Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az orvosi „műhiba” perek bírói gyakorlata. I. Rövid bevezető Mi minősül műhibának? 1. Jogszabályi alap: Ptk.339.§, 1997. évi CLIV. törvény (Eü. törvény)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az orvosi „műhiba” perek bírói gyakorlata. I. Rövid bevezető Mi minősül műhibának? 1. Jogszabályi alap: Ptk.339.§, 1997. évi CLIV. törvény (Eü. törvény)"— Előadás másolata:

1 Az orvosi „műhiba” perek bírói gyakorlata

2 I. Rövid bevezető Mi minősül műhibának? 1. Jogszabályi alap: Ptk.339.§, évi CLIV. törvény (Eü. törvény) 2. Ki az alperes? Alkalmazotti jogviszony esetén : kórház, egészségügyi intézmény (Ptk. 348.§) Alkalmazotti jogviszony esetén : kórház, egészségügyi intézmény (Ptk. 348.§) Magánpraxist folytató orvos saját maga felel Magánpraxist folytató orvos saját maga felel Ha a magánpraxist folytató orvos kórházi hátteret is igénybe vesz a kórházzal kötött megbízási szerződés alapján: egyetemlegesen felelnek a kórházzal Ha a magánpraxist folytató orvos kórházi hátteret is igénybe vesz a kórházzal kötött megbízási szerződés alapján: egyetemlegesen felelnek a kórházzal

3 3. Megbízási vagy vállalkozási szerződés? 4. A felelősségbiztosítók szerepe, beavatkozás a perbe (a tájékoztatás elmulasztásával okozati összefüggésben keletkezett károkra a biztosítás általában nem terjed ki) 5. Előzetes magánszakvélemény szerepe a perben 6. Igazságügyi szakértői vélemény szerepe a perben

4 II. Az orvosi felelősség kérdései: 1. Jogellenesség A jogellenességet kizáró okok: (mindig a károkozónak kell bizonyítania) - Jogos védelem - Szükséghelyzet - A károsult beleegyezése - Ha a magatartásra a károkozó személyt a jogszabály vagy jogszabályoknak megfelelő érvényes szerződés feljogosítja

5 Az orvosi beavatkozás jogellenességét a beteg beleegyezése kizárja. Az orvosi beavatkozás jogellenességét a beteg beleegyezése kizárja. 2. A felróhatóság - A szakmai szabályok megszegésének a felróhatóság alóli kimentés körében van jelentősége - Az orvosi felelősség alapja lehet: a/ Eü. törvény, szakmai etikai szabályok, irányelvek normatív rendelkezéseiből fakadó kötelezettségszegés b/ íratlan szakmai szokások megszegése c/ az általában elvárható gondos magatartás elmulasztása - Az elvárható gondosság fogalma (Eü. tv. 77.§)

6 3. Okozati összefüggés Bizonyítási kötelezettség az okozati összefüggés szempontjából: A károsultnak kell bizonyítania, hogy az egészségkárosodás a gyógyintézet/magánorvos által végzett kezelés során következett be A gyógyintézetnek/magánorvosnak kell bizonyítania: - Felróható kezelési szakmai szabályszegés nem történt - Az egészségkárosodás nem a szakmai szabályszegés miatt következett be - Az egészségkárosodás a szakmai szabályszegéstől függetlenül is bekövetkezett volna - JOGESET

7 4. A kár Károsult vagyonában bekövetkezett értékcsökkenés Károsodással kapcsolatos indokolt költségek (a hálapénz megítélhetősége) Károsodással kapcsolatos indokolt költségek (a hálapénz megítélhetősége) Elmaradt vagyoni előny Elmaradt vagyoni előny A vagyoni kártérítés megítélése:  Halálesetnél viszonylag szűk körű (a személyi kör is, csak a közeli hozzátartozónak ítél meg a bíróság)

8 - Tartást pótló járadék kiskorú részére (felmerülhet házastárs esetén is ) - Temetési költségek (illő eltemetés) - Túlélő hozzátartozó többlet humánerő ráfordítás pénzbeli ellenértéke - Jövedelemveszteség - Halálesettel összefüggésben a túlélő hozzátartozó megbetegedésének költsége (pl. pszichiátriai költség) - Közlekedési többletköltség

9  Egészségkárosodás esetén széles körű - kórházi kezelésre beszerzett ingóságok - élelemfeljavítás - látogatási költség - ápolás, gondozás költsége - háztartási kisegítő, kertgondozás költsége - kulturális többletköltség, internet - gyógyszer, gyógyászati segédeszközök - gyógytorna, úszás, masszázs, lovaglás (rehabilitációs költségek) - fodrász, manikűr, kozmetikus

10 - közlekedési többletköltség - kísérő költsége - ruházati többletköltség - energia többletköltség - telefon költség - pszichiátriai kezelés költsége - pszichiátriai kezelés költsége - gépkocsi vásárlás költsége - lakásvételár különbözet költsége, átalakítás - erőmegfeszítés - jövedelemveszteség - jövedelemveszteség

11 Nem vagyoni kártérítés Alapja: évi IV. Törvény (Ptk. módosítás) évi IV. Törvény (Ptk. módosítás) Feltételei: Társadalmi életben való részvételét vagy egyébként életét tartósan vagy súlyosan megnehezíti (1992- ben hozott AB határozatig). Társadalmi életben való részvételét vagy egyébként életét tartósan vagy súlyosan megnehezíti (1992- ben hozott AB határozatig). Ezt követően elegendő a személyiségi jogsérelem (egészséghez és testi épséghez való jog). Ezt követően elegendő a személyiségi jogsérelem (egészséghez és testi épséghez való jog). A károkozó köteles megtéríteni a károsult nem vagyoni kárát. (Ptk. 354.§). A károkozó köteles megtéríteni a károsult nem vagyoni kárát. (Ptk. 354.§). JOGESET JOGESET

12 Módja: Pénz (mivel az eredeti állapot helyreállítása nem lehetséges) Pénz (mivel az eredeti állapot helyreállítása nem lehetséges) - egy összegű vagy - járadék Nincs objektív mérce és nincs egységes gyakorlat. Az eset összes körülménye az irányadó. A bíróság az alábbi szempontokat veszi figyelembe: Egészségkárosodás mértéke, természetes kórokú megbetegedések Egészségkárosodás mértéke, természetes kórokú megbetegedések Életkor Életkor Károsult társadalmi körülményei, családban betöltött szerepe Károsult társadalmi körülményei, családban betöltött szerepe Esetleges közrehatás Esetleges közrehatás

13 Nem vagyoni kártérítés jövője Helyére a sérelemdíj lép. (Új Ptk.) Helyére a sérelemdíj lép. (Új Ptk.) A kártérítés megmarad a vagyoni károkra A kártérítés megmarad a vagyoni károkra Megváltozik a bizonyítás: Megváltozik a bizonyítás: Elegendő bizonyítani, hogy - bekövetkezett a személyhez fűződő jog megsértése, és - a jogsértő magatartása felróható. - A KÁR BEKÖVETKEZTÉT ÉS MÉRTÉKÉT NEM!

14 A mai bírói gyakorlatra a nem vagyoni kár vonatkozásában általában elmondható: A nem vagyoni kártérítés összegszerűsége egyre emelkedik A nem vagyoni kártérítés összegszerűsége egyre emelkedik Általában egy összegben, nem járadék formájában ítéli meg a bíróság Általában egy összegben, nem járadék formájában ítéli meg a bíróság Gyermek károsodása esetén magasabb Gyermek károsodása esetén magasabb Hozzátartozó elvesztéséért alacsonyabb Hozzátartozó elvesztéséért alacsonyabb Halálesetnél csak a szűk körű hozzátartozók igényelhetnek Halálesetnél csak a szűk körű hozzátartozók igényelhetnek Eltérő összegszerűségek az ország különböző bíróságain Eltérő összegszerűségek az ország különböző bíróságain

15 Összegszerűség megoszlása az országban Összegszerűség megoszlása az országban 1. Pest, Komárom-Esztergom, Fejér 1. Pest, Komárom-Esztergom, Fejér 2. Baranya, Somogy, Zala, Tolna 2. Baranya, Somogy, Zala, Tolna 3. Csongrád, Bács-Kiskun, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok 3. Csongrád, Bács-Kiskun, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok 4. Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg 4. Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg 5. Győr-Moson-Sopron, Vas, Veszprém 5. Győr-Moson-Sopron, Vas, Veszprém 6. Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Heves 6. Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Heves Az első és az utolsó csoport között kb. háromszoros különbség.

16 III. A tájékoztatás elmaradásának jogkövetkezménye Részletes szabályozás az Eü. törvényben (13.§) A beteg jogosult az egyéniesített formában megadott teljeskörű tájékoztatásra JOGESET:A kockázatokról történő tájékoztatás - Annak vizsgálata, hogy az adott beteg beleegyezett volna-e a beavatkozásba teljeskörű tájékoztatás esetén (nem az átlagos beteg a mérce!) -A beleegyezés dokumentálásának gyakorlati kérdései


Letölteni ppt "Az orvosi „műhiba” perek bírói gyakorlata. I. Rövid bevezető Mi minősül műhibának? 1. Jogszabályi alap: Ptk.339.§, 1997. évi CLIV. törvény (Eü. törvény)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések