Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az élelmiszerjelöléshez kötődő várható uniós jogszabályváltozáshoz kapcsolódó kérdések Szöllősi Réka, tanácsadó Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az élelmiszerjelöléshez kötődő várható uniós jogszabályváltozáshoz kapcsolódó kérdések Szöllősi Réka, tanácsadó Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége."— Előadás másolata:

1 Az élelmiszerjelöléshez kötődő várható uniós jogszabályváltozáshoz kapcsolódó kérdések Szöllősi Réka, tanácsadó Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége július 22.

2 A tárgyalások állása A Bizottság 2008 januárjában nyújtotta be javaslatát a tagországok (a Tanács) és az Európai Parlament számára (http://ec.europa.eu/food/food/labellingnutrition/foodlabelling/proposed_le gislation_en.htm)A Bizottság 2008 januárjában nyújtotta be javaslatát a tagországok (a Tanács) és az Európai Parlament számára (http://ec.europa.eu/food/food/labellingnutrition/foodlabelling/proposed_le gislation_en.htm)http://ec.europa.eu/food/food/labellingnutrition/foodlabelling/proposed_le gislation_en.htmhttp://ec.europa.eu/food/food/labellingnutrition/foodlabelling/proposed_le gislation_en.htm Parlamenti és tanácsi együttdöntési eljárás = kompromisszum-keresés = hosszadalmas folyamat!Parlamenti és tanácsi együttdöntési eljárás = kompromisszum-keresés = hosszadalmas folyamat! Tanácsi munkacsoportban: immár a hatodik (belga) elnökség vezetésével zajlanak a megbeszélésekTanácsi munkacsoportban: immár a hatodik (belga) elnökség vezetésével zajlanak a megbeszélések EP: első olvasat június közepén lezajlott;EP: első olvasat június közepén lezajlott; Hatálybalépés: 2011 közepe? Magyar elnökség fontos feladata!Hatálybalépés: 2011 közepe? Magyar elnökség fontos feladata! A Bizottság javaslata „támadások kereszttüzében”

3 A változó közösségi szabályozás indokai az Európai Bizottság szerint A jelölésen megjelenő információk meghatározó szerepe a fogyasztók döntésében Világos, egyértelmű szabályozás, olvasható, érthető jelölés szükséges A fogyasztói elvárásoknak való fokozott megfelelés A javaslat: Biztosítja a legfontosabb információkat könnyen érthető és megtalálható, olvasható módon Tükrözi a fogyasztó egészségvédelmének prioritását, az egészséges étrend elősegítésének fontosságát Flexibilis a piaci változásokra, nem gátolja az innovációt

4 Összefoglalás a tervezetről „A Bizottság javaslata a fogyasztók számára az élelmiszereken feltüntetendő információkról” Változások: Irányelv helyett rendelet (Parlamenti és Tanácsi) A 2000/13 és 90/496 irányelv egybeépítése + 87/250EK, 94/54/EK, 1999/10/EK, 2002/67, 2004/77/EK Hatály: végső fogyasztó, vendéglátó (beleértve a vendéglátás által kiszállított élelmiszereket) a vendéglátáshoz kerülő élelmiszerekre. Távkereskedelemre is vonatkozik. Egyértelmű felelősség meghatározás Kötelező és ajánlott elemek Nemzeti szabályozás korlátozott lehetősége Hatályba lépés azonnal, de a betűméretre 3 év, tápérték jelölésre 3 év, mikro- vállalkozások esetében 5 év

5 A tervezetben szereplő alapvető változások: A korábbi rendelkezések érvényben maradnak DE: Az új előírások célja a fogyasztók fokozott védelmének biztosítása Ennek érdekében: előírt minimális betűnagyság, kötelező tápértékjelölés, az önkéntes tápértékjelölési rendszerek várható „keretek közé szorítása”, az önkéntes származásjelölési szabályok szigorodása

6 A tervezetben szereplő, csak magyar vonatkozású változás: Jogilag nem lehetséges a magyar dátumjelölési jogszabályok fenntartása a rendelet-tervezet hatályba lépését követően Ezért: 2011 júliusától át kell térni a nap/hónap/év jelölési sorrendre, a szöveges sorrend-magyarázat önkéntesen továbbra is alkalmazható lesz (átmeneti idő: )

7 Főbb vitás kérdések 1.Kötelező minimális betűnagyság 2.Származási hely 3.Jelölési hibákért felróható felelősség 4.Kötelező/önkéntes tápértékjelölés, ezek elemei, elhelyezésük 5.Nem előrecsomagolt élelmiszerekre vonatkozó szabályozás ml/100 g kontra adag/referencia mennyiség 7.Allergénjelölés 8.Nemzeti jogszabályok lehetősége 9.Nemzeti rendszerek lehetősége 10.Alkoholos italok 11.Átmeneti idők 12.Kivételek 13.Egyéb 14.COM „utólagos hatásköre”

8 Betűnagyság, kontraszt Tervezet: kötelező minimális betűnagyság 3 mm = „font size”; x = 1,2 mm (ua.?), megfelelő kontraszt (a tápértékjelölés elemeire nem vonatkozik!) (mi legyen a többi, az olvashatóságot befolyásoló tényezővel, legyen-e uniós útmutató?) Tagállamok: legyen kötelező minimális betűnagyság, elfogadják az x=1,2 mm értéket; legyen uniós útmutató, gyakorlati megvalósítás nehézsége EP: nem megvalósítható a kötelező 3 mm; a betűnagyság mellett figyelembe kell venni a betűtípust, a kontrasztot, az előbbiek és háttér kapcsolatát; részletes útmutatót kell kidolgozni az érdekeltekkel közösen (az ipar és a fogyasztói szervezetek bevonásával); csak az energiatartalom szerepeljen legalább 3 mm-es betűvel a csomagolás főlátómezőjének jobb alsó sarkában Élelmiszeripar: valamilyen korlátozás-rendszer várható, a Bizottság és a tagállamok egyelőre ragaszkodnak a minimális betűnagyság meghatározásához

9 Betűnagyság 2.

10 Eredet vagy származási hely feltüntetése 1. Jelenlegi szabály: Feltüntetése akkor kötelező, ha hiánya megtévesztheti a fogyasztót Nincs definíció, nincs összetevők származására vonatkozó kötelezettség Egyes termékpályákon most is vannak szigorúbb előírások Javaslat: továbbra is önkéntes jelölés Alapszabály nem változik: feltüntetése akkor kötelező, ha hiánya megtévesztheti a fogyasztót, de önkéntes jelölés esetén: ha az eredet vagy a származási hely nem azonos a meghatározó összetevővel/összetevőkkel, akkor meg kell adni a fő összetevő(k) eredetét vagy származási helyét. Húsok származása egyetlen helyként csak akkor feltüntethető, ha a születés, a tartás és a vágás helye azonos! Tagállam akkor hozhat szigorúbb szabályt, ha bizonyítani tudja, hogy kapcsolat áll fenn a termékek származása és minősége között.

11 Származási hely feltüntetése 2. Tagállamok: a nem feldolgozott (egy-összetevős?) élelmiszereken legyen kötelező (komoly vita tárgya a tagállamok között!) EP:  Felmérések bizonyítják, hogy a fogyasztók tudni szeretnék a feldolgozatlan élelmiszerek származási helyét, illetve azt, hogy az élelmiszer EU vagy nem EU származású  Kötelező legyen:  hús, baromfi, tejtermékek, friss gyümölcs és zöldség, egyéb egy-összetevős termékek;  a hús, baromfi és hal esetében akkor is fel kelljen tüntetni ezek származási helyét, ha feldolgozott élelmiszerben összetevőként vannak jelen; ha ez „nem megvalósítható”, akkor a „nem meghatározott származású” („of unspecified origine”) feliratot lenne kötelező feltüntetni

12 Származási hely feltüntetése 3. Függetlenül attól, hogy egyenlőre a kevésbé szigorú megoldások bevezetése valószínű, mégis beszivárog a szabályozásba a származási hely kötelező feltüntetésének kezdeménye és egyben megteremtődik a további szigorítások táptalaja is. Mindez az élelmiszeripar számára rendkívül nagy kihívást fog jelenteni, a tárgyalások során a CIAA nagyon erősen lobbizik a fenti tervek jogerőre emelése ellen.

13 Felelősség 1. Ki vonható felelősségre a jelölési hibákért? (avagy mit bizonyít a „Lidl-ügy”?) Javaslat: első közösségi forgalombahozó + kiegészítő szabályok Tagállamok: többféle álláspont (abban sokan egyetértenek, hogy az eredeti javaslat nem jó), ne az első közösségi forgalomba hozó legyen az elsődleges felelős, hanem minden láncszem a maga tevékenysége erejéig legyen felelős, vagy maradjon a status quo EP: első közösségi forgalomba hozó és aki tevékenysége folytán felelős Tanács jogi szolgálat: politikai döntés kérdése, jogi értelemben nem szükséges a jelenlegi szabályozáson változtatni

14 Felelősség 2. Európai élelmiszeripar: a CIAA számára ez nem tartozik a kulcsfontosságú problémák közé, úgy látja, hogy az eredeti javaslatban szereplő megoldás lenne a megfelelő A magyarországi élelmiszer-feldolgozók (és általában azok a tagállamok, ahol sok az import élelmiszer) érdeke az lenne, hogy a jelenlegi szabályozás maradjon fenn, ugyanis: a más tagállamokból behozott élelmiszerek esetén ez azt jelentené, hogy az ellenőrző hatóságoknak jelölési hiba észlelése esetén első körben az adott termék gyártójához kellene fordulniuk, vagyis egy más tagállam területén működő vállalkozást kellene szankcionálniuk (és nem a hazai forgalmazót); ennek adminisztratív akadályaival és időigényével! a címkék fordításából adódó problémák!

15 Tápértékjelölés 1.

16 Tápértékjelölés 2. Jelenlegi szabály Csak akkor kötelező ha „állítás” van Energia - szénhidrát – fehérje – zsír vagy energia – szénhidrát - cukor – fehérje – zsír – telített zsírsav –élelmi rost – nátrium Megjegyzés: Önkéntes INBÉ jelölés: front-of-pack csak az energia Javaslat: „front of pack” (FOP) – főlátómezőben legyen; Kötelező: energia – zsír – telített zsírsav – szénhidrát – cukor – só Önkéntes (bárhol): transz zsírsav, egyszeresen telítetlen zsírsav, többszörösen telítetlen zsírsav, poliolok, keményítő, rost, fehérje, vitaminok, ásványi anyagok Irányadó napi beviteli érték (INBÉ – GDA) %-a, ill. RDA % A megadottól eltérő forma, grafika – nemzeti szabályozás Kivételek

17 Tápértékjelölés 3. Tagállamok: egy látómezőben kelljen szerepeltetni kötelező és nem kötelező elemeit; tűrés-referencia táblázatok elkészítésére vonatkozó COM kötelezettség szerepeljen; a javaslatban szereplők mellett a fehérje feltüntetése legyen kötelező az energia, zsír, cukor és só tartalom megismételhető legyen a csomagoláson; kötelező legyen minden esetben 100g/100 ml-re vonatkoztatva is megadni a tápanyagok mennyiségét, emellett fel lehet tüntetni adagra, illetve INBÉ % /adagra vonatkoztatva is; a vitaminok és ásványi anyagok esetében emellett kötelező legyen a GDA (INBÉ) százalékában is megadni Útmutatók kidolgozásának lehetősége az adag-méretek egységesítésére

18 Tápértékjelölés 4. EP: Hátoldalon legyen kötelező: (ebben a sorrendben, táblázatos formában) energia-tartalom (kcal) zsír (g), telített zsírsavak (g), cukrok (g), só (g); Fehérje, szénhidrátok, rostok, természetes és mesterséges transzzsírsavak (100 g/ml-re és adagra is kifejezve) Önkéntesen feltüntethető: egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavak (g), poliolok (g), koleszterin (g), keményítő (g), ásványi anyagok és vitaminok (megadott mértékegységekkel), egyéb anyagok Az adag mérteket egységesíteni szükséges konzultációs eljárás segítségével Széles kivételi lista

19 Tápértékjelölés 5. „ INBÉ kontra Szemafor”? A javaslatban azért nem szerepel semmiféle egységesített grafikus tápértékjelölési rendszer, mert jelenleg független kutatási módszerekkel nem megállapítható, hogy melyik a „legjobb”. A javaslat eredeti formájában lehetővé tenné minden olyan tápértékjelölési rendszer alkalmazását, amely a benne meghatározott kritériumoknak megfelel. Nem volt szó róla, hogy az elszigetelten, egyetlen tagállamban működő szemafor rendszer kötelező legyen, nagyon erős ellenállás volt a tárgyalások során a tagállamok és az ipar részéről, az eredeti javaslatban sem ez szerepel, ugyanakkor UK szeretné megtartani, mert náluk jól működik. Ugyanakkor az európai élelmiszeripar jelentős része önkéntesen letette a voksát az ún. INBÉ rendszer mellett (ennek arculati kézikönyve ingyenes letölthető a honlapról). Az INBÉ a irányadó napi beviteli érték százalékában fejezi ki a tápanyagok és az energia-tartalom mennyiségét, „nem minősíti az élelmiszert”. A brit kormány pedig kidolgozott egy ajánlást (szemafor, traffic light, jelzőlámpa rendszer), melyet speciálisan a brit fogyasztói szokásokat figyelembe véve ajánl alkalmazni elsősorban a feldolgozott élelmiszereken és kényelmi termékeken. Abban a tagállamban elterjedt és a fogyasztók által ismert módszerről van szó, melyben a közlekedési jelzőlámpa színeit felhasználva jelzik „egy pillantás alatt” a fogyasztók számára egy adott tápanyag mennyiségét Jelenleg tehát nem elképzelhető és nem is várható a teljes egységesítés: az angolok szeretnék megtartani a saját nemzeti rendszerüket, az ipar pedig nyilván az INBÉ elemeit szeretné minél inkább visszaköszönni látni a tervezetben.

20 „Nemzeti rendszerek” Javaslat: „azért ellenzik, mert nem értik” „3 lehetőség” (tiltás; önszabályozás; önszabályozás+külső kontroll) Tagállamok: változó EP: A külön nemzeti szabályok csak látszólag nem lennének kötelezőek, igazából nagy lenne a nyomás e speciális szabályoknak történő megfelelésre és ez a helyzet természetesen nem felelne meg az egységes közös piac elveinek; Élelmiszeripar: élesen ellenzi

21 Alkoholos italok Javaslat: borok, sörök, szeszek kivételt képezzenek (konzisztencia problémákat kiküszöböli) a kevert alkoholos italokon (pl. alcopops) az összetevőket és a tápértékjelölést fel kell tüntetni; az 1,2 térfogatszázaléknál magasabb alkoholtartalmú italok összetevőinek feltüntetésére vonatkozó nemzeti jogszabályokat hatályban maradhatnak; öt éven belül megvizsgálja a teendőket és lehetőségeket; Tagállamok: Néhány tagállam: az energiatartalmat fel kelljen tüntetni (lassan kihátrálnak az érintett tagállamok) EP: Minden alkoholos italra vonatkozzon a kivétel, a Bizottság készítsen hatástanulmányt az esetleges szigorításról

22 Nem előrecsomagolt élelmiszerek A „kérdések” kérdése:  Kell-e definíció?  Kell e egyáltalán uniós szabály/útmutató?  Információk megadása/rendelkezésre tartása/szóbeli közlése/kiffüggesztése?  Allergének jelölése lehetséges/szükséges?  Mi legyen a keresztszennyeződéssel?  Tagállamok passzív/aktív jogalkotási szerepe?

23 Allergén-jelölés A nem előrecsomagolt élelmiszerekre is kiterjed majd a kötelezettség hatálya Abban mindenki egyetért, hogy fontos, de vannak veszélyei: mindenhol mindent fel fognak írni (különösen a nem előrecsomagoltnál, végső soron pont az allergiások járhatnak rosszul) a teljes körű allergén jelölés az összes nem előrecsomagolt termékre lehetetlen (bár kívánatos lenne), jelentős többletköltségeket és versenyhátrányt okozna különösen a KKV-knak.; ugyanakkor a KKV-k biztosítják az európai regionális specialitások fennmaradását és diverzitását; a keresztszennyeződés nem mindig megakadályozható; elegendő legyen akár „szóban tájékoztatni a fogyasztót"

24 Nemzeti jogszabályok lehetősége Javaslat: kellő megalapozottsággal elképzelhető ilyenek életbe léptetése, hangsúlyt fektet arra, hogy minden esetben vizsgálatokkal igazolni kell az indokoltságot és csak ott, ahol erre a rendelet kifejezett felhatalmazást ad (közegészségügy, fogyasztóvédelem, származási hely megjelölés, alkoholos italok összetevőinek jelölése stb) – notifikáció szabályai érvényesülnek Tagállamok: különösebben nem ellenzik EP: ne legyenek, mert akadályoznák a közös piac működését; akkor sem, ha "bizonyított kapcsolat van az élelmiszer minősége és a származási hely között", mivel az EU-ban forgalmazott valamennyi élelmiszernek meg kell felelnie a közösségi jog előírásainak; Élelmiszeripar: ellenzi

25 Átmeneti idők Javaslat: majd a végén kell meghatározni, amikor már minden eldőlt Tagállamok: legyen egységes EP: Körültekintéssel kell meghatározni, minél kevesebb átfedéssel (figyelembe véve például azon csomagolási anyagok életciklusát, amelyet a gyártók nagy mennyiségben szereztek be); A hatályba lépés előtt forgalomba hozott élelmiszerek minőség-megőrzési idejük lejártáig vagy a hatályba lépést követő öt évig hozhatóak forgalomba (amelyik a kettő közül hamarabb bekövetkezik)

26 További javaslatok Újra felhasználható üvegekre vonatkozó kötelezettségez (17. cikk 1.) 15 év átmeneti idő; a hatályba lépés előtt forgalomba hozott készletek értékesíthetőek korlátlan ideig kis- és "kézműves jellegű" vállalkozók tápértékjelölési kötelezettség alóli mentességét bizonyos élelmiszerkategóriák esetében ki kell dolgozni (ahol ezt más jogszabály nem írja elő és ahol a fogyasztói döntésben a tápértékjelölés nem játszik szerepet) A tápértékjelölés alól képezzenek kivételt az azonnali fogyasztásra szánt nem előrecsomagolt élelmiszerek (beleértve a vendéglátást is); szintén kivételt képezzenek a tápértékjelölési kötelezettség alól az ünnepekre szánt édesipari termékek (cukor és csokoládé figurák) akkor lenne igazán egyszerűesítés, ha elkészülne egy közösségi gyűjtemény a különféle egyéb vertikális és horizontális jogszabályokban található jelölési előírásokról és felülvizsgálatra kerülne ezek konzisztenciája az általános előírásokkal;  a gyümölcsök és zöldségek utólagos felületkezelésének jelzése legyen kötelező (a fogyasztók nincsenek jelenleg ezzel tisztában);  Oktatás!

27 Következtetések A rendelet-tervezet megszületéséig még hosszas tárgyalásokra van szükség az Európai Bizottság (a tervezet benyújtója), a Tanács (mely a tagállamok véleményét hivatott képviselni) és a Parlament között. A tárgyalások során születnek meg azok a kompromisszumok, amelyek végső soron a rendelet végső formáját megadják. Az élelmiszer-ipar érdekeit mindhárom fórumon képviseli az európai élelmiszer-feldolgozókat tömörítő CIAA, az ÉFOSZ részt vesz ez utóbbi munkájában és a hivatalos magyar álláspont kialakításában az érintett szaktárcákkal folytatott szoros együttműködésen keresztül. Az élelmiszerjelölés szabályozása természeténél fogva egymással alapvető ellentétben álló érdekek ütköztetésével létrejövő kompromisszumon alapul. Megalkotásánál figyelembe kell venni a fogyasztóvédelmi, népegészségügyi, élelmiszerbiztonsági, iparpolitikai, versenypolitikai (egymással törvényszerűen ellentétes érdekeket képviselő) szempontokat, valamint az ellenőrizhetőséggel és betarthatósággal kapcsolatos kritériumokat is.

28 Hasznos webhelyek

29 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Az élelmiszerjelöléshez kötődő várható uniós jogszabályváltozáshoz kapcsolódó kérdések Szöllősi Réka, tanácsadó Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége."

Hasonló előadás


Google Hirdetések