Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Egészség-gazdaságtan; mire jó és mire nem? Prof. Gulácsi László Informatio Scientificata Medicata 2010. Szeptember 23. Balassi Kulturális Intézet Sómlói.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Egészség-gazdaságtan; mire jó és mire nem? Prof. Gulácsi László Informatio Scientificata Medicata 2010. Szeptember 23. Balassi Kulturális Intézet Sómlói."— Előadás másolata:

1 Egészség-gazdaságtan; mire jó és mire nem? Prof. Gulácsi László Informatio Scientificata Medicata Szeptember 23. Balassi Kulturális Intézet Sómlói út 51. Budapest

2 Kérdés 1. Finanszírozzon-e az OEP egy gyógyszert aminek az ára 7 millió Ft./év? Ugyanez kicsit másképp: Az E Alap évente milliárd forinttal gazdálkodik. Felmerül a kérdés, hogy vajon mit is veszünk ezért a nagy rakás pénzért.

3 Kihívások Demográfiai cunami – demencia KSH 7 ; saját kutatás 120 ezer beteg! Recesszióban kell(ene) egészségügyet reformálni Jelentős a Kelet-Nyugati élettartam és életminőség szakadék Nincs konszenzus arról hogy mi/ki a fontos, mi a cél és mennyit szánjunk rá Nincs tapasztalat a magántulajdonnal, versennyel, piaccal kapcsolatosan Valószínűleg igen alacsony az egészségügy hatékonysága (outcome/input – productivity index), sok a nem hatékony ámde finanszírozott technológia: pl. gyógyszer; tévhitek: 1) pl. prevenció költség-hatékonysága; 2) az állam rossz – a piac és verseny jó (lásd még: „aki kétlábon jár az ellenség, aki négylábon jár vagy szárnyai vannak az barát” (Orwell) Nem tudjuk mi történik az egészségügyben (outcome, hatékonyság), nincs sem megfelelő financiális sem szakmai sem minőségi kontroll, nem tudjuk kinek mi jár a pénzéért („alap-csomag”), nem ismerjük a költségeket és a hasznot.

4 A piac amitől félünk Kedves Kovács Anyuka! Kedves Kovács Anyuka, tudjuk hogy a gyermekének esetleg intenzív osztályos kezelésre lenne szüksége, de a felépülés esélye igen kicsi és tudja, az ország és kórházunk jelenlegi helyzetében az ezzel járó költségeket nem engedhetjük meg magunknak. Kap viszont egy utalványt és ha Önnek vagy kedves férjének a jövőben esetleg kórházi kezelésre lenne szüksége a következő 5 évben, akkor az első tíz napi kórházi kezelésből 25% engedményt adunk. A kedvezmény a velünk szerződésben levő valamennyi kórházban érvényesíthető. Kérjük a következő pontokat és alpontokat olvassa el figyelmesen. A rendelkezés hatálya nem terjed ki a következő 125 pontban és pontonként 324 alpontban specifikált esetekre amikor a biztosított bla, blabla, blablabla, blablablabla, blablablablablabla, blablablabla, blablablablablablalablablabla, blablablablablablablablablabla, blablablablablablablablablabla, blablablablablabla, blablablabla, blablablablablablablablablabla, blablablablablabla, blablablabla, blablablablablablablablablabla, blablablablablabla, blablablabla, blablablablablablalablablabla, blablablablablablablablablabla, blablablablablablablablablabla, blablablablablabla, blablablabla, blablablablablablablablablabla, blablablablablabla, blablablabla, blablablablablabla blablablabla, blablablablablabla, blablablabla, blablablablablablalablablabla, blablablablablablablablablabla, blablablablablablablablablabla, blablablablablabla, blablablabla, blablablablablablablablablabla, blablablablablabla, blablablabla, blablablablablabla

5 Egészség nyereség Egészségügyi beavatkozástól várható nyereség: - élettartam növekedés - életminőség javulás - mindkettő Gazdasági kérdés: Egy egységnyi egészség-nyereséget milyen költségen tudunk előállítani?

