-könyvtár szakos tanár A következő két órában részletesen tárgyaljuk az 1920-1921-es év történéseit