Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Előadó: dr. Csőke Rita Elérhetőség: Üzleti Jog Tanszék, QA épület 205-ös szoba 2015/2016. 1. félév 8. hét M UNKAJOGI A LAPISMERETEK.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Előadó: dr. Csőke Rita Elérhetőség: Üzleti Jog Tanszék, QA épület 205-ös szoba 2015/2016. 1. félév 8. hét M UNKAJOGI A LAPISMERETEK."— Előadás másolata:

1 Előadó: dr. Csőke Rita Elérhetőség: Üzleti Jog Tanszék, QA épület 205-ös szoba / félév 8. hét M UNKAJOGI A LAPISMERETEK

2 Beszéljünk még a munkabérről… 2

3 Szja. Tv. 1. melléklet Az adómentes bevételekről:  a magánszemély által külön jogszabály szerint felszolgálási díj címen megszerzett bevétel, valamint a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló.  7.2. a magánszemély részére más magánszemély(ek) által ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott (fizetett) vagyoni érték; nem alkalmazható e rendelkezés, ha a juttatás (a fizetés) a magánszemély vagy más által teljesített termékértékesítésre (vagyoni érték átengedésére), szolgáltatásnyújtásra tekintettel vagy azzal összefüggésben történik (így különösen nem adómentes a magánszemély által, hálapénz címén megszerzett vagyoni érték);

4 Az alapbér (Mt. 136.§) 4

5 Az alapbér 1.  Az alapbért a munkaszerződésnek tartalmaznia kell. (Ld. munkaszerződés kötelező elemei.)  Ha nincs megállapodás az alapbérben, akkor nincs munkaszerződés sem. – Érvényességi kellék  Az alapbér időalapú.  Nem lehet kevesebb, mint a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér, vagy garantált bérminimum). 5

6 Az alapbér 2.  Bár meg kell állapítani az alapbért minden munkaszerződésben (akkor is, ha teljesítménybérezésben, vagy vegyes bérezésben /idő- és teljesítménybérezésben/ állapodnak meg a felek, ez estekben nem szükségképpen az alapbér lesz a munkabér.  A munkaszerződésben rögzített alapbérnek a nem tisztán időbéres munkabérnél leginkább a bérpótlékoknál van jelentősége. Ezeknek az alapbér képezi a számítási alap ját. 6

7 A munkabér idő és teljesítmény alapú meghatározása a munkaszerződésben 7

8 Munkabér a munkaszerződésben  Időalapú - időbér  Ha kizárólag időbérben határozzák meg a munkabért, akkor megegyezik az alapbérrel, nem kell külön.  A legegyszerűbb és leggyakoribb. Ha a munkavállaló a teljes munkaidőt maradéktalanul teljesíti, akkor mekkora bér illeti meg.  Teljesítményalapú - teljesítménybér  Idő- és teljesítményalapú bér vegyesen.  Az utóbbi kettőnél a munkaszerződésnek az alapbért is tartalmaznia kell. Az alapbér azonban ezeknél csak számítási alap. 8

9 A teljesítményt figyelembe vevő munkabérezések ( §) 1.  „ Teljesítménybér az a munkabér, amely a munkavállalót a kizárólag számára előre meghatározott teljesítménykövetelmény alapján illeti meg.”  A felek megállapodhatnak teljes egészében, vagy csak részben teljesítménybérben.  Az utóbbi esetben az időbér lehet alacsonyabb az alapbérnél. 9

10 A teljesítményt figyelembe vevő munkabérezések ( §) 2.  A kizárólag teljesítménybérben meghatározott munkabérről a szerződésben meg kell állapodni. Ezt a megállapodást a munkaszerződésnek külön tartalmaznia kell, a már ismert kötelező kellékeken felül.  Ha kizárólag teljesítménybérben állapodtak meg, akkor a munkaszerződésnek kötelezően tartalmaznia kell a garantált bért is. Ez nem lehet kevesebb, mint az alapbér fele.  Akkor is kötelező a munkaszerződésben megállapodni a teljesítménybér alkalmazásában, ha a munkabér időbér alapú része kevesebb, mint az alapbér. 10

11 A teljesítménybér alkalmazásának feltételei (Mt. 138.) 1.  A munkáltató – ha teljesítménybér alkalmazásában állapodott meg – teljesítménykövetelmény t köteles megállapítani.  A teljesítménykövetelményt előre, írásban kell közölni a munkavállalóval.  Ezt olyan előzetes – objektív mérésen és számításon alapuló – eljárás alapján köteles meghatározni, amely kiterjed a követelmény rendes munkaidőben történő száz százalékos teljesíthetőségének vizsgálatára.  „A teljesítménykövetelmény megállapítása vagy az azonos teljesítménykövetelmény hatálya alá tartozó munkavállalói csoportok meghatározása során tekintettel kell lenni a munkáltató működési körébe tartozó feltételekre, így különösen a munkavégzésre, a munkaszervezésre és a technológiára.” 11

12 A teljesítménykövetelmény fontosabb szempontjai:  Csak olyan teljesítménykövetelményt állapítson meg a munkáltató, amely valóban teljesíthető is, vagyis a munkavállaló hozzájuthasson a teljes munkabéréhez.  Csak olyan teljesítménykövetelmény állítható, amelyről ennek következtében igazolható, hogy rendes munkaidőben (nem túlórában) 100%-ban teljesíthető.  A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóra irányadó teljesítménybér-tényezőt úgy kell megállapítani, hogy  a teljesítménykövetelmény százszázalékos teljesítése és  a teljes munkaidő ledolgozása esetén a munkavállalónak járó munkabér legalább a kötelező legkisebb munkabér mértékét elérje. 12

13 Összefoglalva a teljesítménykövetelmény fontosabb szempontjait 2:  Folyamata: 1.A követelményt és a tényezőit előre kell meghatározni 2.objektív módszerekkel, 3.figyelembe kell venni a munkáltató – munkavállalótól független – körülményeit is (technológia, munkaszervezés, stb.), mint adottságokat. 4.Előre kell közölni a munkavállalóval.  Vita esetén a munkáltató köteles bizonyítani, hogy a követelmény teljesíthető. 13

14 Kötelező legkisebb munkabér, garantált bérminimum  Az Mt. felhatalmazza a kormányt, hogy ennek mértékét állapítsa meg.  Jelenleg hatályos: 347/2014. (XII.29.) Korm. r.  Minden munkáltatóra és minden munkavállalóra hatályos. 14

15 347/2014. (XII.29.) Korm. R. a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról  Csak időbért tartalmazó munkaszerződés esetén :  „2.§ (1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege ( minimálbér ) a teljes munkaidő teljesítése esetén január 1-jétől havibér alkalmazása esetén forint, hetibér alkalmazása esetén forint, napibér alkalmazása esetén 4830 forint, órabér alkalmazása esetén 604 forint.  (2) Az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérően a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén január 1-jétől havibér alkalmazása esetén forint, hetibér alkalmazása esetén forint, napibér alkalmazása esetén 5620 forint, órabér alkalmazása esetén 702 forint.” 15

16 Minimálbér, garantált bérminimum teljesítménybér vagy alapbér és teljesítménybér esetén  „2.§ (3) Teljesítménybérezésnél a teljesítménykövetelmények százszázalékos és a teljes munkaidő teljesítése esetén a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló havi munkabérének (tiszta teljesítménybér, illetve garantált bér és teljesítménytől függő mozgóbér együttes)  a) (1) bekezdés szerinti kötelező legkisebb összege január 1-jétől forint,  b) (2) bekezdés szerinti garantált bérminimum összege január 1-jétől forint.” 16

17 Bérpótlékok (Mt §) 17

18 Bérpótlékok jellemzői 1.  A bérpótlékok a rendes munkaidőben végzett munkáért járó munkabéren felül járnak, ha a feltételük teljesül.  Számítási alapja: az alapbér egy órára eső összege  Havibér és teljes munkaidő esetén 174 órával kell számolni az egy órára eső összeget. (Részmunkaidő esetén arányosítani kell.)  Lehet  tételes elszámolású, vagy  bizonyos feltételek esetén munkaszerződésben rögzített átalány. 18

19 Bérpótlék átalány a munkaszerződésben (Mt. 145.§) 1.A felek a munkaszerződésben megállapodhatnak úgy is a tételes pótlék elszámolás helyett, hogy a vasárnapi pótlékot, a munkaszüneti vagy ünnepnapon végzett munka bérpótlékát, a műszakpótlékot, éjszakai pótlékot is magába foglaló alapbért állapítanak meg.  Ezt a munkaszerződésben külön jelezni kell.  (A rendkívüli munkavégzés pótléka nem lehet ennek része!) 2. Vagy a felek a munkaszerződésben  a) bérpótlék helyett,  b) készenlét vagy ügyelet esetén a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot magában foglaló havi átalányt állapíthatnak meg. Ez az alapbéren felüli, külön jogcímű munkabér elem ez esetben.  (Ha a munkabért valamilyen oknál fogva arányosítani kell – pl. távollét miatt -, az átalányt is arányosítani kell.) 19

20 A bérpótlékok fajtái az Mt-ben (Mt §) 20

21 Rendkívüli munkavégzés bérpótléka  „Túlórapótlék”  Feltétele:  a) a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben,  b) a munkaidőkereten felül vagy  c) az elszámolási időszakon felül végzett munka.  Mértéke:  Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján:  Bérpótlék – óránként az egy órára eső alapbér 50%-a, vagy  A rendkívüli munkavégzéssel legalább egyező időtartamú szabadidő és legalább a szabadidőre eső arányos alapbér. 21

22 Rendkívüli munkavégzés bérpótléka a heti pihenőidőben/pihenőnapon vagy munkaszüneti napon  Feltétele: erre a napra elrendelt rendkívüli munkavégzés  Mértéke:  Ha a munkáltató másik pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít, akkor 50%. Ha nem, akkor 100% a rendkívüli munka idejére jutó „normál” munkabéren felül. 22

23 Rendkívüli munkavégzés esetén a szabadidő kiadása  A heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) legkésőbb  az elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést követő hónapban,  egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén legkésőbb a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak végéig kell kiadni.  Ettől eltérően munkaidőkereten felül végzett munka esetén a szabadidőt legkésőbb a következő munkaidőkeret végéig kell kiadni.  A felek megállapodása alapján a szabadidőt legkésőbb a tárgyévet követő év december harmincegyedik napjáig kell kiadni. 23

24 Vasárnapi pótlék  Feltétele:  A munkavállaló többműszakos munkarendben vagy készenléti munkarendben foglalkoztatott, vagy a kereskedelmi törvény hatálya alá tartozik, és emiatt egyébként vasárnapi (rendes) munkavégzés is elrendelhető számára;  Az előzőek vasárnapi rendkívüli munkavégzése;  Mindenki más, akinek vasárnapra rendelnek el rendkívüli munkavégzést, kivéve, ha a munkavállaló – az előzőeken kívül - vasárnapra rendes munkanapra beosztható (ld. alább).  (Vasárnapi rendes munkavégzés – az előzőeken kívül - beosztható: a) a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben, b) az idényjelleggel, c) a megszakítás nélkül, f) a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben, g) társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén,h) külföldön történő munkavégzés során foglalkoztatott munkavállaló számára.)  Mértéke: óránként az egy órára jutó alapbér 50%-a.  (A kiskereskedelem vasárnapi munkavégzésére további szabályok is vonatkoznak, és a pótlék is máshogy alakul, ezt azonban a kurzus alapozó jellege és a hallgatóság összetétele miatt nem tárgyaljuk.) 24

25 Munkaszüneti nap bérpótléka  Feltétele: munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén (január 1., március 15., húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25–26.) Mértéke: óránként az egy órára jutó alapbér 100%-a 25

26 Műszakpótlék  Feltétele: 1.a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje kezdetének időpontja rendszeresen változik és 2.munkavégzése óra közötti időszakra esik.  Mértéke: alapbér 30%-a (szintén órára arányosítottan).  Rendszeres, ha a havi munkanapjai legalább egyharmadában eltér a munkakezdés időpontja, és a legkorábbi és legkésőbbi kezdés között legalább 4 óra van. 26

27 Éjszakai pótlék  Éjszakai munka: a 22:00-6:00 közötti munkavégzés  Feltétele :  ebben az időszakban legalább 1 óra munkavégzés és  a munkavállaló nem jogosult műszakpótlékra. Mértéke: óránként az egy órára jutó alapbér 15%- a 27

28 Ügyelet vagy készenlét bérpótléka  Készenlét esetén húsz–, ügyelet esetén negyven százalék bérpótlék jár.  Ha az ügyelet, készenlét ideje alatt munkavégzés is történik, akkor a bérpótlék a fentiek szerint jár szerint jár (munkaszüneti nap pótléka, éjszakai pótlék, rendkívüli munkavégzés esetén annak pótléka, stb.)  Ettől eltérően, ügyelet esetén, ha a munkavégzés tartama nem mérhető, ötven százalék bérpótlék jár. 28

29 Munkabérnek nem minősülő munkáltatói juttatások (Szja. Tv. alapján) 29

30 Mik ezek? Nagyon leegyszerűsítve, lényegében minden, ami nem munkabér, vagy nem költségtérítés, vagy nem más nevesített, munkavégzés nélküli juttatás. (pl. távolléti díj, állásidőre járó alapbér.) Az előzőektől az különbözteti meg, hogy ez nem „jár” a munkavállalónak. (Nincs olyan, hogy ha ez és ez a feltétel teljesül, akkor ezt adni kell.) Ezek tipikusan a munkáltató egyoldalú kötelezettségvállalása i (ld. Jognyilatkozatoknál). 30

31 Munkabérnek nem minősülő munkáltatói juttatások  A munkabért nem helyettesíti. Ha munkabér jár, akkor munkabért kell fizetni. Ebben az értelemben a béren kívüli juttatási elemek nem minősülnek munkajogi értelemben véve munkabérnek.  DE: az egyenlő bánásmód követelményét ezek esetén is meg kell tartani. (Ugyan nem kötelező a juttatása, de az alkalmazása nem lehet diszkriminatív.)  Emlékeztető korábbról: az egyenlő bánásmód követelménye teljesítése vizsgálata tekintetében  „Munkabérnek minősül az (1) bekezdés alkalmazásában minden, a munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni juttatás ”. /Mt. 12.§ - megj: itt az (1) bek. magára az egyenlő bánásmód alapelvre mutat, „annak alkalmazásában” értendő így./ 31

32 Előnyei:  Adózási, közteherviselési előnyök: „alapesetben” kedvezőbbek a kifizetés feltételei, mint ha a munkabérrel azonosan adózó juttatást fizet a munkáltató.  A kedvezményes határokon belül maradva  Ugyanazon erre fordítható munkáltatói személyi költség mellett magasabb nettó összeghez jut a munkavállaló,  Vagy munkáltatói oldalról kevesebb a munkáltató terhe, olcsóbb juttatás.  Rugalmas juttatási forma, ami – mivel a munkabéren felül kapja - motiváló lehet a munkavállalóknak.  A munkáltatónak sem teremt feltétlen kötelezettséget: adja, amikor és ameddig tudja. (Szemben a munkaszerződés szerinti munkabérrel, illetve költségtérítéssel.) 32

33 Korlátai :  Adózási okokból ezek adózása általában csak egy bizonyos (az adótörvényben meghatározott) mértékig kedvezőbb.  Ezen juttatások jelentős részénél nem kizárt, hogy több helyről (több munkáltatótól) is kapja a munkavállaló, de az adózási értékhatárok miatt ezek együttes összege számít. (Ha az „összesen” átlépi a határt, akkor a túllépés összegére más szabályok vonatkoznak.) – A munkavállalók erről nyilatkoznak.  Egyes esetekben a munkavállalóra tekintettel hozzátartozó is kaphatja (beleszámít a dolgozó adókedvezményes keretébe) – ő is nyilatkozni köteles. 33

34 Alapvető fogalmak tisztázása  Mivel a rugalmasságán (nem kötelező jellegén) kívül elsősorban adózási megfontolások miatt preferált, fontosak az adózási fogalmak.  Ezek a munkavállalók számára annyiban hasonlók, hogy mindegyik egyaránt a munkabéren felüli lehetséges „plusz”.  A különbség az adózásában van (ez viszont nyilván az összegét is befolyásolja). 34

35 Adózási szempontból különbséget kell tenni Béren kívüli juttatás Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatás Adómentes juttatások között. 35

36 Béren kívüli juttatások 36

37 Fontosabb szabályai  Az adóalap az 1,19-szerese a juttatás összegének  A kifizetői adó: 16%, + EHO 14%  A keretösszegeket arányosítani kell a jogviszonyban töltött napokkal 37

38 Keretösszeg: 35,7%-os adózás mellett összesen legfeljebb Ft / fő / év NETTÓ keretösszegig (ez bruttó Ft-os keretnek felel meg) juttatható legnépszerűbb béren kívüli juttatások ( Táblázat forrása: 38 Juttatás típusEgyedi értékhatárFelhasználhatóság Iskolakezdési utalványa minimálbér 30%-áig / gyermek / szülő / év Tankönyv, taneszköz és ruházati termékek vásárlására Étkezési ERZSÉBET utalvány Ft / hóFogyasztásra kész étel, valamint melegkonyhás vendéglátóhelyeken étkezési szolgáltatás vásárlása Helyi közlekedési bérlet a bérlet árának összegéigHelyi közlekedési bérlet juttatása, vagy a helyi közlekedési bérlet árának térítése Önkéntes egészségpénztári tagdíj hozzájárulás együttesen a minimálbér 30%-áig / hó Egészséggel kapcsolatos termékek vásárlása és szolgáltatások igénybevétele Önsegélyező pénztári tagdíj hozzájárulás Tagok segélyezése szigorúan meghatározott keretek között: szociális célra, egészséggel kapcsolatos termékek beszerzése Önkéntes Nyugdíjpénztári tagdíj hozzájárulás a minimálbér 50%-áig / hóA pénztártag a nyugdíjkorhatár elérését követően jogosult szolgáltatásokra Munkahelyi étkeztetés Ft /hóMunkahelyi étkezdében történő étkeztetés

39 Rekreációs keretösszeg: 35,7%-os adózás mellett összesen legfeljebb Ft / év keretösszegig juttatható béren kívüli juttatások (de ez egyben az éves béren kívüli juttatás együttes maximuma is, az előzőekkel együtt) (Táblázat forrása: 39 Juttatás típusEgyedi értékhatárFelhasználhatóság Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP kártya) összesen Ft / év (alszámlánként értékhatárokkal) 3 alszámlán, külön felhasználási szabály alá tartozó juttatás vendéglátás alszámla Ft / év Felhasználható éttermi és mozgó, valamint egyéb vendéglátásra, gyógyfürdő- és strandbelépőre, illetve a szálláshely-szolgáltatással egyidejűleg a szálláshelyen igénybe vehető bármely szolgáltatásra szálláshely alszámla Ft / év Felhasználható éttermi és mozgó, valamint egyéb vendéglátásra, gyógyfürdő- és strandbelépőre, illetve a szálláshely szolgáltatással egyidejűleg a szálláshelyen igénybe vehető bármely szolgáltatásra szabadidő alszámla Ft / év Egészségügyi szolgáltatásokra, kulturális programokra, sport-, szabadidős- és wellness tevékenységekre, sportrendezvények részvételi díjára, fürdők és élményparkok igénybevételére, belvízi séta- és kirándulóhajókra, idegenvezetésre és szálláshely-szolgáltatásra

40 Béren kívülinek nem minősülő egyes meghatározott juttatások fontosabb esetei 40

41  A közterhe ennek is a munkáltatót terheli.  Jelenleg összesen 51,17% a közteher rajta. (És még mindig kedvezőbb, mint a munkabér jellegű juttatások.)  Az adóalap 1,19-szerese után 16% szja (kifizetői adóként) és 27% EHO. 41

42 Fontosabb béren kívülinek nem minősülő egyes juttatások  A béren kívüli juttatásoknál felsorolt elemeken kívüli termékek és szolgáltatások ingyenes biztosítása azonos feltételekkel minden munkavállalónak (és/vagy mindegyikük közeli hozzátartozójának) – feltéve, hogy ez mindenki által elérhető  Az előbbiek egy keretből választva  Csekély értékű ajándék (évente max. 3 alkalommal, egyenként max. a minimálbér 1/3 értékben) – hozzátartozónak is adható  Céges telefon magáncélú használata (a munkavállaló által meg nem térített rész, illetve a kiadások 20%-a)  A béren kívüli juttatásoknál meghatározott keretösszeget meghaladó juttatások 42

43 Adómentes juttatások 43

44 Adómentes juttatásokra példák  Vissza nem térítendő munkáltatói lakáscélú támogatás (lakás vásárlásához, építéséhez, építtetéséhez, korszerűsítéséhez, akadálymentesítéséhez, bővítéséhez, vagy az ilyen célokat szolgáló hitelintézettől felvett hitel törlesztéséhez, visszafizetéséhez, a korábbi munkáltatótól felvett munkáltatói kölcsön visszafizetéséhez adható meghatározott feltételek fennállása esetén a teljes vételár, illetve építési költség 30 százalékának erejéig, de a támogatás nem haladhatja meg öt év alatt az 5 millió forintot);  Sportesemény re szóló belépőjegy, bérlet összegkorlát nélkül;  Kulturális szolgáltatás igénybevételére (színház, múzeum, stb.) jogosító jegy, bérlet legfeljebb évi 50 ezer forint értékben. 44

45 És akkor térjünk vissza a „nem pénzes” témákhoz… 45

46 A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás 46

47 A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás  A munkaszerződéses megállapodás törvényi áttörése.  A munkaszerződés adott munkáltatóra, munkakörre, munkahelyre, munkaidőre jön létre. („kinek”, „mit”, „hol””, „mennyit”)  Ettől a munkáltató – korlátozottan – eltérhet.  De: ez csak átmeneti lehet (nem kell kivételesnek lennie, csak nem haladhat meg egy éves mennyiséget).  Közben is be kell tartani a munkajogi előírásokat (egészséges és biztonságos munkavégzés, stb.)  A következőben a „kinek”, „hol”, „mit” munkaszerződéstől eltérésével fogunk foglalkozni. 47

48 A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás (Mt. 53.§)  (1) A munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni.  (2) Az (1) bekezdés szerinti foglalkoztatás tartama naptári évenként összesen a negyvennégy beosztás szerinti munkanapot vagy háromszázötvenkét órát nem haladhatja meg. Ezt arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony évközben kezdődött, határozott időre vagy az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jött létre. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás várható tartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell.  (5) A munkavállaló az (1) bekezdés szerinti foglalkoztatás esetén az ellátott munkakörre előírt, de legalább a munkaszerződése szerinti alapbérre jogosult. 48

49 A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás más településen („hol”)  53.§ (3) A munkavállaló hozzájárulása nélkül nem kötelezhető más helységben végzendő munkára  a) a várandóssága megállapításától gyermeke hároméves koráig,  b) gyermeke tizenhat éves koráig, ha gyermekét egyedül neveli, valamint  c) hozzátartozójának tartós, személyes gondozása esetén, továbbá, ha  d) a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodását megállapította.  (4) A (3) bekezdés c) pontjának alkalmazása tekintetében a 131. § (2) bekezdése megfelelően irányadó. (I.e.: kezelőorvos igazolása szükséges) 49

50 Miért nincs itt a „mennyit”?  A rendkívüli munkaidőben valójában semmi rendkívüli nincs.  Az a munkaszerződés szerinti foglalkoztatásnak minősül, annak része.  Évi max. 250 óra.  Fentebb láttuk, hogy bérpótlék vagy szabadidő és arányos alapbér járt érte. 50

51 Kivételek a munkáltató utasításadási jogosultsága alól 51

52 A munkáltatói utasításadási joga általában  Alapvető szabály a munkaviszonyokban, hogy a munkavállaló a munkáltató utasítása szerint köteles eljárni a munkája során.  Ha ez nem így történik, akkor annak hátrányos következménye szokott lenni a munkavállalóra.  Ezek csak kivételes esetekben jogszerűek (hátrányos következménnyel nem sújthatók). 52

53 A munkáltatói utasítás (jogszerű) nem teljesítésének esetei A munkáltatói utasítás megtagadása („nem csinálom meg, és mást se teszek helyette”) Van, amikor kötelező megtagadni Van, amikor dönthet a munkavállaló Eltérés a munkáltató utasításától („mást/máshogy csinálom, mint ahogy arra utasítottak”) 53

54 Az utasítás teljesítésének megtagadása (Mt. 54.§ (1)-(2) bek.) 54 A munkavállaló köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné más személy egészségét vagy a környezetet. A munkavállaló megtagadhatja az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, vagy a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.

55 Eltérés a munkáltató utasításától (Mt. 54.§ (3) bek.) A munkavállaló a munkáltató utasításától akkor térhet el, ha ezt a munkáltató károsodástól való megóvása feltétlenül megköveteli és a munkáltató értesítésére nincs mód. Az utasítástól való eltérésről a munkáltatót haladéktalanul tájékoztatni kell. 55

56 Mi van akkor, ha el kellene térni az utasítástól, de van lehetőség értesíteni a munkáltatót?  Együttműködési kötelezettség – szólni kell.  Ha a munkáltató megerősíti a vélelmezett őt károsító utasítást, akkor végre kell hajtani.  A jognyilatkozatoknál láttuk, hogy lehet kérni a jognyilatkozat írásba foglalását akkor is, ha az szóban is hatályos. Szóbeli utasítás esetén esetleges bizonyítási nehézségek. 56


Letölteni ppt "Előadó: dr. Csőke Rita Elérhetőség: Üzleti Jog Tanszék, QA épület 205-ös szoba 2015/2016. 1. félév 8. hét M UNKAJOGI A LAPISMERETEK."

Hasonló előadás


Google Hirdetések