6 Hasznosság értéke Évek QALY 1 A gazdaságtani elemzés az egészség-nyereséget úgy fejezi ki, hogy az összehasonlítható legyen az összes betegség esetén.

7 Mi a terápia kimenetele? Példa: csípő-protézis műtét röntgensebgyógyulás Nincs láz, labor teszt: normális Járás távolság: … méter

8 Hagyományos orvosi döntések

9 Döntések MA

10 Egészség-gazdaságtan Nem a „számok”, hanem a döntési alternatívák közötti döntések tudománya.

11 Egészség-gazdaságtani elemzés Költség-hatékonyság Költség-hasznosság  költség Költség-haszon =———— arány  hatás

12 A „PROBLÉMA”

13 Mit nem tudunk? Milyen egészségügyet szeretnénk és mi a fontos? Mennyit képes/hajlandó a lakosság 1 életévért adni és kinek – finanszírozási küszöb, Ft/életév? Mi tartozzon bele az „alap-ellátási csomagba” - tételesen leírva, hogy ki milyen szolgáltatásra jogosult, és milyen minőségben? Milyen az egészségügy minősége? Ha ezt nem tudjuk akkor hogyan is lesz nálunk „érték alapú” szolgáltatás vásárlás? Kik fogják megcsinálni az egészet? Ki fogja gyógyítani és ápolni a betegeket? Ki csinálja a plusz adminisztratív munkát, az ISO-t, a KES-t, az igénybevétel indokoltságának a vizsgálatát stb. stb.??? A jelenlegi fizetések mellett a nővér, a mostani jövedelem mellett az orvos? „Az 1970-es évekre a vasútnál csak a hülyék maradtak és a megszállottak”, in: Moldova Gy, Akit a mozdony füstje megcsapott, Kérdésem: A 2010-es évek végére az egészségügyben kik maradnak?

14 Mit nem tudunk? Alapellátás: gyakorlatilag semmit sem tudunk sem a működésről sem az eredményességről -megj.: a definitív ellátás, mint fogalom értelmezhetetlen, a háziorvos többnyire diagnózis nélküli tünetet kezel, ill. a betegségeket többnyire életfogytiglan -a beutalási és receptírási indokoltságot nem ismerjük Járóbeteg-ellátás: gyakorlatilag semmit sem tudunk … Kórházak: látszólag sokat, a valóságban nagyon keveset tudunk - keveset tudunk a kimenetről azaz a gyógyítás eredményéről (túlélés, életminőség, munkába állás) - szinte semmit a minőségről, semmit a biztonságról (FIGYELEM: ISO, KES nem azonos a minőséggel) Apropó, ha az ISO ilyen fontos az Eü.Min-nak és az OEP-nek miért nincs ISO-ja?

15 Egészségpolitka és finanszírozás: kérdések Milyen (egészség-, anyagi) haszon jelentkezik a beteg és a társadalom oldalán az új technológiával? Mik a lehetséges alternatívák? Mi a bizonyíték hogy az új technológia klinikailag hatásos és költség- hatékony? Rendelkezésre állnak-e a szükséges körülmények és tapasztalat a megfelelő használathoz? Megengedhetjük-e magunknak (büdzsé és haszon-áldozat költség) Mi az új technológia hosszú távú következménye?

16 Kérdések, kicsit másképp Kell-e, hogy az OEP számára is megtérülő befektetés legyen kutyákat alkalmazni „gyógyászati segédeszközként” ”. [GL: fogyatékkal élők számára] (HVG2010.június o.)? Ki a fontosabb – kinek legyen nagyobb esélye a gyógyulásra, megelőzésre, életre: fiatal-idős; kiscsaládos-nagycsaládos; „kicsitbeteg” – „nagyonbeteg”; férfi-nő; … Mennyit (? Ft ?) szánjunk egy élet megmentésére, egy életév megnyerésére? Támogatjuk-e akkor is a dohányzásról való leszoktatást, a túlsúlyosság elleni és más népegészségügyi programokat, ha ezek sikere növeli az egészségügyi kiadásokat? Költség-hatékony egészségügyet akarunk? És az equity?

17 Az egészség-gazdaságtan haszna Szemlélet: kutyák gyógyászati segédeszközként – buta kérdés Egyértelmű (konkrét) célok: társadalmi teher és életminőség; költség-hatékonyság és költségvetési hatás, haszon-áldozat költség kalkulálása; produktivitási index, mennyit költünk egy egységnyi eredményért Egyértelmű mértékegység: biztosítása az egészségpolitikai és finanszírozási döntéshozás számára: QALY és „társai” Transzparencia: egyre többet lehet tudni arról, hogy mire, mennyit, milyen eredménnyel költünk az egészségügyben; egyértelmű forrásallokáció Tévhitek eloszlatása: különféle prevenciók, szűrések, terápiák gazdasági következményeit illetően Minden fontos egészségpolitikai/finanszírozási kérdés döntés-előkészítése során egészség-gazdaságtani és/vagy technológia elemzés készül

18 Egészség-gazdaságtan szükséglete Kutatás- és szakember-igényes: Egyetemi kutatóközpontokra támaszkodik. Más országokból származó eredmények nehezen transzferálhatók. Adat-igényes: a)eredmény/outcome: epidemiológia, betegség-progresszió; túlélés; (jön: persolanised medicine; relative efficacy) – ezekről hazánkban igen keveset tudunk b)egység-költség, teljes és indirekt költség – ezekről hazánkban igen keveset tudunk c)regiszterek

19 Miért fizetünk egyre többet? Miért fizetünk egyre többet egy egységnyi egészség nyereségért akkor is, ha a legjobb döntéseket hozzuk? Azaz miért nő a költség/QALY arány, és milyen az uralkodó tendencia? Azaz folyamatosan többe fog-e a jövőben az egészségügy kerülni?

20 Csökkenő haszon

21 Mire jó? Példák Demencia teljes átlag költség: 1,61 millió Ft. /év / beteg aki otthon lakik: 1,52 millió Ft. / beteg aki intézményben: 1,52 millió Ft. / beteg összesen: 212 milliárd Ft / év / összes demens beteg 55% a direkt költség Epidemiológia: (KSH, 2007) demens beteg, demens beteg (Érsek és mtsai. 2010) Rheumatoid arthritis teljes átlag költség 1,72 millió Ft. / év / beteg 45% direkt költség (Péntek és mtsai. 2007; Brodszky és mtsai 2009)

22 Mire jó? Általában segít a döntési alternatívák kidolgozásában döntési alternatívák közötti választásban a valós helyzet pontosabb megismerésében betegek lakosság preferenciáinak feltárásában rangsorolásban finanszírozási küszöb (20-30 ezer euro / QALY) Konkrétan segít egészségpolitikai döntések után az optimális megoldás kialakításában szektoron belül és kívűl a megfelelő forrás allokációs döntések meghozatalában

23 Mire nem? Általában és konkrétan nem mondja meg mire költsünk és mire ne nem mondja meg mennyit költsünk ki részesedjék és ki ne mi a fontos és mi nem

24 Információ, a Könyvtárak szerepe Szükséges minden folyóirat on-line full text hozzáférés minden szakembernek, a részhozzáférés veszélyes (rossz szakmai döntések lehetősége) szisztematikus irodalomkeresés tudnivalóinak oktatása minden szakembernek Illúzió előzetes, köztes feldolgozás, interpretáció vagy más ami a szakirodalom használatát, értelmezését szertné megkönnyíteni a gyakorló orvos számára

25 És végül az első kérdés megint Finanszírozzon-e az OEP egy gyógyszert aminek az ára 7 millió Ft./év? Válasz:

26 Összefoglalás 1.A fejlett országok példája azt mutatja, hogy a finanszírozási döntések sok esetben döntően befolyásolják az orvostudomány/egészségügy működését. 2.Az egészségpolitikai és finanszírozási döntés-előkészítés során szerte a világon kiterjedten használják az egészség-gazdaságtan és technológiaelemzés fejlett módszertanát. 3.Az állam/egészségpolitika rangsorol, megrendeli és finanszírozza az elemzéseket, amelyeket a döntéseihez használ. (pl. NICE, SBU, DHTA- DIMDI,…, illetve térségünkben AHTAPOL Varsó) 4.Az egészség-gazdaságtan és technológiaelemzés egyrészt kutatás-, adat, idő- és szakember-igényes, másrészt igazán haszna megfelelő egészségpolitikai környezetben jelentkezik. 5.Hazánkban a lakosság egészségi állapotának javítása és a fenntartható finanszírozás kialakítása érdekében az egészség-gazdaságtan és technológiaelemzés lehetőségeiből nagyon keveset használunk, nem látom azonban szakmai akadályát annak, hogy ez megváltozzon.

27 Referenciák Gulácsi L., Future challenges for health economics and technology assessment of biological drugs, Eur J Health Econ Jun;11(3): V. Brodszky, M. Péntek, P. Bálint, P. Géher, O. Hajdú, L. Hodinka, G. Horváth, É. Koó, A. Polgár, M. Seszták, S. Szántó, I. Ujfalussy, L. Gulácsi, Comparison of the Psoriatic Arthritis Quality of Life (PsAQoL) questionnaire, the functional status (HAQ) and the utility (EQ-5D) measures in psoriatic arthritis; results from a cross-sectional survey, Scand J Rheumatol; 2010:DOI: 2010 Feb / I. Boncz, V. Brodszky, M. Péntek, I. Ágoston, Zs. Nagy, K. Kárpáti, I. Kriszbacher, P. Fuszek, L. Gulácsi, The disease burden of colorectal cancer in Hungary., Eur J Health Econ; 2010; 10:1:S35-S40. K. Érsek, T. Kovács, A. Wimo, K. Kárpáti, V. Brodszky, M. Péntek, L. Jönsson, A. Gustavsson, D. McDaid, P.A. Kenigsberg, H. Valtonen, L. Gulácsi, Costs of dementia in Hungary, J Nutr Health Aging, 2010: (accepted) T. Minier, M. Péntek, V. Brodszky, A. Ecseki, K. Kárpáti, A. Polgár, L. Czirják, L. Gulácsi, Cost-of-illness of patients with systemic sclerosis: a patient survey in a tertiary care centre of Hungary, Rheumatology; 2010:DOI:1093/rheumatology/keq/165 Péntek M, Kobelt M, Czirják L, Szekanecz Z, Poór Gy, Rojkovich B, Polgár A, Genti Gy, György Kiss Cs, Brodszky V, Májer I, Gulácsi L, Cost of rheumatoid arthritis in Hungary, Journal of Rheumatology, 2007;34: Brodszky V, Bálint P, Géher P, Hodinka L, Horváth G, Koó É, Péntek M, Polgár A, Seszták M, Szántó S, Ujfalussy I, Gulácsi L. Disease burden of psoriatic arthritis compared to rheumatoid arthritis, Hungarian experiment. Rheumatology International 2009;30(2):

28 Prof. Dr. Gulácsi László Egészség-gazdaságtani és Egészségügyi Technológiaelemzési Kutatóközpont Budapest, 1093 Fővám tér 8


Letölteni ppt "Egészség-gazdaságtan; mire jó és mire nem? Prof. Gulácsi László Informatio Scientificata Medicata 2010. Szeptember 23. Balassi Kulturális Intézet Sómlói."

Hasonló előadás


Google Hirdetések