T EMETNI VESZÉLYES ! Á TALAKULÓBAN A LAPKIADÁS K ÁZMÉR J UDIT M AGYAR L APKIADÓK E GYESÜLETE ELNÖK 2010. MÁRCIUS 18.

Az előadások a következő témára: "T EMETNI VESZÉLYES ! Á TALAKULÓBAN A LAPKIADÁS K ÁZMÉR J UDIT M AGYAR L APKIADÓK E GYESÜLETE ELNÖK 2010. MÁRCIUS 18."— Előadás másolata:

1 T EMETNI VESZÉLYES ! Á TALAKULÓBAN A LAPKIADÁS K ÁZMÉR J UDIT M AGYAR L APKIADÓK E GYESÜLETE ELNÖK 2010. MÁRCIUS 18.

2 (M ÉG ) NYERESÉGES ÜZLETI MODELL

3 A DATOK *Forrás: Szonda Ipsos; **Forrás: MLE; ***Forrás: MRSZ A felnőtt lakosság cca. 90%-a sajtófogyasztó (7.800.000 fő)* A sajtó összesített árbevétele 2008-ban: Lapeladás** 88,73 Mrd Ft A sajtó összesen 158 Mrd Ft Sajtóreklám*** 69,27 Mrd Ft

4 A DÓK

5 A Z MLE SZEREPE

6 S AJTÓPIACI ERNYŐSZERVEZET A lapkiadást folytató vállalkozók közös gazdasági érdekeit egyezteti és képviseli a kormánnyal, a politikai intézményekkel, a pártokkal, a gazdálkodó üzletfelekkel. A munkáltatói, tulajdonosi érdekek védelmében együttműködik minden olyan szervezettel, amelyik a lapkiadáshoz kapcsolódik. A lapkiadói érdekek érvényesítését biztosító jogszabályok kiadását kezdeményezi. Véleményezi a szakmára vonatkozó jogszabályok tervezetét. Tagjainak száma jelenleg: 71, a lappiac közel 90%- át képviselik

7 T AGVÁLLALATAINK

8 T AGVÁLLALATI FELMÉRÉS S AJTÓPIACI KÖRKÉP

9 S ÚLYOS VÁLSÁGBAN VAN A NYOMTATOTT SAJTÓ ?

10 M I A VÁLSÁG OKA ?

11 „A nyomtatott sajtó példányszáma drasztikusan csökken, nincs minőségi lap. Az internet segíti a bulvárosodást.” „A lapkiadóknak valóban komoly strukturális problémákkal kell szembe nézniük, és bizonyos szegmensek (laptematikák) válságban vannak.” „Nehéz elmenni a tény mellett, hogy sorra szűnnek meg a címek, de átfogó válság, amely valamennyi kiadót megrengetne nincs.” „Nem csak gazdasági válságban, hanem erkölcsi és morális válságban is van.” „Úgy tűnik, 2010-ben mindenki előszeretettel siratja a nyomtatott sajtót anélkül, hogy a valós eredmények és tendenciák mögé néznének. A háttérben komoly érdekellentétek állnak, hiszen az elektronikus médiumok egyértelműen csak ennek a szegmensnek a kárára növekedhetnek.” „I DÉZETEK ”

12 A VÁLSÁG HATÁSA Nem tudja Több mint 20%-os csökkenés 1-20% közötti csökkenés Nem volt változás 1-20% közötti növekedés 20% feletti növekedés Összes bevétel 12,516,658,48,304,2 Terjesztési és értékesítési bevétel 254,25020,800 Nyomtatott hirdetési bevételek 12,537,529,212,54,2 Online hirdetési bevételek 29,204,233,3 0 Nem média bevételek 39,28,316,637,54,2

13 M IT TETTEK ?

14 A NYOMTATOTT SAJTÓ JÖVŐJE

15 „A kiadóknak a jövőben magazinok helyett márkákban kell gondolkodniuk. Akármerre fejlődik a világ …, a jól felépített márkák orientációs erejének mindig hatalmas lesz az értéke.” „A nyomtatott média soha nem fog megszűnni. A nyomtatott újság - a magazinpiacra gondolok - fílingjét még az újabb generációk is respektálják. Az online egyszerűen másra való. És a felhasználók nem is keverik össze a két médiumot.” „Bár a fogyasztói szokások főleg a fiatalabb generációknál az online hírújságok felé tolódnak, a kézzelfogható papíralapú termékre igény lesz. Az innováció ezen a területen a legerősebb és egyben a leglátványosabb is lehet, ami növeli az olvasótábort.” „Elmaradt a reakció a megváltozott fogyasztói szokásokra, ízlés és igényvilágra. Kullogunk a piac után, ahelyett, hogy a fogyasztónak csinálnánk lapot. Az árusterjesztés lehetőségeinek szűkülése miatt az előfizetés megerősítése szükséges, illetve az online.” „Tárgyilagos információra szükség lesz, szűrődik a mezőny, ami nem baj, sok a felesleges termék.” „I DÉZETEK ”

16 A NYOMTATOTT SAJTÓ ELŐNYEI Nem tudja Valószínű, hogy ez az előnye megmarad Valószínű, hogy ez az előnye nem marad meg Ez eddig sem volt valódi előny Sajátos esztétikai élményt nyújt (papírra nyomott betűk, színek, képek, a papír tapintása, súlya, a lapozás aktusa). 4,287,554,24,2 Hirdetései kevésbé zavarók, mint az elektronikus, sajtóban vagy az online oldalakon. 16,766,78,3 Hiteles, megbízhatóbb és alaposabb hírforrás, mint az online. 4,266,712,516,7 Hordozható, gyűjthető, kivágható, archiválható. 4,250,037,58,3 A nyomtatott sajtóban van idő a hirdetések alaposabb tanulmányozására, így az ott leközölt információ mélyebb és alaposabb befogadására. 8,354,220,816,7 Szavahihetőbb, valós, igaz hatása van. 12,554,212,525,0 A nyomtatott sajtónak nincs időkorlátja a befogadásnál. 12,550,016,720,8 A reklámüzeneteket jobban közvetíti: pontosabb leírást és tájékoztatást ad a termék áráról minőségéről, beszerzési helyéről. 8,345,820,825,0 Családi közös élményt jelent. A nyomtatott sajtót egy-egy családon belül tematikailag szétbontva olvassák. 4,225,045,825,0 Hosszú távú hatással bír az emlékezetre. 8,316,737,5

17 Megkérdezettek: 18-49 éves lakosság 76% szerint a print előnye: könnyű hordozhatóság, bárhol lehet olvasni olvasásának nincsenek technikai feltételei Közel 50% szerint előny a nyomtatott sajtó „fizikai valója” (megérinteni, szagolni, összegyűjteni) 31% szerint kevésbé zavaróak a hirdetések a print felületen, mint online Forrás: Prizma / Netpanel.hu közös kutatás P RINT VAGY ONLINE

18 A NYOMTATOTT SAJTÓ HELYE AZ EMBEREK ÉLETÉBEN –„Ha valakinek fontos, hogy az aktuális eseményekről tájékozottnak tartsák, rendszeresen kell napilapot olvasnia” egyetért/teljesen egyetért: 4.4 M fő –„Ha valakinek fontos, hogy az új stílusokról, irányzatokról, érdekességekről jól tájékozottnak tartsák, rendszeresen kell magazinokat, folyóiratokat olvasnia” egyetért/teljesen egyetért: 3.5M fő Forrás: Szonda Ipsos – GfK Hungaria: Nemzeti Médiaanalízis, 2008. II. félév

19 A NYOMTATOTT SAJTÓ LEHETŐSÉGEI

20 T AGVÁLLALATI FELMÉRÉS S AJÁT KIADÓ HELYZETE

21 R ÖVIDTÁVÚ FELADATOK 5- ÖS SKÁLÁRA VETÍTVE

22 F EJLESZTENDŐ TERÜLETEK 5- ÖS SKÁLÁRA VETÍTVE

23 M IT GONDOL, 5 ÉV MÚLVA, A BEVÉTELEINEK HÁNY SZÁZALÉKÁT TESZI KI A HAGYOMÁNYOS NYOMTATOTT SAJTÓ ?

24 T AGVÁLLALATI FELMÉRÉS A Z MLE SZEREPE

25 M IT TEHET AZ MLE?

26 A Z OLVASÁSRA NEVELÉS CÉLJA Egy társadalmi probléma megoldásának felvállalása A közoktatás szférájában az újság mint a legaktuálisabb oktatási eszköz alkalmazása Szövegértési kompetencia fejlesztése Kritikai szemléletmód kialakítása a fiatalokban Az önállóan gondolkodó állampolgár attitűdjének kialakítása Rendszeres újságolvasóvá nevelés

27 A PROGRAMBAN RÉSZTVEVŐ DIÁKOK LÉTSZÁMA

28 Ö SSZEFOGLALÓ GONDOLATOK N EMZETKÖZI KITEKINTÉS

29 K ULCSKÉRDÉSEK Forrás: WAN/IFRA Annak ellenére, hogy a fejlődő országokban még mindig dinamikusan nő a nyomtatott lapok példányszáma, sok fejlett államban változatlanul ellentétes irányú folyamatok játszódnak le. Az alternatív reklámcsatornák számának hirtelen növekedésével az újságok reklámbevételei, amelyekre igen nagy csapást mért az elmúlt 18 hónap válsága, várhatóan nem érik el a recesszió előtti szintet egyhamar. Az elektronikus színtér kihasználásával elért nagyszámú új közönség az újságok számára nem garancia a pénzügyi jólétre – kivéve, ha az új, hatékony multimédiás értékesítési stratégiákat teljes mértékig kihasználják.

30 K ULCSKÉRDÉSEK A digitális reklámbevételek, amihez olyan sok kiadó fűzött nagy reményeket, a legtöbb kiadó esetében nem fogják belátható időn belül pótolni a nyomtatott reklámok strukturális, nem is beszélve a ciklikus válságból adódó veszteségeit. A hiteles, minőségi újságírás, amire a polgároknak ezekben az „információ- szemetes” időkben még inkább szükségük van mint valaha, nem olcsó. Fontos, hogy a megfelelő források rendelkezésre álljanak, hogy az újságok megtarthassák a társadalomban és a demokráciában betöltött alapvető szerepüket. Forrás: WAN/IFRA

31 K ULCSKÉRDÉSEK Az új információs csatornákba történő befektetés és a kísérletezés elkerülhetetlen, ha az újságok ki akarják elégíteni az olvasók változó fogyasztói szokásait. A lapkiadók átszervezésének folyamatát folytatni, sőt gyorsítani kell, ha fenntartható jövőt akarunk teremteni. Az új platformok – az e-olvasók új generációjától kezdve az új okos telefonokig – hatása továbbra is tisztázatlan, és sok esetben inkább csak ígéret a tartalomszolgáltatók számára.

32 K ULCSKÉRDÉSEK Lehet, hogy most még az új színtereken, főleg az interneten megjelenő tartalmakkal lehet nagy vagyonra szert tenni, de a későbbiekben az újságok is részesülni fognak ezek terjesztéséből. A 2009-es év nagy vitája, a fizetett online tartalmak kérdése 2010-ben még inkább fontos témává válik, az újságok továbbra is küzdenek a kereső motorok és más híraggregátorok azon jogai ellen, hogy a látogatókból és hirdetésekből származó bevételek nagy részét zsebre vágják. A kormányok is beszállnak a tárgyalásokba a szerzői jog védelmében, vagy hogy az online hirdetés megadóztatásának lehetőségeit felmérjék.

33 A REMÉLT SZÉP JÖVŐ

34 K ÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET !