Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Dr. Lux Judit EE-N és EE-L záróvizsga felkészítő 2016.január 22. 1.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Dr. Lux Judit EE-N és EE-L záróvizsga felkészítő 2016.január 22. 1."— Előadás másolata:

1 Dr. Lux Judit EE-N és EE-L záróvizsga felkészítő 2016.január 22. 1

2 Javaslat a segédlet felhasználására! A Segédlet 2-9 diái felhasználhatók mind munkaügyi kapcsolatokat érintő kérdések, mind az EE egyéb tárgyai „bevezetőjeként!) lA Segédlet esetenként „bőbeszédűbb”, ismeretei, gyakorlata alapján használja. 2

3 A munkaügyi kapcsolatok fogalma A munkavállaló/k, a munkáltató/k illetve érdekképviseleti szervezeteik, valamint az állam között kialakított intézményes (megállapodásokon nyugvó és/vagy jogilag szabályozott) átfogó kapcsolatrendszer az együttműködés fenntartására, a konfliktusok megelőzésére, la kialakult konfliktusok megoldására irányul. 3

4 Munkaügyi kapcsolatok szintjei,fórumai Mikro/munkahelyi kétoldalú (bipartit) intézményeken keresztül. Kollektív szerződések, üzemi/közalkalmazotti tanácsok munkaügyi viták és rendezésük Mezo/közép/ágazati (kétoldalú (bipartit) a kollektív tárgyalások és megállapodások; konzultációk. Makroszint a kollektív tárgyalások és megállapodások rendszer (makroszintű tárgyalások és konzultációk) (kétoldalú (bipartit), háromoldalú (tripartit), multi-, (uni)partit (többoldalú) intézményeken keresztül. 4

5 Magyarország Alaptörvénye VIII. cikk (1) Mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez. (2) Mindenkinek joga van szervezeteket létrehozni, és joga van szervezetekhez csatlakozni. (3) Pártok az egyesülési jog alapján szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek. A pártok közreműködnek a nép akaratának kialakításában és kinyilvánításában. A pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak. (4) A pártok működésének és gazdálkodásának részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg. (5) Szakszervezetek és más érdek-képviseleti szervezetek az egyesülési jog alapján szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek. 5

6 Magyarország Alaptörvénye XVII. cikk (1) A munkavállalók és a munkaadók – a munkahelyek biztosítására, a nemzetgazdaság fenntarthatóságára és más közösségi célokra is figyelemmel – együttműködnek egymással. (2) Törvényben meghatározottak szerint a munkavállalóknak, a munkaadóknak, valamint szervezeteiknek joguk van ahhoz, hogy egymással tárgyalást folytassanak, annak alapján kollektív szerződést kössenek, érdekeik védelmében együttesen fellépjenek, vagy munkabeszüntetést tartsanak. (3) Minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez. (4) Minden munkavállalónak joga van a napi és heti pihen ő időhöz, valamint az éves fizetett szabadsághoz. 6

7 Szociális partnerek 1. Mikro/munkahelyi kétoldalú (bipartit) kapcsolat:szakszervezetek – munkáltatók szakszervezetek: munkavállalóknak a munkaerőpiaccal, munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek védelme. Magyarországon első szakszervezet:1862. Nyomdászszakszervezet! Ma: alacsony szervezettség, szétaprózott ágazati-, makroszintű szakszervezetek. új jelenség: fúzióra törekvés (rendvédelmisek, közlekedésiek, ipari szakszervezetek, a versenyszféra és közalkalmazotti szakszervezetek között!) 7

8 Szociális partnerek 2. Munkáltatók Egymás versenytársai; Közös gazdasági érdekek érvényesítése (adózás,kereskedelmi jog, versenyjog stb.) Tárgyaló munkáltatók (szakszervezetek elismerése, kollektív szerződés - ágazati párbeszéd bizottságok) 8

