Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az óvodás gyermekek életkori sajátosságai és egyéni különbözőségei „Az óvónő jobb keze a dajka” II. országos szakmai konferencia, 2012. október 27. Dr.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az óvodás gyermekek életkori sajátosságai és egyéni különbözőségei „Az óvónő jobb keze a dajka” II. országos szakmai konferencia, 2012. október 27. Dr."— Előadás másolata:

1 Az óvodás gyermekek életkori sajátosságai és egyéni különbözőségei „Az óvónő jobb keze a dajka” II. országos szakmai konferencia, október 27. Dr. Futó Judit AVEC Pszichoterápiás Központ

2 A nevelés színterei: család és óvoda Mentális, érzelmi és szociális területen egyaránt hosszú út vezet az óvodáskor elejétől az iskolaérettségig. Mentális, érzelmi és szociális területen egyaránt hosszú út vezet az óvodáskor elejétől az iskolaérettségig. Az óvodás számára a nevelés, a szocializáció legmeghatározóbb színterei a család, és az óvoda. Az óvodás számára a nevelés, a szocializáció legmeghatározóbb színterei a család, és az óvoda. A szülők nevelési elvei, a gyermekeikkel szemben támasztott elvárásai – a társadalmi normák széles keretein belül – igen eltérőek lehetnek. A szülők nevelési elvei, a gyermekeikkel szemben támasztott elvárásai – a társadalmi normák széles keretein belül – igen eltérőek lehetnek. Szerencsés, ha a szülők és az óvoda nevelési irányvonalai, elvei, céljai egybeesnek, az elvárások következetesek. Szerencsés, ha a szülők és az óvoda nevelési irányvonalai, elvei, céljai egybeesnek, az elvárások következetesek. A gyermek számára ezek a legfontosabb támpontok! A gyermek számára ezek a legfontosabb támpontok!

3 Hogyan gondolkoznak, hogyan éreznek és hogyan kapcsolódnak az óvodáskorú gyermekek a világhoz?

4 A gondolkodás fejlődése: egyszerre egy szempont Nehezen, csupán nagyon egyszerű, egyértelmű helyzetekben képesek egyszerre egy szempontnál többet figyelembe venni. Konstanciák (Piaget) Konstanciák (Piaget) korongos vizsgálat 6-7 éves kor alatti gyerekekkel. korongos vizsgálat 6-7 éves kor alatti gyerekekkel. (nem csak a sor hossza, a korongok távolsága is számít) (nem csak a sor hossza, a korongok távolsága is számít) víz öntögetése különböző formájú edényekbe víz öntögetése különböző formájú edényekbe Mások perspektívájának, nézőpontjának átvétele Mások perspektívájának, nézőpontjának átvétele vizuális perspektíva (kb. 2 éves kortól) vizuális perspektíva (kb. 2 éves kortól) 3 hegy kísérlet 3 hegy kísérlet téves vélekedés – Sally, Ann kísérlet téves vélekedés – Sally, Ann kísérlet

5 Valóság? Látszat? A valóság és a látszat megkülönböztetése is nagy kihívást A valóság és a látszat megkülönböztetése is nagy kihívást jelent 3-4 éves gyermekek számára. jelent 3-4 éves gyermekek számára. Pl.: Egy macska arca elé kutyaálarcot helyezünk, majd megkérdezzük a kisgyermeket, vajon kutyává változott-e most igazából a cica. Pl.: Egy macska arca elé kutyaálarcot helyezünk, majd megkérdezzük a kisgyermeket, vajon kutyává változott-e most igazából a cica. 5-6 éves korig nem tudják a jó választ 5-6 éves korig nem tudják a jó választ

