Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Füstös Gábor – Józsa Vilmos 15 éve történt: A TISZAI CIANIDMÉRGEZÉS Szarvas, 2015. május 20.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Füstös Gábor – Józsa Vilmos 15 éve történt: A TISZAI CIANIDMÉRGEZÉS Szarvas, 2015. május 20."— Előadás másolata:

1 Füstös Gábor – Józsa Vilmos 15 éve történt: A TISZAI CIANIDMÉRGEZÉS Szarvas, május 20.

2 Tények a mérgezésről  január végén az Aurul bányavállalat Nagybánya melletti tározójából mintegy köbméternyi, nagytöménységű ciánvegyületeket tartalmazó ipari víz ömlött a Lápos patakba.  A szennyezés a Lápos patakból a Szamosba került, azon keresztül elérte a Tiszát, majd azon is végighaladva a Dunába jutott.  A Szamos és a Tisza folyókban levonuló szennyvízdugóban a mellékfolyók befolyó vizeinek hígítása ellenére a mérgező anyagok töménysége a teljes magyarországi szakaszon a sokszorosa volt a megengedett határértékeknek.

3 Tények a mérgezésről  A Szamosban Csengernél február 1-én 32.6 mg/l, Szegednél a Tiszán február 11-én 1.49 mg/l volt a szennyezőanyag koncentrációja. A mért értékek a Szamoson több mint 300-szor, a Tisza felső szakaszán körülbelül 100-szor, a Tisza alsó szakaszán szor voltak nagyobbak az „erősen szennyezett vízminőség" határértékénél.  A cianiddal szennyezett vízcsóva hossza meghaladta a km-t.  A ciánmérgezés következtében a szakemberek becslései szerint elpusztult 1241 tonna hal, megsérült a tápláléklánc, és a Tisza öntisztító képessége lecsökkent.

4 Tudjuk-e mi történt pontosan?  A szennyezett víztest levonulása  Vízmintavételek kérdései  Tisza-tó szerepe  Elpusztult halállomány becslése  Túlélő halállomány kérdése

5 Hogyan lehet feltámasztani egy ökológiai rendszert?  Igazából sehogy!  A revitalizáció alapját természeti hatások képezték, az emberi beavatkozás csak rásegített.  Áradások szerepe, jelentősége  A halfajok arányának megváltozása  Kutatások szerepe

6 Hogyan lehet feltámasztani egy ökológiai rendszert?  Haltelepítések, haljelölések A Tisza-Szamos Kormánybiztosi Iroda, és a Tisza-Szamos Kht őszén haltelepítési és haljelölési akcióba kezdett, többek között azért, hogy a jelölt halak növekedése és vándorlása alapján képet kapjon a Tisza állapotának változásairól. Az évek során 8 halfaj (balin, compó, csuka, harcsa, kecsege, márna, ponty, süllő) közel 5000 egyedét a Floy-Tag egyedi jeleivel láttuk el, majd a Tisza különböző szakaszain kihelyeztük őket. Ennek közel 6 %-áról a horgászok és halászok ben adatokkal szolgáltak.

7 A revitalizáció vége  a kutatások egy része leáll  A rövid futamidő és az alacsony jelszám miatt a jelölés nem hozott elég eredményt  Szakmai kérdések  Az idegenforgalom ellenérdekeltsége

8 A halállomány helyzete HAKI felmérései:  Csuka-süllő arány változása (csuka!)  Dévér ivararány változása (tejes túlsúly)  Invazív halfajok arányának emelkedése  Diverzitás csökkenése

9 A halállomány helyzete Fogási adatok a Halászati Adattár alapján: % % Összes fogás (kg/év) ,0% ,7% Halászfogás (kg/év) ,7% ,0% Horgászfogás (kg/év) ,3% ,9% Összes fogás (kg) Halászfogás (kg) Horgászfogás (kg) Legnagyobb halászfogás: kg (2002) Legnagyobb horgászfogás: kg (2003)

10 Tanultunk-e a katasztrófából?  NEM!!!  A Tiszának azóta sincs saját, önálló kutatóintézete  Hiányzik az összehangolt kutatás  Hiányzik a folyamatos monitoring  2006-os Tisza-tavi idegenforgalmi felmérés válaszadóinak véleménye szerint a régió turizmusa a természeti káreseményeknek nincsen fokozott mértékben kiszolgáltatva.

11 Tanultunk-e a katasztrófából?  Összehangolt monitoring nélkül nem tudjuk a változások okait  Nem tudjuk, van-e összefüggés a ciánmérgezés és a folyó (és a halállomány) jelenlegi állapota között  Nem tudjuk, van-e máig tartó következménye, ökológiai hatása a mérgezésnek

12 Mikor jön a következő szennyezés? A veszélyeztetettségünk fennáll, bármikor jöhet. A környezetpolitikáért felelős EU biztos szerint a cianidos technológia teljes betiltása aránytalan lenne, mert akkor az Unió összes aranybányáját be kellene zárni, és ennek negatív gazdasági hatása lenne!!!

13 Mikor jön a következő szennyezés? Egy folyó tönkretételének nincsenek negatív gazdasági hatásai? A gazdasági érdekek felette állnak a környezetünket és az embert fenntartó ökológiai érdekeknek!

14 Köszönöm a figyelmet. Szarvas, május 20.


Letölteni ppt "Füstös Gábor – Józsa Vilmos 15 éve történt: A TISZAI CIANIDMÉRGEZÉS Szarvas, 2015. május 20."

Hasonló előadás


Google Hirdetések