Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Vállalati jog 3. előadás dr. Verebics János, PhD egyetemi docens, BME GTK Üzleti jog tanszék A gazdasági társaságok jogi szabályozásának általános kérdései.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Vállalati jog 3. előadás dr. Verebics János, PhD egyetemi docens, BME GTK Üzleti jog tanszék A gazdasági társaságok jogi szabályozásának általános kérdései."— Előadás másolata:

1 1 Vállalati jog 3. előadás dr. Verebics János, PhD egyetemi docens, BME GTK Üzleti jog tanszék A gazdasági társaságok jogi szabályozásának általános kérdései Sárközy Tamás MBA kurzusa 2015

2 2 Áttekintés: I. A TÁRSASÁGI JOG NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSI MODELLJEI II. A MAGYAR TÁRSASÁGI JOG TÖRTÉNETI FEJLŐDÉSE III. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI

3 3 I. A társasági jog nemzetközi szabályozási modelljei

4 4 I. A TÁRSASÁGI JOG NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSI MODELLJEI I.1 A társasági jog nemzetközi társasági szabályozási modelljei A.) Áttekintés B.) Az angol-amerikai modell C.) A német (kontinentális) modell I.2 Az európai gazdasági és üzleti jog A.) Az európai jog gazdasági szemlélete B.) Az európai gazdasági jog tárgyi felosztása C.) Az európai jog üzleti jogi szemlélete D.) Az európai üzleti jog – szűkebb értelemben I.3 Jogharmonizációs technikák A.) A szabályozás eszköztára B.) Az irányelvi jogegységestés

5 5 I. A TÁRSASÁGI JOG NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSI MODELLJEI I.4 EU társasági jogi irányelveinek áttekintése A.) B.) C.) 2005 után – főként modernizáció; középpontban a részvénytársaságok és a tőkepiaci összefüggések I.5 Szupranacionális társasági jogi formák I.6 Az Európai Részvénytársaság

6 6 I. AZ UNIÓS JOGI SZABÁLYOZÁS JELLEMZŐI I.1 A társasági jog nemzetközi társasági szabályozási modelljei A.) Áttekintés - Két nagy társasági jogrendszer: angol-amerikai a német dogmatika hatása alatt álló kontinentális > ide tartozik a magyar jog is - Az elmúlt évtizedek tendenciája: a két modell közeledése ~ az amerikai szemlélet behatolása ~ vállalatfelvásárlás, tőkepiac EU jogegységesítés: választási lehetőség angol ill. német típusú vezetési rendszer között

7 7 I. AZ UNIÓS JOGI SZABÁLYOZÁS JELLEMZŐI I.1 A társasági jog nemzetközi társasági szabályozási modelljei B.) Az angol-amerikai modell - Az angol-amerikai modell erősen megosztott tulajdonosi szerkezet, nagyon sok tagra méretezett szabályok csekély társasági formaválaszték ~ a partnership nem társaság ~ egy társasági forma: COMPANY > zárt (close, private) > nyílt (public)  vezető alakzat összefonódás a tőkepiaci joggal: a részvényes nem társasági tag, hanem befektető ~ a vezetési rendszer leegyszerűsödött ~ a közgyűlés szerepe jelentéktelen ~ az egységes vezető szerv a board ~ a könyvvizsgáló az egyedüli ellenőrzési forma > minimális állami felügyelet mellett

8 Types of Business Ownership Forrás: cludes/microsite_doc_link.aspx?docid=9697-1

9 Mixed Economy The United Kingdom and Ireland has a Mixed Economy A Mixed Economy has:  Private ownership of business/organisations and  Public control of business/organisations Private ownership involves individuals and groups of people who set up and run a business Public control involves the government running organisations on behalf of the general public

10 Types of Business Ownership Private Sector Sole Trader Partnerships Private Limited Company (Ltd) Public Limited Company (plc) Franchise Public Sector Public Corporations Municipal Undertakings Trusts

11 Partnership Key Features A Partnership can have: owners 0 to any number of employees A Sleeping Partner - someone who invests money but takes no part in the day to day running A Deed of Partnership - lays out rules for running and dissolution of the Partnership eg sharing of profits A Partnership is in the Private Sector

12 Private Limited Company (Ltd) Key Features A Private Limited Company has the following key features: Ltd after it’s name Owners called shareholders A separate legal existence from owners Shareholders who are family and friends Governed by two legal documents:  Memorandum of Association  Articles of Association Controlled by a Board of Directors Run by a Managing Director A Private Limited Company is in the Private Sector

13 Private Limited Company (Ltd) Advantages Limited liability Greater availability of finance Specialisation can occur Disadvantages More complicated to set up - legal formalities Loss of individual control

14 Public Limited Company (plc) Key Features A Public Limited Company has the following key features: plc after it’s name Owners called shareholders A separate legal existence from owners Shareholders who are members of the general public Governed by two legal documents:  Memorandum of Association  Articles of Association Controlled by a Board of Directors Run by a Managing Director A Public Limited Company is in the Private Sector

15 Public Limited Company (plc) Advantages Limited liability Greater availability of finance Specialisation can occur Disadvantages More complicated to set up - legal formalities Loss of individual control Greater threat of takeover

16 16 I. AZ UNIÓS JOGI SZABÁLYOZÁS JELLEMZŐI I.1 A társasági jog nemzetközi társasági szabályozási modelljei C.) A német (kontinentális) modell - A német (kontinentális) modell: a társaságok jelentős részénél vannak meghatározó tulajdonosok > kisrészvényesek, hitelezők védelme, konszernjog széles körű társasági formaválaszték ~ a KKT, bt.: francia típusú jogokban jogi személy, német típusú jogokban nem ~ a kft. népszerű forma, az Rt. a nagyvállalati körre jellemző a társasági jog viszonylag elkülönült a tőkepiac jogától > a kapcsolódást az Rt. jelenti (értékpapír) a társasági szervek élesen elkülönülnek, önálló funkcióval rendelkeznek > intézményesített állami törvényességi felügyelet

17 17 Übersicht zu den Unternehmensformen Unternehmensformen Personengesellschaft Gesellschaft Kapitalgesellschaft Einzelunternehmen Alleinunternehmer bzw. Einzelkaufmann (e.Kfm.) AG Stille Ge- sellschaft OHGKGGbRKGaAGmbH

18 18 I. A TÁRSASÁGI JOG NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSI MODELLJEI I.2 Az európai gazdasági és üzleti jog A.) Az európai jog gazdasági szemlélete - Europäisches Wirtschaftsrecht: a német- osztrák-svájci egyetemi/gazdasági főiskolai oktatásban elterjedt tárgyalási mód, mely elsősorban az uniós joganyag egyfajta sajátos bemutatására ad lehetőséget - Fogalma: Az uniós jog minden olyan aktusa, amely a polgárok és vállalkozások az egységes (belső) piac gazdasági forgalmában való részvételét befolyásolja

19 19 I. A TÁRSASÁGI JOG NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSI MODELLJEI I.2 Az európai gazdasági és üzleti jog B.) Az európai gazdasági jog tárgyi felosztása - Az európai gazdasági jog tárgyi felosztása: az EU „gazdasági közjoga” ~ a négy alapszabadság ~ verseny ~ Gazdasági és Monetáris Unió ~ egyebek (agrár- közlekedés- környezetvédelem- külkereskedelem) az EU gazdasági magánjoga ~ társasági jog ~ fogyasztóvédelmi magánjog ~ munkajog ~ szellemi tulajdon joga ~ nemzetközi magánjog/szerződési jog

20 20 I. A TÁRSASÁGI JOG NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSI MODELLJEI I.2 Az európai gazdasági és üzleti jog C.) Az európai jog üzleti jogi szemlélete - European Business Law: a gazdasági jog anyagának az angol-amerikai jog hatását tükröző, a társasági jog kérdéseire különös súlyt fektető tárgyalási módja - Jelentése tágabb értelemben: az üzlet és kereskedelem menedzselésével összefüggő uniós jogi ismeretek

21 21 I. A TÁRSASÁGI JOG NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSI MODELLJEI I.2 Az európai gazdasági és üzleti jog D.) Az európai üzleti jog – szűkebb értelemben - Európai üzleti jog - szűkebb értelemben: az uniós jog a gazdasági társaságokra, azok működésére vonatkozó harmonizációs elemei és azok a nemzeti jogokban való megjelenése gazdálkodó szervezetek (business organizations) az EU- ban az uniós jog harmonizációs programja társaságok alapítása, tőkével való ellátottság a nemzeti jogok szerint a társaságok irányítása és ellenőrzése a nemzeti jogok szerint az uniós jog szerinti gazdasági társaságok munkavállalói részvétel határokon átnyúló együttműködés és befolyásszerzés érdekcsoportok befektetővédelem

22 22 I. A TÁRSASÁGI JOG NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSI MODELLJEI I.3 Jogharmonizációs technikák A.) A szabályozás eszköztára - Az alkalmazott jogharmonizációs technika: az EU szerveinek a szabályozási eszközök és módszerek széles választéka áll rendelkezésre [ * ] a Római Szerződésben meghatározott keretek között elsődlegesen irányelvek útján történt (s történik az EUMSz szerint ma is) egyes területeken: rendeleti jogalkotás ezt a „soft law” eszköztára (pl. jogi kötőerővel nem bíró ajánlások) egészítik ki > „vállalati jogi” jelleg: az irányelvekben a társasági jogi szabályozások számviteli, más pénzügyi jogi elemekkel együtt jelennek meg [ * ] lsd. [ * ] lsd. Buxbaum, Hertig, Hirsch és Hopt: European Business Law, Berlin/New York, 1991, 129 skk.

23 23 I. A TÁRSASÁGI JOG NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSI MODELLJEI I.3 Jogharmonizációs technikák B.) Az irányelvi szintű szabályozás jellemzői - Jellemzők: nem a társasági jog egészére terjednek ki > az, hogy ~ egy tagállam milyen társasági formákat ismer el és ~ a közösségi jog által nem szabályozott területeken a működésre milyen feltételrendszert állapít meg a tagállam hatáskörében marad egyes fontosabb, alapítási, szervezeti, működési jellemzőkre nézve tartalmaznak előírásokat (a részvényesek, a hitelezők és a közérdek védelme céljuk: a tagállamok jogának közelítésével könnyebbé tenni a (más tagországokban való) társaságalapítást, részesedésszerzést, biztosítani a társaságok működésének átláthatóságát „nem uniformizálják a tagállami társasági jogokat, de sokkal inkább gazdagítják azt” (Sárközy) > teret hagynak a nemzeti hagyományok érvényesítésének > a 2005-öt követő időszakban előtérbe került az egyszerűsítés és „better regulation” követelménye

24 24 I. A TÁRSASÁGI JOG NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSI MODELLJEI I.4 EU társasági jogi irányelveinek áttekintése A.) /151/EGK irányelv > tőkeegyesítő társaságok alapítói aktusai, publicitás (módosította Az Európai Parlament és a Tanács 2003/58/EK irányelve (2003. július 15.) a meghatározott jogi formájú társaságokra vonatkozó nyilvánossági követelmények tekintetében a 68/151/EGK tanácsi irányelv módosításáról) 2. 77/91/EGK irányelv > a részvénytársaságok alaptőkéjének védelme 3. 78/855/EGK irányelv > a részvénytársaságok egy tagállamon belüli fúziójáról 4. 78/660/EGK irányelv > a korlátozott felelősségi formájú társaságok éves beszámolójáról 6. 82/891/EGK irányelv > a részvénytársaságok egy tagállamon belüli szétválásáról 7. 83/349/EGK irányelv > a társaságcsoportok összevont (konszolidált) beszámolójáról Az Európai Parlament és a Tanács 2006/43/EK irányelve (2006. május 17.) az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról, a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 84/253/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről

25 25 I. A TÁRSASÁGI JOG NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSI MODELLJEI I.4 EU társasági jogi irányelveinek áttekintése B.) /253/EGK irányelv > a könyvvizsgálói tevékenység engedélyezésének feltételeiről > Az Európai Parlament és a Tanács 2006/43/EK irányelve (2006. május 17.) az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról, a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 84/253/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről 10. a nemzetközi fúziókról szóló 10. irányelv > az eredetileg egyezményi szinten történő szabályozás első tervezete: 1967, módosítása: 1973, első irányelv-tervezet: 1985 > az Európai Parlament és a Tanács a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szóló október 26-i 2005/56/EK irányelve /666/EGK irányelv > a fióktelepekre vonatkozó közzétételi kötelezettségről /667/EGK irányelv > az egyszemélyes korlátozott felelősségű formájú társaságokról /25/EK irányelv > a nyilvános vállalatfelvásárlási ajánlatokról > ezek az irányelvek a magyar társasági jogharmonizáció során beépültek a nemzeti jogba – „közösségi jog konform” felelősségi rend

26 26 I. A TÁRSASÁGI JOG NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSI MODELLJEI I.4 EU társasági jogi irányelveinek áttekintése C.) 2005 után – főként modernizáció; középpontban a részvénytársaságok és a tőkepiaci összefüggések Az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról szóló, május 17-i 2006/43/EK irányelv módosította a 78/660/EGK és 83/349/EGK irányelveket, a 84/253/EGK irányelvet pedig hatályon kívül helyezte Az Európai Parlament és a Tanács 2006/46/EK irányelve (2006. június 14. ) beszámolók, konszolidált beszámolók stb. közzétételi kötelezettsége A nyilvánosan működő részvénytársaságok létrehozásának, tőkéjük fenntartásának és módosításának megkönnyítése céljából a 2006/68/EK irányelv módosította a 77/91/EGK irányelvet. Az Európai Parlament és a Tanács 2009/102/EK irányelve a társasági jog területén az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságokról A június 18-i 2009/49/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (amely többek között módosítja a 78/660/EGK irányelvet) versenyképességük javítása és növekedési potenciáljuk felszabadítása érdekében egyszerűsíti a mikrotársaságok gazdasági környezetét és különösen a pénzügyi információszolgáltatási kötelezettségeiket. Az Európai Parlament és a Tanács 2012/30/EU irányelve ( október 25. ) a biztosítékok egyenértékűvé tétele céljából a részvénytársaságok alapításának, valamint tőkéjük fenntartásának és módosításának tekintetében a tagállamok által a társasági tagok és harmadik személyek érdekei védelmében az Európai Unió működéséről szóló szerződés 54. cikkének második bekezdése szerinti társaságoknak előírt biztosítékok összehangolásáról (átdolgozás) (a korábbi második társasági jogi irányelv).

27 27 I. A TÁRSASÁGI JOG NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSI MODELLJEI I.5 Szupranacionális társasági jogi formák - A tagállami jogrendszerektől független társasági jogi normák: csak transznacionális szinten léteznek az európai gazdasági érdekcsoportról szóló 2137/85/EGK rendelet az európai részvénytársaság statútumáról szóló 2157/2001/EK rendelet az európai szövetkezetről szóló 1453/2003/EK rendelet az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló július 5-i 1082/2006/EK rendelet > a már elfogadott rendeletekhez egyes, speciális kérdéseket szabályozó irányelvi jogalkotás is kapcsolódott

28 28 I. A TÁRSASÁGI JOG NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSI MODELLJEI I.6 Európai Részvénytársaság A.) Szabályozási sajátosságok - Az európai részvénytársaság (SE) statútumáról szóló 2157/2001/EK rendelet ill. a statútum munkavállalók bevonására vonatkozó kiegészítéséről szóló 2001/86/EK irányelv szabályozásának sajátosságai: célja, hogy különböző tagállamokban bejegyzett gazdasági társaságok közösségi szinten képesen legyenek megtervezni és végrehajtani üzleti vállalkozásuk átszervezését a nemzeti jogok szerint alapított gazdasági társaságoktól abban különbözik, hogy ~ alapítására nem a belső jogi normák, hanem a közösségi jog ad felhatalmazást ~ szervezeti felépítésének, működésének szabályait is alapvetően a rendelet határozza meg participation.eu/news.php

29 29

30 30

31 31

32 ben öt magyar alapítású SE-t tartanak nyilván Medico Uno Corporate Services SE Európai Részvénytársaság Wamsler SE Household Equipment European Company CER Cargo Holding SE Európai Részvénytársaság Graphisoft Park SE Graphisoft SE participation.eu/show_overview.php?letter=A&orderField=se.se_name&status_ id=3&title=Established%20SEs 32

33 33 I. A TÁRSASÁGI JOG NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSI MODELLJEI I.6 Európai Részvénytársaság B.) A rendeletben szabályozott fő kérdések - A rendeletben szabályozott területek: alapítás (egyesüléssel, holdingtársasággal,leányvállalat, meglévő nyilvános Rt. átalakulása SE-vé) szervezeti felépítés ~ kétszintű rendszerben ~ egyszintű rendszerben ~ az egyszintű és kétszintű rendszer közös szabályai közgyűlés, éves és összevont (konszolidált) beszámolók végelszámolás, felszámolás, csőd és fizetésbeszüntetés - Participáció: a munkavállalói részvételre vonatkozó 2001/86/EK irányelv szerint cél, hogy az SE létrejötte ne vonja maga után a létrehozásban részt vevő társaságokban már meglévő munkavállalói részvételi jogok megszűnését vagy csökkenését, szabályozza és biztosítsa a joggyakorlást 33

34 34 I. A TÁRSASÁGI JOG NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSI MODELLJEI I.6 Európai Részvénytársaság C.) Tőkekövetelmények – székhely áthelyezése - Tőkekövetelmények: az európai részvénytársaság minimális tőkéje euró amennyiben egy tagállam bizonyos tevékenységet végző társaságoktól magasabb minimális tőkét követel, ez a követelmény érvényes az adott tagállamban bejegyzett székhelyű európai részvénytársaságra is - Székhely: az európai részvénytársaság székhelyének (alapító okirat szerinti székhely) meg kell felelnie annak a helynek, ahol a központja van, azaz a tényleges székhelynek a Közösségen belül átteheti székhelyét anélkül, hogy fel kellene oszlatnia az egyik tagállamban lévő vállalatot, hogy egy újat hozhasson létre egy másik tagállamban 34

35 35

36 36 I. A TÁRSASÁGI JOG NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSI MODELLJEI I.6 Európai Részvénytársaság D.) Éves beszámoló - adózás - Éves beszámoló > szerepelnie kell a mérlegnek, az eredménykimutatásnak, a kiegészítő mellékletnek, a társaság tevékenységének fejlődését és annak helyzetét bemutató üzleti jelentésnek, továbbá adott esetben a konszolidált éves beszámolónak. - Adózás: adóügyek tekintetében az európai részvénytársaságot minden más multinacionális céghez hasonlóan kezelik a vállalatra és leányvállalataira vonatkozó tagállami adózási szabályok hatálya alá tartozik adózási és járulékfizetési szempontból az európai részvénytársaságok az állandó telephelyük szerinti tagállam adóalanyai > ebben a tekintetben a hiányos európai jogharmonizáció miatt az adóalanyi jogállásuk nem tökéletesen kidolgozott. 36

37 37 I. A TÁRSASÁGI JOG NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSI MODELLJEI I.6 Európai Részvénytársaság E.) Magyar szabályozási összefüggések - Implementációs törvény: az Országgyűlés május 24- én elfogadta az európai részvénytársaságról szóló évi XLV. törvény > amit tartalmaz kiegészítő társasági jogi jellegű normák ~ megalkotásukat a rendelet maga írja elő a tagállam számára a jogforrás közvetlen alkalmazhatósága érdekében ~ biztosítják a rendelet alkalmazásának (az SE alapításának, megszüntetésének) eljárásjogi vetületét > a cégtörvény módosítása útján azok a szabályok, amelyek megalkotását a rendelet fakultatív jelleggel írja elő a tagállam számára az irányelv implementációjához szükséges, a kollektív munkajog körébe tartozó rendelkezések > hatályba lépett: október 8. 37

38 38 II. A magyar társasági jog történeti fejlődése

39 39 II. A MAGYAR TÁRSASÁGI JOG TÖRTÉNETI FEJLŐDÉSE II.1 Az 1945 előtti múlt A.) A magyar jogfejlődés kezdeti szakasza B.) Az évi Kereskedelmi törvény C.) A kereskedelmi jog fejlődése 1945-ig II.2 A szocialista időszak II.3 A Gt.-k a rendszerváltozással és után A.) Az 1988-as (első) társasági törvény B.) A felülvizsgálat indokai, kodifikációs technikák C.) A társasági jog felülvizsgálata, az új Gt., Ctv. előkészítése D.) A társasági jog változásai – út az új Pk. szabályozásáhoZ

40 40 II. A MAGYAR TÁRSASÁGI JOG TÖRTÉNETI FEJLŐDÉSE II.1 Az 1945 előtti múlt A.) A magyar jogfejlődés kezdeti szakasza : a Kúria megbízást kap a kereskedelmi és váltótörvények kidolgozására az ennek nyomán készült javaslat az évi Országgyűlésen kerül beterjesztésre törvényerőre nem emelkedik : Lánchíd, Kisfaludy-gőzös évi reformtörvények körében születik meg az évi XVIII. tc. a „közkeresetre összeálló társaságok jogviszonyiról” után az osztrák jog (kereskedelmi törvény) kerül bevezetésre : a kereskedelmi törvény születése > évi XXVII. tc. (Kt.)

41 41 II. A MAGYAR TÁRSASÁGI JOG TÖRTÉNETI FEJLŐDÉSE II.1 Az 1945 előtti múlt B.) Az évi Kereskedelmi törvény - A kereskedő fogalma: saját nevében, saját cége alatt kereskedelmi ügyletekkel iparszerűen foglalkozik kereskedőként pedig ~ vagy egyéni cég ~ vagy kereskedelmi társaság léphet fel az üzleti forgalomban - A tv. a kereskedelmi társaságok, úm. közkereseti társaság betéti társaság részvénytársaság szövetkezet alapítása, működése megszűnése alapvető szabályait állapította meg /1875. sz. földművelés-ipar- kereskedelem és igazságügy miniszteri rendelet: „a kereskedelmi cégjegyzések berendezése és rendezése tárgyában”

42 42 II. A MAGYAR TÁRSASÁGI JOG TÖRTÉNETI FEJLŐDÉSE II.1 Az 1945 előtti múlt C.) A kereskedelmi jog fejlődése 1945-ig - A Kt. után a magyar kereskedelmi jogfejlődés alapvetően a bírói és a jogirodalmi jogfejlesztés eszközein alapult kiegészítő törvényhozásra is sor került évi V. tc.: a korlátolt felelősségű társaság és a csendes társaság megjelenése (Kft.: kis- és középvállalkozások) évi XX. tc. kartelltörvény: a gazdasági, monopolhelyzet kialakulásának eseteire vonatkozó szabályozás kartell hatóság és kartellbíróság

43 43 II. A MAGYAR TÁRSASÁGI JOG TÖRTÉNETI FEJLŐDÉSE II.2 A szocialista időszak után a gazdaság átalakul a szocialista típusú gazdasági rend a gazdasági élet szereplőinek nem kívánt társulási lehetőséget nyújtani a társasági jog „tetszhalott állapotba” kerül állami tulajdon > szocialista vállalat > intézmény típusú jogi személy a szövetkezetek is elvesztik kereskedelmi jellegüket > kollektivizálás - Újjáéledés: 1960-as évek: „társulási jog” > 1977-től bekerül a Ptk-ba : kisvállalkozói szabályozás ~ állami szektorban ~ magánszektorban: gmk, vgmk 1985: a cégeljárás újraszabályozása

44 44 II. A MAGYAR TÁRSASÁGI JOG TÖRTÉNETI FEJLŐDÉSE II.3 A Gt.-k a rendszerváltozással és után A.) Az 1988-as (első) társasági törvény - Az VI. tv.: „rendszerváltó törvény” még a szocialista piacgazdasági koncepció jegyében született > a társasági jogot – harmadik szektorként – az állami vállalatokra, szövetkezetekre von. jog mellé helyezte „húzó törvény” > adótörvények reformja, cégjog modernizálása, értékpapír- és tőzsdejog, versenyjog, számviteli jog „kikényszerítése” a privatizációs folyamat alapja alapelvei, felépítése, társasági formaválasztéka ma is érvényes ~ társulási szabadságon alapuló ~ vállalkozásbarát időszaki (6-8 évenkénti) intézményi felülvizsgálat igénye > a kisebb „hozzányúlásokat” azonban kerülni kell

45 45 II. A MAGYAR TÁRSASÁGI JOG TÖRTÉNETI FEJLŐDÉSE II.3 A Gt.-k a rendszerváltozással és után B.) A felülvizsgálat indokai, kodifikációs technikák - A társasági jog átfogó intézményi felülvizsgálatának indokai: a nemzetközi jogfejlődés (főleg az EU állandóan bővülő-változó társasági jogi irányelveihez való alkalmazkodás), továbbá a magyar jogfejlődés (a versenyjog, az értékpapírjog, a számviteli jog, a munkajog, illetve más jogterületekkel való kollíziók kiküszöbölése), a technikai fejlődés (pl. az elektronizáció, a digitalizáció hatásai a cégeljárásra), a törvény alkalmazásának gyakorlati tapasztalatai (hibák, hézagok, új szabályozási igények) > tartalmilag lényegében ún. novelláris változásokról van szó, de annak érdekében, hogy a vállalatok könnyebben tudják a törvényt kezelni, a számozás szempontjából új társasági törvény és ezzel együtt új cégtörvény készül a gazdasági társaságokról szóló évi CXLIV. törvény cégtörvény, évi CXLIV. törvény

46 46 II. A MAGYAR TÁRSASÁGI JOG TÖRTÉNETI FEJLŐDÉSE II.3 A Gt.-k a rendszerváltozással és után C.) A társasági jog felülvizsgálata, az új Gt., Ctv. előkészítése - A harmadik társasági törvény, a évi IV. törvény: jellemzői vállalkozóbarát szemlélet a diszpozivitás növelése a társasági szerződésben az adminisztratív kötöttségek csökkentése ~ a cégeljárás felgyorsítása ~ szerződésminták ~ elektronikus cégeljárás a szervezet-átalakítási formáknál a tagok döntési felelősségének növelése a cégbíróság funkcióinak változása, a végelszámolás a Ctv.-ben való szabályozása > július 1-jén lépett hatályba - Az új Ctv. jelentős újításként: fokozatosan erősítette az elektronikus cégeljárás jelentőségét júliusától a cégbejegyzési eljárás tekintetében az elektronikus eljárási formát kötelezővé tette

47 47 II. A MAGYAR TÁRSASÁGI JOG TÖRTÉNETI FEJLŐDÉSE II.3 A Gt.-k a rendszerváltozással és után D.) A társasági jog változásai – út az új Pk. szabályozásához - A 2008 őszétől kezdődő világválság nyomán a megnövekedett visszaélések miatt szigorítani kellett a szabályozást az átfogó szigorításra 2011 decemberében került sor (2011. évi CXCVII. törvény) a cégeljárásba beépítették az adóregisztrációs eljárást ~ ha az adóhatóság – jelentős köztartozás miatt – megtagadja az adószám kiadását, a cégbíróság a gazdasági társaságot nem jegyezheti be a cégjegyzékbe ~ a felszámolt társaságok, illetve a megszüntetett fantomtársaságok tulajdonosait, illetve vezető tisztségviselőit is kizárta a társaságalapításból - Az új Ptk. előkészítése során kezdetben az volt a többségi vélemény, hogy a társasági jog – a munkaszerződésekhez és a szellemi alkotások jogához hasonlóan – ne kerüljön be a Ptk.-ba ez az álláspont azonban 2010 őszén megváltozott > a gazdasági társaságok joga bekerült a Ptk. harmadik könyvébe

48 48 - Magyarországon december 31-jén több mint 600 ezer társas vállalkozás működött (ebből 430 ezer jogi személyiséggel) júliusára számuk 540 ezer körülire csökkent ezek %-a végez tényleges gazdasági tevékenységet - A KSH statisztikai tükör című kiadványa szerint december 31-én megközelítőleg 1 millió 115 ezer önálló vállalkozó és mintegy 588 ezer társas vállalkozás volt Magyarországon. - „Hét év alatt a vállalakozások fele kicserélődött - naponta hatvan céget számolnak fel” (Feketelista, június)

49 49 III. A Ptk. a gazdasági társaságokra vonatkozó általános rendelkezései

50 50 III. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI III.1 Áttekintés III.2 A gazdasági társaság fogalma, ismérvei A.) A gazdasági társaság fogalma B.) Üzletszerű gazdálkodás – nonprofit gazdasági tevékenység C.) A Ptk. a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályainak területi hatálya III.3 A társaság tagjai A.) A tagok száma B.) A gazdasági társaságban való részvétel törvényes korlátai C.) A tagi hűség alapelvi szintű rögzítése III.4 Formakényszer A.) A Ptk. szerinti gazdasági társasági formák B.) A Ptk.-ban nem szabályozott kérdések, nem gazdasági társaságnak minősülő gazdálkodó szervezetek C.) A részvénytársaság jellemzői D.) A részvénytársaság szabályozási sajátosságai

51 51 III. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI III.1 Áttekintés - A szabályozás sajátosságai az új Ptk. a gazdasági társaságok számos szabályát kiterjesztette a jogi személyek teljes körére, ezért a Ptk.-ban a társaságokra vonatkozó általános rendelkezések (Harmadik rész, XV. fejezet) a korábbiakhoz képest jelentősen csökkentek - Szabályozott kérdések a gazdasági társaság fogalma (Ptk. 3:88. §) formakényszer (Ptk. 3:89. §) a társaság tagjai (Ptk. 3:90. §) a jognyilatkozatok megtételének módja, ideje (Ptk. 3:91. §) választottbíróság igénybe vétele (Ptk. 3:92. §) a gazdasági társaságok közös szabályainak alkalmazása (Ptk. 3:93. §)

52 52 III. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI III.2 A gazdasági társaság fogalma, ismérvei A.) A gazdasági társaság fogalma - A Ptk. 3:88. § > a gazdasági társaság a) üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására b) a tagok vagyoni hozzájárulásával létrehozott c) jogi személységgel rendelkező vállalkozás > eddig a három Gt. kifejezett társasági definíciót nem tartalmazott

53 53 III. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI III.2 A gazdasági társaság fogalma, ismérvei B.) Üzletszerű gazdálkodás – nonprofit gazdasági tevékenység - A gazdasági társaságokban a tagok a vállalkozás, az üzletszerű gazdálkodás nyereségéből közösen részesednek a veszteséget közösen viselik főszabályként vagyoni hozzájárulásuk arányában > a társulók azonban ettől eltérően is megállapodhatnak > semmis a társasági szerződés (alapszabály, alapító okirat) azon rendelkezése, amely valamely tagot a nyereségből vagy a veszteség viseléséből teljesen kizár. - A évi Gt. 4. §-a kifejezetten ismerte a non-profit gazdasági társaság fogalmát nem jövedelemszerzésre irányult a non-profit társaság, illetve a közhasznú tevékenységet folytató gazdasági társaság a Ptk.-ból kikerült a Ctv.-be kerültek elhelyezésre a nonprofit gazdasági társaságra vonatkozó főszabályok.

54 54 III. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI III.2 A gazdasági társaság fogalma, ismérvei C.) A Ptk. a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályainak területi hatálya - A Ptk. társasági szabályai a Magyarország területén székhellyel rendelkező gazdasági társaságokra vonatkoznak, amelyeket a magyar cégeljárási jog alapján a magyar cégbíróságok által vezetett cégjegyzékbe vezetnek be > ha azonban külföldi székhelyű egyéni vagy közös vállalkozás Magyarországon közvetlenül nem társaságot, hanem fióktelepet, illetve kereskedelmi képviseletet hoz létre, arra külön törvény, az évi CXXXIII. törvény vonatkozik - Ha magyar vállalat külföldön alapított társaságot, illetve külföldi székhelyű társaság tagjává válik > erre nem a magyar társasági jog, hanem a székhelyország társasági joga lesz az irányadó a nemzetközi magánjog szabályai értelmében (1978. évi 13. tvr.) - Külön törvény a külföldi részvétellel működő gazdasági társaságok részére különleges garanciákat, illetve gazdasági kedvezményeket nyújthat (1988. évi XXIV. törvény)

55 55 III. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI III.3 A társaság tagjai A.) A tagok száma - A gazdasági társaságnak főszabályként legalább két taggal kell rendelkeznie általános jellegű kivételek ezen szabály alól a tagok korlátozott felelősségével működő társaságok (az rt. és a kft.) > a törvény lehetővé teszi az egyszemélyes társaság létrehozását is a Ptk. a kft., illetve rt. szabályozása végén ~ külön szabályokat állapít meg az egyszemélyes kft.-re és az egyszemélyes rt.-re ~ e szabályok alapvetően a hitelezővédelmet szolgálják - Az egyéni vállalkozónak nem kell feltétlenül – megszabott minimáltőkével – egyszemélyes kft.-t vagy rt.-t alapítania, hanem a évi CXV. törvény szerint ~ „egyszerű” egyéni vállalkozásként vagy ~ egyéni cégként is kifejthet gazdasági tevékenységet

56 56 III. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI III.3 A társaság tagjai B.) A gazdasági társaságban való részvétel törvényes korlátai - Hitelezővédelmi okokból a gazdasági társaságban való részvételre nézve a Ptk. megállapít néhány korlátozást: természetes személy ~ egyidejűleg csak egy társaságban lehet a társaság korlátlanul felelős tagja ~ több kft.-ben és rt.-ben viszont a korlátozott felelősség miatt tag lehet ~ hasonlóan > több bt.-ben is lehet kültag kiskorú személy (2:10. §) – 18 év alatt – gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja nem lehet > nem lehet tag kkt.-ben és nem lehet beltag a bt.-ben sem egyéni cég, kkt. és bt. nem lehet másik társaság korlátlanul felelős tagja nem lehet gazdasági társaság tagja, aki „eltiltás hatálya alatt áll”

57 57 III. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI III.3 A társaság tagjai C.) A tagi hűség alapelvi szintű rögzítése - Az új Ptk. általános jelleggel kimondja a tagi hűség alapelvét (Ptk. 3:88. § (2) bek.): a tag a többi taggal és a társaság szerveivel köteles együttműködni nem fejthet ki olyan tevékenységet, amely a társaság céljainak elérését veszélyezteti

58 58 III. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI III.4 Formakényszer A.) A Ptk. szerinti gazdasági társasági formák - Gazdasági társaság csak a Ptk. 3:89. §-ban szabályozott formákban alapítható: közkereseti társaság betéti társaság korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság > ezek a cégjegyzékben regisztrált, cégnévvel rendelkező gazdasági társaságok

59 59 III. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI III.4 Formakényszer B.) A Ptk.-ban nem szabályozott kérdések, nem gazdasági társaságnak minősülő gazdálkodó szervezetek - A Ptké. alapján a március 15. előtti szabályok szerint működhetnek tovább az akkor működő állami vállalatok, trösztök, egyéb állai gazdálkodó szervek, egyes jogi személyek vállalatai és leányvállalatok, illetve a közös vállalat, de újak nem alapíthatóak. - A szövetkezet a társasági jog hatálya alá nem eső jogi személy típus - Az egyesülés nem gazdasági társaság a gazdasági társaságok közös szabályai azonban az egyesülésekre is irányadóak - A magyar jogban nincs mód csendes társaság betéti részvénytársaság alapítására

60 60 III. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI III.4 Formakényszer C.) A részvénytársaság jellemzői - A részvénytársaság > különleges gazdasági társaság a magyar jogban az egyetlen olyan gazdaság társaság, amelynél a tagsági jogokról értékpapírt lehet kiállítani tagjai a részvényesek „tiszta” tőketársaság >a részvényesek általában jóval kevésbé kötődnek egymáshoz, illetve a társasághoz, mint a társasági szerződéssel keletkező másik három gazdasági társaságnál létesítő okirata az alapszabály

61 61 III. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI III.4 Formakényszer D.) A részvénytársaság szabályozási sajátosságai - A Ptk. részvénytársasági szabályozása egységes, de alapvető különbségek vannak a zártan működő (zrt.) és a nyilvánosan működő és egyben tőzsdei részvénytársaságok (nyrt.) között - A Ptk. alapján minden rt. csak zártan, illetve átalakulással jöhet létre a Tpt. miatt a gyakorlatban amúgy sem működő klasszikus nyilvános alapítás a Ptk.-ból már kimaradt. - Külön törvény kimondhatja, hogy valamely gazdasági tevékenység csak meghatározott társasági formában folytatható > pl. a hitelintézeti tevékenység a hitelintézeti törvény (Hpt.) alapján csak részvénytársaságként

62 62 III. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI III.5 A jognyilatkozatok megtételének módja, ideje A.) A jognyilatkozatok formai követelményei B.) Kézbesítési vélelem, a kötelező nyilatkozat megtételének ideje III.6 Választottbírósági út igénybe vétele A.) A választottbíróság kikötése, az eljáró fórum B.) A választottbíróság elé vihető társasági jogvita

63 63 III. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI III.5 A jognyilatkozatok megtételének módja, ideje A.) A jognyilatkozatok formai követelményei - A Ptk. a társasággal kapcsolatos jognyilatkozatokra a jognyilatkozatok általános szabályainál szigorúbb szabályokat állapít meg kimondja a kötelező írásbeliséget ~ a társasági határozatokra és ~ azok a tagokkal való közlésére > a társasággal kapcsolatos jognyilatkozat akkor tehető meg elektronikus hírközlő eszközök útján, ha ezt a társasági szerződés (rt. alapszabálya, egyszemélyes kft. alapító okirata) lehetővé teszi (3:91. §).

64 64 III. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI III.5 A jognyilatkozatok megtételének módja, ideje B.) Kézbesítési vélelem, a kötelező nyilatkozat megtételének ideje - Ha az írásbeli nyilatkozatot postán küldik el az ellenkező bizonyításig ~ a tértivevényen feltüntetett időpontban ~ ajánlott küldemény esetén a feladástól számított ötödik munkanapon a belföldi címzetthez megérkezettnek tekinti. - Ha a Ptk. valamely jognyilatkozat megtételét kötelezővé teszi, úgy e kötelezettségét haladéktalanul (késedelem nélkül) teljesíteni kell.

65 65 III. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI I.I6 Választottbírósági út igénybe vétele A.) A választottbíróság kikötése, az eljáró fórum - A Ptk. lehetővé teszi a társasági jogviták kivételét az általános állami bírói elbírálásból (1:6. §) és választottbírósági útra való terelését e lehetőségnek az igénybevételét ~ vagy a társasági szerződésben ~ vagy a jogvitában érintettek megállapodásában kell kikötni. - A választottbíráskodásról szóló évi LXXI. törvény szerint a a választottbíróság lehet ad hoc vagy intézményes a legtöbb esetben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Állandó Választottbíróságot kötik ki > nem a polgári perrendtartás (Pp.), hanem önálló szabályzatban megállapított eljárási rend szerint jár el - Külföldi választottbíróság is igénybe vehető abban az esetben is, ha a jogvita tisztán magyar felek között merül fel a külföldi választottbíróságnak a magyar jogot kell a jogvitában alkalmaznia.

66 66 III. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI III.6 Választottbírósági út igénybe vétele B.) A választottbíróság elé vihető társasági jogvita - Társasági jogvitának minősül a) a gazdasági társaság és tagja (volt tagja) közti, a társaság jogviszonyból eredő jogvita, b) társasági szervek által hozott határozatok bíróság előtti megtámadása c) a tagok közötti, a tagsági jogviszonyukkal kapcsolatos jogvita, d) a társaság és a vezető tisztségviselő (felügyelőbizottsági tag) közötti, utóbbiak társasággal való jogviszonyából eredő vita (a könyvvizsgáló nem tartozik e körbe). a választottbírósági hatáskört és az eljáró választottbíróságot a társasági szerződésben kell kikötni az érintettek megállapodása alapján akkor is a felek által megnevezett választottbírósághoz lehet fordulni, ha a társasági szerződés a választottbíráskodás igénybevételéről nem rendelkezik


Letölteni ppt "1 Vállalati jog 3. előadás dr. Verebics János, PhD egyetemi docens, BME GTK Üzleti jog tanszék A gazdasági társaságok jogi szabályozásának általános kérdései."

Hasonló előadás


Google Hirdetések