Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1. A GYAKORLATI OKTATÁS MÓDSZERTANÁNAK ALAPKÉRDÉSEI 1.1. A gyakorlati oktatás módszertanának fogalma, tárgya, feladatai 1.2. A gyakorlati oktatás célja.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1. A GYAKORLATI OKTATÁS MÓDSZERTANÁNAK ALAPKÉRDÉSEI 1.1. A gyakorlati oktatás módszertanának fogalma, tárgya, feladatai 1.2. A gyakorlati oktatás célja."— Előadás másolata:

1 1. A GYAKORLATI OKTATÁS MÓDSZERTANÁNAK ALAPKÉRDÉSEI 1.1. A gyakorlati oktatás módszertanának fogalma, tárgya, feladatai 1.2. A gyakorlati oktatás célja és feladatai 1.3. A gyakorlati oktatás személyi feltételei 1.4. A gyakorlati oktatás tárgyi feltételei 1.5. A gyakorlati oktatás pedagógiai dokumentumai A gyakorlati oktatás módszertanának fogalma A szakmai gyakorlat tanításával kapcsolatos kérdések, tények, tapasztalatok és módszerek rendszeres feldolgozása alkotja a gyakorlati oktatás módszertanát.  Kifejti mindazokat az oktatási és nevelési feladatokat, amelyek a szakmai gyakorlat sajátosságaiból közvetlenül adódnak.  Segíti a tananyag kiválasztását, elrendezését, a célszerű tárgyalási sorrend meghatározását.  Útmutatást ad az eredményes oktatáshoz szükséges taneszközök kiválasztásához.  Bemutatja az oktatás módszereit, szervezeti és munkaformáit. A gyakorlati oktatás módszertanának feladatai

2 A szakmai gyakorlati oktatás célja: az adott szakma, hivatás elsajátíttatása, a kvalifikált munkatevékenységre való felkészítés, a képzési szint elérése. A szakképzési idő végére reálisan elérhető tudásszint. A tantervek a képzési szintet tartalmazzák, a szakmunkásvizsgán azt mérik, a jelölt elérte-e a képzési szintet. A gyakorlott, tapasztalatokkal rendelkező szakember tudásszintje. A képzési szint nem azonos a szakmai szinttel! 1. A GYAKORLATI OKTATÁS MÓDSZERTANÁNAK ALAPKÉRDÉSEI 1.1. A gyakorlati oktatás módszertanának fogalma, tárgya, feladatai 1.2. A gyakorlati oktatás célja és feladatai 1.3. A gyakorlati oktatás személyi feltételei 1.4. A gyakorlati oktatás tárgyi feltételei 1.5. A gyakorlati oktatás pedagógiai dokumentumai

3 A szakmai gyakorlati oktatás feladatai:  Sajátíttassa el a szakma legfontosabb gyakorlati ismereteit az önálló munkavégzéshez szükséges szinten.  Fejlessze - a tanulók szakmai érdeklődését, - az önművelés igényét és képességét, - a logikus gondolkodást, - a módszeres hibakeresés képességét, - a tanulók személyiségének erkölcsi és esztétikai oldalait, - a tanulók önismeretét, önértékelő képességét.  Biztosítsa a munkavégzés minőségének állandó javulását, a munkavégzés időszükségletének fokozatos csökkenését.  Segítse az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott nevelési célok elérését. 1. A GYAKORLATI OKTATÁS MÓDSZERTANÁNAK ALAPKÉRDÉSEI 1.1. A gyakorlati oktatás módszertanának fogalma, tárgya, feladatai 1.2. A gyakorlati oktatás célja és feladatai 1.3. A gyakorlati oktatás személyi feltételei 1.4. A gyakorlati oktatás tárgyi feltételei 1.5. A gyakorlati oktatás pedagógiai dokumentumai

4 Személyi feltételek: az oktató Az oktatónak szakemberként  Lelkesedjen a szakma, és annak oktatása iránt.  Alakítsa ki a helyes oktató-tanuló viszonyt.  Mind emberileg, mind szakmailag legyen példakép.  Szakmailag és módszertanilag felkészült legyen. és pedagógusként is meg kell felelnie. 1. A GYAKORLATI OKTATÁS MÓDSZERTANÁNAK ALAPKÉRDÉSEI 1.1. A gyakorlati oktatás módszertanának fogalma, tárgya, feladatai 1.2. A gyakorlati oktatás célja és feladatai 1.3. A gyakorlati oktatás személyi feltételei 1.4. A gyakorlati oktatás tárgyi feltételei 1.5. A gyakorlati oktatás pedagógiai dokumentumai

5 Személyi feltételek: a tanulók A tanulóknak szellemileg és fizikailag alkalmasnak kell lenniük az oktatásra, illetve a választott szakmára.  A szellemi, értelmi alkalmasságot az iskolák felvételi vizsgával, vagy az általános iskolai eredményeken keresztül értékelik.  A fizikai (fiziológiai) alkalmasságról orvosi vizsgálat dönt. 1. A GYAKORLATI OKTATÁS MÓDSZERTANÁNAK ALAPKÉRDÉSEI 1.1. A gyakorlati oktatás módszertanának fogalma, tárgya, feladatai 1.2. A gyakorlati oktatás célja és feladatai 1.3. A gyakorlati oktatás személyi feltételei 1.4. A gyakorlati oktatás tárgyi feltételei 1.5. A gyakorlati oktatás pedagógiai dokumentumai

6 A termelés feltételei A tanműhelyeknek biztosítaniuk kell a munkatevékenység feltételeit:  a tantervi feladatok megoldását;  a éves tanulók fejlettségi szintjének, életkori sajátosságainak megfelelő munkafeltételeket;  az üzemi (termelési) munkatevékenység minőségi követelményeit (a termelési teljesítmény mennyiségi követelményei nélkül). Módszertani követelmények A tanműhelyeknek biztosítaniuk kell a korszerű oktató-nevelő munka feltételeit:  a tanulók egyéni munkahelyét, egyéni foglalkoztatásának lehetőségét;  az üzemszerű termelés lehetőségét;  a zavartalan anyag- és energia-ellátást;  az oktató pedagógusok bemutatási, szemléltetési lehetőségeit és eszközeit. 1. A GYAKORLATI OKTATÁS MÓDSZERTANÁNAK ALAPKÉRDÉSEI 1.1. A gyakorlati oktatás módszertanának fogalma, tárgya, feladatai 1.2. A gyakorlati oktatás célja és feladatai 1.3. A gyakorlati oktatás személyi feltételei 1.4. A gyakorlati oktatás tárgyi feltételei 1.5. A gyakorlati oktatás pedagógiai dokumentumai

7 Központi kiadású dokumentumok  Országos Képzési Jegyzék (OKJ)  Tanterv  Szakmai szint  Tankönyvek  Módszertani útmutatók, kézikönyvek A társadalom mindenkori szakmunkaerő igényét az Országos Képzési Jegyzék tartalmazza. A szakképző intézmények az OKJ-ben megjelenő szakmákra hirdethetik meg a tanulók felvételét. 1. A GYAKORLATI OKTATÁS MÓDSZERTANÁNAK ALAPKÉRDÉSEI 1.1. A gyakorlati oktatás módszertanának fogalma, tárgya, feladatai 1.2. A gyakorlati oktatás célja és feladatai 1.3. A gyakorlati oktatás személyi feltételei 1.4. A gyakorlati oktatás tárgyi feltételei 1.5. A gyakorlati oktatás pedagógiai dokumentumai

8 Helyben készített dokumentumok  Oktatási-termelési terv (a gyakorlati-oktatásvezető készíti)  Tanmenet (a szakoktató készíti, a munkaközösség ajánlása alapján)  Foglalkozási vázlat (a gyakorlati foglalkozás „óravázlata”)  Csoportnapló (a szakoktató vezeti)  Munkanapló (a tanuló vezeti, célja az elvégzett munkák nyilvántartása) 1. A GYAKORLATI OKTATÁS MÓDSZERTANÁNAK ALAPKÉRDÉSEI 1.1. A gyakorlati oktatás módszertanának fogalma, tárgya, feladatai 1.2. A gyakorlati oktatás célja és feladatai 1.3. A gyakorlati oktatás személyi feltételei 1.4. A gyakorlati oktatás tárgyi feltételei 1.5. A gyakorlati oktatás pedagógiai dokumentumai

9 Bevezető szakasz (az első 2-3 gyakorlati foglalkozás) Szerepe: Az oktató feladatai: Motivációs bázis kialakítása a tanulókban az eredményes tanulás érdekében.  A szakma jellegzetes termékeinek, műveleteinek bemutatása.  A munkahely bemutatása.  Üzemlátogatás. (Áttekintés az egész üzem munkájáról.) 2. A GYAKORLATI OKTATÁS SZAKASZAI 2.1. A bevezető szakasz 2.2. Az alapkészségek kialakításának szakasza 2.3. A termelő munkára való átmenet szakasza

10 Az alapkészségek kialakításának szakasza Szerepe: Az oktató feladatai: A termelő tevékenység megalapozása, az alapvető jártasságok és készségek kialakítása lehetőleg produktív munkavégzéssel.  Az elméletben tanult szakmai-műszaki fogalmakat össze kell kapcsolnia a konkrét munkadarabbal vagy munkafolyamattal.  Biztosítania kell a jártasságok, készségek tanulásának célravezető sorrendjét.  Pótolnia kell a hiányos elméleti tudást 2. A GYAKORLATI OKTATÁS SZAKASZAI 2.1. A bevezető szakasz 2.2. Az alapkészségek kialakításának szakasza 2.3. A termelő munkára való átmenet szakasza

11  A munka minősége ekkor már (elvileg) magas fokú, a teljesítmény fejlesztése kerül előtérbe.  Az oktatói közbeavatkozások szerepét egyre inkább a termelési irányítás veszi át.  Biztosítja, hogy a tanuló tervszerű munkaprogram szerint dolgozzék.  Pedagógiai ellenőrzést és szakaszos irányítást végez. A termelőmunkára való átmenet szakasza Szerepe: Az oktató feladatai: A tanulók önállóságának fejlesztése. 2. A GYAKORLATI OKTATÁS SZAKASZAI 2.1. A bevezető szakasz 2.2. Az alapkészségek kialakításának szakasza 2.3. A termelő munkára való átmenet szakasza

12 Tárgyi eljárás A tanulók alkatrészek, illetve Az elkészített termék tartalmazza a szakma néhány alapműveletét. termékek sorozatának produktív elkészítése révén jutnak a szükséges gyakorlati ismeretekhez. A tárgyi eljárás formái  Mechanikus, utánzó módszer  Gyártási sorrend szerint válogatott munkadarabok az egyszerűtől a nehezebbig, ahol egy-egy fokozat csak egy-két új alapművelet elsajátítását követeli meg. 3. A GYAKORLATI OKTATÁS JELLEMZŐ ELJÁRÁSAI 3.1. A tárgyi eljárás 3.2. A műveleti eljárás 3.3. A műveleti komplex eljárás

13 A tárgyi eljárás előnyei:  Az oktatás termelési feltételek között folyik, az alapműveleteket összefüggéseikben látja a tanuló.  Minden munkadarab produktív, ezért ösztönző, aktivitásra serkentő hatású.  A változatos munkadarabok segítik a szakma megszerettetését.  Az alkotás öröme gyorsítja a munkatevékenység megtanulását. Tárgyi eljárás 3. A GYAKORLATI OKTATÁS JELLEMZŐ ELJÁRÁSAI 3.1. A tárgyi eljárás 3.2. A műveleti eljárás 3.3. A műveleti komplex eljárás

14 A tárgyi eljárás hátrányai:  Elvész az oktatási cél és helyette a termelés lép előtérbe.  Nehezíti a helyes jártasságok és készségek kialakítását Nagy a hiányos és egyoldalú gyakorlás veszélye, a tanulók csak annyi ideig gyakorolják az alapműveleteket, amennyit a termék lehetővé tesz.  Az elmélet és a gyakorlat kapcsolata nehezen valósítható meg. Hátrányai miatt a tárgyi eljárás kizárólagos alkalmazása nem célravezető. Tárgyi eljárás 3. A GYAKORLATI OKTATÁS JELLEMZŐ ELJÁRÁSAI 3.1. A tárgyi eljárás 3.2. A műveleti eljárás 3.3. A műveleti komplex eljárás

15 Műveleti eljárás A tanulók egy-egy alapműveletet gyakorolnak a kívánt jártasságok és készségek kialakulásáig. A műveleti eljárás formái :  A tanulók egy munkadarabon (improduktív munkában) gyakorolnak egy munkaműveletet a magas begyakorlottsági fokig.  A tanulók produktív termékeken egy-egy alapműveletet gyakorolnak, a következő műveletet egy félretett és újra elővett félkész terméken folytatják.  Szalagszerű termelésben az alapműveleteket egymás után, a készség szintjéig begyakorolják (a tanulók előre elkészített forgatókönyv szerint cserélnek helyet a technológiai folyamatban). Hogyan valósítható meg a műveleti eljárás ennél a munkadarabnál? 3. A GYAKORLATI OKTATÁS JELLEMZŐ ELJÁRÁSAI 3.1. A tárgyi eljárás 3.2. A műveleti eljárás 3.3. A műveleti komplex eljárás

16 A műveleti eljárás előnyei:  Az oktatási cél (a művelet megtanulása) van előtérben, az könnyen elérhető.  Az alapműveletek végrehajtásához szükséges jártasságok és készségek jól elsajátíthatók, az alapműveleteket az elmélettel össze lehet kapcsolni.  A munkadarab elrontása általában (improduktív munka vagy félkész termék megmunkálása esetén) a tárgyi eljárásénál kevesebb kárt okoz, és mivel egy alapművelet végrehajtásáról van szó, kisebb a hibalehetőség is. A műveleti eljárás hátrányai :  A műveletek összekapcsolása háttérbe szorul.  A hosszú gyakorlás unalmas és érdektelen, a tanulók aktivitására nehéz építeni.  A befejezetlen vagy improduktív munka nem adja a munkasiker érzését.  Fennáll a korábban tanult alapműveletek felejtésének veszélye.  A műveleti rendszer növeli a raktárkészletet, illetve sok anyag megy veszendőbe. Műveleti eljárás 3. A GYAKORLATI OKTATÁS JELLEMZŐ ELJÁRÁSAI 3.1. A tárgyi eljárás 3.2. A műveleti eljárás 3.3. A műveleti komplex eljárás

17 Műveleti komplex eljárás A tárgyi és a műveleti eljárás kombinált alkalmazása. Az alapműveletek gyakorlását munkafeladatok elvégzésével kapcsoljuk össze. Több alapművelet (M1, M2, M3, stb.) tanulása után valamilyen komplex munkafeladatot, tárgyat (T1, T2, stb.) készítenek a tanulók. M1  M2  M3  T1  M4  M5  T2  … Hogyan alkalmazható ez az eljárás erre a (T1) munkadarabra? (Melyek lennének itt az M1, M2, … műveletek?) Hátrányai miatt a műveleti eljárás kizárólagos alkalmazása szintén nem célravezető. A tárgyi eljárással összekapcsolva, különböző változatokban viszont előnyösen alkalmazható. 3. A GYAKORLATI OKTATÁS JELLEMZŐ ELJÁRÁSAI 3.1. A tárgyi eljárás 3.2. A műveleti eljárás 3.3. A műveleti komplex eljárás

18 A szakmai gyakorlati foglalkozás három részből áll: 1. Bevezető foglalkozás 2. A tanulók gyakorlatai 3. Befejező foglalkozás A bevezető foglalkozásra a munkanap elején kerül sor. Az oktató ekkor készíti elő a gyakorlati munkavégzést. Itt történik a gyakorlati feladatok végrehajtása. Az oktató ekkor értékeli, elemzi a munkanap folyamán tapasztaltakat. 4. A SZAKMAI GYAKORLATI FOGLALKOZÁS MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI 4.1. A szakmai gyakorlatok előkészítésének módszerei 4.2. A szakmai gyakorlatok módszertani kérdései 4.3. A befejező foglalkozások módszertani kérdései

19 A szakmai gyakorlatok előkészítése a bevezető foglalkozásokon történik meg. Itt kell megteremteni az aktív tanulás pszichológiai feltételeit. Ha nem konkrét munkadarabot készítünk, hanem valamilyen szerelő, javító, beállító, stb. tevékenységet végzünk (pl. futómű beállítása), akkor ismertetni kell annak fontosságát. (Pl. rosszul beállított futómű esetén gyorsabban kopnak az abroncsok, romlik a jármű kormányozhatósága, stb.) Amennyiben ez lehetséges, be kell mutatni az elkészítendő munkadarabot, utalni kell annak gyakorlati felhasználására. 4. A SZAKMAI GYAKORLATI FOGLALKOZÁS MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI 4.1. A szakmai gyakorlatok előkészítésének módszerei 4.2. A szakmai gyakorlatok módszertani kérdései 4.3. A befejező foglalkozások módszertani kérdései

20 Az oktató feladatai ezek alapján öt jól körülhatárolható részre bonthatók.  Elméleti és gyakorlati ismeretek közlése.  A munkafeladat, gyakorlati tevékenység bemutatása.  A baleseti lehetőségek ismertetése.  A selejt okok bemutatása.  A megértés ellenőrzése. 4. A SZAKMAI GYAKORLATI FOGLALKOZÁS MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI 4.1. A szakmai gyakorlatok előkészítésének módszerei 4.2. A szakmai gyakorlatok módszertani kérdései 4.3. A befejező foglalkozások módszertani kérdései

21 Ennek fontossága abból következik, hogy munkatevékenység elméleti és gyakorlati ismeretekre (azaz előzetes tudásra) épül. A bevezető foglalkozás célja nem az elméleti ismeretek megtanítása! (Ha az oktató mégis erre kényszerül, az az elméleti és gyakorlati tanmenetek összehangolásának hiányára utal.) Fontos ellenőrizni, hogy a tanulók tudják-e azt az elméleti órákon korábban már tárgyalt tananyagot, ami a gyakorlati munkához kell. Csak azokat az ismereteket célszerű felidézni, amelyek a konkrét tevékenységhez kellenek. (A szükségtelen elmélet tárgyalása –amellett, hogy sok időt elvesz- megosztja, eltereli a tanulók figyelmét!) A tanulók tudásában feltárt hiányosságokat pótolni kell. Elméleti és gyakorlati ismeretek közlése. 4. A SZAKMAI GYAKORLATI FOGLALKOZÁS MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI 4.1. A szakmai gyakorlatok előkészítésének módszerei 4.2. A szakmai gyakorlatok módszertani kérdései 4.3. A befejező foglalkozások módszertani kérdései

22 Gyakorlati ismeretek közlése A gyakorlati ismeretek a gyakorlati tevékenység végrehajtásához kellenek, és legtöbbször az adott helyzet specialitásait tükrözik. Ilyenek lehetnek:  a szerelési, technológiai sorrend;  a típusismeret (pl.: az adott típusú jármű, gép sajátosságai);  a munkahely jellegzetességei, stb. Elméleti és gyakorlati ismeretek közlése. 4. A SZAKMAI GYAKORLATI FOGLALKOZÁS MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI 4.1. A szakmai gyakorlatok előkészítésének módszerei 4.2. A szakmai gyakorlatok módszertani kérdései 4.3. A befejező foglalkozások módszertani kérdései

23 A munkafeladat, gyakorlati tevékenység bemutatása A bemutatás részei a következők:  A megoldandó munkafeladat ismertetése.  A szükséges szerszámok, gépek, készülékek kiválasztása.  A műszaki előírások ismertetése, dokumentáció tanulmányozása.  A munkatevékenység teljes (oktatói) bemutatása.  Részleges, esetleg lassított bemutatás, egyes fontos részeknél szóbeli magyarázattal.  Az ellenőrzési módok bemutatása.  Hibalehetőségek ismertetése.  A bemutatott tevékenység visszakérdezése a tanulóktól. Tanulói bemutatás (egy vagy több tanulóval). Hibakeresés és -javítás a tanulók munkájában. Összetettebb munkafeladat esetén mindezt több lépcsőben is el lehet végezni. 4. A SZAKMAI GYAKORLATI FOGLALKOZÁS MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI 4.1. A szakmai gyakorlatok előkészítésének módszerei 4.2. A szakmai gyakorlatok módszertani kérdései 4.3. A befejező foglalkozások módszertani kérdései

24 A baleseti lehetőségek ismertetése A baleseti veszély okai:  az életkori sajátosságok (vigyázatlanság, hirtelenség, játékosság, meggondolatlan viselkedés);  a tanulók nem ismerik az adott munkatevékenység a veszélyforrásait;  a kevés élettapasztalat (a tanulók nem ismerik a balesetek várható következményeit). A baleseti veszélyek bemutatásakor ismertetni kell:  a technológia betartása esetén milyen balesetek fordulhatnak elő, ezek bekövetkezésének valószínűsége hogyan csökkenthető;  a bekövetkezett baleset hatása hogyan csökkenthető (mit kell tenni baleset esetén);  milyen szabálytalanság milyen balesetet okozhat (ok-okozati összefüggések feltárása). 4. A SZAKMAI GYAKORLATI FOGLALKOZÁS MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI 4.1. A szakmai gyakorlatok előkészítésének módszerei 4.2. A szakmai gyakorlatok módszertani kérdései 4.3. A befejező foglalkozások módszertani kérdései

25 A selejt okainak a bemutatása A munkadarab előállítása - főleg a tanulás első szakaszában - nem mindig sikerül hibátlanul, selejt keletkezik. A selejt elkerülése érdekében munkaműveletenként meg kell ismertetni a tanulókkal, hogy milyen okai lehetnek a selejtnek, és a selejt mikor javítható, illetve mikor nem javítható. Annak az ismertetése is fontos, hogy a selejt hogyan előzhető meg, a javítható selejt hogyan javítható ki. Fel kell hívni a figyelmet a selejt okok és a műszaki követelmények kapcsolatára (pl. darabolásnál a fűrészelés hatását figyelembe kell venni). 4. A SZAKMAI GYAKORLATI FOGLALKOZÁS MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI 4.1. A szakmai gyakorlatok előkészítésének módszerei 4.2. A szakmai gyakorlatok módszertani kérdései 4.3. A befejező foglalkozások módszertani kérdései

26 A megértés ellenőrzése Az elhangzottak megértését ellenőrizni kell ismétlő kérdésekkel. Fontos, hogy a tanulók tisztában legyenek a tevékenységhez kapcsolódó elméleti ismeretekkel, ez a tudatos munkavégzés alapja. 4. A SZAKMAI GYAKORLATI FOGLALKOZÁS MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI 4.1. A szakmai gyakorlatok előkészítésének módszerei 4.2. A szakmai gyakorlatok módszertani kérdései 4.3. A befejező foglalkozások módszertani kérdései

27 a) A tevékenység alkotóelemeinek gyakoroltatása. b) Az alkotóelemek összekapcsolásának gyakorlása. c) A munkatevékenység különféle változatainak gyakoroltatása (végrehajtás különböző feltételek között).  hegesztőégő begyújtása;  láng beállítása;  pálca vezetése. Például: lemezek összehegesztése. Például: hegesztés függőleges helyzetben. Például hegesztésnél: 4. A SZAKMAI GYAKORLATI FOGLALKOZÁS MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI 4.1. A szakmai gyakorlatok előkészítésének módszerei 4.2. A szakmai gyakorlatok módszertani kérdései 4.3. A befejező foglalkozások módszertani kérdései A munkatevékenység oktatásának lépései

28  mozdulat  műveletelem  munkaművelet  összetett munkafeladat  munkafolyamat A munkatevékenység összetevőinek oktatása Munkamozdulat, műveletelem oktatása A munka termelékenysége függ attól, hogy a dolgozó milyen gyorsan és pontosan hajtja végre a munkamozdulatokat. A gyakorlati oktatás egyik fontos feladata, hogy a gyors és pontos mozdulatokhoz szükséges készségeket kifejlessze a tanulókban. Ha a tanuló a munkamozdulat elvégzésekor hibázik, azt azonnal javítani kell, ellenkező esetben tanulás címén a hibás művelet gyakorlása folyik. A tevékenység összetevői: csavarkulcs megfogása; olajleeresztő csavar kicsavarása; az olaj leeresztése; olajcsere; gépjármű felkészítése műszaki vizsgára. Például: 4. A SZAKMAI GYAKORLATI FOGLALKOZÁS MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI 4.1. A szakmai gyakorlatok előkészítésének módszerei 4.2. A szakmai gyakorlatok módszertani kérdései 4.3. A befejező foglalkozások módszertani kérdései

29 Munkaművelet oktatása Az új munkaművelet oktatásához általában olyan termelési feladatot választunk, amelyet főként a tanítandó munkaművelettel lehet elkészíteni. A munkafeladat megoldása során a tanulók gyakorlatai irányulhatnak:  a műveletelemek különböző sorrendben történő gyakorlására.  a műveletelemek sorrendjének, összekapcsolásának gyakorlására;  a munkaműveletet alkotó műveletelemek alkalmazására; Összetett munkafeladat oktatása Az összetett munkafeladatot összetevőire kell bontani. Ha vannak új, eddig még nem tanult munkaműveletek, akkor azok oktatásával kell kezdeni. 4. A SZAKMAI GYAKORLATI FOGLALKOZÁS MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI 4.1. A szakmai gyakorlatok előkészítésének módszerei 4.2. A szakmai gyakorlatok módszertani kérdései 4.3. A befejező foglalkozások módszertani kérdései

30 A munkatevékenység ellenőrzésének tervezése Az ellenőrzés mind az oktató, mind a tanulók számára visszajelzést ad az addig elért eredményekről. A gyakorlati oktatás során az ellenőrzés leggyakoribb eszköze a teljesítménymérés, amely a munka eredményének ellenőrzése és értékelése révén valósul meg. Ez a következő feladatok megoldását jelenti:  az értékelés elvégzése.  az ellenőrzendő paraméterek kiválasztása;  az ellenőrzés időpontjának kiválasztása az adott művelet, vagy a teljes munka befejezése után;  az ellenőrzés végrehajtása; – a technológiai előírások betartása; – a tanuló munkatempója, munkaritmusa; – a biztonsági előírások betartása; – a munkavégzés szakszerűsége; 4. A SZAKMAI GYAKORLATI FOGLALKOZÁS MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI 4.1. A szakmai gyakorlatok előkészítésének módszerei 4.2. A szakmai gyakorlatok módszertani kérdései 4.3. A befejező foglalkozások módszertani kérdései

31 Az értékelés fajtái:  szóbeli szöveges értékelés;  írásbeli szöveges értékelés;  osztályozás. Az oktatói értékelést célszerű összekapcsolni a tanulók egymásra és önmagukra vonatkozó értékelésével. Ez jelentősen hozzájárul a tanulók kritikai érzékének fejlődéséhez. Az osztályozást mindig ki kell egészíteni szöveges értékeléssel. A munkatanulás kezdeti szakaszában a tanulók önellenőrzése még fejletlen, ilyenkor még gyakori oktatói ellenőrzésre van szükség. Minél fejlettebb a tanulói önellenőrzés, annál ritkább a gyakorlás közbeni oktatói ellenőrzés. A munkatevékenység ellenőrzésének tervezése 4. A SZAKMAI GYAKORLATI FOGLALKOZÁS MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI 4.1. A szakmai gyakorlatok előkészítésének módszerei 4.2. A szakmai gyakorlatok módszertani kérdései 4.3. A befejező foglalkozások módszertani kérdései

32 A mester tanulásirányítási feladatai a gyakorlás során A tanulók a munkafeladatot az oktató közvetlen irányítása és korrigálása alapján végzik. A mester megfigyelés alapján feltárja a hibákat, útmutatást ad, szükség esetén kiegészítő magyarázattal, bemutatással segíti a tanuló munkáját.  várhatóan tönkreteszi a szerszámot, a gépet, a berendezést. A tanulót ritkán állítja le, csak akkor, ha:  nem tud eligazodni a munkájában, és tevékenységével biztosan selejtet fog okozni;  baleseti veszély fenyegeti; 4. A SZAKMAI GYAKORLATI FOGLALKOZÁS MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI 4.1. A szakmai gyakorlatok előkészítésének módszerei 4.2. A szakmai gyakorlatok módszertani kérdései 4.3. A befejező foglalkozások módszertani kérdései

33 Egyénileg végrehajtható munkafeladat megtervezése A tanulókat a szakma önálló művelésére kívánjuk felkészíteni. Éppen ezért fontos nevelési cél a tanulók önállóságának fokozása. A tanulói önállóság fejlesztésének eszközei az egyénileg végrehajtható munkafeladatok. A munka megkezdése előtt célszerű megbeszélni a tanulóval, hogy:  mit kell elkészítenie;  milyen anyagból;  milyen eszközökkel;  milyen technológiai sorrendben. 4. A SZAKMAI GYAKORLATI FOGLALKOZÁS MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI 4.1. A szakmai gyakorlatok előkészítésének módszerei 4.2. A szakmai gyakorlatok módszertani kérdései 4.3. A befejező foglalkozások módszertani kérdései

34 Párban végrehajtható munkafeladat megtervezése A tanulók a szakma önálló művelése során másokkal együttműködve fognak dolgozni. Erre kell őket felkészíteni. A kézműves szakmákban bizonyos munkafeladatok csak párban hajthatók végre. Ezek segítségével fejleszteni lehet a tanulók együttműködési képességét. Az oktatónak a munkafeladat megkezdése előtti feladatai megegyeznek a 4. pontban felsoroltakkal. Ezeken kívül a páros munkavégzés sajátosságaiból adódóan az oktatónak:  a munka kiadásakor meg kell határoznia, hogy melyik tanulónak mi a feladata;  a munka összehangolása miatt ki kell jelölnie az irányítót;  a munkafeladatot lehetőleg fordított felállásban is el kell végeztetnie. 4. A SZAKMAI GYAKORLATI FOGLALKOZÁS MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI 4.1. A szakmai gyakorlatok előkészítésének módszerei 4.2. A szakmai gyakorlatok módszertani kérdései 4.3. A befejező foglalkozások módszertani kérdései

35 Az oktató a gyakorlást követő befejező foglalkozáson megbeszéli és értékeli a tanulókkal a napi tanulás során elért eredményeket. Ezzel kapcsolatos feladatai az alábbi részekre oszthatók: A munkafeladatra vonatkozó kérdések Az oktató ellenőrző kérdéseket tesz fel a munkatevékenységre vonatkozóan. Ezek segítségével állapítja meg, hogy a tanulók megértették-e a gyakorlatok elméleti részét, illetve milyen tudatossággal végezték munkájukat.  a munkafeladatra vonatkozó kérdések;  a tanulók munkájának értékelése;  a következő gyakorlati munkára történő utalás;  házi feladat kiadása. 4. A SZAKMAI GYAKORLATI FOGLALKOZÁS MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI 4.1. A szakmai gyakorlatok előkészítésének módszerei 4.2. A szakmai gyakorlatok módszertani kérdései 4.3. A befejező foglalkozások módszertani kérdései

36 A tanulók munkájának értékelése Ennek során az oktató megfigyelései alapján:  megerősíti az elért eredményeket;  áttekintést ad a leggyakoribb hibákról;  elemzi a hibák okait;  feltárja a további tennivalókat, javítási lehetőségeket. Az oktató összességében és egyénileg is értékeli a tanulók munkáját. 4. A SZAKMAI GYAKORLATI FOGLALKOZÁS MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI 4.1. A szakmai gyakorlatok előkészítésének módszerei 4.2. A szakmai gyakorlatok módszertani kérdései 4.3. A befejező foglalkozások módszertani kérdései

37 A befejező elemzésbe a tanulókat is célszerű bevonni. A hibáknak csak egy részét tükrözi a munkatermék, az elemzés során a gyakorlat alatt tapasztalt egyéb negatívumokra is ki kell térni:  aktivitás hiánya;  rossz magatartás;  nem megfelelő munkatempó. Érdemes arra rákérdezni, hogy mi okozott számukra problémát. Ebből az oktató ötleteket meríthet a tanulók munkájának szervezéséhez. A tanulók munkájának értékelése 4. A SZAKMAI GYAKORLATI FOGLALKOZÁS MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI 4.1. A szakmai gyakorlatok előkészítésének módszerei 4.2. A szakmai gyakorlatok módszertani kérdései 4.3. A befejező foglalkozások módszertani kérdései

38 A következő gyakorlati munkára történő utalás:  Az oktató megbeszéli a tanulókkal, hogy a következő gyakorlati napon milyen munkát fognak végezni.  Utal arra, hogy az aznapi tevékenység során elsajátított ismeretek, munkafogások hogyan alkalmazhatók az új munkafeladatnál. Házi feladat kiadása Az oktató olyan házi feladatot ad, ami a másnapi munkára való felkészüléshez szükséges (Ezzel általában a tankönyv bizonyos részeinek átismétlésére ösztönzi a tanulókat.):  Hol található a tananyag a tankönyvben?  Mit és hogyan kell megtanulni?  Milyen tevékenységet kell tudni elvégezni a tanulás után? 4. A SZAKMAI GYAKORLATI FOGLALKOZÁS MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI 4.1. A szakmai gyakorlatok előkészítésének módszerei 4.2. A szakmai gyakorlatok módszertani kérdései 4.3. A befejező foglalkozások módszertani kérdései

39 Iskolarendszerű képzésben az egy gyakorlati oktató felügyelete alá tartozó tanulók minimális és maximális létszámát törvény írja elő. A gyakorlati oktatás szervezeti formái A képzés kezdeti szakaszában a tanulócsoportban történő oktatás a legcélravezetőbb, mert biztosítható:  a megfelelő bevezető és befejező foglalkozás;  az oktatás és a termelés folyamatossága, tervszerűsége;  a tanulók tevékenységének pedagógiai felügyelete. Az oktató saját hatáskörében 2-6 főből álló, úgynevezett kiscsoportokat képezhet, ezt legtöbbször az oktatott tevékenység technológiai jellemzői teszik szükségessé. Ebben az esetben az oktató több ilyen csoportot oktat egyidejűleg. 4. A SZAKMAI GYAKORLATI FOGLALKOZÁS MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI 4.1. A szakmai gyakorlatok előkészítésének módszerei 4.2. A szakmai gyakorlatok módszertani kérdései 4.3. A befejező foglalkozások módszertani kérdései


Letölteni ppt "1. A GYAKORLATI OKTATÁS MÓDSZERTANÁNAK ALAPKÉRDÉSEI 1.1. A gyakorlati oktatás módszertanának fogalma, tárgya, feladatai 1.2. A gyakorlati oktatás célja."

Hasonló előadás


Google Hirdetések