Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali."— Előadás másolata:

1 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 142. fólia 9. Kapcsolóközpontok tárolt programú vezérlése A tárolt programú vezérlés (TPV) főbb jellemzői Hardver és szoftver háttér Híváskezelési feladatok Multiprogramozás és virtuális gép fogalma A vezérlő rendszerek struktúrája

2 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 143. fólia A tárolt programú vezérlés (TPV) főbb fogalmai Számítógépes vezérlés Egy processzor-rendszer – a benne tárolt hívás- és jelzéskezelő programok utasításai alapján – úgy kezeli a kapcsolóközpont használóinak hívásigényeit, hogy mindig figyelembe veszi a központra és környezetére jellemző állandó, illetve változó adatokat. Time-sharing üzemmód A rendszer sorba állítja a különböző hívásigények kapcsolási, ill. jelzéskezelési feladatait, és azokat a rendszerre jellemző ciklusidő szerint periodikusan kezeli. A time-sharing üzemmód lehetővé teszi, hogy a hívás- és jelzéskezelő programokat több telefonáló egyidejűleg (időben párhuzamosan), egymás zavarása nélkül használja. Multiprogramozott üzemmód Egy processzor több hívás- és jelzéskezelő folyamatot képes párhuzamosan kezelni anélkül, hogy ezek a programok egymás működését zavarnák. Real-time folyamatkezelés A real-time (időhű) folyamatkezelés azt jelenti, hogy a prpgramok használói nem érzékelnek semmiféle késlekedést igényeik kezelése során, vagyis a folyamatokban bekövetkező állapot- vagy információ-változásokat a rendszer mindenfajta veszteség nélkül képes követni. Processzorok forgalomkezelő képessége BHCA-ban, vagyis egy forgalmas óra során kezelhető hívások maximális számában megadott jellemző (BHCA = Busy Hour Call Attempts). igényváltozások rugalmas követése Új program-verziók telepítésének, új szolgáltatások bevezetésének lehetősége, a központ működésének leállítása nélkül.

3 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 144. fólia A tárolt programú vezérlés hardver háttere Processzor-rendszer funkcionális felépítése Adattár: Állandó és változó jellegű adatok tára Periféria-illesztő Operatív tár (RAM) Használói perifériákhoz CPU Háttértár: merev lemez Programtár: A hívás- és jelzéskezelés lépéseinek tára Feldolgozás lépései és adatai Bemeneti/kimeneti információ Bekapcsolás (bootolás) Buszrendszer

4 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 145. fólia A tárolt programú vezérlés szoftver háttere - I. A rendszer-szoftver funkcionális felépítése Használói szoftver OPERÁCIÓS RENDSZER Rendszer-szoftver (szoftver-csomag) Üzenet-szintű kapcsolat a rendszer hardverelemeivel Híváskezelést támogató programok Üzemeltetést támogató programok Felügyelő programok Adatbázis

5 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 146. fólia A tárolt programú vezérlés szoftver háttere - II. A szoftver-csomagot azonosítóval látják el: szoftver- verzió kódszáma A használói szoftver elemeinek arányai: –Hívás- és jelzéskezelés támogatása + adatbázisa:30 ~ 40 % –Üzemeltetés/karbantartás támogatása + adatbázisa: 70 ~ 60 %

6 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 147. fólia A tárolt programú vezérlés szoftver háttere - III. Az operációs rendszer funkcionális elemei ÜZENET- MOZGATÁS ÜTEMEZÉS Folyamatok generálása és megszüntetése Prioritásos indítás ERŐFORRÁSOK KEZELÉSE I/O Memóriák CPU Programon belül Programok között HANDLEREK (közvetítő szoftver modulok) Telefonos perifériák kezelése Fenntartói perifériák kezelése Programok közötti kommunikáció kezelése Üzenet-szintű kapcsolat a perifériákkal, folyamatokkal

7 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 148. fólia A tárolt programú vezérlés szoftver háttere - IV. Híváskezelést támogató programok funkcionális elemei Feladatuk a telefon-szolgáltatások megvalósítása Főbb funkcionális elemek: –Híváskezelő folyamatokat szervező modul –Vonalállapotokat felügyelő modul –Hangjelzésadó modul –Számjegy-bevételező és -analizáló modul –Számtranszlációt (hívószám-helyszám konverziót) végző modul –Jelzéskezelő modul –Szabad-út kereső és összeköttetést felépítő (kapcsoló) modul –Díjszámlálást kezelő modul

