A megelőzés fontossága a nevelési – oktatási intézményekben 2007. november 26. Készítette: Abonyiné Szalai Rozina.

Az előadások a következő témára: "A megelőzés fontossága a nevelési – oktatási intézményekben 2007. november 26. Készítette: Abonyiné Szalai Rozina."— Előadás másolata:

1

2 A megelőzés fontossága a nevelési – oktatási intézményekben 2007. november 26. Készítette: Abonyiné Szalai Rozina

3 Mit teszünk, hogy megelőzzük a náthát? Sok gyümölcsöt fogyasztunk… Vitamint szedünk…

4 Mit teszünk,, ha meg akarunk előzni egy autót?

5 Van rá szabály: Legalább hússzal többel megyünk, mint az előttünk haladó! Belenézünk a tükörbe… Kitesszük az indexet… Újra belenézünk a tükörbe… M e g e l ő z h e t j ü k!

6 És a drogfogyasztást? Mit tehet az intézmény, a pedagógus?

7 Egészségnevelés az intézményekben Az egészséges életmódra nevelő elsődleges közeg, a CSALÁD, egyre kevésbé látja el ezt a funkcióját. Gyakran ennek egész egyszerű okai vannak, a társadalom, a politika és a tömegkommunikációs eszközök által felállított modellek e téren nem minden esetben egyértelműek és követendőek. (Veér – Nádori - Erőss, 2000). Túlterheltség, mozgáshiány, ételek, reklám…

8 Az iskolák lehetővé teszik …  a rendszeres testmozgást  higiéniai szokások kialakítását  szexuális felvilágosítást  drogprevenciós foglalkozásokat  egészségnapok,  szabadidős tevékenységek szervezését…

9 A pedagógus, mint drogprevenciós előadó Mire van lehetőség? a fogyasztás megelőzésére vagy időbeli kitolására, már anyaghasználók felismerésére; Mindezek eléréséhez komoly szaktudásra, ismeretekre, tapasztalatokra van szükség!

10 A pedagógusok drogokkal kapcsolatos ismerete hiányos. Természetesen kifejezheti meggyőződését, nézeteit e téren, de nem áll elég bizonyító tényező, és sokoldalú ismeret a rendelkezésére.

11 Ha a tanulók számára kiderül, hogy a tanár tájékoztatása egyoldalú volt – pl. nem beszél a szerek „vonzó” oldaláról – hitelét veszti. „Olyan sületlenséget mondott a tanár a parti-drogokról, hogy elnevettem magam. Tudtam volna neki mesélni, de akkor lebukom.” 20 éves „elterelt”

12 Az az intézmény jár el körültekintően… aki a felvilágosítást egy megfelelően képzett szakemberre bízza. Ehhez ismerni kell: a drogprevenciós módszereket, a gyerekek veszélyeztetettségi szintjét, életkori sajátosságokat. Hová fordulhat?

13 Mint ahogyan a legnagyobb kockázati forrás a család, egyben a drogfogyasztás ellen ható legfontosabb tényező is.

14 Legfőbb célcsoport: A SZÜLŐK „Az osztályfőnök többet tud a gyerekemről, mint én. Erre akkor jöttem rá, amikor egy hétig nem ment a fiam iskolába. Nem ismerem a saját gyerekem, évekig el voltam foglalva magammal, az elrontott életemmel. Nem tudom, mit csináljak?” Egy szerhasználó édesanyja

15 „Jó, hogy a tanár elmondja, mit kell tudni a drogokról. A kíváncsiságom kielégíti, megnyugtatja saját magát, hogy ő és az iskola mindent megtett. Meg is tett. A többi anyámék feladata – lett volna…” A fiú

16 Amit mi tehetünk: Elsősorban az egészséges életmódra, a szabadidő hasznos eltöltésére nevelés legyen a célunk! „Nem örülnék, ha a gyerekemnek az iskolában mutogatnák a kábítószereket! Csak felhívnák a figyelmét! Amiről nem tud, az nincs!” Két gyermekes „elterelt” apuka

17 Amit tehetünk: Érzelmi nevelés: önbizalom, empátia, önértékelés fejlesztése. Kortárs programok, pozitív kortárshatások kialakítása Visszautasítási technikák, csoportos tréningek, filmvetítések Szociális készségek:interperszonális,

18 kommunikációs képességfejlesztés, kompetencianövelés; megküzdési technikák fejlesztése, önelfogadás, értékek tisztázása, egyéni döntéshozatal felelőssége.

19 A gyakorlatban: Bizalmi viszony kialakítása szülővel, gyerekkel.(olykor nagyon nehéz) Szociális beilleszkedés elősegítése (Érezze jól magát az iskolában, valamit vagy valakit úgyis szeret.) Sikerélményhez juttatás (sport, tanóra, iskolaújság, rádió stb.) Próbáljuk a gyereket jó cselekedet közben tetten érni!

20 A legjobb tanítómester a hiba! Nem a tökéletesség a cél! Mondjunk nemet a negatívumokra! Fogadjuk el saját magunkat, hogy elfogadjuk a gyerekeket is! Ne végezzünk el a gyerek helyett olyat, amire maga is képes!

21 Töröljük az eszköztárunkból a szemrehányásokat! A szabály az szabály! Előzze meg megegyezés! A legrosszabbról is beszélni kell, halljuk (ne csak hallgassuk )meg a gyereket! (Dr. Edythe Denkin: Miért nem akkor látsz, amikor jó vagyok? nyomán.)

22 Gyerekszáj 1.Miért kezd el valaki drogozni? 2.Mit tehet az iskola? 3.Boldog vagy? Miért?

23 Miért kezd el valaki drogozni? Mert jó bulinak tartja, és azt hiszi ettől vagányabb lesz. Mert ki akarja próbálni. Mert csődbe ment a cége. Mert rossz élete van. Mert idegbeteg, azt hiszi ettől megnyugszik. Bánatában, mert meghalt valakije.

24 Mert nem foglalkoznak vele. Mert úgy érzi, az élete pocsék, és nincs más út. Mert az a menő, nem tudja, hogy veszélyes. Mert depressziós.

25 Mit tehet az iskola? Semmit, de anya vagy apa tudna! Jó, hogy beszélgetnek velünk! Olyan feladatokat adnak a tanárok, amik elterelik a figyelmünket! Semmit. A szüleim sem drogoznak, én sem fogok! Semmit, mert a drogos túl elszánt. Izgalmas legyen az óra, de inkább a szülőktől függ!

26 Boldog vagy? Miért? Igen Rengeteget törődik velem mindkét szülőm, és sok barátom van. Mert a családom és én egészségesek vagyunk. Ha valamit kinézek, megkapom. A családom szeret, foglalkoznak velem,minden körülmény megvan, hogy boldog legyek. Sikeres vagyok a sportban, és ma apa hozott iskolába.

27 Boldog vagy? Miért? Nem Mert a szüleim elváltak, és már nagyon meguntam a többi férfit. Mert ritkán látom apámat! Nem. (A miért kihúzva!)

28 Fontos Nagyon fontos Rendkívül fontos Tudatában vagyunk – ami látszik Nem (mindig) vagyunk tudatában

29 „A gyökerek persze nem látszanak, pedig tudod, azok tartják a fák!” Indián közmondás

30 Köszönöm a megtisztelő figyelmet! További szép napot kívánok!