Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

VIZEK AZ ÉLELMISZERBEN - VÍZLÁBNYOM TÁMOP-6.1.2.B-14/1-2015-0001 „Egészséges alapanyagok – egészséges táplálkozás” mintaprojekt a közétkeztetés minőségi.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "VIZEK AZ ÉLELMISZERBEN - VÍZLÁBNYOM TÁMOP-6.1.2.B-14/1-2015-0001 „Egészséges alapanyagok – egészséges táplálkozás” mintaprojekt a közétkeztetés minőségi."— Előadás másolata:

1 VIZEK AZ ÉLELMISZERBEN - VÍZLÁBNYOM TÁMOP B-14/ „Egészséges alapanyagok – egészséges táplálkozás” mintaprojekt a közétkeztetés minőségi fejlesztésére és a fogyasztói tudatosság növelésére a teljes ellátási láncban KÉSZÍTŐK: Bozsik Éva Gálya Bernadett Nagy Attila Tamás János

2 TARTALOM Bevezetés Az Európai Unió vízfelhasználásának jellemzői Magyarország vízfelhasználási jellemzői A víz a közgazdaságtanban ISO 14046:2014 vízlábnyom szabvány A vízlábnyom és virtuális víz Virtuális vízkereskedelem, a gyakorlatban A mezőgazdaság szerepe és helye a virtuális vízkereskedelemben Élelmiszerek vízlábnyoma Vízlábnyom csökkentésének lehetőségei TÁMOP B-14/

3 BEVEZETÉS A Föld édesvízkészlete állandó km 3 – ennyi áll rendelkezésünkre, így csak ebből lehet kielégíteni a növekvő igényeket A felhasznált édesvíz mennyiségnek 70 százalékát öntözésre, 22 százalékát ipari célokra, 8 százalékát háztartási célokra használjuk fel A vízfelhasználás kétszer gyorsabb ütemben nőtt az elmúlt száz évben, mint a Föld népessége Az ENSZ becslései szerint a világ édesvízfogyasztása húszévente megkétszereződik, ami azt jelenti, hogy 2040-re már 30 százalékkal nagyobb lesz a víz iránti kereslet, mint a rendelkezésre álló készletek TÁMOP B-14/

4 AZ EURÓPAI UNIÓ VÍZFELHASZNÁLÁSÁNAK JELLEMZŐI Európa-szerte a felszíni vizek adják az összes édesvízkivétel 81%-át, ami az ipar, az energiaágazat és a mezőgazdaság legfőbb vízforrásai Európának olyan megközelítésre van szüksége a vízkészlet-gazdálkodásban, ami fenntartható és a „kereslet által irányított”, továbbá a vízmegőrzésre és a hatékony használatra összpontosít A „kereslet által irányított” vízkészlet-gazdálkodás mind a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásra, mind az alacsony energiafogyasztáshoz való hozzájárulására irányul Európa-szerte, mivel a víz- és energiafelhasználás szoros kapcsolatban van TÁMOP B-14/

5 MAGYARORSZÁG VÍZFELHASZNÁLÁSI JELLEMZŐI Vízellátás szempontjából Magyarország a világ egyik legsérülékenyebb országai közé tartozik Ennek egyik fő oka, hogy felszíni vízfolyásaink 95%-a határainkon túlról ered. További két vízforrásunk, a csapadék és a felszín alatti vizek, ám ezek kisebb jelentőségűek a beérkező folyóvizeknél A Magyarországon elfogyasztott víz 40-45%-a írható a lakosság számlájára, kb. 35% a mezőgazdaságban és 20-25%-ban az iparban kerül felhasználásra Magyarország vízenergia-termelése is igen alacsony uniós szinten ban az EU27 adatához viszonyítva a hazai vízenergia-előállítás toe volt Ez az összes átlag 2%-át sem éri el, ami a tényleges, EU27 össztermeléshez viszonyítva még kevesebb, mindösszesen 0,063% TÁMOP B-14/

6 A VÍZ A KÖZGAZDASÁGTANBAN A közgazdaságtan a vizet a szabad javak közé sorolja, ami az emberi szükségletek kielégítését szolgálja, így jelenik meg természeti tényezőként a termelési erőforrásoknál Minden ezzel kapcsolatos kritériumnak megfelel, mert megtalálható a természetben, könnyen kimerülhet, pótlása nagyon költséges, nagyon rugalmatlan, általában helyhez kötött, hasznosítása függhet az időjárástól és az évszaktól, országonként eltérő minőségben és mennyiségben áll rendelkezésre Egy fogyasztó vízlábnyoma meghatározható, mint az általa fogyasztott összes termék vagy szolgáltatás előállításához felhasznált és a folyamat során szennyezett ivóvíz mennyisége TÁMOP B-14/

7 ISO 14046:2014 VÍZLÁBNYOM SZABVÁNY E szabvány a vízlábnyomot olyan eszközként határozza meg, amely által mérhető a vízhasználat környezeti terhelése a szabvány megkülönbözteti a vízhiány lábnyomát (pl. a vízhiány együttható használatával), a víz hozzáférhetőség lábnyomát és a vízlábnyomot, amely a vízfogyasztás és vízszennyezés (savasodás, eutrofizáció, öko-toxicitás) együttes mutatója A vízlábnyom, a következő összpontosít: feltételek és meghatározások; a vizek leltározása és a vízáramokról készített alapszámítások; a vízre való hatások értékelése és a vízlábnyom profil követelményei; jelentés és kritikai felülvizsgálat TÁMOP B-14/

8 A VÍZLÁBNYOM ÉS VIRTUÁLIS VÍZ A vízlábnyom, azt a szükséges vízmennyiséget jelöli, amely egy adott színvonalon élő népesség hosszú távú fenntartásához szükséges Fogalma 2002-ben jelent meg, ami egy, a ’90-es évek derekán bevezetett fogalomra, a virtuális víz koncepciójára épült A virtuális víz jelentőségével Anthony Allan professzor már 1993-ban foglalkozott, majd a vízlábnyom számításának alapjait Arjen Hoekstra professzor alkotta meg 2002-ben A részletek kidolgozásának köszönhetően 2011-ben kiadták a vízlábnyom számításának módszertanát összefoglaló kézikönyvet TÁMOP B-14/

9 A VIRTUÁLIS VÍZ A virtuális víz azt a vízmennyiséget jelenti, amelyet egy termék előállítása során felhasználnak Ezzel egy olyan gazdasági eszköz, mutató kialakítása volt a cél, amellyel a víz globális eloszlását vizsgálhatják a kereskedelemi vonatkozásokkal szoros összefüggésben A víz ilyenkor – mivel a legtöbb esetben – láthatatlan, ezért a „virtuális vízmennyiség” elnevezés igen helytálló Miután a vízlábnyom is megalkotásra került, már, mint a vízkereskedelemben résztvevő vízmennyiség találkozunk vele TÁMOP B-14/

10 A VÍZLÁBNYOM ÖSSZETEVŐI A vízlábnyom kiszámítása a termék teljes életciklusa során közvetlenül vagy közvetve felhasznált vízmennyiség összegzésével történik A vízlábnyom három rész összetevőből számítható: a „kék”, a „zöld” és a „szürke” vízlábnyomból „Kék lábnyom”: a felhasznált felszíni és talajvizeket jelenti „Zöld lábnyom”: azt a vízmennyiséget jelöli, amely vagy a csapadékból származik, vagy a talajnedvességben, illetve magában a növényzetben halmozódik fel „Szürke lábnyom”: azt a vízmennyiséget jelöli, amely a szennyezett víz olyan mértékű hígításához szüksége, hogy az megfeleljen az előírásoknak TÁMOP B-14/

11 A VÍZLÁBNYOM ÖSSZETEVŐI Az átlagos zöld, kék, szürke és teljes vízlábnyomok a világban, 1996 és 2005 közötti időszakban Forrás: Hoekstra – Mekonnen, 2011 TÁMOP B-14/

12 A VIRTUÁLIS VÍZ EGYENLEG A virtuális víz egyenleg valójában egy ország teljes vízlábnyomát fejezi ki, amely tartalmazza az ország területén, a különböző termékek előállításához felhasznált virtuális vízmennyiséget, az export útján az ország területéről távozó, valamint az import során az adott országba behozott virtuális vízmennyiségét Egy adott országnak az úgynevezett belső vízlábnyoma két komponensből áll: az országon belül, a termelésben felhasznált vizek mennyiségéből, valamint a termékekben importált vizekből Ennek megfelelően egy nemzet külső vízlábnyomát a termékek exportálásával kivitt, valamint a korábban importált, majd továbbexportált termékek virtuális víztartalmával fejezhetjük ki TÁMOP B-14/

13 A VIRTUÁLIS VÍZ EGYENLEG A vízlábnyom és a virtuális víz összefüggései (Forrás: Marjainé – Kocsis, 2012) TÁMOP B-14/

14 VIRTUÁLIS VÍZKERESKEDELEM, A GYAKORLATBAN Egy ország vízlábnyoma abból adódik, hogy ott mennyi vizet használnak a mezőgazdasági és ipari termelésben, valamint a háztartásokban Mivel a termékek nagy része másik országba kerül, a világ országai tetemes mennyiségű vizet importálnak és exportálnak egymás között A vízhasználat az egész világon növekvő tendenciát mutat. Jelenleg az elérhető édesvízkészletek 54 százalékát használjuk saját céljainak kielégítésére A személyes vízfogyasztás terén jelentős különbségek vannak az egyes országok között. A németek például fejenként 1426 köbmétert használnak, míg az Egyesült Államokban 2850, Kínában 1100, Bangladesben pedig csak 750 köbmétert használnak fel évente, saját célra TÁMOP B-14/

15 VIRTUÁLIS VÍZKERESKEDELEM, A GYAKORLATBAN Az emberiség a felhasznált vízmennyiségnek átlagosan a 69 százalékát a mezőgazdaságban, 23 százalékát az iparban, 8 százalékát a lakosság használja fel, mely értékek azonban régiónként jelentős mértékben eltérhetnek Európában az ipar a legnagyobb felhasználó, míg Afrikában a mezőgazdaság van az élmezőnyben, 88 százalékkal A nemzetközi kereskedelemben egyes régiók jelentős vízexportőrnek számítanak, míg mások importra szorulnak, tehát a nemzetközi kereskedelem az egyes régiókat is eltérően érinti TÁMOP B-14/

16 VIRTUÁLIS VÍZKERESKEDELEM, A GYAKORLATBAN Az országok közül a legnagyobb exportőr az Egyesült Állomok, mely a vízfelhasználásának harmadát exportálja, ez öt év alatt 758 milliárd köbmétert jelent. Igen jelentős továbbá Kanada, Thaiföld és Argentína exportja A legnagyobb importőröknek számít Ázsiában Srí Lanka 429 milliárd köbméterrel, Japán 297 milliárd köbméterrel, őket követi Dél-Korea, Kína és Indonézia, illetve Európában Hollandia 148 milliárd köbméterrel, illetve Spanyolország. Magyarország a 15. helyet foglalja el a világ vízexportőreinek ranglistájában Egyes szakértők szerint a virtuális vízkereskedelem a vízhiányos országok problémáit enyhítheti, mert így részben függetleníthetnék magukat a nagy mennyiségű vizet igénylő öntözéses termesztéstől TÁMOP B-14/

17 VIRTUÁLIS VÍZKERESKEDELEM, A GYAKORLATBAN A túlzott virtuális vízexport ugyanakkor a vízben gazdagabb országoknak is gondot okozhat, elsősorban környezetvédelmi problémát, hiszen az öntözés hosszú távon – a mezőgazdasági területek magasabb párolgási szintje miatt – a felhasználható vízkészletek csökkenését, egyes vizes élőhelyek kiszáradását okozhatja Egyre több szakértő hangsúlyozza és próbálja felhívni a figyelmet arra, hogy a jelenleg folytatott, vízpazarló életmódunk fenntartása lehetetlen Az egyes országok vízlábnyomának nagyságát leginkább azok népességének nagysága határozza meg Az egyes emberek virtuális vízlábnyomának méretét jelentős mértékben befolyásolja az életmódjuk, ezt azt jelenti például, hogy a vegetáriánusoké hatvan–hetven százalékkal kisebb azoknál, akik húst is fogyasztanak, amely körülbelül 4000 liter/nap Ennek egyszerűen az az oka, hogy a húsfélék előállítása jóval több vizet TÁMOP B-14/

18 VIRTUÁLIS VÍZKERESKEDELEM, A GYAKORLATBAN Virtuális vízkivitel és vízbehozatal TÁMOP B-14/

19 A MEZŐGAZDASÁG SZEREPE ÉS HELYE A VIRTUÁLIS VÍZKERESKEDELEMBEN A mezőgazdaság használja fel a vizek több, mint 70 százalékát Ebben a szektorban egyrészt az öntözés jelent problémát – ami elsősorban a talajvíz felhasználására alapoz Másrészt a mezőgazdaság számára a folyókból is nagyon sok vizet vonnak el, ennek eredményeként egy idő után tavak tűnnek el, illetve azok az országok, amelyek a folyók alsó szakaszán öntöznének, víz nélkül maradnak Szakértői becslések szerint a virtuális vízkereskedelemben 67 százalékot tesz ki a növényi, 23 százalékot az állati és 10 százalékot az ipari termékek aránya A növényi termékekkel "szállított" vízben világviszonylatban a búza (30%), a szója (17%) és a rizs (15%) aránya a legnagyobb TÁMOP B-14/

20 ÉLELMISZEREK VÍZLÁBNYOMA Az állati eredetű termékek - húsok, a sajt, a tej, a tojás - vízlábnyoma jóval nagyobb, mint a növényeké Különösen a nagyipari állattartás környezeti hatása jelentős, mivel ott legeltetés helyett búzával, kukoricával, szójával és egyéb takarmánynövénnyel etetik az állatokat, és ehhez rengeteg takarmányt kell termelni, öntözni, ugyanis az állatokkal megetetett mennyiségnek az évek során csupán 10%-a hasznosul, azaz alakul át hússá, tejjé vagy tojássá ször nagyobb a haszonállatok húsán alapuló étrend környezeti hatása, mint a hússzegény táplálkozásé. TÁMOP B-14/

21 ÉLELMISZEREK VÍZLÁBNYOMA Élelmiszerek vízlábnyomai (Forrás: okolabnyommal)http://www.gordiusz.hu/hirek/2014/08/06/marhahustermeles-oriasi- okolabnyommal TÁMOP B-14/

22 ÉLELMISZEREK VÍZLÁBNYOMA TÁMOP B-14/ Gyümölcs, zöldség Egység Átlagos globális vízlábnyom Alma, körte1 kg700 Banán1 kg860 Narancs1 kg460 Őszibarack1 kg910 Sárgabarack1 kg1.300 Szilva1 kg2.200 Szőlő1 kg2.400 Olajbogyó1 kg4.400 Paradicsom1 kg180 Káposzta1 kg200 Krumpli1 kg250 Tök1 kg240 Uborka1 kg350 Saláta1 kg130 Dinnye1 kg2.600 Ananász1 kg255

23 ÉLELMISZEREK VÍZLÁBNYOMA TÁMOP B-14/ ItalEgységÁtlagos globális vízlábnyom Sör (árpából)1 pohár (250 ml)75 Bor1 pohár (250 ml)120 Tea1 pohár (250 ml)30 Kávé1 pohár (250 ml)140 Tehéntej1 pohár (250 ml)250 Paradicsomlé1 pohár (250 ml)70 Grapefruitlé1 pohár (250 ml)170 Narancslé1 pohár (250 ml)250 Almalé1 pohár (250 ml)270 Ananászlé1 pohár (250 ml)320

24 ÉLELMISZEREK VÍZLÁBNYOMA TÁMOP B-14/ ÉlelmiszerEgységÁtlagos globális vízlábnyom Kenyér (búzából)1 kg1.300 Búza1 kg1700 Rizs1 kg2400 Kukorica1 kg900 Sajt1 kg3.200 Cukor (cukornádból)1 kg1.500 Csokoládé1 kg Tojás1 db130

25 ÉLELMISZEREK VÍZLÁBNYOMA TÁMOP B-14/ HúsfélékEgységÁtlagos globális vízlábnyom Baromfi1 kg4.300 Liba1 kg5.500 Sertés1 kg6000 Juh1 kg Marha1 kg

26 VÍZLÁBNYOM CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A kutatók szerint a világ élelmezési gondjai csak úgy oldhatók meg, ha takarékosabb öntözési technológiákkal és a szárazságtűrő növények elterjesztésével csökkentjük a mezőgazdaság vízigényét Azon országok esetében, amelyek korlátozott vízkészletekkel rendelkeznek, importálni kellene a gabonaféléket olyan országokból, amelyek nem küzdenek vízhiánnyal, és kevesebb víz felhasználásával meg tudnák termelni ugyanazt a gabonát Emellett mivel a különböző gabonafélék virtuális víztartalma között nagy különbség van, a hagyományosan rizst fogyasztó országokban élőknek meg kellene fontolniuk a rizs helyett kisebb virtuális víztartalmú ételek – például kukorica – fogyasztását Ez azonban a kulturális és fogyasztói szokások miatt problémaforrás lehet TÁMOP B-14/

27 VÍZLÁBNYOM CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI Húsadó lenne a megoldás? Svédországban a mezőgazdasági hatóságok már 2013-ban javaslatot tettek egy egységes, az Európai Unió egészére kiterjedő húsadó bevezetésére Az élelmiszerhatóság szerint az adó csökkentené a hústermelés környezetterhelését és úgy gondolják, hogy Európának a hús helyett több zöldséget kellene fogyasztania, környezeti és egészségügyi okokból egyaránt Mérsékeljük vízfelhasználásunkat! Ne engedjük feleslegesen elfolyni a vizet! Minél kevésbé szennyezzük a vizeket! TÁMOP B-14/

28 ÖSSZEFOGLALÁS Az egyre szűkölő vízkészletek az utóbbi évtizedekben egyre nagyobb feladat elé állították a téma szakembereit, kutatóit Európa-szerte a felszíni vizek adják az összes édesvízkivétel 81%-át, ami az ipar, az energiaágazat és a mezőgazdaság legfőbb vízforrásai is A mezőgazdasági vízfogyasztás Európa-szerte emelkedett az elmúlt két évtized során, ami részben annak köszönhető, hogy a gazdáknak csak ritkán kell megfizetniük a víz „valódi” költségeit A vízlábnyom, azt a szükséges vízmennyiséget jelöli, amely egy adott színvonalon élő népesség hosszú távú fenntartásához szükséges A virtuális víz azt a vízmennyiséget jelenti, amelyet egy termék előállítása során felhasználnak TÁMOP B-14/

29 FORRÁSOK Joó Sz. (2012): Növekvő vízhiány és vízlábnyom - a víz világnap kapcsán. Forrás: fejlesztes/2012/03/19/novekvo-vizhiany-es-vizlabnyom-a-viz-vilagnap fejlesztes/2012/03/19/novekvo-vizhiany-es-vizlabnyom-a-viz-vilagnap Hoekstra, A.Y., Chapagain, A.K., Aldaya, M.M. and Mekonnen, M.M. (2009): Water footprint manual: State of the art 2009, Water Footprint Network. Enschede, the Netherlands. pp Allan, J.A. (1993): Fortunately there are substitutes for water otherwise our hydro-political futures would be impossible’ In: Priorities for water resources allocation and management, ODA, London, pp Hoekstra, A.Y. - Hung, P.Q. (2002): Virtual water trade: A quantification of virtual water flows between nations in relation to international crop trade. EEA (2009),:Víz, amit megeszünk – a mezőgazdasági öntözés miatti súlyos teher, Marjainé Szerényi Zs. - Kocsis T. (2012): Vízlábnyom: a fenntarthatóság egy új mérőszáma? Infejlődés, élhető régió, élhető települési táj 1. Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest, pp ISBN : Fenntartható TÁMOP B-14/

30 ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEK 1.Az összes vízkészlet hány százalékát adják a felszíni? 2.Mely tevékenységek növelik a vízhasználatot? 3.Az EU egészét tekintve az összes vízkivételezés hány %-át teszi ki az energiatermelés? 4.Ismertesse a KAP álláspontját a pénzbeli támogatásokkal kapcsolatban! 5.Magyarországon a felszíni vízfolyások hány %-a ered a határon túlról? 6.Jellemeze a hazai vízkészletek és vízgazdálkodás legfontosabb ismérveit! 7.Ismertesse a vízlábnyom fogalmát és jellemzőit! 8.Ismertesse az ISO szabvány jellemzőit! 9.Ismertesse a vízlábnyom és az ökológiai lábnyom hasonlóságainak pontjait! 10.Sorolja fel a vízlábnyom három fő összetevőjét! TÁMOP B-14/

31 ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 11. Ismertesse a virtuális víz fogalmát! 12. Mutassa be, hogy a virtuális víz, mint indikátor mely oldalról közelít! 13. Melyik az a két komponens, amely egy adott ország belső vízlábnyomát meghatározza? 14. Ismertesse a virtuális vízkereskedelem főbb jellemvonásait! 15. Európában melyik az a szektor, amely a legnagyobb felhasználó a vízfogyasztás tekintetében? 16. Soroljon fel jelentős víz-exportőr országokat! 17. A vegetáriánus életmód hány %-kal csökkentheti egy személy mindennapi vízfelhasználását? 18. Ismertesse a nemzeti vízkészlet veszteség fogalmát! 19. Melyek azok a tényezők, amelyeket a globális vízmegtakarítás szempontjából figyelembe veszünk? 20. Melyek lehetnek a vízlábnyom csökkentésének eszközei? TÁMOP B-14/

32 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!


Letölteni ppt "VIZEK AZ ÉLELMISZERBEN - VÍZLÁBNYOM TÁMOP-6.1.2.B-14/1-2015-0001 „Egészséges alapanyagok – egészséges táplálkozás” mintaprojekt a közétkeztetés minőségi."

Hasonló előadás


Google Hirdetések