Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az európai integráció története a hidegháborútól Európa „újraegyesítésig” Európa regionális földrajza Regionális és környezeti gazdaságtan (MSc) 2015/2016,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az európai integráció története a hidegháborútól Európa „újraegyesítésig” Európa regionális földrajza Regionális és környezeti gazdaságtan (MSc) 2015/2016,"— Előadás másolata:

1 Az európai integráció története a hidegháborútól Európa „újraegyesítésig” Európa regionális földrajza Regionális és környezeti gazdaságtan (MSc) 2015/2016, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ dr. Jeney László egyetemi adjunktus

2 2 Az európai integrációs folyamat tényezői a II. világháború után Katonai – –Szovjet katonai fenyegetés (kezdetben német) Gazdasági – –USA világgazdasági hegemóniájának ellensúlyozása – –Gyarmatbirodalmak felbomlása – –Tudományos-technikai forradalom  nagysorozatú termelés, de szűk nemzeti piacok – –Kutatás-fejlesztés kiadásai, tőke akadálytalan áramlása – –Energetikai, közlekedési, távközlési és informatikai rendszerek összekapcsolása  szolgáltatások áramlása Elvi szándék – –Európai gondolkodók

3 3 Az európai integráció kezdete: Római Szerződés, I. I.ESZAK (már 1952-től) II. II.EURATOM (1958) – –Atomenergia békés célú felhasználása – –Kutatások, technológia kifejlesztése, kereskedelem koordinálása III. III.Európai Gazdasági Közösség (1958), 3 fő iránya: 1. 1.Vámunió megteremtése 2. 2.Gazdasági unió megteremtése 3. 3.Fejlesztési alapok létrehozása Ratifikáció (1957): D, F, I, NL, B, L Nemzetközi visszhang – –GB: kimaradt (nem érdeke a közös mg. pol., vámpol.) – –SU: „újabb imperialista manőver”

4 4 Az első bővülés, : tárgyalások 4 országgal: GB, IRL, N, DK Fő kérdések (kompromisszummal végződnek): NBr engedett: – –Font-Sterling nem lett különleges valuta – –Első munkanyelv a francia maradt – –EK föderatív irányba megy NBr igényei (többieknek nem nagyon voltak): – –Átmeneti mentesség: part menti halászat 10, csatlakozás az agrárpiachoz 5, ESZAK-hoz 5, ipari közös piachoz 4, EURATOM- hoz 1 év – –Csak fokozatosan növekvő hozzájárulás a közös ktg-vetéshez 1978-ig – –Intézményekben ugyanannyi hely mint a többi nagynak (D, F, I) Ratifikációk: GB, IRL, DK igen, N nem Legnagyobb piac (252 mió), GDP (630 mrd $, de USA- nak 2/3-a)

5 5 Görögország csatlakozása, : társult tagsági kérelem  1962: társulási szerz. 1967–1974: puccs, katonai junta („fekete ezredesek”) diktatúrája 1975: teljes jogú EK-tagságért folyamodnak Vontatott politikai stabilizáció Másság: ortodox Rossz viszony TR-gal (Kisázsiával (Trójai faló legendája) – –400 éves török uralom, 9 éves szabadságharc (1821–1830) – –I. vh. után: „Lakosságcsere”, üldözések, mindkét oldalon – –Ciprus kérdés: 1974 – Ciprussal egyesülés igénye (enózisz mozg)  TR megszállta CY 1/3-át (el nem ismert É-Ciprusi Török Közt) – –Égei-tenger felségvizeinek kérdése GR nem támasztott feltételeket Nem volt kritérium a fejlettség, politikai kérdés volt Azóta sem hozta be hátrányát

6 6 Az ibériai csatlakozás, Rómaiak óta benne vannak a ny-eu-i gondolkodásban XV–XVII. sz: erősek, XVIII–XX. sz: legyengülnek II. vh. után maradnak az önkényuralmi rendszerek P: Salasar – –EFTA alapító tagja – –Gyarmati háborúk (Angola, Mozambik), USA támogatás – –1974: szegfűs forradalom - szocdem vezetéssel demokratizálás E: Franco – –1972: társult tagsági kérelem az EGK-ba – –1975: János Károly vezetésével demokratizálás felülről – –1982: Felipe González (NATO tag) – –1983: tárgyalások (olaszok, franciák lassították a csatlakozást) Nehezebb eset: nagy népesség, mezőgazdaság, nehézipar, regionális politika Sok átmeneti mentesség, gyors gazdasági növekedés EGK: 50 mió fővel gyarapodik (nagy piac) „Kék-Európa

7 7 A német egység, : nem számított erre senki Kelet-német turisták D követségein – –DDR Pol-i Irodája lemondott (szabad elköltözés, fal leomlása) Akik veszthettek a német egyesülésen – –DDR vezetői, SZU (pozíciót vesztett), F, GB (megszállói jogok) USA: nem volt ellenérdekelt Párizs, Elnöki Palota: kifelé egyetértés, befelé félelem 1990: szabad választások DDR-ben (kerdem. Győzelem  gyorsabb egyesítés) Jogilag DDR csatlakozik D-hez (EK-hoz, NATO-hoz is) D: hatalmas ország Eu. közepén, önkorlátozások

8 8 A fokozatosan bővülő EU, mint Európa szinonimája Maastrichti Szerződés: bármely európai ország csatlakozhat, amely tiszteletben tartja az EU elveit – –Marokkó: Európán kívüliség miatt utasították vissza – –Törökország: egyéb tényezők miatt utasították vissza – –De: Ciprus + számos külbirtok (pl. Francia Guyana) az EU része Koppenhágai kritériumok (1993) – –Politikai (demokrácia, jogállamiság, emberi és kisebbségi jogok) – –Gazdasági (működő piacgazdaság) – –Alkalmasság az EU-szabályozás átvételére A felvétel ne veszélyeztesse az EU eredményeit

9 9 Az északi bővítés, EU létrejötte: aki kimarad, az lemarad EK és EFTA között jó kapcsolatok – –1977-re megvalósult az ipari termékek szabad kereskedelme – –1994: Európai Gazdasági Térség (EGT): EU12 + A, SF, IS, N, S (+FL 1995-ben) Egységes piaci szabályok 80%-ának átvétele (kiv. mg., halászat) Új szabályoknál konzultációs lehetőség 1993: csatlakozási tárgyalások: A, SF, N, S N: népszavazás elutasította EGT jelentősége visszaesett (alig több mint EU) EU-nak jól jött – –Euroszkepticizmus Maastrichti szerződés után (gazd-i-pol-i válság) – –EU világgazdasági súlya ismét erősödött – –Jól jött a közös pénz bevezetéséhez EFTA tag maradt: IS, FL, N, CH

10 10 Keleti bővítés előzményei Kelet-Közép-Európa: rendszerváltás 1994: „Európai Megállapodások”: társulási szerződések Fő kérdés: mely országokkal kezdjék meg a csatlakozási tárgyalásokat (differenciálás vagy „regatta elv”) – –Tagállamok többsége a differenciálás mellett volt 1995: Tanács felkéri a Bizottságot országjelentés (avis) készítésére (1997. július) csatlakozás hatása az EU-ra 1997: Agenda 2000: meghatározta a csatlakozás pénzügyi feltételeit (1999: berlini csúcs fogadja el) Tanács dönt a kérelem elfogadásáról (1997. december: luxemburgi csúcsértekezlet – keleti bővítés elindítása) – –Csatlakozási tárgyalások az 5+1 legfelkészültebbel: Cseho, Mo, Lengyelo, Szlovénia, Észto + Ciprus (Mo: 1998-tól) – –Csak bővítési folyamat: 5 ország (Bulg, Letto, Litv, Ro, Szlovákia) – –Töröko nem vesz részt benne, csak EU partnere (emberi jogok)

11 11 Európa „újraegyesítése”, : helsinki csúcs – –Megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat a többiekkel is – –Törökországgal nem, de tagjelölti státusz Csatlakozás intézményi feltételei: nizzai reformok (2002) Csatlakozási tárgyalások lezárása (kiv. Bulg, Ro) 2003: Népszavazás a tagságról a jelölt országokban – –Magyarország: 88% igen (de csak 46% részvételi arány) 2003, Athén: 10 ország aláírta az európai uniós csatlakozási szerződést 2004: 25 EU tagállam

12 12 A bővítések hatásai

13 13 A keleti bővítés kihívásai 13 ország akar csatlakozni Jóval elmaradottabbak Úgy bővülni, hogy – –megmaradjanak a közösségi vívmányok (acquis communautaire) – –EU finanszírozható maradjon Ter.: 34%-kal, termőter. 50%-kal, nép.: 29%-kal, mg-i termelők száma 100%-kal, GDP.: 9%-kal bővül GDP/fő: -16%-kal csökken – –Intézményrendszer működjön

14 14 További keleti bővítés  EUrópa távlati határai 2007: Bulgária, Románia teljes jogú tagok 2013: Horvátország  28 tag – –2005-től csatlakozási tárgyalások 2005-től, de felfüggesztették, magyar elnökség támogatta) Tagjelöltek – –Albánia: 2014-től tagjelölt (nincsenek csatlakozási tárgyalások) – –Macedónia: 2005-től tagjelölt (GR, BG tárgyalások akadályozása) – –Montenegro: 2010-től tagjelölt  2012: csatlakozási tárgyalások – –Szerbia: 2012-től tagjelölt  2014: csatlakozási tárgyalások – –Törökország (1964: társult tag, 1987: teljes jogú tagsági kérelem, 1999: tagjelölt, 2005: csatlakozási tárgyalások, de a tagság 2020 előtt nem valószínű) Potenciális tagjelöltek – –Bosznia-Hercegovina – –Koszovó Ukrajna, Grúzia, Moldávia: társult tagság?

15 15 Kimaradók, visszalépők Európai integráció utasította el: – –Marokkó: 1987-ben tagsági kérelem, elutasítva (nem eu-i) Nincs napirenden – –Belarusz – –Oroszország Adott ország lépett vissza – –Norvégia: 2x leszavazta (1972, 1994) – –Grönland: 1985-ben kilépett – –Svájc: leszavazta (1992) – –Izland: 2010-től tagjelölt, de 2015-ben visszalépett


Letölteni ppt "Az európai integráció története a hidegháborútól Európa „újraegyesítésig” Európa regionális földrajza Regionális és környezeti gazdaságtan (MSc) 2015/2016,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések