Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

-1- Küszöbérték alatti üzemek súlyos ipari balesetek elleni védekezéssel kapcsolatos üzemeltetői feladatok és a hatóság tevékenysége Dr. Vass Gyula tű.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "-1- Küszöbérték alatti üzemek súlyos ipari balesetek elleni védekezéssel kapcsolatos üzemeltetői feladatok és a hatóság tevékenysége Dr. Vass Gyula tű."— Előadás másolata:

1 -1- Küszöbérték alatti üzemek súlyos ipari balesetek elleni védekezéssel kapcsolatos üzemeltetői feladatok és a hatóság tevékenysége Dr. Vass Gyula tű. ezredes Főosztályvezető Iparbiztonsági Főosztály Budapest (BM OKF) 2011.11.18.

2 -2- Az előadás tartalma: 1.Jogi szabályozás, veszélyes üzemek feladatrendszer 2.Küszöbérték alatti üzemek üzemeltetőinek katasztrófavédelmi kötelezettségei

3 -3- 1.Jogi szabályozás veszélyes üzemek feladatrendszer 2.Küszöbérték alatti üzemek katasztrófavédelmi kötelezettségei

4 -4- 1.hatósági jogosítványok (engedélyezés, felügyelet, ellenőrzés) a küszöbérték alatti üzemekre való kiterjesztése 2.hatósági tevékenység egyszerűsítése és hatékonyabbá tétele 3.a katasztrófavédelem szállítási hatósági ellenőrzési és bírságolási jogosítványainak vasúti, légi, és vízi szállítási ágazatokra történő kiterjesztése 4.a kritikus infrastruktúra védelem katasztrófavédelmi feladatainak ellátása 5.új jogintézmények bevezetése: - katasztrófavédelmi bírság - igazgatási szolgáltatási díj - katasztrófavédelmi hozzájárulás Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség - jogalkotás BM OKF Kat. tv IV. fejezete – veszélyes üzemek, ill. a légi, vizi és vasúti közlekedési ágazati törvények módosítása Végrehajtási rendelet (veszélyes üzemek) - 219/2011. (X. 20.) Korm. r. Bírság és hozzájárulás (veszélyes üzemek) - 208/2011. (X. 12.) Korm. r Igazgatási szolg. díj (veszélyes üzemek) - jogalkotási folyamatban Veszélyes áru szállítás ell. és bírságolás – jogalkotási folyamatban új iparbiztonsági feladat- és hatáskörök Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség

5 -5- BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség szakterületei - Veszélyes ipari üzemek hatósági kontrollja - Veszélyes áru szállítmányok ellenőrzése - Kritikus infrastruktúra védelem Fővárosi és Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságok - Iparbiztonsági Főfelügyelőségek (veszélyes üzem, veszélyes szállítmány és kiv szakreferens) Katasztrófavédelmi Kirendeltségek -Iparbiztonsági felügyelők Személyi és tárgyi feltételek megteremtése Eljárási rend, módszertan, képzés és továbbképzés, hatósági ellenőrző szoftverek és adatbázisok Iparbiztonsági szervezet - intézményfejlesztés Területi szerv Helyi szerv Központi szerv Intézmény fejlesztési intézkedések

6 -6- - a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (Kat.) - a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X.20.) Korm. rendelet -Küszöbérték alatti üzemek -Iparbiztonsági hatósági tevékenység -MKEH szakhatósági tevékenység átvétele - a katasztrófavédelmi bírság kiszabásának részletes szabályairól, a katasztrófavédelmi hozzájárulás befizetéséről és visszatérítéséről szóló 208/2011. (X.12.) Korm. rendelet - a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés hatósági eljárásaiban az igazgatási szolgáltatási díj fizetési körébe tartozó hatósági eljárásokról, igazgatási jellegű szolgáltatásokról és bejelentésekről, továbbá a fizetendő díj mértékéről, valamint a fizetésre vonatkozó egyéb szabályokról szóló BM rendelet Közig. egyeztetésen -a veszélyes katonai objektumokkal kapcsolatos hatósági eljárás rendjéről szóló 95/2006. (IV. 18.) Korm. rendelet -Szakhatósági tevékenység Jogi szabályozás – veszélyes üzemek Végrehajtási rendeletek, rendelet-tervezetek

7 -7- A Kat. IV. fejezetének hatálya kiterjed: 1. veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemekre és létesítményekre 2. küszöbérték alatti üzemekre 3. a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésében, az ellenük való védekezésben érintett közigazgatási szervekre és gazdálkodó szervezetekre, helyi önkormányzatokra, természetes személyekre A Kat. IV. fejezetének hatálya nem kiterjed: 1. az atomenergia alkalmazásával összefüggésben meghatározott tevékenységekre 2. a veszélyes anyagoknak az üzemen kívüli közúti, vasúti, légi vagy vízi szállítására, illetve a szállítás közbeni ideiglenes tárolásra 3. ásványi nyersanyagok feltárásával, kitermelésével és feldolgozásával kapcsolatos föld alatti, külszíni vagy fúrólyukas bányászati tevékenységekre, kivéve az ásványi nyersanyagok vegyi vagy termikus feldolgozását, tárolását, ha annak során a küszöbértéket elérő mennyiségű veszélyes anyag jelen van 4. a hulladéklerakókra, kivéve az ásványi nyersanyagok kitermeléséből származó hulladékok, meddők feldolgozására szolgáló létesítményeket (beleértve a derítő- és ülepítőmedencét is), ahol a küszöbértéket elérő mennyiségű veszélyes anyag van jelen, különösen abban az esetben, ha a tevékenység a hulladékok vegyi és termikus feldolgozásával jár együtt 5. katonai célból üzemeltetett veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemekre, létesítményekre A Kat. IV. fejezetének hatálya

8 -8- Küszöbérték alatti üzemek (Kat.): egy adott üzemeltető irányítása alatt álló azon terület, ahol e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti alsó küszöbérték negyedét meghaladó, de az alsó küszöbértéket el nem érő mennyiségben veszélyes anyag van jelen, valamint a külön jogszabályban meghatározott, kiemelten kezelendő létesítmények Kiemelten kezelendő létesítmények (R.): - a veszélyes anyagok, veszélyes hulladékok üzemen kívüli csővezetéken történő szállításának létesítményei (szállító vezetékek, szivattyú-, kompresszor- és elosztó állomások), kivéve a lakossági gázellátás elosztó vezetékeit és azok létesítményeit, valamint a szénhidrogén-bányászat gyűjtővezetékeit 400 mm névleges átmérő alatt - veszélyes hulladékok égetéssel történő ártalmatlanításával foglalkozó létesítmények, amennyiben nem tartoznak a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek körébe - azon üzemek, amelyek területén klór vagy ammónia legalább 1000 kg mennyiségben van jelen, amennyiben nem tartoznak a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek körébe Súlyos káresemény elhárítási terv (Kat.): küszöbérték alatti üzem üzemeltetői okmánya, amely tartalmazza az üzem veszélyeztető hatásainak elemzését, valamint a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzését, elhárítását és hatásainak csökkentését szolgáló intézkedések végrehajtásának rendjét, feltételeit Legfontosabb új fogalmak - 1.

9 -9- Veszélyes anyagokkal kapcsolatos üzemzavar (Kat.): veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben, küszöbérték alatti üzemben a rendeltetésszerű működés során vagy a technológiai folyamatokban bekövetkező olyan nem várt esemény, amely azonnali beavatkozást igényel és az alábbi következmények egyikével jár: a) veszélyes anyaggal kapcsolatos tűz b) veszélyes anyaggal kapcsolatos robbanás c) mérgező, rákkeltő tulajdonságú veszélyes anyag kibocsátása d) oxidáló, tűz- vagy környezetre veszélyes tulajdonságú veszélyes anyag kikerülése legalább 1 m 3 mennyiségben e) veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény leállítása Veszélyeztetett terület (R.): ahol a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, illetve küszöbérték alatti üzem tevékenysége során bekövetkező veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek, üzemzavarok által okozott mérgező, hősugárzási, ökotoxikus, illetve túlnyomási hatások az emberi egészséget, a környezetet vagy a természeti értékeket károsíthatják Társhatóság (R.): veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek, küszöbérték alatti üzemek tekintetében hatósági feladatkört ellátó személyek és szervezetek Legfontosabb új fogalmak 2.

10 -10- A súlyos ipari baleset-megelőzés dokumentációs rendszere Küszöbérték alatti üzem Alsó küszöbértékű veszélyes anyaggal foglalkozó üzem Felső küszöbértékű veszélyes anyaggal foglalkozó üzem -Biztonsági elemzésBiztonsági jelentés Súlyos káresemény- elhárítási terv Belső védelmi terv Esetenként KVTKülső védelmi terv -Településrendezési tervezés Katved. tv. alapjánSeveso II. Irányelv szerint

11 -11- 1.Jogi szabályozás, veszélyes üzemek feladatrendszer 2.Küszöbérték alatti üzemek katasztrófavédelmi kötelezettségei

12 -12- 1. A veszélyes tevékenység azonosítása és bejelentése 2. Súlyos káresemény elhárítási terv (SKET) elkészítése és benyújtása 3. Súlyos balesetek megelőzését és elhárítását biztosító irányítási rendszer működtetése 4. A SKET-ben megjelölt feladatok végrehajtásához szükséges feltételek biztosítása 5. SKET felülvizsgálata, és szükség szerinti módosítása (3 évente, és soron kívül) 6. SKET gyakoroltatása évente 7. Súlyos balesetek és üzemzavarok jelentése és kivizsgálása 8. Katasztrófavédelmi hozzájárulás fizetése Küszöbérték alatti üzem üzemeltetőjének kötelezettségei (kat. 41.§)

13 -13- Küszöbérték alatti üzemek azonosítása 1. Üzem azonosítása (Kat) 1.25§ (1) Veszélyes tevékenység kizárólag a hatóság katasztrófavédelmi engedélyével végezhető. 2.40.§ (1) A küszöbérték alatti üzem üzemeltetője a veszélyes anyagokkal kapcsolatos tevékenységet a külön jogszabályban meghatározott módon és adattartalommal a hatóságnak bejelenti. 3.40§ (2) A hatóság a bejelentést megvizsgálja. Ha az üzemben tárolt veszélyes anyagok mennyisége és fajtája, vagy a veszélyeztetés azt indokolja, a hatóság az üzemeltetőt súlyos káresemény elhárítási terv készítésére kötelezi. 4.25§ (4) A hatóság a IV. fejezet hatálya alá tartozás megállapítása céljából bármely gazdálkodó szervezetet adatszolgáltatásra kötelezhet és annak telephelyén hatósági ellenőrzést tarthat.

14 -14- Küszöbérték alatti üzemek azonosítása 2. Üzem azonosítása (R. 33§) 1.A 2. melléklet szerinti üzemazonosítási adatlapokat a katasztrófavédelmi engedély iránti kérelem mellékleteként a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervéhez kell benyújtani 2.Egyidejűleg igazgatási szolgáltatási díjat kell megfizetni 3.Hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve a benyújtott dokumentumok valóságtartalmát helyszíni vizsgálattal ellenőrzi, illetve az üzemeltetőtől kiegészítő tájékoztatást kérhet 4.A területi szerv az üzemazonosítási adatlapok vizsgálatát követően javaslatot tesz a katasztrófavédelmi engedély megadására 5.A benyújtott üzemazonosítási adatlapok vizsgálata alapján a hatóság súlyos káresemény elhárítási terv készítésére kötelezheti az üzemet 6.Az adatlapok, illetve a súlyos káresemény elhárítási terv alapján a hatóság dönt a katasztrófavédelmi engedély kiadásáról

15 -15- Küszöbérték alatti üzemek azonosítása 3. TERÜLETI SZINTŰ FELADATOK SÚLYOS IPARI BALESETEK ELLENI VÉDEKEZÉS

16 -16- Küszöbérték alatti üzemek azonosítása 4. TERÜLETI SZINTŰ FELADATOK SÚLYOS IPARI BALESETEK ELLENI VÉDEKEZÉS

17 -17- - A küszöbérték alatti üzem üzemeltetője által benyújtott információk (adatlap) vizsgálata, valóságtartalmának helyszíni ellenőrzése, illetve szükség esetén további tájékoztatás kérése - Az üzemazonosítási adatlapok vizsgálatát követően javaslat tétel a hatóság részére a katasztrófavédelmi engedély megadására - A javaslat alapja: 1. Súlyos káresemény elhárítási tervet kell készíteni ha az alábbiak egyike is teljesül: a) Korm. R. 1. melléklet, 2. táblázat, mérgező és nagyon mérgező veszélyességi osztályba tartozó veszélyes anyagok jelenléte b) Korm. R. 1. melléklet, 2. táblázat, robbanó anyagok és készítmények veszélyességi osztályba tartozó veszélyes anyagok jelenléte c) cseppfolyós gáz jelenléte, kivéve a palackos gáztárolást, valamint a 12,5 tonna névleges töltettömegnél kisebb propán-bután gázt tartalmazó fogyasztói tartályban történő tárolást d) nyomás (legalább 300 kPa túlnyomás) alatti, veszélyes anyagot tartalmazó technológiai berendezések jelenléte Küszöbérték alatti üzemek azonosítása 5. TERÜLETI SZINTŰ FELADATOK SÚLYOS IPARI BALESETEK ELLENI VÉDEKEZÉS

18 -18- 2. Az előző pont alá nem tartozó esetekben az alábbi kritériumok együttes teljesülése esetén nem kell súlyos káresemény elhárítási tervet készíteni: a) amennyiben a küszöbérték alatti üzem határától számítva: aa) a lakóövezet, üdülőövezet, közintézmények, tömegtartózkodásra szolgáló építmények távolsága nagyobb, mint 300 méter ab) a munkahelyek, más egyéb üzemek, irodaházak, stb. távolsága nagyobb, mint 200 méter ac) veszélyes anyaggal foglalkozó üzem, küszöbérték alatti üzem távolsága nagyobb, mint 100 méter és b) az üzem saját munkavállalóinak és az üzem területén rendszeresen vagy állandóan tartózkodó munkavállalók száma 30 főnél kevesebb 3. Nem kell SKET-et készíteni a fentieken túl ha az üzemeltető bizonyítja, hogy emberi életet veszélyeztető tűz- és robbanási hatás mértéke az üzem határánál hőhatás esetén 4 kW/m2 és túlnyomás esetében 10 kPa értéket nem haladja meg. Küszöbérték alatti üzemek azonosítása 6. TERÜLETI SZINTŰ FELADATOK SÚLYOS IPARI BALESETEK ELLENI VÉDEKEZÉS

19 -19- Küszöbérték alatti üzemek azonosítása 7. TERÜLETI SZINTŰ FELADATOK SÚLYOS IPARI BALESETEK ELLENI VÉDEKEZÉS Küszöbérték alatti üzemek felmérése TevékenységVeszélyes anyag Küszöbérték (t) Alsó negyede Szállító vezetékekkőolaj termékek, szénhidrogének- Égetéssel történő ártalmatlanításveszélyes hulladék - Vízművek, szennyvíztisztítókklór1 Hűtőházak, hús, konzervipari üzemekammónia1 Mérgező anyagok tárolásamérgező, nagyon mérgező anyagok1,25/12,5 Robbanóanyag, pirotechnikai termék tárolásrobbanóanyag, pirotechnikai termék2,5/12,5 Szénhidrogén gáz tároláspropán, bután, PB12,5 Ipari gáz tárolásAcetilén, hidrogén (cseppfolyós oxigén)1,25 (50) Kőolaj termékek tárolásaBenzin,-gázolaj, biodízel625 Erőművek, fűtőművekfűtőolaj625 Alkohol gyártás és tárolás, bioetanol gyártásetilalkohol1250 Műtrágya tárolásammónium-nitrát (2. sz. megj.)312,5 Növényvédőszer tárolás környezetre veszélyes anyagok (R 50 és R 50/53 // R51/5325// 50 Gumigyárakkörnyezetre veszélyes anyagok25 Veszélyes hulladék lerakók és tároláskörnyezetre veszélyes anyagok, mérgező anyagok25 // 12,5

20 -20- 1.üzem környezetének bemutatása 2.üzem bemutatása 3.üzem által okozott veszélyeztetés értékelése a)a veszély meghatározása (a súlyos baleset lehetőségének azonosítása) b)súlyos baleset következményeinek értékelése 4.védekezés és a hatások csökkentésére irányuló tevékenység erő- és eszközrendszerének leírása 5.védekezéssel kapcsolatos feladatok leírása 6.külső védelmi tervhez kapcsolódó feladatok leírása 7.védekezési tevékenységben érintett személyek felkészítésével kapcsolatos feladatok bemutatása 8.irányítási rendszer bemutatása 9.elkészítésébe bevont szervezetek megnevezése SKET tartalmi és formai követelményei (R. 5. mell.)

21 -21- 1.R. 40. § (3) Az üzemeltető által benyújtott súlyos káresemény elhárítási tervet a hatóság értékeli, és dönt a katasztrófavédelmi engedély kiadásáról. 2.R. 40§ (4) Hiánypótlás 45 napon belül 3.Nem megfelelőség esetén szankciók az R. 35. § szerint 4.Időszakos hatósági ellenőrzés (SKET kapcsán legalább 3 évente) A súlyos káresemény elhárítási terv értékelése (kat)

22 -22- Veszélyelemzés és következmény értékelés vizsgálata üzemeltető által a)a veszély meghatározása (a súlyos baleset lehetőségének azonosítása) b)súlyos baleset következményeinek értékelése 1.A védelmi intézkedések értékelése és minősítése SKET kritériumrendszere (R. 5. mell.) 1.

23 -23- Elfogadható szintű veszélyeztetettséget jelent (7. melléklet 5.): 1.ha nem várható a lakóterületen a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset következtében halálos hatás (tűzhatás, mérgezési hatás, túlnyomás), 2.illetve ha ilyen hatások közösségi létesítményeket, tömegtartózkodásra szolgáló építményeket nem érintenek Nem elfogadható szintű veszélyeztetettség esetén a hatóság kötelezi az üzemeltetőt, hogy hozzon olyan biztonsági intézkedéseket, amelyek a veszélyeztetés szintjét csökkentik Ha a veszélyeztetés szintje nem csökkenthető, a hatóság kötelezi az üzemeltetőt a veszélyes tevékenység korlátozására vagy megszüntetésére. Az üzemeltető a biztonságos működés bizonyítására részletes kockázatértékelést végezhet (mennyiségi kockázatelemzés) SKET kritériumrendszere (R. 5. mell.) 2.

24 -24- Belső védelmi terv és súlyos káresemény elhárítási terv gyakorlatok ellenőrzése Belső védelmi terv (BVT) gyakorlat VÉDELMI GYAKORLAT Súlyos káresemény elhárítási terv (SKET) gyakorlat helyszínen, évente az időszakos hatósági ellenőrzéssel együtt kell elvégezni ELLENŐRZÉS a helyszínen, legalább három évente ÉRTÉKELÉS - Értékelés megküldése a hatóságnak - Amennyiben a gyakorlat nem elfogadható: a hatóság a gyakorlat ismételt lebonyolítására kötelezi az üzemeltetőt TERÜLETI SZINTŰ FELADATOK SÚLYOS IPARI BALESETEK ELLENI VÉDEKEZÉS

25 -25- KÜLSŐ VÉDELMI TERV KÉSZÍTÉSE

26 -26- Ipar-biztonsági felügyeleti feladatok Hatósági adatok gyűjtése -ipar-biztonsági adatbázis létrehozása és működtetése -engedélyek, ellenőrzési jegyzőkönyvek, védelmi tervek gyűjtése, valamint a társhatóságok részére történő elérhetőségének biztosítása -társhatóságok: BM OKF figyelmének felhívása az intézkedést igénylő üzemi adatokról Hatóságok közötti adatmegosztás -a társhatóságok az ipar-biztonsági adatbázishoz hozzáférhetnek -félévente elektronikus úton tájékoztatás küldése a társhatóságoknak -a társhatóságok a tájékoztatást követően a rendelet hatálya alá került üzemekkel kapcsolatos hatósági engedélyeket, ellenőrzési jegyzőkönyveket feltöltik az adatbázisba Társhatósági ellenőrzések koordinálása -területi szervek közreműködésével a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező társhatóságokat bevonása a védelmi tervek elkészítésébe és begyakoroltatásába -a társhatóságok a tervezett ellenőrzéseikről és azok eredményeiről tájékoztatják a katasztrófavédelmet -közös, összehangolt ellenőrzés szervezések (ellenőrzés sorozatok) – a Kat. IV. fejezet hatálya alá tartozó üzemek vonatkozásában a társhatóságok bevonásával ellenőrzés lefolytatása

27 -27- (1) Katasztrófavédelmi hozzájárulást kötelesek fizetni a Kat. IV. fej. szerinti üzemeltetők veszélyes árut (2) Nem kell katasztrófavédelmi hozzájárulást fizetnie: tároló, gyártó, feldolgozó gazdálkodó szervezetek Állami, önkormányzati szervek Nukleáris létesítmények és radioaktív hulladék tárolók Közfinanszírozású egészségügyi szolgáltatók Kizárólag kiskereskedelmi forgalmazáshoz, illetve lakossági szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó tárolást végző gazdálkodó szervezetek Üzemeltetők és a gazdálkodó szervezetek: tárgyévet megelőző év éves nettó árbevétele < 50 millió forint Katasztrófavédelmi hozzájárulás (Kat. 79. §)

28 -28- Katasztrófavédelmi hozzájárulás (Kat. 79. §): összege Kat. hatálya alá tartozó üzemek esetében: a veszélyes tevékenységgel összefüggésben keletkezett – a jövedéki adó és az energiaadó összegével csökkentett – éves nettó árbevételének 0,1%- a. összege a gazdálkodó szervezetek esetében: a) saját tulajdonban lévő vagy egyéb, nem visszterhes jogviszony alapján tárolt veszélyes áru esetén a veszélyes áru értékesítéséből keletkező, b) nem saját tulajdonban lévő veszélyes áru tárolása esetén a tárolási szolgáltatásból származó, c) gyártás esetén a veszélyes áru mint termék értékesítéséből származó, a jövedéki adó és az energiaadó összegével csökkentett éves nettó árbevétel 0,1%-a.

29 -29- Katasztrófavédelmi hozzájárulás (Kat. 79. §): összege a veszélyes áru feldolgozását végző gazdálkodó szervezetek esetében: a tevékenység során felhasznált veszélyes áru nettó értékének 0,1%-a. amennyiben a gazdálkodó szervezet több tevékenységet folytat, úgy a katasztrófavédelmi hozzájárulást azon tevékenység után fizeti meg, amelyik alapján a katasztrófavédelmi hozzájárulás összege a legnagyobb. A katasztrófavédelmi hozzájárulás fizetésére kötelezettek kötelesek tevékenységükr ő l a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervének bejelentést tenni.

30 -30- Katasztrófavédelmi hozzájárulás (Kat. 79. §): Ha a hozzájárulás mértékét a kötelezett bizonyítani nem tudja: összege a teljes tevékenységből származó, a jövedéki adó és az energiaadó összegével csökkentett éves nettó árbevétel 0,1%-a. Meg nem fizetése esetén: adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. A katasztrófavédelmi hozzájárulás egynegyede felhasználható az üzemeltető veszélyes tevékenysége által jelentett kockázat szintjének csökkentését szolgáló m ű szaki intézkedésekre. A katasztrófavédelmi hozzájárulás a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervének bevétele.

31 -31- legkisebb összege 300.000 forint, legmagasabb összege 3.000.000 forint; összegét a jogsértés veszélyességével arányos mértékben, igazodva a jogsértés súlyához és ismétlődéséhez kell meghatározni; egy eljárásban ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése vagy más kötelezettségszegés esetén ismételten is kiszabható; a jogerősen kiszabott és be nem fizetett bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül; a katasztrófavédelmi bírság a központi költségvetés központosított bevétele. több különböző szabálytalanság esetén a bírság összege az egyes bírságtételek összege: legfeljebb 5.000.000 Ft bírság kiszabására irányuló eljárás: 3 hónapon belül, de legkésőbb a jogsértés bekövetkezését követő egy éven belül, ügyintézési határidő 45 nap a bírságot az annak kiszabásáról rendelkező határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kell megfizetni határidő lejárta előtt előterjesztett kérelemre a hatóság legfeljebb 12 havi részletfizetést engedélyezhet a befizetési határidő elmulasztását követő 8 napon belül a hatóság a végrehajtás érdekében megkeresi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóhatóságot Katasztrófavédelmi bírság (Kat. 35. §)

32 -32- Katasztrófavédelmi bírság (R. 2. melléklet): Ssz.Bírságolással érintett szabálytalanság A bírság összege forintban 1.Engedélyköteles tevékenység engedély nélküli végzése, folytatása3.000.000,- 2.Üzemazonosítási kötelezettség elmulasztása2.000.000,- 3.Üzemazonosítás nem megfelelő adattartalommal történő benyújtása500.000,- 4.Biztonsági jelentésben, biztonsági elemzésben, belső védelmi tervben, súlyos káresemény elhárítási tervben valótlan adatok feltüntetése 2.000.000,- 5.A hatósági döntésben foglalt műszaki, technológiai, beruházási, karbantartási előírás elmulasztása2.000.000,- 6.6.A hatósági döntésben foglalt egyéb, külön nem nevesített (adminisztratív, dokumentációs stb.) előírás elmulasztása 500.000,- 7.Biztonsági jelentés, biztonsági elemzés határidőre történő benyújtásának elmulasztása1.000.000,- 8.Súlyos káresemény elhárítási terv határidőre történő benyújtásának elmulasztása500.000,- 9.Biztonsági jelentés, biztonsági elemzés, belső védelmi terv, súlyos káresemény elhárítási terv soros felülvizsgálatának elmulasztása 1.000.000,- 10.Védendő adatokat nem tartalmazó biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés benyújtásnak elmulasztása 300.000,- 11.Biztonsági jelentés, biztonsági elemzés soron kívüli felülvizsgálatának elmulasztása1.000.000,- 12.Súlyos káresemény elhárítási terv soron kívüli felülvizsgálatának elmulasztása500.000,-

33 -33- Katasztrófavédelmi bírság (R. 2. melléklet): 13.Belső védelmi terv soron kívüli felülvizsgálatának elmulasztása500.000,- 14.Üzem vagy veszélyes létesítmény bezárása bejelentésének elmulasztása500.000,- 15.Üzemben, veszélyes létesítményben, tároló berendezésben, technológiai eljárásban vagy a védekezés belső (létesítményi) rendszerében jelentős változtatás bejelentésének, engedélyezésének elmulasztása 1.000.000,- 16.Üzemben jelenlévő veszélyes anyagok mennyiségének jelentős növekedése, illetve a veszélyes anyag jellegének, fizikai tulajdonságának jelentős változása bejelentésének elmulasztása 800.000,- 17.Veszélyes anyagokkal kapcsolatos üzemzavar, súlyos baleset azonnali bejelentésének elmulasztása1.000.000,- 18.Veszélyes anyagokkal kapcsolatos üzemzavarról, súlyos balesetről szóló adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása 500.000,- 19.Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetről szóló baleseti jelentés határidőre történő benyújtásának elmulasztása 500.000,- 20.Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesettel kapcsolatos védekezési, elhárítási és helyreállító intézkedések elmulasztása 3.000.000,- 21.Belső védelmi terv gyakorlat végrehajtásának elmulasztása1.500.000,- 22.Belső védelmi terv gyakorlat időpontjáról szóló értesítés megküldésének elmulasztása300.000,- 23.Belső védelmi terv gyakorlat jegyzőkönyve megküldésének elmulasztása300.000,- 24.Dominóhatásban érintett üzem adatszolgáltatási kötelezettségének elmulasztása500.000,-

34 -34- Igazgatási szolgáltatási díj fizetésére kötelezett eljárások köre 1.Katasztrófavédelmi engedélyezési eljárás új veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem építéshez 1.1 felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem 1.2 alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem 2. Katasztrófavédelmi engedélyezési eljárás veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény építéséhez 3.Katasztrófavédelmi engedélyezési eljárás veszélyes tevékenység végzéséhez 3.1felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem 3.2alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem 3.3küszöbérték alatti üzem 4.Katasztrófavédelmi engedélyezési eljárás üzem jelentős változtatásához 5.Katasztrófavédelmi engedélyezési eljárás veszélyes tevékenység ismételt folytatásához 6.Biztonsági jelentés üzemeltető által kezdeményezett felülvizsgálata 7.Biztonsági elemzés üzemeltető által kezdeményezett felülvizsgálata 8.Belső védelmi terv üzemeltető által kezdeményezett felülvizsgálata 9.Súlyos káresemény elhárítási terv üzemeltető által kezdeményezett felülvizsgálata 10.Veszélyes tevékenység azonosítása

35 -35- Köszönöm a megtisztelő figyelmet!


Letölteni ppt "-1- Küszöbérték alatti üzemek súlyos ipari balesetek elleni védekezéssel kapcsolatos üzemeltetői feladatok és a hatóság tevékenysége Dr. Vass Gyula tű."

Hasonló előadás


Google Hirdetések