Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A háború vége és a szovjet megszállás Budapest a harcok végeztével.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A háború vége és a szovjet megszállás Budapest a harcok végeztével."— Előadás másolata:

1 A háború vége és a szovjet megszállás Budapest a harcok végeztével

2  A nemzeti vagyont ért kár  22 milliárd (1938-as vásárlóerejű) pengő  évi nemzeti jövedelem több mint ötszöröse,  A nemzeti vagyon kb. 40%-a.  A német és nyilas, valamint a szovjet és román csapatok rablásai során  a keletkezett károk azonos értékűek  A közlekedés szenvedte a legsúlyosabb veszteségeket  A sínhálózat 40%-a elpusztult, Duna Tisza hídjai   A vasúti járművek nagy részét elszállították  A gyáripar 54%-a  A mezőgazdasági vagyon 20%-a veszett el  A lakóházakban esett kár a háborús anyagi pusztulás 18%-a A háború mérlege

3  Magyarország embervesztesége a harmadik legnagyobb  A katonai veszteség 340–360 ezer  A háború a polgári áldozatok száma (a zsidóság nélkül) e  A visszacsatolt területek polgári veszteségeiről, a jug. partizánok és a román Maniu-gárdisták által meggyilkoltak számáról  adat  Szovjet fogságba 600 ezer magyar került, 20%-a polgári személy  200 ezren haltak meg a szovjet táborvilágban  ‘44-ben hozzávetőleg 500 ezer magyar illetőségű zsidót deportál- tak, közülük 360 ezer a gázkamrák és a kényszermunka áldozata lett  A ‘41. évi első galíciai deportálás, az újvidéki razzia, a munkaszol- gálat és a nyilas vérengzés következtében 50 ezer fő vesztette életét  A cigányüldözés áldozatainak száma több ezerre tehető  Össz-veszteség 1941–44. közötti államterületen kb. 830–950 ezer fő Magyarország embervesztesége

4 Szovjetek malenkij robotra civileket hurcolnak Magyarországon … … illetve hadifoglyok menete Pesterzsébeten

5  A háború áldozatai a hontalanná vált menekültek tömegei is  Csehszlovákiából 120 ezer  Romániából 100 ezer  Kárpátaljáról 20 ezer  Jugoszláviából 65 ezer magyar menekült át  Az csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezmény  60 ezer szlovák költözik Csehszlovákiába  A Magyarországról kitelepített németek száma 190 ezer (koll. Bün.)  Nyugaton 1944–47. között kb. 200 ezer magyar telepedett le A második magyar exodus

6 Gyöngyösi János (jobboldalon) és Vladimír Clementis aláírják a magyar-szlovák lakosságcsere megállapodást A lakosságcsere-egyezmény következtében hontalanná vált magyarok útban az ismeretlen felé

7 Felszabadulás vagy/és megszállás ?  Felszabadulás, megszállás egyszerre  Felszabadulás  zsidók, németellenesek, baloldaliak  Megszállás  Horthy, Szálasi hívek, a lakosság, egyszerű emberek egy részének  Egyben van egyetértés  Horthy-rendszernek vége  Egy kérdés  Hogyan tovább?

8  Ország keleti fele - régi közigazgatás   társ. szervek, un. nemzeti bizottságok  az élet megszervezése  Minden politikai erő munkába lép  kommunisták - Rákosi, Gerő, Farkas, Nagy / Rajk, Kádár  SZDP - Peyer, Kéthly / Marosán, Szakasits (baloldali szocdemek)  FKgP  Nagy, Kovács, Varga, Tildy  Ortutay, Dinnyés, Gyöngyösi  Pfeiffer, Sulyok  Nemzeti Parasztpárt - Veres, Erdei, Darvas, Illyés, Bibó  Polgári Demokrata Párt - gróf Teleki Géza  kicsi támogatottság „Lesz magyar újjászületés”

9

10 A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front  Szeged, ‘44. dec. 2 - Magyar Nemzeti Függetlenségi Front létrehozása  MKP nov. 30-án megjelent akcióprogramja  közös program  Tagjai: a FKgP, NPP, a PDP, a MKP, a SZDP és a szakszervezetek  A Front célja  a nemzet aktív részvétele az ország felszabadításában  a fasiszta szervezetek feloszlatása  a háborús bűnösök felelősségre vonása  radikális földreform  a nagytőke befolyásának korlátozása  munkások és alkalmazottak szociális helyzetének javítása  együttm. a SZU-val, a szomszédokkal és a ny.-i szövetségesekkel

11 A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front  Dec. 15 és 20 között - a nemzeti bizottságok részvételével  választások - megyeszékhelyen és a városok  népgyűléseken, közvetlenül és nyílt szavazással.  ’44. dec ei első ülés fő  ’45. ápr. és jún. budapesti és dunántúli választások  498 fő A felhívás: „A hazánkra szakadt nagy nemzeti szerencsétlenség indított bennünket, magyar hazafiakat arra, hogy kezünkbe vegyük a kezdemé- nyezést az Ideiglenes Nemzetgyűlés egybehívására, mely megalakítja Magyarország Ideiglenes Nemzeti Kormányát. Felhívjuk a városok községek önkormányzatait, nemzeti bizottságokat, szakszervezeteket, ipari, mezőgazd.-i, keresk.-i szervezeteket, egyesületeket, hogy demok- ratikusan válasszák meg küldötteiket az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe.”

12 „Végveszélybe került hazánk megmenté- sére rendkívüli erőfeszítésre van szükség! [...] Újjá kell építeni a romokban heverő Magyarországot! Független Magyarorszá- got akarunk! Az országot felszabadítani, a hazát újjáépíteni egyetlen párt, egyetlen társadalmi osztály sem tudja egyedül, csak a magyarság egyesült ereje! Demokratikus Magyarországot akarunk! Nem szabad többé megismétlődnie, hogy a magyar népről megkérdezése nélkül döntsenek o- lyanok, akik összeomlásba kor mányozták A Nemzetgyűlés a debreceni Nagytemplomban az országot [...] Szabadságot, széles körű jogokat biztosítunk a dolgozó tömegeknek, hogy megvédhessék érdekeiket, és hallathassák szavukat az ország ügyeinek eldöntésénél. Ez az ország-mentés útja!” A Nemzetgyűlés szózata a magyar néphez (részlet)

13  A nemzetgyűlés  az Ideiglenes Nemzeti Kormányt  tevékenységének alapja a Függ.-i Front program megvalósítása  A kormány összetételének szempontjai  széles nemzeti összefogás  szerződés az antifasiszta hatalmakkal  az ország felszab. való aktív részvétel  Ez tükröződik az összetételben is  a kormány összetétele  Dálnoki Miklós Béla miniszterelnök  Vörös János, az átállt vezérkari főnök honvédelmi miniszter  Faragho Gábor csendőrtábornok (a moszkvai del. vezetője)  kisg. (2), szocdem (2) komm. (2) parasztpárti (1) Teleki Géza Miklós Béla és Vörös János

14 „Tevékenyen részt vettem az első magyar kormány megalakításá- ban… Én hoztam létre, és elég gyorsan.” mondotta Vjacseszlav Molotov visszaemlékezésében …

15 Az ideiglenes kormány intézkedései  A kormány első tette  a hitleri Németo. szerződések   dec. 28  hadüzenet  ‘45. jan. 20 Moszkva - fegyverszüneti  szerződés   A szerződés tartalmazta  Németo. elleni hadműv.-ben való részvétel módját és mértékét  az 1937-es határokra való visszavonulást  az 1937 utáni intézkedések érvénytelenítését  a fasiszta törvények és intézkedések azonnali hatálytalanítását  háborúban okozott károk meghatározott jóvátételét  mindenfajta fasiszta szervezkedés és propaganda 

16  A szerződés betartásának ellenőrzésére  béke megkötéséig Szövetséges Ellenőrző Bizottságot alakítottak  a szovjet fél vezette Vorosilov marsall aláírásával látja el a magyar–szovjet fegyverszüneti egyezményt, Moszkva, január. Később a SZEB vezetője lett A SZEB egyik amerikai tagja

17 Az élet beindítása  Az élet újraindítása  közigazgatás újjászervezése  belső rendfenntartó erők létrehozása  igazoló bizottságok - közalkalmazottak  Közigazgatás kulcspozíciói a kommunistáké  belügy feletti ellenőrzés megszerzése  Rendőrség, Államvédelmi Osztály Andrássy út 60 (AVO) (volt Nyilas pártház, Hűség-, ma Terror ~) ÁVO kihallgatja Imrédy-t

18 Szívós Sándor, kegyetlenkedéseiért halálra ítélt keretlegény akasztása az Oktogonon, 1945 elején. A felelősségre vonás ezzel a népítélet-szerű eljárással kezdődött.  Népbíróságok létrehozása  A háborús bűnösök felelőségre vonására  1945-től 50-ig működtek  majd per marasztaló ítélet  477 halálos  189 végrehajtva Bárdossy, Imrédy, Sztójay, Szálasi

19 Spectators at the execution of Arrow Cross men Rotyis and Szivós. In the center in the beige overcoat is the lay judge Ákos Major. The execution of Szívós at Oktogon, 02. 4, The execution of Rotyis at Oktogon, 02. 4, 1945.

20 A földreform  A legnagyobb horderejű döntés  földreform  földosztás  radikális változás  A Nagyatádi-féle  földreform  Nincs radikális változás  Vita a birtokstruktúrában volt  Kisgazdapárt  középparaszti birtok  Parasztpárt  teljes földosztás  nem valósult meg teljesen  „Sem közgazdaságilag, sem politikailag nem lett volna kifizetődő”  Kisajátították az 1000 holdon felüli nagybirtokot  nagybirtok  100 hold  paraszti birtok  200 hold  antifasiszta  300 hold Földosztás Újpesten A nagybirtokrendszer  (nagybirtokos osztály mellett a tőkés váll., és az egy- házak és a települések  földjeiket)

21 Újgazda a saját földjén, 1945 Földhöz juttatott újgazda a birtokjelző karóval Földosztás, 1945 Nagy Imre kiosztja a birtokleveleket a lajosmizsei újgazdáknak Földosztás Újpesten A Földosztás

22  1945 nyara – választások  Nemzetgyűlési választások  általános, titkos váljog.  20 év, férfi, nő   háborús bűnösök, sz.jobbali szerv. vezetői  Programok  SZDP – radikális - szocializmus előfeltételeinek megteremtése  MKP - mérsékelt - összefogás  FKgP - kommunista túlsúly   NPP - függetlenség a KMP-től  A választások nov. 04. FKgP 57% győzelem  a békéig jó viszony a SZU és a MNFF  SZEB nyomására koalíciós kormány alakul A nemzetgyűlési választások

23 A nemzetgyűlési választások plakátjai

24 A nemzetgyűlési választások eredménye A párt neveSzavazatok számaaránya % FKgP ,03 MKP ,95 SZDP ,41 NPP ,87 PDP ,62 MRP5 7570,12  A Tildy-kormány összetétele  kisgazdák 8, kommunisták és szocdem 4-4, NPP egy tárca  a belügy a kommunistáké!!!

25

26 A Tildy-kormány


Letölteni ppt "A háború vége és a szovjet megszállás Budapest a harcok végeztével."

Hasonló előadás


Google Hirdetések