Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A védőnő szerepe a korai fejlesztésben - első lépcső 2016. március 31. Bakos Ferencné járási vezető védőnő.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A védőnő szerepe a korai fejlesztésben - első lépcső 2016. március 31. Bakos Ferencné járási vezető védőnő."— Előadás másolata:

1 A védőnő szerepe a korai fejlesztésben - első lépcső március 31. Bakos Ferencné járási vezető védőnő

2 A pszichomotoros fejlődés zavarainak felismerése és ellátása az egészségügyi alapellátás (védőnői szolgálat) jelenlegi gyakorlatában A védőnő abban a kiváltságos helyzetben van, hogy végigkísérheti a gyermeket a fejlődés útján, figyelmével, értő tanácsaival elősegítheti ennek a folyamatnak az optimális alakulását. A védőnő számára a fejlődést befolyásoló tényezők ismerete elengedhetetlen: Biológiai tényezők Prenatális tényezők Genetikai hatások Intrauterin hatások Neonatális tényezők Postnatális tényezők Környezeti tényez ők

3 Koragyermekkori intervenció évi CLIV. Törvény az egészségügyről : „Az egészségügyi alapellátás és szakellátás területén működő egészségügyi szolgáltatók feladataik ellátása során kiemelt figyelmet fordítanak a gyermekek egészségét veszélyeztető tényezők megelőzésére, felismerésére és megszüntetésére. Ennek érdekében együttműködnek a közoktatási, a szociális és családsegítő, valamint a gyermekek védelmét ellátó intézményekkel, személyekkel, és szükség esetén megfelelő intézkedést kezdeményeznek”.

4 A FEJLŐDÉS NYOMON KÖVETÉSE A kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető, betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szóló 51/1997. (XII.18) NM rendelet, határozza meg az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok rendjét. A 49/2004. (V.21.) ESzCsM rendelet a területi védőnői ellátásról külön is rendelkezik a védőnő által elvégzendő szűrővizsgálatokról.

5 A FEJLŐDÉS NYOMON KÖVETÉSE A várandósság alatt elvégzett szűrővizsgálatok segítségével szűrik ki a súlyosan rendellenes magzatokat (külön jogszabály alapján). A születés utáni, életkorhoz kötött szűréseket a kórház a gyermek 0–4 napos korában, majd a védőnő és az orvos 1, 3, 6, 12 hónaposan, később 6 éves korig évente végzi. (Védőnői/orvosi adatlap - Igazolás) A fejlődési mérföldkőnek tekinthető 9. és a 18. hónap nincs a szűrési kontrollpontok között A védőnők módszertani ajánlások alapján végzik ezeket a szűrések et.

6 A FEJLŐDÉS NYOMON KÖVETÉSE A fejlődés rendszeres megfigyelése lényegesen több információt nyújt, mint egy adott pillanatban készült státusz felvétel. A javasolt időpontokon túl minden találkozást kihasználunk a gyermek fejlődésének megfigyelésére: akár a szülő jelzi aggodalmát, akár a védőnőnek, orvosnak támad gyanúja a gyermek fejlődésével kapcsolatban.

7 A fejlődési vizsgálat menete 1. Jelen panasz 2. Részletes anamnézis 3. A gyermek viselkedésének megfigyelése 4. Szülő-gyermek viszony megfigyelése 5. Hallás- és látásszűrés 6. Fizikális vizsgálat 7. Jelen fejlettségi státusz

8 FEJLŐDÉSI ZAVAR GYANÚJA Fejlődési zavar gyanúja akkor merül fel, ha a gyermek a vizsgálat időpontjában egy, vagy több fejlődési területen megkésett, vagy kóros fejlődést mutat. Csecsemőkor Alvás-ébrenlét rendellenességei: sok sírás, vagy a szokványostól eltérő alvás-ébrenlét ritmus Látási magatartás: figyelemmel kell kísérnünk, hogy követi-e a közelében lévő arcot, tárgyakat, majd fél éves kora után a szobában mozgó embereket. Hallási magatartás: Félálomban összerezzen-e apróbb zajokra, éber állapotban az anya hangjára orientálódik-e, felsíráskor az anya hangja megnyugtatja-e stb., a legkisebbkétely esetén is indokolt objektív audiológiai vizsgálatot kérni. Figyelem, érdeklődés: lényeges – és elsősorban a védőnőnek van arra lehetősége – hogy a gyermek természetes közegében tanúsított viselkedését megfigyelje. Szociális fejlődés: 2 hónapos kor környékén a gyermek a fölé hajló arcra visszamosolyog. 6 hónapos kortól egyértelműen megkülönböztetett módon reagál az általa jól ismert személyekre. 8 hónapos kor után kérdezzünk rá, hogy megjelentek-e ezek az örömmegosztó, figyelem-felhívó gesztusok, és hangadások, az utánzás. Nagymozgások : Halmozottan sérült csecsemőknél a szülők első panasza általában a nagymozgások késése. Finommozgás, szem–kéz koordináció:A kézhasználat fejlődése az értelmi fejlődés érzékeny jelzője A finommozgások késésén kívül fejlődési zavarra utal az is, ha a kéz, ujjak nézegetése a 20. héten túl is gyakran előfordul.

9 FEJLŐDÉSI ZAVAR GYANÚJA Kisdedkor (1-3év) A beszéd értés alakulása időhöz kötött, érzékeny jelző, melynek elmaradása gyakran elkerüli a szülők és a szakemberek figyelmét is. A beszéd produkció lényegesen tágabb határok között fogadható el átlagosnak, de jelentős késése esetén szakvizsgálatra van szükség. Két éves korra megjelenik a “mintha” játék (A gyermek úgy tesz, mintha lenne étel a tányérban, és megeteti a babát.) Három éves kor tájékán pedig már egyszerű szerepjátékok és konstrukciós játékok jellemzik a játékát. Amennyiben a játék fejlődés menetében késést látunk, vagy a gyermek döntően sztereotíp tevékenységeket végez, mindenképpen javasolt a kivizsgálása. A szobatisztaság kialakulásának késése (nappalra 3 év után) fejlődési zavar jelző tünete lehet. Óvodás kor (3-6 év) Optimális esetben a fejlődésében gátolt gyermekek problémáira már fény derül csecsemő– kisded korban. A tapasztalat azonban az, hogy az enyhébb problémák: magatartási, tanulási nehézségek, részképesség zavarok, kortárskapcsolati problémák csak óvodáskorban, vagy később válnak nyilvánvalóvá.

10 FEJLŐDÉSI ZAVAR GYANÚJA Fejlődési zavarra utaló fizikális vizsgálati jelek A negatív fizikális státusz nem zárja ki a fejlődési zavar meglétét. Alapvető az életkorra vonatkoztatott növekedési paraméterek ismerete, fontos a fejkörfogat ill. a koponya formájának megítélése. A minor anomáliák összhatásából kialakuló dysmorphologiai kép jelezheti az in utero morphogenezis zavarát. A tájékozódás része a bőr megtekintése, A máj, lép megnagyobbodás, a csontrendszer épsége vagy deformitása lehet kórjelző tünet. A neurológiai vizsgálat Csecsemőkor: spontán felvett testtartás árulkodó lehet négy hónapos kortól mindenféle végtagtartási aszimmetriát kórjelző jelenségként értékelünk, A végtag mozgások aszimmetriája szintén intő jel lehet. Figyelni kell az öklök tartására, nyílására ingerhelyzetekben. A lábfejek tartása, a rigiden feszes izomzat, a hypotonia is árulkodó lehet.

11 FEJLŐDÉSI ZAVAR GYANÚJA Kisdedkor Sokat jelenthet a spontán mozgásmegfigyelése. A mozgás érésével válnak láthatóvá finomabb koordinációs és egyensúlyi problémák. A megkésett pszichomotoros fejlődés gyakran ebben az életkorban lesz egyértelmű. Óvodás/kisiskolás kor A részképességek elmaradásának megítélésében a gyógypedagógiai vizsgálatok az elsődlegesek.

12 A VÉDŐNŐ és az ORVOS SZEREPE A SÉRÜLT GYERMEKET NEVELŐ CSALÁDOK SEGÍTÉSÉBEN A fejlődési zavar felismerése és ellátása A gyermek funkcionális kivizsgálásban részesüljön, ahol felmérik a nagymozgását, kézügyességét, nyelvi készségeit, gondolkodását és szociális fejlettségét. A fejlesztő munka már a diagnosztika lezárulta előtt, a megkésettség felismerésének pillanatától elkezdődhet, ehhez ismerni kell a szolgáltatásokat nyújtó szervezeteket. Érzelmi támasz nyújtása Tanácsadás a gyakori viselkedésproblémákban Fokozott sírósság Alvás Evés Önkiszolgálás Specifikus magatartási problémák

13 Rendszerszintű problémák A hazai irodalmi adatok szerint a fejlődési zavarok több, mint egyharmada nem kerül felismerésre a beiskolázást megelőzően, vagy csak több hónapos, éves késéssel ismerik fel őket. Ennek oka főképp rendszerszintű probléma: A rendszerszerű működést alapvetően kedvezőtlenül befolyásolja az a sajátosság, hogy a koragyermekkori intervenció felelőssége három szakterület – az egészségügyi, a szociális és az oktatási – között oszlik meg. Nem segített a széttagoltságon az sem, hogy a három ágazat irányítása óta egy minisztérium alá került (korafejlesztés a Család és Ifjúságügyi Államtitkárság írányítja).

14 Rendszerszintű problémák Szabályozási, finanszírozási környezet problémái. Hiányzik a koragyermekkori intervenció egységes rendszerként való kezelése, az ágazati jogszabályok harmonizációja. A koragyermekkori ellátásokat tekintve az egészségügy szabályozása csaknem teljesen független a másik két ágazattól, a szociális/gyermekvédelmi intézményekkel alig, a köznevelési intézményekkel egyáltalán nem kapcsolódik össze. Az intevenció célcsoportjai (0-6, 0-7, 0-5 év)másként definiálva az ágazatokban. (5 éves orvosi adatlap)

15 Rendszerszintű problémák Együttműködések hiánya, kompetenciák: nincs közös stratégia, nem láthatók egymás számára a szakmai tevékenységek, gyenge kapcsolattartás. Szabályozatlan gyermekút: nincs a különböző ágazati irányítás alá tartózó intézményeket összekötő szabályozás. Működik az eü.-i ellátok, kapcsolatrendszere, a szülők saját utakat taposnak ki a motiváltságuknak megfelelően. Oda-vissza jelzés sem működik jól.

16 Rendszerszintű problémák Információhiány: nem létezik információs adatbázis a legalapvetőbb tudnivalókról, a továbblépés állomásairól, terápiás lehetőségekről. Irányelvek, protokollok, minőségi standardok és a kontroll hiánya: a különböző intézményekben folyó munka összehangolására, az információk megosztására, visszacsatolásra vonatkoztatva. Nincsenek szisztematikus mérések a munka hatékonyságára. Adatgyűjtés, adatszolgáltatás elégtelensége: sok adat keletkezik, de az adatgyűjtések nem összehangoltak. Az adatáramlási útvonalak nem mutatnak egységes elveket.

17 Koragyermekkori Program az egészségügyi alapellátás számára, kiemelten a védőnői szolgálat részére Az uniós forrásból megvalósuló TÁMOP kiemelt projektet a GYEMSZI és az OTH által alkotott konzorcium valósítja meg. A projekt október 1-jén indult és március 31-én zárult(elvileg). IT fejlesztés?????? Ez a komplex projekt a 0-7 éves korú gyermekek alapellátásának színvonalát és hatékonyságát kívánja növelni.

18 Koragyermekkori Program a 0-7 éves korosztály optimális fejlődésének komplex támogatását célozza meg. A rizikó és védő faktorok felmérése mellett magában foglalja a gyermekek hatékonyabb fejlődésének nyomon követését, az eltérő fejlődést mutató gyermekek eredményesebb kiszűrését.

19 Koragyermekkori Program A megvalósítás 5 alprojekten keresztül történt I. Módszertani fejlesztés: módszertani szakmai anyagok, koncepciók, útmutatók és standardok kidolgozása. II. Képzés, humánerőforrás-fejlesztés: a tananyagcsomagok oktatása a gyermek alapellátás szakemberei (védőnők, háziorvosok, házi gyermekorvosok)számára. III. Kommunikációs-disszeminációs tevékenység: az előállított ismeretanyag terjesztése a közvetlen és közvetett célcsoport körében. IV. Informatikai fejlesztés: az elektronikus kapcsolatteremtés kialakítása az ellátórendszer szakmai feladat-végrehajtásában részt vevő tagjai között. V. Védőnői Módszertani Egység kialakítása: a védőnői szolgálat működését és a védőnői feladatokat összehangoló, a védőnői ellátás működését elemző, preventív kutatásokhoz hátteret biztosító, országos szakmai- módszertani programokat/tevékenységeket végző, szervező és működtető team-szervezet létrehozása.

20 Koragyermekkori Program A védőnői ellátást segítendő az utóbbi években számos protokoll és iránymutatás született, melyek a házi gyermekorvosénál/háziorvosénál sokkal részletesebb és jobban segítik a gyakorlatot. A projekt egyik fontos törekvése az egészségügyi alapellátás preventív ellátási feladatainak, a szakemberek együttműködésének és feladatmegosztásának áttekintése, a szakmai kompetenciáiknak megfelelő célszerű munkamegosztás, együttműködés és információcsere meghatározása.

21 Koragyermekkori Program A gyermek-egészségügyi alapellátásra vonatkozó régi eljárásrendek és irányelvek érvényessége is lejárt december 31-én. Új, egységes szemléletű irányelvek kialakítására volt szükség. A 0-18 éves életkorú gyermekek látásfejlődésének követése, a kancsalságés a fénytörési hibák felismerése A 0-18 éves gyermekek teljes körű, életkorhoz kötött hallásszűrése Testi fejlődés, a gyermekek növekedésének és tápláltsági állapotának értékelése Az egészségügyi alapellátás feladatai az újszülött és a gyermekágyas anya első otthoni látogatásakor Az egészséges csecsemő gondozása az egészségügyi alapellátásban Az egészséges csecsemő táplálása Az 1 és 3 éves kor közötti kisgyermekek táplálása A 0-7 éves gyermekek nyilvántartása az egészségügyi alapellátásban

22 Gyermek-alapellátási útmutató A meglévő jogszabályok és a program során fejlesztett módszertani anyagok alapján készült a 0-7 éves korú gyermekek szűrési vizsgálatainak elvégzéséhez védőnők, orvosok részére. Célja: javítani a fejlődési zavarok felismerési arányát. Új módszertani szempontokat adni a megfigyeléshez Fejleszteni a kommunikációt a szülő és az ellátó személyzet között. A gyermekek rendszeres a korábbinál gyakoribb (lehetőleg) és részletesebb szűrővizsgálatokon vegyenek részt. (Rizikó kérdőívek, szülői kérdőívek)

23

24 Szülői kérdőív Az alapellátásban végzett egészségügyi szűrővizsgálatok kiegészülnek a rizikó kérdőív és a szülői kérdőív alkalmazásával. A szülői megfigyelésen alapuló kérdőív (szülői kérdőív) célja a szülők gyermekeik fejlődésével kapcsolatos ismereteinek bővítése, a védőnők, házi gyermekorvosok és a gyermeket ellátó háziorvosok munkájának segítése. A kérdőív segítségével a szülők tapasztalatai is bekerülnek a rendszerbe, amelynek célja, hogy minél hamarabb felfedezhetőek legyenek azok a problémák, amelyeket korai kezeléssel korrigálni lehet.

25 Szülői kérdőív A szakértőkáltal elkészített kérdéssor életkorban vizsgálja a 0-7 éves gyermekek pszichomotoros fejlődését. 0;1;2;4; 6; 9; 12; 15; 18 hónapos, 2; 3; 4; 5; 6 éves életkorban Kiegészítő életkor, csak azoknál a gyerekeknél, akiknél a 12 hónapos és a 2 éves kérdőív a fejlődési zavar gyanúját vetette fel ill. 7 éves korban, akik nem kezdték meg iskolai tanulmányaikat.

26 Rizikó- és védőfaktorok felmérése A fejlődést befolyásoló rizikófaktorok megítélése, olyan mérőeszköz, mely megállapítja az egyes életkorokban a fejlődést akadályozó rizikófaktorok jelenlétét. Kinek a feladata? Területileg illetékes védőnő Javasolt időpontjai rizikó kérdőívek segítségével: Várandóság Szülés után (1 hónap) Szükséglet szerint a változások tükrében

27 Rizikószűrés a várandóság időszakában Szocidemográfiai adatok Korábbi és jelenelegi várandóságra vonatkozó anamnesztikus feladatok Családi anamnézis Anyai anamnézis Egészségmagatartás Pszichés státuszra vonatkozó kérdések.

28 Rizikószűrés a a gyermek hazaadásától számított 1 hónapon belül Együtt élőkre vonatkozó adatok Lakáskörülmények Szülők legmagasabb iskolai végzettsége Foglalkoztatottség, jövedelmi viszonyok Várandóságra vonatkozó adatok Szülés körülményei

29 Rizikószűrés- szükséglet szerint Ha a védőnő a gyermek életében negatív változást észlel Rosszabb környezeti tényezők Egészséget veszélyeztető betegség fellépése Családi harmónia, békesség megbomlása A körzetbe új beköltöző gyermek esetében

30 Informatikai (IT) fejlesztések Védőnői szakrendszer (eVIR) A gyermek fejlődésének nyomon követését és az ellátási folyamatot a védőnő és az orvosok számára egyaránt hozzáférhető központi védőnői szakrendszer fogja tartalmazni, amelyhez megfelelő jogosultsági szinteken keresztül férhetnek hozzá a szereplők. Ennek egyik kiemelt célja, hogy a gyerekút átlátható és jól követhető legyen, illetve lényegesen könnyítsen az adminisztrációs terheken.

31 Informatikai fejlesztések A szülők a védőnőtől tudják megkérni az ügyfélkapus hozzáféréssel biztosított láthatósági, illetve a szülői kérdőív esetében a szerkesztési jogosultságot. A szülőnek lehetősége nyílik így gyermeke egészségügyi adatainak folyamatos nyomon követésére: – gyermeke milyen életkorhoz kötött kötelező védőoltásokat kapott meg, a betegségeit, – a védőnő által feltöltött leleteket, a védőnői látogatások, illetve tanácsadások eseményeit, az életkorhoz kötött kötelező szűrővizsgálatok eredményeit stb. – megtekintheti a kórházi védőnő által kitöltött adatokat, az újszülöttkori adatokat, és nem utolsó sorban kitöltheti a szülői kérdőívet, és láthatja annak kiértékelését is.

32 TOVÁBBKÜLDÉSI UTAK Továbbküldési utak 1. A kórházból való hazaérkezés után, illetve a kórházi védőnői értesítés megérkezését követő 48 órán belül az újszülöttet meglátogatja a védőnő. 2.intézeti szülés esetében az újszülöttet a szokásjog alapján meglátogatja a házi gyermekorvosa, háziorvosa, de a látogatás ideje nincs szabályozva. Intézeten kívüli szülés esetén a házi gyermekorvos, háziorvos az újszülöttet a szülés megtörténtétől számított 4–7 napon belül meglátogatja. 3. Probléma esetén a védőnő a házi gyermekorvoshoz, a házi gyermekorvos, háziorvos szakorvoshoz irányítja a gyermeket. A továbbküldést az eddigi gondozást végző szakorvos is indíthatja. 4. A markánsabb neurológiai sérülések következtében kialakult állapotok esetében a jogszabály egyszerűsített, a tizennyolc hónapnál fiatalabb gyermekek esetében a gyermekneurológiai szakorvos közvetlenül is küldheti korai fejlesztésbe a gyerekeket, ilyenkor a pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottsága a gyermek külön vizsgálata nélkül elkészítheti a szakértői véleményt, a gyermekneurológiai szakorvos által felállított diagnosztikai vélemény és terápiás javaslat alapján. 5. A házi gyermekorvos, háziorvos, illetve a szakorvosok küldhetik tovább a gyermeket egészségügyi, korai diagnosztikát, terápiát, utánkövetést végző magánellátó intézménybe is, illetve egyéb, egészségügyi finanszírozású magánellátóhoz.

