Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A közoktatást érintő főbb jogszabályi változások és a kistérségek feladatellátásának fontosabb elemei 2008. augusztus.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A közoktatást érintő főbb jogszabályi változások és a kistérségek feladatellátásának fontosabb elemei 2008. augusztus."— Előadás másolata:

1 A közoktatást érintő főbb jogszabályi változások és a kistérségek feladatellátásának fontosabb elemei augusztus

2 Iskolai agresszió kezelését szolgáló rendelkezések a nevelési tanácsadók megerősített szerepe – az iskolapszichológusi tanácsadó szolgáltatások kapacitásainak bővítése A szakmai munkaközösségek felvállalhatják a gyermek- és ifjúságvédelmi, a szabadidő eltöltésével összefüggő és a sajátos nevelési igényű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját szolgáló feladatokat is. alternatív vitarendezés – 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet lehetővé fogja tenni a fegyelmi eljárást megelőző eljárás keretei közötti vitarendezést A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet módosítása – a gyermekeket, tanulókat veszélyeztető okok elhárítása érdekében az intézmények együttműködhetnek a gyermekjóléti, családsegítő és oktatásügyi közvetítő szolgálattal.

3 Óvodáztatási támogatás I szeptember 1-étől a fenntartó önkormányzat minden harmadik életévét betöltő halmozottan hátrányos helyzetű gyermek óvodai ellátását köteles biztosítani, amennyiben szülői igény van rá! évi törvénymódosítás!!!! A évi XXXI. törvény új 20/C. §-a szerint, az a szülő jogosult támogatásban, oakinél fennáll a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság oaki három, illetve négy éves gyermekét beíratta az óvodába oaki gondoskodik a gyermek rendszeres óvodába járásáról oaki gyermeke hároméves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen.

4 Óvodáztatási támogatás II. A támogatás mértéke 2009-ben (január 1-jét követően beíratottaknál): a gyermek óvodai beíratását követően első alkalommal ,- Ft/gyermek a gyermek beíratását követően második és további alkalommal ,- Ft/gyermek Évente kétszer kapható: júniusban és decemberben! január 1-je előtt beíratottaknál júniusában Ft/gyermek támogatás jár től a mindenkori éves költségvetési törvény rögzíti az összeg mértékét A helyi önkormányzat rendeletben előírhatja az első alkalommal a pénzbeli támogatás helyett a természetbeni támogatást. (A beíratást követő 7 munkanapon belül át kell adni a szülőnek!)

5 Óvodáztatási támogatás III. A módosuló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet szerint, ha a gyermek szülője óvodáztatási támogatásra jogosult, a gyermeknek egy óvodai nyitvatartási napon legalább 6 órát az óvodában kell tartózkodnia, az óvodavezetőnek o az első igazolatlan nap után írásban tájékoztatnia kell a szülőt a mulasztás következményeiről, oa jegyző által meghatározott időpontban tájékoztatnia kell a jegyzőt a gyermek által mulasztott napok számáról, 1.A szülő által előzetesen bejelentett igazolt és igazolatlanul mulasztott száma összesen > munkanapokra eső óvodai nevelési napok 25%-át 2.Mulasztott napok száma ≠ munkanapokra eső óvodai nevelési napok 25%-át 3.Július-augusztus hónapokban 10 napot a 25%-ék számításánál nem kell figyelembe venni! o értesíti a jegyzőt, ha a gyermek óvodai elhelyezése megszűnik.

6 Egységes óvoda-bölcsőde legalább a 2. életévüket betöltött, továbbá az óvodai nevelésben ellátható gyermekek közös nevelése Akkor hozható létre, ha a települési önkormányzat nem köteles bölcsődét működtetni, a gyermekek száma nem teszi lehetővé az óvodai csoport, illetve a bölcsődei csoport külön-külön történő létrehozását, feltéve, hogy minden a településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető. Az egységes óvoda-bölcsőde szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységként működhet egy többcélú intézmény keretei között nevelési évben indítható első ízben!

7 Általános iskolai körzethatárok megállapítása I. Fogalmak: a gyermek, tanuló lakóhelye: annak a lakásnak a címe, amelyben a gyermek, tanuló él. A lakcímbejelentés szempontjából lakásnak tekintendő az az egy vagy több lakóhelyiségből álló épület vagy épületrész, amelyet a gyermek, tanuló életvitelszerűen otthonául használ, továbbá - a külföldön élő magyar és nem magyar állampolgárok kivételével - az a helyiség, ahol valaki szükségből lakik, vagy - amennyiben más lakása nincs - megszáll. a gyermek, tanuló tartózkodási helye: annak a lakásnak a címe, ahol - lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül - három hónapnál hosszabb ideig tartózkodik. Körzet: Egy intézményt fenntartó település esetén: a település teljes közigazgatási területe Több intézményt fenntartó település esetén: a fenntartó által meghatározott településrész Kötelező felvételt biztosító általános iskola: az az iskola, akinek körzetében a tanköteles tanuló lakóhelye, tartózkodási helye található

8 Települési arány: Általános iskolai körzethatárok megállapítása II. Körzeti arány:

9 Általános iskolai körzethatárok megállapítása III. Iskolai arány: Százalékpont: aritmetikai egység, az egységnyi változás 1/100-ad része, a bázispont százszorosa. A százalékpont leggyakoribb célja a százalékban kifejezett adatok különbségének megadása.bázispontszázalékban

10 Alkalmazni kell: a Kt. 62. § (2)-(5) bekezdésében, a Kt. 90. §-ban, A Kt § (10)-(11), (14)-(16) bekezdésében foglaltakat, a 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet rendelkezéseit december 31-ig körzethatárok felülvizsgálata!!! Nem jelölhető ki azaz iskola, amely körzetének körzeti arányának túllépésére vonatkozó rendelkezés nem tartható meg, feltéve, hogy a HHH tanulók körzeti aránya elérné az 50%-ot és a többi iskola elégséges férőhellyel rendelkezik a tanköteles tanulók felvételéhez Elégséges férőhely alapja az intézmény alapító okiratában meghatározott maximálisan felvehető tanulólétszám (2008. január 1. napján érvényes alapító okirat alapján!) Általános iskolai körzethatárok megállapítása IV.

11 Általános iskolai körzethatárok megállapítása V. Első évfolyamindítás tilalma 2009/2010-es tanévben: a településen több kötelező felvételt biztosító intézmény működik, melyek elégséges férőhellyel rendelkeznek, Az érintett intézmény nem láthat el kötelező felvételi feladatot (körzeti aránya elérte az 50%-ot) A HHH-s tanulók iskolai aránya a 2008/2009-es tanévben elérte az 50%-ot Első évfolyam indításának tilalma 2010/2011. tanévtől: Az intézmény nem jelölhető ki kötelező felvételi feladatot ellátó iskolának (a körzeti arány elérte az 50%-ot) A többi iskola elégséges férőhellyel rendelkezik Az újonnan felvett HHH tanulók létszámával az iskolai arány az előző tanítási évhez képest 10%-kal emelkedett Így a HHH tanulók iskolai aránya elérte az 50%-ot

12 Általános iskolai körzethatárok megállapítása VI. Az Oktatási Hivatal jogosítványai: körzethatár meghatározására vonatkozó rendelkezések betartásának vizsgálata be nem tartás esetén kijelölheti azt az önkormányzati feladatellátásban részt vevő óvodát, általános iskolát, amely nem tagadhatja meg a felvételt a kijelölés 1 nevelési évre/tanévre szólhat, de meghosszabbítható a kijelölés megszűnése nem érinti a gyermek, tanuló jogviszonyát ha nem a gyermek, tanuló lakóhelye, ill. tartózkodási helye szerinti településen jelöltek ki intézményt a kijelölt intézmény fenntartója jogosulttá válik az egyházi kiegészítő támogatásra, melynek összegével az érintett önkormányzat külön számol el az állam felé. felmentést adhat az osztályindítás tilalma alól

13 Előnyben részesítés szabályai Egyértelműbbé váltak a felvétel kapcsán az előnyben részesítés szabályai: 1.Halmozottan hátrányos helyzetű tanuló Az iskola székhelye szerinti településen lakóhellyel, ill. tartózkodási hellyel rendelkező tanulók 2.Az iskola székhelye szerinti településen lakóhellyel, ill. tartózkodási hellyel rendelkező tanulók 3.Helyhiány esetén sorsolás A további felvételi lehetőségekről tájékoztatót kell közzétenni. Sorsolás nélkül felvehető a SNI tanuló, továbbá a sajátos helyzetű tanuló (A sajátos helyzetet önkormányzati rendeletben kell szabályozni!)

