Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Igazságügyi Szervezet és Igazgatás dr. Molnár Tamás Közjegyzőhelyettes Ingatlanforgalmi szakjogász PhD hallgató – DE-ÁJK Marton Géza Doktori Iskola

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Igazságügyi Szervezet és Igazgatás dr. Molnár Tamás Közjegyzőhelyettes Ingatlanforgalmi szakjogász PhD hallgató – DE-ÁJK Marton Géza Doktori Iskola"— Előadás másolata:

1 Igazságügyi Szervezet és Igazgatás dr. Molnár Tamás Közjegyzőhelyettes Ingatlanforgalmi szakjogász PhD hallgató – DE-ÁJK Marton Géza Doktori Iskola A közjegyzői szervezet és tevékenységek április 01. Ⓒ

2 Alapvetések Hatalommegosztás elve: törvényhozó-végrehajtói- igazságszolgáltatási hatalom A bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el. (Alaptörvény 25. cikk (1) bekezdés), de nem kizárólagos! Más szervek is végezhetnek ilyen tev-et Az igazságszolgáltatási szervezet felépítése (bíróság-ügyészség-közjegyző?-önálló bírósági végrehajtó) A közjegyző része az állami igazságszolgáltatásnak? 944/B/1994. AB határozat: „A közjegyzői tevékenység az állam igazságszolgáltató tevékenységének részét képezi.” A közjegyzőség célja: a jogviták megelőzése pártatlan jogszolgáltatással Mottó: „Jog, vita nélkül” 2

3 Történeti kitekintés 700 éves múlt Közjegyzőség születésnapja: november 27. Polgári közjegyzőség létrejötte:1875. Állami közjegyzőség időszaka: Polgári közjegyzőség visszaállítása

4 A közjegyző jogállása I. „Kicsoda” a közjegyző? - Jogász: 330 közjegyző (angolszász- kontinentális jogrendszer) - Hatóság és Hivatal: közjegyzői iroda - Egyéni vállalkozó: tevékenysége után adózik - Hivatalos személy: Büntető törvénykönyv 459. § (1) bek. 11. – bűncselekmény súlyosabb minősítése! Ki lehet közjegyző? -magyar állampolgár, -az országgyűlési képviselők választásán választható -egyetemi jogi végzettséggel rendelkezik, -a jogi szakvizsgát letette, -legalább 3 évi közjegyzőhelyettesi gyakorlatot igazol (vagy bírói-ügyészi-ügyvédi-jogtanácsosi) -nem áll gondnokság hatálya alatt. 4

5 A közjegyző jogállása II. közjegyző – bíró – ügyvéd összehasonlítása különbségek: kinevezés-megbízás, díj-illetmény, magán- állami tevékenység, pártatlanság, közös jellemzők: jogi tevékenység - jogalkalmazók közjegyző „kétarcúsága”: de inkább bírói szerep! 5

6 A közjegyző jogállása III. 1. Közhitelesség: az állam közhitelességgel ruházza fel a közjegyzőket, hogy ennek segítségével pártatlan jogszolgáltatást nyújtsanak. Közhitelesség = valódiság vélelme, meg lehet bízni a közokirat, közhiteles nyilvántartás tartalmában, ellenkező bizonyításig igaznak kell őket tekinteni! Pl.: Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása 2. A közjegyző eljárási kötelezettsége: Pozitív megközelítés: illetékességi területén kötelező eljárnia, helyszínen is! Negatív megközelítés: illetékességi területén kívül nem járhat el 6

7 A közjegyző jogállása IV. 3. Függetlenség: a közjegyző eljárása során csak a törvénynek van alávetve és nem utasítható, beleegyezése nélkül nem helyezhető át. Függetlenség biztosítéka: eljárásaiért járó ellenérték, díj, melyet miniszteri rendelet határozza meg Más kereső tevékenység tilalma Kivételek: tudományos, művészeti, irodalmi, oktatói, műszaki alkotó, sporttevékenység, mediátori, választottbírói tevékenység 7

8 A közjegyző jogállása V. 4. Pártatlanság: a közjegyző eljárása során egyik felet sem képviseli, pártatlan jogszolgáltató (kivételek – adásvételi szerződés) 5. A közjegyző felelőssége: a Polgári törvénykönyv szabályai szerint (Ptk. 6:549 § (2) bekezdés) korlátlan, azaz teljes vagyonával felel a tevékenysége körében okozott károkért. (korlátlan felelősség elve) Pl: rossz, hibás végrendelet 8

9 A közjegyző díja 14/1991. (XI. 26.) IM rendelet a közjegyzői díjszabásról Állami költségvetési terhet nem jelen, viszont adóbevétel! A közjegyzői munkadíj nem tekinthető a szolgáltatás árának! Nem ár, mert nem megegyezés eredménye, hanem jogszabály határozza meg Valamennyi közjegyzőnél azonos díj (Sopron – Debrecen) Minimális eltérések lehetnek, ügyérték szerinti vagy „óradíjas” EU-n belül eltérő díjrendszer: Németország: teljesen kötött, Románia: minimális díj, Ausztria: maximális díj, Hollandia esete: versenytorzító hatást eredményezett a kötött díjazás megszüntetése Négy elemből tevődik össze: munkadíj, költségátalány, hiteles kiadmányok díja, készkiadás (postaköltség) 9

10 A közjegyzők „utánpótlása” A közjegyzői kar utánpótlását a közjegyzőjelöltek és a közjegyzőhelyettesek biztosítják. (Kjtv. 25. § (1) bek.) A közjegyzőjelölt és a közjegyzőhelyettes a közjegyzővel áll munkaviszonyban. Területi kamarai névjegyzék Közjegyzőjelölt: jogász végzettség, nincs önálló aláírási joga! Közjegyzőhelyettes:jogász végzettség + 3 év joggyakorlat + jogi szakvizsga, önállóan végezhet közjegyzői tevékenységet, önálló aláírási jogosultság! 10

11 A közjegyzőség szervezete I. Régen: collegiumokba tömörültek : 10 területi közjegyzői kamara, nem volt országos 1992 után: kétszintű modell: országos kamara - területi kamarák, demokratikus felépítés 5 regionális kamara (Budapest-Pécs-Győr-Miskolc-Szeged) Területi kamara felépítés: tagjai, elnökség, közgyűlés (költségvetés, kamarai munkaterv, választás lebonyolítása) Területi kamara elnökségének feladata: kamarai ülés összehívása, közjegyzők, közjegyzőhelyettesek, közjegyzőjelöltek fegyelmi felügyelete, panaszügyek, elfogultság intézése, kamarai hozzájárulás beszedése 11

12 A közjegyzőség szervezete II. Magyar Országos Közjegyzői Kamara: választmány: területi kamarákból 4 kjő + 1 kjőhelyettes, max 30 fős testület Választmány feladata: iránymutatások, kötelező erővel Elnökség: 12 tagú „csúcs-szerv”, 1 elnök, 2 elnökhelyettes, pénztáros, stb Elnökség feladata: jogszabályok kezdeményezése, éves költségvetés, közjegyzőség képviselete külföldön és belföldön, szakmai oktatások szervezése Szakbizottságok: jogi, etika, oktatási, kulturális, stb 12

13 A közjegyzők felügyelete A közjegyzők ügyvitelének, hivatali működésének, magatartásának ellenőrzése: területi kamara elnökségének hatásköre! 1 éves – 4 éves irodavizsgálat Célvizsgálat: panaszügy esetén 2 közjegyző jár el: betekintés bármilyen ügybe Írásbeli figyelmeztetés – fegyelmi vétség 13

14 A közjegyző fegyelmi felelőssége I. Alapja: a jogszabályok, MOKK iránymutatások betartása A normákat vétkesen megszegő közjegyzővel szemben fegyelmi eljárás kell indítani A közjegyző eljárásának törvényességét a közjegyző székhelye szerint illetékes törvényszék elnöke felügyeli Lefolytatása: fegyelmi bíróság feladata Fegyelmi bíróság: kétfokú eljárás, Elsőfok: fegyelmi tanács, az illetékes terület közjegyzői kamara székhelye szerinti Törvényszéken működik Másodfok: fegyelmi bíróság a Kúrián Tagjaik: közjegyzők és bírók Határozatot hoznak 14

15 A közjegyző fegyelmi felelőssége II. Fegyelmi büntetések: (Kjtv 72 § 1. bek.) a) figyelmeztetés, b) írásbeli megrovás, c) a kamarai tisztségtől való megfosztás, d) pénzbírság: kjő: 2 millió Ft, helyettes-jelölt: 500 ezer Ft e) határozott időre szóló hivatalból való felfüggesztés, f) hivatalvesztés 15

16 A közjegyzői eljárások közös jellemzői A közjegyző nem járhat el magánmegbízás alapján, eljárási felhatalmazása a kinevezéséből ered Hatósági jellegű tevékenység Nemperes eljárások: egyszerűsített, gyors, költséghatékony A közjegyző eljárása - mint polgári nemperes eljárás - a bíróság eljárásával azonos hatályú (Kjnptv. 1 § (2) bekezdés) Határozatot hoz, mely a járásbíróság végzésével azonos hatályú (fellebbezés mutatja!) 16

17 A közjegyzői eljárások felsorolása Hagyatéki eljárás Előzetes bizonyítás Igazságügyi szakértő kirendelése: nádarató gép Értékpapírok és más okiratok semmissé nyilvánítása: kályha! Élettársi nyilatkozatok nyilvántartása: nincs öröklés jogi hatása! „belső meggyőződés”! Fizetési meghagyásos eljárás Európai fizetési meghagyás Végrehajtás elrendelése Hitelbiztosítéki nyilvántartás Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Országos Nyilvántartása Végrendeletek Országos Nyilvántartása: készítés után bejegyzés (helyszín – 2 ügyleti tanús) Okirat-szerkesztés: ügyleti okiratok, tanúsító okiratok (sorsolás) Cégeljárás: cégalapítás, cégmódosítás Közjegyzői Letét, váltóóvás 17

18 Hagyatéki eljárás I. Régen: örökösödési eljárás – bírósági hatáskör Jogszabályi háttér: a hagyatéki eljárásról szóló évi XXXVIII. Törvény, a Polgári Perrendtartásról szóló évi III. törvény Az örökléssel kapcsolatos kérdések tisztázását és rendezését szolgáló nemperes eljárás, amely inkább perhez hasonló! (pl: tárgyalás) Jelentősége: 1.ipso iure öröklési rendszer miatt lehetőséget biztosít az örökléssel kapcsolatos kérdések rendezésére (pl: egyezség kötése) 2. garanciális szerep: közhiteles nyilvántartások, állami bevétel biztosítása (öröklési illeték) Célja: a hagyaték átadásáról való döntés, permegelőző, perelhárító szerep! A hagyaték átadás az öröklést „csak” tanúsítja, nincs öröklési jogot keletkeztető hatály! (deklaratív és nem konstitutív) 18

19 Hagyatéki eljárás II. Kétlépcsős eljárás: 1. Jegyzői szakasz: közigazgatási eljárás – leltárelőadó (Igazgatási ügyintézők!) elkészíti a leltárt – fontos eljárás! 2.Közjegyzői szakasz: a közjegyző megállapítja a tényállást, felmerülő jogi kérdések tisztázása: a hagyaték állaga, az örökösök személye, az öröklés jogcíme 19

20 Hagyatéki eljárás III. Hogyan indul a hagyatéki eljárás? 1. Haláleset bejelentése: halottkém jelentése a jegyzőnek: halottvizsgálati bizonyítvány 2.Leltározás: A jegyző illetékessége: az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye (Hetv. 4. § 1 bek. a. pont) A jegyző bejelentéstől számított 8 napon belül megindítja a leltározást és 30 napon belül elkészíti a leltárt. A leltározás időpontjáról értesítés („idézés”) nyomtatvány kitöltése: - vagyontárgyak összeírása, értékük meghatározása (AÉB) - nem jelenti minden egyes vagyontárgy összeírását, ,- Ft feletti! - leendő örökösökre vonatkozó személyi adatok, van-e végrendelete? Közigazgatási eljárás és polgári nemperes eljárás szabályai együttesen érvényesülnek 20

21 Hagyatéki eljárás IV. 3. Biztosítási intézkedés: a hagyatéki vagyontárgyak veszélyeztetése esetén azok megóvására irányul pl: lopás ellen, romlandó dolgok, állatállomány Jegyző és a közjegyző is elrendelheti 21

22 Hagyatéki eljárás V. 2. A közjegyzői szak Közjegyző illetékessége: (Hetv. 4 § (1) bekezdés) a) az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye, b) az örökhagyó utolsó belföldi tartózkodási helye, c) örökhagyó belföldi elhalálozásának helye, d) a hagyatéki vagyon fekvésének helye, Leltár beérkezését követően: hagyatéki ügy megvizsgálása (végrendelet beszerzése, megkeresések) – tárgyalás előkészítése 22

23 Hagyatéki eljárás VI. – A hagyatéki tárgyalás Leltár megérkezését követően legkésőbb 2 hónapon belül megtartható legyen. (Per: 4 hónap) A közjegyző hivatalos helyiségében, de helyszínen is lehet! Idézés: határnap, tájékoztatási kötelezettség (5 oldal) 23

24 Hagyatéki eljárás VII. – A hagyatéki tárgyalás menete Hagyatéki tárgyalás érzelmi oldala: hozzátartozó elvesztése, családi konfliktusok, „sebek” felszakítása Hagyatéki tárgyalás gazdasági oldala: vagyontárgyak-pénz megszerzése A közjegyző megnyitja a tárgyalást, megállapítja, hogy a felek megjelentek- e, szabályszerű volt-e az idézés (TEK) (bv intézet - fogvatartott) Tárgyalási etikett megtartása – rendfenntartás, „csak akkor beszélhet, ha felszólítják” – pénzbírság! A tárgyalás nyilvános, bárki részt vehet! (Svéd állampolgárok) – zárt tárgyalás elrendelésére van lehetőség Jegyzőkönyvvezetés kötelező: hangfelvétel vagy „diktálás”. A közjegyző először a hagyatéki leltárt ismerteti, szükség esetén azt kijavítja, kiegészíti vagy ennek érdekében intézkedik. (Hetv. 69. § (1) bek.) A tárgyaláson az elhangzott nyilatkozatok és a rendelkezésre álló iratok alapján a közjegyző megállapítja a) a hagyaték átadásához szükséges tényállást, b) az öröklés konkrét ügyben irányadó rendjét, valamint c) azt, hogy ki és milyen jogcímen támasztott igényt a hagyatékkal szemben. (Hetv. 70 § (1) bek.) 24

25 Hagyatéki eljárás VIII. – A hagyaték átadása Törvényes öröklés rendje Visszautasítás Lemondás Egyezségkötés Osztályos egyezség Részhagyaték átadás Teljes hatályú vagy ideiglenes hatályú (hagyatéki per) A hagyatéki eljárás befejezése: hagyatékátadó végzés Különleges eljárások: póthagyatéki eljárás, megismételt eljárás (perújítás) 25

26 A fizetési meghagyásos eljárás I. Célja: a nem vitatott pénzkövetelések egyszerűsített eljárásban, peren kívül történő gyors, hatékony elintézése „A polgári perhez legközelebb álló eljárás, melytől csak a kétoldalú meghallgatás elvének hiánya választja el.” (Magyary Géza) 1893-ban került bevezetésre – bíróság, 1000 koronát meg nem haladó pénzkövetelés, vagy helyettesíthető dolgok érvényesítésére, Kötelező értékhatár: ,- Ft (Ausztria, Spanyolország) Évi ,- fizetési meghagyás – 330 közjegyzőre – jelentős munkateher Jogszabályi háttér: A fizetési meghagyásról szóló évi L. törvény 26

27 A fizetési meghagyásos eljárás II. MOKK szerepe jelentős! Elektronikus eljárás Díja: a tőkekövetelés 3 %-a, min ,- Ft, max ,- Ft Kérelemre indul, határozattal zárul Felek: jogosult és kötelezett Illetékesség: országos, véletlenszerű ügyelosztás 27

28 A fizetési meghagyásos eljárás III. Fizetési meghagyás tartalma : (Fmhtv 27.§ (1) bekezdés) a) az eljáró közjegyző nevét és székhelyét, valamint az ügyszámot; b) a feleknek és képviselőiknek nevét és idézési címét; c) a követelés jogalapját, a követelés alapjául szolgáló jogviszony létrejöttének és a követelés lejártának időpontját, valamint a követelés összegét és a követelés járulékainak összegét vagy mértékét; d) a jogosult által a 20. § (3)-(7) bekezdése alapján megjelölt adatokat; e) azt a meghagyást, hogy a kötelezett a követelésnek a meghagyás kézbesítésétől számított tizenöt nap alatt tegyen eleget, és az összegszerűen meghatározott eljárási költségeket is fizesse meg; f) azt a tájékoztatást, hogy a közjegyző a meghagyással érvényesített követelés jogalapját és az annak bizonyítására szolgáló tényeket érdemben e törvény alapján nem vizsgálta, és a meghagyás akkor válik jogerőssé és végrehajthatóvá, ha a kötelezett határidőben nem mond ellent; g) azt a figyelmeztetést, hogy a kötelezett - ha a követelést alaptalannak tartja - a meghagyás ellen a 28. §, illetve - ha azt e törvény nem zárja ki - a 32. § szerint ellentmondással élhet; h) azt a figyelmeztetést, hogy ha a meghagyás kézhezvétele után a kötelezett a követelést teljesíti, az elismerésnek minősül, és ebben az esetben a meghagyás az ellentmondásra nyitva álló határidő utolsó napját követő napon jogerőre emelkedik. 28

29 A fizetési meghagyásos eljárás IV. Fizetési meghagyás kibocsátása: 3 munkanapon belül, postai úton történő megküldés 15 nap után jogerős – hivatalból állapítja meg a közjegyző Perré alakulás: ellentmondás esetén A közjegyző megküldi az aktanyomatot a bíróságnak  peres eljárás, tárgyalás tartása! 29

30 Európai fizetési meghagyásos eljárás Az Európai Unió polgári eljárásjogi fejlődésének eredménye Határon átnyúló ügyek formanyomtatványok( A-G nyomtatványok) Pl: lengyel-román EU- FMH 30

31 Közjegyzői okirat I. Az okiratszerkesztés is nemperes eljárás – okiratszerkesztési kérelem A közjegyzői okirat: közokirat (tág fogalom) Legfontosabb tulajdonsága: közvetlen végrehajthatósággal van felruházva = jogerős bírósági ítélet Perelhárító, permegelőző szerep Ügyleti okirat: bármely magánjogi jogügyletet tartalmazhat, egyoldalú jognyilatkozat (végrendelet, meghatalmazás) – kétoldalú (adásvételi szerződés, lízingszerződés) Szigorú tartalmi és formai kellékek! Mindig egy példány közjegyzői okirat készül! – hiteles kiadmány 31

32 Közjegyzői okirat II. Ténytanúsító okirat: a közjegyző a jogi jelentőségű tényeket tanúsítja: sorsolás (pl: hatos lottó) nem a szabályszerűséget tanúsítja!!!! A közjegyző tanúsítványt állít ki : (Kjtv § (1) bekezdés) a) arról, hogy a másolat az előtte felmutatott okirattal megegyező, b) a fordítás helyességéről, c) az aláírás és kézjegy valódiságáról, d) az okirat felmutatásának időpontjáról, e) a nyilatkozat vagy értesítés közléséről, f) a tanácskozásról és határozatról, g) egyéb jogi jelentőségű tényről, h) váltó, csekk és más értékpapír óvásáról, i) a közhitelességű nyilvántartás tartalmáról. A tények valósághű rögzítése a közjegyző közhitelességi, közbizalmi funkciójából ered. 32

33 „Hitelesítések” Ténytanúsító okiratok egyik fajtája Hiteles másolat: bármilyen eredeti okiratról (pl: bizonyítvány, oklevél, diploma, igazolás, stb…) Névaláírás-hitelesítés: aláírás minta, aláírási címpéldány 33

34 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Igazságügyi Szervezet és Igazgatás dr. Molnár Tamás Közjegyzőhelyettes Ingatlanforgalmi szakjogász PhD hallgató – DE-ÁJK Marton Géza Doktori Iskola"

Hasonló előadás


Google Hirdetések