Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Bázel II. és a magyar bankok Az új tőkemegfelelési szabályozás kérdései Szőke Magdolna.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Bázel II. és a magyar bankok Az új tőkemegfelelési szabályozás kérdései Szőke Magdolna."— Előadás másolata:

1 Bázel II. és a magyar bankok Az új tőkemegfelelési szabályozás kérdései Szőke Magdolna

2 Mi a Bázel I.? Bázel I. – minimális tőkeszükséglet nemzetközi koordinációja – minden hitelintézeti csoportra/hitelintézetre azonos mérce elve  Hitelkockázati megközelítés  Különböző kockázatú eszközcsoportok mögé milyen nagyságú tőkefedezet kell  Kockázat mérlegen kívül = hitel-egyenértékes EK irányelvek – saját alapok, szolvencia ráta EK irányelv (1993/6) – hitelintézetek, befektetési vállalkozások tőkemegfelelése –tőkekövetelmény piaci és kereskedési kockázatokra is Bázel I. piaci kockázatokra – azonos mérce elv megszűnik  Fejlett kockázatkezelés - tőkekövetelmény belső modelleken is EK tőkemegfelelési irányelv módosítása – belső modellek +árukockázat

3 Bázel II. háttere Kockázatkezelés fejlődése  hitelkockázat modellezése  működési kockázat számszerűsítése  Gazdasági tőke számítás, kockázati tőkeallokáció, kockázati teljesítménymérés  kockázati limitek, kockázati árazás  integrált kockázatkezelés Vállalatirányítás fejlődése  Kockázattűrő képesség, kockázatvállalási kedv megfogalmazása a legmagasabb szinteken  Folyamatszervezés - felelősségek elkülönítése, kontrollok, jelentő rendszerek, akciótervek  Jelentési rendszerek  Belső audit Bázel II. konzultációs időszak – központban: fejlett módszerek

4 Bázel II/CRD június – Bázel II. egyezmény elfogadása  hitelintézetet tartalmazó csoportok  Tőkeráta: rendelkezésre álló tőke/szabályozás szerinti kockázatok >8% július – 2000/12, 1993/6 irányelvek módosítási javaslata – Capital requirements Directive  konszolidált + szub-konszolidált +egyedi szinten  szub-konszolidált/egyedi szintre kedvezmények adhatók azonos tagállamban bejegyzett köztes intézmények anyabank tőkekövetelmény mérése - EU tagállamokban bejegyzett leányvállalatok is bevonhatók – egyedi mérlegelés nyilvánosságra hozatali követelmények - csak konszolidált alapon – lényeges leányvállalatokra anyavállalat kötelezettsége  Tőkemegfelelés = rendelkezésre álló tőke > szabályozás szerinti kockázatok tőkekövetelménye

5 Bázel II/CRD - fő jellemzők Minimális szabályozási tőkeszükséglet mérés –választható módszerek (engedélyezéshez kötve) – fejlett kockázatkezelésre ösztönöz  három fő kockázati típusra (hitel-, piaci, működési)  kockázatcsökkentők (garanciák, készfizető kezességek, óvadékok, egyéb tárgyi biztosítékok) Belső tőkemegfelelés mérés – saját módszerek, megfontolások  További kockázati típusok kötelező figyelembe vétele  Kockázatcsökkentők – minden alkalmazott módszer Felügyeletek szerepe – megnövekedett jogkör  Fejlettebb módszerek használatának engedélyezése  Kockázati értékelés  Preventív cselekvés Nyilvánosságra hozatal  több információ a kockázatokról és a kockázatkezelésről  fejlettebb módszerek nagyobb presztizs

6 Minimális szabályozási tőkeszükséglet Hitelkockázat Standard módszerek – elv jelenlegihez hasonló Belső minősítésre épülő módszerek – új  Felügyeleti modell – Merton típusú modell  Tőkekövetelmény nem-várható veszteség  Paraméterek : nem-teljesítési valószínűség (PD), veszteségráta (LGD), kockázati kitettség nem teljesítésekor (EAD)  Vállalkozói, intézményi, központi kormányzati portoflió Alapmódszer – belső mérés nem-teljesítési valószínűség Fejlett módszer – belső mérés mindhárom paraméter KKV-knek kedvezmény  Lakosság (kicsibeni) – belső mérés mindhárom paraméter  Részvények, részesedések, speciális hitelek – kiegészítő módszerek

7 Belső minősítésre épülő módszerek Vállalkozói, intézményi, szuverén Tőkekövetelmény: K = 1,06*{LGD*N[(1-R) (-0,5) *G(PD) +(R/(1-R)) (0,5) *G(0,999)]-PD*LGD} *{1+(M-2,5)*b(PD)}/{1-1,5*b(PD)} N – standard normális eloszlás függvénye G – inverz standard normális eloszlás függvénye Lejárat: M (max. lejárat 5 év) Lejárati faktor b= (0, ,05478*ln(PD))^2 Korreláció: R=x*(1-EXP(-50*PD)/(1+EXP(-50)+y*[1-(1-EXP(-50*PD)/(1+EXP(- 50)]-z x=0,12 és y=0,24 (általános) kisvállalkozói kiigazítás z=0,04*(1-(S-5/45))

8 Belső minősítésre épülő módszerek Lakosság – lejárati elem nincs Tőkekövetelmény: K = 1,06*{LGD*N[(1-R) (-0,5) *G(PD) +(R/(1-R)) (0,5) *G(0,999)]-PD*LGD} Korreláció R=x*(1-EXP(-35*PD)/(1+EXP(-35)+y*[1-(1-EXP(-35*PD)/(1+EXP(- 35)] R = 0,15 lakossági lakóingatlan jelzáloghitel R = 0,04 rulírozó jellegű lakossági hitel (kártya) x=0,03 és y=0,16 egyéb lakossági hitel

9 Belső minősítésre épülő módszerek

10 Minimális szabályozási tőkeszükséglet Kockázatcsökkentési hatás elismerése = kedvezmény, nem kötelező!  Óvadékok egyszerű módszer – jelenlegihez hasonló komplex módszer – új – kockázati kitettséget közvetlenül csökkenti – „készpénz-egyenértékes”  kereskedési könyvet vezetők, belső minősítésre épülő módszert alkalmazók csak ezt alkalmazhatják  Garanciák, készfizető kezességek, hitelszármazékok  Tárgyi biztosítékok – belső minősítési módszerek mellett Piaci kockázatok – kisebb változások Működési kockázatok - új  Alapvető mutató módszere  Standard módszer  Fejlett mérési módszerek

11 Jelenlegi magyar szabályozás Kockázatkezelési követelmények jogszabályi szinten 1993 óta követelmények – hatályos: 14/2001 (III.9) PM rendelet  Adósminősítés  Fedezetértékelés  Követelésminősítés : ügyfél/partner +ügylet Minden ügyfelet/partnert minősíteni kell Pontozásos vagy mátrixos követelményrendszer – kötelező és ajánlott szempontok – minőségi (szubjektív elemek) max. 50% Egyszerűsített minősítés  Lakossági ügyfelek – részben a KKV-k közül is (KKV különböző definíciók)  Külföldi ügyfelek/partnerek – két külső minősítés

12 Jelenlegi magyar szabályozás Minősítés (folyt.) Egyértelműen megállapítható legyen:  egyes vizsgált tényezők figyelembevételi súlya, aránya vagy  a számszerű és a nem számszerűsített elemek közötti kapcsolat Éves minősítési felülvizsgálat + besorolási kategória változásának vélelme Több idősáv – eltérő minősítési besorolás lehetséges Lakosság, egyéni vállalkozók, nem jogi személyiségű társaságok – minimálisan 3 kategória idősávonként Egyéb vállalkozások – minimálisan öt kategória sávonként Minősítési következmények rögzítése – hitelezhetőség, fedezet, kamat, lejárat, limitek

13 Jelenlegi magyar szabályozás Fedezetértékelés  Belső szabályzat – milyen fedezetek fogadhatók el  Adósminősítési kategóriákhoz – fedezettségi szintek  Független vagyonértékelés – tárgyi biztosíték értéke a szavatoló tőke 5%-át meghaladja (100 millió Ft szavatoló tőke alatt 5 millió Ft feletti biztosítéki érték)  Jelzálog fedezet értékének csak 70%-a fogadható el, kb. 140%-os túlfedezettség  Fedezetek értékének felülvizsgálata – kötelező negyedéves gyakoriság Megtérülés számítás – várható veszteség – lakossági termékek Biztosítékok elismerése kockázati felár csökkentőként – sok értékelési elem

14 Jelenlegi magyar szabályozás Követelés minősítés külön dimenzió – értékvesztéshez, céltartalékképzéshez ügyfél + fedezet 5 kategória – problémamentes, külön figyelendő, átlag alatti, kétes, rossz  Kétes – veszteség + 90 napon túl lejárt vagy rendszeres fizetési késedelem  Veszteség>70%, fizetési késedelem vagy felszámolás Értékvesztések/ bruttó kitettség kategóriánként rögzített  Külön figyelendő 70% Szabályzat + monitoring + jelentések

15 Jelenlegi magyar szabályozás Nem Bázel II. kompatibilis – két, dimenziós struktúra, de  Nincs nemteljesítési definíció  Portfolió szegmentáció nagy szabadságfok  Adatok hiánya / nem megfelelősége Nemteljesítési ráta mérése nem kötelező Fedezeteknél megtérülés mérése nem követelmény Kevés kategória – minimálisan 8 kellene szegmensenként  Minősítés lejáratonként eltérhet – új szabályozás nem engedi meg  Árazás – mérésekkel nem kellően megalapozott  Limit – szubjektív közelítések  Jogi problémák

16 Nemteljesítési fogalma Belső minősítésre épülő módszereknél kötelező – de belső tőkemegfelelési célokra is – fizetési fegyelem jelentősége megnő Ügyfél/partner - 90 napon túl lejárt tartozás Ügyfél/partner, nem valószínű, hogy fizet  Kamat függővé tétele – Magyarország 30 nap után kötelező  túl szigorú  növeli a nemzetgazdasági szintű nemteljesítési arányt  Értékvesztés, céltartalék elszámolása jelentős hitelminőség romlás miatt – „külön figyelendő” körrel mi lesz?  Jelentős gazdasági veszteséggel történt hiteleladás – mi a jelentős?  Hitelátalakítás – csökkentett fizetési kötelezettség (átütemezés is!)  Csőd vagy felszámolás – visszafizetés elkerülése, késleltetése Adós indítja Hitelintézet indítja

17 Portfolió szegmentáció Lakosság - standardizált termékek – egyéni elbánás minimális  Standard módszer - 1 millió EUR kockázatvállalás, számos, azonosan kezelt  Belső minősítésre épülő módszerek – standard módszer + nem a vállalkozókhoz hasonlóan kezelt  Magyar szabályozás – határ 1 millió EUR vagy az alatt ???  Portfolióba sorolás bank méretétől függően eltérő lehet Vállalkozó – egyéni kezelés  Standard módszerek – mint jelenleg  Belső minősítésre épülő módszerek – méret kiigazítása - 5 millió EUR- tól 50 millió EUR árbevételig kedvezmény (5 millió EUR alatt = 5 millió EUR)  Magyar szabályozás tartja a határt? – KKV finanszírozás versenyképessége

18 Adatok hiánya Minősítési rendszerek – átalakítások + nem kellő IT támogatás Gyenge IT struktúrák – nem megfelelő adatminőség Eltérő fogalmak – megfeleltetés nehéz Csoporton belüli adatbázisok – magyar viszonyok között megfelelően alkalmazhatók-e? Országos szintű adatbázis problémák  megfelelő bench-markok hiánya BAR – csak 90 napon túli + EAD nincs  letéti mérlegek – adatbázis nem kellően ellenőrzött  kisvállalkozások – adatok – nagy bizonytalanság

19 Biztosítékok nyitott kérdések Biztosítékok jogi megfelelősége  Garancia, készfizető kezesség, egyszerű kezesség  Állami egyszerű kezesség – beszámít nem számít?  Magyar Ft állampapír beszámítás romlik vagy jelenlegivel azonos?  HG Rt., AVHGA – államilag garantált rész – 0%- os súly marad – saját rész nő, hacsak nem minősítik magukat  Jogi személyiségű társaságok – zálogjog „B” kategóriás besorolása a felszámolásban  Több biztosíték esetén arányosítás – mi lesz a konkrét módosítás Garantőr, készfizetőkezes a további biztosítékokból arányosan részesül

20 Várható alkalmazások Bankok – kb, 1/3-a belső minősítésre épülő módszerek használatára készül Leánybankok - anyabank rendszerei (egységes rendszer követelmény)  meddig azonos egy modell – felügyeleti értelmezési kérdés Hazai intézmények – saját fejlesztések – modellépítés saját adatbázisból Kis intézmények – standard módszerek – belső minősítésre épülő módszerekhez közös adatbázisok kellenének  Követelmény minősítési rendszerek hasonlósága – tartalma?  Szervezés nehézkes – érdekek eltérőek  Adatvédelmi kérdések tisztázatlanok További szereplők jövőben  fiókok ? – átalakulás – meghatározó: központ  Határon átnyúló szolgáltatás – meghatározó: szolgáltató Nyilvánosságra hozatal - szabályozási célú számítások, módszerek

21 Új tőkemegfelelési szabályok hatásai Kis összegű ügyletek verseny - ügyfelek gyorsabb kiszolgálása pénzügyi szolgáltatási termékek köre bővül eljárás, dokumentáció standardizálódik egyedi igények kielégítése termékválaszték bővítésével és nem egyéni szerződésekkel biztosítékok, termékkonstrukció része hitelintézetenként eltérő lehet a belsőleg alkalmazott határ kockázatok érvényesítése az árban

22 Kockázati árazás Elvárt minimum ár – ügylettípus, ügylet összege  + Finanszírozási költség – fajlagos forrásköltség  + Működési költség – degresszív, de lehet más  + Várható veszteség (kockázati költség) + Adós minőségétől függő várható nemteljesítés - Megtérülési ráta: ügylettípus/biztosíték  +Kockáztatott tőke költsége. Tőke lehet Szabályozás által meghatározott minimális tőkeszükséglet Belsőleg meghatározott, biztonságos működéshez kellő tőke (gazdasági tőke nem-várt veszteség valószínűsége meghatározott megbízhatóság mellett) Tiszta többlet/veszteség – piaci árszintig

23 Kockázati árazás Szabályozási tőkekövetelmény növekedése nem biztos, hogy növeli a hitelárat Szabályozási tőkekövetelmény érvényesítése az árban, függ:  Mekkora a tiszta többlet a jelenlegi értékesítési árban  Szabályozási tőke és gazdasági tőke viszonya  Piaci árszint elviseli-e?  Hitelintézet stratégiája Ügyfélszegmenssel kapcsolatos üzleti célok Mit érvényesít az árban – van-e termékek között költség átcsoportosítás pl. ügyféljövedelmezőségi szempontok alapján?

24 Menetrend Bázel II. nem esemény, hanem folyamat. (Price Waterhouse Coopers) Ösztönzés a fejlettebb kockázatkezelésre – kockázatmérés, folyamatszervezés, dokumentáltság, figyelő és jelentő rendszerek Fokozatos térnyerés Konkrétumokban még sok bizonytalanság Magyar jogszabályok 2006 – európai irányelv módosítás a fontos – sz. irányelv és sz. irányelv Bevezetés január 1??


Letölteni ppt "Bázel II. és a magyar bankok Az új tőkemegfelelési szabályozás kérdései Szőke Magdolna."

Hasonló előadás


Google Hirdetések