Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

VI. KÖNYV Kötelmi jog 46. Szerkezete I. A kötelmek közös szabályai, amely valamennyi kötelem keletkeztető tényre vonatkozó közös szabályokat tartalmazza,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "VI. KÖNYV Kötelmi jog 46. Szerkezete I. A kötelmek közös szabályai, amely valamennyi kötelem keletkeztető tényre vonatkozó közös szabályokat tartalmazza,"— Előadás másolata:

1 VI. KÖNYV Kötelmi jog 46. Szerkezete I. A kötelmek közös szabályai, amely valamennyi kötelem keletkeztető tényre vonatkozó közös szabályokat tartalmazza, II. A szerződés általános szabályai : a szerződési jogra vonatkozó normák.

2 47. Az elévülés ● Általános elévülési idő öt év. ● Különleges elévülési szabályok: ➔ veszélyes üzemi felelősségből eredő kártérítési igény három év, ➔ bűncselekménnyel okozott kár öt éven túl sem évül el mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül. 48. Az elévülést megszakítja - A tartozásnak a kötelezett részéről történő elismerése, egyezséggel történő módosítás és az egyezség, bírósági eljárásban történő érvényesítés (ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hozott. - A követelés csődeljárásban történő bejelentése. Változás: Nem szakítja meg az elévülést az írásbeli felszólítás.

3 49. A pénztartozások teljesítése - pénz tulajdonjogának az átruházásával, - fizetési számlára való befizetéssel, - vagy átutalással. ● Fizetés időpontja: - pénz átvételének időpontja, - egyéb esetben, amikor a pénzt a jogosult számlavezető bankja jóváírja (vagy azt jóvá kellett volna írnia. 50. A pénztartozás idő előtti teljesítése : ● A jogosult a teljesítési idő előtt felajánlott teljesítést köteles elfogadni. ● Diszpozitív szabály, amely megengedi, hogy a felek szerződésben az előtörlesztést „beárazzák”. ● Kivétel: fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis az olyan kikötés, amely a fogyasztóra az idő előtti teljesítésből közvetlenül fakadó költségen kívüli terhet ró (6:131.§)

4 51. Kamat - Érvényes szerződésen alapuló pénzkövetelések esetén ügyleti kamatot kell fizetni. - Egyenértékű kamat jár, amikor nincs érvényes szerződéses háttér (jogalap nélküli gazdagodás, szerződéstől elállás, stb.) ● Kamat az idegen pénz ára, amelyet a felek eltérő megállapodása hiányában minden pénztartozás kötelezettjének meg kell fizetni. ● Kamat mértéke: a jegybanki alapkamattal azonos. ● A kamat számítása: az érintett naptári félév első napján érvényes kamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére.

5 52. Késedelmi kamat Amely jár - a kötelezett lejárt esedékessé vált pénztartozása után, - kártérítés után. ● Mértéke: a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal azonos. - Idegen pénznemben meghatározott pénztartozás után a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamat, ennek hiányában - pénzpiaci kamat ● Ha a kötelezett a pénztartozás után eleve kamat fizetésére volt köteles, és a pénzfizetési kötelezettségével késedelembe esett, „halmozott” kamatot kell fizetnie. ● Halmozott kamat : - kikötött kamat + - jegybanki alapkamat 1/3-ával egyező késedelmi kamat.

6 53. A pénztartozás teljesítésének ideje [6:130.§] ● A pénzszolgáltatás teljesítésének idejére vonatkozó általános szabályokat a kötelmek általános szabályai rögzítik [6:42-48.§] ● A jelen rendelkezés külön szabályozza a vállalkozások közötti szerződéssel, valamint a szerződő hatóság és a szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozások közötti pénztartozás teljesítését. ● A 2011/7/EU. irányelv átültetése. ● A pénztartozás teljesítése, ha a teljesítés idejét nem határozták meg: ➔ a jogosult fizetési felszólításának, vagy ➔ számlájának kézhezvételétől számított 30 napon belül. ● A jogosult teljesítésétől számított 30 napon belül kell teljesíteni, ha ➔ ha a fizetési felszólítás számla kézhezvétele a teljesítést megelőzte, ➔ nem állapítható meg egyértelműen a számla, vagy felszólítás kézhezvételének időpontja, ➔ a kötelezettnek felszólítás, vagy számla bevárása nélkül kell teljesítenie. ● Vállalkozások közötti szerződésnél a jogosult hátrányára eltérő szerződési feltételt, mint tisztességtelen kikötést a jogosult megtámadhatja. ● Vélelmezni kell a tisztességtelen kikötést, ha a teljesítési határidő 60 napnál hosszabb.

7 54. Fizetési késedelem vállalkozások közötti szerződésben [6:155.§] ● 2011/7/EU irányelv átültetése ● Alkalmazási köre: ➔ vállalkozások közötti szerződés, ➔ fizetésre kötelezett szerződő hatóság és szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozások közötti szerződés esetén ● A késedelmi kamat mértéke: ➔ a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat 8 százalékponttal növelt értéke, ➔ idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetén a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamat, ennek hiányában pénzpiaci kamat. ● Kamatperiódus: a naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat az adott naptári félév teljes idejére. ● Behajtási költségátalány: ➔ Mértéke 40 eurónak megfelelő forintösszeg, ➔ számítása: a kamatfizetési kötelezettség kezdő napján érvényes MNB deviza-középárfolyam, ➔ a kártérítésbe a behajtási költségátalány beszámít, ➔ a kárátalány nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei alól, ➔ a költségátalányt kizáró, vagy azt 40 eurónál alacsonyabb összegben meghatározó szerződési kikötés semmis.

8 A jogosult átvételi késedelme ● Vállalkozások közötti szerződés esetén a késedelmi kamat mértékétől, a késedelmi kamat esedékességétől eltérő megállapodást, mint tisztességtelen kikötést a jogosult megtámadhatja. ● Szerződő hatóságok szerződéseinél az előző feltételektől eltérő megállapodás semmis. a norma alkalmazásának alanyai közötti szerződések esetén a késedelmi kamatot kizáró szerződési kikötés semmis. Vállalkozások közötti szerződés esetén a „halmozott” kamat : ügyleti kamat + a jegybanki alapkamat 1/3-a [6:48.§ (2) bek], ● A kamatláb azonban nem lehet alacsonyabb a 8 %-kal növelt mértékű késedelmi kamatnál.

9 55. A hibás teljesítés ● A hibás teljesítés jogkövetkezményei: ➔ kellékszavatosság ➔ kártérítés ➔ jótállás ➔ termékszavatosság ➔ jogszavatosság

10 56. ● Változás: ➔ mellőzi a régi Ptk. 116.§ (1) bekezdését (a teljesítés elfogadása jogfenntartás nélkül), az igényérvényesítésnek ezért nem feltétele a jogfenntartó nyilatkozat, ➔ mellőzi a 305.§ (2) bekezdésének az anyaghibára, szakszerűtlen összeszerelésre vonatkozó utalását. ● Eltérő rendelkezések fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén ➔ a fogyasztó hátrányára eltérő rendelkezés semmis, ➔ a hibás teljesítés vélelme : a teljesítést követő 6 hónapon belül a vélelem a hibás teljesítés mellett szól, ➔ kivétel: ha a vélelem a dolog természetével, vagy a hiba jellegével nem összeegyeztethető (ennél rövidebb természetes élettartam, alacsonyabb idejű használhatóság).

11 57. Kellékszavatosság Első lépcsőbe tartozó jogok ● A jogosult választása szerint kijavítás, vagy kicserélés. ● A választás jogát az arányosság elve korlátozza. ● A választott igény teljesítése lehetetlen, vagy aránytalan többletköltséget okoz. ● A kötelezett és a jogosult érdekeinek arányos védelme. Második lépcsőbe tartozó jogok ● A jogosult ➔ árleszállítást követelt, vagy ➔ a hibát maga kijavítja (vagy kijavíttatja), vagy ➔ elállhat a szerződéstől. ● A szavatossági jogok érvényesítésének feltételei a kötelezett a kijavítást, vagy kicserélést megfelelő határidőn belül nem vállalta, vagy a kötelezett ezen igényeknek megfelelő határidőn belül a jogosult érdekeit kímélve nem tud eleget tenni, vagy jogosult a kötelezett általi kijavításhoz (kicseréléshez) fűződő érdekmúlását bizonyítja.

12 58. A szerződés megerősítése és módosítása A foglaló 6:185. § [Foglaló] (1) A másik félnek fizetett pénzt akkor lehet foglalónak tekinteni, ha annak fizetésére a kötelezettségvállalás megerősítéseként kerül sor, és ez a rendeltetés a szerződésből egyértelműen kitűnik. ● A foglaló célja a kötelezettségvállalás megerősítése (régi Ptk.: foglaló a kötelezettségvállalás jele). ● Foglalót nem csak szerződés megkötésekor lehet adni, hanem a szerződés fennállása alatt bármikor. ● A foglaló csak pénzösszeg lehet (más dolog nem). ● A foglaló érvényessége továbbra sincs írásbeliséghez kötve.

13 59. 6:193. § [Engedményezés] (1) A jogosult a kötelezettel szembeni követelését másra ruházhatja át. (2) A követelés átruházással való megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím és a követelés engedményezése szükséges. Az engedményezés az engedményező és az engedményes szerződése, amellyel az engedményes az engedményező helyébe lép. (3) Az engedményezéssel az engedményesre szállnak át a követelést biztosító zálogjogból és kezességből eredő jogok, valamint a kamatkövetelés is. ● Engedményezés: ➔ a szerződés alanyát érintő módosítás, ➔ az eredeti és új jogosult megállapodása, ➔ amelynek eredményeképpen alanyváltozás következik be a jogosulti oldalon, ➔ a kötelem az alanycsere mellett változatlan formában fennmarad, ➔ az engedményezés az adós irányában absztrakt. ● Az engedményezés: a jogváltozást kiváltó rendelkező ügylet. ● Az engedményezéssel az engedményesre szállnak át ➢ a követelést biztosító zálogjogból és kezességből eredő jogok, ➢ a kamatkövetelések.

14 60. 6:195. § [Engedményezést kizáró kikötés] (1) Harmadik személlyel szemben hatálytalan a követelés engedményezését kizáró kikötés. (2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem érinti az engedményező felelősségét az engedményezést kizáró kikötés megszegéséért. Semmis a szerződés azon kikötése, amely e szerződésszegés esetére felmondási jogot biztosít vagy kötbérfizetési kötelezettséget ír elő. ● Új rendelkezés ● Az engedményezést kizáró kikötések érvényesek, de csak relatív hatályúak. - a kikötés tilalmába ütköző engedményezés szerződésszegés (jogkövetkezménye : kártérítés). 6:196. § [Tájékoztatás és az okiratok átadása] Az engedményező köteles az engedményest a követelés érvényesítéséhez szükséges tájékoztatással ellátni, és köteles a birtokában lévő, a követelés fennállását bizonyító okiratokat az engedményesnek átadni. ● Új rendelkezés

15 61. 6:197. § [Értesítés az engedményezésről] (1) Az engedményező köteles az engedményes választásának megfelelően a kötelezettet az engedményezésről az engedményezés tényét és az engedményezett követelést megjelölve írásban értesíteni, vagy az engedményes személyét is meghatározó engedményezési okiratot az engedményesnek átadni. ● Módosuló szabály: Az értesítést végző személyt az engedményes határozza meg. ● A kötelezett értesítésének joghatásai : - hatálytalan a kötelezett és az engedményező szerződésének módosítása. ● Az engedményessel szembeni kifogások érvényesítése.

16 62. 6:198. § [Teljesítési utasítás] (1) A kötelezett mindaddig az engedményezőnek köteles teljesíteni, amíg nem kap olyan teljesítési utasítást, amely az engedményes személyét, valamint az engedményes telephelyét, ennek hiányában székhelyét, természetes személy esetén lakóhelyét, ennek hiányában szokásos tartózkodási helyét vagy számlaszámát meghatározza. Ezt követően a kötelezett a teljesítési utasításnak megfelelően teljesíthet. (2) A teljesítési utasítás akkor váltja ki az (1) bekezdés szerinti joghatást, ha az utasítás az engedményezőtől származik, vagy az engedményes engedményezési okirattal vagy más hitelt érdemlő módon igazolja, hogy a követelést rá engedményezték. Ha az értesítés megjelölte az engedményest, de nem tartalmazta a teljesítési utasítást, teljesítési utasítást kizárólag az engedményes adhat. (3) Ha a kötelezett az engedményezésről szóló értesítést követően, teljesítési utasítás hiányában az engedményező részére teljesít, az engedményező köteles a szolgáltatás teljesítéseként birtokába került vagyontárgyakat a sajátjától elkülönítve kezelni, és az engedményes részére késedelem nélkül kiadni. Az engedményező hitelezői az ilyen vagyontárgyakra nem tarthatnak igényt. ● Új rendelkezés ● Az engedményezésről való értesítéstől elkülönül a teljesítési utasítás. ● Ha az engedményezés nem tartalmaz teljesítési utasítást, ilyen utasítást kizárólag az engedményes adhat.

17 63. 6:203. § [Tartozásátvállalás] (1) Ha a kötelezett és a jogosult megállapodik egy harmadik személlyel (e fejezet alkalmazásában: átvállaló) abban, hogy az a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló kötelezettségét átvállalja, a jogosult a szolgáltatást kizárólag az átvállalótól követelheti. (2) Az átvállalót mindazon jogok megilletik, amelyek a kötelezettet a jogosulttal szemben a szerződés alapján megillették. (3) A tartozásátvállalással a követelés biztosítékai megszűnnek. Fennmarad a biztosíték, ha annak kötelezettje a tartozásátvállaláshoz hozzájárul. ● A régi Ptk. szerint: az eredeti és az új kötelezett közötti szerződés (kétoldalú jogügylet). ● Új Ptk. : a régi és az új kötelezett, valamint a jogosult háromoldalú szerződése.

18 64. Szerződésátruházás [6:208. §] ● Új szabály ● A szerződés-átruházás háromoldalú szerződés: ➔ alanyai: az eredeti szerződő felek és a szerződésbe belépő, ➔ a szerződésbe belépő a szerződésből kilépő fél szerződési pozíciójába kerül, ➔ a szerződésbe belépő fél jogai és kötelezettségei azonosak a szerződésből kilépő felet megilletővel, ezért ➔ a szerződésbe belépő nem jogosult beszámítani a szerződésből kilépő fél egyéb követelését, ➔ a szerződésbe maradó fél nem jogosult beszámítani a kilépő féllel szemben fennálló egyéb követelését. ● Főszabályként a szerződés-átruházással a szerződés biztosítékai megszűnnek, - a zálogkötelezett hozzájárulása esetén az új zálogjog az eredeti zálogjog ranghelyén jön létre. ● Kivétel: A 6:210.§ alkalmazása következtében fennmarad a követelést biztosító mellékkötelezettség, ha annak kötelezettje a tartozás- átvállaláshoz hozzájárult.

19 65. Visszavásárlási, vételi- és eladási jog [6: §] ● A felek szabadon állapodhatnak meg ezen jogosultságok időtartamáról. ● Visszavásárlási jog esetén a visszavásárlási ár összegét az eladási ártól eltérően határozhatják meg. ● Új elem a Ptk.-ban: az eladási jog ● A szerződéssel létrehozott eladási jog alapján a tulajdonos a dolgot a szerződésben meghatározott vételáron egyoldalú nyilatkozattal eladhatja az eladási jog kötelezettjének.

20 66. A kezességi szerződés ● Részletesen szabályozza azokat a kötelezettségeket, amelyek biztosítására kezesség vállalható (egy, vagy több fennálló, vagy jövőbeli feltétlen, vagy feltételes, meghatározott, vagy meghatározható összegű pénzkövetelés). ● A szerződést írásba kell foglalni (nem csak a kezességvállaló nyilatkozatot). ● A kezesség változatlanul járulékos kötelezettség, mindig főkötelezettséget tételez fel. ● A kötelezett ellen indult csődeljárásban adott fizetési haladék a kezes kötelezettségét nem érinti. ➔ A felszámolási, vagy csődeljárásban kötött egyezség sem, ha annak feltételeiről a jogosulttól előzetesen tájékoztatást kapott. ➔ Ha a tájékoztatás elmarad, a kezes szabadul a kötelmétől.

21 ● A kezesség főszabály szerint egyszerű (sortartásos) kezesség. ● A sortartás kifogása: megtagadhatja a teljesítést ameddig a jogosult nem igazolja, hogy a követelést a főkötelezettel szemben megkísérelte behajtani, de az ésszerű időn belül nem vezetett eredményre (nem szükséges végrehajtási eljárás az eredményes kifogáshoz). ● Készfizető kezesség : ➔ Felek változatlanul megállapodhatnak készfizető kezességben (kizárják, hogy a kezes sortartási kifogással élhessen), ➔ A 6:420.§-ban felsorolt esetekben az egyszerű kezesség készfizető kezességgé alakul át.


Letölteni ppt "VI. KÖNYV Kötelmi jog 46. Szerkezete I. A kötelmek közös szabályai, amely valamennyi kötelem keletkeztető tényre vonatkozó közös szabályokat tartalmazza,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések