Mindennapos testnevelés, testmozgás témaköréhez kapcsolódó szakmai irányelvek A testi egészség fejlesztésének megvalósítása a köznevelésben, különös tekintettel.

Az előadások a következő témára: "Mindennapos testnevelés, testmozgás témaköréhez kapcsolódó szakmai irányelvek A testi egészség fejlesztésének megvalósítása a köznevelésben, különös tekintettel."— Előadás másolata:

1 Mindennapos testnevelés, testmozgás témaköréhez kapcsolódó szakmai irányelvek A testi egészség fejlesztésének megvalósítása a köznevelésben, különös tekintettel a táplálkozás és testnevelés területeire Felsőtárkány, 2015. június 10. Készítette: Nagy Judit (judit.nagy@klik.gov.hu)

2 Miért kell mindennapos iskolai testnevelésről beszélnünk? MERT  „Bevezették, anélkül, hogy megteremtették volna a feltételeket, így nem lehet dolgozni, semmi értelme….” … Egyrészt azért, MERT AZ ISKOLA VILÁGÁBAN intenzív paradigmaváltás:  Az iskolafejlesztés szükséglete komplex feladatként ragadható meg  Az iskola a gyermekek élettere, az énfejlődés és szocializáció színtere  A tanulás-tanítás koncepciója = ismeretátadás + kompetenciafejlesztés NEM !!! ISKOLA = GYERMEKEK FEJLŐDÉSI SZÍNTERE

3 Miért kell mindennapos iskolai testnevelésről beszélnünk? Másrészt azért, MERT A TÁRSADALOMBAN erőteljes változások:  Mozgásszegény életmód - autóval az iskolába, számítógép előtt  Mozgásalkalmak/színterek specializálódtak  patakpart – utca mint játszótér  játszóterek, gyerekszoba, gyerekjátékok, internet  aki mozog = sportol, valahová jár – spontán testmozgás, képesség fejlődésének nincs tere!  Nincsenek barátok a szomszédban - autóval a barátokhoz  Különórák – nincs szabadidő  Szabadidős programkínálat intézményesült keretek között (kalandpark, extrem sportok ) – egyenlőtlen hozzáférés  Tapasztalat hiánya: sebesség, ütközés, elesett gyámolítása  Fogyasztói társadalom veszélye: az egészség megvehető! ISKOLÁN KÍVÜLI ÉLETTÉR IS MOZGÁSSZEGÉNY

4 Miért kell mindennapos iskolai testnevelésről beszélnünk? Harmadrészt azért, MERT A KUTATÁSI EREDMÉNYEK fontos jelenségekre figyelmeztetnek:  Gyermekek egészségi állapota szoros kapcsolatot mutat egészségmagatartásukkal és tanulmányi mutatóikkal (pl. osztályzatok, órai szereplés), iskolai magatartásukkal (pl. fegyelmezési problémák) (Németh)  Gyermekek egészségi állapotát feltáró vizsgálatok kedvezőtlen tendenciát jeleznek (cukorbetegség, elhízás, helytelen testtartás, általános teherbírás csökkenése, gerinc betegségei) (pl. Géher, 2010; HBSC-vizsgálatok)  Gyermekek mozgásfejlődése nem egymásra épülő lépcsőzetes szakaszokban történik, hanem folyamatban, egyénileg eltérő fejlődési stádiumokkal (Joubert, 2006)  Emlékezet és figyelem szintje, észlelés és motorikus cselekvés szoros kapcsolatban állnak (Roth, 1999) SZABÁLYSZERŰEN KIVITELEZETT MOZGÁSKULTÚRA MEGTEREMTÉSE AZ ISKOLÁNAK IS FELADATA

5 Van-e értelme a mindennapos iskolai testnevelésnek? NINCS, MERT:  „Bevezették, anélkül, hogy megteremtették volna a feltételeket, így nem lehet dolgozni, semmi értelme….” MEDDIG KELLENE VÁRNI?

6

7 Van-e értelme a mindennapos iskolai testnevelésnek? MEDDIG KELLENE VÁRNI?

8

9 ÍGY is LEHET?!

10 Van-e értelme a mindennapos iskolai testnevelésnek? VAN, MERT:  a napi testmozgás biztosítása nemcsak korszerűen felszerelt sportcsarnokokban, edzőgépeken lehetséges !  a gyermek mozgásigénye biológiai eredetű! (alkalom – spontán)  az iskola sikerességének egyik kulcseleme!  a napi testmozgás önmagában nem elegendő a tartós egészségfejlesztési tevékenységhez! (komplex iskolai szemlélet)  100.000 elsős – miért ne mozogjon saját egészsége érdekében?  kiépítése mellett számos más intézkedés ! RAJTUNK MÚLIK!!! MEDDIG KELLENE VÁRNI?

11 Az egészség és testmozgás összefüggései Brehm koncepciója a bántalmak érzékelésének, stresszhelyzetek, egészség-értékítéletek megváltoztatásával megküzdés képességével érzelmi szituációk (hangulat), a kognitív helyzetek (ismeretek, értelmezés, önhatékonyság) és a társadalmi helyzet (társas támogatás) befolyásolásával az állóképesség, erő, hajlékonyság, lazítás és a koordinációs képesség javításával a túlsúly, magasvérnyomás, magas koleszterinszint, izomrendszer egyensúlytalanságának megváltoztatásával az önbizalom erősítésével az aktivitás motiválásával bátorítás és támogatás révén időgazdálkodás segítésével A bántalmak és rossz közérzet leküzdése A sportaktivitással történő egészségfejlesztés minősége Rizikófaktorok csökkentése Pszichikai egészségtartalékok erősítése Pszichoszociális egészségtartalékok erősítése A gátlások leépítése és a kötődés erősítése

12 Az iskolai testnevelés és az egészségfejlesztő iskolai tevékenységek összefüggései Iskolának fel kell ismernie: a játék és a mozgás által szerzett tapasztalat, a kísérletezés és a személyes élmény igen hatékonyan segíti a gyermekek személyiségének, képességeinek fejlődését A testmozgás optimális szinten tartja az egyén aktivációs szintjét Az örömmel végzett mozgás hatása az agyműködésben és a mentális folyamatokban is észlelhető, segíti a gondolkozás precíz kivitelezését A társakkal végzett sporttevékenység a szociális kompetencia kompetenseinek (együttműködés, versengés, szabálytisztelet, siker és kudarc elviselésének megtanulása) fejlesztését szolgálja Kimutatható transzferhatások a közismereti tanulmányi eredményességben

13 Ösztönzőleg hat a szakmai, pályázati környezet Európa 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája, és az Oktatás és képzés 2020 dokumentumok: Az oktatásnak és képzésnek kulcsszerepet kell játszania számos társadalmi-gazdasági, demográfiai, környezetvédelmi és technológiai kihívás leküzdésében – ÁGAZATKÖZISÉG, AKTÍV SZEREPVÁLLALÁS WHO, School for Health in Europe (SHE) program Az iskola az egészségfejlesztés színtere! Cél, hogy az egészséget és a tanulást minden lehetséges, rendelkezésére álló eszközzel támogassa; teljeskörűségre törekedjen

14 Ösztönzőleg hat a szakmai, pályázati környezet Az Európai Bizottság sportról szóló Fehér könyve, a hazai sportstratégiai dokumentumok, különösen az MDSZ Testmozgás az iskolában koncepciója (TE IS) Minden iskola (kultúra) egyéni és sajátos értékek mentén szerveződő rendszer közösségi cselekvés révén történő tanulás a kompetencia alapú oktatás módszerével társas központú, egészségtudatos iskolai kultúra megteremtése társadalmi befogadás a diáksportban és a diáksport által egészségvédelem a testmozgás révén – jövőorientált egészségtudatos aktív életviteli kompetenciák fejlesztése izgalmas, örömteli és játékos tevékenységeket a pedagógiai módszertan középpontjába

15 Ösztönzőleg hat a jogszabályi környezet A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Tv. 27. § (11) bekezdés és 97. § (6) bekezdés 2012. szept.1-től mindennapos testnevelés bevezetése 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 128.§ (1) és 141. § (1)-(2) bekezdés teljeskörű egészségfejlesztés feladatai a nevelési-oktatási intézményekben NETFIT mérés

16 Ösztönzőleg hat a jogszabályi környezet 110/2012. (VI.4.) Korm.rend. A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról (NAT) I.2.1. és II.3.10. fejezetek A heti öt órából legfeljebb heti két óra a NAT Testnevelés és sport műveltségterületen jelzett sporttevékenységekre (úszás, néptánc, közösségi és más sportjátékok, szabadtéri sportok, természetjárás, kirándulás) vagy az iskola lehetőségeinek és felszereltségének megfelelően – különféle más sporttevékenységekre fodítható (hagyományos magyar történelmi sportok, mozgásos és ügyességi játékok, csapatjátékok) A heti két óra kiváltható sportolással iskolai sportkörben, vagy – a tanuló kérelme alapján – sportszervezet, sportegyesület keretei között végzett igazolt sporttevékenységgel.

17 Ösztönzőleg hat a jogszabályi környezet 59/2013. (VIII. 9.) EMMI rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról A testi és lelki egészségre nevelés keretében arra kell ösztönözni a tanulókat, hogy legyen igényük a mozgásra Kollégium sportélete járuljon hozzá az egészséges életvitel, életmódminta kiválasztásához. 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 128.§ (1) és 141. § (1)-(2) bekezdés teljeskörű egészségfejlesztés feladatai a nevelési-oktatási intézményekben

18 Az egészségtudatos iskola modellje Az egészségtudatos iskola olyan tanulószervezet, amelynek minden pedagógiai célú és egyéb tevékenységében fő rendezőelve az egészségérték: arra törekszik hogy környezeti és közösségi erőforrásaira támaszkodva, megteremtse az egészségtudatos életvezetéshez, az egészséget támogató élettérhez és szervezeti keretekhez szükséges feltételeket, valamint a tudatosan tervezett tanulási-tanítási folyamataiban valamennyi szereplőjét segítse az egészségismeretek elsajátításában, az egészségműveltség, készségek, képességek, attitűdök, szokások fejlesztésében, és az optimális fejlettségi szint elérésében.

19 Az egészségtudatos iskola egészségfejlesztési területei

20 Mindennapos testnevelés megvalósításának keretrendszere Foglalkozás típusa szerint: Tanórán Tanórán kívül az iskolai sportkörön Iskolai köteléken kívül, sportszervezet, sportegyesület keretei között végzett igazolt sporttevékenységgel Foglalkozás tartalma szerint: Testnevelésórán min. heti 3 órában: NAT Testnevelés és sport műveltségterület tananyaga Testnevelésórán max. heti 2 órában: a NAT Testnevelés és sport műveltségterületnél jelzett sporttevékenységek DE! közösségi és sportjátékok, természetjárás, kirándulás, szabadtéri sportok VAGY más sporttevékenységek: hagyományos magyar történelmi sportok, mozgásos és ügyességi játékok, csapatjátékok  Ki tartja? Testnevelő tanár VAGY tanító Néptánc-/tánctanár!

21 Irányelvek: mi az elvárás? Testnevelés órán: Minden tanuló minden nap vegyen részt szakszerűen tervezett és kivitelezett foglalkozáson, melynek során (Somhegyi 2006 alapján): megfelelő terhelést kap a keringési- és légzőrendszer, minden órán legyen gimnasztika (közkeletű nevén: torna), s annak részeként beépül a helyes testtartást kialakító és fenntartó gimnasztika, a lábfej izmainak erősítése, az óra legyen a fegyelmezett munkának, a nehézségek sikeres leküzdésének terepe, ahol minden gyerek megélhet sikerélményt relaxáció, légzőgyakorlatok, stresszoldás, a testtudat, az izomtudat kialakítása, a helyes énkép elősegítése, meg kell tanítani felfedezni a mozgás pozitív hatását a testi, lelki folyamatokra és a tanulásra, testmozgás örömének (flow-élmény) megélése tartalmazzon játékot és táncot (népi sportjáték, néptánc)

22

23

24 Egészségtudatos iskolák mozgásalapú programja – Mi az elvárás? Tanulók mozgásigénye nemcsak ütemezett tesiórán! Tanítás-tanulás folyamatában érvényesíteni a mozgás kedvező hatását 20 perces szabály! A testmozgás optimális szinten tartja az egyén aktivációs szintjét Minden tanítási órán: Rövid ideig tartó mozgás elemek beépítése, mint pl: légzőgyakorlatok, ritmusgyakorlatok, „észkapcsoló” agytorna, helyváltoztatások, játékok helyváltoztatás nélkül megvalósítható mozgások, mint szemtorna, nyaktorna, néhány perces lazító gyakorlat, vállmasszázs párban, stb.

25

26

27

28 Irányelvek: mi az elvárás? Tanítási órákon kívül Sportkör, differenciált sportfoglalkozás Mozgás a szünetekben, mozgásos játékok az udvaron Iskolák egymás közötti versenyei, rendezvényei Sportnap, családi nap, egészségnap Szabadban történő mozgásformák Tábor, osztálykirándulás, erdei iskola, gólyatábor Mozgásterápia, gyógytestnevelés ÉLMÉNYPEDAGÓGIA

29

30

31 Várható eredmények Várható rövid távú eredmények:  Csökken a túlsúlyos tanulók száma.  Csökken a mozgásszervi megbetegedések, tartási rendellenességek, lúdtalpasok száma.  Nő az ellenálló képesség, csökken a megbetegedések aránya, kevesebb az iskolai hiányzás.  Javul az erőnlét, az állóképesség, megnő a teherviselési szint.  Harmonikus mozgáskultúra alakul ki a diákok körében.  Személyiségfejlődés és tudatos stresszoldás.  Nő az egészséges életmód iránti igény.  Javul a tanulmányi eredmény.

32 Várható eredmények Várható hosszú távú eredmények:  Élethosszig tartó igénnyé alakul a rendszeres mozgás.  A felnőtt lakosság attitűdje az egészség felé mozdul el, így egészségi állapotuk pozitív irányban változik.  Csökken a nem fertőző betegségek száma.  Kevesebb lesz a betegség miatti távollét.  Az egészségügyi kiadások csökkennek az egyén, a munkáltató és a társadalom oldaláról.

33 Mit kellene tenni? Iskola egészét átható egészségközpontú megközelítésmód Az iskola minden szereplőjét érintse – tanár is mozogjon! „Mozgáskulturális” tananyagfejlesztés/alkalmazás intézményen belül, egészségműveltség Mozgásra ösztönző, egészséges élettér, iskolai körülmények javítása Interszektorális kapcsolatok Egészségtudatos szemlélet minden pedagógia tevékenységben Tervezett, monitorozott tevékenységek, visszacsatolás NET

34 Mi kell hozzá? Egészségtudatos pedagógus - csapat Mozgásbarát pedagógus -csapat Ötletes pedagógus – ötletes megoldások Fejlesztőmunka: Pszicho-szociális, mentális környezet: kapcsolatokban, iskola légkörében, alapelveiben mutatkozik meg fizikai környezet: bútorzat, világítás, eszközök, létesítmények, tanár-diák mozgásprogramok tanulásszervezés - MÓDSZERTAN Állandóság

35 Mi van hozzá? Egyértelmű szakmai és jogi szabályozás (összehangoltan!) Kiemelt pályázati projektekből módszertani megújítás és eszközbeszerzés Folyamatosan megújuló infrastruktúra Hatékonyság-vizsgálat standardizált módszertana és informatikai felülete TESIM kiadványok http://www.mdsz.hu/tesi/tesim-kiadványok/http://www.mdsz.hu/tesi/tesim-kiadványok/ Külföldi példák, szakirodalmak, hálózati tanulás lehetősége

36 Lehet-e a jelenlegi helyzetben mindennapos testnevelést végezni? IGEN = GYERMEKEKRE FIGYELVE, ÖSSZEFOGVA, ELKÖTELEZETTSÉGGEL !!!

37 Köszönöm szépen a figyelmet!