Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A Közel-Keletet egyesítő birodalmak 37. o. 38. o. 39. o.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A Közel-Keletet egyesítő birodalmak 37. o. 38. o. 39. o."— Előadás másolata:

1 A Közel-Keletet egyesítő birodalmak 37. o. 38. o. 39. o.

2 Asszíria  Assur városa Akkád (XX. sz) bukása után emelkedik fel  földrajzi környezet  Tigris középső folyása  csapadékos időjárás   szükség öntözésre + legeltető állattartás  fémekben gazdag + fa + gyapjú  kereskedelem a fő foglalkozás  kereskedőállammá válik  Kivitel fő állomása Kis-Ázsia  Kis-Ázsiái ólomlelőhelyek felfedezése  hódításokba kezd  a korábbi életszínvonal fenntartása miatt

3 Asszíria vidéke, a Zagrosz hegység Asszíria területi változása koronként

4  A kereskedő Asszíria  kereskedő, papi arisztokrácia  földművesek, pásztorok  A hódító Asszíria  a társadalom szerkezete megváltozott  katonai jelleg dominál  király  fegyveres, papi arisztokrácia, ker. arisztokrácia jelentősége   földművesek, pásztorok  hadifoglyok, rabszolgák (kézművesek)  Sajátosságok: vasfegyver, harci szekér, lovasság, ostromgépek  a zsákmányszerzés célja: hadifoglyok szerzése Az asszír társadalom munkaerőhiány!  az asszír parasztok harcosokká válnak

5 Asszír domborművek 37. o.

6

7  Területi növekedés  X. sz. Mezopotámia, Fönícia  VIII. sz. (Kr. e. 732) Szíria - III. Tukulti-apil-Esarra  VIII. sz. (Kr. e. 722) Izrael - II. Sarrukín  VIII. sz. (Kr. e. 701) Júdea – Színahéeriba  VII. sz. (Kr. e. 689) Babilon  - Színahéeriba  VII. sz. (Kr. e. 671) Egyiptom - Assurhadon  Gazdasági fejlődés - Ninive felépítése 25 m magas kettős fal, 25 kapu  280 m hosszú és 22 m széles 50 km-es vízvezeték  Assurbanapli alatt a legnagyobb  ninivei könyvtár, agyagtábla  sumer (szent) és akkád nyelv használata  művészet: hatalmas domborművek, reliefek, szobrok Asszíria nagyhatalommá válása...

8  Állandó felkelések  Egyiptom független – 655  Babilon lázadása újra meghódítja  Assurbanapli † hanyatlás  méd támadás   visszaveri Babilon független lesz (Kr.e. 626) (Káldeus törzs, Nabupolaszár)  Szövetség Asszíria ellen: Méd-Káldeus-Szkíta  a vég kezdete  vereségek: 614 Assur, 612 Ninive, 608 Harran  Egyiptom és Asszíria szövetsége  605 Karkemis - vereség     Méd-Káldeus szövetség Asszíria végleg   Észak: Méd állam ⇎ Dél: Újbabiloni (Káldeus) Birodalom … és bukása

9 Asszíria területi növekedése

10 Ninive Nimrud Assurnasirpal vadászik Kapuvédő szárnyasbika

11 Nimrud palotája belülről

12  14/2; 14/3; 15/4; 15/5;

13 Az Újbabiloni Birodalom kialakulása  Arámi térhódítás Mezopotámiában a XIII.sz.  Nabupolaszár (Káldeus törzs vezetője)  Babilon helyt.  asszírok ellen fordul  Méd-szkíta szövetség Asszíria ellen  Nabupolaszár társul velük (626)  a vég kezdete  Sorozatos vereségek  614 Assur, 612 Ninive, 608 Harran  Egyiptom és Asszíria koalíciója  605 Karkemis, vereség Asszíria végleg 

14 Az Újbabiloni Birodalom (Kr.e )  Mezopotámiát felosztják  észak: méd (550-ig), dél újbabiloni fennhatóság  További hódítások - asszír módszerek  587: Jeruzsálem elfoglalása, ( a zsidók „babiloni fogsága”)  572: Tyros elfoglalása (586: Fönícia)  Babilon „régi fényében”  „Bábel tornya” (Marduk), Ishtar-kapu, Felvonulási út  tudomány, művészet fellendülése  A birodalom erői végesek  „gazdaság”  a szikesedés tovább folytatódik  Egyiptomot nem tudja elfoglalni  hanyatlás megindulása  Új veszély: II. Kürosz  539 Babilon  38. o.

15 Az Ó-, az Újbabiloni és az Asszír Birodalom kiterjedése

16 Babilon képekben Nebuchadnezzar's Palace

17 Az Ishtar Kapu egykor és rekonstrukciója napjainkban

18 Babiloni Isthar kapu rekonstrukciós rajzon

19 A babiloni függőkert A város A csodás Babilon

20  8/1; 8/2; 8/4; 8/5;

21 Az Óperzsa Birodalom  Földrajzi környezet  Zagrosz hg. völgyei, esős és száraz éghajlat is  állatteny., lovas nép, méddel rokon nép  Méd fennhatóság  559. Kürosz - médeket aláveti  további hódítások - de nem az asszír módszerekkel 546: Lüdia – Kroiszosz, delphoi jóslat 539: Újbabiloni Birodalom  538: a zsidók „babiloni fogságának” vége 539: Palesztina, Fönícia  Kambüszész Egyiptom meghódítása  tartománnyá süllyed

22 A perzsa főváros Persepolis romjai Az Óperzsa Birodalom megalapítójának Kürosz síremléke Mozaik és dombormű Persepolisból

23 Dareiosz birodalma  További hódítások  518: ÉNy-India, Kaukázus, Thrákia  új módszerek a bir. kormányzására  együttműködés a legyőzöttekkel  Szatrapiák létrehozása  élén szatrapa - állami feladatok (irányítás)  külön katonai vezető  ütőképes hadsereg - lovasság  utak építése - postaszolgálat  kereskedelem + egység aranypénz „dareikosz”  Vallási dualizmus, Zoroaszter  jó - rossz / fény - sötétség (Ahuramazda – Ahriman)  szent könyvük az Aveszta

24 Az Óperzsa Birodalom 39. o.

25

26 I. Dareiosz perszepoliszi palotája, amit majd Nagy Sándor foszt ki és pusztít el

27  22/1; 22/2; 23/4; 23/5;

28 Az ázsiai hun birodalom

29 A szkíták

30 A puszták lakói a hunok és a szkíták  Földművelő kultúráktól északra húzódik  sztyeppe övezet  nagyállattartás  „nomadizálás”  Sztyeppe keleti fele  hunok (hsziung-nu)  Kína északi szomszédja  ellenük épül a „Nagy fal”  szerény források, de rovásírás létezett  Sztyeppe nyugati fele  szkíták (turáni faj)  Kaukázustól északra éltek  méd szövetségben Asszíria ellen (626)  perzsa támadás - Dareiosz veresége  Az Alföldig terjed hatalmuk

31 Hun áldozati bronzüst. Az üstöt a hun előkelők halotti búcsúztatójához tartozó áldozati szertartás során használhatták. Ennek nyomát jelzi a szája körül kívül-belül megmaradt vas-tag koromréteg. Eltemetése előtt vászonba vagy bőrbe burkolták, ennek maradványai az üsttesten megmaradtak. Hun ékszerek egy ruháról A csodaszarvas (zöldhalompusztai aranyszarvas) mind a hunoknál, mind a szkítáknál ismert motívum

32 Szkíta kincsek Közép- és Dél-Európából

33

34 Szkíta lovasok

35 Szkíta íjász mint éppen felajzza íját (az íj a magyar reflexíj)

36

37  Asszíria: természeti környezete?  Miért kezdtek hódításokba?  Mi a deportálás?  Mi a célja?  Mely területeket hódítottak meg?  Ki és hol hozott létre könyvtárat?  Kik és mikor vetett véget az asszír birodalomnak?  Újbabiloni Birodalom: Ki a leghíresebb uralkodójuk?  Mi jellemezte a birodalmat?  Kik döntötték meg?  Óperzsa Birodalom: természeti környezet, társadalom leírása?  Sorold fel a leghíresebb perzsa uralkodókat?  Hogy igazgatták a birodalmat?  Mi az a vallási dualizmus?  Ki alakította ki és mi a szent könyve?


Letölteni ppt "A Közel-Keletet egyesítő birodalmak 37. o. 38. o. 39. o."

Hasonló előadás


Google Hirdetések