V. Énlaka-konferencia. Székely népzene és néptánc, 2015. szeptember 11-13. Énlaka, Művelődési Ház A román elektronikus pop-folkzene (manele) hatása a hagyományos.

Az előadások a következő témára: "V. Énlaka-konferencia. Székely népzene és néptánc, 2015. szeptember 11-13. Énlaka, Művelődési Ház A román elektronikus pop-folkzene (manele) hatása a hagyományos."— Előadás másolata:

1 V. Énlaka-konferencia. Székely népzene és néptánc, 2015. szeptember 11-13. Énlaka, Művelődési Ház A román elektronikus pop-folkzene (manele) hatása a hagyományos táncgyakorlatra a zabola-pávai cigányközösségekben

2 Terepmunka  Helyszín: Zabola – Páva (Háromszék) /Össznépesség: 4523, 3198 magyar, 893 román, 426 cigány, 1 német, 5 egyéb/ /Kézdivásárhelytől 14 km-re délre a Zabola- patak hordalékkúpján fekszik. Páva község 1964-ben olvadt be a településbe/  Időpont: 2008 nyarától -  A zabolai Csángó Néprajzi Múzeum által szervezett Fiatal Néprajzkutatók Szemináriuma és Szakmai Gyakorlata  Téma- és kutatásvezető: Dr. Pozsony Ferenc /BBTE, Kolozsvár/  A gyűjtések helyszínei: - a zabolai Cigányok dombja - a pávai Zsidók pusztája

3

4 A zabolai-pávai cigányság  Albert Ernő, Kotics József és Pozsony Ferenc kutatásai alapján  A helyi cigánytársadalom hierarchikus szerveződésű. Nemcsak térben különülnek el egymástól, hanem életformában, értékrendben és viselkedési mintáikban is nagy különbséget mutatnak.  I. A zabolai cigánydomb  II. A pávai zsidók pusztája („hegyalja”)  III. A falusi cigányok

5 A pávai cigány fiatalok táncai  A pávai Zsidók pusztáján a fiatalok kis klubot hoztak létre, ahol esténként gépzenére – nem autentikus népzenére, hanem elektronikus pop-folk zenére (manele) – táncolnak  A pávai cigány fiatal generáció táncrendje: - Szóló férfi cigánytánc - Szóló női cigánytánc - Páros cigánytánc - Cigányos, cigánycsárdás - Csingerálás  Egyéni előadásmód, improvizálás.  Általános előadási sajátosság: elemi erejű, túlfűtött, olykor extázisig fokozódó átélés, érzelmi, hangulati túlfűtöttség.

6 Kék és kék  Kék és kék. Tánchagyomány-őrzés a zabola-pávai (Háromszék) cigányközösségekben.  A dokumentumfilmet készítették (2011):  Korzenszky Tamás /Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Néprajzi Intézet, Choreomundus - International master in Dance Knowledge, Practice, and Heritage/  Törő Balázs /Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék/  Varga J. Csaba /Babeş-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Magyar Néprajz és Antropológia Tanszék/  Utómunkálatok, vágó: Bazsó Zsombor  Szakértő: Dr. Pozsony Ferenc /Kolozsvár, BBTE/  Támogató: Zabolai Csángó Néprajzi Múzeum, Kriza János Néprajzi Társaság  Bemutató: XXX. Országos Táncháztalálkozó és Kirakodóvásár. Etno-mozi. 2011 április 2. Papp László Budapest Sportaréna

7 A tánchagyomány organikus továbbélésének a lehetősége a diszkóban – a manele  A hagyományos táncalkalmakat felváltotta a disco, a szórakozóhely, a disco- zene és tánc, a mai szórakozóhelyeken hallható, lemezlovasok (disc jockey-k, dj-k) által komponált elektronikus hangzású zene és az erre történő tánc.  A tánc helye egy modernebb, újfajta környezetbe, helyszínre, közegbe, a discóba tevődött át.  A cigány táncdialektus discóbeli továbbélésének lehetőségét a romániai falusi szórakozóhelyeken hallható népszerű, balkáni eredetű, népzenei alapú elektromos populáris-folk (manele) zene teremti meg.

8 Anca Giurchescu (1930-2015) IPEDAM (Intensive Programme in Ethnochoreology and Dance Anthropology), 2013. április 11-22. Trondheim, Norvégia Traditional Hungarian Romani/Gypsy dance practices in Transylvania to Romanian electronic pop-folk music /Dissertation 2014/ / Choreomundus - International master in Dance Knowledge, Practice, and Heritage, 2012-2014./

9 ’Music from the East, image from America’  Orientális - Chalga (Bulgária), Turbofolk (Szerbia), Arabesk (Törökország), Laiko (Görörgország), Tale-Valee (Albánia)  Okcidentális - ’Euro-American pop’  Autochton (cigány, rurális, erdélyi) -muzica lautareasca, taraf, fanfare, hagyományos cigánybandák (mahala, cigányos, cigánycsárdás, csingerálás) „Tulajdonképpen zeneileg egy ritmikában balkáni jellegű, hangzásban havasalföldi, olténiai tradicionális cigányzene (mahala) eredetű zenekultúrát pumpolnak fel – az elektronikus hangszerelésnek köszönhetően – egy poposított, diszkósított vagy technósított stb. előadásmóddal” (Sipos 2005).

10 Furus Levente „tanítványával”. Korzenszky Tamás felvétele 2011. A Kék és kék című film dvd borítója. Grafika: Bazsó Zsombor 2011. videó

11 Komplex vizsgálat  Komparatív elemzés  Funkció és tartalmi vonások - táncélet és szokások, társadalmi szerep, népi tudat  Zene (a tánc zenekíséretét szolgáltató dallamok) - hangkészlet, metrika-ritmika, szerkezet és szöveg  Forma - a táncmozgást alakító ritmika, technika, plasztika és dinamika  Szerkezet, mozdulatelemzés (irány, szint, idő)  Térhasználat, proxemika, személyközi távolságok  Kognitív szemlélet - ’know-how’ (hogyan hozzuk létre a táncot) - táncos tudás (mentális képesség, magatartás, viselkedés) - tudás a táncról (miért/hogyan táncolunk?, önértékelés)  Megtestesülés/testi átélés (embodiment): -a kognitív folyamatok teljes testi beágyazottsága, a test által hordozott tudás -a táncban történő/táncon keresztül történő résztvevő megfigyelés, testi átélés

12 Furus Levente, egy pávai táncos egyéniség A tánc, az antropológiai értelemben vett mozgás a fizikai, szellemi, erkölcsi nevelés, a személyiség egészséges és eredményes fejlődésének és kibontakozásának kiváló, hatékony eszköze.  Testi erő és ügyesség, mozgáskoordináció, mozgáskészség, állóképesség, kondíció;  szenzomotoros készség és képességek – rimtusérzék, plasztika, dinamika, stb.  Társadalmi integráció, szocializáció, önkifejezés, presztízs;  a „társadalmi felemelkedés eszköze” (Martin 2004. 75);  neveltetés, stílus és magatartás;  egyéniség, egészséges önbizalom, „kiállás”, attraktivitás, improvizációs készség,  egyéni megnyilatkozás és szóbeli kifejezőkészség (oralitás, nyelvhasználat).  A nemzeti, etnikai, lokális azonosságtudat reprezentatív szimbóluma, erősítésének eszköze;  hagyományőrzés, szellemi kulturális örökségvédelem.

13  A hangzásában cigány elemeket is jelentős mértékben tartalmazó ’mainstream’ román elektronikus pop-folk zene (manele) lehetőséget teremt a háromszéki cigány tánc (cigányos, csingerálás) motívumok zökkenőmentes ráillesztésére, a táncfolyamatok szabad, önfeledt kitáncolására, mind a hagyományos táncalkalmakban, mind pedig a discóban.  Ezáltal a (tánc)hagyomány a modern közegben is organikus módon tovább él(het).

14 A hagyomány és identitás  „A hagyomány nem más, mint a kultúra jellegzetes mintáinak és értékeinek továbbadása (a latin tradere átadást jelent =TRADICIO) a nemzedékek között. Más meghatározás szerint a hagyomány a közösség kulturális memóriája, egy olyan emlékezettár, amely a közösség önazonosításához szükséges információkat tárolja (12). …a hagyomány az önazonosságtudat folyamatos újratermelését jelenti, az azonosulás jelképes fogódzóinak megkeresését az emlékezés számára (13). …  A kulturális hagyománynak különösen azt az aspektusát tartjuk fontosnak, amelyet korábban meglehetősen elhanyagoltak, nevezetesen, hogy a kulturális folyamatokban két mechanizmus működik egy időben.  Az egyik az ún. innovatív vagy revolucionista tudás, amely az újabb elemek beépülését, a rendszer megújítását szolgálja és szorgalmazza …  Míg a másik mechanizmus a rendszer, a kultúra folyamatosságát kívánja biztosítani, vagyis a hagyományok lehetőleg zavartalan átadásán és annak továbbvitelén munkálkodik. …  A két mechanizmus, az új elemek beépítése és a régi struktúrák megőrzése, egyensúlya, illetve koronként változó dinamikája az, ami a hagyomány megőrzésének legfontosabb jellemzője.  Amikor az egyiket a másik rovására túl- vagy visszafejlesztik, akkor megbomlik az egészséges egyensúly és a kultúra megmerevedik, vagy éppen ellenkezőleg elemeire esik szét és elveszti folyamatosságát. Pedig éppen e folytonosság biztosítása … a tradíció egyik legfontosabb funkciója. (14)” Hoppál (2008, 12-18.)

15 Vitaindító, gondolatébresztő  Megfigyelésem szerint a zabola/pávai cigányközösség is ezt a kívánatos egyensúlyt teremti meg a pop-folk zene innovatív felhasználásával és a hagyományos táncelemek zavartalan átadásával.  Érdemes lenne elgondolkodni, hogy mennyiben szolgálják, illetve szolgálnák a magyar népzene pop-folk feldolgozásai és azok széles körű népszerűsítése a magyar hagyomány megőrzését és továbbvitelét, illetve a mainstream /fővonal/ kultúrába való „betörését”? - rádió- és televízió csatornák, youtube, spotify, stb.?  Hatékony etnopolitikai stratégia kialakítása - (etnográfia – antropológia mint kultúra tudomány minőségi adatokkal való hozzájárulása - kis közösségek, lokális hagyományok vizsgálata, elemzése)!?  A lokális hagyományokból felépülő nemzeti örökség csak akkor maradhat fenn, ha állandóan újrateremtjük. Vagyis a hagyomány-alapú társadalom a helyi kulturális értékek megbecsülésére épül, a kisközösségek belső kezdeményező erejére épít, s ezáltal újra meg újra feltölti a közösség alkotókedvét. A hagyomány ébrentartása az önbecsülés, az egészséges lokális identitás forrása lesz.

16 Köszönöm a figyelmet! /A pávai cigány fiatalok. Korzenszky Tamás felvétele 2011./

17 A prezentációban felhasznált irodalom  Achim, Viorel (1998) Roma in Romanian History, Bucharest, English edition published in 2004 by Central European University Press, Budapest  SIPOS Zoltán (2005) : Nassolnak. Miért buliznak manele-re a székelyek? Transindex. febr. 1. Elérhetőség: http://eletmod.transindex.ro/?cikk=2971 http://eletmod.transindex.ro/?cikk=2971  Giurchescu, Anca (2011) ‘Music, dance and behaviour in a new form of expressive culture: the Romanian manea’, in Yearbook for Traditional Music 43: 1-36.  Giurchescu, Anca (2013) ‘Manele’. The Norwegian University of Science and Technology (NTNU), Trondheim, Norway, granted by the Erasmus funding for IPEDAM 2013- Intensive Programme in Ethnochoreology and Dance Anthropology with the title Movement of Past and Present, Organised by Dance Studies, Department for Music at Norwegian University for Science and Technology, Trondheim 11-12 April 2013, Recorded by Tamás Korzenszky, Rådet for folkemusikk og folkedans /Rff The Norwegian Council for Traditional Music and Dance  HOPPÁL Mihály (2008): Hagyomány és identitás, in. Csonka Takács Eszter (ed.) Szellemi kulturális örökség - megőrzés útjai/Ways of Safeguarding the Intangible Cultural Heritage. Pécsi nemzetközi konferencia előadásaiból/Papers of an International Conference at Pécs 2007.szeptember 17–20/ September 17–20, 2007. Budapest: Európai Folklór Intézet/European Folklore Institute, 12-18.  KORZENSZKY Tamás – VARGA J.Csaba – TÖRŐ Balázs (2011) Kék és kék. Tánchagyomány-őrzés a zabola-pávai (Háromszék) cigány közösségekben. Dokumentumfilm.  KORZENSZKY Tamás (2011) A pávai cigánytánc-hagyomány organikus továbbélésnek lehetősége, in Albert Zsolt Jakab - Ferenc Pozsony (ed.) Páva/Pava. Tanulmányok egy orbaiszéki faluról. Kolozsvár, Kriza János Néprajzi Társaság, 313-328.  KORZENSZKY Tamás (2014) Traditional Hungarian Romani/Gypsy dance practices in Transylvania to Romanian electronic pop- folk music. Dissertation. NTNU, Trondheim.  SIPOS Zoltán (2005) : Nassolnak. Miért buliznak manele-re a székelyek? Transindex. febr. 1. Elérhetőség: http://eletmod.transindex.ro/?cikk=2971 http://eletmod.transindex.ro/?cikk=2971  POZSONY Ferenc (2009) Erdély népei. Szászok, örmények, székely szombatosok, cigányok. Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár