Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kommunikációs modellek Politikai PR II. előadás. Bodó Barna: Politikai PR 2 2.1. Kommunikációelmélet  Kommunikáció-kutatás - besorolás nem egyetlen tudományágnem.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kommunikációs modellek Politikai PR II. előadás. Bodó Barna: Politikai PR 2 2.1. Kommunikációelmélet  Kommunikáció-kutatás - besorolás nem egyetlen tudományágnem."— Előadás másolata:

1 Kommunikációs modellek Politikai PR II. előadás

2 Bodó Barna: Politikai PR Kommunikációelmélet  Kommunikáció-kutatás - besorolás nem egyetlen tudományágnem egyetlen tudományág kommunikációtan - a kommunikációt tudományosan vizsgálókommunikációtan - a kommunikációt tudományosan vizsgáló  Alapelemek jelek - artefactumok (mesterségesen előidézett tárgyi tények) vagy cselekedetek, túlmutatnak önmagukon, vagyis szignifikáns konstruktumok (jelentéssel bíró képződmények) jelek - artefactumok (mesterségesen előidézett tárgyi tények) vagy cselekedetek, túlmutatnak önmagukon, vagyis szignifikáns konstruktumok (jelentéssel bíró képződmények) kódok - a jelek szerveződő rendszerei, meghatározzák a jelek kiválasztásának és kombinálásának a módjátkódok - a jelek szerveződő rendszerei, meghatározzák a jelek kiválasztásának és kombinálásának a módját kommunikáció: széles értelemben információ, üzenet átadásának folyamatakommunikáció: széles értelemben információ, üzenet átadásának folyamata  Értelmezések Stevens 1950: A kommunikáció a szervezet megkülönböztető válasza egy ingerre.Stevens 1950: A kommunikáció a szervezet megkülönböztető válasza egy ingerre. Dance 1957: A kommunikáció egy válasz kiválasztása a verbális szimbólumok segítségével.Dance 1957: A kommunikáció egy válasz kiválasztása a verbális szimbólumok segítségével. Berelson 1964: A kommunikáció információ, gondolatok, érzelmek, jártasságok átadása szimbólumok használata révén.Berelson 1964: A kommunikáció információ, gondolatok, érzelmek, jártasságok átadása szimbólumok használata révén. Miller 1966: A kommunikáció sajátos viselkedési helyzet, a kommunikátor átad egy üzenetet a befogadónak azzal a tudatos céllal, hogy befolyásolja a befogadó viselkedését.Miller 1966: A kommunikáció sajátos viselkedési helyzet, a kommunikátor átad egy üzenetet a befogadónak azzal a tudatos céllal, hogy befolyásolja a befogadó viselkedését. Cronkhite 1976: A kommunikáció akkor jön létre, amikor a befogadó reagál egy szimbólumra.Cronkhite 1976: A kommunikáció akkor jön létre, amikor a befogadó reagál egy szimbólumra.

3 Bodó Barna: Politikai PR Kommunikációs kontextus  G. Gerbner: Üzeneteken át zajló társadalmi interakció. A kommunikáció társadalmi folyamat. Alapegysége a jel, amely lehet szimptóma (véletlenszerűen jön létre) és szimbólum (szándékosan jön létre).A kommunikáció társadalmi folyamat. Alapegysége a jel, amely lehet szimptóma (véletlenszerűen jön létre) és szimbólum (szándékosan jön létre). A kommunikáció mindig szimbolikus folyamat, a szimbólumok szándékos cseréjét jelenti az emberek között. (Az észlelésből nem mindig jön létre kommunikáció. Ingerként szolgálhat.)A kommunikáció mindig szimbolikus folyamat, a szimbólumok szándékos cseréjét jelenti az emberek között. (Az észlelésből nem mindig jön létre kommunikáció. Ingerként szolgálhat.) A kommunikáció koorentációt feltételez (A kommunikáció alapfeltétele, hogy 2 egyén kölcsönösen tudatában legyen egymás kommunikációs szándékának)A kommunikáció koorentációt feltételez (A kommunikáció alapfeltétele, hogy 2 egyén kölcsönösen tudatában legyen egymás kommunikációs szándékának) A kommunikáció mindig egyéni interpretációt (értelmezést) vált ki (jelentése: minden egyén a maga számára fejti meg a szimbólumokat)A kommunikáció mindig egyéni interpretációt (értelmezést) vált ki (jelentése: minden egyén a maga számára fejti meg a szimbólumokat) A kommunikáció megosztott jelentést feltételez (ezért vagyunk képesek egymással kommunikálni, mert a jelek jelentését hasonlóan értelmezzük, feltéve, hogy azonos kód birtokában vagyunk és azonos kultúra részesei.)A kommunikáció megosztott jelentést feltételez (ezért vagyunk képesek egymással kommunikálni, mert a jelek jelentését hasonlóan értelmezzük, feltéve, hogy azonos kód birtokában vagyunk és azonos kultúra részesei.)  A kommunikáció kontextusban jön létre interperszonális (2 személy közötti)interperszonális (2 személy közötti) csoportos (néhány fő részvétele)csoportos (néhány fő részvétele) szervezeti (szervezeten belüli, vagy szervezetek közötti)szervezeti (szervezeten belüli, vagy szervezetek közötti) közéleti (retorikai alaphelyzet – szónok)közéleti (retorikai alaphelyzet – szónok) médiakommunikáció (nyomtatott ill. elektronikus sajtó)médiakommunikáció (nyomtatott ill. elektronikus sajtó) kultúraközi (különböző kulturális közösségek)kultúraközi (különböző kulturális közösségek)

4 Bodó Barna: Politikai PR Kommunikációs folyamat  A kommunikáció - térben és időben információ átadás  Jellemzők reciprocitás (kölcsönösség)reciprocitás (kölcsönösség) intencionalitás (szándékosság)intencionalitás (szándékosság) hatás kiváltása (a kommunikáció végső célja; alapfeltétel)hatás kiváltása (a kommunikáció végső célja; alapfeltétel) reflexitás (visszahatás, visszacsatolás; alapfeltétel)reflexitás (visszahatás, visszacsatolás; alapfeltétel) jelenlét (nem alapfeltétele, nélküle is kerülhetünk interakcióba pl. telefon)jelenlét (nem alapfeltétele, nélküle is kerülhetünk interakcióba pl. telefon) verbális (nem alapfeltétel)verbális (nem alapfeltétel)  Dimenziók társadalmi dimenzió (interakció, az emberek közötti oda-vissza zajlik)társadalmi dimenzió (interakció, az emberek közötti oda-vissza zajlik) faktuális dimenzió (a kommunikáció ténye a manipulálás folyamata)faktuális dimenzió (a kommunikáció ténye a manipulálás folyamata) idő dimenziója (a kommunikáció a strukturális változás folyamata)idő dimenziója (a kommunikáció a strukturális változás folyamata)

5 Bodó Barna: Politikai PR Kommunikációs modellek - 1  Shannon – Weawer modellje (1949) A kommunikáció matematikai elmélete c. műben publikálták (1949), az első modellA kommunikáció matematikai elmélete c. műben publikálták (1949), az első modell Céljuk: minél hatékonyabb telefonkábeles üzenet átadásCéljuk: minél hatékonyabb telefonkábeles üzenet átadás  A kommunikáció lineáris és egyirányú folyamat A BA B  Három fázis: prekommunikáció szakaszprekommunikáció szakasz tényleges kommunikáció szakasztényleges kommunikáció szakasz posztkommunikáció szakaszposztkommunikáció szakasz  Elemek stimulálás – indító ingerstimulálás – indító inger kódolás – a csatornán áthaladást lehetővé tevő jelformakódolás – a csatornán áthaladást lehetővé tevő jelforma csatorna – fizikai eszköz (hanghullám, fénysugár, rádióhullám, telefonkábel, idegrendszer)csatorna – fizikai eszköz (hanghullám, fénysugár, rádióhullám, telefonkábel, idegrendszer) internalizáció – az üzenet feldolgozása (formai dekódolás)internalizáció – az üzenet feldolgozása (formai dekódolás) dekódolás – második: üzenetek megértése és befogadásadekódolás – második: üzenetek megértése és befogadása kommunikációs zaj – csatornazaj, környezeti zaj, szemantikai zajkommunikációs zaj – csatornazaj, környezeti zaj, szemantikai zaj visszacsatolás (feed back) – az üzenet befogadó dekódolást követő válaszavisszacsatolás (feed back) – az üzenet befogadó dekódolást követő válasza információ – hírérték (igen – nem választás), mértékegység: bitinformáció – hírérték (igen – nem választás), mértékegység: bit

6 Bodó Barna: Politikai PR Kommunikációs modellek - 2 Shannon-Weawer modell pre tényleges poszt kódolt jelzés kódolt jelzés kódolt jelzés kódolt jelzés - Itt nincs visszacsatolás - Kiegészítés: Schramm 1954-ben - Redundancia – segít a szemantikai zaj csökkentésében: közönségorientált -Fő forrása: a konvenció, hagyomány, eszköze: ismétlés - Entrópia – entrópikus üzenet: magas szakmaiság -Eszköze: magyarázat, körülírás Infó forrás átadócsatornabefogadóvégcél Kommunikációs zaj

7 Bodó Barna: Politikai PR A médium  Csatorna és médium csatorna: a jelzéseket továbbító fizikai eszközcsatorna: a jelzéseket továbbító fizikai eszköz médium: technikai és fizikai eszközök összessége, az üzenetet a csatornán való áthaladásra alkalmassá teszik (szignálok)médium: technikai és fizikai eszközök összessége, az üzenetet a csatornán való áthaladásra alkalmassá teszik (szignálok)  A médium fajtái PrezentálóPrezentáló  a verbális és nonverbális természetes nyelven, igényli a kommunikátor jelenlétét. ReprezentálóReprezentáló  a kulturális és esztétikai konvenciókat használja fel (a szöveg lehet egy falfirka, reklám, plakát, frizura stb.), a kommunikátortól függetlenül létezik (könyv, fotó, írás, festmény) MechanikusMechanikus  média eszközök, telekommunikációs eszközök (telefon, fax, rádió, tv), a műszaki technológia hozza létre (a kommunikációs zajt)

8 Bodó Barna: Politikai PR A médium felosztása  Kats, Hass és Gurevitch modellje  Minden médium a legközelebbi kettővel rokon  A könyv – segíti az önértékelést mozi könyv újság rádiótévétévé

9 Bodó Barna: Politikai PR Koncentrikus körmodell - Hieber, Ungurait és Bohn média tartalom kommunikát or kódok kapuőrök tömegmédia regulátorok filterek közönségek hatások visszajel zés A 8 koncentrikus kör középpontjában a kódoló forrás áll Kapuőr: bárki vagy bármi, megállíthat vagy módosíthat Regulátorok: megváltoztathatják ill. újraformálhatják az üzeneteket Filter: dekódoláskor a befogadóra számos filter hat egyidejűleg - 1. információs filter 2. fizikai filter (pl. fáradtság állapota) 3. pszichikai filter Médiaerősítés: a töm- kom. témáknak és személyiségeknek státuszjogot kölcsönöz az említés által

10 Bodó Barna: Politikai PR Spirál és narratív modell  Spirál modell – Dance (1967) komplexitáskomplexitás egyszerre több szinten zajlik és folyamatosan táplálja önmagátegyszerre több szinten zajlik és folyamatosan táplálja önmagát a folyamatos kommunikációban több média vesz részt egyidejűlega folyamatos kommunikációban több média vesz részt egyidejűleg ahány egyéniség, annyi továbbfejlesztett változata létezhet egy üzenetnekahány egyéniség, annyi továbbfejlesztett változata létezhet egy üzenetnek  Elbeszélő modell – Lasswell (1948) a Shanon – Weaver modell verbális változata, felépítése lineárisa Shanon – Weaver modell verbális változata, felépítése lineáris üzenetek folyamatos átadásaüzenetek folyamatos átadása a hatás megfigyelhető, változatos és mérhetőa hatás megfigyelhető, változatos és mérhető ha az egyik elem változik, a hatás is változni fogha az egyik elem változik, a hatás is változni fog  változhat a kódoló, az üzenet, a csatorna Kérdések:Kérdések:  Ki mit mond?  Kinek?  Milyen csatornán?  Milyen hatással? a legtöbb modell ezen alapula legtöbb modell ezen alapul

11 Bodó Barna: Politikai PR Háromszög modell  NewComb modellje (1953) a kommunikáció társadalomban, társadalmi kapcsolatokban betöltött szerepea kommunikáció társadalomban, társadalmi kapcsolatokban betöltött szerepe  Az ember információ-szükséglete demokrácia - az információ jog, alapvető emberi szükségletdemokrácia - az információ jog, alapvető emberi szükséglet információ nélkül nem érezzük, hogy egy adott társadalom tagjai vagyunk. Azonosulás – információ kell kulturális és társadalmi környezetünkről.információ nélkül nem érezzük, hogy egy adott társadalom tagjai vagyunk. Azonosulás – információ kell kulturális és társadalmi környezetünkről.  (A) kommunikátor és (B) a befogadó (X) a társadalmi, kulturális környezet egy darabja; az üzenet tartalma. A modell akkor van egyensúlyban, ha (A) és (B) konszenzusra jut (X)-ről. /(A) és (B) kommunikál (X)-ről./ Ha ellenkezik a véleményük, nincs egyensúly.A modell akkor van egyensúlyban, ha (A) és (B) konszenzusra jut (X)-ről. /(A) és (B) kommunikál (X)-ről./ Ha ellenkezik a véleményük, nincs egyensúly. AB X - továbbfejlesztés: Westley – MacLean modellje (1957) - bevezették (C)-t, aki szerkesztői kommunikációs funkciót lát el, és visszatértek a lineáris formához X A C B - így (X) közelebb került (A)-hoz, mint (B)-hez.

12 Bodó Barna: Politikai PR Bipoláris modell  Jakobson modellje (1960)  Az üzenet jelentésével és belső struktúrájával foglalkozott.  Átmenet a folyamat és a szemiotikai iskola között.  A tényezőkhöz funkciókat rendel hozzá. a kommunikátor és a befogadó interakciója lehet verbális, nonverbális, vizuálisa kommunikátor és a befogadó interakciója lehet verbális, nonverbális, vizuális kommunikátor kontextus üzenet kontaktus kód befogadó

13 Bodó Barna: Politikai PR Jakobson modellje - 2 TényezőkFunkciókFunkciók jelentése Kommuniká- tor affektív (érzelmi, indulati) Az üzenet és a kommunikátor közötti kapcsolat; Jelzi az üzenet szubjektív elemeit (érzelmek, attitűdök, réteghelyzet) befogadókonnotatív (a szó jelentését árnyaló, színező; reklám, propaganda) A befogadóban az üzenet által kiváltott hatást jelenti; A meggyőző kommunikációban – reklám, propaganda – van nagy szerepe. kontextusreferenciális (rá vonatkozó; tényszerű kommunikációban) az üzenet valóságtartalmát tárja fel; a valóságra való ok – okozati vonatkozás; üzenet poétikus (költői; esztétikai kommunikációban) az üzenet önmagához való viszonya kontaktus fatikus (a közlési viszony fennállását biztosító funkció) a befogadó és a kommunikátor közötti kapcsolat fenntartása; a kommunikációs csatornák állandó nyitva tartása; Ezt az üzenet redundáns elemei végzik.(pl. visszakérdez) kódmetanyelvi (“nyelv a nyelvről”) a kód azonosítására való

14 Bodó Barna: Politikai PR Gerbner modellje  Shannon – Weaver lineáris modell az alap az üzenetet összekapcsolta a valósággal (amiről az üzenet szól), és a kommunikációt két dimenziós folyamatnak tekintiaz üzenetet összekapcsolta a valósággal (amiről az üzenet szól), és a kommunikációt két dimenziós folyamatnak tekinti  Dimenziók: perceptuális és kommunikációs illetve kontrolláló E E1E1 M S E S E 1 M2M2 szelekció kontextus hozzáférhetőség csatornákhoz való hozzáférés média kontroll szelekció kontextus hozzáférhetőség perceptuális dimenzió kommunikációs dimenzió - csatornákhoz hozzáférhetőség, médiakontroll M – ingervevő - tartalom E1- percepció az eseményről S/E – jelzésforma M2 – befogadó SE1 - jelzés vagy állítás dekódolása

15 Bodó Barna: Politikai PR Kommunikációkutatási iskolák Folyamat iskolaSzemiotikai iskola Célja: A kommunikációs aktusok vizsgálata A kommunikáció társadalmi interakció, melynek során valaki kapcsolatot létesít valaki mással, ennek során befolyásolja a másik viselkedését, attitűdjét, érzelmi reakcióját. Az üzenet az, amit a kommunikációs folyamat továbbít, és ebben nagy szerepe van az intenciónak (szándéknak). A kommunikáció üzenet átadás, és azt kutatja, hogy az üzenet küldője és befogadója hogyan kódol és dekódol, valamint hogy az átadók hogyan használják a csatornákat és a kommunikáció médiáját (hatékonyság, pontosság). A kommunikáció olyan folyamat, amelynek során egy személy befolyásol egy másikat. Ha a hatás nem az elvártnak megfelelő, akkor kommunikációs zavarról beszél. Vizsgálja a zavar okait. Kutatja a társadalomban a tudományokon belüli kommunikációt (pszichológia, szociológia). Célja: A szöveg és kultúra kapcsolatának vizsgálata. A szöveg, az üzenet kulturális hatásának és szerepének a vizsgálata. A kommunikáció társadalmi interakció, az a globális folyamat, jelenség, mely során az egyén bizonyos kultúra, társadalom tagjává válik. Az üzenet egy jelképződmény, amely a befogadóval folytatott interakció során jelentést hoz létre. Az üzenet továbbítójának jelentősége háttérbe szorul, a hangsúly magán a szövegen és annak olvasatán van. A szöveg alkotása és olvasata paralel folyamatok, mivel azonos helyet foglalnak el ebben a strukturált rendszerben (szimultánok is). A kommunikációt, mint a jelentések kialakulását és cseréjét értelmezi. Azt vizsgálja, hogy az üzenetek és a szövegek hogyan hatnak szemantikailag a befogadóra (milyen jelentésértelmezést váltanak ki a befogadóban). Szignifikáció: A félreértést nem tartja a kommunikációs zavar szükségszerű megnyilvánulásának, hiszen ez adódhat az adó és vevő közötti kulturális különbségből is. A vizsgálat eszközeit a szemantikából vesz. Művészeti, nyelvészeti indíttatású kommunikáció kutatásokat folytat, illetve a produktumok kötik le a figyelmét.

16 Bodó Barna: Politikai PR 16 Könyvészet: - Róka Jolán: Kommunikációtan. Fejezetek a kommunikáció elméletéből és gyakorlatából, Századvég Kiadó, Budapest, 2002.


Letölteni ppt "Kommunikációs modellek Politikai PR II. előadás. Bodó Barna: Politikai PR 2 2.1. Kommunikációelmélet  Kommunikáció-kutatás - besorolás nem egyetlen tudományágnem."

Hasonló előadás


Google Hirdetések