Oszmán Birodalom. Törökök az iszlámban iszlám 3 nagy etnikumának (+ arab és perzsa) egyike “török”: i.u. 6.sz., kínai évkönyvek: Közép-Ázsia egy birodalma,

Az előadások a következő témára: "Oszmán Birodalom. Törökök az iszlámban iszlám 3 nagy etnikumának (+ arab és perzsa) egyike “török”: i.u. 6.sz., kínai évkönyvek: Közép-Ázsia egy birodalma,"— Előadás másolata:

1 Oszmán Birodalom

2 Törökök az iszlámban iszlám 3 nagy etnikumának (+ arab és perzsa) egyike “török”: i.u. 6.sz., kínai évkönyvek: Közép-Ázsia egy birodalma, melyet ez a nép alapított 552: első állam (törzsszövetség) 6-7.sz.: kettészakadt: keleti és nyugati 6.sz.: kapcsolat nagy civilizációkkal (Bizánc, Perzsia, Kína, India) 6-11.sz.: kazárok állama 8.sz.: keleti türkök egy csoportja (ujgurok) állam Kína Ény-i határán 8.sz.: arabok: kapcsolat Belső-Ázsia török népeivel 9. sz. eleje: iszlám kalifák török rabszolgái kiváltságos kaszt - hadsereg magja 9.sz.: első török uralkodók - egyre több

3 Törökök az iszlámban 2 10. sz-tól: népvándorlás Belső-Ázsia sztyeppéiről Közel-Keletre - 15. sz-ig Oguz népcsoport Oszmánok előtt jelentős korszak: –Nagy-szeldzsuk szultánok Bagdad bevétele: 1055 Szandzsar szultán halála: 1157 Szeldzsuk utódállamok –Anatólia 14.sz.elejéig: rúmi szultanátus –Mongol uralom megdönti Rivalizáló török fejedelemségek Egyik nem túl jelentős: Oszmán Határállam kereszténységgel

4 Gyökerek Türk Kaj törzs 10-11. sz-ban Horászánból mongolok elől nyugatra menekül Vezér: Ertogrul 444 lovassal rúmi szeldzsuk szultánt segíti Bizánccal szemben Szögüt mellett iktát kap Halála után (1280 körül) vezető fia, Oszmán (1280 k - 1326) Egy szúfitól kardot kap - dzsihád Bizánc ellen Oszmán Birodalom 1923-ig

5 I. Oszmán

6 Környezet Negyedik keresztes hadjáratban velenceiek megszállják Konstantinápolyt 13. sz. végére Bizánc hatalma meggyengül Rúmi szeldzsuk szultanátus is gyenge - 1243: vereség mongoloktól Kis fejedelemségek Letelepedettek görög nyelvű ortodox keresztények, nomádok türk muszlimok Szufik nagy szerepe I. Oszmán: rablóportyák Bizánc ellen 1301: győzelem

7

8 Oszmán Gázik, hódítók Katonai parancsnokság - élén fia, Orhán Igazságszolgáltatás megszervezése - kádik Pénteki imába belefoglaltatta a nevét 1326: Bursza elfoglalása - szultáni székhely lesz (később Drinápoly majd Isztambul)

9 Terjeszkedés Orhán (1326-1360) –Először ő szultán –1326: Bursza, 1331 Nicea, 1337 Nicomedia, 1354 Ankara (ősi muszlim város) –VI. János bizánci császár kérésére 1345-ben átkelnek Európába - segíteni rivális V. János elleni harcban –Európában Gallipoli - bizánci császár átengedi –Birodalom területe megnégyszereződik –Államszervezet (vazír, díván, városok élére szandzsák bég [szandzs=zászló])

10 I. Murád (1360-1389) 1361: Drinápoly (1453-ig székhely) Balkán: Trákia, Macedónia, Bulgária Bizánc összezsugorodik Szerbia: vereség Rigómezőnél (1389) –Lázár szerb király és a szultán is elesett Balkán nagy része - igény európai hatalmi politikában való részvételre Közben: anatóliai területek kiterjesztése - főként békésen (házasság, kárpótlás stb.) Tímár-rendszer –Szpáhik (lovas katonaság) –iktá-hoz hasonló (nem tulajdon) Janicsárság

