Menedzsment és Vállalatgazdaságtan PhD EEM - Az emberi erőforrások értékelése, controlling az emberi erőforrások területén Dr. Gyökér Irén 2015 tavasz.

Az előadások a következő témára: "Menedzsment és Vállalatgazdaságtan PhD EEM - Az emberi erőforrások értékelése, controlling az emberi erőforrások területén Dr. Gyökér Irén 2015 tavasz."— Előadás másolata:

1 Menedzsment és Vállalatgazdaságtan PhD EEM - Az emberi erőforrások értékelése, controlling az emberi erőforrások területén Dr. Gyökér Irén 2015 tavasz

2 Dr. Gyökér Irén2 A menedzsment irányzatok fejlődése

3 Dr. Gyökér Irén3 Az EEM fogalma  Az emberi erőforrás menedzsment a menedzsment azon területe, amely az emberekkel, mint a szervezet alapvető (stratégiai) erőforrásával foglalkozik. Célja az emberi erőforrás hatékony felhasználása a szervezeti és az egyéni célok magas szintű megvalósítása érdekében.  A személyügyi menedzsment szerepfelfogása az, hogy támogatást nyújtson a menedzsmentnek a megfelelő munkaerő biztosítása révén a szervezeti célok eléréséhez. Tevékenységét a hatékonyság és a humánum szem előtt tartásával végzi.

4 Dr. Gyökér Irén4 Az emberi erőforrás sajátosságai  Tartós erőforrás  hosszú életciklus  a felhasználás hatása  Nem raktározható  Innovatív  Nem tulajdona a cégnek  Döntéseket hoz  Mobilitás  Teljesítmény

5 Dr. Gyökér Irén5

6 6 Emberi tőke Az emberi tőke fogalmának elkülönült meghatározásához a tőkét gazdasági szempontból olyan elemekből álló fogalomként kell értelmezni, amely valamilyen értékkel rendelkező jövőbeni szolgáltatást képes teljesíteni. Ezen az alapon lehet emberi, fizikai és pénzügyi tőkéről beszélni.Az emberi tőke fogalmának elkülönült meghatározásához a tőkét gazdasági szempontból olyan elemekből álló fogalomként kell értelmezni, amely valamilyen értékkel rendelkező jövőbeni szolgáltatást képes teljesíteni. Ezen az alapon lehet emberi, fizikai és pénzügyi tőkéről beszélni. Az emberi tőke sajátossága, hogy az ember részét képezi, szabad társadalmakban sem adható el, piacon nem forgalmazható, az embereknek önmagukba történő beruházásával szerezhető meg. Az emberi tőke sajátossága, hogy az ember részét képezi, szabad társadalmakban sem adható el, piacon nem forgalmazható, az embereknek önmagukba történő beruházásával szerezhető meg.

7 Dr. Gyökér Irén7 A humán tőke ráfordítás alapú értékelése Az emberi tőkébe történő beruházások, az oktatás, a képzés, a továbbképzés elismert módon hozzájárulnak a termelőrendszerek gazdasági hatékonyságához, ugyanakkor az emberi erőforrások ráfordításainak elkülönített mérésére, ezek elemzésére még nem állnak rendelkezésre megfelelő módszerek.Az emberi tőkébe történő beruházások, az oktatás, a képzés, a továbbképzés elismert módon hozzájárulnak a termelőrendszerek gazdasági hatékonyságához, ugyanakkor az emberi erőforrások ráfordításainak elkülönített mérésére, ezek elemzésére még nem állnak rendelkezésre megfelelő módszerek. A ráfordítások kalkulációs és számviteli információkra alapuló közelítéseA ráfordítások kalkulációs és számviteli információkra alapuló közelítése

8 Dr. Gyökér Irén8 Az erőforrások pótlási költsége alapján történő meghatározás (Flamholz) 1.A munkaerő felvétel ráfordításai: 1.1 Személyzeti munkaügyi igazgatás költségei 1.2 Hirdetés költségei 1.3 A kiválasztás költségei 1.4 A betanítás költségei 2.A folyamatos munkavégzés költségei. 2.1Bérek, jövedelmek (megfelelő csoportosításban) 2.2Szakértői, megbízási díjak (megfelelő csoportosításban) 2.3Választott tisztségviselők díjazása 2.4T.B. járulék 2.5A továbbképzés költségei 2.6Szociális ráfordítások 2.6.1Orvosi rendelő 2.6.2Üdülők fenntartási ráfordítása 2.7Az igazolt, vagy igazolatlan távollét ráfordításai 2.7.1A vállalat által a távollét alatt fizetett bérjellegű ráfordítások, rövid idejű betegség esetén a betegszabadságra járó bér 2.7.2A távollétből adódó elmaradt haszon vagy többletráfordítás, (helyettesítés, túlóra, stb.)1.A munkaerő felvétel ráfordításai: 1.1 Személyzeti munkaügyi igazgatás költségei 1.2 Hirdetés költségei 1.3 A kiválasztás költségei 1.4 A betanítás költségei 2.A folyamatos munkavégzés költségei. 2.1Bérek, jövedelmek (megfelelő csoportosításban) 2.2Szakértői, megbízási díjak (megfelelő csoportosításban) 2.3Választott tisztségviselők díjazása 2.4T.B. járulék 2.5A továbbképzés költségei 2.6Szociális ráfordítások 2.6.1Orvosi rendelő 2.6.2Üdülők fenntartási ráfordítása 2.7Az igazolt, vagy igazolatlan távollét ráfordításai 2.7.1A vállalat által a távollét alatt fizetett bérjellegű ráfordítások, rövid idejű betegség esetén a betegszabadságra járó bér 2.7.2A távollétből adódó elmaradt haszon vagy többletráfordítás, (helyettesítés, túlóra, stb.) 3.A kilépés ráfordításai3.A kilépés ráfordításai 3.1Végkielégítés 3.2A kilépésből adódó elmaradt haszon vagy többletráfordítás3.1Végkielégítés 3.2A kilépésből adódó elmaradt haszon vagy többletráfordítás

9 Dr. Gyökér Irén9 A munkaerő költség alapján történő meghatározás (ILO) A munkáért járó kifizetésekA munkáért járó kifizetések A le nem dolgozott időre járó kifizetésekA le nem dolgozott időre járó kifizetések Jutalmak, prémiumok, túlmunka díjazásaJutalmak, prémiumok, túlmunka díjazása Természetbeni juttatások, érkezési hozzájárulás, lakástámogatásTermészetbeni juttatások, érkezési hozzájárulás, lakástámogatás Szociális és egyéb juttatásokSzociális és egyéb juttatások A munkáltató társadalombiztosítási hozzájárulásaA munkáltató társadalombiztosítási hozzájárulása Továbbképzési költségekTovábbképzési költségek A munkaerő toborzásával kapcsolatos költségekA munkaerő toborzásával kapcsolatos költségek A bérekhez kapcsolódó adó jellegű kifizetések, ill. kapott támogatások, amelyek a munkavállaló költségeit növelik vagy csökkentik.A bérekhez kapcsolódó adó jellegű kifizetések, ill. kapott támogatások, amelyek a munkavállaló költségeit növelik vagy csökkentik.

10 Dr. Gyökér Irén10 A munkaerő költség alapján történő meghatározás (KSH) Kompenzációs költségek (a kompenzációs költségek és a szociális juttatások összege)Kompenzációs költségek (a kompenzációs költségek és a szociális juttatások összege) –Munkajövedelem Kereset (munkaviszony keretében pénzben vagy természetben nyújtott díjazás – a számviteli bérköltség)Kereset (munkaviszony keretében pénzben vagy természetben nyújtott díjazás – a számviteli bérköltség) Egyéb munkajövedelem (kötelezően vagy önként nyújtott juttatások, pl. étkezés, vissza nem térítendő lakástámogatás és járulékaik)Egyéb munkajövedelem (kötelezően vagy önként nyújtott juttatások, pl. étkezés, vissza nem térítendő lakástámogatás és járulékaik) –Szociális költségek A munkáltató által kötelezően teljesített járulékok, hozzájárulások (pl. tb járulék, munkaadói járulék, rehabilitációs hozzájárulás)A munkáltató által kötelezően teljesített járulékok, hozzájárulások (pl. tb járulék, munkaadói járulék, rehabilitációs hozzájárulás) Kollektív szerződés, ágazati megállapodás, egyedi munkaszerződés szerint teljesített hozzájárulások, költségek (pl. biztosítási díjak, segély, végkielégítés)Kollektív szerződés, ágazati megállapodás, egyedi munkaszerződés szerint teljesített hozzájárulások, költségek (pl. biztosítási díjak, segély, végkielégítés) Szakoktatás, képzés, továbbképzés költségeSzakoktatás, képzés, továbbképzés költsége Egyéb munkaerő költség (munkaerő toborzás és kiválasztás költségei, pl. hirdetés, alkalmassági vizsgálat költsége)Egyéb munkaerő költség (munkaerő toborzás és kiválasztás költségei, pl. hirdetés, alkalmassági vizsgálat költsége) Adók, támogatások (jelenleg adó teher nincs, lehetséges támogatás a foglakoztatás elősegítésért kapott támogatás)Adók, támogatások (jelenleg adó teher nincs, lehetséges támogatás a foglakoztatás elősegítésért kapott támogatás)

11 Dr. Gyökér Irén11 Az emberi erőforrások szerepeltetése a beszámolóban Az európai általános ajánlások és így a magyar számviteli előírások is tiltják az emberi erőforrások, a "szellemi tőke" mérlegben való szerepeltetését.Az európai általános ajánlások és így a magyar számviteli előírások is tiltják az emberi erőforrások, a "szellemi tőke" mérlegben való szerepeltetését. Néhány kivétel van csak:Néhány kivétel van csak: –A magyar számviteli törvény szerint az új technológia elsajátításának (betanítás) díjai, közvetlen költségei részét képezik a tárgyi eszközök bekerülési költségének. –Vállalkozások megvásárlásánál a "Good-will" sorában, az "Üzleti vagy cégérték"-ben lényeges értéket képviselhet a megvásárolt, beolvasztott vállalkozásban dolgozók szellemi kapacitása, az összeszokott csapatjátékból adódó "nyereségtermelő képessége". A K.P.M.G. 1991. december 31-i mérlegében például a "Good-will" értéke 155.788 ezer DM értékkel szerepelt, míg mérleg főösszege 822.813 ezer DM volt (összehasonlításul, a szoftverek értéke 988 ezer DM-ot képvisel a mérlegben). Kiegészítő mellékletben néhány jellemzője benne lehetKiegészítő mellékletben néhány jellemzője benne lehet

12 Dr. Gyökér Irén12 Eredménykimutatás szemléletű elemzés Bevételek -„Beszerzési költségek” -„Értékcsökkenési leírás” - Emberi erőforrások ráfordításai =Adózás előtti eredmény + A munkába állítás ráfordításai + A folyamatos munkavégzés során felmerülő E.E.R. + A kilépés ráfordításai = E.E.R. összesen Korrigált bevételek -„Beszerzési költségek” -„Értékcsökkenési leírás” = Adózás előtti eredmény EER nélkül - Emberi erőforrások ráfordításai = Adózás előtti eredmény

13 Dr. Gyökér Irén13 A szellemi tőke meghatározásai – Stewart: „Anyagi és nem anyagi előnyök megszerzésére szolgáló szellemi eszközök – tudás, információ, szellemi tulajdon, tapasztalat”. – a szellemi tőke „a dolgozók összességétől származó bármilyen tudás, mely a piacon versenyelőnyökhöz vezet”. Galbraith: szellemi tevékenységek eredménye + tudás, kompetenciák Szellemi tőke=szakértelem*elkötelezettség (Ulrich)

14 Dr. Gyökér Irén14 Intangible assets Könyv szerinti vagyon Tudásvagyon Rövid lejáratú köt. Vevőállomány Tárgyi eszközök Pénzeszközök Hosszú lejáratú köt. Részvényesek látható saját tőkéje Belső struktúra Külső struktúra Egyéni kompetenciák Eszközök Források Látható forrás Részvényesek láthatatlan saját tőkéje + Dolgozókkal szembeni kötelezettség vállalások Láthatatlan forrás Az immateriális javak mérlege (Sveiby) *

15 Dr. Gyökér Irén15 A szellemi tőke összetevői Edvinsson & Malone Brooking Sveiby Kaplan & Norton Szervezeti tőke (innovációs és folyamati tőke) Immateriális vagyon elemek Infrastrukturális eszközök Belső struktúra Folyamat nézőpont Vevői tőke Piaci eszközök Külső struktúra Vevői nézőpont Humán tőke Emberközpontú eszközök Alkalmazottak kompetenciái Növekedés és tanulás nézőpont *

16 Dr. Gyökér Irén16 A szellemi tőke meghatározása Direkt módszerek, ezek a szellemi tőke összetevőit próbálták megállapítani, majd megbecsülték annak pénzben kifejezett értékétDirekt módszerek, ezek a szellemi tőke összetevőit próbálták megállapítani, majd megbecsülték annak pénzben kifejezett értékét A piaci kapitalizáción alapuló modellek, amelyben a cég piaci értéke és a könyvszerinti értéke különbségére koncentráltak.A piaci kapitalizáción alapuló modellek, amelyben a cég piaci értéke és a könyvszerinti értéke különbségére koncentráltak. A befektetések megtérülése (ROA) alapján történő számítások. A cég adózás előtti eredményét elosztva az eszközök értékével a cég ROA mutatója. Ennek az ipari átlagtól való eltérését visszaszorozva az eszközök értékével, állapították meg a szellemi tőke hozadékát. Ha ezt a hozamot elosztjuk a megtérülési rátával (pl tőkeköltségek alapján), a kapott értéket a szellemi tőke értékeként foghatjuk fel.A befektetések megtérülése (ROA) alapján történő számítások. A cég adózás előtti eredményét elosztva az eszközök értékével a cég ROA mutatója. Ennek az ipari átlagtól való eltérését visszaszorozva az eszközök értékével, állapították meg a szellemi tőke hozadékát. Ha ezt a hozamot elosztjuk a megtérülési rátával (pl tőkeköltségek alapján), a kapott értéket a szellemi tőke értékeként foghatjuk fel. Scorecard típusú módszerek: Meghatározzák a szellemi tőke egyes összetevőit, majd ezeket nem pénzügyi (kvantitatív és kvalitatív) mutatókkal értékelik, és összevetik a stratégiából levezetett elvárásokkal.Scorecard típusú módszerek: Meghatározzák a szellemi tőke egyes összetevőit, majd ezeket nem pénzügyi (kvantitatív és kvalitatív) mutatókkal értékelik, és összevetik a stratégiából levezetett elvárásokkal.

17 Dr. Gyökér Irén17 1. A szellemi tőke mérésének direkt módszerei A szellemi javak értékének becslése úgy történik, hogy az egyes összetevőket azonosítják, majd azok pénzértékét közvetlenül állapítják meg. Az értéket egyedi vagy aggregált mutatóként jelenítik meg. Ilyen eljárás a Sullivan-féle az intellektuális javak értékelésére szolgáló eljárás, amely a szellemi tulajdon értékének becslésére tesz módszertani javaslatot. Ugyancsak idetartozik a kanadai könyvvizsgálók intézetének TVC (Total Value Creation) eljárása, amely az értékteremtés folyamatát ragadja meg a tervezett pénzáramok diszkontálásán keresztül, vizsgálva, hogy egyes események hogyan befolyásolják a tervezett működést. A Nash-féle jövőközpontú elszámolási módszer (AFTF Accounting for the Future) szintén jövőbeli pénzáramok diszkontált értékével operál. Az időszak végén és elején megállapított AFTF érték különbözete az időszak alatt megtermelt hozzáadott érték.

18 Dr. Gyökér Irén18 2. Piaci érték alapú módszerek Ez a legegyszerűbb és legközismertebb megoldás. Az első megfogalmazása Stewart nevéhez fűződik. Az intellektuális tőke értékét a piaci érték és a könyvszerinti érték különbözeteként határozza meg. Ennek a globális meghatározási módnak továbbfejlesztett változata a Standfield-féle befektetői piaci érték (IAMV = Investors Assigned Market Value), amely a „cég valódi értékét” egy viszonyszám alapján adja meg. tőzsdepiaci érték tárgyiasult tőke + (a realizált szellemi termék + az elavult szellemi termék + a fenntartható versenyelőny értéke) A harmadik közismert módszer ebben a kategóriában a Tobin-féle q-ra épít, azaz a piaci érték/könyvszerinti értékarányt azzal korrigálja, hogy a könyvszerinti érték helyébe a pótlási költségeket állítja. Ha a q nagyobb egynél és a versenytárs q értékénél, akkor a cég várhatóan nagyobb jövedelmezőségű lesz a versenytársaknál, melynek alapja az intellektuális tőke.

19 Dr. Gyökér Irén19 Piaci érték összetevői *

20 Dr. Gyökér Irén20 A humán erőforrások jelentősége IC = Market Value- Book Value *

21 Dr. Gyökér Irén21 2. Az eszközök megtérülése építő módszerek A ROA módszereknél az adózás előtti eredményt viszonyítjuk a tárgyiasult eszközökA ROA módszereknél az adózás előtti eredményt viszonyítjuk a tárgyiasult eszközök értékéhez. Az így kapott megtérülési mutatót viszonyítjuk az iparág átlagához. Ha a különbséget megszorozzuk a tárgyiasult eszköz értékével, akkor megkapjuk a szellemi tőke hozadékát. Ha a hozamot elosztjuk a tőkeköltséggel vagy más kamattényezővel, akkor a szellemi tőke becsült értékéhez jutunk. A szellemi tőke kalkulált értékének fenti eljárással történő meghatározása Stewart nevéhez fűződik. Ugyan ő alkotta meg az EVA-ra (Economic Value Added = a hozzáadott érték) épülő értékelési eljárást. A vállalat kimutatott profitját korrigálta az immateriákkal kapcsolatos ráfordításokkal. Az EVA értékében bekövetkezett változások megmutatják, hogy a cég képes-e hatékonyan felhasználni a szellemi tőkéjét. Ehhez az eljárás csoporthoz tartozik a Baruh Lev által kifejlesztett, a tudás tőke hozadékának meghatározására kidolgozott módszer is. A normalizált nyereségből levonja a tárgyi és pénzügyi eszközök átlagos nyereségét. A fennmaradó jövedelem, az immateiális eszközök hozzájárulását tükrözi. Az immateriális tőke értékének meghatározása a jövőbeli feltételezett immateriália-alapú jövedelemáram jelenértékének kiszámításával történik

22 Dr. Gyökér Irén22 *

23 Dr. Gyökér Irén23 4. A szellemi tőke mutatószámokra (scorecard) építő értékelési módszerei Ezek a módszerek annyiban hasonlítanak az első módszercsoporthoz, hogy a szellemi tőke vagy immateriális eszközök részelemeire koncentrál, és azok állapotát írja le.Ezek a módszerek annyiban hasonlítanak az első módszercsoporthoz, hogy a szellemi tőke vagy immateriális eszközök részelemeire koncentrál, és azok állapotát írja le. Abban viszont jelentősen különbözik, hogy nem kíván pénzértéket hozzárendelni, hanem az elemek egyes jellemzőinek, mérőszámának bemutatásával – mutatószám rendszerbe foglalva, vagy grafikusan ábrázolva tájékoztatja az érdekelteket a pénzügyi mutatókat meghatározóan befolyásoló szellemi javak állapotáról. Egyes módszerek aggragált mutatót is képeznek.Abban viszont jelentősen különbözik, hogy nem kíván pénzértéket hozzárendelni, hanem az elemek egyes jellemzőinek, mérőszámának bemutatásával – mutatószám rendszerbe foglalva, vagy grafikusan ábrázolva tájékoztatja az érdekelteket a pénzügyi mutatókat meghatározóan befolyásoló szellemi javak állapotáról. Egyes módszerek aggragált mutatót is képeznek. Ezen módszertan a Norton Kaplan-féle Balanced Scorecard alapelveire épül, amelyben egy vállalat stratégiájának megvalósítását szolgáló tényezőket is az üzleti sikerességet jellemző tényezőket és azok összefüggéseit mutatták be.Ezen módszertan a Norton Kaplan-féle Balanced Scorecard alapelveire épül, amelyben egy vállalat stratégiájának megvalósítását szolgáló tényezőket is az üzleti sikerességet jellemző tényezőket és azok összefüggéseit mutatták be.

24 Dr. Gyökér Irén24 Balanced scorecard Küldetés és stratégia VEVŐK Mit várnak el tőlünk vevőink/ fogyasztóink? PÉNZÜGYI TELJESÍTMÉNY Mit várnak el tőlünk tulajdonosaink? MŰKÖDÉSI FOLYAMATOK Milyen folyamatok terén kell kiemelkedő teljesítményt nyújtanunk? TANULÁS ÉS FEJLŐDÉS Hogyan őrizhetjük meg változási és fejlődési (tanulási) képességünket? CélokMutatók ElvárásokIntézkedések

25 Dr. Gyökér Irén25 Az immateriális javak értékelésének Sveiby féle modellje A szervezet külső struktúrája (external stucture) tartalmazza az ügyfeleket, szállítókat, illetve az egyéb külső érintetteket. A szervezet belső stuktúrái (internal structure) szabadalmak, elméletek, modellek, számítástechnikai és adminisztratív rendszerek összessége, valamint a vállalati kultúra. A szervezet hozzáértése a (competence) azokat a mutatókat foglalja össze, amelyek a szervezet egészének alkalmasságát, és tagjainak szakértelmét teszik vizsgálat tárgyává. *

26 Dr. Gyökér Irén26 Intangible Asset Monitor Immateriális eszközök Külső struktúra indikátorai Belső struktúra indikátorai A kompetenciák indikátorai NövekedésBevételnövekedésIT beruházások, első struktúrák fejlesztése Szakmai gyakorlat éveinek száma Megújulás, innováció Értékesítés új ügyfelek számára Új termékek aránya, bevételük Képzés és tréning ráfordításai Hatékonyság/ felhasználás Profit/ügyfél, Ismétlődő megrendelések A bevétel termelők és támogatók arányának változása Hozzáadott érték/fő Profit/fő StabilitásVevői elégedettség, korösszetétel Fiatalok arányaSzakértők fluktuácója *

27 Dr. Gyökér Irén27 Kontrolling A kontrolling egy menedzsment alrendszer, amelynek a hatékony rendszerműködés biztosítása,A kontrolling egy menedzsment alrendszer, amelynek célja a hatékony rendszerműködés biztosítása, feladata pedig főként a költségek és eredmények összevetése, a teljesítmények és a ráfordítások nyomon követése.feladata pedig főként a költségek és eredmények összevetése, a teljesítmények és a ráfordítások nyomon követése. A működés folyamatában értelmezve olyan irányítási rendszert valósít meg, amely felöleli a célok meghatározását, a tervezést, a céloktól történő eltérések korai észlelését és az eltérésekhez kapcsolódó korrekciós intézkedések meghozatalát. A működés folyamatában értelmezve olyan irányítási rendszert valósít meg, amely felöleli a célok meghatározását, a tervezést, a céloktól történő eltérések korai észlelését és az eltérésekhez kapcsolódó korrekciós intézkedések meghozatalát. *

28 Dr. Gyökér Irén28 Humán kontrolling Az emberi erőforrás controlling lényegében az általános controlling elvek alkalmazása az emberi erőforrásokkal kapcsolatos tevékenységek területén. Két fő területe: az emberi erőforrásokkal való gazdálkodás eredményességének, hatékonyságának nyomon követése. Ez közelebb áll a hagyományos költségcontrolling technikájáhozaz emberi erőforrásokkal való gazdálkodás eredményességének, hatékonyságának nyomon követése. Ez közelebb áll a hagyományos költségcontrolling technikájához funkcionális tevékenységek célelérés és eltérés vizsgálata.funkcionális tevékenységek célelérés és eltérés vizsgálata.

29 Dr. Gyökér Irén29 EEM célelérés vizsgálata Az egyes tevékenységekre megfogalmazott specifikus célok teljesülésének vizsgálata, a tevékenység jellemzőihez rendelt mutatószámok vagy kvalitatív jellemzők segítségével.Az egyes tevékenységekre megfogalmazott specifikus célok teljesülésének vizsgálata, a tevékenység jellemzőihez rendelt mutatószámok vagy kvalitatív jellemzők segítségével. Pl. pályázók/hirdetés a toborzás értékelésére, beválási részarány a kiválasztás értékelésére, fluktuációs ráta a stabilitás és a megujulás értékelésére, munkaügyi konfliktusok száma és aránya az átlaglétszámhoz viszonyítva, stb.Pl. pályázók/hirdetés a toborzás értékelésére, beválási részarány a kiválasztás értékelésére, fluktuációs ráta a stabilitás és a megujulás értékelésére, munkaügyi konfliktusok száma és aránya az átlaglétszámhoz viszonyítva, stb. *

30 Dr. Gyökér Irén30 A szervezeti hatékonyság mérése Magyar név Angol név Me.BSCSzámítás, elemzés PVMT Egy főre jutó bevétel (Revenue per FTE) Ft/fő+Bevétel Létszám Egy főre jutó költség (Costs per FTE) Ft/fő+Összes költség Létszám Egy főre jutó működési költség (Eladott áru költsége egy főre) (Net Operating Costs per FTE [Cost of Goods Sold per FTE]) Ft/fő+Nettó működési költség Létszám Egy főre jutó eredmény (Profit per FTE) Ft/fő+Adózás előtti eredmény Létszám Egy fő által létrehozott érték (Wealth Created per FTE) Ft/fő+Adózás utáni eredmény– Saját tőke 10%-a Létszám Emberi befektetési mutató (Human Investment Ratio) X:1+++Bevétel – (Összes költség – Kompenzáció és járandóságok) Összes kompenzáció és járandóságok *

31 Dr. Gyökér Irén31 Innováció mérőszámai S.BMMagyar név Angol név Me.BSCSzintSzámítás, elemzés PVMTESzR SEgy főre jutó újítási javaslatok (Staff Suggestion Rate) %++Kapott újítási javaslatok Alkalmazottak létszáma SMunkavállaló újítási javaslatainak száma db+++A munkavállaló által beadott újítási javaslatok száma SElfogadott újítási javaslatok aránya (Staff Suggestion Succes) %++Elfogadott újítási javaslatok Kapott javaslatok SA munkavállaló által benyújtott újítási javaslatok elfogadási aránya %++Elfogadott újítási javaslatok Benyújtott újítási javaslatok SÚj termékekből származó bevétel szintje (Level of New Product Revenue) %+++Új termékből vagy új szolgáltatásból származó bevételek összege Összes bevétel SEgy főre jutó új termékből vagy szolgáltatásból származó bevétel (New Product/Service Revenue per FTE) Ft/fő+++Új termékből vagy új szolgáltatásból származó bevételek összege Összes létszám *

32 Dr. Gyökér Irén32 Az EEM-funkció mérése Magyar név Angol név Me.BSCSzámítás, elemzés PVMT EEM-funkció (szervezet) költségaránya az összes költségben (HR Department Costs/Total Cost) %++EEM-funkció (szervezet) költségei Összes költség HR-funkció (szervezet) költségaránya a működésben (HR Department Costs/Net Operating Costs) %++EEM-funkció (szervezet) költségei Nettó működési költség EEG-vezetők és szakértők aránya az EEM- funkcióban (szervezetben) (Mgmt.&Prof. FTE per All HR Department FTE) %+Vezetők és szakértők létszáma az EEM- funkcióban (szervezetben) EEM-funkció teljes létszáma Átlagos javadalmazás az EEM-szervezetben (Average HR Remuneration) Ft/fő++EEM-funkció (szervezet) összes javadalmazása EEM-funkció (szervezet) létszáma Teljes EEM-kiszolgálási aránya (FTEs per Total HR FTE) X:1+Összes létszám (EEM-funkció (szervezet) létszáma + Vonalbeli EEM-tevékenység létszáma) EEM-funkció (szervezet) kiszolgálási aránya (FTEs per HR Department FTE) X:1+Összes létszám EEM-funkció (szervezet) létszáma *

33 Dr. Gyökér Irén33 A humán kontrolling jellemzői Időbeliség: stratégiai, taktikai és operatív kontrollingIdőbeliség: stratégiai, taktikai és operatív kontrolling Alrendszerei: költségkontolling, gazdasági/hatékonysági, jövedelmezőségi/eredményességi alrendszerAlrendszerei: költségkontolling, gazdasági/hatékonysági, jövedelmezőségi/eredményességi alrendszer

34 Dr. Gyökér Irén34 A humán kontrolling funkciói Koordinálja a Tervezési (munkaerőtervezés, bérezés, juttatások, fejlesztés)Tervezési (munkaerőtervezés, bérezés, juttatások, fejlesztés) Információs (rendszeres és eseti beszámolók, info gyüjtés)Információs (rendszeres és eseti beszámolók, info gyüjtés) Ellenőrzési (költségek)Ellenőrzési (költségek)rendszereket.