9 Szociális partnerek 3. MV-MA érdeke eltérő MV:bér,munkabiztonság,munka-felté- telek stb.; MA:profit, piaci részesedés, fejlesztések stb.) Tőkét – munkát hasznosítani! Konfliktusok alapja! De: egymásra utaltság! Együttműködés a munkaerőpiacon! 9

10 Kollektív tárgyalás/szerződések (ha van szakszervezet!); új Mt. üzemi megállapodás! Participáció (üzemi-/közalkalmazotti tanácsok );részvétel a cég „ügyeiben”. Munkaügyi viták és rendezésük. példáK:HR mediátor /és vagy coach 10

11 18.Mutassa be a munkaügyi kapcsolatok mikro-,mezo- és makroszintű érvényesülésnek területeit ! Bevezető 2-9. dia Mikro/munkahelyi kétoldalú (bipartit) intézményeken keresztül. Mikro/munkahelyi szintű érdekegyeztetés jogilag szabályozott (Mt., Kjt., Ktv. –egyéb jogviszonyokra) 11

12 18.Mutassa be a munkaügyi kapcsolatok mikro-,mezo- és makroszintű érvényesülésnek területeit! 20. Kollektív tárgyalások/kollektív szerződés/bérmegállapodás (ha nincs szakszervezet!): Szerződéskötési képességgel rendelkező szakszervezetek, munkaadó/k megállapodása a munkaviszonyt érintő érdekeik érvényesítéséről, a két fél egymással szembeni jogairól, kötelezettségeiről. A kollektív szerződés munkaviszonyra vonatkozó szabály. Szakszervezeti reprezentativitás: taglétszám alapján! 10% szervezettség (munkavállalók minimum 10 %-a szakszervezeti tag!) 12

13 18.Mutassa be a munkaügyi kapcsolatok mikro-,mezo- és makroszintű érvényesülésnek területeit! 20. A kollektív szerződés (KSZ) szabályozhatja: - a munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket - ezek gyakorlásának, illetve teljesítésének módját - az ezzel kapcsolatos eljárás rendjét - a kollektív szerződést kötő felek közötti kapcsolatrendszert. A hatályos KSZ kiszámíthatóvá teszi a munkaügyi kapcsolatokat, a kölcsönös jogokat és kötelezettségeket. A KSZ-nek vannak olyan témái, amelyek évente megtárgyalandók (bérek, tarifák, béren kívüli juttatások), 13

14 18.Mutassa be a munkaügyi kapcsolatok mikro-,mezo- és makroszintű érvényesülésnek területeit! 20.. Kollektív tárgyalás folyamata: tárgyalások előkészítése: gazdasági lehetőségek felmérése,célok megjelölése, konfliktus esetén, annak megoldása,tárgyalási delegáció kijelölése,külső feltételek alakítása; lefolytatása: álláspontok megismerése, - ütköztetése, előzetes tárgyalások kisebb bizottságokban; munkaharc eszközeit is bevethetik; Tárgyalási taktikák! Tárgyalások „utóélete” :megállapodás elfogadása (aláírás),kihirdetése 14

15 18.Mutassa be a munkaügyi kapcsolatok mikro-,mezo- és makroszintű érvényesülésnek területeit! Participáció (üzemi-, közalkalmazotti tanácsok); Munkavállalók részvételi (képviseleti!) lehetősége a vállalati-szervezeti döntési folyamatokban Független a menedzsmenttől; „Korlátozott” lehetőségek: Véleményezés, információ/tájékoztatás Bérmegállapodás kötése, ha nincs szakszervezet 15

16 18.Mutassa be a munkaügyi kapcsolatok mikro-,mezo- és makroszintű érvényesülésnek területeit! Együttműködés (sztrájkot nem!) bérmegállapodásnál nincs nyomás gyakorlóképesség! Munkáltató mérlegeli az üt véleményét! Bizalom (együttműködés fenntartása) Szakszervezettel együttműködni! Európai Üzemi Tanácsok 16

17 18.Mutassa be a munkaügyi kapcsolatok mikro-,mezo- és makroszintű érvényesülésnek területeit! 20. Munkaügyi viták és rendezésük. Lényeg: nincs olyan helyzet sem a munka világában, sem életünk bármely területén, hogy ne találkozzunk konfliktusokkal. Ne felejtsük: a „háború elkerülhető!” Szociális partnereknek maguknak kell egyezségre jutni; A konfliktust békés úton tárgyalásokkal próbálják feloldani.„HR”, mint mediátor. 17

18 18.Mutassa be a munkaügyi kapcsolatok mikro-,mezo- és makroszintű érvényesülésnek területeit! 20. Ha a felek nem tudnak megegyezni, (sztrájk): javasolt harmadik személy bevonása! Munkaügyi Közvetítő és Döntőbírói Szolgálat ( ) Újragondolás alatt!!!  Gyors az eljárás; költségkímélő;  Helyreállhat a bizalom, az együttműködési készség a felek között: megállapodnak évi LV.tv a közvetítésről Egyeztető bizottság lehetősége!!! 18

19 18.Mutassa be a munkaügyi kapcsolatok mikro-,mezo- és makroszintű érvényesülésnek területeit! Munkaadók/munkáltatók, munkavállalók és érdekképviseleti szervezeteik közös érdeke:  rendezett munkaügyi kapcsolatok!  Kiszámíthatóság (kollektív szerződés)  Információ/tájékoztatás (konfliktusok megelőzése)  Együttműködés a munka világában, a munkaerőpiacon! 19

20 18.Mutassa be a munkaügyi kapcsolatok mikro-,mezo- és makroszintű érvényesülésnek területeit! Középszint Ágazati párbeszéd bizottságok (bipartit) Nemzetgazdasági Minisztérium Keretében!!!!! Ágazati kollektív tárgyalások, ágazati szerződések (kiterjesztésük) Tárcaszint: pl. Belügyi Érdekegyeztető Tanács, Honvédelmi Érdekegyeztető Fórum 20

21 18.Mutassa be a munkaügyi kapcsolatok mikro-,mezo- és makroszintű érvényesülésnek területeit! Makroszint A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról (NGTT) szóló évi XCIII. törvényben foglaltak szerint az NGTT tagjai oldalakat alkotnak. A Tanács oldalai a gazdaság képviselőiből, a munkavállalói érdekképviseletekből, a civil szervezetekből, a tudomány, illetve az egyházak képviselőiből tevődik össze: 1. a gazdaság képviselői a) az e törvény szerinti országos munkáltatói érdekképviseletek, illetve érdek-képviseleti szövetségek elnökei, 21

22 18.Mutassa be a munkaügyi kapcsolatok mikro-,mezo- és makroszintű érvényesülésnek területeit! b) az országos gazdasági kamarák elnökei, c) a Magyarországon működő külföldi és vegyes kamarák közös képviselője, valamint d) egyéb olyan társadalmi szervezetek elnökei, amelyeknek létesítő okiratában foglalt célja a gazdasággal összefüggő érdekek képviselete, valamint amelyeknek tagjai tevékenységük területén jelentős piaci részesedéssel vagy gazdasági súllyal bírnak és részvételükhöz az a)–c) pont szerinti tagok hozzájárulnak; 22

23 18.Mutassa be a munkaügyi kapcsolatok mikro-,mezo- és makroszintű érvényesülésnek területeit! 2. az e törvény szerinti országos munkavállalói érdekképviseletek, illetve érdek-képviseleti szövetségek elnökei; szakszervezeti szövetségek ( pl. Liga, MSZSZ,SZEF), munkáltatói szövetségek (pl. MGYOSZ,VOSZ,AFEOSZ); 3. külön törvény szerint a civil szervezetek képviselői, beleértve a nemzetpolitika területén tevékenykedő civil szervezeteket is; 4. a tudomány képviselői a) a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, b) a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Rektori Konferencia és a Magyar Közgazdasági Társaság által, szervezetenként delegált gazdaság- és társadalom-kutató, c) a Magyar Tudományos Akadémia által kijelölt, a határon túli magyar tudományos élet képviselője; 5. a külön törvény szerinti egyházak képviselői. 23

24 18.Mutassa be a munkaügyi kapcsolatok mikro-,mezo- és makroszintű érvényesülésnek területeit! Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) 2012.február 22.megalakulás, ügyrend elfogadása Célja: a versenyszféra munkavállalói, munkáltatói érdekképviseleteinek és a Kormány szándékainak egyeztetése, megállapodások kialakítása, információk cseréje és szabályozási javaslatok megtárgyalása. 24

25 18.Mutassa be a munkaügyi kapcsolatok mikro-,mezo- és makroszintű érvényesülésnek területeit! VKF tagjai konzultálnak és egyeztetnek a)a versenyszférát érintő foglalkoztatáspolitikai, munkaerő-piaci és a jövedelmek alakulásával kapcsolatos kormányzati szabályozási koncepciókról, ideértve az adó- és járulékrendszer átalakításával kapcsolatos kérdéseket is, b)a versenyszféra munkavállalóinak jövedelmét befolyásoló tervezett kormányzati intézkedésekről (kötelező legkisebb munkabér, garantált bérminimum, bérajánlás), c)a munkajogi, szakképzési, munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzési jogszabályok tervezeteiről, 25

26 18.Mutassa be a munkaügyi kapcsolatok mikro-,mezo- és makroszintű érvényesülésnek területeit! d) a munkaügyi kapcsolatok rendszeréről, e)a munkavégzéshez kapcsolódó, illetve munkavégzés alapján járó pénzbeli ellátásokra (álláskeresési támogatások, társadalombiztosítás, nyugdíjrendszer) vonatkozó jogszabályok tervezeteiről és a tervezett kormányzati intézkedésekről, f) a vállalkozások alapítását, működését és megszűnését érintő jogszabályok tervezeteiről, g)minden olyan egyéb, a versenyszféra munkaadóinak és munkavállalóinak gazdasági vagy szociális helyzetét közvetlenül érintő kérdésekről, amelynek megtárgyalását a tagok szükségesnek tarják. 26

27 18.Mutassa be a munkaügyi kapcsolatok mikro-,mezo- és makroszintű érvényesülésnek területeit! Munkaadók:Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ), Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ), Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ-Coop Szövetség, KÉSZ) Munkavállalók: Liga Szakszervezetek, Munkástanácsok, Cégbejegyzés alatt:Magyar Szakszervezeti Szövetség(MaSZSZ) Kormány oldal Miniszterelnök munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár 27

28 18.Mutassa be a munkaügyi kapcsolatok mikro-,mezo- és makroszintű érvényesülésnek területeit! A VKF legfőbb konzultációs fóruma a plenáris/testületi ülés. Testületi ülésre szükség szerint, de naptári félévenként legalább egy alkalommal kerül sor. A testületi ülés nem nyilvános. A testületi ülés a napirendjére kerülő ügyekben konzultációt folytat,véleményt nyilvánít,konszenzussal ajánlásokat fogad el,a tárgyalások eredményeként – valamennyi tag egyetértése esetén – megállapodást köt. Monitoring Bizottság (bérajánlás, kompenzáció ellenőrzése) Példák: bérajánlás, minimálbér 2016.december ezer forint lesz a minimálbér, a garantált bérminimum összege 129 ezer forint, a vállalkozási szférának ajánlott béremelés mértében nem állapodtak meg!! Tárgyalások januárban folytatódnak!! 28

29 18.Mutassa be a munkaügyi kapcsolatok mikro-,mezo- és makroszintű érvényesülésnek területeit! Makroszint (közszféra) Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsa (KOMT) Kormány;SZEF (6),ÉSZT(3),MSZSZ (1),Liga (1); önkormányzati szövetségek képviselői (7) az éves költségvetések közalkalmazottakat érintő vonatkozásai, (éves keresetnövekedésre és a közalkalmazotti illetményrendszer változásaira vonatkozó tárgyalások, az éves keresetalakulás figyelemmel kísérése, a közalkalmazotti törvény más módosításai, valamint a munkaügyi kapcsolatok alakulásával, szabályozásával összefüggő kérdések….(Alapszabály szerint) 2013.március 11. Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács Lásd: bővebben 29

30 19. Mutassa be a közszféra munkaügyi kapcsolatait! Bevezető 2-9.dia „Közszféra” (public sector) Magyary Program a köz szolgálatára évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról; évi LVIII. törvény a kormánytisztviselők jogállásáról; évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről; 30

31 19. Mutassa be a közszféra munkaügyi kapcsolatait! Szakszervezetek (néhány példa!) Pedagógusok Szakszervezete (SZEF) Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (Liga) Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (SZEF) Jellemző a széttagoltság nemcsak ágazati, hanem makroszinten is! 31

32 19. Mutassa be a közszféra munkaügyi kapcsolatait! Tulajdonos állam, egyház (iskolák, kórházak) önkormányzatok (Budapesti Közlekedési Központ Zrt.) Munkaadó/munkáltatói jogok gyakorlója (állami – Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) 32

33 19. Mutassa be a közszféra munkaügyi kapcsolatait! Munkahelyi szint (iskola, kórház, stb.) KLIK – Pedagógusok Szakszervezete január 1- jétőlágazati KSZ! közalkalmazotti tanács; munkaügyi viták rendezése. Napjaink: leepites-a-kozszferaban 33

34 19. Mutassa be a közszféra munkaügyi kapcsolatait! Munkahelyi köztisztviselői érdekegyeztetés: közigazgatási szerv vezetője és a közigazgatási szervnél működő munkavállalói érdekképviseleti szerv választott tisztségviselője a munkahelyi közszolgálati kérdésekről tárgyal. A tárgyalópartnerek a vitás kérdések egyeztetésébe szakértőket is bevonhatnak. (2) A közigazgatási szerv vezetője köteles kikérni a helyi munkavállalói érdekképviseleti szerv véleményét a köztisztviselők munkavégzésére, munka- és pihenőidejére, jutalmazására, valamint juttatásaira vonatkozó, a hivatalvezető hatáskörébe utalt szabályozásról. 34

35 19. Mutassa be a közszféra munkaügyi kapcsolatait! Tárcaszintű/középszintű fórumok Példa: Belügyi Érdekegyeztető Tanács (működő testület, széttagolt szakszervezetek) Napjaink: „A béremelési folyamat többlépcsős: az első ütem július 1-jével valósult meg, amelynek során 30 százalékos illetményemelést kaptak az alapfeladatot ellátó tiszthelyettesek, tisztek, a 25 százalékos emelést a nem alapfeladatot ellátók és 15 százalékos emelést a parancsnokok január 1-jéig évente átlagosan 5-5 százalékos lesz az emelés mértéke.” 35

36 19. Mutassa be a közszféra munkaügyi kapcsolatait! Köztisztviselői Érdekegyeztető Fórum (KÉF):a Kormány, a kormánytisztviselők és a köztisztviselők országos munkavállalói érdek-képviseleti szervezeteinek tárgyalócsoportja részvételével működik (Ktv.) 36

37 19. Mutassa be a közszféra munkaügyi kapcsolatait! államigazgatási szervek a kormánytisztviselők és a köztisztviselők érdekeinek egyeztetése, a vitás kérdések tárgyalásos rendezése, megfelelő megállapodások kialakítása céljából 37

38 19. Mutassa be a közszféra munkaügyi kapcsolatait! (2) A KÉF hatáskörébe a közigazgatásban foglalkoztatott kormánytisztviselők és köztisztviselők élet- és munkakörülményeire, foglalkoztatási feltételeire vonatkozó tárgykörök tartoznak. Ezekkel kapcsolatban: 38

39 19. Mutassa be a közszféra munkaügyi kapcsolatait! a) a kormányzati szolgálati és közszolgálati jogviszonnyal összefüggő kérdésekben, b) a központi és a társadalombiztosítási költségvetésnek a közszolgálati jogviszonyban állókat érintő rendelkezéseivel összefüggésben, c) az igazgatási munkaerővel és személyi juttatásokkal való gazdálkodás elvi kérdéseiben, ki kell a véleményét kérni. (3) A KÉF a hatáskörébe utalt ügyekben tájékoztatáskérésre, illetve javaslattételre jogosult. Példák: intézményi tulajdon/fenntartó váltás, telephely módosulás….. 39

40 19. Mutassa be a közszféra munkaügyi kapcsolatait! Makroszint (közszféra) Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) a kormánytisztviselők, közalkalmazottak, egyéb jogviszonyban állók (pl.rendvédelmiek) munkaügyi, foglalkoztatási, bér- és jövedelempolitikai kérdésekkel foglalkozó országos szintű érdekegyeztetési fóruma. Az OKÉT-ban a Kormány – az alapszabályban meghatározott – országos szakszervezeti szövetségek és országos önkormányzati érdekképviseleti szervezetek képviselőivel egyeztet. Működés folyamatos. Lásd még.www.kormany.hu Napjaink: december 8. konzultáció a január 1-jétől hatályos minimálbérről és garantált bérminimumról; a közszférában működő kompenzációs rendszer évi alakulásáról; a bérintézkedésekből kimaradó közszolgálati munkavállalók kereseti helyzetének javításáról á 40

41 19. Mutassa be a közszféra munkaügyi kapcsolatait! Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsa (KOMT) az éves költségvetések közalkalmazottakat érintő vonatkozásai, (éves keresetnövekedésre és a közalkalmazotti illetményrendszer változásaira vonatkozó tárgyalások, az éves keresetalakulás figyelemmel kísérése, a közalkalmazotti törvény más módosításai, valamint a munkaügyi kapcsolatok alakulásával, szabályozásával összefüggő kérdések….(Alapszabály szerint) 41

42 20. Ismertesse a kollektív tárgyalások folyamatát és célját! Mutassa be a munkaügyi konfliktusok rendezésének lehetőségeit! Lásd még:20 jelzést!!! A munkaadó, a munkaadók egy csoportja, illetve egy vagy több munkaadói szervezet, és a munkavállalók egy vagy több szervezete között zajlik, azzal a hármas céllal, hogy meghatározzák a munka-és a foglalkoztatási feltételeket, és/vagy rendezzék a munkaadók és a munkavállalók közötti kapcsolatokat, és/vagy rendezzék a munkaadók vagy szervezeteik, valamint a munkavállalók egy vagy több szervezete közötti kapcsolatokat. (ILO 1981-ben elfogadott 154. sz. egyezménye)

43 20. Ismertesse a kollektív tárgyalások folyamatát és célját! Mutassa be a munkaügyi konfliktusok rendezésének lehetőségeit! A kollektív szerződés az ellenérdekű szociális partnerek, azaz egy vagy több szakszervezet, és egy vagy több munkáltatói érdekvédelmi szervezet, vagy szakszervezet és munkáltató között megkötött olyan megállapodás, amely a szakszervezet(ek) által képviselt tagok munkaviszonyára vonatkozik, ideértve a munkaidőt, a pihenőidőt és szabadságot, és a leglényegesebbet a béreket. A kollektív szerződés kötésére a reprezentatív szakszervezetek képesek: ha tagjainak száma eléri egy munkáltató esetén: a munkáltatóval munkaviszonyban álló munkavállalók létszámának 10 %-át. A munkavállalói létszám megállapításának alapja: a szerződéskötést megelőző félévre számított átlagos létszám. Kollektív tárgyalás/szerződések (ha van szakszervezet!); új Mt. üzemi megállapodás!

44 20. Ismertesse a kollektív tárgyalások folyamatát és célját! Mutassa be a munkaügyi konfliktusok rendezésének lehetőségeit! Tárgyalásos megoldás (mhely: bértárgyalás, KSZ,) Verseny tárgyalás (nyer- veszít) Szélsőséges kiindulás,nyomás alkalmazása (elbocsátással fenyegetőzés – sztrájk) Engedmények szerepe; Együttműködő tárgyalás Bizalom szerepe; Együttműködő légkör

45 20. Ismertesse a kollektív tárgyalások folyamatát és célját! Mutassa be a munkaügyi konfliktusok rendezésének lehetőségeit! Legvégső eszköz a munkavállalók gazdasági és szociális érdekeik biztosítására. (szakszervezet szervezi!) 1989.évi VII. törvény szabályozza DE:Alaptörvény, Mt.! Figyelem! 10.b. Ismertesse sztrájkra vonatkozó alapvető rendelkezéseket! alkérdéshez is! Javasolt (külön segédlet) alapfogalmak: munkaügyi konfliktus, kollektív érdekvita

46 20. Ismertesse a kollektív tárgyalások folyamatát és célját! Mutassa be a munkaügyi konfliktusok rendezésének lehetőségeit! Jogszabályi háttér Alaptörvény évi VII. törvény a sztrájkról XII. 21. sztrájktörvény módosítása Arbitrátor feladata: Felek önkéntes részvétele alapján. Független harmadik személy (testület) a felek meghallgatása után a felekre/feleket kötelező döntést hoz. Garantált végeredmény, döntőbíró véglegesen lezárja a vitát. Alávetési nyilatkozat. A felek lemondanak arról, hogy maguk alakíthassák ki a leendő döntés tartalmát.

47 10.b. Ismertesse sztrájkra vonatkozó alapvető rendelkezéseket! Csak akkor, ha megkísérelték a Felek a békéltetést! Nem helye sztrájknak: igazságszolgáltatás, Magyar Honvédség,rendvédelmi szervek, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, NAV hivatásos! 47

48 10.b. Ismertesse sztrájkra vonatkozó alapvető rendelkezéseket! Önkéntes Nem lehet senkit kényszeríteni, sem megtiltani! MA-MV együttműködés a sztrájkjog gyakorlása esetén (Szt.1§(3) bek.) 48

49 10.b. Ismertesse sztrájkra vonatkozó alapvető rendelkezéseket! Folyamatos egyeztetés a megoldás érdekében, kötelesek gondoskodni a személy-és vagyonvédelemről(Szt.4§(1.bek) Egyeztetés elégséges szolgáltatásról! (Szt.4.§ (2)bek) (lehetővé teszi a lakosság számára alapvető szükségleteinek kielégítését, de ne etszi hatástalanná a sztrájkot!) Ha nincs megegyezés, bármelyik fél munkaügyi bírósághoz fordulhat(Szt.4§(3)bek.) 30 napos keresetindítás! 49

50 10.b. Ismertesse sztrájkra vonatkozó alapvető rendelkezéseket! Jogszerű sztrájk: munkavállaló jogvédelemben részesül (nem kötelezettségszegés; munkaviszonyból eredő jogosultságok megilletik:szabadság) Nem jogszerű sztrájk: (politikai, nincs egyeztetés, akadályozzák a még elégséges szolgáltatást) fentiek nem érvényesek MV-ra Lásd még:PZ dia LJ17-19 dia 50

51 12.b.Ismertesse a szakszervezeti jogosultságra vonatkozó szabályokat a munka törvénykönyvéről szóló 2012.évi I. törvény alapján! 2-9 dia Alaptörvény PZ dia 51

52 16.b.Mutassa be a kollektív szerződés megkötésére és tartalmára vonatkozó szabályokat a munka törvénykönyvéről szóló 2012.évi I. törvény alapján! LJ PZ dia 52

53 21.b.Ismertesse az üzemi tanács jogosultságáról és az üzem megállapodás tartalmára vonatkozó szabályokat a munka törvénykönyvéről szóló 2012.évi I. törvény alapján! LJ ,16.dia PZ dia Kollektív tárgyalás/szerződések (ha van szakszervezet!); új Mt. üzemi megállapodás! 53

54 És végül… Kérdéseikkel nyugodtan keressenek: Jó tanulást, sikeres vizsgázást! 54


Letölteni ppt "Dr. Lux Judit EE-N és EE-L záróvizsga felkészítő 2016.január 22. 1."

Hasonló előadás


Google Hirdetések