BajaTűz 2003 Okt és Szolg Bt. Alkalmazott tűzoltás Robbanóanyagok tüzeinek oltása.

Az előadások a következő témára: "BajaTűz 2003 Okt és Szolg Bt. Alkalmazott tűzoltás Robbanóanyagok tüzeinek oltása."— Előadás másolata:

1 BajaTűz 2003 Okt és Szolg Bt. Alkalmazott tűzoltás Robbanóanyagok tüzeinek oltása

2 BajaTűz 2003 Okt és Szolg Bt. A robbanóanyagok tüzeinek általános jellemzése A robbanóanyagok különbözőképpen égnek Levegőn lassan nyugodtan ég Hevesen ég Kis ütésre dörzsölésre robban.

3 BajaTűz 2003 Okt és Szolg Bt. Robbanóanyagok általános jellemzés Zárt térben bomlási, illetve égési sebességük rendkívül nagy. Egyes típusainál a benne lévő oxidálószer oxigénjével a levegő oxigénje nélkül ég el. ( lőpor, pirotechnikai anyagok) A robbanás a robbanóanyag nagy bomlási sebességének a következménye, melynek hatására nagymennyiségű hő,és magas hőmérsékletű gáztermék keletkezik. A keletkezett gáz a fejlődött hő hatására hirtelen kiterjed ( pl:trotil 2800C°°-on ég)

4 BajaTűz 2003 Okt és Szolg Bt. A robbanóanyagok csoportosítása: Indító anyagok Higanyfulminát Ólomazid Tricinát Robbanó és detonátor anyagok. Penta Nitroglicerin Trotyl Ipari robbanó anyagok: Fekete lőpor Zselatindinamit

5 BajaTűz 2003 Okt és Szolg Bt. A robbanóanyagok csoportosítása Indító anyagok: Legnagyobb elővigyázatossággal kel kezelni, mert könnyen robbannak mechanikai hatásokra, és hő hatására. Ha el kell távolítani akkor más anyagoktól távol, ütődés és rázkódásmentesen szállíttassuk el

6 BajaTűz 2003 Okt és Szolg Bt. A robbanóanyagok csoportosítása: A robbanó és detonátor anyagok: Önmagukban mechanikai hatásra, és alacsony hőhatásra nem érzékenyek (kiv. Nitroglicerin) Nagyobb hőhatás esetén bekövetkezik a robbanás. Tűz hatására a detonátor anyagok szabadban a levegő oxigénjével erős koromképződés közben elégnek, de ez nagyobb mennyiség (50kg) esetén robbanásba megy át.

7 BajaTűz 2003 Okt és Szolg Bt. Törökbálinti robbanás

8 BajaTűz 2003 Okt és Szolg Bt.

9

10 A robbanóanyagok csoportosítása: Ipari robbanóanyagok Olcsón előállítható Könnyen kezelhető Megfelelő robbanó sebességű legyen Viszonylag érzéketlen a mechanikai hatásra

11 BajaTűz 2003 Okt és Szolg Bt. Robbanóanyagokkal foglalkozó üzemek jellemzése  Lakóépületektől, utaktól távol  Földszintes, éghetetlen anyagú, könnyűtetős üzemrészek  Betonfal, vagy védőudvar vagy földsánc veheti körül.  Az egyes üzemrészek egymástól távol, köztük nagylombú fák.  Víztározók vannak létesítve  A tűzoltóság és az üzem között közvetlen tűzjelző összeköttetést kell biztosítani.

12 BajaTűz 2003 Okt és Szolg Bt. A tűz terjedésének sajátossága  A tűz rendkívűl gyorsan terjed, az égést robbanások kísérik.  A robbanás ereje a szomszédos üzemrészeket is megrongálhatja, és ott is robbanások keletkezhetnek.  A környezetben szétszóródott égő részek a környezetben különböző tűzfészkeket hoznak létre.  Egyes anyagok a hő hatására megolvadnak, szétfolynak

13 BajaTűz 2003 Okt és Szolg Bt. A tűz terjedésének sajátossága  Az üzemekben a nyersanyag is súlyos kimenetelű robbanást okozhat. Pl: toluol-trotil  Salétromsav-oxidálószer, az égést elősegíti.  Kénsav-vízzel keveredve erősen melegszik, szétfröccsen-----marási sérüléseket, vakságot okoz.  Nitráló anyagok--- hő hatására megolvadnak, szétfolynak, az útjukba kerülő szerves anyagot meggyújtják.

14 BajaTűz 2003 Okt és Szolg Bt. Ha a tűz helyszínén pirotechnikai anyagok is vannak a környezet védelme komoly feladat

15 BajaTűz 2003 Okt és Szolg Bt.

16

17 Az oltás megszervezése robbanóanyagok tüzeinél A tűzoltásvezető végezzen alapos felderítést, amibe vonja be a helyi üzemi szakembereket:  A veszélyeztetett helyen tartózkodnak –e emberek  Történt-e sérülés  Újabb robbanás estén mi várható  A vízszerzési helyek megközelíthetőek-e, ill mennyire rongálódtak meg.

18 BajaTűz 2003 Okt és Szolg Bt. Felderítés feladatai  Az égő épületrészhez vezető utak használhatók-e  Milyen robbanóanyagok találhatók a tűz helyszínén  Milyen mennyiségű a robbanóanyag  Hogyan van tárolva  Szükséges –e a robbanóanyag eltávolítása, ha igen hogyan végezhető el.  A tűz terjedése mennyire veszélyezteti az üzem technológiai folyamatait.  Beépített tűzoltó berendezés van –e működőképes-e

19 BajaTűz 2003 Okt és Szolg Bt. Felderítés feladatai Tartalék erőknek védett hely kijelölése Épületszerkezet állapota, nincs- e összeomlás veszély. A többi üzemrész leállítása, kiürítése. A környezet felderítése, mit veszélyeztet a tűz

20 BajaTűz 2003 Okt és Szolg Bt. A tűzoltás előkészítésének szakasza  A szakemberek segítségével állapítsa meg, hogy a veszélyeztetett helyen lévő robbanóanyagok mennyire érzékenyek a hőmérséklet emelkedésére, és a mechanikai hatásokra.  Meg kell állapítani az elsődleges, ill a másodlagos veszélyzónát.  Fel kell deríteni a használható vízforrásokat.  Megfelelő mennyiségű tartalék erőt és eszközt is a helyszínre kell rendelni.(mentők)  A tűz oltására szakaszokat kell szervezni.

21 BajaTűz 2003 Okt és Szolg Bt. Beavatkozás, tűzoltás.  Elsőrendű feladat az életmentés megszervezése  Ha mérgező gázok, robbanások előfordulhatnak, az oltást úgy szervezzük, hogy a beavatkozó állomány, szerek, és felszerelések védve legyenek  Feleslegesen ne álljanak egy csoportban  Szereléseknél használják ki a terep nyújtotta védelmet  Az épületet lehetőleg a sarkai felől közelítsük meg.  A veszélyzónákat üríttessük ki, zárassuk le.

22 BajaTűz 2003 Okt és Szolg Bt. Beavatkozás, tűzoltás.  A röptüzek oltására készüljünk fel, a veszélyeztetett területen legyenek készenlétben egységek,akiket be lehet vetni.  A sugarakkal a támadást mindig ott kezdjük, ahol a tűz terjedése robbanást eredményezhet.  Az oltással egyidőben hűtsük a robbanóanyagot, és szükség szerint kezdjük meg a robbanóanyag eltávolítását is.  Ha az eltávolítás nem megolható a robbanóanyagot el kell áztatni------szórt sugár

23 BajaTűz 2003 Okt és Szolg Bt.

24

25

26 Beavatkozás, tűzoltás.