11 Terjeszkedés 2 I. Bajezid (1389-1402) –Még megmaradt török emirátusok ellen - egész Anatólia –Csaknem egész Bizánci Birodalom –Kairói kalifa: mamlúk jóváhagyással Bajezid “Rum szultánja” konjai szeldzsuk szultánok örököse “keresztény császárok örököse” Timurlenk fenyegetése miatt mamlúkok és oszmánok szövetségesek –1395: Konstantinápoly ostroma - sikertelen –Luxemburgi Zsigmond hadjárata török ellen –Nikápolyi vereség (1396) –Főváros Bursza helyett trákiai Drinápoly (Edirne)

12 I. Orhán

13 I. Orhán tughrája

14 A tughra Kalligrafikus pecsét, a szultán aláírása Először I. Orhán Szultán neve alul Baloldalt két körív (Földközi- és Fekete- tenger) Fölül három függőleges vonal: függetlenség Jobboldalt két vonal: kard (hatalom)

15

16 I. Murád

17 I. Bajezid

18 Megtorpanás Timurlenk fenyegetése –Török és muszlim –Felesége Dzsingisz kán családjából –1394-ben Kisázsia ellen - török szultánt nem támadja –1399-ben ismét: világhódító, rivális –anatóliai török emirek támogatása 1402 Ankara mellett szultán veresége - fogság, öngyilkosság Megszerzett anatóliai területek elvesztése

19

20 Konszolidáció Belső viszálykodás –Bajezid fiai (Szulejmán, Ísza, Múszá, Mehmed) –Múszá veresége, megfojtják –Testvérharcok, birodalom fele elvész I. Mehmed (1413-1421) –Birodalom helyreállítása, hadiflotta –Felkelések elfojtása (szúfik) –Anatóliai emirek ellen II. Murád (1421-1451) –Terjeszkedések Európában –1422: Konstantinápoly sikertelen ostroma –I. Ulászló, Hunyadi János –1440: nándorfehérvári ostrom félbeszakítása –1444 Várna: győzelem magyarok felett

21 Iszlám dinasztikus állam megalapozása Történetírás: oguz török hagyományok, legendák Oszmán uralkodóház kapcsolata –Törzsi hagyományok –Korábbi török birodalmak Kettősség –Hadsereg: hódító harc –Állam: régi keleti (iszlám, szeldzsuk, mongol) alapok Birodalom két része –Anatólia: iszlám civilizáció része –Rumélia: határvidék: harcosok, dervisek, eklektika

22 Fénykor 1 II. Mehmed (1451-1481) –Gázi helyett fátih (iszlám által legitimált hódítások) –1453: Konstantinápoly bevétele –Új székhely: Isztambul –Balkán, krími kánság meghódítása (birodalom területe 40%-kal nő) –Török, görög, örmény, zsidó lakók –Görög pátriárka fennhatósága birodalom valamennyi kereszténye fölött –1480: partraszállás Itáliában - Róma fenyegetése –Mehmed halála

23 Földreform –3 féle föld Mülk (magántulajdon) Vakf (vallási birtok) tímár –Tímár arányának növelése –Iltizám: adóbérlet - állami adóbeszedés bérbeadása Nagyvazír és díván pozíciója erősödik Dervis-rendek erősödése Devsirme, “gyermekadó”

24

25

26 Hagia Sophia Épült 537-ben 916 éven át templom 4. legnagyobb katedrális a világon 481 éven át mecset Atatürk utasítására múzeum Megnyitva 1935-ben

27

28

29

30

31

32

33

34

35

36

37

38

39 Fénykor 2 II. Bajezid (1481-1512) –Békés, vallásos –Visszafogottság –Dzsem európaiak túsza –Újjáépítések, fejlesztések –Anatóliai zúgolódások - síizmus –1502: kisázsiai síita lakosság áttelepítése –Szafavidák lázadást szítanak

40 Szafavida fenyegetés Anatólia, Rumélia: régi perzsa(török) kultúra, perzsa írás Szellemi központ Perzsiában Oszmán szultán és Szafavida sah egymás szemében eretnek, jogtalan trónbitorló Perzsa birodalom legalább annyira ellenség mint nyugati kereszténység

41 Fénykor 3 I. (Rettenetes) Szelim (1512-1520) –Gázi államból hatalmas birodalom –Jól felfegyverzett hadsereg –1514 Csaldirán: Szafavidák legyőzése - Tebriz elfoglalása –Visszavonulás Anatóliába, Iszmáíl sah uralma megmarad –1516: mamlúkok legyőzése (Szíria, Egyiptom, Hidzsáz - Mekka, Medina, Jeruzsálem) - arab területek elfoglalása –Abbászida kalifa (al-Mutavakkil) névleges hatalmának vége (1261-től Kairóban)

42 Fénykor 3 I. (Nagy) Szulejmán (1520-1566) –Legnagyobb oszmán szultán –1521: Nándorfehérvár –1522: Rodosz –1526: Mohács –1529: Bécs első ostroma –1534: Bagdad (Szafávidák ellen először) –1548-49: Tabriz, Azerbajdzsán (másodszor) –1555: harmadszor –Észak-Afrika: Tripolitánia, Tunézia, Algéria, Marokkó

43 I. Szulejmán

44 Szulejmán Mohácsnál

45 A birodalmiság kialakulása Oszmán állam először határvidéki harcosok emirátusa - végül klasszikus iszlám birodalom Vezetője a gázik (nem igazhitűek elleni harcosok) vezére Orhán 1337: “szultán, a gázik szultánjának fia, gázi … a végvidékek ura” Szomszéd népek: bég, emír I. Bajezid: “Rum szultánja” - területi szuverenitás (Anatólia) 15. sz-i írásos emlékek: Rum földje Iszlám területek meghódítása: iszlám birodalmi hagyományok megerősödése

46 Birodalmiság 2 Oszmán szultán az egyedüli ortodox iszlám uralkodó –Mamlúk szultánság megszűnt –Eretnek perzsa sah nem tartozik a szunnita iszlámhoz Nagy Szulejmán “arabok, perzsák és rumok szultánja” Majd: “iszlám padisahja” Területi szuverenitás helyett nagy iszlám birodalmak örököse Dinasztikus utódlás

47 Oszmán sikerek okai Kiemelkedő uralkodók Utódlási vetélkedés megakadályozása –“testvérgyilkosság törvénye” –III. Mehmed (1595-től) - 19 fivére kivégzése (utolsó, ettől kezdve legidősebb élő tag az utód) Posztok elosztása képességek szerint Erős uralkodó réteg –Anatóliai török emírek –Balkáni keresztény fejedelmek –Iszlámra térített rabszolgák (devsirme)

48 Uralkodó osztály Palota –Államirányítás: szultán családja –Díván (államtanács): közigazgatás felügyelete –Vezetője a nagyvezír (keresztény áttért is lehetett - 1450-es évektől szinte csak keresztények) Hadsereg –Szpáhik (lovasok) - tímár földek –Janicsárok (devsirme) Kincstári adószedők (mültezimek) –Bevétel egy része a kincstáré Ulemá - élén sejhüliszlám

49 Társadalom Millet rendszer –“hitközség”, vallások autonómiája Kapitulációk –Birodalomban élő külföldiek számára biztosított autonómia –Oszmán törvények és helyi adófizetés alóli mentesülés

50 Díván Szultáni tanács: díván-i hümajun - 4 ülésnap Eleinte szultán is, II. Mohamed csak függöny mögül, Nagy Szulejmán úgy sem Nagyvezír (“főminiszter”, “a szultán kizárólagos helyettese”) vezeti: kormányzás első embere, polgári és katonai vezetés feletti hatalom gyakorlója Vezír: eredetileg katonai rang, magas rangú állami tisztségviselő

51 Lutfi pasa, Nagy Szulejmán nagyvezíre A szultán sógora Albán származás - devsirme Csokadar (a szultáni ruhák gondozója) Müteferrika (testőrgárda tagja) Főasztalnok Főkapuőr A birodalom zászlóvivője Kasztamonu szandzsák kormányzója Karamán tartomány főkormányzója 1534: Kupola-vezír 1539-1541: nagyvezír (leváltják, mert gorombán beszélt a feleségével - szultán huga) Életjáradék, tudományok

52 Díván 2 Nagyvezír + vezírek Rumélia és Anatólia kádiaszkerei (a kádik - bíró + igazgatási tisztségviselő) felettesei, hadbíró, legfőbb jogi tekintély Három defterdár (pénzügyi tisztségviselők) Reiszülküttáb (díván írnokainak [kancellária] vezetője, később külügyminiszternek megfelelő) Nisándzsi (főkancellár, szultán kézjegyének felírása) Haderő képviselői –Hadsereg: janicsár aga –Hadiflotta: kapudán pasa Rumélia és Anatólia főkormányzói (beglerbég) Hivatalnokok, írnokok, tolmácsok (dragomán)