33 TOVÁBBKÜLDÉSI UTAK 6. Eltérő fejlődésmenet esetén a szülő a gyermek 3 éves kora előtt a megyei/fővárosi pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottságát keresi fel, ahol a gyermek diagnosztizálását, teljes körű pszichológiai, pedagógiai-gyógypedagógiai, továbbá szükség szerint orvosi vizsgálatát végzik, indokolt esetben sajátos nevelési igényt állapítanak meg, és szakértői véleményben tesznek javaslatot a gyermek ellátására. 7. A megyei/fővárosi pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottsága kijelöli az ellátó intézményt, amely lehet valamelyik tankerületi tagintézmény, saját intézmény, köznevelési szerződés keretében működő civil ellátó, infrastruktúra-használatra szerződést kötött ellátó, stb. 8. A mozgásszervi fogyatékosság, az érzékszervi fogyatékosság, valamint a beszédfogyatékosság megállapítására vagy kizárására irányuló vizsgálat közvetlenül is kérhető, illetve kezdeményezhető az országos szakértői bizottságnál. 9. A szakértői vizsgálat indítható hivatalból, hatósági megkeresésre, szülői kérelemre, illetve a szülő egyetértésével, a nevelési-oktatási intézmény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyámhatóság, gyermekjóléti szolgálat, bölcsőde, gyermekotthon, területi gyermekvédelmi szakszolgálat, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény hatálya alá tartozó fogyatékosok ápoló-gondozó otthona, fogyatékosok rehabilitációs intézménye, fogyatékosok nappali intézménye kezdeményezésére.

34 Gyerek Újszülött osztály SZŰRÉSEK PIC/NIC SZŰRÉSEK szülészet Gyámható ság Védőnő SZŰRÉSEK Szak orvosok GYEJÓ Háziorvos SZŰRÉSEK Speciális szakrendelés Fejlődésneurológiai szakrendelés Egyéb eü. finanszírozású szolg., magánszolgáltatók Megyei, fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Szülő Korai diagnosztikát, terápiát, utánkövetést végző intézet Tankerületi pedagógiai szakszolgálat Korafejlesztést végző egyéb intézmény

35 Koordináció – Helyi eljárásrendek kidolgozásához a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjainak együttműködésére van szükség, ehhez elengedhetetlen az oda-visszajelzés, szükség van közös nyelvre, közös fogalomrendszerre, és tudásmegosztásra, az információáramlás rendszerességére, folyamatosságára. – A „gyermekek mindenek felett álló érdekének” érvényesüléséhez elengedhetetlen, hogy számon kérhető legyen a szülő és a szakember is. – az egyes ágazati TÁMOP programok keretében külön – külön fejlesztés alatt álló informatikai rendszerek között valósuljon meg az egyeztetés. – Az egységes nyilvántartás révén - megfelelő hozzáférési jogosultsággal, adatvédelemmel- láthatóvá válik a „gyermek teljes életútja”, beleértve a várandósgondozás idején kapott adatokat is. – Az informatikai rendszer hátterében legyen olyan szolgáltatási adatbázis, (helyi, térségi, országos) intézményi lista, melyet a működést engedélyező hatóság folyamatosan frissít, és amelyben a magánszolgáltatók is regisztrálásra kerülnek. – a javasolt szűrések újszülött és tanköteles kor között is legyenek kötelezően, jogszabályokban előírva. – Szakterületenként tipikus krízishelyzetekre kidolgozott eljárásrendek legyenek: kötelezően meglépendő, ajánlottan követendő további eljárási menetek kialakítása és megismertetése


Letölteni ppt "A védőnő szerepe a korai fejlesztésben - első lépcső 2016. március 31. Bakos Ferencné járási vezető védőnő."

Hasonló előadás


Google Hirdetések