Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Civil Biztonság- és Védelemtudományi Tanszék Dr. Szilágyi Tivadar

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Civil Biztonság- és Védelemtudományi Tanszék Dr. Szilágyi Tivadar"— Előadás másolata:

1 Civil Biztonság- és Védelemtudományi Tanszék Dr. Szilágyi Tivadar GTK3196BAN VIDÉKBIZTONSÁG

2 Civil Biztonság- és Védelemtudományi Tanszék Magyarország katasztrófa-veszélyeztetettsége

3 3 1. A katasztrófa fogalma, alapvető csoportosítása 2. Magyarországot fenyegető katasztrófaveszélyek 2.1 Civilizációs katasztrófák fajtái 2.2 Természeti katasztrófák fajtái

4 1. A katasztrófa fogalma, alapvető csoportosítása

5 55 A katasztrófa görög eredetű szó, fordulat, megsemmisülés, csapás, megrázó hirtelen esemény, az emberi élet, az anyagi javak, természeti értékek pusztulása. Katasztrófa fogalma a veszélyhelyzet kihirdetésére alkalmas, illetve e helyzet kihirdetését el nem érő mértékű olyan állapot vagy helyzet, amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeiket, a lakosság alapvető ellátását, a természeti környezetet, a természeti értékeket olyan módon vagy mértékben veszélyezteti, károsítja, hogy a kár megelőzése, elhárítása vagy a következmények felszámolása meghaladja az erre rendelt szervezetek előírt együttműködési rendben történő védekezési lehetőségeit, és különleges intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok és az állami szervek folyamatos és szigorúan összehangolt együttműködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét igényli.

6 66 A katasztrófák csoportosítása I. Eredetük vagy jellegük szerint II. Helyük és kiterjedésük szerint III. Hatáserősség, intenzitás szerint IV. Tér- és időkoordináták szerint V. Időparaméter szerint VI. Lakosságfelkészítési szempontból 1 A csoportosítás forrása: Szász József: in: Szerk: Dr. Hornyacsek Júlia Felkészítők könyve, BM OKF 2000.[4]

7 7 I. Eredetük vagy jellegük szerint 1.Természeti katasztrófák 2.Az emberi tevékenységtől függetlenül, a természet erőinek hatására elemi csapásként fordulnak elő. Földtani  földrengés  vulkánkitörés  földcsuszamlás  talajroskadás  hegy- és kőomlás  talajsüllyedés  iszapár  gátszakadás stb. Meteorológiai  felhőszakadás  szélvihar, forgószél, jégeső  jegesedés, aszály, hőhullám  tornádó, hurrikán  hideghullám  hófúvás, lavina, köd, villámcsapás  erdőtűz: felszíni tűz aljzattűz, koronatűz  belvíz, árvíz, tengerár, szökőár  vízminőség romlása stb. Biológiai járványok, emberi, állati, növényi kártevők elszaporodás a, túlnépesedés stb.

8 8 2. Civilizációs katasztrófák Az emberi mulasztás, technikai hibák, szándékosság hatására következnek be. Technikai jellegű vegyi jellegű: gyártás, tárolás, szállítás során kémiai anyag kerül a környezetbe, nukleáris jellegű: veszélyes radioaktív anyagok kerülnek a környezetbe, nukleáris tömegpusztító fegyverek alkalmazása, közművek hibái: víz, gáz, villany, csatorna közlekedési jellegű: légi, vízi, vasúti stb. Társadalmi jellegű terror, szabotázs, felkelés bűnözésből adódó fegyveres összecsapás háború (???) sztrájk, blokád politikai, etnikai, vallási zavargás elszegényedés gyilkosságok, merényletek légi kalózkodás migráció, tömegmozgás stb.

9 9 II. Helyük és kiterjedésük szerint Helyi Egy településen, üzemben, vállalatnál következik be, a következmények felszámolásához elegendőek a helyi erők és eszközök. A károk felszámolását a polgármester, az adott üzem vezetője irányítja. Helyi Egy településen, üzemben, vállalatnál következik be, a következmények felszámolásához elegendőek a helyi erők és eszközök. A károk felszámolását a polgármester, az adott üzem vezetője irányítja. Térségi Több településen következik be, vagy hatása több településre terjed ki. A következmények felszámolását a helyi erők összehangolt irányításával kezdik meg. Térségi Több településen következik be, vagy hatása több településre terjed ki. A következmények felszámolását a helyi erők összehangolt irányításával kezdik meg. Országos Több megyére kiterjedően következik be az esemény. A következmények felszámolásához a központi erőforrás is szükséges. Országos Több megyére kiterjedően következik be az esemény. A következmények felszámolásához a központi erőforrás is szükséges. Nemzetközi Egy országban, térségben bekövetkezett katasztrófa, amely nagyságrendjénél fogva több országra, vagy tengeri térségre terjed ki. Felszámolásához nemzetközi összefogásra van szükség. Nemzetközi Egy országban, térségben bekövetkezett katasztrófa, amely nagyságrendjénél fogva több országra, vagy tengeri térségre terjed ki. Felszámolásához nemzetközi összefogásra van szükség.

10 10 10 III. Hatáserősség, intenzitás szerint Relatív Lehet természeti, akár társadalmi. Közös jellemzője, hogy viszonylag kis területet érintő, gyors lefolyású, nagy károkat okozó katasztrófa. A következmények felszámolása helyben (település, üzem) a rendelkezésre álló erőkből megoldható. Pl.: szélvihar, hóvihar, felhőszakadás, közlekedési baleset, stb. A károk felszámolását a polgármester, az adott üzem vezetője irányítja. Közepes Több településre, nagyobb térségre kiterjedő, nagy pusztítással, jelentős károkkal járó esemény – lehet természeti és társadalmi is – amikor a védekezés, a helyreállítási munkák, a következmények felszámolása a helyi erőkkel nem oldható meg. A károk felszámolásának irányítása megyei szintű is lehet. Küszöb Lehet akár természeti akár civilizációs katasztrófa, közös jellemzőik, hogy nagy kiterjedésű, alacsony intenzitással jelentkező események. Esetenként túlnőnek egy-egy megye, ország határain és ennek következményeként elhárításuk, elterjedésük megakadályozása, a bekövetkezett következmények felszámolása országos vagy nemzetközi feladattá, nemzetközi együttműködéssé válik. Pl.: környezetszennyezés, növényzetpusztulás, járványok, éhínség stb. Abszolút Lehet akár természeti, akár társadalmi katasztrófa. Közös jellemzőik, hogy a körültekintően megszervezett, megtervezett és létező védekezési, megelőzési munkák ellenére tehetetlenek vagyunk ellenük. Olyan óriási méretű károk keletkeznek, pusztulás következik be aminek felszámolása társadalmi, alkalmanként nemzetközi összefogást igényel. Pl.: földrengés, árvíz, nukleáris szennyezés.

11 11 IV. Tér- és időkoordináták szerint Statikus katasztrófa Egy meghatározott, jól körülhatárolható, megjelölhető katasztrófa, a keletkezés helyén zajlik le, és a következmények felszámolása is az adott helyen történik. Az adott helyen rendelkezésre álló erők és eszközök elegendőek a károk felszámolásához. Pl.: üzemi baleset, épületomlás, robbanás, helyi tűz. Dinamikus katasztrófa Lehet természeti és civilizációs katasztrófa. Bekövetkezését baleset idézi elő, amely szakaszosan, ugrásszerűen vagy folyamatosan fejlődik és túlterjed a üzem, település, ország határain. A tovaterjedés megakadályozására, a következmények felszámolására nemzetközi összefogásra van szükség. Pl.: nukleáris baleset, árvíz, vízszennyezés, járványok, fegyveres összecsapások.

12 12 12 V. Időparaméter szerint Gyors Lehet természeti és civilizációs katasztrófa, melynek alapvető jellemzője a nevében szereplő „gyors” lefolyás, amely másodpercek, percek történését jelenti. Egyik pillanatról a másikra következik be. Felkészülni rá, előre jelezni ritkán lehet. Pl.: robbanás, földrengés, közlekedési bale set. Közepes Lehet természeti és civilizációs katasztrófa, alkalmanként előre jelezhető, számítani lehet rá, fel lehet készülni. A bekövetkezésre meg lehet szervezni a védekezést, megelőzési rendszabályokat lehet bevezetni. A lakosságot tájékoztatni lehet a várható veszélyről, a bekövetkezés esetén a betartandó magatartási szabályokról, mivel az esemény bekövetkezése órák, napok múltán várható. Pl.: mérgezés, árvíz. Lassú Lehet természeti, akár civilizációs katasztrófa is. Bekövetkezésére számítani lehet, pl.: környezetszennyezés, atomerőművi baleset, másrészt az idő előre haladtával következik be, mint az aszály, árvíz, különféle zavargások stb. Részben fel lehet készülni az esemény bekövetkezésére, annak „kezelésére”, másrészt a bekövetkezését követően erők, eszközök megfelelő átcsoportosításával meg lehet akadályozni az elterjedést, fel lehet készülni a következmények felszámolására. Ez a munka hónapokat, éveket vehet igénybe.

13 13 13 VI. VI. A lakosságfelkészítés szempontjából [5]

14 14 Magyarországot fenyegető katasztrófa-veszélyek 2. Milyen természeti eredetű katasztrófák vannak? Milyen civilizációs eredetű katasztrófák vannak? Hogyan hatnak ezek ránk? Milyen a kárterületük?

15 15 Melyek Magyarország alapvető jellemzői, amelyek befolyásolják a veszélyeztető tényezőket?

16 16 Magyarország nem tartozik a kiemelten katasztrófaveszélyes területek közé, de földrajzi elhelyezkedéséből, a lakosság és a települések sűrűségéből, ipari és közlekedési szerkezetéből, valamint a környező országokban bekövetkező események hatásai miatt, számolni kell a lakosság egy részét, vagy egészét fenyegető, jelentősebb anyagi kárral járó veszélyhelyzetekkel. Magyarország Kelet-Közép-Európa, a Kárpát-medence közepén helyezkedik el az Alpoktól, a Kárpátoktól és a Dinári hegységrendszertől körülvéve. Az ország felszínének 73%-a síksági terület, a dombságok 20%-ot foglalnak el és 7%-ot tesznek ki a hegyvidékek.

17 17 A lakosság ~10 millió fő, amely 93 ezer km 2 területre vonatkoztatva 107 fő/km 2 népsűrűségi mutatót jelent. A települések átlagsűrűsége 3,4/100 km 2. A lakosság 2/3-a a fővárosban és a városokban él, a munkavállalók %-a a lakóhelyéről rendszeresen más településre jár dolgozni (ingázó). Budapest és a vele összefonódott agglomerációs terület túlzsúfolt, aránytalanul nagy szerepet tölt be az ország társadalmi-gazdasági életében. Az öt fokozottan fejlesztett kiemelt központ: Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs és Győr lélekszáma és vonzáskörzete jelentősen elmarad a fővárosétól. [38] A települések 1/6-a 500-nál kevesebb lakosú aprófalvak, Elsősorban az Alföldön jellemzőek a szórványtelepülések formájában előforduló tanyák, amelyeken közel félmillió lakos él. [38]

18 18 A civilizációs eredetű katasztrófák csoportjába azok a katasztrófák sorolhatók, amelyek kialakulásának előfeltétele a civilizáció léte, a tudomány, a technika, az ipari és mezőgazdasági termelés, a közlekedés és a szállítás meghatározott szintje. 2.1 Civilizációs katasztrófa-veszélyek

19 19 Melyek a főbb civilizációs katasztrófa- veszélyek?

20 20 Hazai nukleáris létesítmények A környező országok nukleáris létesítményei Nukleáris anyagok szállítása A világűrből érkező nukleáris hatások Nukleáris veszélyetetettség  Pihentető medencék  Átmeneti tárolók  Bátapáti - Üveghuta

21 21 Környező országok nukleáris létesítményei Forrás: Dr. Muhoray Árpád: Az Országos Balesetelhárítási és Intézkedési terv helyzete, - előadás, Balatonföldvár: június dia [7]

22 22 Következmények A nukleáris balesetek kárterületeire jellemző, hogy a kiszabaduló radioaktív anyagok a környezetbe kerülve a lakosság és a környezet sugárterhelésének növekedését, szennyeződését, megbetegedését eredményezhetik. A radioaktív anyag környezetbe kerülésének legvalószínűbb módozata a légkörbe történő kibocsátás, de kerülhet a talajba, vízbe, és ezáltal az élelmiszerekbe is. Egy esetleges nukleáris baleset, robbanás során épületek, közművek rombolódásával, a közműszolgáltatások, energetikai rendszerek működési zavarával és a környezet nagyfokú sugárterhelésével kell számolni.

23 23 Vegyi, ipari veszélyeztetettség Vegyi baleset, ipari szerencsétlenség: veszélyes anyagok előállítása, tárolása, szállítása közben bekövetkezett események, balesetek. A veszélyes anyagok csoportjába olyan vegyi, tűz- és robbanásveszélyes anyagok tartoznak, melyek ellenőrzött körülmények között szilárd, folyékony, gőz, gáz vagy aeroszol halmazállapotban kerülnek ki a technológiai folyamatból vagy a tároló rendszerből.

24 24 A veszélyes tevékenységek megoszlása

25 25

26 26 26

27 27

28 28 Szállítások követelményei, szabályai: – ADR - közúti szállítás – RID - vasúti szállítás – ADN - belföldi vízi szállítás szabályozza – ADNR - Rajnán való szállítás – ICAO - légi szállítás Hazai helyzet 1.: – szállítások száma drasztikusan megnőtt, – a balesetek száma 6 év alatt a háromszorosára nőtt, – a beavatkozás „esemény-követő” tevékenység, – a balesetek, beavatkozások már nem csak az ipari- és a közlekedési gócpontokon, tranzit utakon fordulnak elő.

29 29 Gyakran a szállítók, vagy a szállíttató gazdálkodó szervezetek nem teszik meg a szükséges maximális intézkedéseket az anyag biztonságos szállítása érdekében. Gyakran megsértik a szabályokat. A szállítási okmányok és jelzések nem teljes körűek, hiányosak. Sok problémát jelent az okmányolás tartalmi hiányossága (mágneskártya?) Hazai helyzet 2.

30 30 Veszélyes hulladékok, szemét 4,2 millió tonna/év (14 ezer tonna eü.) Veszélyezteti a környezetet és az embert egyaránt.

31 31 Következmények A veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetek kárterületeire jellemző, hogy a folyékony vagy gáz halmazállapotú veszélyes anyag kiszabadulás miatt gáz (gőz) felhő képződésével kell számolni. Ha a szabadba jutó gáz (gőz), vagy folyadék, gyúlékony és a gyújtóforrás is jelen van, akkor tűz, esetleg robbanás keletkezik.

32 32 Tüzek Robbanások A tűz kémiai jelenség, az éghető anyag fény- és hőhatással járó oxidációja, a szerves anyagokat visszafordíthatatlan folyamattal elbomlasztja. A robbanás az anyag olyan állapotváltozása, illetve átalakulása, amit energiájának - az eredeti anyag vagy a belőle keletkezett termékek és a környező közeg kompressziós és mozgási energiává történő igen gyors átalakulása kísér.

33 33 Következmények A tüzek kárterületein számolni kell nyílt lánggal, nagy hő- terheléssel és káros füstképződéssel. A tűzterületen füstzóna is kialakul, amely azon kívül, hogy mérgező hatású, akadályozza az oltási és a mentési feladatok végrehajtását.

34 34 A tüzek hatása az emberre: égési sérülés

35 35 Tüzek következménye A robbanások kárterületein az épületszerkezetekben károk keletkeznek. A teherhordó szerkezetek elmozdulhatnak, lezuhanhatnak, az épület kártyavár-szerűen összedőlhet, romosodhat. Sérülhetnek a közművek. [20] Forrás: jegyzetben, letöltés:

36 km vasúthálózat km közúthálózat Kevés dunai átkelőhely Vízi közlekedés → szerepe csekély Légi közlekedés Közlekedési veszélyeztetettség

37 37 Vasúthálózat

38 38 HAZÁNK VASÚTI FŐVONALAI 1. sz. Budapest - Komárom - Győr - Hegyeshalom 70. sz. Budapest - Vác - Szob 80. sz. Budapest - Hatvan - Miskolc - Sátoraljaújhely Fontosabb elágazásai: – 81. sz. Hatvan - Salgótarján - Somoskőújfalu – 87. sz. Füzesabony - Eger - Putnok – 90. sz. Miskolc - Hidasnémeti – 92. sz. Miskolc - Kazincbarcika - Ózd 100. sz. Budapest - Cegléd - Szolnok - Püspökladány - Debrecen - Nyíregyháza - Záhony Fontosabb leágazások: – 101. sz. Püspökladány - Biharkeresztes – 140. sz. Cegléd - Kecskemét - Szeged 120. sz. Budapest - Újszász - Szolnok - Békéscsaba - Lökösháza 160. sz. Budapest - Kelebia 40. sz. Budapest - Pusztaszabolcs - Dombóvár - Pécs – Dombóvárnál ágazik ki a 41. sz. Dombóvár- Kaposvár- Gyékényes 30. sz. Budapest - Székesfehérvár - Szabadbattyán - Siófok - Nagykanizsa - Murakeresztúr 20. sz. Budapest - Székesfehérvár - Várpalota - Veszprém - Celldömölk - Szombathely – Szentgotthárd [22]

39 39 A közúthálózat forgalmi terhelése

40 40 Légi közlekedés Túlterhelt a légtér? Milyen a gépek műszaki állapota? Milyen gondokkal küzdenek az üzemeltetők? Betartjuk a veszélyes anyagok légi szállításának szabályait?

41 41 Vízi közlekedés Vízi szállítás Nem jól kihasznált ez a lehetőség. Kevés a dunai átkelőhely, késnek a medermunkálatok.

42 42 Közlekedési katasztrófák okai Elsősorban a forgalmi rend megsértése, a közlekedési hálózat műszaki állapotának előírt követelményektől való eltérése, valamint a járművek műszaki állapotának nem kielégítő volta miatt következhetnek be. Gyakran okoznak súlyos baleseteket az extrém időjárási és a rossz látási viszonyok is.

43 43 Következmények A közlekedési katasztrófák kárterületeinek jellemzői a közlekedési fajtáknak megfelelően eltérőek. A kárterületek mérete és jellemzői a baleset (katasztrófa) jellegétől és nagyságától függően is változóak. Közúti és vasúti balesetek esetén műszakilag megsérülhetnek az úttestek, a vasútisín- pályák, azok műtárgyai. Légi katasztrófák esetén viszont robbanásokkal és tüzekkel kell számolni, továbbá nagyszámú áldozattal.

44 44 Forrás: Letöltési idő: Forrás: Letöltési idő: [26]

45 45 Képforrások jegyzetben [28-31.]

46 46 Forrás: jegyzetben, letöltés: jan. 29. [32]

47 47 „ Sufni ” - t ű zszerészek Egyéb civilizációs Veszélyek 1.

48 48 Egyéb civilizációs veszélyek 2. zavargások zavargások, sztrájkok, tömegrendezvények veszélyei

49 49 Egyéb civilizációs Veszélyek 3.  ivóvíz célú vízkivétellel érintett felszíni és felszín alatti vizek havária-szerű szennyezése,  bármely okból létrejövő olyan mértékű légszennyezettség, amely a külön jogszabályban meghatározott riasztási küszöbértéket meghaladja,  a kritikus infrastruktúrák olyan mértékű működési zavara, melynek következtében a lakosság alapvető ellátása több napon keresztül, vagy több megyét érintően akadályozott.

50 50 A természeti eredetű katasztrófák csoportjába azokat a katasztrófa- típusokat soroljuk, amelyek általában emberi beavatkozás nélkül, a természeti erők hatására alakulnak ki. Előfordulhatnak olyan esetek is, amikor a természet erői a környezetbe történő helytelen emberi beavatkozások miatt idéznek elő katasztrófákat. [8] 2.2 Természeti eredetű katasztrófa-veszélyek

51 51 Összefoglalva: Magyarország nem tartozik a nagy katasztrófa- veszélyeztetettségű országok közé, néhány civilizációs és természeti katasztrófával azonban számolni kell. A katasztrófák következményei a településeken jelennek meg, amelyeknek fel kell mérniük a kockázataikat, ezeket elemezniük és értékelniük kell. A védelmi rendszereknek és a településeknek fel kell készülniük a kockázatokból adódó rendkívüli események kezelésére. Jogszabályi források: 234/2011. Korm. rendelet, 2011.CXXVIII. tv.

52 52 52 Veszélyeztetett települések Magyarországon

53 53 Összességében megállapítható, hogy a mai felfogás szerint a korszerű biztonság átfogó jellegű, oszthatatlan és messze túlmutat a katonai erőn. A biztonság korszerű értelmezéséből következik, hogy Magyarország biztonsága szoros összefüggésben van a kelet-közép-európai térség, valamint a kontinens biztonsági helyzetével. Ezen túlmenően hatással vannak rá a globalizációból adódó transznacionális jellegű kockázatok, valamint a különböző típusú katasztrófák is, amelyek a települések életében is megjelenhetnek. ÖSSZEGZÉS 1.

54 54 A stratégiai kutatásokkal foglalkozó szakemberek elemzése alapján, az ezredforduló után a globalizáció térhódításával, és a rendszerváltással összefüggően az új kihívások és veszélyforrások alapvetően három csoportba sorolhatók: globális, regionális és helyi kockázatok, veszélyek és kihívások. Ezek között szerepelnek a katasztrófák is. ÖSSZEGZÉS 2.

55 55 Magyarország komplex biztonságának vizsgálata során, a kihívásokon belül számolni kell az ország katasztrófa-veszélyeztetettségével is. Földrajzi helyzeténél fogva Európában egyedülálló helyzetben van, ami meghatározza a katasztrófa-veszélyeztetettségét is. Alapvetően civilizációs és természeti eredetű katasztrófákkal kell számolnunk, amelyek hatása a településeken jelenik meg. A védelmi rendszereknek és a településeknek fel kell készülniük a katasztrófa-veszélyekre is. xxx ÖSSZEGZÉS 1.

56 56 Köszönöm a figyelmet! Jó tanulást!

57 57 [1]2073/2004. (III. 31.) Korm. Határozat (NBS) [2]A Kormány 1035/2012. (II. 21.) Korm. Határozata Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiájáról [3] évi CXXVIII. törvény A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó törvények módosításáról (2011.IX.09.) 3§ 5. [4] Szász József: A katasztrófák típusai, in: Szerk: Dr. Hornyacsek Júlia: Felkészítők könyve, BM OKF, Budapest, [5] Veresné Hornyacsek Júlia: A lakosság katasztrófavédelmi felkészítésének elméleti és gyakorlati kérdései I. kötet, ZMNE, Budapest: oldal, ISBN nélkül [6] Kovács Antal - Buzás Tibor: Polgári védelmi ismeretek alapismeretek, önkormányzatok és polgári védelmi szervezetek felkészítési segédlete, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Polgári Védelmi Szövetség, - Szolnok, o. Irodalomjegyzék

58 58 [7] Dr. Muhoray Árpád: Az Országos Balesetelhárítási és Intézkedési terv helyzete, - előadás, Balatonföldvár: június dia [8] Dr. Hornyacsek Júlia: A települési védelmi képességek a katasztrófa- kihívások tükrében, a települések katasztrófa-elhárítási feladatai, a végrehajtáshoz szükséges helyi védelmi képesség alapvető területei, azok kialakításának folyamata. "Biztonságunk érdekében" Oktatási- és Tanácsadó Tudományos Egyesület Budapest, pp ISBN: [9] BM OKF VK archívum [10] BM OKF VK archívum [11] Seveso II. Irányelvvel, az Ipari Baleseti ENSZ EGB (Helsinki) Egyezménnyel, valamint a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos feladatok évi végrehajtásának helyzete ek_reszletek&ev=2005 ek_reszletek&ev=2005 [12]www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=seveso_eredmenyek_re szletek&ev=2003 [13] Forrás: veszélyes anyag képkereséswww.google.hu jan 20www.bacon-di.hu/images/gallery/g_va12.jpg jan 20. Irodalomjegyzék

59 59 [14] ] jan 29. [15] Kockázatos a visszaköltözés [16] Egy parafint szállító tartálykocsi gyulladt ki az M3-ason, Letöltés: MTI [17] BM OKF VK archívum [18] ww.google.hu I. 20. [19] a, Sejt- és szövetkészítmények a regeneratív medicinában, b, forrása: Letöltés: február 01.http://halasze.com/blogs/viewstory/177 [20] Donka Ferenc, Csongrád TV, Kép címe: 48219__320x240_gazrobban2.jpg, Forrás: URL: Letöltés ideje: [21] a-b, Magyar vasúthálózat 4fb5-b733-5b894ae483e0&cid=31bcb04f cc6-869f-a24f6b3e8b74 c, Európai vasúthálózat d, Visszavonta a MÁV-osztályzatot a hitelminősítő az aspx Irodalomjegyzék

60 60 [22]Hazánk vasúti fővonalai (2012. jan. 29.) [23] Közlekedéstudományi intézet adatbazis/ocf/modellezesi-adatok-eredmenyek [24] a, Nőnek a terhek, bajban a légi közlekedés iho/repülés :00iho/repülés b,1,8 százalékkal csökkent Ferihegy forgalma 2008-ban1,8 százalékkal csökkent Ferihegy forgalma 2008-ban január 21., szerda 12:39 – MTI, szazalekkal-csokkent-ferihegy-forgalma-2008-ban/http://repulnijo.hu/2009/01/21/18- szazalekkal-csokkent-ferihegy-forgalma-2008-ban/ [25] a, Új tömegközlekedési forma lehet a dunai hajózás _even_belul_indulhat_a_dunai_tomegkozlekedes b, A vízi áruszállítást futtatná fel az Orbán-kormány augusztus 16. letöltés: 2012http://www.mfor.hu/cikkek/Gigafuvarok_vizen.html letöltés: jan. 29. [26] Letöltési idő: Irodalomjegyzék

61 61 [27] Letöltés: http://www.katasztrofak.abbcenter.com/?cim=1&id=99786 [28] Hejce repülőbaleset, a katasztrófavédelem munkatársainak felvétele, BAZ Megyei KI. [29] 2 éve történt siófoki buszbaleset letöltés: jan. 29. [30] Hajóbaleset a bősi erőműnél – részletek TASR-felvétel) [31] Megszűnt az útlezárás az M1-es autópályán MTI Krizsán CsabaMTI [32] Vonatbaleset Monorierdő, (Kis-Guczi Péter, OKF Monor Tűzoltó-parancsnokság munkatársai, [33] Sufni-tűzszerészek, készítők: Tűzszerész- és Hadihajós ezred munkatársai [34] Sztrájkoló spanyolok,2010. szeptember. 30. csütörtök | Szerző: MTI letöltés: február 03 [35] Nyolc éve az első általános sztrájk Spanyolországban [36]Huszonegy halott után sincs felelős [37] évi CXXVIII. törvény A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó törvények módosításáról (2011.IX.09.) 44. § [38]Forrás: Dr. Tóth Rudolf: Oktatási anyagok ppt tárgykör 2-3. dia Ábrák, figurák: ClipArt , valamint a szerző korábbi műveiből. xxx Irodalomjegyzék

62 Civil Biztonság- és Védelemtudományi Tanszék

63 KISELŐADÁSOK:


Letölteni ppt "Civil Biztonság- és Védelemtudományi Tanszék Dr. Szilágyi Tivadar"

Hasonló előadás


Google Hirdetések