53 Városi civilizáció Konstantinápoly: –elfoglalásakor 50.000 lakos, –1593-ban 1 231 211 lakos (117-118.o.) –1638-ban 700 céh Iszlámban nincsenek kiváltságokkal rendelkező városok Város irányítása: –Uralkodó polgári és katonai tisztségviselői (rendőri, tűzoltási, közbiztonsági teendők) –Ulemá (ítélkezés)

54 Vallás - igazságszolgáltatás Utolsó nagy egyetemes iszlám birodalom Ulemá: “az iszlám pap-bírái” (Lewis) Hierarchájuk: ilmije (ilm = tudás) Teológia + jog; oktatás + igazságszolgáltatás Molla (legmagasabb vallási méltóságok = úr, mester) Isteni törvény –Uralkodó: törvény fenntartása és végrehajtása –Vallástudósok: törvény értelmezése és alkalmazása Kánún: szabály, törvény végrehajtását megkönnyítő jegyzék (kánúnnáme) Nagy Szulejmán = Kánúni Szulejmán

55 Ulemá Kádi (bíró): ügyek kivizsgálása és elbírálása Mufti (jogi tanácsadó): törvény vitás pontjaiban fetvák, útmutatások Igazságszolgáltatási-vallási hierarchia rendszere –Élén először két kádiaszker –Isztambuli főmufti (sejhüliszlám) szerepe nő - 16.sz-tól legfőbb vallási méltóság –Nagyvezírrel egyenrangú lesz Közérdeket érintő útmutatások kiadása Hadüzenet jóváhagyása, szultán megbuktatása, új szabályok és előírások Kádik és muftik vezetője Dzsámik és személyzetük hálózata Iskolák, tanárok és diákok hálózata

56 Szufi rendek (tarikat) Ortodoxia: űr Isten és ember között Szufik: misztikus, intuitív, szenvedélyes, mélyen átélt, zene, dal, tánc Siíta elemek Ortodoxia gyanakvása Felkelések, lázadások szinte minden században –Nagy-Szulejmán 1527: bektasi dervis lázadása Karamánban - nagyvezír leveri

57 Szufi rendek Bektasi: közép-ázsiai források, keresztény elemek –Hadzsi Bektas, 1200-as évek –Egész birodalom –1826-ban feloszlik (fővárosban 14 kolostor) –Népi és radikális jelleg –Ulemá gyanakvása –15-16. sz.: befolyás janicsárok vallási életére Mevlevi (“táncoló dervisek”) –Állam inkább támogatja –Dzsalál ad-Dín Rúmí - Mevláná (“a mi urunk”) - 13.sz.: szeldzsuk főváros (Konja) –Legközelebb ortodoxiához –16.sz. végére szultánok támogatása –1648-tól új szultán beiktatása

58 Szufi rendek Kadiri –Irak, 12.sz. –16.sz-tól Oszmán Birodalomban Rifai (“üvöltő dervisek”) –Irakból –Ritmikus kiáltások, üvöltések Naksbendi –közép-ázsiai eredet –15.sz. végétől Birodalomban –Később harcias Halveti –Halva = magányosság –Évente 40 nap magányos visszavonultságban

59 Uralkodói hatalom fázisai Végvidékek ura: határvidéki harcosok emirátusa, gázik vezére (bég, emír) Rum (Anatólia) szultánja: területi szuverenitás, mellette más muszlim (Perzsia, Egyiptom) uralkodók is Iszlám padisahja: egyedüli muszlim uralkodó (Perzsia síita), iszlám birodalmak örököse

60 Hanyatlás II. Szelim (1566) uralkodásától –Alkalmatlan uralkodók –Janicsárok felkészültségének csökkenése –Fegyverzet technikai színvonalának elmaradása –Oszmán társadalom bomlása –Gazdasági helyzet romlása, közvetítő kereskedelem szerepének csökkenése –Ulemá konzervatív felfogása –Egyensúly megbomlása uralkodó osztályon belül –1683: Bécs sikertelen ostroma