„A foglalkozás-egészségügyi szolgálat feladatai és kapcsolata a munkáltatóval” Dr. Tamás Edit cím: A cég emblémájának beillesztése:

Az előadások a következő témára: "„A foglalkozás-egészségügyi szolgálat feladatai és kapcsolata a munkáltatóval” Dr. Tamás Edit cím: A cég emblémájának beillesztése:"— Előadás másolata:

1 „A foglalkozás-egészségügyi szolgálat feladatai és kapcsolata a munkáltatóval” Dr. Tamás Edit Email cím: tamas.edit.dr@gmail.com A cég emblémájának beillesztése: Kattintson a Beszúrás menüre Válassza a Kép parancsot Határozza meg a cég emblémáját tartalmazó fájl helyét Kattintson az OK gombra Az embléma méretezése: Kattintson az embléma területére. Az embléma a körülötte megjelenő négyzetek segítségével méretezhető Ezeknek a mozgatása húzással lehetséges. Ha az alakzat méretezése közben a SHIFT billentyűt lenyomva tartja, az alakzat oldalainak aránya nem változik meg.

2 1993. Évi XCIII. törvény 58.§(1) 27/1995 NM. rendelet Foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nyújtására a foglalkozás-egészségügyi szolgálat jogosult. - foglalkozás-egészségügy alapszolgálat - foglalkozás-egészségügyi szakellátás - foglalkozás-egészségügyi központ

3 A foglalkozás-egészségügyi szolgálat: Elsősorban preventív szolgálat Primer prevenció: Alkalmazása elsősorban a munkáltató feladata, de szakértőként a megoldásban a foglalkozás- egészségügyi szolgálat segíti Eredményessége a munkakörülmények analizálásával, kockázatbecsléssel, környezeti és biológiai monitorozással ellenőrizhető

4 Szekunder prevenció: Kizárólag foglalkozás-egészségügyi feladat, legfontosabb módszere az orvosi szűrővizsgálat (foglalkozási megbetegedések korai felismerése érdekében). Tercier prevenció: Gondozás, rehabilitáció, a foglalkoztathatóság szempontjából fontos, kizárólag a foglalkozás- egészségügyi orvosi feladata.

5 A foglalkozás-egészségügyi szolgálat: - Feladata: - a munkahelyi megterhelés (fizikai, szellemi, lelki) és igénybevétel, a munkakörnyezeti kóroki tényezők (fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális, ergonómiai,… baleseti lehetőségek) felkutatása, folyamatos ellenőrzése; - javaslatot tesz a fentiek egészséget nem károsító szinten tartásának módszereire - a munka adaptálása a munkavállalók képességeihez testi, szellemi és lelki egészségi állapotuknak megfelelően - a munkavállalók egészségének ellenőrzése munkájukkal kapcsolatban;

6 Alapszolgálat feladatai: - Munkaköri alkalmassági vizsgálat (sz.e. kiegészítő vizsgálatok kérése) - Foglalkozási megbetegedések, fokozott expozíciós esetek bejelentése, kivizsgálása - Munkakörülmények, munkavégzés egészségkárosító hatásainak írásban dokumentált vizsgálata - Egyéni védőeszközökkel kapcsolatos tanácsadás - Külön jogszabályban előírtak szerint a munkahelyek kémiai biztonságát érintő feladatokat végzi (felvilágosítás-BA 4-8-11-16 pont; munkahigiéniai előírások, EVE, BM) - Munkavállalók munkakörülményeivel kapcsolatos, egészséget, biztonságot érintő kérdésekkel összefüggő felvilágosítás

7 - külön jogszabályban előírtak szerint a munkakörhöz kötött védőoltásokkal kapcsolatos feladatok - a krónikus megbetegedésben szenvedő munkavállalók megelőző gondozása (Nem vényírást jelent!) - külön jogszabályban meghatározottak szerint a 2. alkalmassági csoportba tartozó közúti járművezetők egészségi alkalmassági vizsgálatát - a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló jogszabályban meghatározott esetekben a foglalkoztathatóság szakvéleményezése (tanulók) - Álláskeresők beiskolázás előtti és munkaközvetítés előkészítése keretében történő, valamint közfoglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállalók beiskolázás előtti szakmai alkalmassági vizsgálata

8 A szolgálat közreműködik: a) az Mvt. 58. §-ában felsorolt munkáltatói feladatok ellátásában, különösen aa) a munkahelyi veszélyforrások feltárásában, ab) munka-egészségügyi, -fiziológiai, -ergonómiai, - higiénés feladatok megoldásában, ac) a munkahelyi elsősegélynyújtás tárgyi, személyi és szervezési feltételeinek biztosításában, a sürgős orvosi ellátás megszervezésében, az elsősegélynyújtók szakmai felkészítésének szervezésében; b) a foglalkozási rehabilitációban (munka igazítása a dolgozó terhelhetőségéhez)

9 c) a munkáltató katasztrófamegelőző, -elhárító, -felszámoló és az előidézett károsodások rehabilitációs tervének kidolgozásában d) orvosi vizsgálatra utalás rendjének, egyéni védőeszköz juttatás rendjének, sérülékeny csoportba tartozók számára tiltást igénylő megterhelések jegyzékének elkészítésében

10 A foglalkozás-egészségügyi szakellátás feladatai a székhelye szerinti megyében (fővárosban): - a munkaköri alkalmasság másodfokon történő elbírálására; - a kézilőfegyverek, lőszerek, gáz- és riasztófegyverek megszerzésével és tartásával kapcsolatos egészségi alkalmasság másodfokon történő elbírálása; - álláskeresők beiskolázás előtti és munkaközvetítés előkészítése keretében történő szakmai alkalmassági vizsgálata - szakellátás nyújtása foglalkozási megbetegedéssel, vagy annak gyanújával beutaltak számára; - a szakképzést folytató intézmények tanulóinak és a felsőoktatási intézmények hallgatóinak külön jogszabály szerinti szakmai alkalmassági vizsgálata;

11 - munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló jogszabályban meghatározott foglalkoztathatóságának szakvéleményezése - az egyéni és társas egészségügyi vállalkozók egészségügyi tevékenységre való alkalmasságának külön jogszabályban előírtak szerint történő elbírálása

12 A foglalkozás-egészségügyi központ: A foglalkozás-egészségügyi szolgálat multidisciplináris jellegét megjelenítő szervezeti forma. A központ személyzetének összetételét az ellátandó feladatok természete határozza meg. A foglalkozás-egészségügyi alapszolgálat személyzete mellett elsősorban - munkahigiénikus, - munkapszichológus - toxikológus - ergonómiai szakember (mérnök, pszichológus, e területre specializálódott szakorvos) foglalkoztatása lehet indokolt - munkabiztonsági szakember

13 Orvosi vizsgálatra utalás rendje Előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálat minden munkavállalóra kötelező: - munkavégzés megkezdése előtt a munkáltató által megjelölt munkakörre - munkakör, munkahely munkakörülmények megváltoztatása előtt - kéthetes időtartamot meghaladó külföldi munkavégzés esetén kiutazás előtt - Az étel, ital előállításával, felszolgálásával, eladásával foglalkozó személyeknek, valamint az egyéb járványügyi szempontból kiemelt jelentőségű munkaterületen folytatott tevékenység esetén az alkalmassági vizsgálat elvégzésekor a dolgozónak érvényes tüdőszűrő lelettel kell rendelkeznie. A vizsgálat alkalmával ki kell tölteni az „Eü.- nyilatkozat és vizsgálati adatok” c. könyvet, amelyet a munkavállaló hoz magával az orvosi vizsgálatra és a munkáltató biztosítja a dolgozó számára.

14 Időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat: Kötelező 1 évenként a fiatalkorúak és a nyugdíj korhatárt betöltött személyeknél, fokozott pszichés terhelésnek és pszicho- szociális kóroki tényezőknek kitett dolgozók esetében valamennyi munkakörben A 33/ 1998. NM. rendelet 3. számú melléklete szerinti fizikai, kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók esetében a vizsgálat gyakoriságát a mellékletben meghatározottak szerint írjuk elő. A 33/ 1998. NM. rendelet 4. számú melléklete szerinti fokozottan balesetveszéllyel járó munkakörökben tevékenykedő munkavállalóknál az időszakos alkalmasság gyakorisága: 40 év alatt 3 évente 40-50 év között 2 évente 50 év felett 1 évente A 33/ 1998. NM. rendelet 5. számú melléklete szerint pszichés terhelésnek kitett munkakörben fokozott időszakos alkalmasságának gyakorisága 1 év

15 Amennyiben az alkalmasságot elbíráló orvos szakmailag indokoltnak tartja (pl. gondozott betegség, pszichés terheléssel járó munkatevékenység miatt) az alkalmasságot rövidebb időintervallumra is megállapíthatja! Ha egy munkavállalóra többféle időintervallum is érvényes lehet, mindig a legrövidebb időt vesszük figyelembe!

16 Soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálat: Kötelező: -ha a dolgozó egészségi állapotában olyan változás következett be, mely feltehetően alkalmatlanná teszi az adott munkakör biztonságos, egészséget nem veszélyeztető ellátására -egészségügyi nyilatkozatra kötelezett munkavállaló (a nyilatkozatban felsorolt esetekben) -foglalkozási megbetegedés, fokozott expozíció, eszméletvesztéssel járó, vagy ismétlődő munkabaleset előfordulását követően -ha a munkavégzés 6 hónapot meghaladóan szünetel -30 napos keresőképtelenséget követően, munkába állás előtt (biológiai kóroki tényezővel exponáltak esetén 10 napos keresőképtelenséget követően)

17 A soron kívüli alkalmassági vizsgálatot kezdeményezheti: Foglalkozás-egészségügyi orvos Iskolaorvos Háziorvos, vagy bármely kezelőorvos Kormányhivatalok munkavédelmi felügyelőségének felügyelője Munkáltató, szakképző intézmény Munkaügyi központ Munkavállaló, tanuló, hallgató

18 Záró munkaköri orvosi vizsgálat: foglalkozási megbetegedések felderítése, jogtalan Célja: A foglalkozási megbetegedések felderítése, jogtalan követelések megelőzése érdekében. követelések megelőzése érdekében. A dolgozó egészségi állapotnak rögzítéséhez A dolgozó egészségi állapotnak rögzítéséhez szükséges, a tevékenység befejezésekor, vagy a szükséges, a tevékenység befejezésekor, vagy a munkaviszony megszűnésekor : munkaviszony megszűnésekor : - Külön jogszabályban szereplő emberi rákkeltő hatású anyagok 10 éves, - Benzol ill. ionizáló sugárzás 4 éves expozícióját követően a tevékenység, ill. munkaviszony megszűnésekor - Idült foglalkozási megbetegedést okozó munkavégzés, munkakörnyezet megszűnésekor, ill. ha korkedvezményre jogosító munkakörben legalább 4 évet dolgozott. - Külföldi munkavégzés esetén, ha a dolgozó véglegesen visszatért.

19 Az orvosi vizsgálatra küldés a „Beutalás munkaköri orvosi vizsgálatra” elnevezésű pontosan kitöltött, cégszerűen aláírt és lepecsételt, a 3510-217 r. sz. nyomtatvánnyal történik. Időszakos vizsgálatnál a nyomtatvány hátoldala kerül kitöltésre. Munkavállaló csak alkalmas minősítéssel foglalkoztatható, az igazoláson megállapított feltétellel, az ott jelzett időpontig! Ha járványügyi érdekből kiemelt munkakörben dolgozó nem rendelkezik adott munkahelyen érvényes egészségi kiskönyvvel a munkát nem veheti fel. Az a munkavállaló, aki a számára előírt orvosi vizsgálaton nem vett részt, vagy azon „nem alkalmas” minősítést kapott, az adott munkakörben nem foglalkoztatható! Az „ideiglenesen nem alkalmas” minősítés esetén a munkavállalót az ott megadott időpontban ismételt alkalmassági vizsgálatra kell küldeni. A munkáltató által kijelölt személy az orvosi alkalmassági vizsgálatok érvényességi idejéről köteles nyilvántartást vezetni és a dolgozókat orvosi vizsgálatra küldeni.

20 Az alkalmasságot elbíráló orvos a véleményét az „Elsőfokú munkaköri alkalmassági vélemény” elnevezésű nyomtatványon adja meg. Ezt a munkavállaló iratai között a munkáltató őrzi meg (5 éven át). Az időszakos vizsgálatot munkaidőben kell elvégezni, erre az időre a munkavállalót átlagkereset illeti meg. Ha a munkavállaló, vagy a munkáltató az I. fokú orvosi munkaalkalmassági véleménnyel nem ért egyet 15 napon belül a „Beutalás másodfokú munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatra” elnevezésű nyomtatványon kérheti a munkaköri alkalmasság II. fokon történő orvosi véleményezését az I. fokon eljáró foglalkozás-egészségügyi szolgálattól. A munkaviszony megszűnésekor a munkáltató köteles a munkavállalót a munkaköri alkalmasságot I. fokon véleményező szervhez irányítani, munkaegészégügyi törzslap kivonatának átvétele céljából.

21 A vizsgálathoz az alábbi dokumentumok szükségesek: Beutaló a munkáltató részéről (előzetes, időszakos, soron kívüli és záró vizsgálat esetén is) részletes kitöltéssel (kockázatbecslésnek megfelelő hitelességgel), aláírva, lepecsételve. TAJ - kártya, személyi igazolvány, előző munkahely üzemorvosától törzslapkivonat. Régebbi orvosi dokumentumok értelem szerint: zárójelentés, kivizsgálási leletek, gondozott betegségnél 1 éven belüli gondozási leletek, (oltási könyv, érvényes igazolás tbc mentességről, érvényes Lues serológiai vizsgálat eredménye, ha a munkakör betöltéséhez szükséges - 33/1998 NM. rendelet 1 sz. melléklet értelmében!) Amennyiben a fentiek nem állnak rendelkezésre nem áll módunkban a dolgozók munkaegészségügyi alkalmasságáról szakvéleményt adni.

22 Kiegészítő vizsgálatok szükségességét kockázatbecsléstől függően, ill. jogszabályi előírások alapján állapítjuk meg, melynek költsége a munkáltatót terheli!

23 Foglalkozási megbetegedések megelőzése 1. Kerüld el a kockázatot! 2. Ha nem tudod elkerülni BECSÜLD MEG! 3. A keletkezés forrásánál szüntesd meg! 4. Használd a legújabb technikát! 5. Előnyben a kollektív védelem! 6. Megfelelő védőeszközt válassz! 7. Válassz olyan munkamódszert, mely kiküszöböli a kockázatot!

24 Kockázatelemzés Tevékenység megkezdése előtt Szükség esetén soron kívül Egyébként 3 évente  Hogy semmi nem maradjon ki készítsünk tételes, alapos felsorolást az összes lehetséges kockázatról.  Nincs azonos munkahely – mindegyik a maga nemében egyedi.  Fontos, hogy ne a sablonosan kezeljük a tényeket  Fontos, hogy a helyszínen(!) vegyük fel az adatokat. Csoport tevékenység Munkavédelmi képviselő Foglalkozás-egészségügyi szolgálat Munkáltató, vagy képviselője Sz. e. egyéb szakértő

25 Kockázatelemzés szakaszai: 1. Kockázatbecslés Kockázatbecslés szakaszai: 1. - veszély azonosítás 2. A. - veszély jellemzés (Fizikai, Kémiai, határértékek: kvantifikálás kötelező, tartalmaznia kell a dózis választ: dózis nagysága – káros hatások gyakoriságának és súlyosságának mértéke közötti viszony meghatározást) 2. B. - expozícióbecslés / mérés (expozíció mennyiségi – minőségi értékelése) 3. - kockázat minőségi és mennyiségi jellemzése (káros hatások előfordulási valószínűségének megállapítása) Az expozíció sok esetben nem mérhető, nem számszerűsíthető 2. Kockázatkezelés (dönteni kell a tennivalókról, Intézkedések: h iányosságok megszüntetése, pótlása, előírások betartása, betartatás; határidővel, felelős megnevezésével; intézkedések végrehajtásának ellenőrzése ) 3. Kockázat - kommunikáció, kockázatközlés Belső: vezetés dolgozókMunkavédelmi oktatás Írásos anyag - faliújság Egészségnevelés Külső: - Hatóságok - Lakossági tájékoztatás – média, szóróanyag Intézkedések hatékonyságának kontrollja

26 1993 évi XCIII. törvény a munkavédelemről 1§.„A szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munkaegészségügyi követelmények, továbbá e törvény céljának megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások rendszere, valamint mindezek végrehajtása. A munkaegészségügy a munkahigiéne és a foglalkozás-egészségügy szakterületeit foglalja magában.”

27 Munkavédelem Szervezett munkavégzésre vonatkozó, biztonsági és egészségügyi követelmények, előírások rendszere / \ Munkabiztonság Munkaegészségügy │ Kizárja a veszélyek termelési / \ tényezők érvényesülését, Foglalkozás-egészségügy Munkahigiénia intézkedések, eszközök │ │ rendszere, mely megakadályozza Megterhelés, igénybevétel Munkakörnyezetből származó az ártalmas tényezők hatását. vizsgálata, befolyásolása, egészségkárosító veszélyek Műszaki, biztonsági követel- egészségi alkalmasság és kockázatok felismerése, mények céljaa balesetmegelőzés. megállapítása, ellenőrzése, kezelése, megelőzése. egészségmegőrzés, foglalkozási megbetegedések megelőzése.

28 1993 évi XCIII. törvény a munkavédelemről „Magyarország területén minden munkát végzőnek joga van a biztonságos és egészséges munkafeltételekhez.”

29 1993 évi XCIII. törvény a munkavédelemről 2.§ (2) A munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósulásáért. A munkáltató a feladatok teljesítésével összefüggésben keletkező költségeket és egyéb terheket nem háríthatja a munkavállalóra!

30 1993 évi XCIII. törvény a munkavédelemről 21.§ (3) Munkavédelmi üzembe helyezés feltétele a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat. Célja az egészséget nem veszélyeztető biztonságos munkavégzéshez szükséges tárgyi, személyi, szervezési munkakörnyezeti feltételeket teljesíti –e a munkáltató. Elvégzése indokolt esetben a veszélyeztetés jellegétől függően munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül!

31 1993 évi XCIII. törvény a munkavédelemről 23.§ (2) A munkahelyet, az egyéni védőeszközt, munkaeszközt, technológiát a munkáltatónak soron kívül ellenőriznie kell. Elvégzése indokolt esetben a veszélyeztetés jellegétől függően munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül!

32 1993 évi XCIII. törvény a munkavédelemről 46.§ Biztosítani kell az elsősegélynyújtás tárgyi és személyi feltételeit. 49.§(1) A munkavállaló csak olyan munkára alkalmazható, amelynek, ellátásához élettani adottságaival rendelkezik, fiatalkorú egészséges fejlődését károsan nem befolyásolja, magzatára és mások testi épségére veszélyt nem jelent. 56.§ EVE juttatás belső rendjét a munkáltató írásban határozza meg. E feladat ellátása munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül

33 1993 évi XCIII. törvény a munkavédelemről 58.§(3) A munkáltató köteles valamennyi információt megadni, és szükséges tárgyi, szervezési feltételeket biztosítani. 58.§(4) A munkáltató a foglalkozás-egészségügyi szolgálatnál dolgozóknak utasítást nem adhat.

34 Foglalkozás-egészségügyi szolgálat egyéb feladatai: Rehabilitáció !?? (Alkalmasság feltételekkel) Egészségnevelés: Nem dohányzó + azbeszt expozíció = kockázat 1 Dohányzás = kockázat 11 Dohányzás + azbeszt expozíció = kockázat 50 Torna: ér, gerinc, nyak, szem Diétás tanácsadás Munkahelyi étkezés, tisztálkodás, öltözőhasználat, életmóddal kapcsolatos tanácsadás

35 Esetismertetés Jogtalan követelések megelőzése (záróvizsgálat, törzslapkivonat) Foglalkozási megbetegedések megelőzése, dolgozók folyamatos gondozása, kivizsgálása Munkahigiénés ellenőrzés Vizsgálat időtartama

36 Pszichés terhelés vizsgálata 1. A stressz szint az egészséget nem veszélyezteti 2. A stressz szint megemelkedett. Kikapcsolódás, lazítás szükséges 3. A stressz szint magas, kóros tünetek kialakulása várható. Depresszió-gyanú! Lássa pszichológus! 4. A stressz szint nagyon magas! Lássa pszichológus!

37 Köszönöm a megtisztelő figyelmet!