Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Tervezési módszerek és eljárások a vidékfejlesztésben /Elmélet/

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Tervezési módszerek és eljárások a vidékfejlesztésben /Elmélet/"— Előadás másolata:

1 Tervezési módszerek és eljárások a vidékfejlesztésben /Elmélet/

2 1. Tervezés a terület- és vidékfejlesztésben

3 A vidéki területek fontosak, mert: Az élelmiszerellátás minősége és megbízhatósága a vidéki környezet és a mezőgazdasági szektor állapotától függ. Az élelmiszerellátás minősége és megbízhatósága a vidéki környezet és a mezőgazdasági szektor állapotától függ. A városi területekhez viszonyítva, a vidéki területek alapvető természeti erőforrásokkal rendelkeznek. A városi területekhez viszonyítva, a vidéki területek alapvető természeti erőforrásokkal rendelkeznek. A vidéki területek a rekreációs tevékenységek színterei és A vidéki területek a rekreációs tevékenységek színterei és Itt találhatók a biodiverzitás tartalékai. Itt találhatók a biodiverzitás tartalékai. Sok helyen népszerű az agglomerációba történő település, ami új megközelítést jelent mind a regionális, mind az infrastrukturális tervezésben. (Heilig, 2002) Sok helyen népszerű az agglomerációba történő település, ami új megközelítést jelent mind a regionális, mind az infrastrukturális tervezésben. (Heilig, 2002)

4 A vidékfejlesztésre ható tényezők Forrás: Heilig, 2002.

5 A vidékfejlesztéslegfontosabb feladata A vidékfejlesztés legfontosabb feladata a hátrányos helyzetű vidéki térségek fejlesztése és fejlődésre való képességének növelése, magában foglalja a helyi lakosságot, a vidéki életformát, a foglalkoztatási helyzetet, jövedelemszerkezetet, a lakhatási körülményeket, valamint a kulturális aspektusokat is.

6 Öt argumentum a helyi fejlesztés mellett 1. helyi sokszínűség 2. egymásba fonódó vidéki problémák 3. helyi identifikáció és mobilizáció 4. a globalizációval szembeni védelem 5. a helyi erőforrások értékének előnyben részesítése

7 A területfejlesztés és rendezés céljai, elvei, feladatai Az ország valamennyi térségében a fejlődés elősegítése (mely fejlődés meghatározására meglátásom szerint még hosszú ideig generál majd szakmai vitákat), a társadalmi, környezeti és gazdasági érdekek összehangolásával az egyes térségekben az életminőség és a gazdálkodás feltételeinek javítása; Az ország valamennyi térségében a fejlődés elősegítése (mely fejlődés meghatározására meglátásom szerint még hosszú ideig generál majd szakmai vitákat), a társadalmi, környezeti és gazdasági érdekek összehangolásával az egyes térségekben az életminőség és a gazdálkodás feltételeinek javítása; Az önfenntartó fejlődés feltételeinek megteremtése érdekében a kedvezőtlen területi különbségek és folyamatok mérséklése; Az önfenntartó fejlődés feltételeinek megteremtése érdekében a kedvezőtlen területi különbségek és folyamatok mérséklése; A regionális és helyi közösségek kezdeményezéseinek ösztönzése, összehangolása az országos célkitűzésekkel. A regionális és helyi közösségek kezdeményezéseinek ösztönzése, összehangolása az országos célkitűzésekkel.

8 2. Helyzetfeltárás és stratégia

9 A tervezési folyamat főbb szakaszai Helyzetfeltárás A területfejlesztés szereplőinek elvárásainak feltérképezése A környezet értékelése A térség adottságainak értékelése A térség adottságainak és az igényeknek dinamikus vizsgálata Stratégia kialakítása Stratégiai célok kitűzése A fejlesztés lehetséges modelljének, forgatókönyvének kidolgozása Hatásvizsgálatok Operatív programozás Javaslatok a célokkal konform eszköz- és intézményrendszerre Megvalósítás Monitoring Forrás: (Tóth, 2005)

10 A célok hierarchiája a feladat alapján FŐ CÉL Specifikus cél Szélerőmű létesítése Megújuló és tiszta energiák arányának növelése A régió termelési szerkezetének átalakítása A RÉGIÓ VERSENYKÉPESSÉGÉNEK NÖVELÉSE Rész célok Közvetlen célok Technológiák korszerűsítése Naperőművek létesítése Üvegházi kertészeti termékek termelése stb. Forrás: (Tóth, 2005)

11 A HELYZETFELTÁRÁS LÉPÉSEI I. 1. A Területfejlesztés szereplőinek elvárásainak feltérképezése A térségben élők, idelátogatók elvárásaiA térségben élők, idelátogatók elvárásai Önkormányzati és kistérségi településszövetségek elvárásaiÖnkormányzati és kistérségi településszövetségek elvárásai Vállalkozók és ezeket tömörítő szervezetek igényeiVállalkozók és ezeket tömörítő szervezetek igényei Civilszervezeti igényekCivilszervezeti igények 2. A környezet értékelése Globális környezet értékelése, tendenciák felvázolása Globális környezet értékelése, tendenciák felvázolása Nemzetgazdasági környezet értékelése, tendenciák felvázolása Nemzetgazdasági környezet értékelése, tendenciák felvázolása Területfejlesztés eszköz- és intézményrendszerének értékelése Területfejlesztés eszköz- és intézményrendszerének értékelése Térséget érintő fejlesztési koncepciók értékelése (Pl. OTK térségi irányai és eredményei) Térséget érintő fejlesztési koncepciók értékelése (Pl. OTK térségi irányai és eredményei)

12 3. Térség adottságainak értékelése Társadalmi környezet, humán erőforrásokTársadalmi környezet, humán erőforrások Gazdasági bázisGazdasági bázis Környezet adottságaiKörnyezet adottságai Infrastruktúra, a térség intézményi felszereltségeInfrastruktúra, a térség intézményi felszereltsége Településhálózat, kohéziós kapcsolatok értékeléseTelepüléshálózat, kohéziós kapcsolatok értékelése 4. A térség adottságainak és az igényeknek dinamikus vizsgálata Külső környezeti feltételek SWOT elemzéseKülső környezeti feltételek SWOT elemzése A térségi adottságok SWOT elemzéseA térségi adottságok SWOT elemzése A területfejlesztés szereplőinek elvárásainak és a lehetőségek egyeztetéseA területfejlesztés szereplőinek elvárásainak és a lehetőségek egyeztetése A HELYZETFELTÁRÁS LÉPÉSEI II.

13 5. Stratégiai célok kitűzése Az aktuális térségi területfejlesztési koncepció fő céljai, irányaiAz aktuális térségi területfejlesztési koncepció fő céljai, irányai Célhierarchia, célpiramis, részcélok közötti kapcsolat, megvalósulásuk tervezett időrendi ütemeCélhierarchia, célpiramis, részcélok közötti kapcsolat, megvalósulásuk tervezett időrendi üteme 6. A fejlesztés lehetséges modelljének, forgatókönyvének kidolgozása A spontán fejlődés forgatókönyveA spontán fejlődés forgatókönyve Projekt vezérelt forgatókönyvProjekt vezérelt forgatókönyv A fenntartható fejlesztés forgatókönyve (stratégiai forgatókönyv)A fenntartható fejlesztés forgatókönyve (stratégiai forgatókönyv) A STRATÉGIA LÉPÉSEI I.

14 7. Hatásvizsgálatok Javaslat a fejlesztési hatások mérésére, várható környezeti, gazdasági változások és társadalmi reakciókJavaslat a fejlesztési hatások mérésére, várható környezeti, gazdasági változások és társadalmi reakciók A STRATÉGIA LÉPÉSEI II.

15 3. Operatív programozás

16 A tervezés fázisai Forrás: MKI

17 A program/projekt strukturált működési logikája Forrás: ttk.prompt.hu

18 Az operatív programozás lépései 1. Javaslatok a célokkal konform eszköz Pénzügyi erőforrásokPénzügyi erőforrások Nem pénz jellegű eszközökNem pénz jellegű eszközök A stratégia alkotás és megvalósítás szervezeti keretei és humánerőforrásai és intézményrendszerreA stratégia alkotás és megvalósítás szervezeti keretei és humánerőforrásai és intézményrendszerre 2. Megvalósítás A stratégia kivitelezése, programok tagolása, projektálásaA stratégia kivitelezése, programok tagolása, projektálása 3. Monitoring Terv kidolgozás és a fejlesztés folyamatának figyelése a célok elérése érdekébenTerv kidolgozás és a fejlesztés folyamatának figyelése a célok elérése érdekében A nem várt hatások következtében szükséges korrekciók elvégzéseA nem várt hatások következtében szükséges korrekciók elvégzése

19 A monitoring és az ellenőrzés helye a projektciklusban Forrás:

20 A monitoring és az ellenőrzés projekt során Forrás:

21 A projekt definiálás során megválaszolandó kérdések Forrás: MKI

22 A projekt elemei Forrás: Görög, 1999.

23 4. Kérdőíves felmérések, interjú készítés

24 A kérdőívek csoportosítása Önkitöltős Önkitöltős Postai úron kézbesített Postai úron kézbesített Személyes adatgyűjtés Személyes adatgyűjtés Kérdőívfelvétel kérdezőbiztossal Kérdőívfelvétel kérdezőbiztossal Kérdőívfelvétel telefonon Kérdőívfelvétel telefonon Online kérdőív Online kérdőív

25 Az online kutatások előnyei AjánlottMegfontolásra ajánlott Célcsoport életkora40 év alattiak40 év felett Célcsoport jövedelemstátusza A és B státuszúak (magasabb jövedelemmel rendelkezők) C, D vagy E státuszúak (alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők) Kutatási téma Területi kutatások Reklám-, koncepció-, termék-, csomagolás-, névtesztek Fogyasztói- vagy munkavállalói elégedettségvizsgálatok Közvélemény-kutatások Kvalitatív kutatást igénylő témák. Olyan témák, ahol a vizsgált változó függhet az internethasználattól. Forrás: Saját szerkesztés Szonda Ipsos adatai alapján, 2012.

26 A kérdőívek feldolgozása, adatelemzés Kódolás Kódolás Adatredukció Adatredukció Egyváltozós elemzések Egyváltozós elemzések Többváltozós elemzések Többváltozós elemzések Erősségek:alapsokaság leírása, nagy elemszám, sok kérdés ugyanarról a témáról Erősségek:alapsokaság leírása, nagy elemszám, sok kérdés ugyanarról a témáról Gyengeségek: nincs társadalmi kontextus vizsgálat, felszínes vizsgálat Gyengeségek: nincs társadalmi kontextus vizsgálat, felszínes vizsgálat

27 Interjú készítés Empirikus kutatás Empirikus kutatás Előnyei: azonnali reagálások, visszacsatolás, metanyelvi kommunikáció Előnyei: azonnali reagálások, visszacsatolás, metanyelvi kommunikáció Hátrányai: ki kell szűrni a fontos tényezőket, munkaigényes feldolgozás, strukturáltságtól könnyű eltérni Hátrányai: ki kell szűrni a fontos tényezőket, munkaigényes feldolgozás, strukturáltságtól könnyű eltérni

28 Az interjúk fajtái Mélyinterjú: célrendszer pontos megfogalmazása Mélyinterjú: célrendszer pontos megfogalmazása Célzott interjú: adott probléma áll a kutatás központjában Célzott interjú: adott probléma áll a kutatás központjában Csoportos interjú: több interjúalany Csoportos interjú: több interjúalany

29 5. Brainstorming, Fókuszcsoport

30 A tervezés módszerei Csoportmódszerek Mutatókon alapuló, optimalizáló Matematikai-statisztikai módszerek Alapozott SPEL, AGRIS illetve OPAL modellek Társadalmi Elszámolási Mátrix LINE modell SWOT elemzés

31 Brainstorming módszer a megoldandó probléma világos, egyértelmű definiálása, ötletek vizuális rögzítése, egyszerre csak egy ötlet fogalmazható meg rövid, közérthető formában, az ötletek mennyisége fontosabb, mint azok minősége, idegen ötletek is közölhetőek, az ötletgyűjtés fázisában tilos a vita, a bírálat és a mérlegelés

32 Brainstorming módszer szakaszai és menete 1. Előkészítés 2. Brainstorming 3. Kombinációkra törekvés 4. Értékelés 5. Megoldás Forrás:

33 A fókuszcsoport A fókuszcsoportban egymást korábbról nem ismerő, kifejezetten az adott alkalomra toborzott és kiválasztott 8 (vagyis legalább 6 és legfeljebb 12) fő vesz részt. Önmagában nem alkalmas döntéshozatalra, konfliktuskezelésre

34 Általános jellemzők Standardizált kutatási stratégia Iteratív logika Homogenitás-heterogenitás aránya Szegmentációk kialakulása Keresztkontrollálás Kollázskészítés Moderátor irányító szerepe

35 6. Logikai keretmátrix

36 Logikai keretmátrixról általánosságban a környezetelemzés, azaz a program kontextusba helyezése, ahol megtörténik a helyzetfeltárás, a programot befolyásoló külső és belső tényezők (köztük az érdekcsoportok) elemzése a célok elemzése, vagyis az elvárt jövőbeli állapot, a tervezett eredmények, rövid és hosszú távú hatások a program, illetve a tervezett beavatkozások logikájának elemzése és bemutatása

37 A logikai keretmátrix felépítése Forrás: Pályázatfigyelő portál alapján saját szerkesztés, 2012.

38 Érintettek elemzésének szemléltető ábrázolása Forrás: Huber szerkesztése, 2011.

39 Ok-okozat fa Forrás: Huber szerkesztése, 2011.

40 Logikai keretmátrix belső logikája Forrás: Huber szerkesztése, 2011.

41 7. Adatfeldolgozás módszerei

42 Adatbázisok a vidékfejlesztésben Népszámlálás (CENSUS) (KSH) TSTAR (Településsoros Statisztikai Adatbázis Rendszer) (KSH) ÁMÖ (Általános Mezőgazdasági Összeírás) (KSH) M-STAR (Mezőgazdasági Statisztikai Adatbázis Rendszer) Őstermelői nyilvántartás (pl. a saját gazdaság mérete, művelési ágai, gazdasági épületek kapacitása) Regisztrált gazdaságok adatbázisa (pl. a gazdálkodási forma, a földterület művelési áganként való megoszlása) FÖMI Corine adatállomány (környezeti információs rendszer)

43 MATERIA NAV Sztadi adatbázis Munkanélküliségi adatbázis (Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat) Területi Információs Rendszer (TeIR )

44 Statikus információk: Településsoros statisztikai térképek, melyek a TSTAR adatbázisra épülnek Megyei, kistérségi szintű statisztikai térképek (kartogramok és kartodiagramok). Megyei évkönyvek, a megyék területére kiterjedő elemzések, szöveges, táblázatos és grafikus állományokban. Dinamikus információk: Önkormányzati Mérleg-beruházás adatok (TÁKISZ), statisztikai kartogramok Idősoros statisztikai diagrammok a KSH-TSTAR alapján országos, regionális, megyei és kistérségi szinten.

45 Az SPSS statisztikai program munkafelülete Forrás: saját szerkesztés, 2012.

46 Statisztikai módszerek Leíró statisztikai módszerek Leíró statisztikai módszerek Forrás: Sajtos-Mitev szerkesztése, Többváltozós statisztikai módszerek Többváltozós statisztikai módszerek Főkomponens analízis -Főkomponens analízis - változók száma csökkentésének az egyik módszere Faktoranalízis -Faktoranalízis - változók száma csökkentésének a legelterjedtebb módszere Klaszteranalízis Elhelyezkedést Szóródást Kapcsolatot jellemző statisztikák átlag szórás (tapasztalati) korrelációs együttható (r, r 2 ) mediáninterkvartilis terjedelemrangkorreláció

47 8. Indikátorok, indexek és térségi mutatók

48 A jó indikátorok követelményei: Legyen érvényes és jelentéssel bíró (releváns). Legyen érzékeny és specifikus a vizsgált jelenség szempontjából. (Az érzékenység arra utal, hogy a vizsgált jelenség változására képes legyen érzékenyen reagálni, mégpedig gyorsan és megbízható módon.) Legyen kutatásokkal megalapozott. Legyen statisztikailag is helytálló, megbízható. Legyen érthető és könnyen interpretálható. Mondja el a viszonyát a kapcsolódó indikátorokhoz (hogyan illeszkedik a többi indikátorhoz).

49 Tegye lehetővé a nemzetközi összehasonlítást (egyszerre legyen használható hazai és nemzetközi célokra). Legyen alkalmas a mélyebb bontásokra is (nemcsak globálisan, összesítve mondjon valamit a vizsgált jelenségről, hanem területi, társadalmi csoportokra vonatkozó bontásokban is). Legyen hosszabb távra (is) konzisztens (ellentmondásmentes). Legyen időszerű, időben rendelkezésre álló, naprakész. Kapcsolódjon a felmerülő és sürgető társadalmi-gazdasági kérdésekhez, a politikai döntésekhez. Legyen kényszerítő erejű (impozáns), érdeklődésre számot tartó és izgalmas (legyen érzékeny a fontos és érdeklődésre számot

50 SMART kritériumok specifikusak (Specific) mérhetőek (Measurable) elérhetőek (Achievable) reálisak és (Realistic) ún. idő alapúak legyenek (Time-based).

51 QQTTP kritériumok mennyiségi változás (Quantity) minőségi változás (Quality) ki a célcsoport, azaz kinek valósítjuk meg a projektet (Target group) mennyi idő alatt valósítjuk meg (Time) hol valósítjuk meg (Place)

52 Input indikátorok Ezek az indikátorok gyakorlatilag a projekt megvalósításához szükséges pénzügyi és humánerőforrások összességét jelenti. Output indikátorok Ezen indikátorok a projekt keretében végzett tevékenység(ek) közvetlen „kimenetét” mutatják. Ilyen például egy képzés pályázat esetében a résztvevők létszáma, egy eszközbeszerzés esetében a megvásárolt berendezések, eszközök darabszáma). Eredmény indikátorok Az eredmény indikátorok a projekt közvetlen hatását mérik, tehát egy tábor pályázat esetében a képzést sikeresen elvégzők száma, a gép, eszközbeszerzés esetében pedig a beszerzés eredményeként keletkező teljesítménynövekedés, minőségjavulás, stb. Hatás indikátorok A hatás indikátorok hosszabb távon mérhető és értelmezhető hatásokat mérnek

53 9. SWOT, PESTSWOT elemzés

54 SWOT S (strengths): erősségek, melyekre a fejlesztés alapozható S (strengths): erősségek, melyekre a fejlesztés alapozható W (weaknesses): gyengeségek, fejlesztést nem lehet rá alapozni, sőt gátolják azt W (weaknesses): gyengeségek, fejlesztést nem lehet rá alapozni, sőt gátolják azt O (opportunities): lehetőségek, kívülről segíthetik, ösztönözhetik a fejlesztést O (opportunities): lehetőségek, kívülről segíthetik, ösztönözhetik a fejlesztést T (threats): veszélyek, melyek kívülről akadályozhatják a fejlesztés sikerességét T (threats): veszélyek, melyek kívülről akadályozhatják a fejlesztés sikerességét

55 SWOT táblázat Forrás: Tóth, 2008

56 A PEST/SWOT mátrix keretrendszere POLITIKAI (POLITICS) GAZDASÁGI (ECONOMY) TÁRSADALMI (SOCIETY) TECHNOLÓGIAI / KÖRNYEZETI (TECHNOLOGY) BELSŐ (INT.) ADOTTSÁGOK ERŐSSÉGEK (STRENGTHS) PI1EI1SI1TI1 GYENGESÉGEK (WEAKNESSES) PI2EI2SI2TI2 KÜLSŐ (EXT.) ADOTTSÁGOK LEHETŐSÉGEK (OPPORTUNITIES) PE1EE1SE1TE1 VESZÉLYEK (THREATS) PE2EE2SE2TE2 Forrás: Goda, 2012.

57 10. Esettanulmány I.-II. 5 település helyzetfeltárást kérdőívek és interjúk elkészítésével helyzetfeltárást kérdőívek és interjúk elkészítésével települések részletes bemutatása települések részletes bemutatása felmerülő aktuális problémák felmerülő aktuális problémák

58 Átfogó kép: települések jelenlegi helyzetéről, látványosságaitól, demográfiai, gazdasági és infrastrukturális paramétereiről települések jelenlegi helyzetéről, látványosságaitól, demográfiai, gazdasági és infrastrukturális paramétereiről megismerjük a települések fő profilját, intézményeit és civil szerveződéseit megismerjük a települések fő profilját, intézményeit és civil szerveződéseit

59 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Tervezési módszerek és eljárások a vidékfejlesztésben /Elmélet/"

Hasonló előadás


Google Hirdetések