Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Településhálózat hierarchikus felépítése, városverseny Településfejlesztési alapismeretek II. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak (BSc)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Településhálózat hierarchikus felépítése, városverseny Településfejlesztési alapismeretek II. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak (BSc)"— Előadás másolata:

1 Településhálózat hierarchikus felépítése, városverseny Településfejlesztési alapismeretek II. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak (BSc) 2015/2016, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ dr. Jeney László egyetemi adjunktus

2 2 Különböző szerepköreik (funkcióik) alapján városok hierarchiába rendezhetők Domináns városi szerepkör típusa alapján Domináns városi szerepkör típusa alapján –Pl. közlekedési gócpont, pénzügyi központ, iskolaváros Szerepkörök sokszínűsége alapján Szerepkörök sokszínűsége alapján –Hányféle szerepkör van a városban?  monofunkciós vagy sokoldalú központ Funkciók mennyisége alapján Funkciók mennyisége alapján –Intézmények száma (pl. iskolák száma) –Férőhelyek száma  ezt össze lehet vetni a népesség számával (Christaller, W., Beluszki P.) Funkció legmagasabb szintje alapján Funkció legmagasabb szintje alapján –Alap- vagy központi funkciók (általános, középiskola vagy egyetem)

3 3 A települési funkciók csoportjai Típus (jelleg) szerint: Típus (jelleg) szerint: –Munkahelyek –Kereskedelem –Egyéb gazdasági szolgáltatások (pénzügy, biztosítás stb.) –Közigazgatás, szervezés, irányítás –Egészségügy –Oktatás –Kultúra –Egyéb: sport, divat, események stb. –Ma már a funkciók keveredése jellemző Szint (erősség) szerint: Szint (erősség) szerint: –Alapfunkciók: falvak (általános iskola, háziorvos, élelmiszerbolt) –Központi funkciók: városok (középiskola, kórház, áruház)

4 4 Településhierarchia jellemzői Településhálózat (településrendszer, településállomány) Településhálózat (településrendszer, településállomány) –Egy terület településeinek funkcionálisan összekapcsolódó rendszere Funkciók hierarchiába rendeződnek Funkciók hierarchiába rendeződnek Településhierarchia Településhierarchia –Funkcióknak helyet adó települések is hierarchiába rendeződnek –Funkcióhierarchia településhálózati vetülete településhierarchia –Funkciónként eltérő településhierarchiák –Valódi településhierarchia a funkciónkénti településhierarchiák összessége (többdimenziós jelleg) –Települések közötti funkcionális kapcsolatok szerint kialakuló alá- és fölérendeltségi viszony –Különböző települési hierarchiaszintek rendszerén alapul (pl. globális, nemzetközi, országos, regionális, lokális) Politikai-hatalmi értelemben ritkán valósul meg alá-fölérendeltség Politikai-hatalmi értelemben ritkán valósul meg alá-fölérendeltség –Inkább régebben –Inkább alacsonyabb területi szinteken (nemzetközi szinten nincs) –inkább a közigazgatási funkciók területén

5 5 A településhierarchia két fő modelljei 1. Települések közötti kapcsolatok erősen hierarchikusak –Egyértelmű alárendeltség (minden település csak egy központnak van alárendelve) –Minden funkciónál azonos alá- fölérendeltségi kapcsolatok 2. Hálózatszerűen működő települések közötti kapcsolatok –Funkciónként eltérő alá- fölérendeltségi kapcsolatok –Fontosak a horizontális kapcsolatok is

6 6 Magyarország városhierarchiája Ebben az esetben minden város csak egy településnek van alárendelve

7 7 Tervezett városhierarchia az OTK szerint

8 Nemzetközi településhierarchia vizsgálatok

9 9 Nemzetközi városhierarchia vizsgálatok Sir Patrick Geddes (1915, Cities in Evolution) Sir Patrick Geddes (1915, Cities in Evolution) –Világváros fogalmának első definiálása Walter Christaller (1933, Die zentralen Orte in Süddeutschland) Walter Christaller (1933, Die zentralen Orte in Süddeutschland) –Városhierarchia területi vetületének szabályossága Sir Peter Hall (1966, The World Cities) Sir Peter Hall (1966, The World Cities) –Világvárosok többféle központi szerepet játszanak John Friedman (1986, World City Formation) John Friedman (1986, World City Formation) –Globalizáció hatására átalakul a városhierarchia Saskia Sassen (1991, The Global City) Saskia Sassen (1991, The Global City) –Globális város fogalma (fejlett pénzügyi szolgáltatások helyei a fizikai árutermelés helyett): London, New York és Tokió Beaverstock, Taylor, Smith (1999, A Roster of World Cities) Beaverstock, Taylor, Smith (1999, A Roster of World Cities) –Világvárosok sorrendje

10 10 A Cristaller-vizsgálatok háttere Dél-Németország kontinentális helyzetű részei Dél-Németország kontinentális helyzetű részei Alulról építkező, a feudális mezőgazdaság által formált településhálózat Alulról építkező, a feudális mezőgazdaság által formált településhálózat Zárt rendszer!! Zárt rendszer!! Települések telefonellátottsága mint indikátor Települések telefonellátottsága mint indikátor –Z z = T z – E z * (T g / E g )

11 11 Dél-Németország, 1933

12 12 Walter Christaller hatszöges rendszere 1933, Dél-Németország Települések telefonellátottsága 10 hierarchiaszint – 10 hatszög Magyarország városhálózata a Christaller- féle modell szerint A települések hatszögek rendszerére alapuló hierarchikus rendszer A települések hatszögek rendszerére alapuló hierarchikus rendszer

13 13 A Christaller-elmélet alkalmazása a budapesti agglomerációra

14 14 Sir P. Hall: világvárosi szerepek Világvárosok: többféle központi szerepet játszanak Világvárosok: többféle központi szerepet játszanak –Politikai irányítás –Kereskedelem –Pénzügyi szolgáltatások –Tudomány és oktatás –Információ-gyűjtés és közvetítés –Fogyasztás –Kultúra, szórakozás

15 15 John Friedmann: világvárosok hierarchiája Világvárosok ismérvei Világvárosok ismérvei –Pénz, információ és javak áramlása –Nagy, urbanizált térségek sűrű kölcsönhatások rendszerével –Hierarchikus rendbe illeszkednek –A tőke koncentrációjának és felhalmozódásának színhelyei Nemzetközi városi hierarchiát a multik földrajzi terjeszkedése szabja meg Nemzetközi városi hierarchiát a multik földrajzi terjeszkedése szabja meg Városi hierarchia térbeli kiterjesztése Városi hierarchia térbeli kiterjesztése –Európaiakat nehéz kategorizálni (kicsik, speciális funkciók) Hierarchia-szintek Hierarchia-szintek 1.Globális pénzügyi központok: London, New York, Tokió 2.Nemzetközi központok: Amszterdam, Frankfurt, Los Angeles, Miami, Szingapúr 3.Fontos országos központok: Madrid, Párizs, Zürich, Mexikóváros, Sao Paulo, Szöul, Sydney

16 16 Világvárosok Friedmann szerint (1986) kontinens KözpontFélperiféria elsődlegesmásodlagoselsődlegesmásodlagos Európa London, Párizs, Rotterdam, Frankfurt, Zürich Brüsszel, Milánó, Bécs, Madrid Amerika New York, Chicago, Los Angeles Toronto, Miami, Houston, San Francisco Sao Paolo Buenos Aires, Rio de Janeiro, Caracas, Mexikóváros Ázsia– Ausztrália TokióSydneySzingapúr Hong Kong, Taipei, Manila, Bangkok, Szöul AfrikaJohannesburg A Félperiférián csak Sao Paulo és Szingapúr elsődleges központ

17 17 Saskia Sassen (1991): globális város Globális városok: New York, London, Tokió Globális városok: New York, London, Tokió –(később: Párizs, Frankfurt, Milánó, Los Angeles) Jellemzőik: Jellemzőik: –Tevékenységszerkezetük (nagymértékben nemzetköziesedett ipari és szolgáltató hálózatuk) –Munkásaik magasfokú szakképzettsége –Kétpólusú szociális térképük (rendkívül képzett és kiemelkedő jövedelmű elit, valamint a különféle szolgáltatások alacsony szakképzettségű és jövedelmű alkalmazottjai Gazdaság felhalmozódásának, döntési és innovatív centrumoknak, pénzügyi stratégiák kidolgozásának helyei Gazdaság felhalmozódásának, döntési és innovatív centrumoknak, pénzügyi stratégiák kidolgozásának helyei De: gazdasági növekedésüket hanyatlás kíséri De: gazdasági növekedésüket hanyatlás kíséri –Kihívó gazdaságuk szinte strukturálisnak tekinthető szegénységen és krónikus létbizonytalanságon nyugszik

18 Manuel Castells: információs város Az információáramlás és a városfejlődés összekapcsolása – –Információ: világgazdaság döntő inputja, tőkés felhalmozás alapja – –Informatizálódás  gazdaság és társadalom deterritorializálódása (országok helyett nagyvárosok) „ Á ramlások tere” : n agyvállalatok és a társadalmi elit által ural t hálózatok – –Csomópontjaiban a nagyvárosok

19 GaWC (Global Analysis of World Cities) – kutatócsoport Beaverstock, Taylor, Smith (1999, A Roster of World Cities) Világvárosok sorrendjét meghatározza – –Pénzügyi és üzleti szolgáltatások – –Hatalom és befolyás – –Kreatív és kulturális szolgáltatások – –Turizmus

20 Urban Arenas of the World City Network (GaWC, Derudder et al., 2002) Két kulcsváros: London és New York Európai városok (bekötöttség alapján) – –London I. I.Amszterdam, Frankfurt II. II.Berlin, München, Moszkva, Varsó III. III.Koppenhága, Róma IV. IV.– V. V.Glasgow, Leeds, Bonn, Drezda, Lille,Marseille

21 A városhierarchia vizsgálati módszerei

22 Sorrend–nagyság szabály (rank size analysis) A településhierarchia polarizáltságának mérése Városok rangsora (általában népességszámuk alapján) Szabályszerű eloszlás: F. Auerbach (német geográfus, 1913) – –Rangsorban az n-edik város népessége = a legnépesebb város n-ed részével (Auerbach-szabály) – Zipf-eloszlás Ábrázolási lehetőségek – –Főben (időbeli) vagy a legnépesebb város értékének százalékában (területi összehasonlításoknál) – –Normál vagy logaritmikus beosztású tengelyekkel – –Népességre vagy más abszolút adatra Vizsgálati lehetőségek – –Területek összehasonlítása – –Időállapotok összehasonlítása – –Funkciók összehasonlítása

23 Sorrend–nagyság vizsgálat valós tengelyekkel Tengely beosztása főben Oszlopdiagram Magyarország: hiányoznak Budapest ellenpólusai

24 Sorrend–nagyság vizsgálat valós tengelyekkel Tengely beosztása főben Grafikon (vonaldiagram) Magyarország: hiányoznak Budapest ellenpólusai

25 Sorrend–nagyság vizsgálat logaritmikus beosztású tengelyekkel Tengely beosztása logaritmikusan Vonaldiagram Jelmagyarázat –Szabályos: Auerbach-féle eloszlás

26 Területek összehasonlítása: Európa néhány országának városhierarchiája

27 Eltérő településhierarchiák háttere Természeti környezet – –Domborzat (Alpok ) – –Éghajlat (Skandinávia) – –Természeti erőforrások (konurbációk) Történelmi örökség – –Birodalmi központok, határváltozások Politikai berendezkedés, közigazgatás – –Centralizált (szoc.), föderatív Közlekedési hálózatok – –Sugaras, rácsos Településhálózat-fejlesztés – –Növekedési pólusok vs. vízfejek

28 A sorrend-nagyság szabály Európa néhány országában, 2005-ben Adatok forrása: A 4 ország közül Magyarország rendelkezik a legkoncentráltabb városhierarchiával

29 Policentrikus indiai városhálózat Eredmények: 1.Viszonylag kiegyenlített városhierarchia 2.Időben is egyre kiegyenlítettebbé válik Szabályszerű eloszlás: F. Auerbach (német geográfus, 1913) Rangsorban az n-edik város népessége = a legnépesebb város n-ed részével (Auerbach- vagy Zipf-szabály)

30 Funkciók összehasonlítása A népességszámhoz képest polarizáltabb megoszlások a többi mutatónál Általában kiegyenlítettség Kiv.: nemzetközi szervezetek székhelyei Legkiegyenlítettebb: felsőoktatás

31 Európai városhierarchia vizsgálatok gyakori problémája: Európa = Fejlett Európa

32 A városhierarchia vizsgálatokhoz alkalmas mutatók Változókészlet eltér: – –Területi szintenként – –Időben – –Országonként Abszolút mutatók alkalmasak – –Népességszám – –Gazdasági funkciók: vállalatok székhelyei (headquarters), azok összprofitja – –Közlekedési funkciók: hálózati bekötöttség, irányultság, állomáson megforduló forgalom, elérhetőség – –Intézmények: közigazgatás, oktatás, egészségügy stb. – –Nemzetközi szervezetek székhelyei – –Események, rendezvények, konferenciák – –Turizmus Fajlagos mutatók (pl. egy főre jutó GDP) kevésbé alkalmasak

33 A nagyvárosrangsor a legnagyobb vállalatok alapján: székhely és összprofit Összprofit (millió $) Népességszám (fő) 750 ezer alatt 750 ezer–1 millió 1–2 millió 2 millió felett 20 ezer felett London, Párizs 6–20 ezerAmszterdam, HágaMünchen Madrid, Róma 1–6 ezer Stockholm, Koppenhága, Essen, Stuttgart, Düsseldorf BrüsszelMilánó Ezer alatt Frankfurt, Helsinki, Duisburg, Hannover, Göteborg Köln, Torino HamburgBerlin A Föld 500 legnagyobb vállalatának székhelyei között nem találunk kelet-közép-európai nagyvárost Forrás: Fortune, Global 500

34 Európai rangsor a nemzetközi szervezetek találkozói alapján (2001, világ=100%) Kelet-Közép-Európa nagyvárosai közül Budapesten rendezték a legtöbb nemzetközi találkozót

35 Európa legfontosabb repülőjáratai, 2001-ben Forrás: Association of European Airlines (AEA) 2002

36 Európa legfontosabb repülőjáratai, 2001-ben A legtöbb utas London és Dublin között utazott Tényezők –szoros kapcsolatok –Földrajzi fekvés (szigetjelleg) –Nemzetközi gazdasági bekötöttség A 20 legforgalmasabb járat többnyire vagy Londont vagy Párizst érintette Néha megjelennek nem fővárosok is Kelet-Közép-Európa hiányzik Forrás: Association of European Airlines (AEA) 2002

37 Az európai nagyvárosok csoportosítása a repülőjárataik célirányaik szerint Forrás: OAG Flight Guide Worldguide, 2001

38 Az európai nagyvárosok komplex hierarchiája (Jeney–Keresztély) Népességszám (fő) 750 ezer alatt 750 ezer–1 millió 1–2 millió 2 millió felett 4 London, Párizs 3Amszterdam, Frankfurt München, Milánó Berlin, Róma, Madrid 2 Krakkó, Riga, Manchester, Stockholm, Hága, Hannover, Málaga, Lisszabon, Düsseldorf, Helsinki, Koppenhága, Duisburg, Essen, Stuttgart, Lyon Athén, Dublin, Brüsszel, Köln, Torino, Birmingham, Marseille, Nápoly Barcelona, Budapest, Szófia, Prága, Hamburg, Bécs, Varsó 1 Leeds, Liverpool, Bréma, Dortmund, Genova, Vilnius, Zaragoza, Glasgow, Lipcse, Rotterdam, Göteborg, Sevilla, Drezda, Sheffield, Poznan, Palermo, Valencia, Wroclaw LodzBukarest

39 A különböző jellegű adatok összeegyeztetése Eltérő mérési skálák Eltérő volumenek, mértékegységek Eltérő szórásúak Eltérő fontosságúak

40 A mérési skálák rendszere Mérési skálákTulajdonságSajátosságokJellemző példák ArányMegkülönböztetés, sorrend, különbség, arány Van elméleti minimum, azonos előjelű Népességszám, jövedelem, utasforgalom IntervallumMegkülönböztetés, sorrend, különbség Pozitív és negatív értékek Vándorlási különbözet OrdinálisMegkülönböztetés, sorrend Nehezen mérhető, csak sorrendbe állítható Helyi, regionális, országos, globális funkciók NominálisMegkülönböztetésNem számszerűOktatási, eü. stb. funkciók

41 Komplex mutatók Mértani átlag Rangsorolás – –Ordinális skálára transzformálás Pontozáson alapuló módszer – –Pontok összege vagy átlaga Adatsor jellegadó (szélső-, közép- és szórás) értékeihez való viszonyítás – –Átlaghoz viszonyítás – –Maximumhoz viszonyítás (Bennett-féle komplex mutató) – –Normalizálás – –Standardizálás Főkomponens- és klaszteranalízis

42 Adatsor jellegadó értékeihez való viszonyítás Átlaghoz viszonyítás – –Eltérhet az adatsorok szórása Maximumhoz viszonyítás – –Ilyen a Bennett-féle komplex-mutató – –Maximum = 100 Normalizálás – –Például a HDI-nél – –Minimum = 0, maximum = 100 Standardizálás – –Átlag =0, szórás = 1

43 Egy indiai városhierarchia vizsgálat eredményei

44 Egy indiai városhierarchia vizsgálat eredményei (vezető városok 9 dimenzióban) Egyetemi hallgató Légiforgalmi kapcsolatKórház Rendezett konferenciaHotelférőhely + további 4 dimenzió Összesen 9 dimenzió Ez alapján komplex (összesített) városhierarchia

45 Egyszerű városhierarchia: mennyi dimenzióban szerepel a város a top20-ban? város dimenziók száma (max = 9) Mumbai, Új-Delhi9 Bangalore, Calcutta, Chennay, Hyderabad8 Ahmedabad, Jaipur7 Coibatore6 Cochi, Bubaneswar, Lucknow, Pune5 Thiruvananthapuram4 Vishakapatnam, Patna, Bhopal, Gurgaon3

46 Finomított városhierarchia: Bennett-féle komplex mutató alapján A különböző jellegű adatok összeegyeztetésének nehézségei – –9 dimenzió adatsorai eltérő volumenek, mértékegységek Megoldás: maximumhoz viszonyítás – –Ilyen a Bennett-féle komplex-mutató – –Maximum = 100 % – –Százalékos részadatok összegzése VárosÖsszesítet % Új-Delhi, Mumbai700 felett Chennai, Bangalore, Calcutta, Hyderabad200–700 Jaipur, Ahmedabad, Darphanga, Bhubaneswar90–200 Thiruvananthapuram, Lucknow, Patna, Dehradum, Bhopal, Pune, Ranchi, Kochi 60–90

47 Főbb konklúziók: átalakuló indiai városhierarchia Földrajzi átrendeződés – –Korábban: vezető városok = kikötővárosok (Mumbai, Chennai, Kolkata) – –Ma: belső városok is gyorsan fejlődnek (Delhi, Bangalore, Hyderabad) – –Súlypont ÉK-re tolódott Kiegyenlítettség – –Relatíve kiegyenlített városhierarchia – –Időben egyre kiegyenlítettebbé válik Komplex városhierarchia erősen követi a népességnagyságot Bipoláris (Mumbai és Delhi)


Letölteni ppt "Településhálózat hierarchikus felépítése, városverseny Településfejlesztési alapismeretek II. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak (BSc)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések