Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Készítette : Fürtön Tamás 1 Mérés –értékelés a Norvég szakképzésben.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Készítette : Fürtön Tamás 1 Mérés –értékelés a Norvég szakképzésben."— Előadás másolata:

1 Készítette : Fürtön Tamás 1 Mérés –értékelés a Norvég szakképzésben

2 Készítette : Fürtön Tamás 2 Norvégiáról röviden Területe: km 2 Népesség: Hivatalos nyelv: Norvég Államforma: Alkotmányos Monarchia Egy főre jutó GDP:52600euró Bevándorlók: A lakosság 7,9%-át teszik ki

3 Készítette : Fürtön Tamás 3 Tények és adatok 19 megye, melyek a középiskolai oktatásért felelnek:  gyerek  462 iskola  tanár  7,5 gyerek jut egy tanárra  A tanárok 47%-a nő 434 önkormányzat, akik az általános iskolai oktatásért felelnek:  tanuló(6-16 év)  3209 iskola  tanár  12,2 tanuló jut egy nevelőre  Tanárok 70%-a nő

4 Készítette : Fürtön Tamás 4 A NORVÉG KÖZOKTATÁS Alapvető eleme: „Az oktatás mindenkinek elve A közoktatás ingyenes középiskolás szintig beleértve a középiskolát is. Oktatáspolitikájuk fontos célja: az ország oktatási rendszere a világ legjobbjai közé tartozzon Az oktatási és Kulturális Minisztérium felel a kutatás és az oktatás mindenszintjéért az általános iskolai tananyag kidolgozásától kezdve a tudományos kutatási központokig A norvég kormány felel az oktatási szektor céljainak definiálásáért és a költségvetési keret meghatározásáért Kormány Oktatási minisztérium Oktatási Képzési Főigazgatóság (Politikai szűrő) Megye (felső középfok) Önkormányzat (alapfok és alsó középfok)

5 Készítette : Fürtön Tamás 5 A NORVÉG KÖZOKTATÁS specialitásai: Nincs osztályfogalom A fogyatékkal élők az épekkel együtt tanulnak A tanárokat a tanárképzés során felkészítik a fogyatékkal élők tanítására, és/vagy a régi gyógypedagógiai intézetekből bérelhetők tanárok a különböző fogyatékkal élők mellé (siket gyerek mellé siket tanár) 6 éves kortól 16 éves korig tart a tankötelezettség (14 éves korig csak szóben értékelnek) 16 éves kor után szakképzésben helyezkedhetnek el, illetve a 3 éves gimnáziumi képzésben. „Minden tanulónak joga, hogy az igényeinek megfelelő képzésben részesüljön” Norvég oktatási törvény

6 Készítette : Fürtön Tamás 6 A NORVÉG SZAKISKOLA Szerkezete:2+2 éves (2 év elméleti alapozás 2 év gyakorlat valamilyen gyakorlati képzőhelyen) Egyéb modellek : 3+1 év vagy 3+felsőoktatás (szakképzésből!!) Gyakorlati helyek koordinálása: Képzési irodák Állami támogatás a gyakorlati helyeknek:12000euró/2év/tanuló 9 szakmacsoport: Építőipar Egészségügy Tervezés, művészet Elektromosság Média Mezőgazdaság Szolgáltatás, kereskedelem, közlekedés Vendéglátás Ipari termelés, könnyűipar

7 Készítette : Fürtön Tamás 7 A NORVÉG OKTATÁSI REFORM („ Nem a hogyan, hanem, hogy mit kell tudni ahhoz, hogy továbbtanulhasson”) 1994-ben a felső szintű középiskolai oktatás átfogó reformja (Reform 94) jelentősen egyszerűsítette és hatékonyabbá tette a választható tantárgyak rendszerét és megerősítette azt, hogy minden fiatalnak joga van a felső szintű középiskolai oktatáshoz. A szakmai képzés a felső szintű középiskolai oktatás szerves részét képezi, és emellett nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy lehetővé tegyék a gyakorlati munkahelyi tapasztalatok megszerzését ben egy másik reform során (Reform 97) az iskolaköteles kort 7-ről 6 évre szállították le, egy 10 éves oktatási programot állítottak fel az elemi és az alsó szintű középiskolai oktatásban és az alsóbb osztályokban tanuló gyermekek részére a tanítás utáni foglalkozások rendszerét (skolefritidsordning) hozták létre. Ezek a reformok még nem zárultak le és folyamatosan értékelik az eredményeket.

8 Készítette : Fürtön Tamás 8 MÉRÉS ÉRTÉKELÉS NORVÉGIÁBAN( A reform) Kiindulási alap: NINCS szisztematikus rendszer az értékelésben, ami az egyéni teljesítmény javítását szolgálná. Az iskolák az aktivitásra fordítják inkább a hangsúlyt, nem pedig a tanulásra Adottak olyan tantárgyak, amelyekben viszonylag könnyű jó jegyet kapni, mert nincs vizsga Eltérőek a szokások ill. hagyományok az alap és középfokon. (1-7 osztályig szöveges értékelés, utána 1- től 6-ig osztályoznak. A tanárok visszajelzései kevés információval látják el a tanulót a teljesítményéről

9 Készítette : Fürtön Tamás 9 MÉRÉS-ÉRTÉKELÉS Norvégiában Évente az intézmények 3 mérésen vesznek részt: Állami, nemzeti és a megyei mérések. A nemzeti mérési értékelési rendszer: nemzeti tesztekből áll. (nálunk országos komp. mérés). Az állami eredményeit nyilvánosságra hozzák az Interneten bárki elolvashatja( Ellentmondásos vélemények) Értékelés a szakiskolákban: Portfóliókat használnak a formális bizonyítványokhoz. A diák maga írja le céljait (korábban) és önértékelését /mit ért el belőle/. Az érdemjegy úgy születik, hogy a BLOOM taxonómiát és a 1-6 osztályzatot ötvözik, a tanulónak kell megmondania mit gondol a teljesítményéről. Beiratkozásnál diagnosztikus tesztet iratnak a tanulókkal ezen kívül elbeszélgetés a felvételi. Negyedévente formatív értékelés. Év végén a szummatív értékelést alkalmaznak. Bukás nincs kredit rendszer jellegű a középiskolai értékelés.

10 Készítette : Fürtön Tamás 10 MÉRÉS-ÉRTÉKELÉS a szakiskolában és a gyakorlati munkahelyen ( a vizsga)  A gyakorlat során folyamatosan értékelni kell a tanulót. Legalább félévente beszélni kell vele mindazon dolgokról, amely érinti (cég-diák párbeszéd). Ezt dokumentálni kell. A vizsgabizottság összetétele: kamarák, szakszervezetek képviselői. Általában a megye küld két embert egy tanulóra, kinek az egész napját végigkövetik. A vizsgabizottság állítja össze a feladatokat. Elmélet és gyakorlat integrálása: reggel közös terv készítése, közös célkitűzés, amik teljesülését a nap végén közösen megbeszélik. A diáknak részt kell vennie a saját munkájának értékelésében (portfólió). 4 típusú záróvizsga van: (felső középfok) »írásbeli (max. 5 óra) közismereti tantárgyakból »szóbeli (30 perc) közismereti tantárgyakból »szóbeli, gyakorlati (információgyűjtés max. 45 perc) »gyakorlati (5 órától több hétig is eltarthat)

11 Készítette : Fürtön Tamás 11 A magániskola Norvégiában az oktatási intézmények 2 százaléka magániskola Az állami támogatásuk 80%-a az állami iskolákénak, a többi tandíj, termelésből származó bevétel stb A magániskolák az aktivitásra helyezik a fő hangsúlyt: a diákok munka közben tanulják meg a szakmát, megtanulnak önállóan dolgozni és felelősséget vállalnak a tanulási folyamatért. Specialitásaik: –nyílt napokat, vásárokat tartanak a tanulók részére. –Személyes jó kapcsolat a munkahellyel segíti az elhelyezkedést. –Az idősebb diákok tanítják a fiatalabbakat. A tanár csak akkor lép közbe, ha munkavédelmileg nem megfelelő a munka. –Folyamatos alkalmazkodás a munkaerőpiachoz, új szakmák bevezetésével. Lehetőség van a tanár és a diák válogatáshoz.

12 Készítette : Fürtön Tamás 12 Az állami iskola: Norvégiában is azonosak a problémák, mint Magyarországon: –- a diákok kimaradása egyre növekvő –- motiválatlan diákok magas aránya –- a gazdaság igénye és a képzés eltérő –- demográfia Az elektronikus napló: Városi szinten az összes intézmény elektronikus naplót alkalmaz. Papír alapon egyáltalán nincs adminisztráció. A tanulók a saját értékelésüket lekérdezhetik az adatbázisból, s itt kapnak segítséget is. E-learningként is funkcionál a portál. Pedagógus továbbképzés: Motivációs alapon történik, de a továbbképzett tanár az iskolán belül köteles azt továbbadni a kollégáinak.(ha van rá igény) Heti 30 órát kell a munkahelyen töltenie egy tanárnak, de ebből tanítási óra csak óra. A

13 Készítette : Fürtön Tamás 13 Amit érdemes tőlük megtanulni Szemléletmód Ahogyan az idegen nyelvet tanítják Képzési irodák működését Hatékonyan működő 3-as modellt: –Demokratikus 3 oldal együtt alakítja ki a tantervet »Kormányzat »Munkaadó »Munkavállaló Fogyatékkal élők integrálása A diákok értékelik a saját munkájukat A jó szakember érettségi nélkül közvetlenül mehet az egyetemre.


Letölteni ppt "Készítette : Fürtön Tamás 1 Mérés –értékelés a Norvég szakképzésben."

Hasonló előadás


Google Hirdetések