6 Fantázia és valóság - Füllentett-e a kis kalandor? Bár az idő előre haladtával látszat és valóság megkülönböztetése egyre biztosabb alapokon nyugszik, a fantázia és a valóság különválasztása még hosszú ideig nehéz. Bár az idő előre haladtával látszat és valóság megkülönböztetése egyre biztosabb alapokon nyugszik, a fantázia és a valóság különválasztása még hosszú ideig nehéz. Kicsi gyermekek esetén tehát az erkölcs, az igazmondás, hazugság még kevésbé egyértelmű. Kicsi gyermekek esetén tehát az erkölcs, az igazmondás, hazugság még kevésbé egyértelmű. A gyermek „valóságnak hitt” kijelentései sokszor vágyait, fantáziáit, félelmeit, szorongásait tükrözik. A gyermek „valóságnak hitt” kijelentései sokszor vágyait, fantáziáit, félelmeit, szorongásait tükrözik. Ne igazság-hazugság mentén értékeljük az elmondottakat! Ne igazság-hazugság mentén értékeljük az elmondottakat! Beszélgetéssel, kérdésekkel segíthetünk neki a vágyai és a realitás elkülönítésében, a gyermek élményvilágának megismerésében. Beszélgetéssel, kérdésekkel segíthetünk neki a vágyai és a realitás elkülönítésében, a gyermek élményvilágának megismerésében.

7 Mi a jó és mi a rossz? „Erkölcs” óvodáskorban Hogyan alkot erkölcsi ítéletet egy óvodáskorú gyermek? Hogyan alkot erkölcsi ítéletet egy óvodáskorú gyermek? Vizsgálat: Vizsgálat: Pohár összetörik. Pohár összetörik. Véletlenül ejtette le/mérgében dobta le Véletlenül ejtette le/mérgében dobta le A kérdés: melyik gyermek vétke nagyobb? A kérdés: melyik gyermek vétke nagyobb?↓ Az óvodások többsége az objektív felelősség irányába dönt: a nagyobb kárt minősíti nagyobb véteknek. Az óvodások többsége az objektív felelősség irányába dönt: a nagyobb kárt minősíti nagyobb véteknek. A szándékot, az indítékot a gyermekek ebben az életkorban még kevéssé veszik figyelembe. A szándékot, az indítékot a gyermekek ebben az életkorban még kevéssé veszik figyelembe.

8 Szabályok és közösség Az erkölcsi ismeretek és a szabályok követése a közösségi Az erkölcsi ismeretek és a szabályok követése a közösségi élet meghatározó része. élet meghatározó része. A kortársak jelentősége nő! A barátok még könnyen felcserélhetők, de már léteznek valós barátságok! A kortársak jelentősége nő! A barátok még könnyen felcserélhetők, de már léteznek valós barátságok! Közös játék kezdetben együttlétet, együttmozgás. kezdetben együttlétet, együttmozgás. A spontán csoportosulások hely, mozgás tárgy alapján. A spontán csoportosulások hely, mozgás tárgy alapján. Közösen elfogadott szabályok 4-5 éves korig nincsenek. Igény szerint változtathatók, nem kötelező, valódi funkciójukat nem töltik be. 4-5 éves korig nincsenek. Igény szerint változtathatók, nem kötelező, valódi funkciójukat nem töltik be. 4-5 éves kortól: szabályok kötelezőek, megváltoztathatatlanok! 4-5 éves kortól: szabályok kötelezőek, megváltoztathatatlanok! DE: nagy kihívás a saját vágyak szétválasztása a külső szabályok parancsoló erejétől: egyiket hajtja végre a másik helyett. DE: nagy kihívás a saját vágyak szétválasztása a külső szabályok parancsoló erejétől: egyiket hajtja végre a másik helyett.

9 A játék szerepe az értelmi, a szociális és az érzelmi fejlődésben „A játék során a gyerek mindig felette áll az életkorának, mindennapi viselkedésének; mintha a játék során egy fejjel magasabb lenne saját magánál” (Lev Vigotszkij). Kogníció: Kogníció: A teljesítmény játékos közegben sokszor jobb, mint „feladathelyzetben” A teljesítmény játékos közegben sokszor jobb, mint „feladathelyzetben” már meglévő ismeretek gyakorlására, elmélyítése már meglévő ismeretek gyakorlására, elmélyítése Társas, szociális szempontból a játék jelentősége: Társas, szociális szempontból a játék jelentősége: társadalmi szerepek gyakorlása társadalmi szerepek gyakorlása együttműködés és versengés szabályainak elsajátításában együttműködés és versengés szabályainak elsajátításában társas kapcsolatok kialakítása, fenntartása társas kapcsolatok kialakítása, fenntartása

10 A fejlődés kulcsa: a játék A szabálytudat változása mellett a spontán csoportosulások tartalmában egyre meghatározóbbá válik a tevékenység és a szerep. A szabálytudat változása mellett a spontán csoportosulások tartalmában egyre meghatározóbbá válik a tevékenység és a szerep. A szociodramatikus játék: A szociodramatikus játék: A gyerekek meghatározott szerepeket vesznek fel (orvos- beteg, papás-mamás) A gyerekek meghatározott szerepeket vesznek fel (orvos- beteg, papás-mamás) A gyerekek ki-be lépnek szerepeikből, értelmezéseket alkotnak, megállapodásokat kötnek, irányítják egymást, majd ismét visszatérnek játékban felvett szerepeikhez. Miután ismert szerepeket alakítanak, elvárásaik közös játékuk eseményeivel folyamatosan összetalálkoznak. A gyerekek ki-be lépnek szerepeikből, értelmezéseket alkotnak, megállapodásokat kötnek, irányítják egymást, majd ismét visszatérnek játékban felvett szerepeikhez. Miután ismert szerepeket alakítanak, elvárásaik közös játékuk eseményeivel folyamatosan összetalálkoznak. Az elvárások folytonos kielégülése a szerepjáték egyik legfontosabb örömforrása. Az elvárások folytonos kielégülése a szerepjáték egyik legfontosabb örömforrása.

11 Játék és érzelmek: Az erőteljes, sokszor egymásnak is ütköző érzelmeket kiváltó események játékban való megismétlése a lelki egyensúly fenntartásának fontos eszköze. Ez gyermeke önálló és aktív eszköze az érzelmi konfliktusok semlegesítésére. Gyermeke feszültségeinek játékban való megismétlésével az eseményt a valóságtól fokozatosan eltávolítja, a konfliktus érzelmi tartalmát lépésről lépésre semlegesíti. A félelmetes eseményt saját kontrollja alá vonja.

12 Véget nem érő játék… Az rendkívül izgalmas, kihívásokkal teli időszak. Az rendkívül izgalmas, kihívásokkal teli időszak. Érdemes szem előtt tartani, hogy óvodás gyermek nem kicsinyített felnőtt: az, ahogy a világot látja, értelmezi, ahogy a világgal kapcsolatba lép, merőben különbözik a felnőttek szemléletétől. Érdemes szem előtt tartani, hogy óvodás gyermek nem kicsinyített felnőtt: az, ahogy a világot látja, értelmezi, ahogy a világgal kapcsolatba lép, merőben különbözik a felnőttek szemléletétől. A „felnőtt” szemlélet elsajátításához tapasztalás, tanulás révén és a biológiailag programozott érésén keresztül fokozatosan közelít. A „felnőtt” szemlélet elsajátításához tapasztalás, tanulás révén és a biológiailag programozott érésén keresztül fokozatosan közelít. Az óvodás gyermek számára a világ működésének, az érzelmek és a társas helyzetek megismerésének legtestreszabottabb módja a véget nem érő játék. Az óvodás gyermek számára a világ működésének, az érzelmek és a társas helyzetek megismerésének legtestreszabottabb módja a véget nem érő játék.

13 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Az óvodás gyermekek életkori sajátosságai és egyéni különbözőségei „Az óvónő jobb keze a dajka” II. országos szakmai konferencia, 2012. október 27. Dr."

Hasonló előadás


Google Hirdetések