Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az Imperium Romanum művészete Falkép Stabiae- ből: Flóra istennő. I.szd. vége.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az Imperium Romanum művészete Falkép Stabiae- ből: Flóra istennő. I.szd. vége."— Előadás másolata:

1 Az Imperium Romanum művészete Falkép Stabiae- ből: Flóra istennő. I.szd. vége

2 1 Itália a Kr. e. VI. században. A pontozott vonal jelöli az etruszkok területi fennhatóságának legnagyobb kiterjedését. Északon a venét, a csizma középső részén az umber népek játszottak fontos szerepet, illetve az italicusok, akik az etruszkok leszármazóival Rómát megalapítják. Ø

3 Tarquinia, szárnyas lovak (pegazusok) a Királyné Oltáráról, etruszk mester munkája. Kr. e. IV. szd vége. Ø

4 A Todi Mars szobra Kr. e. IV. század eleje A Római centurio- k, a légiósok egyen- mellvértjét viseli itt a hadakozás istene. A készítés technikája a viaszveszejtéses bronzöntés, melyet az etruszk szobrászok tökélyre fejlesztenek. Ne feledjük, hogy az etruszkok mint népalkotó tényezők egészen a köztársaság korának derekáig meghatározó befolyásúak Rómában!

5 III. A Capitolium- dombon előkerült anyafarkas szobra. Kr. e. V. század első fele. A két csecsemő kisplasztikájával az as években egészítették ki.

6 Segesta, görög gyarmatváros, dór stílusú templom, (Concordia, az Egyetértés temploma) Kr. e. V. szd. második fele Ø

7 1 22 3  44 DÓRIÓN KORINTHOSZI 55 6  77 A dór, ión és korinthoszi oszloprendek megjegyzendő részletei (piros számokkal) A görögök által kifejlesztett oszloprendek alkotóelemeit és eredet- történetét Marcus VITRUVIUS Pollo írja le Tíz könyv az építészetről című traktátusában. 1: a dór rendszer gerenda- párkányának (architráv) üres mezeje, a metopé. 2: a párkányzat hornyolt tagja, a triglif. 3: a dór oszlopfejezet alsó, kiszélesedő eleme, a párnatag vagyis az echinus. 4: a dór fejezet felső eleme a fedőlemez, az abacus. 5: Az ión fejezet fő motívuma a csigavonal, a voluta 6: Az oszloptörzs vájatolása a kannelúra, a törzs felfelé keskenyedését kiegyensúlyozó optikai „trükk” az entázis, a sudarasodás. 7: akantuszlevél

8 Tiberius gemmája : Gemma Augustae, Kr. u. I. szd.eleje A gemma féldrágakőből (achát, ónix, karneol) készített ékszer, véséssel készíti ötvöse A jelenet, amit ábrázol, Tiberius trimphusa, azaz győzelmi ünnepélye, Minerva istennő oldalán trónol a császár. Tiberius feje fölé babér- koszorút tart egy nimfa

9 Pompeii, Vettiusok háza, az atrium Kr. e. 60 k Ø

10 Pompeii, Vettiusok háza: Lararium. Kr.e. 60 körül Az otthon jótéteményű védő szellemei a Lárok, akiknek a legtöbb villa urbana- típusú házban kisméretű házi oltárt szentelnek, amely a bejárat közelében nyer elhelyezést A két féloszlop tartotta háromszög- oromzatos szerkezet az aediculus

11 Pompei, Villa dei Misterii A klasszikus római átriumos villa urbana (díszes kiképzésű patrícius- villa) példája. Az atrium szó jelentése eredetileg latinul: ‘sötét, füstös’. Ez arra utal, hogy ebben a közösségi térben volt a tűzhely elhelyezve. Amint a 9.- es diakockán látjuk, a közepén egy téglalap alapú medence (neve impluvium) található, ami a befelé lejtő tetőzetről az esővizet összegyűjtötte. Ø

12 Pompeii, Villa dei Misteri, Dionysios- kultusz beavatási szertartása. Falfreskó a Kr. e. I. szd.- ból. A misztérium- kultuszok egyik legszebben fennmaradt ábrázolása.

