Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Járulékfizetés 2010. január 01-jétől MAGYAR KÖZLÖNY 95. szám (2009.07.08): kihirdetve a 2009. évi LXXVII. Törvény (A közteherviselés rendszerének átalakítását.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Járulékfizetés 2010. január 01-jétől MAGYAR KÖZLÖNY 95. szám (2009.07.08): kihirdetve a 2009. évi LXXVII. Törvény (A közteherviselés rendszerének átalakítását."— Előadás másolata:

1 Járulékfizetés január 01-jétől MAGYAR KÖZLÖNY 95. szám ( ): kihirdetve a évi LXXVII. Törvény (A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról). Előadó: Szűcs Józsefné APEH Észak-Alföldi Régió Bevallási Osztály 2. Főosztályvezető-helyettes

2 1./ FOGALMAK ÉS ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK a)Tbj. 4. § a) pontjának 6. alpontja helyébe: Foglalkoztató: a kincstár számfejtési körében a helyi önkormányzatok nettó finanszírozásának hatálya alá tartozó munkáltatók esetében a járulék megállapításával, bevallásával, megfizetésével, a nyilvántartással és adatszolgáltatással, valamint a biztosítottak bejelentésével összefüggő, a Tbj-ben és az Art- ban előírt kötelezettségek tekintetében a kincstár, (ez funkcióbővülést jelent). A módosítással a kincstár foglakoztatói kötelezettsége teljes körűvé vált. Új előírás, hogy a kincstár számfejtési körébe tartozó központi költségvetési szervek képviselőjeként a kincstár teljesíti a járulék megállapításával, bevallásával, megfizetésével, a nyilvántartással és adatszolgáltatással, valamint a biztosítottak bejelentésével összefüggő, a Tbj-ben és az Art-ban előírt kötelezettségeket.

3 b) Tbj. 4. §-ának h) pontja helyébe: (jelenleg csak a megbízott fogalmát tartalmazza a h/pont ) Megbízási jogviszony, munkaviszony: a magyar jog hatálya alá tartozó megbízási jogviszony és munkaviszony, továbbá a külföldi jog hatálya alá tartozó olyan megbízási jogviszony és munkaviszony, amely alapján a munkát a Magyar Köztársaság területén végzik december 31-ig azokban az esetekben, ha pld. a magyar állampolgár és harmadik országbeli foglalkoztató közötti jogviszonyra (élve a választás lehetőségével) a külföldi állam jogát alkalmazták, a magyar állampolgár tekintetében nem jött létre biztosítási jogviszony. A törvénymódosítást követően január 01-jétől, ha a munkavégzést a Magyar Köztársaság területén végzik, a biztosítási jogviszonyt el kell bírálni, és a járulékfizetési kötelezettséget meg kell állapítani. Ez a módosítás jelentős változás; melynek lényege, hogy a Tbj. alkalmazása során munkaviszonynak, megbízási jogviszonynak a magyar jog hatálya alá tartozó megbízási jogviszonyt és munkaviszonyt kell tekintetni, továbbá a külföldi jog hatálya alá tartozó olyan munkaviszonyt és megbízási jogviszonyt, amely alapján a munkát a Magyar Köztársaság területén végzi a foglalkoztatott.

4 2./ JÁRULÉKFIZETÉSRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK január 01-jétől kezdődően a társadalombiztosítási ellátások fedezetének megteremtésén túlmenően a Tbj. foglalja magába a munkaerő-piaci célok fedezetére teljesítendő befizetési szabályokat. Mind a foglalkoztató, mind a biztosított által december 31-ig fizetendő járulékok január 01-jétől kiegészülnek a munkaerő-piaci járulékokkal, amely a munkaadói, munkavállalói, illetve a vállalkozói járulékokat tartalmazza. Ezzel együtt megszűnik a munkavállalói, a munkaadói és a vállalkozói járulék. A módosítás eredményeként csökken a járulék-befizetési számlák száma is.

5 a) A Tbj. 18. § (1) bek. bevezető szövegrésze és az a)-b) pontja helyébe lépő rendelkezések: A társadalombiztosítási ellátások és a munkaerő piaci célok fedezetére: −a biztosított természetbeni egészségbiztosítási járulékot, pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és munkaerő-piaci járulékot, valamint nyugdíjjárulékot, −a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó nyugdíjjárulékot, − a foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, valamint nyugdíjbiztosítási járulékot (együtt: társadalombiztosítási járulékot) fizet.

6 A JÁRULÉKOK MÉRTÉKE b) A Tbj. 19. §-ának (1) bekezdése helyébe: -a foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke 27 százalék, ebből a nyugdíjbiztosítási járulék: 24 százalék, az egészségbiztosítási és a munkaerő-piaci 3 százalék, járulék: (ezen belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék: 1,5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék: 0,5 százalék, a munkaerő-piaci járulék: 1,0 százalék).

7 A munkaerő-piaci járulék beépülése a társadalombiztosítási járulékba azt is jelenti, hogy ha a magánszemély munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban biztosítottá válik, foglalkoztatója köteles megfizetni a munkaerő- piaci járulékot is. Minden olyan esetben tehát, amikor a foglalkoztató a biztosítási jogviszonnyal összefüggésben társadalombiztosítási járulékot fizet, akkor a társadalombiztosítási járulék „részeként” meg kell fizetnie a munkaerő-piaci járulékot is. Ennek megfelelően természetesen az egyéni vállalkozó és a társas vállalkozás a társas vállalkozó után is megfizeti a munkaerő-piaci járulékot a társadalombiztosítási járulék „részeként”.

8 c) A Tbj. 19. §-ának (3) bekezdése helyébe: - a biztosított által fizetendő „egyéni” járulék mértéke összesen: 17 százalék, ebből az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék mértéke 7,5 %, (ezen belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 %, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 2 %, a munkaerő-piaci járulék 1,5 %). A nyugdíjjárulék továbbra is 9,5 (1,5) %, a magánnyugdíj-pénztári tagdíj 8 %. A foglalkoztatottak járulék terhei összességében nem emelkednek, hiszen jelenleg is összesen 17 % az egyéni járulék, ha figyelembe vesszük az összesen 15,5 % egyéni járulékot és az 1,5 % munkavállalói járulékot. − Nem érinti a január 01-jétől hatályos törvénymódosítás az egészségügyi szolgáltatási járulék összegét, mely továbbra is havi 4500 forint. A Tbj. 20. § (1)-(2) bekezdése változatlan: azaz a foglalkoztató a jelenleg hatályos járulékalap figyelembevételével, vagyis az általa kifizetett járulékalap után, de havonta legalább a minimálbér kétszerese (bejelentés alapján a tényleges járulékalapot képező jövedelem) után fizeti a 27 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot.

9 A Tbj. 21. § felsorolásból hatályát veszíti a b) pont mely: nem képez társadalombiztosítási illetve egyéni járulékalapot; „b) az Szja tv. 7. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti foglalkoztató által az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba, foglalkozatói nyugdíjszolgáltató intézménybe a tag javára havonta fizetett tagdíjnak illetve hozzájárulásnak az a része, amelyet az szja. törvény 7. § (1) bekezdésének k) pontja értelmében a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni (havonta fizetett tagdíjnak minősül az szja tv. 7.§-a (2) bekezdésének c) pontja szerint tagdíjként jóváírt összeg is).” Magyarázat: a szja tv. változása eredményezte: január 1-jétől a 70. §- ban került nevesítésre: „(5) Az (1) bekezdésben említett – azaz: egyes természetbeni és egyéb béren kívüli juttatások – bevételnek minősülnek: a) a magánszemély javára átutalt munkáltatói/foglalkoztatói havi hozzájárulásból aa) az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba a minimálbér 50 százalékát, ab) az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba/önsegélyező pénztár(ak)ba együttvéve a minimálbér 30 százalékát,

10 ac) foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe a minimálbér 50 százalékát, meg nem haladó rész; b) a munkáltató által a magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-pénztáraktól szóló törvény rendelkezései szerint a magánszemély tagdíjának kiegészítéseként egyoldalú kötelezettségvállalás alapján a magánnyugdíj-pénztárba fizetett összeg; feltéve, hogy a magánszemély a juttatóval legalább heti 36 órai munkavégzéssel járó munkaviszonyban áll, vagy a magánszemélyt a juttatótól – munkaviszony alapján – pénzben megillető havi jövedelem a minimálbért eléri, továbbá feltéve, hogy a juttató a hozzájárulást havonta vagy több hónapra előre, vagy utólagosan legfeljebb három hónapra utalja át egy összegben. Amit eddig az szja tv. 7. § (2) bekezdése és az (1) bekezdés k) pontja alapján nem kellett jövedelemként figyelembe venni, most a feltételek és jövedelem határok teljesítése mellett 25 %-os szja terheli január 1-jétől, mely adót a munkáltató fizeti, de mivel az szja tv. 70. §-a nem képezi a Tbj. 4. § k) pont szerinti járulékalap részt, így nincs utána tb. járulék. Ha azonban vagy a feltételeknek nem felel meg, vagy a jövedelem határt meghaladja az szja tv. 69. § szerinti adóköteles természetbeni juttatás lesz, s így az szja-val növelt értéke a járulékalap része, tehát 27 % tb. járulék terheli.

11 AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ÉS MUNKAERŐ-PIACI JÁRULÉK, VALAMINT A NYUGDÍJJÁRULÉK d) A Tbj. 24. §-ának (1) bekezdése helyébe: A foglalkoztatott nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és egészségbiztosítási és munkaerő- piaci járulékot fizet. A nyugdíjjárulék (tagdíj), valamint az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék alapja azonos a 27 százalékos társadalombiztosítási járulék alapjával. Továbbra is vannak azonban un. elszakadási pontok a biztosított egyéni járulékalapja és a foglalkoztató társadalombiztosítási járulékalapja között. A foglalkoztatott nem fizet nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot a társadalombiztosítási járulékalapot képező természetbeni juttatás adóalapként megállapított értékének szja-val növelt összege után, továbbá nem fizet - egészségbiztosítási, és munkaerő-piaci járulékot (6+1,5 százalék): a jubileumi jutalom a végkielégítés az újrakezdési támogatás a szabadságmegváltás jogcímen kifizetett juttatás a határozott időtartamú jogviszony megszűntetése esetén a Munka Törvénykönyve 88.§-ának (2) bekezdése és a közalkalmazotti jogállásról szóló évi XXXIII. Törvény 27.§-ának (2) bekezdése alapján kifizetett összeg után.

12 -A foglalkoztatott nem fizet pénzbeli egészségbiztosítási járulékot (2%) a külön jogszabály szerinti prémiumévek program, illetőleg a különleges foglalkoztatási állomány keretében járó juttatás után. A törvénymódosítás következtében „a járulékfizetésre vonatkozó különös szabályok” alá kerültek a munkaerő-piaci járulékfizetési kötelezettség alól mentesített személyek. Nagyon lényeges, hogy ez a mentesítés csak magánszemélyeket érint, és nem érinti a foglalkoztatót terhelő munkaerő-piaci járulékfizetési kötelezettséget. Ez a különös szabály a Tbj. új 25/A §-ában található.

13 e) A Tbj. 25. §-t követően a következő 25/A §-sal egészül ki: Nem fizet a 19.§ (3) bekezdésében meghatározott mértékű (1,5 százalék) munkaerő-piaci járulékot: a szövetkezet tagja (ide nem értve az iskolai szövetkezetnek nem minősülő, a szövetkezet tevékenységében munkaviszony keretében közreműködő szövetkezeti tagot), a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló, az álláskeresési támogatásban részesülő személy a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (bedolgozó, megbízási jogviszonyban, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban, segítő családtagként biztosított) munkát végző személy az egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy, szerzetesrendi tag a mezőgazdasági őstermelő a választott tisztségviselő.

14 Mentesül továbbá a biztosítottat terhelő 1,5 százalékos mértékű munkaerő-piaci járulék megfizetésének kötelezettsége alól: az az egyéni és társas vállalkozó, aki közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy a vállalkozói tevékenysége mellett munkaviszonnyal is rendelkezik, az a foglalkoztatott vagy egyéni és társas vállalkozó, aki sajátjogú nyugdíjas, vagy a Tny. Törvényben meghatározott reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

15 3/ A TÁRSAS VÁLLAKOZÁS ÉS TÁRSAS VÁLLAKOZÓ JÁRULÉKFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGE A társas és egyéni vállalkozóknál arányos közteherviselés alkotmányos követelményének fokozottabb érvényre juttatása érdekében a minimálbér kétszereséhez kötött járulékalap alsó határát felváltja a munka valós piaci értékéhez igazodó új alsó határ. Új fogalom kerül bevezetésre a társas vállalkozások járulékfizetési kötelezettségében, illetve módosul a járulékok alapja. Ez az új fogalom a: TEVÉKENYSÉG PIACI ÉRTÉKE, az az érték, ami a természetes személy főtevékenységére jellemző, a piaci viszonyoknak megfelelő díjazást jelenti. a) A Tbj. 27. §-ának (1) bekezdése helyébe: A társas vállalkozás a biztosított társas vállalkozó után a 27 százalék társadalombiztosítási járulékot, a társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem, de havi átlagban legalább a társas vállalkozó tevékenységének piaci értéke után fizeti meg.

16 Ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a tevékenység piaci értékét, a foglalkoztató az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban – a tényleges járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével – bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg. Ha a járulékfizetési kötelezettség nem áll fenn egy teljes naptári hónapon át egy naptári napra az előzőek szerinti összeg 30-ad részét kell figyelembe venni. A tevékenység piaci értéke tekintetében a főtevékenységre jellemző, a piaci viszonyoknak megfelelő díjazás összege jelenleg még nem ismert. A biztosított társas vállalkozó a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot fizet. A nyugdíjjárulék (tagdíj) és az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék alapja megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával, - ide nem értve az szja tv. 69. §-a szerinti természetbeni juttatás adóalapként megállapított értékének szja-val növelt összegét – azzal, hogy a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) legfeljebb a nyugdíjjárulék fizetési felső határig kell megfizetni. Abban az esetben, ha a biztosítási kötelezettség a naptári év teljes tartama alatt nem áll fenn, a nyugdíjjárulék fizetési felső határt a biztosítási kötelezettség időtartamával arányosan kell meghatározni. A tevékenység piaci értéke utáni járulékfizetési kötelezettség nem vonatkozik arra a társas vállalkozásra, amely a társas vállalkozó utáni járulékfizetési kötelezettséget külön törvényben meghatározottak szerint teljesíti.

17 4./ AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓK JÁRULÉKFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGE A) a Tbj. 29. §-ának (1) bekezdése helyébe A biztosított egyéni vállalkozó a 27 % mértékű társadalombiztosítási járulékot az szja tv. 16. § (4) bekezdésében meghatározott vállalkozói kivét, de havi átlagban legalább a tevékenység piaci értéke után fizeti meg. Átalányadózó esetén az átalányban megállapított jövedelem, de havi átlagban legalább a tevékenység piaci értéke után kell a társadalombiztosítási járulékot megfizetni. Abban az esetben, ha a vállalkozói kivét, illetve az átalányban megállapított jövedelem nem éri el a tevékenység piaci értékét, az egyéni vállalkozó az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban a tényleges járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a tényleges járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg. Természetesen továbbra sem fizet az egyéni vállalkozó sem nyugdíjjárulékot, a nyugdíjjárulék fizetési felső határ feletti járulékalapot képező jövedelem után.

18 Sem a társas, sem az egyéni vállalkozó az említett járulékalap alapulvételével nem köteles társadalombiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot (tagdíjat) egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt: táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, kivéve, ha a gyermekgondozási segély a gyermeknevelési támogatás, az ápolás díj folyósításának tartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja, katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, fogvatartott, ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát szünetelteti, ha a többes jogviszonyban álló egyéni vállalkozó keresőképtelen.

19 A tevékenység piaci értéke utáni járulékfizetési kötelezettség nem vonatkozik arra az egyéni vállalkozóra, aki a járulékfizetési kötelezettségét külön törvényben meghatározottak szerint teljesíti. A kezdő egyéni vállalkozóra vonatkozó főszabály szerint a kezdő egyéni vállalkozó továbbra is a minimálbér összege után fizeti a társadalombiztosítási, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci, illetve a nyugdíjjárulékot. A Tbj. 29/A § (1) bekezdése helyébe: az eva szabályai szerint adózó biztosított egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási, az egészségbiztosítási és a munkaerő-piaci járulékot, valamint a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) szintén a tevékenység piaci értéke után fizeti meg. Lehetősége van az eva-s egyéni vállalkozónak is arra, hogy az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásában a tényleges jövedelmét tüntesse fel és ebben az esetben a járulékok alapja a tényleges jövedelem, de legalább a minimálbér.

20 5./ A TÖBBES TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOGVISZONYBAN ÁLLÓ BIZTOSÍTOTTAK JÁRULÉKFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGE (Tbj.31.§) Nem változott az a szabály, hogy ha a biztosított legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, az egyidejűleg fennálló biztosítási kötelezettség alapjául szolgáló további jogviszonya alapján nem fizet 2 %-os mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulékot. A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani január 01-jétől viszont új szabály (és ez a évi LXXVII. törvény átmeneti rendelkezései között található), hogy heti 36 órás foglalkoztatásnak kell tekintetni azt a munkaviszonyt is, amelyben a munkáltató a gazdasági válság megoldására indított program keretében, munkaidő szervezési intézkedéssel csökkentett munkaidőben – átlagosan legalább heti 20 órában – foglalkoztatott munkavállalóra tekintettel munkahely megőrző támogatásban részesül.

21 A többes jogviszonyban álló egyéni és társas vállalkozó esetében a természetbeni egészségbiztosítási járulék, nappali tagozatos tanulói, hallgatói jogviszonyban álló és egyidejűleg egyéni vagy társas vállalkozó esetében a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a nyugdíjjárulék (tagdíj) alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem, eva adózó egyéni vállalkozó esetében az eva törvényben meghatározott adóalap 4 %-a, átalányadózó egyéni vállalkozó esetében az átalányban megállapított jövedelem. A tényleges járulékalapot természetesen csak akkor lehet figyelembe venni, ha az egyéni és társas vállalkozó legalább a heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, vagy közép, illetve felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat.

22 6/ A MEZŐGAZDASÁGI ŐSTERMELŐK JÁRULÉKFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGE A mezőgazdasági őstermelők járulékfizetési kötelezettsége 2010 január 01-jétől nem változik, 2010-től sem fizetnek munkaerő-piaci járulékot. 7/ A Tbj. 53. §-ÁT KÖVETŐEN AZ 53/A § –SAL EGÉSZÜL KI: A befizetett egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékból az állami adóhatóság: 76,19 százalékot az egészségbiztosítási alapnak, 23,81 százalékot a munkaerő-piaci alapnak utal át.

23 A munkaerő-piaci alapot megillető járulékot naponta kell átutalni a munkaerő- piaci alap számlájára. A módosító törvény alapján a kincstár által az állami adóhatóság nevében vezetett számlákon elszámolt járulékbevételeket – ide értve az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékbevételeknek az egészségbiztosítási alapot külön törvény alapján megillető 76,19 százalékát az állami adóhatóság megbízásából a kincstár a folyamatos pénzellátás érdekében naponta utalja át az egészségbiztosítási és a nyugdíjbiztosítási alap részére. A járulékalapot képező jövedelem meghatározása is változott az szja-ról szóló törvény módosítása következtében (a módosító rendelkezések között): az „adóelőleg számításánál jövedelemként” szövegrész helyébe az ”adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett” szövegrész kerül.

24 2010. január 01-jétől hatályát veszti „a felszolgálási díj és a borravaló” szövegrész, azaz megszűnik ezen díjak után a speciális járulékfizetési kötelezettség. Ennek oka, hogy január 01-jétől az szja-ról szóló törvény változása miatt ezek a jövedelmek nem önálló tevékenységből származó (bér) jövedelemnek minősülnek, ha a munkáltató közvetítésével, vagy igazolás melletti bevétele a magánszemélynek. A foglalkoztatót terhelő korkedvezmény-biztosítási járulék mértéke január 01-jétől az eredeti bevezetéskor szabályozottak szerint a 13 százaléknak a 75 %-ára növekszik, így a korkedvezmény-biztosítási járulék foglalkoztató által megfizetett mértéke ettől az időponttól: 9,75 százalék. A módosító törvény átmeneti rendelkezései szerint a január 01- jétől hatályos járulék mértékeket a január 01-jétől megszerzett jövedelmekre és járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni azzal, hogy a január 10-ig megszerzett jövedelmekre a december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

25 8/A MAGÁNNYUGDÍJ-PÉNZTÁRI TÖRVÉNY 123. §–a ÚJ (15)-(16) BEKEZDÉSSEL EGÉSZÜL KI: (15) bekezdés: a társadalombiztosítási nyugellátásban nem részesülő pénztártag december 31-ig visszaléphet a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe, amennyiben önkéntes döntése alapján vált a pénztár tagjává (tehát nem pályakezdőként lépett be a magánnyugdíj-pénztárba) és január 01-jét megelőzően az 52. életévét betöltötte. (16) bekezdés: A 15. bekezdésben meghatározott pénztártagot a felügyelet legkésőbb szeptember 30-ig tértivevénnyel ellátott – a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszterrel egyeztetett tartalmú – levélben értesíti a visszalépés lehetőségéről, amelyben tájékoztatja őt a magánnyugdíj-pénztári tagság várható előnyeiről, illetve kockázatairól.

26 AZ EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁSRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY JANUÁR 01-JÉTŐL HATÁLYOS MÓDOSÍTÁSA 1./ Tételes eho fizetési kötelezettség A évi LXXVIII. törvény 44.§-a hatályon kívül helyezi a tételes eho fizetési kötelezettséget. 2./ Százalékos eho fizetési kötelezettség: Eho törvény 3. § (1) és (2) bekezdése helyébe: (1) A kifizető, kifizető hiányában a jövedelmet szerző magánszemély 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet az adóévben kifizetett, juttatott az szja törvény szerinti:

27 Összevont adóalapba tartozó jövedelemnél:  a vállalkozói kivét és a kivét kiegészítés együttes összegének, illetve a személyes közreműködői díj-kiegészítés együttes összegének, de legfeljebb a vállalkozóra irányadó, Tbj-ben meghatározott tevékenység piaci értéke tárgyévi összegének a vállalkozói jogviszonyra tekintettel a tárgyévre bevallott társadalombiztosítási járulék alapját meghaladó része (a kiegészítések,- melyek az osztalék részét képezik – az szja törvény szerint összevonás alá esővé minősülnek át). Külön adózó jövedelmek közül:  a természetbeni juttatások adóalapként meghatározott értéke  a kamatkedvezményből származó jövedelem  az egyösszegű járadékmegváltások  a kisösszegű kifizetések után (a mostani Tv szövegben még nincs kivéve az szja törvény 70. §-a szerinti kedvezményes mértékű természetbeni juttatás, de várhatóan ki lesz véve).

28 (2) Több társas vállalkozásban is személyesen közreműködő tag esetén járulékalapként annál a társas vállalkozásnál bevallott járulékalapot kell figyelembe venni, amelynél a személyes közreműködői díj-kiegészítést meg kell állapítani. A 3. § (1) bekezdésben meghatározott jövedelem után az eho-t nem pénzbeli juttatás esetén is meg kell fizetni. - Az Eho törvény 3. §-a (4) és (6) bekezdéssel egészül ki: (4) Az eva hatálya alá nem tartozó, a Tbj. szerinti társas vállalkozás 27 %-os Eho-t fizet a számviteli törvény szerinti beszámolójában kimutatott mérleg szerinti eredménynek a tevékenységében személyesen közreműködő tag részesedésére jutó azon része után, amelyet a számviteli törvény előírásai alapján osztalékként, részesedésként meg lehetett volna állapítani. A 27 százalékos eho-t azonban csak a Tbj-ben meghatározott tevékenység piaci értékének azon része után kell megfizetni, amely meghaladja a vállalkozói jogviszonyra tekintettel bevallott társadalombiztosítási járulékalap és az (1) bekezdés ab) alpontjában meghatározott eho-alap együttes összegét. (6) Mentesül az (1) bekezdés ab) alpontjában meghatározott kötelezettség alól a személyes közreműködői díj-kiegészítés azon része, amelynek megfelelő összege után a megelőző adóév(ek)ben a (4) bekezdés szerint eho fizetés történt.

29 Az Eho 5. § (1) bekezdésének d) pont helyébe a következő rendelkezés lép: - Nem kell megfizetni a százalékos mértékű eho-t: az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély javára jóváírt támogatói adomány, valamint az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény 51/C §- ában meghatározott szolgáltatás, (ide tartoznak: az egészségpénztárak által nyújtható életmód-javító egészségbiztosítási szolgáltatások pl: rekreációs üdülés, sporteszköz vásárlásához támogatás, stb.).

30 Az Eho törvény 5. §-a (2) bekezdéssel egészül ki: (2) A kifizetőt és a bérbeadó természetes személyt nem terheli a 27 százalékos eho fizetési kötelezettség az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem után, ha a bérbeadó bérleti díjból származó bevételére az önálló tevékenységből származó jövedelemre irányadó szabályokat alkalmazza, (ez eddig is volt, csak nem volt a törvényben megfogalmazva). Ingatlan bérbeadás esetén tehát továbbra is csak az 1 millió forintot meghaladó jövedelem után (de ekkor az első forinttól) van eho fizetési kötelezettség, melynek mértéke változatlanul 14 százalék, ez mind az összevonás alá eső típusúra (szja törvény 16. §-a szerinti) mind a különadóval terheltre (szja törvény 74.§ szerinti) vonatkozik.

31 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Járulékfizetés 2010. január 01-jétől MAGYAR KÖZLÖNY 95. szám (2009.07.08): kihirdetve a 2009. évi LXXVII. Törvény (A közteherviselés rendszerének átalakítását."

Hasonló előadás


Google Hirdetések