8 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 149. fólia Híváskezelői feladatok Példa Központban maradó, sikeres hívások kezelése: ­Hívás felismerése, a hívó azonosítása ­Készenléti jel (pl. tárcsahang) küldése a hívónak ­A hívottra vonatkozó információ (pl. hívószám) bevételezése ­A hívott állapotának vizsgálata ­Szabad kapcsolási út keresése és lefoglalása ­A hívott csengetése és csengetési hang küldése a hívónak ­A hívott jelentkezése – csengetés és csengetési hang azonnali törlése ­A beszédösszeköttetés megteremtése ­A beszédállapot figyelése, tartásidő mérése ­Ha egyik fél letett: bontási folyamat indítása, díjadatok rögzítése, naplózás ­Bontási folyamat vége: az összeköttetés törlése

9 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 150. fólia Híváskezelés program-moduljai és adatbázisaik VF HJA SzBA SzT JK K DK Vonali adatok Irányok kiosztása Helyszám- kiosztás OPERÁCIÓS RENDSZER Sz Hívás- adatok Program-modulok: VF = vonalfelügyelő Sz = folyamat-szervező SzBA= számjegybevételező és -analizáló SzT = szám-transzlációs JK = jelzés-kezelő K = szabad út kereső és kapcsoló DK = dijelszámolás-kezelő, hívás- naplózó HJA = hangjelzés-adó = üzenetek útja = adatok útja = rekordok

10 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 151. fólia Vonali rekord funkcionális jellemzői A rekordok száma a rendszerbe bekapcsolható vonalak számával egyenlő A rekordnak vannak állandó jellegű (félállandó) és változó adatai A rekordok állandó jellegű adatainak feltöltése a rendszer generálásakor, illetve új előfizető regisztrálásakor történik (vö.: adatbázis feltöltés), a változó adatokat a vonalfelügyelő program tölti fel A változó adatok olyan jellemzők, amelyek a híváskezelés során adódnak (pl. az előfizetői vonal állapota, a díjelszámolás adatai stb.) Az állandó jellegű adatok módosítása a központ üzemeltetése során bármikor végrehajtható, amikor az szükséges (innen ered a „félállandó” elnevezés

11 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 152. fólia Vonali rekord adatállománya (példa) VONALI REKORD AZONOSÍTÓJA (pl. előfizetői hívószám) VONALI KONFIGURÁCIÓ ADATAIELŐFIZETŐI ADATOK A vonal típusa (félállandó adat): - lakásállomás - nyilvános, kártyás - nyilvános, pénzbedobós - alközponti fővonal stb. Az állomás kategóriája (félállandó adat): - minden hívásra jogosult - belföldi távhívásból kizárva - nemzetközi távhívásból kizárva - csak hívható stb. A vonal mért fizikai adatai (változó adat): - hurokellenállás adata - szigetelési ellenállás adatai stb, Berendezett többletszolgáltatások (félállandó adat): - hívásátirányítás feltétel nélkül - hívásvárakoztatás stb. A vonal állapota (változó adat): - szabad - foglalt - blokkolt - Hibás Díjelszámolási adatok (változó adat): - helyi beszélgetések adatai - belföldi távhívások adatai - nemzetközi távhívások adatai stb.

12 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 153. fólia Hívásrekord funkcionális jellemzői A hívásrekordok száma azonos a rendszerben egyidejűleg kezelhető hívások számával A rekordok a hívásokra vonatkozó, azok kezeléséhez és későbbi adminisztrálásukhoz szükséges adatokat tartalmazzák Az adatokat a híváskezelés programmoduljai írják be, illetve használják fel futásuk közben Egy hívás befejeztével (vagyis a bontási folyamat végén) a hívásrekord díjszámlálási adatai, a hívást jellemző egyéb, naplózási adatok (pl. kapcsolási számok, időtartam, stb.) az adatbázis más részeibe kerülnek, későbbi hasznosítás céljából

13 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 154. fólia Hívásrekord adatállománya (példa) HÍVÁS-REKORD AZONOSÍTÓJA Az „A” (hívó) előfizető adatai: - hívó kapcsolási száma - hívó vonal kategóriája - hívó vonal típusa (POTS, ISDN) - hívás típusa (helyben maradó, kimenő, bejövő) - díjelszámolás adatai stb. A „B” (hívott) előfizető adatai: - hívott kacsolási száma - hívott vonal kategóriája - hívott vonal típusa a hívószám alapján (POTS, ISDN) stb. Forgalmi statisztika adatai: - kezdeményezés időpontja - hívás kategóriája (helyi, körzeten belüli, belföldi távhívás, nemzetközi távhívás) - beszélgetés időtartama stb.

14 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 155. fólia Üzemeltetést támogató programok funkcionális elemei Feladatuk a központ üzemeltetéséhez és karbantartásához szükséges eljárások támogatása. Általában külső vezérlésre (más programoktól érkező üzenetre, manuális beavatkozásra) indulnak. Főbb funkcionális elemek: –Adatbázist kezelő modul –Forgalmi statisztika adatait gyűjtő modul –Díjszabási adatokat gyűjtő modul –A vezérlő szoftver módosítását támogató modul –Központ-teszteléseket végző modul –Távfelügyelettel kapcsolatot tartó modul

15 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 156. fólia Felügyelő programok funkcionális elemei A felügyelő programok feladata hibajelenségek érzékelése, azok felderítésének támogatása. Főbb funkcionális elemek: –Hiba-lokalizáló modulok –Átkonfigurálást támogató modulok –Újraindítást támogató modulok

16 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 157. fólia Folyamatkezelés a TPV központokban Egy TPV kapcsolóközpont processzoraiban különböző kapcsolási folyamatok keletkeznek, illetve futnak, amelyekből egy processzor egyidejűleg többet is képes kezelni, Egy-egy folyamat lépéseit az adott folyamat jellegéhez (típusához) rendelt alkalmazói program írja le, A folyamatok lépéseit leíró alkalmazói programok különböző állapotokat vehetnek fel, és a programok ezekben az állapotokban addig várakoznak, ameddig egy továbblépésre vonatkozó igény nem jelentkezik. Ezek az igények a feldolgozásuk elkezdéséig különböző hosszúságú várakozási időt képesek elviselni anélkül, hogy ez alatt bármilyen információ- vesztést szenvednének el. Az elviselhető várakozási időtartamokat a rendszer tervezői – főként a feldolgozó processzorok sebességétől függő – csoportokba sorolják. Az egyszerűbb rendszerekben 3, a bonyolultabbakban akár 5 csoportot is megkülönböztetnek.

17 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 158. fólia Folyamatkezelés (folytatás) Három várakozási időtartam-csoport esetében felsőszintű (F), középszintű (K), alapszintű (A) csoportot különböztetünk meg, és a feldolgozásra váró igények a hozzájuk rendelt szintnek megfelelő sorban várakoznak a feldolgozásra. Az F-szintű csoportba olyan igények tartoznak, amelyek várakozási tűrés-szintje minimális (pl. legföljebb csak néhány ms). A K-szintű csoportba tartoznak azok az igények, amelyeknél az időtartam-tűrés az előbbinél egy nagyságrenddel nagyobb (pl. néhányszor 10 ms). Az A-szintű csoportba azok az igények sorolhatók, amelyek még ennél is hosszabb (pl. akár néhány száz ms időtartamú) késleltetést is elviselnek.

18 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 159. fólia Folyamatkezelés (folytatás) A feldolgozó rendszer előbb az F-, majd a K- és végül az A-szintű igények sorát vizsgálja meg, hogy van-e bennük várakozó igény, majd ezt ciklikusan megismétli. A ciklus időtartama általában T = 8÷10 ms. A ciklus elején mindig az F-szintű sort vizsgálja meg, az abban talált valamennyi igényt feldolgozza, és csak ezt követően tér át a többi szintre. Ha az F-szintű sorban az utolsó igényt is feldolgozta és még nem telt el a ciklusidő, akkor átugrik a K-szintű sorra, amellyel addig foglalkozik, ameddig talál a sorban várakozó igényt. Ha a K-szinten is „elfogytak” a várakozó igények és még mindig nem telt el a ciklusidő, akkor az A-szintű sorhoz ugrik, és ott kezdi meg a várakozó igények feldolgozását. Ha azok is elfogytak, akkor megvárja a ciklusidő végét és ismét az F-szintű sorra ugrik, hogy ott a legutóbbi alkalom óta megjelent igényeket dolgozza fel. Ha a K-vagy az A-szintű sor valamelyik igényének feldolgozása közben telik le a ciklusidő, akkor a rendszer megszakítja az érintett igény feldolgozását, az F- szintű sorra ugrik, és csak az ott talált igények feldolgozását követően folytatja a megszakított igénnyel történő foglalkozást.

19 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 160. fólia Az igénykezelés elvi vázlata Felsőszintű igénykapu Felsőszintű igénysor Középszintű igénykapu Középszintű igénysor Folyamat- kezelés Eredmény Végrehajtandó feladat a kijelölt folyamatban órajel Alapszintű igénykapu Alapszintű igénysor K F K A F F TT Ciklikus futásvezérlés idődiagramja (pl.): Futásvezérlés szintjei (F, K, A) K-szintű futás megszakítása folytatása Átkapcsolás alacsonyabb szintre, ha itt már nincs várakozó igény Nyitás t Futásvezérlés ciklusideje (T ≈ 8~10 ms) Ciklikus futásvezérlés F K A

20 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 161. fólia Feladatkezelés elve – Virtuális gép értelmezése Programtár Adatok CPU FIZIKAI GÉP (hardver) VIRTUÁLIS GÉP (szoftver) Adattár Egyidejűleg futtatható folyamatok száma: k Folyamat- rekordok 1 2 k i A d a t t á r Programtár i-edik folyamat adatai Folyamat- rekord CPU i

21 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 162. fólia Kapcsolóközpont vezérlő rendszeréről Nagyobb vonalkapacitású telefonközpontnál (főként gazdaságossági okok miatt) nem célszerű egyetlen processzorral megvalósítani a feladatok elvégzését A nagyobb vonalkapacitású központok vezérlését tehát több processzorból álló rendszer végzi el A processzorok feladatai és a közöttük létrehozott információ-továbbító hálózat szempontjából a vezérlő rendszer felépítése lehet: –perifériabusszal működő, hierarchikus struktúrájú, centralizált vezérlés (pl. AXE) –kapcsolt jelzéscsatornával működő, hierarchikus struktúrájú, centralizált vezérlés (pl.ADS) –kapcsolt jelzéscsatornával működő, elosztott struktúrájú vezérlés (pl. EWSD)

22 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 163. fólia Perifériabuszos, hierarchikus struktúrájú, centralizált vezérlés – I. A rendszer processzorai hierarchikus struktúrában osztják meg egymás között a feladatokat. A rendszeren belül egy központi processzor végzi valamennyi hívás felügyeletét, a rendszer többi processzora (a periféria processzorok) csak elő-feldolgozást végez. A központi processzor és a periféria-processzorok között szükséges információ-csere lebonyolításához központosított perifériabusz-rendszer szolgál

23 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 164. fólia Perifériabuszos, hierarchikus struktúrájú, centralizált vezérlés – II. (AXE) Központi processzor Központi buszrendszer (perifériabusz) Előfizetői fokozat processzorai Trönkkezelés processzorai Digitális kapcsoló- mező processzorai = Utasításszintű információtovábbítás a buszrendszeren át = Üzenetszintű információtovábbítás a buszrendszeren át A központi processzor által, a periféria-buszon keresztül irányított vezérlők

24 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 165. fólia Kapcsolt jelzéscsatornájú, hierarchikus struktúrájú, centralizált vezérlés – I. A rendszer processzorai hierarchikus struktúrában osztják meg egymás között a feladatokat. A rendszeren belül egy központi processzor végzi valamennyi hívás felügyeletét, a rendszer többi processzora (a periféria processzorok) csak elő-feldolgozást végez. A központi processzor és a periféria-processzorok között szükséges információ-csere lebonyolítása kapcsolt jelzéscsatornákon keresztül megy végbe.

25 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 166. fólia Kapcsolt jelzéscsatornájú, hierarchikus struktúrájú, centralizált vezérlés – II. (ADS). Digitális kapcsolómező Központi processzor Trönkkezelés processzorai Előfizetői fokozat processzorai Processzor Kapcsolás Multiplex PCM átviteli utak jelzés- és kommunikációs csatornái Kapcsolt jelzéscsatornák Kapcsolt kommunikációs csatornák Kapcsolási utasítások

26 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 167. fólia Kapcsolt jelzéscsatornájú, elosztott struktúrájú vezérlés – I. A rendszer valamennyi kapcsolóegységének saját, önállóan működni képes híváskezelő processzora van. A híváskezelő processzorok a rendszerben elosztott módon helyezkednek el, és a szomszédos processzorokkal együttműködve kezelik a hozzájuk befutó hívásokat. A rendszerben centralizált elhelyezésű koordináló processzor is működik, amely nem a hívásigények lebonyolítását kezeli, hanem a rendszerben elosztottan elhelyezkedő híváskezelő processzorok működését szervezi (koordinálja), vagyis a pillanatnyi igényektől függően azt írja elő, hogy egy-egy hívás kezelésénél mely processzoroknak kell együttműködnie. Nincs központi buszrendszer: A processzorok közötti információcsere a kapcsolómezőn keresztül, kapcsolt jelzéscsatornák használatával valósul meg

27 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 168. fólia Digitális kapcsolómező Koordináló processzor (CP) Előfiz. fokozat Kapcsolt jelzéscsatornájú, elosztott struktúrájú vezérlés – II. (helyi hívás esete) Jelzés- kezelő fok. CPU Üzenet- kezelő Félállandó jelzéscsatornák Jelzés- kezelő fok. Processzor Kapcsolt kommunikációs csatorna Kommunikációs csatornát kapcsoló utasítás a CPU-ból Hívás bejelentése a CPU-nak Híváskezelési jelzések továbbítása a jelzéscsatornában Kijelölő üzenet a CPU-ból a hívásbejelentés után Bejelentés Kijelölés Jelzés Processzor Kapcsolómező- processzor külön jelzésúttal Hívás Kapcsolás Jelzés

28 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 169. fólia Processzor Trönk- illesztés Processzor Jelzés- kezelés Processzor Előfiz. fokozat Kijelölés Jelzés Jelzés- kezelés ISUP bejelentk. Jelzés MTP ISUP SS7-ISUP Kapcsolt jelzéscsatornájú, elosztott struktúrájú vezérlés – III. (központközi bejövő hívás esete) Digitális kapcsolómező CPU Üzenet- kezelő Koordináló processzor (CP) Félállandó jelzéscsatornák Kapcsolt kommunikációs csatorna Kapcsolómező- processzor külön jelzésúttal Kommunikációs csatornát kapcsoló utasítás Kijelölő üzenet hívásbejelentés után Kommunikációs csatorna Félállandó jelzéscsatornák Kijelölés Jelzéshálózati csatorna ISUP Kapcsolás

29 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 170. fólia 10. TPV kapcsolóközpontok szolgáltatásairól Alap és többlet- (kényelmi) szolgáltatások közötti különbség Népszerű többletszolgáltatások bemutatása –Hívószámok megjelenítése és a megjelenítések tiltása –Hármas konferencia-kapcsolás –Hívásvárakoztatás –Hívásátirányítások –CCBS: Foglalt vonal sikeres hívása (Magyar Telekom: Újrahívó szolgáltatás) –Számhordozás

30 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 171. fólia Definíciók: Alapszolgáltatások: Azok a szolgáltatások, amelyekkel a kapcsolóköz-pontok működésének alapvető funkciói valósulnak meg.  Híváskísérletek fogadása és kezelése,  Az összeköttetések igény szerinti felépítése és a hívott vonal felcsengetése (ha a hívott vonal elérhető és szabad),  A hívó fél hangjelzésekkel való tájékoztatása a híváskezelés rendelkezésre- állásáról (tárcsázási hang adása), a folyamat sikeres menetéről (csengetési hang adása),  A hívó fél hangjelzésekkel való tájékoztatása a sikertelen híváskezelési folyamat menetéről (foglaltsági hang, torlódási hang, SIT jelzés stb. adása),  Sikeres hívásokért az érvényben lévő szabályzat szerinti díj elszámolása és időszakonként a díjakról összegzett (nem részletezett) számla küldése. Többletszolgáltatások: A TPV kapcsolóköz-pontok által felkínált, a kényelmesebb telefonálást támogató szolgáltatások.

31 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 172. fólia CLIP és CLIR – hívószám megjelenítés és a megjelenítés tiltása A hívott vonalra ISDN-végberendezésnek, vagy olyan analóg csatlakozású készüléknek kell kapcsolódnia, amelyhez (beépített vagy külön csatlakoztatott) kijelző is tartozik. A hívottnak hívószám megjelenítést engedélyező (CLIP) előfizetéssel kell rendelkeznie Helyben maradó hívásnál a hívószámot a helyi központ vezérlése adja meg, bejövő hívásnál a hívószám a jelzéshálózaton keresztül a kezdeményező központból elindulva, a 7-es jelzésrendszer IAM üzenete paraméterének indikátor-részében érkezik meg a végződő központba. Híváskor (ha van kijelzendő szám) a helyi központ a hívó telefonszámát a DSS1 jelzésrendszer SETUP üzenetének paramétereként küldi az ISDN végberendezésnek, illetve FSK (egyes rendszerkben DTMF) kódolású jelzéssel az analóg csatlakozású előfizetői vonalra. A szám a megfelelő kijelzőn válik láthatóvá. Analóg csatlakozású készülékek esetében a hívószámkijelzés csengetési szünetben (esetleg szünetekben) érkezik. A hívónak jogában áll, hogy állandó jelleggel, vagy hívásonként (alkalmanként) letiltsa hívószáma kijelzését a hívott kijelzőjén (CLIR). Ilyenkor a kijelzőn vagy semmi nem jelenik meg (pl. analóg csatlakozásnál), illetve a „nincs hívószám” vagy a „hívószám letiltva” kiírás olvasható (pl. ISDN készülékeknél). Az IAM üzenet CLIR esetén is tartalmazza a hívó kapcsolási számát (pl. azért, hogy a szolgáltató nyomon tudja követni a hívásokat), de a hívószámot megadó paraméterben egy indikátor nevű rész jelzi, hogy a hívott nem kaphatja meg az információt. CLIP = Calling Line Idendification Presentation CLIR = Calling Line Idendification Restriction

32 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 173. fólia Hívó- azonosító CLI = Calling Line Identity Híváskezelés CLIP és CLIR (analóg csatlakozás esetén) Megjelenik a hívószám (CLI) Helyi központ (hívó) Helyi központ (hívott) Hívó előfizető (aktív CLIP-pel) Hívott előfizető (kijelző-egységes telefonnal) CLI+CLIP indikátor Csengetés indítása Számkijelzés indítása +CLI Csengetés Hívószám-kijelző egység ISUP – IAM (CLI + CLIP indikátor) FSK jelek Számküldő modem Híváskezelés Csengető- egység CLI Csengetőjel Hívó- azonosító CLI = Calling Line Identity Híváskezelés Nincs hívószám- kijelzés Helyi központ (hívó) Helyi központ (hívott) Hívó előfizető (aktív CLIR-rel)* Hívott előfizető (kijelző-egységes telefonnal) CLI+CLIR indikátor Csengetés indítása Csengetés Hívószám-kijelző egység ISUP – IAM (CLI + CLIR indikátor) Számküldő modem Híváskezelés Csengető- egység Csengetőjel *Aktív CLIP esetén a hívásonkénti CLIR a hívószám elé beadott *31* kóddal érhető el! a) b) *Aktív CLIR esetén a hívásonkénti CLIP a hívószám elé beadott *30* kóddal érhető el!

33 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 174. fólia Híváskezelő Hívó- azonosító Híváskezelés CLIP és CLIR (ISDN csatlakozás esetén) A hívószám megjelenik a kijelzőn Helyi központ (hívó) Helyi központ (hívott) Hívó előfizető (aktív vagy alkalmi CLIP-pel) Hívott előfizető ISDN telefonnal ISUP – IAM (CLI + CLIP indikátor) Nincs hívószám-megjelenítés, csak egy kiírás a kijelzőn: „Nincs hívószám” vagy „Hívószám letiltva” CLI+CLIP indikátor Híváskezelő Hívó- azonosító Híváskezelés Helyi központ (hívó) Helyi központ (hívott) Hívó előfizető (aktív vagy alkalmi CLIR-rel) Hívott előfizető ISDN telefonnal ISUP – IAM (CLI + CLIR indikátor) DSS1 - SETUP CLI+CLIR indikátor (CLIR) DSS1 - SETUP (CLI/CLIP) DSS1 kezelő a) b)

34 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 175. fólia Hívásvárakoztatás funkcionális ábrázolása   “a” “b”    “a” “b” “c”    “a” “b” “c” 1. lépés: 3. lépés:  2. lépés: „Tartás” állapota Bejövő hívás Az “a” előfizető beszédkapcsolatban van a “b” előfizetővel (akár mint hívó, akár hívottként) A “c” előfizető hívja a foglalt “a”-t. A “c” csengetési hangot kap, az “a” pedig “bekopogtatást”. Az “a” előfizető tartásba teszi “b”-t a Flash megnyomásával, és ezzel átkapcsol a “bekopogtatóra”, Helyi kapcsolóközpont  „Tartás” állapota   “b” “c”  “a” 4. lépés: Az „a” előfizető a Flash lenyomásával visszakapcsol „b”-re és „c” kerül tartásba. Váltogatható

35 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 176. fólia Hármas konferencia-kapcsolás lépései KM A B a) Beszéd „A” beszél „B”-vel, amikor elhatározza, hogy konferencia- kapcsolást épít fel  KM A B C b) Tartás Hívás „A” tartásba teszi „B”-t, és hívja „C”-t  KM A B C c) Beszéd Tartás „C” jelentkezik és „A” közli „C”-vel, hogy konferencia- kapcsolás lesz KÁ KM A B C d) „A” létrehozza a konferencia-kapcsolást „B”-vel és „C”-vel

36 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 177. fólia C-előfizető „C” kapcsolóközpont „B” kapcsolóközpont B-előfizető A-előfizető (konferenciát felépítő állomás) „A” kapcsolóközpont (konferencia-kapcsoló) IAM ACM ANS Konf.-hívás jelzése: (flash) CPG Hívás + hívott száma T-hang, hívás, hívott száma IAM ACM ANS Konf. kapcsolása: (flash+3) CPG 1. hívás felépítése 2. hívás felépítése Csengetés Jelentkezés Tartásba tétel jelzése Konferencia jelzése Konferencia-kapcsolás jelzésváltásai csenget

37 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 178. fólia A hívásátirányításról A hazai PSTN / ISDN-ben az alábbi, speciális szolgáltatás-kóddal aktiválható hívásátirányítás szolgáltatások léteznek: –Hívásátirányítás feltétel nélkül Az előfizető minden nála végződő hívást egy másik hívószámra irányít át. –Hívásátirányítás foglaltság esetén Az előfizető csak a vonala foglaltsága idején beérkező hívásait irányítja át egy másik hívószámra. –Hívásátirányítás nem jelentkezés esetén Az előfizető csak azokat a hívásait irányítja át egy másik hívószámra, amelyekre távolléte miatt vagy egyéb okokból nem jelentkezik. –Hívásátirányítás a hangposta szolgáltatásra Egyes digitális kapcsolóközpontokban foglaltság és nem jelentkezés esetére (a két esetet egymástól függetlenül aktiválva) külön szolgáltatás-kód létezik a bejövő hívásoknak a hangposta-szolgáltatáshoz történő átirányításához.

38 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 179. fólia Hívásátirányítások aktiválásának szolgáltatás-kódjai Előfizetői vonalra irányításHangpostafiókra irányítás ADSAXEEWSDADSAXEEWSD Nem jelentkezés esetére *61#*62#*61*1716# Foglaltság esetére *67#*68#*67*1715# Feltétel nélküli irányításhoz *21#

39 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 180. fólia A-előfizető (hívó állomás) Hívást kezdeményező helyi központ A B-előfizető (átirányító állomás) Hívást átirányító helyi központ B Hívásátirányítás funkcionális ábrázolása A-előfizető az A–B összeköttetésnek megfelelő szakasz díját fizeti B-előfizető a B–C összeköttetésnek megfelelő szakasz díját fizeti Jelmagyarázat = kapcsolt összeköttetés a központon belül = logikai kapcsolat (átirányítás) a központon belül = hívó, ill. átirányító díjfizetési szakaszai Az átirányítás bekapcsolása (aktiválása) az átirányító állomáson: * * # Az átirányítás kikapcsolása (inaktiválása) az átirányító állomáson: # C-előfizető (célállomás) Hívást végződtető helyi központ C

40 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 181. fólia Jelzésváltás hívásátirányításnál CLI = hívó száma CPN = hívott száma RDN = átirányító száma CLI CPN RDN AB- IAM paraméterei: CLI CPN RDN ACB IAM paraméterei: Hívást átirányító központ (B) Hívást kezdeményező központ (A) Hívást végződtető központ (C) B-előfizető (átirányító állomás) C-előfizető (célállomás) A-előfizető (hívó állomás) Hívás (A  B) IAM IAM (átirányított hívás) ACM (átirányítás jelzése) ACM (hívott szabad, csengetés) Csengetés CPG (hívott szabad, csengetés) Hívott jelentkezett ANM (hívott jelenkezett) Előfizetői jelzések Központközi jelzésrendszer (CCSS7) Előfizetői jelzések Beszédállapot (A és C között)

41 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 182. fólia Foglalt vonal sikeres hívása (CCBS) Magyar Telekom: Újrahívó szolgáltatás Vezérlés b) B-előfizető vonala szabaddá válik  A-előfizetőt a helyi központja visszacsöngeti A B SCCP - TCAP Vissza- csengetés A-központ B-központ Hívott letett (szabaddá vált) Vezérlés c) A-előfizető jelentkezik  B-előfizetőt a helyi központja visszahívja és kicsöngeti A B ISUP A-központ B-központ SCCP - TCAP CCBS elfogadása (előfizető fölvesz) Csengetés Hívás felépítése CCBS aktiválása (flash+5) és az előfizető letesz a) A-előfizető hívja B-t, de az foglalt  A-előfizető aktiválja a CCBS szolgáltatást, és letesz Vezérlés A B C Foglaltság bemondása ISUP B-központ A-központ Hívott foglalt Híváskísérlet SCCP - TCAP

42 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 183. fólia Jelzésváltás CCBS szolgáltatásnál Hívás IAM REL (hívott foglalt, CCBS lehetséges) Előfizetői jelzések Központközi jelzésrendszer (SS7) Előfizetői jelzések Hívást kezdeményező központ (A) Hívást végződtető központ (B) B-előfizető (foglalt hívott) A-előfizető (hívó állomás) CCBS felkínálása CCBS aktiválása RLC TC-BEGIN (CCBS igénylése hívottnál) Feltételek ellenőrzése Hívott vonal vizsgálata: foglalt TC-CONT (CCBS-igény elfogadva) CCBS-igény elfogadva Hívott letett Várakozási időzítés TC-CONT (A hívott vonal szabaddá vált) Hívó felcsengetése Hívó jelentkezik IAM (megismételt hívás) ACM Hívott felcsengetése Hívott jelentkezik ANM TC-END (CCBS-igény teljesítve) Beszédkapcsolat

43 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 184. fólia A számhordozás funkcionális egységei PSTN / ISDN Szolgáltatói adatbázis Szolgáltató-váltás: átkötés után az adatbázisban EH-hoz hozzá kell rendelni a HK-t (vö.: Jelentés a változásról!) A BEFOGADÓ SZOLGÁLTATÓ HELYI HÁLÓZATA EH  IH = HK+EH  C  EH HK  EH  A HÍVÓ HELYI HÁLÓZATA AZ ÁTADÓ SZOLGÁLTATÓ HELYI HÁLÓZATA REL(p) EH  REL (p) Lekérdezés A A HÍVÓ SZOLGÁLTATÓ- JÁNAK TERÜLETE Hívó Hívott Csengetés EH = eredeti hívószám HK B EH IH = irányítási hívószám REL = bontójelzés (p) = REL paramétere HK = hívásirá- nyítási kód Válasz

44 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 185. fólia Számhordozás jelzései Hívó központ Átadó hívott központ Befogadó hívott központ Szolgáltatói adatbázis EH IAM [EH] REL [számhordozás] TC-BEGIN [EH  HK = ?] TC-END [EH – HK] IAM [IH = HK + EH] ACM ANM Csengetés Hívott jelentkezik Cseng. hang Beszélgetés


Letölteni ppt "Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali."

Hasonló előadás


Google Hirdetések