Helyi Vidékfejlesztési Stratégia kapcsán a Koherencia-társadalmi tőke és az egészség összefüggéseiről 2013. március 28. Dabas.

Az előadások a következő témára: "Helyi Vidékfejlesztési Stratégia kapcsán a Koherencia-társadalmi tőke és az egészség összefüggéseiről 2013. március 28. Dabas."— Előadás másolata:

1 Helyi Vidékfejlesztési Stratégia kapcsán a Koherencia-társadalmi tőke és az egészség összefüggéseiről 2013. március 28. Dabas

2 Identitás-részvétel-problémamegoldás-civil aktivitás a helyi fejlesztési stratégiákban Egészség (mentálhigiénes) fejlesztő programok Környezettudatosság, felelősségvállalás Gazdasági előnyök kollektív szemlélete, stb… (csak néhány a 7 célkitűzés közül)

3 Értékrend, elvárások: fókuszban az individuum Az énideál, a célok, értékek szerepe a depresszió megelőzése szempontjából alapvető. Az értékrend, az elvárások szerepe, az anómia, értékvesztés jelentősége Andorka Rudolf (1996) élete utolsó éveiben szinte minden írásában az anómia, értékvesztés, céltalanság jelentőségét hangsúlyozta a magyar népesség testi-lelki bajainak hátterében

4 Anómia Országos reprezentatív vizsgálatok (Kopp és munkatársai) során az anómiát ilyen állításokkal vizsgálták: „ Minden olyan gyorsan változik, hogy az ember azt sem tudja már miben higgyen“ „Az ember egyik napról a másikra él, nincs értelme előre terveket szőni”, „Manapság alig tudok eligazodni az élet dolgaiban”. Az anómia azt a meggyőződést jelenti, hogy egy adott társadalomban csak a szabályok és törvények megszegésével lehet eredményeket elérni, a céltalanság és irányvesztés érzése. Olyan helyzetekre utal, amikor a társadalmi normák elvesztik befolyásukat az emberek viselkedésére.

5 A Hungarostudy 2007 felmérés eredményei: az anómia megyei átlagértékei igen szoros kapcsolatot mutatnak mind a középkorú férfi halálozás, mind a depresszió megyei átlagértékeivel. A legmagasabb anómia értékeket Nógrád, Békés, és Somogy, a legalacsonyabb értékeket Győr-Moson- Sopron, Vas megyékben és Budapesten találtuk.

6 A 2000-es European Social Survey szerint Európa országai közül (a Baltikum kivételével) a magyarok egészséggel kapcsolatos életminősége a legrosszabb!

7 Szomorú tükörkép A magyarok talán inkább hajlamosak a panaszkodásra – egyébként ez is súlyos lelki torzulást jelezne – ha a középkorú népesség halálozási arányait vizsgáljuk, akkor is a mi mutatóink a legrosszabbak Európában, a Baltikum, Oroszország és Ukrajna után. A középkorú, aktív, alkotó népesség idő előtti halálozása egy ország rossz lelkiállapotának legsúlyosabb tükre. 45 és 64 év között a krónikus stressz szerepe meghatározó mind az önkárosító magatartásformák, mind tanult tehetetlenség, kontrollvesztés miatt kialakuló civilizációs megbetegedésekkel összefüggésben.

8 Koherencia A koherencia, az élet értelmébe vetett hit meghatározó jelentősége a lelki egészség szempontjából Antonovsky (1993) salutogenezis modellje: A koherencia annak átélése, hogy az embernek van helye és szerepe a világban és a társadalomban, hogy a velünk történő események értelemteliek, kihívások, amelyeknek megoldására képesek vagyunk. A koherencia a személynek saját magával és a világgal szemben tanúsított és átélt beállítódása, annak a biztonsága, hogy a minket körülvevő és a bennünk megnyilvánuló világ kiszámítható, és az események nagy valószínűséggel befolyásolhatóak. Ebben a modellben a krízisek, nehézségek arra alkalmasak, hogy a személyiségfejlődés magasabb szintjére jussunk általuk, és nem elkerülendő nehézségek.

9 Koherencia érzés Ez a lelkiállapot ellentéte a „tanult tehetetlenségnek”, a „tanult forrásgazdagság” állapota, ami az ún. pozitív pszichológia alapfogalmává vált. A Kopp és munkatársai által használt kérdőívet Richard Rahe „az élet értelme” kérdőívnek nevezi, amely a koherenciához igen hasonló koncepciót vizsgál (Rahe, 2002), Amely magában foglal az élet transzcendens értelmére vonatkozó kérdéseket is, mint pl. „Úgy érzem, életem egy nagyobb terv része”, „Az értékeim és hitem vezérelnek mindennapjaimban”. (Skrabski és mtsai, 2004, 2005)

10 A koherencia egyenletes eloszlása Magyarországon A koherencia mértéke nem tér el jelentősen az egyes magyarországi régiók között, magas koherencia érték jellemzi a magyar társadalom egyharmadát, a nők 32 %-át, a férfiak 28 %-át. (Skrabski, 2003.) Az élet értelmébe vetett hitet életkortól, nemtől és iskolázottságtól szinte független lelki és testi egészségi védőfaktornak találták

11 Élet értelme skála Korreláció Szükséges, hogy magyarázatot keressünk az élet lényeges kérdéseire. Sokszor úgy érzem, hogy az életemnek nincs különösebb célja vagy értelme (Pearson Correlation -0,091) Fenti két kérdés negatív korrelációt mutat, vagyis azok, akik úgy érezték, hogy érdemes az élet legfőbb kérdéseire magyarázatot keresni, többségében nem érzik életüket értelmetlennek. A törekvés mellett a lehetőségek megteremtése is szükséges: intézmények, egyesületek támogatása, civil társaságok bátorítás (Dombrádi K.-Kopp M.,-Székely A., 2006.)

12 Az átlag feletti koherencia előnyei Az átlag feletti koherenciával rendelkezők, -miután az adatokat életkor, nem és iskolázottság szerint kontrollálták- tízszer nagyobb valószínűséggel minősítették jónak egészségi állapotukat, nyolcszor nagyobb valószínűséggel állították, hogy nincs munkaképesség csökkenésük. Esetükben az átlagnál pozitívabb életminőség valószínűsége ötszörös volt és hétszer ritkább közöttük a súlyos depressziós tünetegyüttes. (Skrabski és mtsai, 2004, 2005)

13 Míg a negatív érzelmek rombolnak, a pozitív érzelmekre építeni lehet, új emberi kapcsolatokat, ideákat, az ember személyes forrásgazdagságát javítják. Barbara Friedrickson vizsgálatai szerint a negatív érzelmekre is szükség van, de legalább 3:1 arányban több pozitív érzelmet kell átélnünk ahhoz, hogy életminőségünk pozitív legyen. A WHO Jól-lét életminőség skálája szerint a 18 évnél idősebb magyar népesség 22%-át jellemzi teljes jól-lét, pozitív életminőség, minden második ember lelkileg egészségesnek mondta magát, további 23%-ot jellemez csökkent lelki jól-lét és csupán 5% minősítette életminőségét teljesen negatívnak. A megyék közül Vas és Győr-Moson-Sopron megye lakói minősítik életminőségüket legpozitívabbnak.

14 Önazonosság-értékvesztés faktorok Vizsgálatok eredményei (faktoranalízis): gyakorlatilag mindenkiben együtt megvan kétféle faktor, amelyek közül a pozitív oldalt önazonosság faktornak, a negatív oldalt értékvesztés faktornak nevezhetjük, az arányok igen különbözőek……. Szinte mindenkiben ott van a lehetőség a pozitív irányú fejlődésre is. Összetevői: a koherencia, az élet értelmébe vetett hit, erős társas kapcsolatok, bizalom, együttműködési készség, tolerancia, hatékony megküzdési készségek.

15 Egy rendkívüli “karrier” a Társadalmi tőke Els ő dleges jelentéskontextus: Robert Putnam: Bowling Alone, 1995. Az USA elidegened ő társ. szerkezetét meglehet ő s kritikával illette. A társadalmi t ő ke egyszer ű en úgy is megfogalmazható mint kölcsönösen elfogadott íratlan szabályok és normák (values and norms) az együttm ű köd ő közösségekben. A bizalom létrejötte a kooperáció alapja, amely a hatékonyságot növeli. (Fukuyama, 1999.)

16 Társadalmi tőke fogalom kulcsdimenziói (Világbank) Csoportok és hálózatok (jólétet elősegítő kapcsolatok). Bizalom, szolidaritás (társadalmi kohéziót erősítő). Kollektív cselekvés, együttműködés (közösségi ügyek megoldása). Társadalmi kohézió és kirekesztés (konfliktusveszélyek). Információ, kommunikáció (negatív társadalmi tőke korlátozása).

17 A társadalmi to ̋ ke típusai Attól fu ̈ ggo ̋ en, hogy milyen mino ̋ ségu ̋, irányultságú és ero ̋ sségu ̋ társadalmi kapcsolat jellemzi, megku ̈ lo ̈ nbo ̈ ztetju ̈ k a társadalmi to ̋ ke egy további dimenzióját. E szerint beszélhetu ̈ nk: O ̈ sszetartó társadalmi to ̋ kéro ̋ l, melyet ero ̋ s ko ̈ tések (például családon vagy etnikai ko ̈ zo ̈ sségen belu ̈ li kapcsolatok) jellemeznek. A társadalmi to ̋ kének ez a formája hajlamos másokat kizáró, homogén csoport- és ko ̈ zo ̈ sségi tudat kialakítására. O ̈ sszeko ̈ to ̋ társadalmi to ̋ kéro ̋ l, melyet gyengébb, kevésbé su ̋ ru ̋ de csoporthatárokat átto ̈ ro ̋ ko ̈ to ̋ dések jellemeznek. Ez a forma inkább alkalmas a ku ̈ lo ̈ nbo ̈ zo ̋ társadalmi csoportok, rétegek ko ̈ zo ̈ tti kapcsolatteremtésre, integrációra. O ̈ sszekapcsoló társadalmi to ̋ kéro ̋ l, amely a civil társadalom és a kormányzat, illetve más hierarchikusan elku ̈ lo ̈ nu ̈ lo ̋ társadalmi egységek o ̈ sszekapcsolását szolgálja.

18 Társadalmi tőke mechanizmusai · információ-áramlás (például munkahely-keresés vagy munkaerő-felvétel során), · kölcsönösségi/kölcsönös segítségi norma, · közösségi fejlődés és versenyképesség, · kollektív cselekvés és társadalmi együttműködés, vagy · kollektív/közösségi tudat, bizalom és szolidaritás.

19 Társadalmi tőke mérése 1. csoportok és -tagok száma.. Hogyan mérjük a társadalmi tőkét? A társadalmi tőke koncepciójának egyik gyenge pontja, hogy nincs egyetértés abban, hogyan mérhető. Két átfogó szemléletmód létezik a társadalmi tőke mérését illetően. Az első a társadalmi csoportok és csoporttagok számán, míg a második a társadalmi szintű bizalom és a civil szerveződések kiterjedtségén alapul (Fukuyama 1999: 6-9). (1) TT = ∑ n 1…t

20 Társadalmi tőke mérése 2. Mind n, mind pedig t fontos mérőszáma a civil társadalomnak. Az alacsony létszám korlátozhatja a csoport által elérhető célokat: egy kis csoport jól működtethet egy kisvállalkozást, de mondjuk politikai nyomásgyakorlásban vélhetően nem hatékony. Fordított arányosság állhat fenn n és t között (minél nagyobb a csoportok átlagos létszáma, annál kevesebb csoport van), habár ezt enyhítheti, ha az egyének több csoportnak is tagjai egyszerre. A szóban forgó csoportok belső kohéziója és kollektívcselekvési-képessége lényeges eltéréseket mutathat. Ezt a problémát egy olyan k koefficiens bevezetésével kezelhetjük, amely kifejezi az egyes csoportok kohézióját. (2) TT = ∑ (kn) 1…t

21 Társadalmi tőke mérése 3. Kifelé ható “bizalom sugár” RP Ha a csoport társadalmi tőkéje pozitív külső hatásokat eredményez, akkor a bizalom a csoporton kívülre is kisugárzódik, a bizalomsugár meghaladja a csoport nagyságát (rp>1). Ellenkező esetben, ha a bizalomsugár kisebb mint a csoportnagyság (rp<1), akkor a kooperációs normák csak a csoport belső részhalmazában érvényesülnek. Ide tartoznak többnyire a nagyméretű csoportok, vagy az un. „tagsági csoportok”. Például az Amerikai Nyugdíjasok Szövetségének több mint 33 millió tagja van (n nagy), de a kohéziója és a bizalomsugara vélhetően igen alacsony (k és rp kicsi). Sok csoport esetében például családok viszont a bizalomsugár pontosan a csoportra terjed ki (rp=1). Ebben az esetben nem beszélhetünk külső hatásról. Ha a pozitív externáliát jelentő bizalomsugár jelölésére bevezetjük az rp jelölést, akkor a társadalmi tőke mennyiségét kifejező képletet az alábbi módon bővíthetjük: (3) TT = ∑ (rpkn) 1…t

22 Társadalmi tőke mérése 4. Kizáró hatás…Radius of distrust A társadalmi tőke mennyiségét befolyásoló utolsó tényező azt veszi tekintetbe, hogyan viszonyulnak ez egyes csoportok a kívülállókhoz. Szélsőséges esetben ez az állapot mély bizalmatlansághoz, intoleranciához, sőt a kívülállókkal szembeni erőszakos fellépéshez vezethet. Bizonyos csoportok, melyek képesek hatékonyan megszervezni a belső kooperációt, egyenesen károsak és veszélyesek lehetnek a társadalom egésze számára (mint például a maffia, a Ku-Klux-Klan, vagy akár szélsőséges és fanatikus vallási/etnikai csoportok). Az ilyen csoportok tehát negatív külső hatásokat eredményezhetnek, amit a továbbiakban a „bizalmatlanságsugár” (radius of distrust) kifejezéssel illetünk, és rn-nel jelölünk. Minél nagyobb rn értéke, annál nagyobb veszélyt jelent az ilyen csoport a külső társadalom számára. Mindezek fényében adott társadalom társadalmi tőke mennyiségének kínálatát az alábbi formulával ragadhatjuk meg: (3) TT = ∑ (1/rn)(rpkn)) 1…t

23 Társadalmi tőke mérése 5. cél: k maximalizálás és rn minimalizálás A fenti gondolatmenet alapján nyilvánvaló, hogy a társadalmi tőke készletének pontos mérése szinte lehetetlen vállalkozás, mert részben szubjektív, becsült vagy akár nem létező adatok nehezen megvalósítható összegyűjtésén alapul. Ez vezet el a másik széles körben használt mérési eljáráshoz, amelyet a társadalmi tőke mennyiségének becslésére használnak: az általánosított bizalom mértékének és a civil társadalom kiterjedtségének kérdőíves adatfelvételek útján történő feltérképezéséhez. Helyette: ÁLTALÁNOSÍTOTT BIZALOM – kooperációs hajlandóság A szóban forgó kérdőívek a különböző gazdasági, jogi, politikai, társadalmi és vallási intézményekbe vetett bizalom szintjére, a politikai ismeretekre, a toleranciára, a politikusok teljesítményére, az állampolgárok aktivitására, valamint az önkéntes szerveződésekben való részvétel mértékére vonatkozó kérdéssorokat tartalmaznak. Természetesen a kérdőíves adatfelvétel is számos problémát vet fel: - „Ön szerint a legtöbb emberben meg lehet bízni, vagy az ember nem lehet elég óvatos másokkal?”

24 RENDSZERVÁLTÁS-Anomikus tendenciák és változás Igaz-e, hogy a szocializmus a társadalmi to ̋ ke (legalábbis a bizalom, a civil társadalmi aktivitás és a szolidaritás) alacsony szintjét eredményezte? Vagy mindezek megtalálhatók voltak a szocializmusban is, csak nem oly módon, ahogy az a fejlett és fejlo ̋ do ̋ országokban létezik? Ha igen, akkor melyek ennek a rendszerspecifikus társadalmi to ̋ ke helyzetnek a sajátosságai, és hogyan befolyásolja ez a rendszerváltás alatt és után végbemeno ̋ folyamatokat.

25 DEMOKRÁCIA és normatív alapú kooperáció - A városok egy része felismerte, hogy a terjeszkedés jelenlegi formája káros a ko ̈ zo ̈ sségi életre, így meghirdették az „okos no ̈ vekedés” stratégiáját. Inkább megóvni és felújítani kell a régi épu ̈ leteket, mint újakat építeni helyettu ̈ k, a városi o ̈ vezetek kialakulását tervezni kell, és cso ̈ kkenteni kell a városon belu ̈ li ko ̈ zlekedés és ingázás idejét. - Résztvevo ̋ állampolgárok kinevelése: A kormányzat és a hivatalok képesek lehetnek megteremteni a feltételeit annak, hogy az állampolgárok részt vehessenek a helyi u ̈ gyekben. Az elérheto ̋ gyermekmego ̋ rzés, a ko ̈ telezo ̋ állampolgári képzés az iskolákban ko ̈ nnyebbé és természetesebbé teszi a részvételt a helyi u ̈ gyek vitelében.

26 Osztrák-Magyar Az 1960-as években jobbak voltak az egészségi mutatóink, mint Ausztriában Ma az osztrák férfiak 7,6 évvel, a nők 5,2 évvel élnek tovább, mint a magyarok. Nem magyarázható genetikai okokkal Kifejezett várható élettartam javulás csak a 65 évnél idősebbek között mutatható ki az utóbbi években. Az esély ma, hogy egy férfi túléli a 65. születésnapját Magyarországon 59%, Ausztriában 80%. Egyes rétegekben az érettséginél alacsonyabb végzettségűek között, és az ország észak-keleti megyéiben a 65. év megélésének valószínűsége a férfiak esetében jóval alacsonyabb az 50%-nál is.

27 Mivel nem magyarázható: a lakosság elszegényedésével NEM 1989-ig a nemzeti össztermék jelentősen emelkedett, és a 80-as évek végéig a legszegényebb rétegek anyagi helyzete sem romlott a 60-as évekhez képest. NEM magyarázható az egészségügyi ellátás rosszabbodásával sem.

28 Társadalmon belüli különbségek Lahelma és Valkonen (1990) szociális egyenlőtlenség és egészségi állapot nemzetközi vizsgálatai: a halálozás, a megbetegedési arányok, az észlelt egészségi állapot legszorosabb kapcsolatban a társadalmon belüli különbségekkel áll. különbségek azonos országokon belül

29 Élettartam és jövedelmi különbségek Japán és Nagy-Britannia: 1970-ben a két országban a várható élettartam és a nemzeti jövedelem szinte azonos volt. Japán társadalmon belüli iskolázottsági és jövedelmi különbségek drámaian csökkentek, és ma a legalacsonyabbak valamennyi statisztikát vezető ország közül: a japán várható élettartam a világon legmagasabbá vált, Angliában jelentősen nőttek a társadalmon belüli jövedelemkülönbségek, és a várható élettartam tekintetében a viszonylag rosszabb helyzetű országok közé kerültek. Svédország: alacsonyak a belső jövedelemkülönbségek, a segédmunkások várható életkora is magasabbá vált, mint az angol legfelső szociális rétegeké.

30 A magyar népesség körében (Kopp és mtsai, 1995, 1998, 2000, 2004) a viszonylag rosszabb szociális-gazdasági helyzet nem önmagában, hanem elsősorban a depressziós tünetegyüttes közvetítésével eredményez magasabb megbetegedési arányokat. nem önmagában a nehéz szociális helyzet, hanem a viszonylagos lemaradás szubjektív átélése a leglényegesebb egészségügyi veszélyeztető tényező. Ha valaki szegényebb, de nem depressziós, akkor nem is betegebb.

31 Férfiak a pácban….. a jövedelmi lemaradás a férfiak számára jelentősebb pszichés és következményes egészségi veszélyeztető tényező, mint a nők esetében. Mentsük meg a férfiakat! – mozgalom SOTE.

32 Kontrollvesztés hatásai A tartós, hosszan tartó kontrollvesztés élménye elkerülhetetlen, érzelmileg negatív helyzetekben, a reménytelenség, magárahagyottság érzése a későbbi helyzetekre is áttevődik, és kimutatható élettani változásokkal is jár. Elsősorban tanulási deficit mutatható ki. Igen érdekes, hogy egyeseknél igen könnyen alakul ki a tanult tehetetlenség állapota, míg másoknál alig váltható ki.

33 Ösztönzők a gazdasági együttműködésben Alapdilemma a gazadsági hálózatok esetében az együttműködés fenntartása. E hajlam külső ösztönzőkkel és nem is kizárólag belső motivációk függvénye. A domináns ösztönző erő a látható tapasztalatok k lesznek (pozitív és negatív).

34 Hálózati hatékonyság A kooperációs hajlam mellett a hatékonyság hálózati pozíciókkal is összefügg. (Formalizáltság, sűrűség, intenzitás – pénzügyi és információs ellátottság) centralitás (hatalom közelség) stabilitástól, vagy forma: klaszter, vagy hálózatok : laza rendszer versennyel, vagy tiszta szervezetek rendszere. A cél közös: csökkenteni a bizonytalanságot, kiszámítható rendszert építeni, megfelelni a politikai környezetnek, és javítani a hatékonyságot.

35 Kapcsolattípusok Összefonódások: helybiztosítás, bérlet, tulajdonosok azonosak – formális kapcsolatok jellemzik. Projekt: közös pályázat, fejlesztési érdekazonosságok: meghatározott időre, formális és informális, feladatorientált. Információs szakmai: közös rendezvények, információcsere, tanácsadás: informális, nem intézméyesült. Esetleges.

36 Együttműködések esélye Egymásra utaltság foka (ez csak orientál, nem kiváltó ok). Beágyazottság mértéke a meglévő, korábbi gazdasági hálózatokba. A centrum pozíció (jobb információk) jobban látható mások számára is, nagyobb esély. A központi szervezetek egymással is szívesebben dolgoznak együtt.

37 Köszönöm a figyelmet!