7. óra. A sikerkeresés és a kudarckerülés alternatívái a 21. században. A 20. és a 21. század történelme.

Az előadások a következő témára: "7. óra. A sikerkeresés és a kudarckerülés alternatívái a 21. században. A 20. és a 21. század történelme."— Előadás másolata:

1 7. óra. A sikerkeresés és a kudarckerülés alternatívái a 21. században. A 20. és a 21. század történelme

2 Két héttel ezelőtti hír Győrfi Róza, külföldön született társaihoz hasonlóan, többet és keményebben dolgozott, mint amit az iskola megkövetelt, és ennek lett meg az eredménye: ő az első diák a Southfields Academy nevű iskola történetében, aki bejutott Oxfordba. Győrfi Róza, külföldön született társaihoz hasonlóan, többet és keményebben dolgozott, mint amit az iskola megkövetelt, és ennek lett meg az eredménye: ő az első diák a Southfields Academy nevű iskola történetében, aki bejutott Oxfordba. Az iskola igazgatója - Wanda Golinska - szerint ezen nincs mit csodálkozni. A külföldről érkező diákok jobban tanulnak, mint brit társaik, mert jobb életet szeretnének maguknak, mit, amit maguk mögött hagytak. Nem késnek, nem lógnak, az iskolában maradnak különórákra, megcsinálják a házi feladataikat, egyszerűen jobbak akarnak lenni, többet akarnak tudni. Az iskola igazgatója - Wanda Golinska - szerint ezen nincs mit csodálkozni. A külföldről érkező diákok jobban tanulnak, mint brit társaik, mert jobb életet szeretnének maguknak, mit, amit maguk mögött hagytak. Nem késnek, nem lógnak, az iskolában maradnak különórákra, megcsinálják a házi feladataikat, egyszerűen jobbak akarnak lenni, többet akarnak tudni.

3 Egy indonéz kisfiú emlékei „A hét öt napján anyám bejött reggel négy órakor a szobámba, belém erőszakolta a reggelit, majd elkezdte az angol órát három órával azelőtt, hogy én elindultam volna az iskolába, ő meg a munkájába. Én minden erőmmel és minden lehetséges módon megpróbáltam ellenállni, de minden ellenállásomat visszaverte azzal a szomorú, de hangsúlyos megjegyzéssel: azt hiszed ez nekem élvezet, öcskös. De csak így viheted valamire!” B. Obama

4 Egy kínai mama emlékei A kínai Tigris-anya gyermeknevelési alapelvei: A kínai Tigris-anya gyermeknevelési alapelvei: 1. Első a házi feladat (amíg az nincs kész, semmi nincs), 2. Mindig a tanárnak van igaza, 3. A gyermeknek legalább két évvel társai előtt kell járni matematikából, 4. Az egyetlen iskolai jegy ami elfogadható - a jeles, 5. A gyerek csak olyan játékot játszhat, amiben versenyezni lehet, és ő a legjobbak között van.

5 Mi a következménye ha a kínai gyerek négyest kap? Ez az eset egyszerűen elképzelhetetlen, de ha mégis, az anya először sikoltásokkal egybeolvadó sírásban tör ki, amit hajtépés követ…. Ezután az összeomlott anya, több tucatnyi gyakorlati feladatot old és oldat meg gyermekével, mindaddig, amíg a jegy ötös nem lesz. És folyamatosan megjegyzi: ha még egy négyes, akkor a kedvenc játékodat, odaadom a hajléktalanoknak!)

6 Mai hír az Indexről… „Laura kilencedikben új osztályfőnököt kapott, iskolája igazgatójának a feleségét, és ez okozta a vesztét. „Legkevésbé sem volt kedves, és ha jól emlékszem, hozott egy pár igazságtalan és túlzóan korlátozó intézkedést, ami ellen én többször is felszólaltam, majd többen is lázadozni kezdtünk. Ezért összehívott egy szülői értekezletet, ami után anyukám úgy jött haza, hogy hát ez az X. néni egy felfuvalkodott tyúkanyó, és én valamiért ezt fontosnak éreztem másnap X. nénivel személyesen is közölni az egész osztály előtt. Ezzel párhuzamosan a kémiatanárral is voltak problémáim, mert egyszer kommunistának nevezett, és kiküldött a teremből, mert egy piros szalag volt a csuklómra kötve, és én ezt rendkívül viccesnek találtam, és aztán folyton felkötöttem valahova a szalagot az órán. A biológiatanárnak meg, aki beszólt a fogszabályzómra, hogy minek az, az ősembernek sem volt ilyenje, megmondtam, hogy az ősembernek biológia-tanárja sem volt. Azt hiszem ezek után történt, hogy behívták a szüleimet, és megbeszélték, hogy nem rúgnak ki, mert hetedik-nyolcadikban kitűnő tanuló voltam, de legyek szíves félévkor iskolát váltani, és így is lett.”

7 A 20. század siker-történetei 20. század leghíresebb vállalati sikertörténeteit bemutató könyvem megírását követően, véletlenül fedeztem fel magam is: a vállalati sikerek mindig egy jellegzetes ember- típushoz kötődtek. (Marosán György. A siker receptje. 2006.). 20. század leghíresebb vállalati sikertörténeteit bemutató könyvem megírását követően, véletlenül fedeztem fel magam is: a vállalati sikerek mindig egy jellegzetes ember- típushoz kötődtek. (Marosán György. A siker receptje. 2006.). Hőseim közöttük voltak „halmozottan „hátrányos” helyzetű fiatalok - mint I. Kamprad, S. Jobs, H. Ford, W. Disney - voltak „későn-induló” vállalkozók - mint Morita Akio (Sony), Sam Walton (Wal-Mart), R. Kroc (McDonald’s) vagy az Intel sikereinek magyar „kovácsa”, A. Grove - akik előtt az iparágban már minden hely foglalt volt. Vállalkozó „hőseim” tehát eleve vesztes helyzetből emelkedtek a csúcsra. Hőseim közöttük voltak „halmozottan „hátrányos” helyzetű fiatalok - mint I. Kamprad, S. Jobs, H. Ford, W. Disney - voltak „későn-induló” vállalkozók - mint Morita Akio (Sony), Sam Walton (Wal-Mart), R. Kroc (McDonald’s) vagy az Intel sikereinek magyar „kovácsa”, A. Grove - akik előtt az iparágban már minden hely foglalt volt. Vállalkozó „hőseim” tehát eleve vesztes helyzetből emelkedtek a csúcsra. Életpályájuk – számomra - azt példázta: sikereiknek, a zseniális ötleteket felülmúlóan, meghatározója az egyéni siker-program volt. Életpályájuk – számomra - azt példázta: sikereiknek, a zseniális ötleteket felülmúlóan, meghatározója az egyéni siker-program volt.

8 Mary Kay Ash A női vállalkozók talán még meggyőzőbb példákkal szolgálnak, de róluk, kevesebbet tudunk. Mary Kay Ash, 17 éves korában ment férjhez, majd rögtön utána három gyermeke született. Amíg férje a II. világháborúban katonaként szolgált, ő – a gyerekek mellett – házról, házra járva, könyveket adott le ügynökként. A női vállalkozók talán még meggyőzőbb példákkal szolgálnak, de róluk, kevesebbet tudunk. Mary Kay Ash, 17 éves korában ment férjhez, majd rögtön utána három gyermeke született. Amíg férje a II. világháborúban katonaként szolgált, ő – a gyerekek mellett – házról, házra járva, könyveket adott le ügynökként. Amikor férje végre megjött a háborúból, rögtön elváltak, ő pedig – addigi tapasztalatait hasznosítva - elment ügynököket betanítani. Amikor férje végre megjött a háborúból, rögtön elváltak, ő pedig – addigi tapasztalatait hasznosítva - elment ügynököket betanítani. Majd frusztrálva, hogy míg férfi tanítványai munkát kaptak, addig őt, bár ő tanította azokat be, mivel nő volt, mindenütt visszautasították, saját céget alapított, ami évtizedek alatt milliárd-dolláros vállalattá nőtte ki magát. Majd frusztrálva, hogy míg férfi tanítványai munkát kaptak, addig őt, bár ő tanította azokat be, mivel nő volt, mindenütt visszautasították, saját céget alapított, ami évtizedek alatt milliárd-dolláros vállalattá nőtte ki magát.

9 Sikerkeresés és kudarckerülés A pszichológia régóta azonosított két jellegzetes személyiségi típust: a sikerkeresőt és a kudarckerülőt. A kudarckerülő egyén olyan célt tűz maga elé, amely vagy erőfeszítés nélkül megvalósul, vagy megvalósíthatatlan ugyan, de csodálatra méltó. Az ilyen célok nem késztetnek teljesítményre. A sikerkeresők ezzel szemben kihívást jelentő, de megvalósítható célokat tűznek maguk elé. Az előbbi a minimumot, az utóbbi a maximumot hozza ki az egyénből. A sikerkeresés a 20. században vált tömegjelenséggé. A gazdasági, társadalmi és politikai feltételek a fejlett társadalmakban lehetővé tették az előrejutási versenyben való részvételt és jutalmazták a sikert. A tudomány azonosította a sikerkeresés három jellegzetességét: a kitartást, a reális önértékelést és a kihívás-kereső célmeghatározást. Aki ezekkel rendelkezik, többnyire az emelkedik egyre feljebb a társadalomban. A 20. század végén azonban megváltozott a fiatalokat körülvevő környezet, és fennáll a veszélye, hogy a szülők és a társadalom nem sikerre, hanem - tömegével - kudarcra „programozzák” a fiatal nemzedéket. Melyek tehát a sikerkeresés egyéni és társadalmi feltételei, és újraprogramozhatjuk-e magunkat?

10 A siker-program logikája Szinte minden vállalkozó „hősöm” szinte eleve vesztes helyzetéből emelkedett a csúcsra. Életpályájuk azt példázta: a vállalati siker – gyakran a stratégiánál meghatározóbb módon - a hátrányos helyzetű fiatal vállalkozó „sorsprogramján” alapul. Szinte minden vállalkozó „hősöm” szinte eleve vesztes helyzetéből emelkedett a csúcsra. Életpályájuk azt példázta: a vállalati siker – gyakran a stratégiánál meghatározóbb módon - a hátrányos helyzetű fiatal vállalkozó „sorsprogramján” alapul. Különös volt szembesülni egy nem-várt ténnyel: a siker szempontjából a kedvező körülmények – gazdag szülők, „feneked alá tolt” lehetőségek – inkább hátrányt jelentenek. Különös volt szembesülni egy nem-várt ténnyel: a siker szempontjából a kedvező körülmények – gazdag szülők, „feneked alá tolt” lehetőségek – inkább hátrányt jelentenek. „Káder-gyerekként”, vagy gazdag szülők gyerekeként, mivel készen kapod azt, amiért másoknak meg kell küzdeni, nem tanulsz meg versenyezni. „Káder-gyerekként”, vagy gazdag szülők gyerekeként, mivel készen kapod azt, amiért másoknak meg kell küzdeni, nem tanulsz meg versenyezni. Ez korábban csak a családra vonatkozott, most egy egész fiatal nemzedékre, amely egy gazdag társadalomban nő fel, és szinte mindent megkaphat. Ez korábban csak a családra vonatkozott, most egy egész fiatal nemzedékre, amely egy gazdag társadalomban nő fel, és szinte mindent megkaphat.

11 Sikerkeresés és kudarckerülés A sikerkeresés, eredetileg, azt a viselkedést jelölte, amikor az egyén kihívást jelentő - nagy kitartás, jelentős erőfeszítést, komoly szakértelmet igénylő - de végrehajtható feladatot tűz ki maga elé. Ellentéte a kudarckerülő viselkedés ezzel szemben kihívás elutasítására, a feszített célok kitűzésétől való elzárkózásra utalt. A sikerkeresés, eredetileg, azt a viselkedést jelölte, amikor az egyén kihívást jelentő - nagy kitartás, jelentős erőfeszítést, komoly szakértelmet igénylő - de végrehajtható feladatot tűz ki maga elé. Ellentéte a kudarckerülő viselkedés ezzel szemben kihívás elutasítására, a feszített célok kitűzésétől való elzárkózásra utalt. A sikerkeresés a fenti értelemben tehát egy jellegzetes viselkedésre utal. Az egyén az adott körülmények között, a rendelkezésére álló célok, vagy életutak közül, azt választja, amelyet kortársainak többsége, vagy saját csoportjának tagjai kiemelkedésként, addigi társadalmi pozíciója meghaladásaként értékelnek. A sikerkeresés a fenti értelemben tehát egy jellegzetes viselkedésre utal. Az egyén az adott körülmények között, a rendelkezésére álló célok, vagy életutak közül, azt választja, amelyet kortársainak többsége, vagy saját csoportjának tagjai kiemelkedésként, addigi társadalmi pozíciója meghaladásaként értékelnek. Vagyis, hosszú távon egy jellegzetes viselkedési stratégiát követ, amelynek eredményeként kiemelkedő teljesítményt ér el, és széles körben elismert eredményeket hoz létre. Vagyis, hosszú távon egy jellegzetes viselkedési stratégiát követ, amelynek eredményeként kiemelkedő teljesítményt ér el, és széles körben elismert eredményeket hoz létre.

12 A siker láthatatlan összetevői A sikernek alapvetően két fontos összetevője van: a társadalmi környezet és az egyéni képesség. A sikernek alapvetően két fontos összetevője van: a társadalmi környezet és az egyéni képesség. A társadalmi környezet azoknak a jellegzetes kihívásoknak a forrása, amelyek az egyéneket alkalmazkodásra - a lehetőségek elfogadására vagy azoktól való elzárkózásra - készteti. Ez a környezet felkínál lehetőségeket, ugyanakkor korlátokat is állít, kényszereket támaszt, de jutalmakat is oszt az egyének számára. A társadalmi környezet azoknak a jellegzetes kihívásoknak a forrása, amelyek az egyéneket alkalmazkodásra - a lehetőségek elfogadására vagy azoktól való elzárkózásra - készteti. Ez a környezet felkínál lehetőségeket, ugyanakkor korlátokat is állít, kényszereket támaszt, de jutalmakat is oszt az egyének számára. A siker másik forrása: az egyén adottságai, képességei, és motivációja. Ez tartalmazza a szokásos családi „örökséget” (vagyont és kapcsolatokat), de ennél fontosabb a script, a sorsprogram, A siker másik forrása: az egyén adottságai, képességei, és motivációja. Ez tartalmazza a szokásos családi „örökséget” (vagyont és kapcsolatokat), de ennél fontosabb a script, a sorsprogram, A 20. századot az teszi egyedivé, hogy a sikerkeresés általánossá válik. Bár, aki fent volt, az többnyire fent is maradt. De az igazi sikereket azok érték el, akik maguk harcolták ki a sikert. A 20. századot az teszi egyedivé, hogy a sikerkeresés általánossá válik. Bár, aki fent volt, az többnyire fent is maradt. De az igazi sikereket azok érték el, akik maguk harcolták ki a sikert.

13 A társadalmi „programozás”szintjei E. Berne: Sorskönyv (Script elmélet = sors-program) A szülők, a „programozás” során, folytonosan duruzsolják a fülünkbe, hogy azután kitörülhetetlenül belénk ivódjon: mit tegyünk, és mit ne tegyünk. A család „programoz” arra: mi a fontos, mire törekedj, és azt hogyan érd el, A család „programoz” arra: mi a fontos, mire törekedj, és azt hogyan érd el, A kis közösség programoz arra: miként éld az életed, mi az ami neked „jár”, és mi az ami nem „jár”, és mit kell tenned, hogy megszerezd ami neked jár, A kis közösség programoz arra: miként éld az életed, mi az ami neked „jár”, és mi az ami nem „jár”, és mit kell tenned, hogy megszerezd ami neked jár, A társadalom azzal programoz, hogy felkínál lehetőségeket (vagy elzár azoktól), és ezzel alapvetően meghatározza, mire törekedj, és azt milyen eséllyel érheted el. A társadalom azzal programoz, hogy felkínál lehetőségeket (vagy elzár azoktól), és ezzel alapvetően meghatározza, mire törekedj, és azt milyen eséllyel érheted el.

14 A siker-kereső és a kudarc-kerülő személyiség Évezredeken keresztül a szülői és a közösségi üzenetekkel – anélkül, hogy ennek tudatában volnánk - programoztuk gyermekeinket. Az üzenetek hol jutalmak és dicséretek, hol kényszerek és pofonok voltak. Az eredmény: hol a siker, hol a kudarc volt. Évezredeken keresztül a szülői és a közösségi üzenetekkel – anélkül, hogy ennek tudatában volnánk - programoztuk gyermekeinket. Az üzenetek hol jutalmak és dicséretek, hol kényszerek és pofonok voltak. Az eredmény: hol a siker, hol a kudarc volt. A sikerkereső személyiség: kihívást jelentő, nehezen, de kitartással elérhető célt tűz ki. A sikerkereső személyiség: kihívást jelentő, nehezen, de kitartással elérhető célt tűz ki. A kudarckerülő személyiség: vagy könnyen, erőfeszítések nélkül is elérhető célt tűz ki, vagy elérhetetlen célokat, amely azonban nem készteti teljesítményre A kudarckerülő személyiség: vagy könnyen, erőfeszítések nélkül is elérhető célt tűz ki, vagy elérhetetlen célokat, amely azonban nem készteti teljesítményre

15 A 20. század indulása A 19. században a föld társadalmai a bal alsó négyzetbe estek. Még az akkori legfejlettebbek politikai és gazdasági szerkezete is, az un. patrimóniális társadalom (M. Weber) fogalmával volt leírható. Ennek lényege: a 19. század gazdasági fejlődése és a demokrácia haladása ellenére, a vagyonok és a hatalom, kevésszámú család kezében összpontosult. A 19. században a föld társadalmai a bal alsó négyzetbe estek. Még az akkori legfejlettebbek politikai és gazdasági szerkezete is, az un. patrimóniális társadalom (M. Weber) fogalmával volt leírható. Ennek lényege: a 19. század gazdasági fejlődése és a demokrácia haladása ellenére, a vagyonok és a hatalom, kevésszámú család kezében összpontosult. Alapjaiban ők döntöttek a javak és a hatalom elosztásának szabályairól. Nem engedtek beleszólást a politikába, és őrködtek, „kívülről” ne lehessen betörni soraik közzé. A kiemelkedést és a gazdagodást alapvetően a beházasodás és szolgálatba lépés tette lehetővé. Alapjaiban ők döntöttek a javak és a hatalom elosztásának szabályairól. Nem engedtek beleszólást a politikába, és őrködtek, „kívülről” ne lehessen betörni soraik közzé. A kiemelkedést és a gazdagodást alapvetően a beházasodás és szolgálatba lépés tette lehetővé. Egyetlen fajta munka, egyetlen hely a társadalomban, életpálya, élettárs, életmodell, vallás, politikai nézet, lakóhely, foglalkozás, szülői viszony volt elképzelhető. Egyetlen fajta munka, egyetlen hely a társadalomban, életpálya, élettárs, életmodell, vallás, politikai nézet, lakóhely, foglalkozás, szülői viszony volt elképzelhető. Ha napjaink irigyelt társadalmainak „ifjúkorát” elemezzük, ezeknek az ellenmondásoknak a meghökkentő példákkal szembesülhetünk. Ibsen – egy norvég kisvárosban játszódó - „A nép ellensége” című színdarabja, mintha a mai magyar valóságból lépne elő. És a svájciak, még néhány évtizede is elutasították a nők szavazati jogát. Ha napjaink irigyelt társadalmainak „ifjúkorát” elemezzük, ezeknek az ellenmondásoknak a meghökkentő példákkal szembesülhetünk. Ibsen – egy norvég kisvárosban játszódó - „A nép ellensége” című színdarabja, mintha a mai magyar valóságból lépne elő. És a svájciak, még néhány évtizede is elutasították a nők szavazati jogát.

16 Az „életmód-kínálat” eltolódása a 20. században A 20. század eleje - a szabvány világ születése: A 20. század eleje - a szabvány világ születése: Van egy, és csakis egy „legjobb”: egyetlen szerep, osztály, kapcsolat, szabvány termék, munkaerő, szervezet, lakás, ház, életprogram, életmód, vágyak…(Pl: Lewittown és Pete Seegers Boxes. + Chaplin: Modern idők A 20. század közepe - változatok eluralkodása: A 20. század közepe - változatok eluralkodása: a szerpek, a házasságok és a termékek sokfélék. Sok legjobb spagettik, kávék, autók stb. A változatok számának feltartóztathatatlan bővülése (folyamatosan megújuló termékek, szegmensekre fejlesztett termékek, szegmensekre igazított meggyőzés (TED. M. Gladwell Spagetti szószok) A 20. század vége - beköszönt a bőség zavara: A 20. század vége - beköszönt a bőség zavara: A termékválaszték áttekinthetetlenné szélesedik. A csábítás ellenállhatatlan másrészt a választás egyre inkább autonóm. Viszont, a kognitív disszonancia az ellenkezőjébe fordul. TED – B. Schwartz: Paradox of choice A 21. század: portfolió vagy „cafitéria” társadalom? Keresd meg és válaszd ki a neked megfelelő világot, és nyugodj bele a választásodba, és ne nagyon törődj azzal, mások mit választanak

17

18 A „politikai útvonaltérkép” születése A 19. század végén alakult ki „Nyugaton” a törvényi feltételek, és az egyéni szabadság egymást támogató összhangja. Ez a két tényező egyben jól használható eszközt - az un. politikai helyzet-értékelő mátrixot – kínál, hogy a 20. század történelmi pályáinak osztályozásához. (Alexander, A. - Welzel, C. Measuring Effective Democracy. in. Comparative Politics. 2012.) A 19. század végén alakult ki „Nyugaton” a törvényi feltételek, és az egyéni szabadság egymást támogató összhangja. Ez a két tényező egyben jól használható eszközt - az un. politikai helyzet-értékelő mátrixot – kínál, hogy a 20. század történelmi pályáinak osztályozásához. (Alexander, A. - Welzel, C. Measuring Effective Democracy. in. Comparative Politics. 2012.) Ez a modell, az országok helyzetét – a földrajzi térképek észak-dél koordinátáihoz hasonlóan – a törvények hatalma érvényesülése és az egyén jogainak mértéke alapján jelölik ki. Ez a modell, az országok helyzetét – a földrajzi térképek észak-dél koordinátáihoz hasonlóan – a törvények hatalma érvényesülése és az egyén jogainak mértéke alapján jelölik ki. A törvények-hatalma skála egyik végpontja kiszámítható, stabil világra, a másik, bizonytalan és kaotikus világra utal. A törvények-hatalma skála egyik végpontja kiszámítható, stabil világra, a másik, bizonytalan és kaotikus világra utal. A politikai térkép, egyének jogai és szabadsága tengelyének egyik végpontja, a teljes autonómiát, míg a másik, a parancs- vezérelt társadalom feltételeit mutatja, ahol a viselkedést alapvetően a hatalom kényszerei vezérlik. A politikai térkép, egyének jogai és szabadsága tengelyének egyik végpontja, a teljes autonómiát, míg a másik, a parancs- vezérelt társadalom feltételeit mutatja, ahol a viselkedést alapvetően a hatalom kényszerei vezérlik.

19 A politikai lehetőségek osztályozása A racionális és felelős kormányzás mértéke A versengő demokrácia lehetősége Nagy Kicsi MagasAlacsony Hatékony demokrácia Racionális autokrácia Nem hatékony demokrácia Despotikus autokrácia Magyarország Jamaika Kína Zimbabwe Szaudi Arábia Singapore Svájc Franciaország Venezuela Oligarchiák harca a politikai arénában Felelős kormányzás, át- láthatóság, rész- vétel, racionális döntéshozatal Szudán Kizsákmányoló – befogadó trend

20 A középosztály forradalma a 20. században Egészében a 20. század folyamán a polgári társadalmak - mintha ellenállhatatlan mágnes vonzotta volna őket - fokozatosan a jobb felső sarok felé mozdultak el. Egészében a 20. század folyamán a polgári társadalmak - mintha ellenállhatatlan mágnes vonzotta volna őket - fokozatosan a jobb felső sarok felé mozdultak el. Az előrehaladást alapjaiban egy sokáig rejtve maradó tényező – a középosztály forradalma - váltotta ki. A 20. század úgy köszöntött be, hogy az egyenlőtlenségek növekedése folytatódik, vagy megmarad. A valóságban azonban - mint Piketty és mások bizonyították - az 1910-1970 között az egyenlőtlenségek csökkentek. Az előrehaladást alapjaiban egy sokáig rejtve maradó tényező – a középosztály forradalma - váltotta ki. A 20. század úgy köszöntött be, hogy az egyenlőtlenségek növekedése folytatódik, vagy megmarad. A valóságban azonban - mint Piketty és mások bizonyították - az 1910-1970 között az egyenlőtlenségek csökkentek. A kiemelkedő középosztály kikényszerítette a termelékenységgel arányos béremelkedést, és növekvő képzettségére és politikai aktivitására támaszkodva egyre inkább a maga képére formálta a társadalmat. A kiemelkedő középosztály kikényszerítette a termelékenységgel arányos béremelkedést, és növekvő képzettségére és politikai aktivitására támaszkodva egyre inkább a maga képére formálta a társadalmat. Megtörte a patrimóniális oligarchiák hatalmát, és fokozatosan kiszélesítette a politikai demokráciát, bővítette az egyéni jogokat, és növelte a felelős állam minőségét. Ez köszön vissza a jobb felső sarok felé történő elmozdulásban. Megtörte a patrimóniális oligarchiák hatalmát, és fokozatosan kiszélesítette a politikai demokráciát, bővítette az egyéni jogokat, és növelte a felelős állam minőségét. Ez köszön vissza a jobb felső sarok felé történő elmozdulásban.

21 Income inequality in Europe and the United States, 1900 to 2010.The share of total income accruing to top decile income holders was higher in Europe than in the United States from 1900 to 1910; it was substantially higher in the United States than in Europe from 2000 to 2010. Published by AAAS

22 Abraham Maslow hetven éve, 1943 július elsején publikálta „A Theory of Human Motivation” című tanulmányát. Ebben a cikkben írta le piramis alakban ábrázolt, híressé vált tézisét, miszerint az emberi motivációs tényezők egymásra épülnek, alul vannak a legalapvetőbbek, erre alapulnak az összetettebb dolgok.

23 Az egyéni sikermodell A sikerkeresés diadalát a 20. század hozta el. A „Nyugat” fejlett társadalmaiban fokozatosan érvényesült a törvények hatalma és szélesültek az egyéni jogok, így mindenki benevezhetett a kiemelkedési „versenybe”. A sikerkeresés diadalát a 20. század hozta el. A „Nyugat” fejlett társadalmaiban fokozatosan érvényesült a törvények hatalma és szélesültek az egyéni jogok, így mindenki benevezhetett a kiemelkedési „versenybe”. Ám hamarosan kiderült: a siker mindinkább a személyes motiváción múlik. Amikor összehasonlították a befutott vállalkozót, a megválasztott politikust, a győztes olimpikont, és az elismert tudóst, azokkal, akik a versenyben a „futottak még” mezőnyében végeztek, rendre három jellegzetes személyiségjegy bukkant elő: Ám hamarosan kiderült: a siker mindinkább a személyes motiváción múlik. Amikor összehasonlították a befutott vállalkozót, a megválasztott politikust, a győztes olimpikont, és az elismert tudóst, azokkal, akik a versenyben a „futottak még” mezőnyében végeztek, rendre három jellegzetes személyiségjegy bukkant elő: az önuralom, a reális önkép, és a kihíváskeresés képessége Ezt a három személyiségjegyet híres kutatások azonosították

24 A sikerkereső személyiség A „Nyugat” fejlett társadalmaiban a 20. század során fokozatosan érvényesült a törvények hatalma és szélesültek az egyéni jogok, így mindenki benevezhetett a kiemelkedési „versenybe”. A „Nyugat” fejlett társadalmaiban a 20. század során fokozatosan érvényesült a törvények hatalma és szélesültek az egyéni jogok, így mindenki benevezhetett a kiemelkedési „versenybe”. Ám hamarosan kiderült: a siker mindinkább a személyes motiváción múlik. Amikor összehasonlították a befutott vállalkozót, a megválasztott politikust, a győztes olimpikont, és az elismert tudóst, azokkal, akik a versenyben a „futottak még” mezőnyében végeztek, rendre három jellegzetes személyiségjegy bukkant elő: Ám hamarosan kiderült: a siker mindinkább a személyes motiváción múlik. Amikor összehasonlították a befutott vállalkozót, a megválasztott politikust, a győztes olimpikont, és az elismert tudóst, azokkal, akik a versenyben a „futottak még” mezőnyében végeztek, rendre három jellegzetes személyiségjegy bukkant elő: az önuralom, az önuralom, a reális önkép, és a reális önkép, és a kihíváskeresés képessége. a kihíváskeresés képessége. A sikerkeresés három alapvető személyiségjegyét fokozatosan feltárta a kutatás is. A sikerkeresés három alapvető személyiségjegyét fokozatosan feltárta a kutatás is.

25 1. A gumicukor teszt A Stanford-i egyetem kutatói még a 70-es években elemezték az un. „delayed gratification” jelenséget. Az eredmények a „gumicukor teszt” néven váltak ismertté. A pszichológusok azt vizsgálták, mit választanak a négy-öt éves, érzelmeiknek még nehezen parancsolni tudó gyermekek: az azonnali kielégülést, vagy a későbbi nagyobb jutalmat. A kísérletben az óvó-néni egy csomó gumicukrot tett eléjük, majd azt mondta: most kimegyek 10 percre, a cukrot megehetitek, amíg kint vagyok, de ha nem vesztek belőle, amikor visszajövők megduplázom, és az lesz a tiétek. A kísérlet arra az - első pillantásra nem túl sokat mondó - eredményre vezetett: voltak, akik ellent tudtak állni, és voltak, akik nem a kísértésnek. Az igazi meglepetés akkor érte a kutatókat, amikor évek múlva egy követéses vizsgálat keretében azt nézték meg, mi lett a kísérlet alanyaiból. Az eredmények azt mutatták, akik képesek voltak elhalasztani szükségletük azonnali kielégítését, azok az életben sikeresebbek, önállóbbak, stabilabb személyiségűek lettek, akik viszont nem tudtak parancsolni önmaguknak, azok kudarckerülők, és kevésbé sikeresek lettek.

26 2. A teljesítmény és az önkép kapcsolata Sikere programoz-e a dicséret? – tette fel a kérdést a kutató. Sikere programoz-e a dicséret? – tette fel a kérdést a kutató. Mi a jobb: azt mondani gyermekünknek, okosabb és tehetségesebb másoknál, vagy azt, eredményeidet kemény és kitartó munkának köszönheted? (Carol Dweck: A study on Prise and Mindset ) Mi a jobb: azt mondani gyermekünknek, okosabb és tehetségesebb másoknál, vagy azt, eredményeidet kemény és kitartó munkának köszönheted? (Carol Dweck: A study on Prise and Mindset ) A gyermekeknek először egy egyszerű – a többség számára különösebb problémát nem jelentő - feladatokat kellett megoldani. Ezután a csoport egyik részének azt mondták: azért tudtad megoldani a feladatokat, mert te okosabb és tehetségesebb vagy a többieknél. A másik részének viszont azt mondták: azért értél el jó teljesítményt, mert keményebben és kitartóbban dolgoztál, mint mások. A gyermekeknek először egy egyszerű – a többség számára különösebb problémát nem jelentő - feladatokat kellett megoldani. Ezután a csoport egyik részének azt mondták: azért tudtad megoldani a feladatokat, mert te okosabb és tehetségesebb vagy a többieknél. A másik részének viszont azt mondták: azért értél el jó teljesítményt, mert keményebben és kitartóbban dolgoztál, mint mások. A kísérlet második részében a gyermekeknek újabb feladatokat kell megoldani, de most maguk dönthették el, milyen feladatot választanak. Akiket az előző menetben úgy értékeltek, „Te okosabb vagy, mint a többiek”, rendre a könnyebb feladatokat választották, míg, akiknek azt mondták, eredményeid a kitartó, kemény munka következménye, azok hajlottak a nehezebb feladatot választani. A kísérlet második részében a gyermekeknek újabb feladatokat kell megoldani, de most maguk dönthették el, milyen feladatot választanak. Akiket az előző menetben úgy értékeltek, „Te okosabb vagy, mint a többiek”, rendre a könnyebb feladatokat választották, míg, akiknek azt mondták, eredményeid a kitartó, kemény munka következménye, azok hajlottak a nehezebb feladatot választani. A kísérlet harmadik részében a gyermekek nagyon nehéz feladatokat kaptak. Akikben az önképnek azt a változatát erősítették, hogy tehetségesebbek és okosabbak, mint mások, azok hamar feladták és frusztráltak lettek, akikben viszont a kemény munka és a kitartás siker-modelljét erősítették, azok hosszabb ideig dolgoztak és a kudarc ellenére is élvezték a munkát. A kísérlet harmadik részében a gyermekek nagyon nehéz feladatokat kaptak. Akikben az önképnek azt a változatát erősítették, hogy tehetségesebbek és okosabbak, mint mások, azok hamar feladták és frusztráltak lettek, akikben viszont a kemény munka és a kitartás siker-modelljét erősítették, azok hosszabb ideig dolgoztak és a kudarc ellenére is élvezték a munkát.

27 3. A nárcisztikusság A pszichológusok régóta vizsgálják a narcisztikus viselkedésnek jellegzetességeit: felsőbbrendűség érzése másokkal szemben, és a megdicsőülés lebírhatatlan vágya. Az ilyen személy úgy véli ő különleges elbánást érdemel, és ha ezt nem kapja meg, agresszíven, sőt másokat fizikailag fenyegetve reagál. A pszichológusok régóta vizsgálják a narcisztikus viselkedésnek jellegzetességeit: felsőbbrendűség érzése másokkal szemben, és a megdicsőülés lebírhatatlan vágya. Az ilyen személy úgy véli ő különleges elbánást érdemel, és ha ezt nem kapja meg, agresszíven, sőt másokat fizikailag fenyegetve reagál. Ellentmondásos tulajdonságokkal rendelkezik. Egyrészt csillogó, sokan által csodált és irigyelt külső kép, ami a karriert is segíti. Másrészt viszont, nehéz vele egyenrangú kapcsolatot kialakítani, és ez akadályozza a csoportban való munkát, és ez nem igazán jó tulajdonság a vezetőknél. Ellentmondásos tulajdonságokkal rendelkezik. Egyrészt csillogó, sokan által csodált és irigyelt külső kép, ami a karriert is segíti. Másrészt viszont, nehéz vele egyenrangú kapcsolatot kialakítani, és ez akadályozza a csoportban való munkát, és ez nem igazán jó tulajdonság a vezetőknél. A kutatók igazolták, hogy a narcisztikusságot a gyermek valóságtól elrugaszkodó túlértékelése és nem a „hideg” szülői viszonyulás idézi elő. Ugyanakkor igazolták azt is, hogy az élet problémáival való megküzdésben nélkülözhetetlen önbizalmat, nem a gyermekek rendszeres túlértékelése, hanem éppen a szeretetteljes szülői kapcsolat segít kialakítani. (Brummelman, E. et al. Origin of narcissism in childern. PNAS. 2015. march. 24. vol.112. 3659- 3662). A kutatók igazolták, hogy a narcisztikusságot a gyermek valóságtól elrugaszkodó túlértékelése és nem a „hideg” szülői viszonyulás idézi elő. Ugyanakkor igazolták azt is, hogy az élet problémáival való megküzdésben nélkülözhetetlen önbizalmat, nem a gyermekek rendszeres túlértékelése, hanem éppen a szeretetteljes szülői kapcsolat segít kialakítani. (Brummelman, E. et al. Origin of narcissism in childern. PNAS. 2015. march. 24. vol.112. 3659- 3662).

28 Társadalmak „sorsprogramjai” A társadalmak „sorsprogramjai” - az egyénekétől részben eltérő - döntően intézményekben, és az ezek működését zökkenőmentessé tevő kultúrában testesülnek meg. A legújabb kutatások – lásd F. Fukuyama, N. Ferguson, D. Acemoglu és J. Robinson - feltárták a sikeres társadalmak közös jellemzőit. Ezek olyan intézmények voltak a társadalmi élet minden területén versenyhelyzetet teremtettek, a versenyzést mindenki számára lehetővé tették, és a vetélkedést átlátható, mindenkire egyformán érvényes szabályok irányították. A társadalmak „sorsprogramjai” - az egyénekétől részben eltérő - döntően intézményekben, és az ezek működését zökkenőmentessé tevő kultúrában testesülnek meg. A legújabb kutatások – lásd F. Fukuyama, N. Ferguson, D. Acemoglu és J. Robinson - feltárták a sikeres társadalmak közös jellemzőit. Ezek olyan intézmények voltak a társadalmi élet minden területén versenyhelyzetet teremtettek, a versenyzést mindenki számára lehetővé tették, és a vetélkedést átlátható, mindenkire egyformán érvényes szabályok irányították. A verseny azt jelentette: az ősi jogon járó juss helyett, mindig és mindenkinek újra és újra meg kell küzdeni. A teljesítményt mérő objektív mérce pedig biztosítja: a győztest magas jutalom illeti, de a kudarc is kikerülhetetlen része a kimeneteknek. A verseny azt jelentette: az ősi jogon járó juss helyett, mindig és mindenkinek újra és újra meg kell küzdeni. A teljesítményt mérő objektív mérce pedig biztosítja: a győztest magas jutalom illeti, de a kudarc is kikerülhetetlen része a kimeneteknek. Miután mindenki versenyre van kényszerítve, a siker döntően az egyének és a vállalkozások „sorsprogramján” múlik. Ez határozza meg, ki, milyen mértékben hajlandó beszállni a versenybe, és képes-e alkalmazkodni a körülményekhez. Ebből azonban következik, hogy a sikeres társadalmak elmaradhatatlan feltétele nemcsak a versenyzés lehetőségét biztosító intézményrendszer, hanem a versenyképes „sorsprogramokat” követő egyének is. Miután mindenki versenyre van kényszerítve, a siker döntően az egyének és a vállalkozások „sorsprogramján” múlik. Ez határozza meg, ki, milyen mértékben hajlandó beszállni a versenybe, és képes-e alkalmazkodni a körülményekhez. Ebből azonban következik, hogy a sikeres társadalmak elmaradhatatlan feltétele nemcsak a versenyzés lehetőségét biztosító intézményrendszer, hanem a versenyképes „sorsprogramokat” követő egyének is.

29 A környezet hatása a sikerkeresésben A sikerkeresés azonban csupán a 20. században vált tömegjelenséggé. Ezt a tényt K. Linné -a 18. századi neves természettudósának - sokat idézett mondása világítja meg: A sikerkeresés azonban csupán a 20. században vált tömegjelenséggé. Ezt a tényt K. Linné -a 18. századi neves természettudósának - sokat idézett mondása világítja meg: „Európát a törvény kormányozza, Ázsiát a hagyomány irányítja, Afrikát a szeszély vezérli”. A szeszély kiszámíthatatlan környezetre utal, amely sem eligazítást nem ad, sem motivációt nem teremt a kiemelkedni vágyó egyén számára. A szeszély kiszámíthatatlan környezetre utal, amely sem eligazítást nem ad, sem motivációt nem teremt a kiemelkedni vágyó egyén számára. A hagyományok világa ugyan világosan felismerhető környezetet teremt, de áthághatatlan korlátokat is emel a feltörekedni vágyó egyének többsége elé. A tradíciók gyakran kényszerszerű szerepek, és elháríthatatlan feladatok „ketrecébe” zárták az egyént. A hagyományok világa ugyan világosan felismerhető környezetet teremt, de áthághatatlan korlátokat is emel a feltörekedni vágyó egyének többsége elé. A tradíciók gyakran kényszerszerű szerepek, és elháríthatatlan feladatok „ketrecébe” zárták az egyént. A törvények hatalma és az szélesülő egyéni jogok ezzel szemben világos, áttekinthető és kiszámítható versenyt teremtenek, egyben a megfelelő ösztönzöttséget is biztosítják. Lehetővé válik bárki számára, hogy saját maga határozhassa el, elindul-e és milyen versenyen. A törvények hatalma és az szélesülő egyéni jogok ezzel szemben világos, áttekinthető és kiszámítható versenyt teremtenek, egyben a megfelelő ösztönzöttséget is biztosítják. Lehetővé válik bárki számára, hogy saját maga határozhassa el, elindul-e és milyen versenyen.

30 Madách Imre: Az ember tragédiája ÁDÁM Mért nem maradtál hát a fényes égben, E porvilágra mért jövél közénk? ÁDÁM Mért nem maradtál hát a fényes égben, E porvilágra mért jövél közénk? LUCIFER Megúntam ott a második helyet, Az egyhangú, szabályos életet, Éretlen gyermek-hangu égi kart, Mely mindég dícsér, rossznak mit se tart. Küzdést kivánok, diszharmóniát, Mely új erőt szül, új világot ád, Hol a lélek magában nagy lehet, Hová, ki bátor, az velem jöhet. LUCIFER Megúntam ott a második helyet, Az egyhangú, szabályos életet, Éretlen gyermek-hangu égi kart, Mely mindég dícsér, rossznak mit se tart. Küzdést kivánok, diszharmóniát, Mely új erőt szül, új világot ád, Hol a lélek magában nagy lehet, Hová, ki bátor, az velem jöhet.

31 Társadalmi sikertörténetek kerete a 20. században Acemoglu- Robinson: Miért buknak meg a nemzetek? Európában egy 1000 éves trend azonosítható: az un. kizsákmányoló (extraktív) intézményektől a befogadó (inklúzív) intézmények felé mozdult el. Európában egy 1000 éves trend azonosítható: az un. kizsákmányoló (extraktív) intézményektől a befogadó (inklúzív) intézmények felé mozdult el. F. Fukuyama: F. Fukuyama: Political Order and Political Decay: From the French Revolution to the Present. 2014. Az egyes országok sorsát nemcsak az határozza meg, hogy rátérnek-e egyáltalán a történelmi „főútvonalra”, hanem, hogy milyen sorrendben teremtik meg a fejlődéshez szükséges intézményeket? Az egyes országok sorsát nemcsak az határozza meg, hogy rátérnek-e egyáltalán a történelmi „főútvonalra”, hanem, hogy milyen sorrendben teremtik meg a fejlődéshez szükséges intézményeket? Th. Piketty: A tőke a 21. században. (Kossuth Kiadó). A patrimóniális társadalomban a karrier-stratégia: Beházasodni, vagy szolgálatba állni, ez megtörik a 20. század során. A patrimóniális társadalomban a karrier-stratégia: Beházasodni, vagy szolgálatba állni, ez megtörik a 20. század során. A 21. század kérdése: a fejlett társadalmak visszahanyatlanak-e a patrimóniális társadalomba, vagy újra lehet-e trendre osztani rendre a vagyonokat?

32 A sikerkereső társadalom képe A II. világháborút követően a társadalmi feltételek a sikerkereső stratégia választásának kedveztek. A többség ezt felismerte, és javítani igyekezett egyéni „verseny- képességét”: felsőfokú képzettséget szerzett, szélesítette munkahelyi tapasztalatait, vállalkozásba fogott, fejlesztette társadalmi kapcsolatait. A II. világháborút követően a társadalmi feltételek a sikerkereső stratégia választásának kedveztek. A többség ezt felismerte, és javítani igyekezett egyéni „verseny- képességét”: felsőfokú képzettséget szerzett, szélesítette munkahelyi tapasztalatait, vállalkozásba fogott, fejlesztette társadalmi kapcsolatait. Ennek hatására az egész középosztály elindul felfelé, vállalva a karrier „költségét”: a teljesítmény-orientált sikerkereső viselkedést. Az „amerikai álom” – azzá válhatsz, ami vágyaidban él – a társadalom legtöbb tagja számára követhető életstratégiává vált. Ennek hatására az egész középosztály elindul felfelé, vállalva a karrier „költségét”: a teljesítmény-orientált sikerkereső viselkedést. Az „amerikai álom” – azzá válhatsz, ami vágyaidban él – a társadalom legtöbb tagja számára követhető életstratégiává vált. A tömeges sikerkeresésnek azonban hamarosan egy nem- várt mellékhatása bukkant fel: a kiemelkedési versenyben a kudarc is tömeg-élménnyé vált. A tömeges sikerkeresésnek azonban hamarosan egy nem- várt mellékhatása bukkant fel: a kiemelkedési versenyben a kudarc is tömeg-élménnyé vált.

33 A kudarc alapvető oka A kudarc egyik oka, hogy - bár a verseny nyílt és átlátható volt - de a start-helyzet még sokáig egyenlőtlen maradt. A családi háttérből fakadó hátrányt a későn-jövőknek komoly plusz-teljesítménnyel kellett ellensúlyozni. Ugyanazért az eredményért keményebben, és többet feláldozva kellett küzdeni. A későbbi sikert – az üzlet világából vett hasonlattal élve - a „bevezető ár” alapozta meg: egy piacra lépő vállalkozás belenyugszik, hogy az általa felkínált, a piacon levőkénél magasabb minőségű termékért egy ideig alacsonyabb árat kérjen. A kudarc egyik oka, hogy - bár a verseny nyílt és átlátható volt - de a start-helyzet még sokáig egyenlőtlen maradt. A családi háttérből fakadó hátrányt a későn-jövőknek komoly plusz-teljesítménnyel kellett ellensúlyozni. Ugyanazért az eredményért keményebben, és többet feláldozva kellett küzdeni. A későbbi sikert – az üzlet világából vett hasonlattal élve - a „bevezető ár” alapozta meg: egy piacra lépő vállalkozás belenyugszik, hogy az általa felkínált, a piacon levőkénél magasabb minőségű termékért egy ideig alacsonyabb árat kérjen. Épp így, a későn jövőknek - karrierjük érdekében - ugyanazt a pozíciót egy ideig alacsonyabb bérért, és több kötelezettséget vállalva kellett ellátni. Az emberek egy része ezt a – tulajdonképpen igazságtalan – helyzetet nem volt hajlandó elfogadni. Az ő élettapasztalatukban egyre erősebben jelentkezett a kudarc, amely magyarázatot, és feloldást igényelt. Épp így, a későn jövőknek - karrierjük érdekében - ugyanazt a pozíciót egy ideig alacsonyabb bérért, és több kötelezettséget vállalva kellett ellátni. Az emberek egy része ezt a – tulajdonképpen igazságtalan – helyzetet nem volt hajlandó elfogadni. Az ő élettapasztalatukban egyre erősebben jelentkezett a kudarc, amely magyarázatot, és feloldást igényelt.

34 A tömeges kudarcélmény felbukkanása A tömeges sikerkeresésnek azonban hamarosan egy nem-várt mellékhatása bukkant fel: a kiemelkedési versenyben a kudarc is tömeg-élménnyé vált. A kudarc egyik oka, hogy - bár a verseny nyílt és átlátható volt - a start-helyzet még sokáig egyenlőtlen maradt. A későn jövőknek, a kiemelkedés érdekében, ugyanazt a pozíciót egy ideig alacsonyabb bérért, és több kötelezettséget vállalva – mintegy „bevezető árért” - kellett ellátni. A tömeges sikerkeresésnek azonban hamarosan egy nem-várt mellékhatása bukkant fel: a kiemelkedési versenyben a kudarc is tömeg-élménnyé vált. A kudarc egyik oka, hogy - bár a verseny nyílt és átlátható volt - a start-helyzet még sokáig egyenlőtlen maradt. A későn jövőknek, a kiemelkedés érdekében, ugyanazt a pozíciót egy ideig alacsonyabb bérért, és több kötelezettséget vállalva – mintegy „bevezető árért” - kellett ellátni. Az emberek egy része ezt a – tulajdonképpen igazságtalan – helyzetet nem volt hajlandó elfogadni. Az ő élettapasztalatukban egyre erősebben jelentkezett a kudarc, amely magyarázatot, és feloldást igényelt. Az emberek egy része ezt a – tulajdonképpen igazságtalan – helyzetet nem volt hajlandó elfogadni. Az ő élettapasztalatukban egyre erősebben jelentkezett a kudarc, amely magyarázatot, és feloldást igényelt. A kudarc másik oka a személyiségben meglevő hiányosság – a korábban említett három siker-tényező hiánya – volt. A kudarc másik oka a személyiségben meglevő hiányosság – a korábban említett három siker-tényező hiánya – volt. Ezekért az adott személy – némi túlzással – döntően magát – esetleg családját és kisközösségét - hibáztathatta, az utóbbiról nem igazán tehetett, de ez mégis meghatározta a sorsát. Ezekért az adott személy – némi túlzással – döntően magát – esetleg családját és kisközösségét - hibáztathatta, az utóbbiról nem igazán tehetett, de ez mégis meghatározta a sorsát.

35 Az „újraprogramozás” nehézségei D. Brooks: A társas lény. Libri Kiadó 2013. „Minden reggel a diákok összegyűltek a tormateremben és rigmusokat kántáltak. A végén a tornatanár belekezdett ugyanabba a mondókába: Miért vagy itt? – harsogta a tanár. Miért vagy itt? – harsogta a tanár. Hogy művelt legyek! - üvöltötték a diákok teli torokból. Hogy művelt legyek! - üvöltötték a diákok teli torokból. Hogyan leszel az? Hogyan leszel az? Keményen dolgozom! Keményen dolgozom! Mi a dolgod? Mi a dolgod? Hogy keményen dolgozzam! Hogy keményen dolgozzam! Mi kell ehhez? Mi kell ehhez? Önfegyelem! Önfegyelem! Mi a célod? Mi a célod? Hogy egyetemre menjek! Hogy egyetemre menjek! Miért? Miért? Hogy irányítsam a saját sorsomat! Hogy irányítsam a saját sorsomat! Hogyan éred el a célod? Hogyan éred el a célod? Megdolgozom érte! Megdolgozom érte! Miért kell megdolgozni érte? Miért kell megdolgozni érte? Mert mindenért meg kell dolgozni! Mert mindenért meg kell dolgozni!

36 A kudarckerülés társadalmi tényezőinek változása A kudarckerülés az 1960-es évektől vált tömegjelenséggé, amikor fokozatosan megváltozott a gyermekeket körülvevő „viselkedés- programozó” környezet. Korábban mindenki – a szülők, az iskola, a média, a lakóhelyi társadalom, és a templom is – ugyanazt a receptet sulykolta: takarékoskodás, kitartás, fegyelmezettség, önuralom, és főként a vágyak kielégítésének későbbre halasztása. A kudarckerülés az 1960-es évektől vált tömegjelenséggé, amikor fokozatosan megváltozott a gyermekeket körülvevő „viselkedés- programozó” környezet. Korábban mindenki – a szülők, az iskola, a média, a lakóhelyi társadalom, és a templom is – ugyanazt a receptet sulykolta: takarékoskodás, kitartás, fegyelmezettség, önuralom, és főként a vágyak kielégítésének későbbre halasztása. A „baby-boom” nemzedékek életkörülményeiben a kényszereket és a lemondást kezdte felváltani a korlátlan szabadság élet-érzése. Az egyént mindenhonnan bombázó – korábban szigorúan fegyelmező - üzenetek özönébe egyre inkább az önkényeztetés és a „ne állj ellent a csábításnak” hangjai vegyültek. A „baby-boom” nemzedékek életkörülményeiben a kényszereket és a lemondást kezdte felváltani a korlátlan szabadság élet-érzése. Az egyént mindenhonnan bombázó – korábban szigorúan fegyelmező - üzenetek özönébe egyre inkább az önkényeztetés és a „ne állj ellent a csábításnak” hangjai vegyültek. A gyerekszám lecsökkent és a gyermekek hasznos, de értéktelenből, haszontalan, de értékessé váltak, és elindult a narciszikussá nevelés, A gyerekszám lecsökkent és a gyermekek hasznos, de értéktelenből, haszontalan, de értékessé váltak, és elindult a narciszikussá nevelés, Egyre többen választották, hogy ők nem versenyeznek, csak nézik a versenyt, és csak álmodoznak a nagy sikerekről, Egyre többen választották, hogy ők nem versenyeznek, csak nézik a versenyt, és csak álmodoznak a nagy sikerekről,

37 A politika által szervezett kudarckerülők Erre a változásra illetve az ebben rejlő lehetőségekre a politika szerte a világon felfigyelt. Felfedezte, hogy a kudarcosok jól manipulálható szavazói réteget jelentenek. Erre a változásra illetve az ebben rejlő lehetőségekre a politika szerte a világon felfigyelt. Felfedezte, hogy a kudarcosok jól manipulálható szavazói réteget jelentenek. A politika-csinálók ráébredtek: bár a kudarcosok többnyire nem szavaznak, és nem is csatlakoznak mozgalmakhoz, de megfelelő üzenetekkel „megvásárolhatók”! A politika-csinálók ráébredtek: bár a kudarcosok többnyire nem szavaznak, és nem is csatlakoznak mozgalmakhoz, de megfelelő üzenetekkel „megvásárolhatók”! Aki helyzetük stabilizálását, identitásukat megerősítését, és vágyaik kielégítését ígéri, arra hajlandók lesznek szavazni. A politika tehát maga alkotott a kudarcosok széttagolt egyedeiből jellegzetes társadalmi csoportot. Aki helyzetük stabilizálását, identitásukat megerősítését, és vágyaik kielégítését ígéri, arra hajlandók lesznek szavazni. A politika tehát maga alkotott a kudarcosok széttagolt egyedeiből jellegzetes társadalmi csoportot. Ezzel egy különös szövetség köttetett a politikát formáló legfelső 1% és a kudarckerülő leszakadók között. Annak fejében, hogy a leszakadókat hozzásegítik áruhitelekhez, és helyzetüket stabilizálják, azok jóváhagyták a legfelső 1% növekvő részesedését a GDP „tortából”, és szabadjára engedték a politikusokat. Ezzel egy különös szövetség köttetett a politikát formáló legfelső 1% és a kudarckerülő leszakadók között. Annak fejében, hogy a leszakadókat hozzásegítik áruhitelekhez, és helyzetüket stabilizálják, azok jóváhagyták a legfelső 1% növekvő részesedését a GDP „tortából”, és szabadjára engedték a politikusokat.

38 A fiatal és az idős kudarckerülők egymásra találása A kudarckerülők rendre olyan politikusokat segítettek hatalomra, akik – a sikerkeresők rovására - szabad utat engednek a legfelső 1%-nak, ugyanakkor biztonságot és „szabad-vásárlás” ígértek a kudarckerülőknek. A kudarckerülők rendre olyan politikusokat segítettek hatalomra, akik – a sikerkeresők rovására - szabad utat engednek a legfelső 1%-nak, ugyanakkor biztonságot és „szabad-vásárlás” ígértek a kudarckerülőknek. A FICO szám evolúciója, és a subprime válság A FICO szám evolúciója, és a subprime válság Végül, a 21. században összekapcsolódott két – eredetileg viccesnek szánt - ám baljós üzenet: a fiatalok pólóját díszítő - „No school, no job, no problem” – jelszó, Végül, a 21. században összekapcsolódott két – eredetileg viccesnek szánt - ám baljós üzenet: a fiatalok pólóját díszítő - „No school, no job, no problem” – jelszó, Illetve felnőtt kudarcosok igényét kiszolgáló banki „NINJA” hitel-stratégia: „No income, no job, no questions asked” üzenete. Illetve felnőtt kudarcosok igényét kiszolgáló banki „NINJA” hitel-stratégia: „No income, no job, no questions asked” üzenete. Az idős és fiatal kudarckerülők egymásra találása azonban robbanásveszélyes helyzetet teremtett. Az idős és fiatal kudarckerülők egymásra találása azonban robbanásveszélyes helyzetet teremtett.

39 A kudarckerülőket felfedezik Közép-Európában A Kelet-Közép Európában zajló rendszerváltások során nagy szerephez jutnak a kudarckerülők. Most saját hazánkra összepontosítva: a politikusok jól ismerik átlag-magyart: A Kelet-Közép Európában zajló rendszerváltások során nagy szerephez jutnak a kudarckerülők. Most saját hazánkra összepontosítva: a politikusok jól ismerik átlag-magyart: Paternalista, aki az államtól várja a megoldásokat. Paternalista, aki az államtól várja a megoldásokat. Amorális család-központúság jellemző rá: csak a közvetlen családban bízik, és bizalmatlan az intézményekben. Amorális család-központúság jellemző rá: csak a közvetlen családban bízik, és bizalmatlan az intézményekben. Túlzónak látja az egyenlőtlenséget, miközben az nem kiugró, és nem fogadja el annak motiváló hatását. Túlzónak látja az egyenlőtlenséget, miközben az nem kiugró, és nem fogadja el annak motiváló hatását. Zavarja a korrupció, de önmagát felmenti, ha ezt teszi. Zavarja a korrupció, de önmagát felmenti, ha ezt teszi. Nem vállal szolidaritást másokkal, inkább egyéni menekülési utat keres. Nem vállal szolidaritást másokkal, inkább egyéni menekülési utat keres. Elutasítja a felelősséget, a kudarcaiért másokat okol. Elutasítja a felelősséget, a kudarcaiért másokat okol. Jobbnak, tehetségesebbnek, és erkölcsösebbnek tartja magát környezeténél, és ha nem sikerül valami, akkor összeesküvés áldozatának tekinti magát. Jobbnak, tehetségesebbnek, és erkölcsösebbnek tartja magát környezeténél, és ha nem sikerül valami, akkor összeesküvés áldozatának tekinti magát. Ez a viselkedési minta pedig eleve kiszolgáltatottá tesz az ígéreteknek és az önfelmentésnek. Ez a viselkedési minta pedig eleve kiszolgáltatottá tesz az ígéreteknek és az önfelmentésnek.

40 Egy szubjektív nézőpont A fiataloknak meg felelőtlenséget megengedő, kötöttségek nélküli, folyamatos bulit ígérő, egyetemi tanulmányt tesz lehetővé a diákhitel. A fiataloknak meg felelőtlenséget megengedő, kötöttségek nélküli, folyamatos bulit ígérő, egyetemi tanulmányt tesz lehetővé a diákhitel. Az egyetem: „szórakoztató iparág”, csak azzal törődni, ami érdekes. Majd minél később kilépni az életbe, lehetőleg nem sok munkával megélni, várakozni az „álom-állásra”, amely rendre nem bukkan fel, hamar visszautasítani, azt, ami nem tetszik, és kilépni, abbahagyni, majd végül, visszaköltözni a „mama-hotelbe”. Az egyetem: „szórakoztató iparág”, csak azzal törődni, ami érdekes. Majd minél később kilépni az életbe, lehetőleg nem sok munkával megélni, várakozni az „álom-állásra”, amely rendre nem bukkan fel, hamar visszautasítani, azt, ami nem tetszik, és kilépni, abbahagyni, majd végül, visszaköltözni a „mama-hotelbe”. A lényeg: nem felnőni, amíg nyugdíjba nem vonul, csak az nem látszik, hogy nyugdíját ki fogja fizetni. A lényeg: nem felnőni, amíg nyugdíjba nem vonul, csak az nem látszik, hogy nyugdíját ki fogja fizetni.

41 A kudarckerülők összeesküvése (2) Az elmúlt negyed század pedig arról szól, hogyan vásárolják meg – jobbról és ballról egyaránt - jelentős társadalmi réteg szavazatát. Az elmúlt negyed század pedig arról szól, hogyan vásárolják meg – jobbról és ballról egyaránt - jelentős társadalmi réteg szavazatát. A rendszerváltáskor ugyan mindenkinek a siker és a gazdagodás reményét kínálták. Ám csakhamar kiderült: önmagában az intézményi változás nem, hanem csak az általa kiváltott és jutalmazott sikerkereső viselkedés hoz eredményt. A rendszerváltáskor ugyan mindenkinek a siker és a gazdagodás reményét kínálták. Ám csakhamar kiderült: önmagában az intézményi változás nem, hanem csak az általa kiváltott és jutalmazott sikerkereső viselkedés hoz eredményt. Az emberek hamar ráébredtek a szomorú valóságra, és a politikusok elkezdték folyamatosan bombázni őket ígéreteikkel: a korengedményes nyugdíj, a 65 év felettiek ingyen utazása, a lakásépítési támogatás, a minimálbér-emelés, a „jóléti rendszerváltás”, a 13. havi nyugdíj, a svájci frank alapú hitel. Az emberek hamar ráébredtek a szomorú valóságra, és a politikusok elkezdték folyamatosan bombázni őket ígéreteikkel: a korengedményes nyugdíj, a 65 év felettiek ingyen utazása, a lakásépítési támogatás, a minimálbér-emelés, a „jóléti rendszerváltás”, a 13. havi nyugdíj, a svájci frank alapú hitel. Ennek az ígéret-özönnek a totálissá válását jelzi a rezsicsökkentés, de ebbe illeszkednek napjaink „korai-nyugdíj” ötletei. Ennek az ígéret-özönnek a totálissá válását jelzi a rezsicsökkentés, de ebbe illeszkednek napjaink „korai-nyugdíj” ötletei.

42 A hivatalos ideológia programozói szerepe A sikerkeresés vagy a kudarckerülés viselkedési modelljeinek rögzülését segíti a hatalmi elit, domináns üzeneteivel. Így vált az „amerikai álom” jelszava, és a „self-made man” vállalkozók könyvekben, és filmekben megörökített sztorijai meggyőző, és követésre méltó sikermodellé. A sikerkeresés vagy a kudarckerülés viselkedési modelljeinek rögzülését segíti a hatalmi elit, domináns üzeneteivel. Így vált az „amerikai álom” jelszava, és a „self-made man” vállalkozók könyvekben, és filmekben megörökített sztorijai meggyőző, és követésre méltó sikermodellé. Ám épp így épülhet az egyéni kudarckerülés mintájából leküzdhetetlen társadalmi akadály, ha ezt a politika a kívánatos társadalmi modell rangjára emeli. Márpedig a 20. század során, a magyar politikai elit – az alapvető fordulatok ellenére – a kudarckerülés meghökkentő stabilnak bizonyult üzeneteit szajkózta. Ám épp így épülhet az egyéni kudarckerülés mintájából leküzdhetetlen társadalmi akadály, ha ezt a politika a kívánatos társadalmi modell rangjára emeli. Márpedig a 20. század során, a magyar politikai elit – az alapvető fordulatok ellenére – a kudarckerülés meghökkentő stabilnak bizonyult üzeneteit szajkózta. Így volt ez már az 1. világháború előtt, ez erősödött fel Trianon után, vált végzetessé az 1940-es évek elején. Ám a kudarckerülő tartalom változatlanul tovább élt a szocializmus idején is, emlékezzünk az ismert kádári mondásra: „Mi magyarok szeretjük a lángost, de nem szeretjük a lángossütőt”. Így volt ez már az 1. világháború előtt, ez erősödött fel Trianon után, vált végzetessé az 1940-es évek elején. Ám a kudarckerülő tartalom változatlanul tovább élt a szocializmus idején is, emlékezzünk az ismert kádári mondásra: „Mi magyarok szeretjük a lángost, de nem szeretjük a lángossütőt”. A nemzethez fűződő kétféle viszony: kötődő és rajongó. A kötődő képes kritikus mérlegelésre, a rajongó úgy véli, mindenkor mindenben a saját csoportnak volt igaza, és ennek a megkérdőjelezése is árulás. A nemzethez fűződő kétféle viszony: kötődő és rajongó. A kötődő képes kritikus mérlegelésre, a rajongó úgy véli, mindenkor mindenben a saját csoportnak volt igaza, és ennek a megkérdőjelezése is árulás.

43 Végső tapasztalat A sikerkereső nem fél a kudarctól. Nem várja ugyan, de nem is menekül előle. Egyszerűen az élet természetes részének tekinti. A sikerkereső nem fél a kudarctól. Nem várja ugyan, de nem is menekül előle. Egyszerűen az élet természetes részének tekinti. Ebben az értelemben hivatkozott anyám arra, hogy „a kudarc jobb jellem-formáló, mint a siker”. A kudarcok tanulságainak levonásából születnek a sikerek. Ebben az értelemben hivatkozott anyám arra, hogy „a kudarc jobb jellem-formáló, mint a siker”. A kudarcok tanulságainak levonásából születnek a sikerek. Ezért nem igyekszik egy sikerkereső társadalom minden áron megóvni polgárait a kudarctól. Biztonsági hálót nyúlt, és esélyt, hogy az egyén, a család, a szervezet tanuljon belőle, azaz alkalmazkodni a környezethez, Ezért nem igyekszik egy sikerkereső társadalom minden áron megóvni polgárait a kudarctól. Biztonsági hálót nyúlt, és esélyt, hogy az egyén, a család, a szervezet tanuljon belőle, azaz alkalmazkodni a környezethez, Ezért nem lehet tanácsolható egy társadalomnak a kudarckerülő, bezárkózó és befelé forduló stratégia. Ezért fontos az egyént, a családot, a vállalatot és a társadalmat szembesíteni a környezet kihívásaival, Ez fogja készteti és kényszeríti, hogy változzon, alkalmazkodjon, és önmagát a világból nézze. Ezért nem lehet tanácsolható egy társadalomnak a kudarckerülő, bezárkózó és befelé forduló stratégia. Ezért fontos az egyént, a családot, a vállalatot és a társadalmat szembesíteni a környezet kihívásaival, Ez fogja készteti és kényszeríti, hogy változzon, alkalmazkodjon, és önmagát a világból nézze.

44 A kudarckerülés nemzeti stratégiája A 2010-es hatalomválást követően pedig a kudarckerülés újra a kívánatos társadalmi modell rangjára emelkedett. A reális önértékelés helyett - a 20. század hibás nyomvonalát követve – folyamatosan az önfelmentés és az önigazolás politikáját sulykolja a hivatalos ideológia. A 2010-es hatalomválást követően pedig a kudarckerülés újra a kívánatos társadalmi modell rangjára emelkedett. A reális önértékelés helyett - a 20. század hibás nyomvonalát követve – folyamatosan az önfelmentés és az önigazolás politikáját sulykolja a hivatalos ideológia. Az új elit meghökkentően narcisztikus nemzetképet hirdet: mi vagyunk a legjobbak, mi különlegesek és egyediek vagyunk. A kihíváskereső célmeghatározás helyett pedig a politika rendre, nyilvánvalóan megvalósíthatatlan célokat – teljes foglalkoztatást, 6-7 százalékos gazdasági növekedést – tűz célul, amelyek nem késztetik erőfeszítésre, de amikről a választók úgyis hamar elfelejtkeznek. Az új elit meghökkentően narcisztikus nemzetképet hirdet: mi vagyunk a legjobbak, mi különlegesek és egyediek vagyunk. A kihíváskereső célmeghatározás helyett pedig a politika rendre, nyilvánvalóan megvalósíthatatlan célokat – teljes foglalkoztatást, 6-7 százalékos gazdasági növekedést – tűz célul, amelyek nem késztetik erőfeszítésre, de amikről a választók úgyis hamar elfelejtkeznek.

45 A házasság alapértelmezett modellje A válások elterjedése nem-szándékolt következményre vezetett: alapvetően megváltozott a házasság intézménye. Egykor a jövendőbelit jobbára a család jelölte ki, vagy a „házasságközvetítő” szállította. A válások elterjedése nem-szándékolt következményre vezetett: alapvetően megváltozott a házasság intézménye. Egykor a jövendőbelit jobbára a család jelölte ki, vagy a „házasságközvetítő” szállította. A „boldogító igent” kevésbé a majdani házastársak érzelmei, mint inkább a családok érdekei vezérelték. Ritka kivétel volt, hogy a házasulók saját szívüket követték, ám az efféle „különös házasságok” – mivel saját közösségük kivetette őket - többnyire szomorúan végződtek. A „boldogító igent” kevésbé a majdani házastársak érzelmei, mint inkább a családok érdekei vezérelték. Ritka kivétel volt, hogy a házasulók saját szívüket követték, ám az efféle „különös házasságok” – mivel saját közösségük kivetette őket - többnyire szomorúan végződtek. Végül a válás nemcsak a leginkább „testhez álló” személy megtalálását tette lehetővé, hanem azt is, hogy az egyenrangú polgárok – az általános jogi kereteken belül – szabadon formálhassák személyes kapcsolataidat. Ez pedig kapcsolati formákat folyamatos bővülését eredményezte. Végül a válás nemcsak a leginkább „testhez álló” személy megtalálását tette lehetővé, hanem azt is, hogy az egyenrangú polgárok – az általános jogi kereteken belül – szabadon formálhassák személyes kapcsolataidat. Ez pedig kapcsolati formákat folyamatos bővülését eredményezte.

46 Az elfogadott kapcsolati formák spektruma Szingliség, Szingliség, Látogatói párkapcsolatok (LAT = living apart together) Látogatói párkapcsolatok (LAT = living apart together) Időleges együttélés, Időleges együttélés, Próbaházasság, Próbaházasság, Nyitott” házasság, Nyitott” házasság, „Hivatalos” házasság, „Hivatalos” házasság, Egyházi házasság, Egyházi házasság, Kötelezően újra-megerősítendő házasság Kötelezően újra-megerősítendő házasság Covenant marrieage (komoly elkötelezettség kinyilvánítása) Covenant marrieage (komoly elkötelezettség kinyilvánítása) Mindez, egyfelől változatossá, színessé, másfelől viszont áttekinthetetlenül zavarossá tették az emberi kapcsolatokat.

47 A kultúra és az értékek Minden kultúrában vannak a társadalmi életben való eligazodást és a viselkedést meghatározó utasítások. Ezek három meghatározó típusa: normák, szabályok, és értékek, Ezeket a társadalom minden tagjának meg kell tanulnia (és gyakorolnia kell), ahhoz, hogy a társadalom teljes-jogú tagjának fogadják el. Ezt a tanulási folyamatot enkulturációnak nevezik. 1. Normák: statisztikailag leggyakrabban előforduló viselkedési-minták, statisztikailag leggyakrabban előforduló viselkedési-minták, bizonyos csoporton, vagy bizonyos kontextuson belül az elvárt, vagy előírt viselkedési minták, amelyeket erkölcsileg értékelnek (milyen viselkedés a helyes, vagy helytelen) bizonyos csoporton, vagy bizonyos kontextuson belül az elvárt, vagy előírt viselkedési minták, amelyeket erkölcsileg értékelnek (milyen viselkedés a helyes, vagy helytelen) 2. Szabályok: viselkedési utasítások (parancsok és tilalmak), mit kell, és mit nem szabad tenni (de nem csak szociális, pl. közlekedési szabály) 3. Értékek: a szabályok és a normák mögötti okokat jelölik, miért éppen ez a viselkedés a helytálló, illetve miért helytelen egy adott viselkedés.

48 Az értékek sokfélesége Az értékek azokhoz a közösségekhez (társadalomhoz, szervezetekhez) tartoznak, amelyekbe az ember élete során tartozik, csatlakozik, vagy amelynek keretében éli az életét, Az értékek azokhoz a közösségekhez (társadalomhoz, szervezetekhez) tartoznak, amelyekbe az ember élete során tartozik, csatlakozik, vagy amelynek keretében éli az életét, Ezért minden ilyen érték bizonyos értelemben specifikus (szervezeti, közösségi) kultúrához kapcsolható, Ezért minden ilyen érték bizonyos értelemben specifikus (szervezeti, közösségi) kultúrához kapcsolható, Így az ember egyidejűleg sokféle kultúra csomópontjában létezik. Így az ember egyidejűleg sokféle kultúra csomópontjában létezik. Emellett a társadalom folyamatosan változik, és adott időben is egyidejűleg többféle, gyakran ellentmondó értékek léteznek Emellett a társadalom folyamatosan változik, és adott időben is egyidejűleg többféle, gyakran ellentmondó értékek léteznek Ebből egy strukturált, sok tényezőjű, és általában hierarchikusan szervezett érték-rendszer illetve (multi)kultúra-modell adódik. Ebből egy strukturált, sok tényezőjű, és általában hierarchikusan szervezett érték-rendszer illetve (multi)kultúra-modell adódik.

49 Az értékváltozás univerzális folyamatai A tradicionális értékek: Fogadd el ami van, ne törekedj többre, kijelölt helyed van a társadalomban (és ez így igazságos!), születéseddel eldől minden, követendő utadat, és viselkedésedet kijelöli vallásod, a nő és a gyermek szolgál, az alattvaló engedelmeskedik. MODERNIZÁCIÓ Modernizáció értékei: (B. Franklin életelvei, és Max Weber - protestáns etikája): Kemény munka, felhalmozás, vagyonszerzés, szabálykövetés, adófizetés, Istennek tetsző, ha adakozol a közösségednek. A nő társ, de csak meghallgattatik. Materiális értékek: (A 20. század értékei) A fogyasztás fontossága, és igénye, szerezz meg mindet, amit felkínál a piac, az vagy, amit birtokolsz, kevésbé gondolsz a túlvilágra, a család fontos, de belül egyenlőség van. POSZTMODERNIZÁCIÓ Posztmodern értékek (önmegvalósítás, önkifejezés, élet- minőség) Az „evilág” a fontos, minden embernek joga van a boldog életre, és joga van, azt olyan úton keresni, ahogy akarja. Senkinek semmi köze, hogyan élsz, és miként viselkedsz, de te sem írhatod elő másnak hogyan éljen.

50

51

52 Témák, még megírni A 21. század sajátos ellentmondása: a befutottak és a későn érkezők ellentmondása.. A 21. század sajátos ellentmondása: a befutottak és a későn érkezők ellentmondása.. A PISA teszt kiemelkedői és lemaradói, A PISA teszt kiemelkedői és lemaradói, USA kínai diákjai, (Ferguson hivatkozása) USA kínai diákjai, (Ferguson hivatkozása) A migránsok típusai (sikerkeresők, kudarckerülők és beletörődők) A migránsok típusai (sikerkeresők, kudarckerülők és beletörődők) A társadalmak újraszerveződése A társadalmak újraszerveződése Kisközösségek, kommúnák és chartered cities! Kisközösségek, kommúnák és chartered cities! A hálózati társadalom… A hálózati társadalom… A közösségek válása A közösségek válása Mit is jelent a sikerkereső és kudarckerülő társadalom – miként segíti ezt az elit a maga üzeneteivel, Mit is jelent a sikerkereső és kudarckerülő társadalom – miként segíti ezt az elit a maga üzeneteivel, Hogyan alakul ki a kudarckerülőkből társadalmi csoport, Hogyan alakul ki a kudarckerülőkből társadalmi csoport, Hogyan erősít erre rá a elit a kudarckerülő üzeneteivel, Hogyan erősít erre rá a elit a kudarckerülő üzeneteivel,

53 A papa tanácsa: „A sport megtanított becsületesen nyerni, és felemelt fővel veszíteni. Ezt a legtöbb, amit az életben megtanultam”. E. Hemingway A mama tanácsa: „A kudarc jobb jellemformáló, mint a siker”. Richard Burton