Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

ÉLELMISZEREK KÉMIAI BIZTONSÁGÁNAK ÉRTÉKELÉSE dr. Oravecz Márton elnök „Egészségbiztonság a Nemzet biztonsága” rendezvény 2012. december 6.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "ÉLELMISZEREK KÉMIAI BIZTONSÁGÁNAK ÉRTÉKELÉSE dr. Oravecz Márton elnök „Egészségbiztonság a Nemzet biztonsága” rendezvény 2012. december 6."— Előadás másolata:

1 ÉLELMISZEREK KÉMIAI BIZTONSÁGÁNAK ÉRTÉKELÉSE dr. Oravecz Márton elnök „Egészségbiztonság a Nemzet biztonsága” rendezvény december 6.

2 Áttekintés  Élelmiszerbiztonság, intézményrendszer (nemzetközi, EU, hazai)  Kémiai szennyezőanyagok élelmiszerekben, takarmányokban  Élelmiszerbiztonsági kérdéstől a válaszig az EU-ban  Kockázatértékelés  Aktuális feladatok, eredmények  Kihívások, új/újonnan felmerülő kockázatok

3 Élelmiszerbiztonság az élelmiszer emberi egészségre ártalmatlansága és emberi fogyasztásra alkalmassága (178/2002/EK rendelet) Nemzetközi tevékenység FAO/WHO Codex Alimentarius (nemzetközi szakértői háttér, CCCF, CCFA, CCMAS, JECFA) Európai Unió szervezetei, szabályozása, Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal, SCF Magyar, nemzeti élelmiszerbiztonsági rendszer, program évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

4 A NÉBIH felépítése Vidékfejlesztési Minisztérium NÉBIH Állat-egészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóság Állattenyésztési Igazgatóság Borászati Igazgatóság Élelmiszer- és Takarmány - biztonsági Igazgatóság Állatgyógyászati Termék - vizsgáló Igazgatóság Állat-egészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság Földmûvelésügyi Igazgatóság Növény-, Talaj- és Agrár - környezet-védelmi Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság Erdészeti Igazgatóság Élelmiszerbiztonsági Kockázatértékelési Ig. Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Elnökhelyettes Gazdasági elnökhelyettes Növény-, talaj- és erdővédelmi Elnökhelyettes Elnök Kiemelt Ügyek Igazgatósága Rendszerszervezési és Felügyeleti Igazgatóság

5 A kémiai élelmiszerbiztonság a lakosság egészségének védelme érdekében az élelmiszerek, italok a lehető legkisebb szinten tartalmazzák a szennyezőanyagokat Veszély és kockázat Veszély: az élelmiszerben lévő egészségre ártalmas anyag (vegyi anyag/vegyület) Kockázat: a veszély által kiváltott egészségügyi hatás valószínűsége és súlyossága

6 A kémiai élelmiszerbiztonság alapjai Korszerű, betartható, a lakosság egészségvédelmét szolgáló szabályozás, közösségi és nemzeti előírások Az előírások betartása az élelmiszertermelés és előállítás minden fázisában, helyes mezőgazdasági/ állattartási/ termelési/ kereskedelmi/ ételkészítési gyakorlat Hatékony ellenőrzés, inspekció, laboratóriumi vizsgálat, országos felmérés, monitoring vizsgálatok - kockázat alapú rendszer  következtetések levonása Képzés, egészségügyi felvilágosítás, a kockázatokkal kapcsolatos információk nyilvánossága

7 ÉLELMISZEREK LEHETSÉGES IDEGEN ANYAG FORRÁSAI NÖVÉNYTERMESZTÉS ÁLLATTARTÁS RAKTÁROZÁS FELDOLGOZÁS CSOMAGOLÁS/TÁROLÁS ÉTELKÉSZÍTÉS növényi metabolitok talajjavítók, növényvédő szerek növényi metabolitok talajjavítók, növényvédő szerek biológiai eredetű szennyeződések gázosítószerek, raktár-fertőtlenítők biológiai eredetű szennyeződések gázosítószerek, raktár-fertőtlenítők takarmány adalékok, állatgyógyászati készítmények, ektoparazitikumok technológiai eredetű szennyezők, nem kívánatos átalakulási termékek, adalékanyagok Az érintkező felületből kioldható szennyezők, átalakulási termékek edényekből kioldható anyagok, hőhatásra keletkező idegen anyagok

8 környezeti eredetű szennyezők (dioxinok, PCB-k, nehézfémek) növényvédő szer maradékok állatgyógyszerek maradékai élelmiszerekkel érintkező anyagokból kioldódó szennyeződések technológiai eredetű szennyezők (akrilamid, etilkarbamát, furánok) természetes tartalomként jelenlevő toxikus anyagok (alkaloidok, HCN, oxálsav) biológiai eredetű kontaminánsok (mikotoxinok, biogén aminok, fitotoxinok)

9 RASFF bejelentések

10 0 A „kérdéstől” a „válaszig" az Európai Unióban Európai Bizottság Európa Parlament Tagállamok EFSA “saját mandátum” Kérdés? Kockázat becslés Vélemény Kockázat kezelés Kockázat kommunikáció Ipar Média Fogyasztók Szakértők, szakmabeliek, hatóság Adatkérés!

11 Kockázat elemzés - NÉBIH Kockázatbecslés A kockázatbecslés képezi a jogalkotási, hatósági, kormányzati intézkedések tudományos bázisát. Kockázatkezelés Lépései: a kockázat azonosítása, a kockázat elhárítás lehetséges alternatíváinak mérlegelése, a kiválasztott alternatíva végrehajtása, megfigyelés és felülvizsgálat Eszközei pl. helyes mezőgazdasági, feldolgozási, higiéniai, stb. gyakorlat (útmutatók), veszély-elemzés, minőségirányítási rendszerek (ISO) Az intézkedéseknek tudományosan megalapozottnak kell lennie, de a lehetőségeket és következményeket is figyelembe kell venni. Kockázat kommunikáció A fogyasztók tájékoztatása, médiakapcsolatok, szakmai tájékoztatás

12 Étrendi bevitel- és kockázatbecslés Kell:  Információ a szennyező anyagról és az élelmiszerről, toxikológiai tulajdonságairól a fogyasztók számáról, érzékenységéről  Adat élelmiszerfogyasztási, élelmiszer-szennyezettségi  [Idő] Nem egyénre, hanem adott közösségre szól, statisztikailag megalapozott Mindig egy élelmiszer-szennyezőanyag párosításra vonatkozik Célja annak megállapítása, hogy lehet-e egészségártalom Akut / krónikus bevitel

13 A kockázatbecslés folyamata Folyamatos párbeszéd kell a kockázatbecslő és a kockázatkezelő között!

14 Kockázatbecslés folyamata Veszély értékelése Expozíció becslése (Mennyit fogyasztunk?) élelmiszerben/étrendben az anyag szintjeinek fogyasztott élelmiszer mennyiségének egyéni bevitelnek különleges fogyasztói csoportok bevitelének  mérése, becslése Kockázat jellemzése (Hogyan ítélhető meg?) a becsült bevitel összehasonlítása a veszély jellemzése során megállapított biztonságos bevitellel Veszély azonosítása (Miről van szó?) káros egészségügyi hatások azonosítása  szerkezet-aktivitás megfontolások  sejten végzett vizsgálatok (in vitro)  állatkísérletes toxikológiai vizsgálatok (in vivo)  humán vizsgálatok (epidemiológia) Veszély jellemzése (Hogyan és kire hat?) mechanizmus azonosítása kritikus hatás azonosítása dózis-hatás összefüggésének vizsgálata legnagyobb biztonságosnak mondható dózis meghatározása teszt állatok és ember ill. az egyedek különböző érzékenységének figyelembevétele

15 Hazai bevitel- és kockázatbecslések  Növényvédő szer maradékok  Guar gumi – dioxin, PCP  Gabonaalapú élelmiszerek fuzárium toxin szennyezettsége  Fűszerpaprika mikotoxin (aflatoxinok, OTA)  Mák alkaloid (morfin) tartalma

16 Kiadvány

17 Kémiai biztonsági ellenőrzési terv alapján végzett monitoring vizsgálatok Vizsgálati irányok: aflatoxin B1 és összes aflatoxin; aflatoxin M1; dezoxinivalenol (DON); ochratoxin-A; zearalenon (F-2); tengeri biotoxin; allergének:földimogyoró, mogyoró, glutén, kazein, 3-MCPD; ásványi paraffin; besugárzottság; PCDD/F Dioxinok, DL-PCB-k, indikátor PCB-k, erukasav(az összes zsírsavra vonatkoztatva); fumonizin B1 és B2 összege; hidrogén-cianid; hisztamin; laktóz; melamin; metanol; morfin, narkotin, tebain, kodein (alkaloidok); nitrát szennyezőanyag; PAH; patulin; poláros komponens (vendéglátásban használat alatt levő sütőzsír és –olajból), szervetlen ón; szteroidhormon; nehézfémek: ólom, kadmium és higany; kumarin; alumínium

18 Kihívások  Új növény-, állat- és humán-egészségügyi veszélyek, újonnan felmerülő kockázatok,  Új élelmiszerek,  Kutatási, analitikai módszerek és gyártási technológiák fejlődése,  Adatgyűjtési és kezelési rendszerek, nemzeti élelmiszer- biztonsági adatbázis  Élelmiszerek szennyezettségét felmérő és értékelő programok

19 Kihívások  Kockázatbecslési módszerek fejlesztése és harmonizációja - egyes mintákban egyidejűleg előforduló azonos hatásmódú anyagok  kumulált expozíció - egy anyag több forrásból történő bevitelének/kockázatának értékelése, - genotoxikus és rákkeltő anyagok kockázatbecslése, - élelmiszerekben alacsony koncentrációban jelenlévő, ismert kémiai szerkezetű anyagok becslése (alacsony dózisok hatásai)  A globalizálódó élelmiszer kereskedelem változásai és ezek fogyasztók egészségére gyakorolt hatásainak elemzése  Szennyezett környezet (vizek, levegő…)  Éghajlatváltozás (szélsőséges körülmények)  Fogyasztási szokások változása

20 ÉLELMISZERBIZTONSÁG „SAFE FOOD FOR ALL” kormányzat - hatóság - fogyasztók élelmiszer- vállalkozók megosztott felelősség Nemzeti és nemzetközi elkötelezettség az élelmiszer-biztonságra jogszabályok kutatás oktatás együttműködés jól informáltság biztonságos gyakorlat aktivitás szakképzettség HACCP GMP;GHP nyomonkövethetőség

21 Köszönöm figyelmüket!


Letölteni ppt "ÉLELMISZEREK KÉMIAI BIZTONSÁGÁNAK ÉRTÉKELÉSE dr. Oravecz Márton elnök „Egészségbiztonság a Nemzet biztonsága” rendezvény 2012. december 6."

Hasonló előadás


Google Hirdetések