Kisérletek a társadalmi ellentétek megszüntetésére.

Az előadások a következő témára: "Kisérletek a társadalmi ellentétek megszüntetésére."— Előadás másolata:

1 Kisérletek a társadalmi ellentétek megszüntetésére

2  Ipari forradalom kibontakozása  Városi népesség felduzzad  nincs saját munkaeszköze  bérmunkássá (proletár) válik  manufaktúrában dolgozók, földjüket vesztett bérlők  Életkörülményeik rosszabbodnak, a kiszolgáltatottságuk nő   törvények, melyek védték volna jogaikat  Ha  megrendelés, a munkás rögtön az utcára került  Szervezetbe tömörülést törvényben tiltották meg  Az ipari központokban kevés volt a lakás  A nyomor, a létbizonytalanság megfosztja az egyént emberi méltóságától A bérmunkások kialakulása

3 Nő és gyerekek egy angol textilüzemben Élet egy külvárosi munkásnegyedben

4 St. Giles Rookery Men's Casual Ward, West London Houseless and Hungery The Front Attic Men's Casual Ward, West London Union

5 A géprombolók (az első ösztönös mozgalom)  Gépromboló mozgalom  a gépek  egyre kevesebb a munka  Nagy-Britannia: Ludd tábornok mozgalma (valószínűleg nem létezett) luddisták, luddizmus  1831, 34 - lyoni selyemszövők  1844 - sziléziai takácsok  A kormány fellépése  „kemény kéz” politikája  fegyveres fellépés, kivégzések, deportálások Ned Ludd géprombolók

6 Machine-breakers or „Luddites”, 1812

7 Views in the Rookery, St. Giles The Living Conditions of the Poor in Houndsditch

8 The Peterloo Massacre, August 16,1819 St. Peter's Field, Manchester.

9 Az emlékezetes esemény "peterlooi mészárlás" néven ismertté vált konfliktus 1819. augusztus 16-án, amikor a helyi magisztrátusok kivezényelte lovasság legalább 11 embert megölt és több, mint négyszázat megsebesített a parlamenti reformot követelő Henry Hunt szónoklatára összesereglettek közül. A Szent Péter mezején (St Peter’s Field) történt vérontás azért kapta a "Peterloo" nevet, mert az egyik áldozat a waterlooi csata egy túlélője volt. A mészárlás a következő években minden reformkövetelés hivatkozási pontjává vált.

10 Választójogi reform  Polgári állam  erős a független tulajdon  erős a „középosztály”,  de a proletariátus  erős Harc a választójogért  1832 1. Reform Bill (Rottenboroug  )  gyárosok megkapták választójogot  Kiéleződött a viszony a munkaadók és a munkások között.  Szervezettség = erő rejlik benne  önművelő és önsegélyező egyletek, szakmai érdekképviseleti szervezeteket, szakszervezeteket (trade union) alakítása

11  A legfontosabb trade union   A Chartista mozgalom (Chartizmus)  1836-tól önálló alkotmányjavaslat, Charter-rel léptek fel  általános választójog  titkos szavazás  fizetés a parlament tagjainak  mindenki választható  szociális intézkedések követelése  Sikereik  1842-től legális pártként működik,  Vezetőjük (O’Connor) bejut a parlamentbe Gyári törvények Angliában

12  Vívmányaik  Politikai tapasztalat szerzése  a parlamentális intézmények működéséről  Gyári törvények születése (1847)  Korlátozzák a nők és a fiatalkorúak munkaidejét  a nők és gyermekek alkalmazása  bányákban  tízórás munkaidő  Következményei mélyrehatóak  kialakul az ellentétek reformokkal való tompítás konfliktuskezelés eszköze a trade union  A Békés megoldást a brit gazdaság vezető szerepe biztosította

13 Chartist March, 1848. Chartista Gyűlés Londonban

14 Utópikus szocializmus  Az ipari forradalom következményei  Munkásság kiszolgáltatottsága Rossz életkörülmények  de társadalmi robbanással is fenyeget  Megjelennek a karitatív akciók  Egyének, társaságok, egyházak nyújtanak segítséget  átmeneti segítség, szűk csoportokat érint  Jótékonykodáson túlmutató próbálkozások  elméleti megoldások kidolgozása  sok embert megrendít

15 Saint- Simon Charles Fourier Robert Owen  Más-más utat javasolnak, de a  boldog társadalomhoz vezető utat  a vagyoni egyenlőség megteremtése biztosítja  széles közösségi jogok  verseny, piac kizárása,  szemléletének megvált.  Valóságban kivitelezhetetlen  Elképzeléseik utópikusak  Utópikus szocialisták 

16 Utópikusszocializmus Utópikus szocializmus  Társadalmi elképzelések  Robert Owen - termelő egységek  mindenki birtokos és munkás  a tőkés megosztja vagyonát a munkások között, s a hozam is közös (szövetkezeti köztársaság, kommunák létrehozása)  Saint-Simon - fölosztja a társadalmat a tőkések és a munkások egy osztályba kerülnek (kollektív boldogság, szellemi és anyagi körülmények javítása)  Fourier: foglalkozás szerinti osztályokba sorolás  Falanszter  ~, mert nincs reális társadalmi alapjuk, elképzeléseik megvalósításához.

17 Robert Owen gyára New Lanarkban Owen USA-beli Harmony elképzelt gyárának makettje Fourier elképzelt közössége, a Falanszter

18  Francia forradalmi elméletek megjelenése (32 több mint 30)  „Kispolgári” szocialisták - társadalmi igazságosság megvalósítása  Auguste Blanqui - teljes politikai és vagyoni egyenlőség  A megvalósítás érdekében a diktatúrát is megengedhető  Louis Blanc - elsőként hirdeti meg a munkához való jogot - követeli, h az állam gondoskodjon a munkanélküliek foglalk. - Az 1848-as forradalom több elgondolását is megvalósította  társadalmi műhelyek alakítása Forradalmi elméletek

19  Pierre Joseph Proudhon - A tőke (a tulajdon) = lopás - A kistermelők társadalmáért lelkesedik - Tagadja, hogy az igazságos cseréhez erőszakra vagy állami intézményekre lenne szükség  Az anarchisták előfutára  Mihail Bakunyin, az anarchizmus atyja (orosz) - terror az állam ellen  az állam korlátozza a magánembert  permanens forradalommal kell fellépni ellene (a mediterrán térségben és Oroszországban terjed el)

20 Pierre Joseph Proudhon Mihail Bakunyin Louis Blanc Auguste Blanqui

21  Karl Marx értelmiségi származású  Történelmet, jogot tanul  filozófiából doktorál  kölni radikális Rajnai Újság  Gondolatai miatt emigrál  Párizsból és Brüsszelből kiutasítják  Londonban telepedik le (Engelsszel együtt)  Igazak majd Számkivetettek Társaságának létrehozása  Kommunisták Sz.  1848. Kommunista Kiáltvány megszövegezése  Marxra ható „eszmék”  Smith és Ricardo közgazdaságtana, munkaérték-elmélet  Hegeli dialektika, objektív szellem, Feuerbach materializmusa „tudományos szocializmus”

22  Marx az ipari forr. korát elemzi (Angliában)  kialakul a kapitalizmus alapvető osztályai  Munkásság   burzsoázia  az osztályharc élesedik  Munkásság felszabadítása  proletárforradalomtól várja  proletárdiktatúra  magántulajdont (osztálytársadalmat  is)  létrejön az ideális társadalom, a kommunizmus  felszámolja államot is Marxizmus, a „tudományos szocializmus”

23  Marxi történelemfelfogás  történelmet osztályharcok történetének tekinti  Magántulajdon megjelenése  osztályharc is megjelenik  Osztályharcot csak magántulajdon megszüntetése oldja meg  Marx rendszere, és a K. Kiáltvány nem hatott azonnal  A XIX. sz. második felében annál inkább  Munkásságát más-más szemszögből bírálják vagy magasztalják A kapitalizmus pontos leírója   nem írja le a komm. működését  A gyakorlatban nem valósul meg a marxi elképzelés  demokratikus megoldás  született  diktatórikus rendserek jöttek létre

24 François Noël Babeuf, akinek nézeteiben a későbbi marxi gondolatok már fel-felbukkannak Kommunista Kiáltvány londoni, német nyelvű kiadása

25 Karl Marx Friedrich Engels Marx szülőháza, amely a polgári jólétről tanúskodik