14 Intézményátszervezésekre, megszüntetésekre vonatkozó új szabályok A véleményezési joggal rendelkezők számára (alkalmazotti közösség, iskolaszék, szülői közösség, diákönkormányzat stb.) a fenntartói döntés meghozatalához rendelkezésre álló minden információt hozzáférhetővé kell tenni! A vélemény kialakításához legalább 15 napot kell biztosítani! Az információk hozzáférhetővé tételétől számítandó! A fenntartó legkésőbb az intézkedés tervezett végrehajtásának évének március utolsó munkanapjáig hozhat átszervezéssel, megszüntetéssel, fenntartói jog átadásával kapcsolatos döntést

15 Az iskolai tanulói jogviszony létesítésének feltételei az iskolák csak külön jogszabályban meghatározott keretek között határozhatják meg a tanulói jogviszony létesítésének feltételeit! Központi írásbeli felvételi vizsga kizárólagossá tétele! 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet módosítása! Amennyiben a középfokú iskola a 9. évfolyamnál alacsonyabb évfolyamra hirdet felvételt, a felvételi kérelmekről ovagy a tanulmányi eredmények alapján, vagy oa tanulmányi eredmények és a központilag kiadott egységes kompetencialapú feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsga eredményei alapján dönt A központi egységes követelmények szerint szervezett vizsgán való részvételhez akkor köthető a felvételi kérelem, ha a fenntartó hozzájárulás, valamint a jelentkezők magas száma indokolja. A jelentkezők magas száma = az előző 3 év átlagában a jelentkezők létszáma minimum másfélszerese volt a felvehetőnek!

16 Az iskolai tanulói jogviszony létesítésének feltételei Ha a középfokú iskola a kilencedik évfolyamára hirdet felvételt, a felvételi kérelmekről Kizárólag a tanulmányi eredmények, vagy A tanulmányi eredmények és a központilag kiadott egységes, kompetenciaalapú feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsga eredménye, vagy A tanulmányi eredmények, a központilag kiadott egységes, kompetencialapú feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsga és a szóbeli meghallgatás eredménye alapján dönthet.

17 A központilag szervezett írásbeli vizsgához magyar nyelvi és matematikai kompetenciákat mérő külön-külön feladatlapok készülnek azok részére, akik a nyolc évfolyamos gimnáziumba, a hat évfolyamos gimnáziumba, az általános tanterv alapján folyó felkészítést nyújtó középfokú iskola 9. évfolyamára, a kiemelkedő tehetséget kibontakoztató felkészítést nyújtó (ún. tehetséggondozó) középfokú iskola kilencedik évfolyamára jelentkeznek. Az iskolai tanulói jogviszony létesítésének feltételei

18 További új szabályok: csak az Oktatási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) által központilag elkészített és tőle megrendelt írásbeli feladatlapok alkalmazásával lehet felvételi vizsgát szervezni KIVÉTEL! a nemzeti, etnikai kisebbségi nevelésben részt vevő intézmények a hat vagy nyolc évfolyammal működő középiskolák nem szervezhetnek szóbeli vizsgát írásbeli vizsgán elért eredményt minden olyan középfokú iskola köteles elfogadni, amelyik előírta az írásbeli vizsgán való részvételt Az iskolai tanulói jogviszony létesítésének feltételei

19 További módosítások a szülő joga: 1.a közérdekű igényérvényesítés 2.a gyermeke neveléséhez a pedagógiai szakszolgálatok igénybevétele a szülő kötelezettsége: a nevelési tanácsadáson, az iskolapszichológusi vizsgálaton és a fejlesztő foglalkozáson való részvétel, ha a pedagógus kezdeményezésére a nevelőtestület javaslatot tesz. A jegyző kötelezheti! Pontosítás! A többcélú intézmény egy SZMSZ-szel, egy pedagógiai programmal, egy házirenddel, egy minőségirányítási programmal rendelkezik! A szakértői és rehabilitációs tevékenységet az óvodai, iskolai, kollégiumi feladatot ellátó többcélú intézményből január 1-ig ki kell szervezni!

20 További módosítások az Oktatási Hivatal által kiszabható felügyeleti bírság megállapításánál figyelembe vehető szempontok (pl. jogsértés súlyossága) a nyolc évfolyamosnál kevesebb évfolyammal működő általános iskolák fenntartó újfent továbbműködési engedélyhez kérelmet nyújthatnak be az Oktatási Hivatalhoz augusztus 29-ig. új elnevezésű magasabb vezetői, vezetői megbízás esetén: főigazgató, igazgató, ha o tagintézmények különböző településen találhatóak o a többcélú intézmény tagintézményeinek száma egy települése > 5 db o a többcélú intézmény önálló intézményegységeinek száma > 5 db o a közoktatási intézmény alapító okirata szerint a felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám = 1500 fő a közoktatási intézmény vezetője = főigazgató tagintézmény, intézményegység vezetője = igazgató, óvodavezető az intézményvezetői megbízásra benyújtott pályázattal kapcsolatosan kialakított vélemény közérdekből nyilvános adat.

21 Pedagógusok jobb megbecsülését megalapozó ösztönző-rendszer 2009-től Pályázat útján kiegészítő illetmény jár a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók nevelését-oktatását végző pedagógusoknak : összege a garantált illetmény %-a. A pályakezdő pedagógust kiegészítő illetmény illeti meg : összege egyetemi végzettségnél havi Ft, főiskolai végzettségnél havi Ft. Ez 21 éven keresztül jár a pedagógusnak, és 3 évenként fokozatosan csökkenve közelít a középkorosztály garantált illetményéhez. Kiegészítő illetményt kapnak az intézményvezetők havi 20 – Ft összegben az intézmény nagyságától függően. A módosítás szabályozza az egyes kiegészítő illetmények bevezetését, és megállapítja a pályakezdő pedagógusok kiegészítő illetményének összegét az első hét fizetési fokozatban.

22 A sajátos nevelési igényű tanulók ellátását érintő változások Megtörtént a pszichés fejlődés zavara miatt sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók hivatalból elrendelt felülvizsgálata, mely alapján készített szakvélemények megállapították: a)a sajátos nevelési igény fennállását a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége miatt („SNI-a”) b)a sajátos nevelési igény fennállását a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége miatt („SNI-b”) c) a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség fennállását szeptember 1-jétől: a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók - a Kt. 52. § (6) bekezdésének b) pontjában meghatározott időkeretben iskolai fejlesztő foglalkoztatásra jogosultak, melynek megszervezéséért a nevelési-oktatási intézmény vezetője felelős.

23 A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994.(VI.24.) MKM rendelet módosítása I. Az „SNI-b” tanulók iskolai fejlesztő foglalkoztatásának tervezését, szervezését, dokumentálását a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994.(VI.24.) MKM rendelet 26/B §-a (1) szabályozza: -a heti időkeretet nyolc fős csoportokra kell meghatározni oly módon, hogy az ellátásra jogosult tanulók számát elosztják nyolccal; -a csoportra jutó időkeret akkor is felhasználható, ha az osztás alapján a csoportban nincs nyolc tanuló; -A foglalkoztatás egyéni fejlesztési terv alapján történik.

24 Amennyiben a vizsgálat idején tapasztalt állapot, az annak alapján javasolt fejlesztési cél, a fejlesztő terápia, és az annak végzésére jogosult szakember végzettsége és szakképesítése azonos, - az „SNI-a” tanulók részére biztosított egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozás, és - az „SNI-b” tanulók részére biztosított iskolai fejlesztő foglalkoztatás közös csoportban is megszervezhető. Közös csoport szervezése esetén a fejlesztést – tekintettel a Kt. 30. § (11) bekezdésében foglaltakra - csak gyógypedagógus láthatja el. Az „SNI-b” tanulók fejlesztő foglalkoztatásának ellátására – amennyiben ezt a szakértői vélemény javasolja, vagy lehetővé teszi – a gyógypedagógus mellett más, a megfelelő kompetenciákkal rendelkező szakember - pl. pszichológus, fejlesztő pedagógus, a fejlesztési cél megvalósításához szükséges kompetenciákat szakirányú továbbképzés keretében elsajátított pedagógus stb.- is megbízható. A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994.(VI.24.) MKM rendelet módosítása II.

25 A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994.(VI.24.) MKM rendelet módosítása III. A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenessége, vagy enyhe értelmi fogyatékosság vélelmezése esetén a nevelési-oktatási intézmény a szakértői és rehabilitációs bizottság által történő vizsgálatra csak abban az esetben tehet javaslatot, ha a gyermek, tanuló vizsgálatára a nevelési tanácsadás keretében már sor került. (14/1994.(VI.24.) MKM rendelet 12. § (3) bekezdés) A szakértői és rehabilitációs bizottság a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló részére nem jelölhet ki olyan nevelési-oktatási intézményt, amellyel a vizsgálatában részt vevő szakemberek közül bármelyik foglalkoztatási jogviszonyban áll. (14/1994.(VI.24.) MKM rendelet 14. § (8) bekezdés)

26 Az Országos szakértői, az Országos vizsgáztatási, az Országos szakmai szakértői és az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzékről, valamint a szakértői tevékenységről szóló 31/2004. (XI. 13.) OM rendelet módosítása A Magyar Közlöny 106. számában jelent meg (19/2008. (VII. 19.) OKM rendelet) A módosítás főbb elemei: két új szakterület: szakszolgálat-esélyegyenlőség és a pedagógiai fejlesztő szakértő módosultak a közoktatási névjegyzékbe való felvétellel kapcsolatos pályázathoz benyújtandó dokumentumok, a névjegyzéken való meghosszabbításhoz (5 év után) továbbképzési kötelezettség előírása, egyes, a közoktatási törvényben előírt feladatokat csak egy meghatározott speciális felkészítésen részt vevő szakértők végezhetnek el, a szakértőkkel szembeni panaszokkal kapcsolatos eljárás részletszabályainak meghatározása

27 Az Országos szakértői, az Országos vizsgáztatási, az Országos szakmai szakértői és az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzékről, valamint a szakértői tevékenységről szóló 31/2004. (XI. 13.) OM rendelet módosítása új szakértői kötelezettség, hogy a közoktatási törvény 79. §-ának (3) bekezdésében és 88. §-ának (6) bekezdésében meghatározott szakértői tevékenységgel összefüggő szakvéleményt a szakvélemény elkészítésétől számított nyolc napon belül a szakértőnek meg kell küldeni az Oktatási Hivatal területileg illetékes regionális igazgatósága részére, módosult a rendelet. 16. §-ának (3) bekezdése is, amely már csak az érettségi vizsgaelnökök esetében teszi lehetővé, hogy a pedagógus-szakvizsgát a vizsgaelnöki feladatok ellátásához szükséges speciális ismeretek pedagógus-továbbképzésen történő elsajátításával helyettesítsék.

28 kötelező közoktatási feladatok – közoktatási feladatok szervezése – kistérségi szakszolgálatok megszervezése vállalható közoktatási feladatok – pedagógiai szakmai szolgáltatás – egységes iskola működtetése – vezetői, szakmai munkaközösségek – pedagógus-helyettesítési rendszer – iskolabusz-szolgáltatás – munkaerő-gazdálkodási rendszer TKT szerepének erősítése a közoktatásban – Feladatellátás kistérségi szintű tervezése – Települési szintű közoktatás irányítási munka segítése – Intézményvezetői munka segítése Kistérségi közoktatási feladatellátás (2004. évi CVII. tv.)


Letölteni ppt "A közoktatást érintő főbb jogszabályi változások és a kistérségek feladatellátásának fontosabb elemei 2008. augusztus."

Hasonló előadás


Google Hirdetések