13 Pompeii, Villa dei Misterii Szárnyas démon vagy géniusz falképe I. század közepe

14 Herculaneum, Tricliniumos villa A triclinium- reprezentatív ebédlőterem, az atrium után a másik legfontosabb közös tér A falfestményein a mitológiából és a természet vilá- gából vett témákat látunk. Ø

15 Róma, Caracalla fürdőinek rekonstrukciója Ø

16 Caracalla: a római fürdő- komplexumának alaprajza A 3- as jelű medencék: caldarium, melegvizes, a 9- es a frigidarium, vagyis a hideg vizes medencék Ø

17 Caracalla thermái, rekonstruált belső Ø

18 Róma, a Marcellus- színház, Kr. e. 13 A középkorban lakóépületté alakítják, ez a Colosseum kis méretű „elődje” Ø

19 Róma, Amphiteatrum Flavium ‘a Flavius- dinasztia színháza’ -- a Colosseum- Kr. u

20 Róma, Castello dei Angeli, az Angyalvár Hadrianus mauzóleumának épül, Kr. u. II. szd. eleje A pápák ideiglenes rezidenciája az avignoni fogság idején. A középkorban többször átépítik, alagút köti össze a Szent Péter tér alatti katakombákkal Előtte, szemben az Angyalhíd, Gian Lorenzo Bernini, az itáliai barokk legjelentősebb szobrászának szobraival

21 Róma: Pantheon Kr. e. 27- ben kezdi építeni Marcus Agrippa, utána Kr. u ban Hadrianus átépítteti Jól látható a gondosan faragott kváderekből rakott boltozat, amely belülről kazettás szerkezetű, hogy könnyebb legyen 

22 A Pantheon keresztmetszete és alaprajza. A világon az első, önmaga súlyát megtartani képes félgömb-boltozat, melyről a reneszánsz nagy építészei (Filippo Brunelleschi, Donato Bramante kupolás épületeikhez a példát veszik)

23 Róma, a Vesta- szüzek körtemploma Kr. u. I. szd A Vesta- szüzek eredetileg a házi tűzhely őrzőiből lett papnők Ø

24 Róma, Traianus oszlopa Kr. u. 110 k

25 Kr. u 313: Constantinus császár diadalíve A Maxentius felett aratott győzelme alkalmából emelték A kör alakú medallionok  Hadrianus korában készültek, vadászjeleneteket és áldozat- bemutatást.

26 Két síremlék Róma városfala mellől: Caius Cestius piramisa Mindkettő a Kr. e. I. szd. végéről Cecilia Metella kör alaprajzú „tomba”- ja Ø Ø

27 Róma, Augustus mauzóleumának maradványai Ø

28 Augustus mauzóleumának rekonstrukciója Ø

29 Róma A Campus Martius -Augustus mauzóleumával (1) -A horológiummal, avagy csillagászati- és napórával (2) -Az Ara Pacis nevű engesztelési oltárral (3), melyet Augustus a Hispániában és Galliában viselt hadjárataiból haza- térve emeltetett. 1  2 3

30 Az ARA PACIS AUGUSTAE, Augustus császár engesztelési oltára Kr.e. 13 Fönt: A Földanya, Tellus, ami Itáliát szimbolizálja Balra: a Szenátorok menete

31 Róma, a Kolumbáriumok: az ókeresztény katakombák előképei. Az urnatartó kasokban: büsztök (mellszobrok)

32 Aosta, katonai tábor átnézeti képe. Amire ez emlékeztet: Aquincum felépítése: polgárváros + katonaváros 2 db amfiteátrummal, és a helytartói palota a mai Hajógyári szigeten

33 Aquincum polgárvárosában előkerült két egyedülálló lelet A víziorgona fellelt és rekonstruált állapotában Egy Sylvanus erdőistent ábrázoló melldísz

34 Aquincum, a Meggyfa utcai Hercules- villa padlómozaikja: Hercules és Nessos kentaur harca, amint a kentaur Ladón folyamisten leányát, Deianeriát próbálja elrabolni. Kr. u. III. század eleje A Hercules- villa a villa urbana legszebb példája Pannoniából, a padlómozaik jelenetei felölelik a mitológia számos történetét, mint a Bacchusnak szentelt mámoros meneteket

35 Szerkesztette: Vasuta Zsolt Hang- Szín- Tér Művészeti Szakközépiskola Bodajk 2015


Letölteni ppt "Az Imperium Romanum művészete Falkép Stabiae- ből: Flóra istennő. I.szd. vége."

Hasonló előadás


Google Hirdetések