Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Készítette: Dr. Koller Boglárka Budapest, 2015. december 8. EUrópa - válság és újratervezés Dr. Koller Boglárka.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Készítette: Dr. Koller Boglárka Budapest, 2015. december 8. EUrópa - válság és újratervezés Dr. Koller Boglárka."— Előadás másolata:

1 Készítette: Dr. Koller Boglárka Budapest, december 8. EUrópa - válság és újratervezés Dr. Koller Boglárka

2 Készítette: Dr. Koller Boglárka Budapest, december 8. Az elmúlt évtized… A Big Bang bővítés következményei, és a még inkább heterogénné vált Unió; Alkotmányozási folyamat körüli mizéria, és a francia, holland vétó az Alkotmányos Szerződésre; A Lisszaboni Stratégia teljes kudarca; Az ír vétó a 10 év alatt „végre” tető alá hozott Lisszaboni Szerződésre; A 2008-ban Európát is elért gazdasági és pénzügyi válság negatív hatásai; Az európai gazdasági és társadalmi modell kérdőjelei, a szolidaritás, mint egyik legfőbb európai érték hanyatlása; A bővítés lassulása, megtorpanása (Juncker); Az EU szomszédságpolitikájának és a Keleti Partnerségnek a kudarca;és (válság és háború Ukrajnában); Terrorizmus (Charlie Hebdo francia szatirikus lap elleni terrortámadás); GMU kihívása – görög válság és pénzügyi helyzet; Menekültválság. A schengeni vívmányok megkérdőjelezése, valamint az Európa-projekt nyitottságának megkérdőjelezése; 2015.nov.13 – párizsi terror

3 Készítette: Dr. Koller Boglárka Budapest, december 8. Közös Európa?

4 Készítette: Dr. Koller Boglárka Budapest, december 8.

5

6 Megváltozott külső környezet

7 Készítette: Dr. Koller Boglárka Budapest, december 8. Megváltozott külső környezet Újfajta kapcsolatok az Amerikai Egyesült Államokkal - terítéken: Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség (Transatlantic Trade and Investment Partnership, TTIP); Putyin új Oroszországa - „új hidegháború”, „második hidegháború?”

8 Készítette: Dr. Koller Boglárka Budapest, december 8. Megváltozott külső környezet „ Normative power Europe” Európai Szomszédságpolitika (European Neighbourhood Policy) a Keleti Partnerség (Eastern Partnership) kudarca; Ukrán válság;

9 Készítette: Dr. Koller Boglárka Budapest, december 8. Megváltozott külső környezet Az Európai Unió dél-délkeleti irányból érkező kihívásainak elsődleges forrása a Közel-Kelet. A térség az elmúlt évtizedekben jelentős átrendeződésen ment keresztül. Az elsősorban a Közel-Keletről érkező menekültek tömeges érkezése nagy nyomás alá helyezi az Európai Uniót.

10 Készítette: Dr. Koller Boglárka Budapest, december 8. Menekültválság

11 Készítette: Dr. Koller Boglárka Budapest, december 8. Párizsi terror – 2015.november 13.

12 Készítette: Dr. Koller Boglárka Budapest, december 8. Tud-e az EU nemzetközi aktorként hatékonyan és erőteljesen fellépni ezekben a helyzetekben?

13 Készítette: Dr. Koller Boglárka Budapest, december 8. Gazdasági válság

14 Készítette: Dr. Koller Boglárka Budapest, december 8. Gazdasági válság A 2008-ban kirobbant - az 1929/30-as nagy gazdasági világválság óta legjelentősebbnek tartott - globális pénzügyi válság közvetlen előzménye az amerikai ingatlanpiaci buborék kidurranása volt. Az Európai Unióban is számtalan bank, biztosítótársaság, vállalat ment csődbe. A válságkezelés, néhány összehangolt uniós kezdeményezéstől eltekintve hasonló recept szerint, de főleg tagállami hatáskörben zajlott ben a gazdasági növekedés a negatív tartományba került. Az európai gazdaság a tartós, mély recesszió állapotába sodródott.

15 Készítette: Dr. Koller Boglárka Budapest, december 8. Válság hatása

16 Készítette: Dr. Koller Boglárka Budapest, december 8. Eurozóna válság Görögország 2009-ben már mintegy 300 milliárd euro adósságot jelentett be, bruttó nemzeti összterméke mintegy 113 százalékát, amely majdnem kétszerese volt annak, melyet a maastrichti konvergencia kritériumok engedélyeztek volna számára. Az Európai Központi Bank az eurozónás válságkezelés kapcsán olyan kérdéseket kezdett feszegetni, melyek korábban tabu-témáknak számítottak.

17 Készítette: Dr. Koller Boglárka Budapest, december 8. Tabuk dőltek le A Maastrichti Szerződéssel létrehozott gazdasági és monetáris unió ún. hármas tagadásra épült: Az euroövezetből nem lehetséges kilépés (1) Nem engedélyezett egyik tagállam kimentése sem (2); Az eurozóna tagállamaiban nem kerülhet sor államcsődre (3)

18 Készítette: Dr. Koller Boglárka Budapest, december 8. ESM Az euroövezet stabilitásáért 2013-ban létrejött az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) egy új válságkezelő mechanizmus, melyet az euroövezet tagállamok kormányközi szerződéssel hoztak létre. Az ESM-nek igazgatótanácsa és öt évre választott elnöke (jelenleg Klaus Regling) van, és szigorú feltételek mellett nyújthat hiteleket az adósságválságba jutott tagállamoknak.

19 Készítette: Dr. Koller Boglárka Budapest, december 8. Költségvetési fegyelem Olyan intézményes és jogi eszközök születtek, melyek a nagyobb fokú költségvetési fegyelem betartását és a magasabb szintű gazdaságpolitikai koordinációt is segítették: Euro Plusz Paktum; ún. Hatos Jogszabálycsomag; ún. Európai Szemeszter; Fiskális Paktum ún. „Kettes Jogszabálycsomag”

20 Készítette: Dr. Koller Boglárka Budapest, december eurozóna tag A válság és az erősödő szkepszis ellenére az eurózóna továbbra is vonzó klubot jelent számos tagállamnak. Észtország 2011-ben, Lettország 2014-ben, Litvánia a 2015-ben vezette be az eurót, ezzel már tizenkilenc főre növelve tagjainak számát.

21 Készítette: Dr. Koller Boglárka Budapest, december 8. Ciprusi válság Az eurozónát egyéb súlyos megrázkódtatások is érték. A 2013 márciusában, amikor a ciprusi bankok 4 milliárd eurót vesztettek a görög államkötvényeken, a ciprusi bankrendszert végzetes csapás érte. Bár a 100 ezer euro alatti betétek tulajdonosai, az ún. kisbetétesek védelmet élveztek, a bankok részvényeseinek, hitelezőinek és nagybetéteseinek kellett állniuk a bankcsőd elkerülésének a költségét.

22 Készítette: Dr. Koller Boglárka Budapest, december 8. Görög válság 2015 januárjában a szélsőbaloldali Sziriza párt képviselője, Alekszisz Ciprasz megszorítás-ellenes kampányígérettel nyerte meg a választásokat júniusi ülésén a görögök elutasították a trojka javaslatait a görög gazdaság strukturális átalakítására, a tárgyalások Görögország és az eurozóna másik tizennyolc tagállama között megrekedtek. Ennek következményeként az Európai Központi Bank korlátozta a görög bankok likviditását. Július 5-ére népszavazást írt ki a nemzetközi hitelek feltételeinek elfogadásáról. A népszavazáson a nemek kerültek többségbe: a görögök 61, 38 százaléka nemmel voksolt. Ennek ellenére a görög parlament elfogadta a mentőcsomagot.

23 Készítette: Dr. Koller Boglárka Budapest, december 8. Válság tanulságok A 2008 őszén jelentkező világgazdasági válság az 1970-es/80-as évektől uralkodó monetarista, neoliberális gazdaságpolitikai szemléletet, amely teljes mértékű pénzpiaci liberalizációval járt és az angolszász országokban évtizedekig a megkérdőjelezhetetlen irányvonalat képviselte, végleg letaszította a trónjáról. Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszere (PFER)

24 Készítette: Dr. Koller Boglárka Budapest, december 8. Válság tanulságok A majdnem két évtizede Maastrichtban létrehozott Gazdasági és Monetáris Unió, amelynek valójában csupán a „monetáris része” valósult meg, az övezetet érő sokkok és válsághatások esetén nem tud védőhálóként funkcionálni.

25 Készítette: Dr. Koller Boglárka Budapest, december 8. Válság tanulságok Az eurozóna szerkezete, valljuk be őszintén, konstrukciós hibás: a tagállamok jó szívvel elfogadták a közös valuta előnyeit (tranzakciós költségek csökkenése, világgazdasági pozíció erősödése, az egységes piac tökéletesebb működése, stb.) és úgy gondolták, elég áldozat, ha az önálló tagállami monetáris politika lehetőségét feláldozzák a hatékonyság oltárán.

26 Készítette: Dr. Koller Boglárka Budapest, december 8. Valódi GMU De vajon tökéletesíthető-e egyáltalán a féloldalas rendszer? Vajon kialakítható egy nevével önazonos valódi gazdasági és monetáris unió? Egy valami bizonyos, hogy a GMU kiteljesítése és az Európai Unió jövőjének alakítása szorosan egybefonódik. Következésképpen az is valószínűsíthető, hogy az EU jövőjét leginkább azok a szakpolitikusok, csúcsvezetők alakíthatják, akik a valódi gazdasági és monetáris unió megvalósítását célozzák meg.

27 Készítette: Dr. Koller Boglárka Budapest, december 8. 5 elnök jelentése

28 Készítette: Dr. Koller Boglárka Budapest, december 8. Új intézményi munkamegosztás

29 Készítette: Dr. Koller Boglárka Budapest, december 8. Lisszaboni Szerződés hatályba lépése után… Megváltozott az Európai Unió intézményei közötti munkamegosztás jellege, új szereplők léptek be az intézményi játéktérbe; Újraíródott az integrációs intézményrendszer történetét végigkísérő kormányköziség- szupranacionalizmus kettőssége: A Lisszaboni szerződés új szabályai papíron az Európai Parlamentet, ezzel a nemzetek feletti jelleget erősítették; a válság gyors döntéshozatalt követelő eseményei azonban a tagállami befolyást, a Tanács szerepét húzták alá.

30 Készítette: Dr. Koller Boglárka Budapest, december 8. Európai Bizottság Az Európai Bizottság státusa az intézményrendszeren belül alig változott. A 2009 és 2014 között második ciklusát töltő elnök, José Manuel Barroso, bár a legendás Jacques Delors-hoz próbálta mérni magát, „csak” az intézményrendszer fennmaradását sikerült elérnie, átütő változást, a finalité politique definiálását és az ahhoz való közeledést nem.

31 Készítette: Dr. Koller Boglárka Budapest, december 8. Csúcsjelölt-rendszer (Spitzenkandidat-rendszer) Az Európai Parlament ugyanis a Lisszaboni Szerződés azon rendelkezését (17(7) cikk), miszerint az Európai Tanácsnak figyelembe kell vennie a Bizottság elnöki tisztére vonatkozó jelöléskor az európai parlamenti választások eredményét, úgy értelmezte, hogy az EP pártjai elnökjelölteket neveznek meg, a tagállami választások miniszterelnök- jelöltjeihez hasonlóan, s a választásokon győztes párt jelöltjét nevezi majd meg az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács.

32 Készítette: Dr. Koller Boglárka Budapest, december 8. „Kis főnökök” a Bizottságban Szervezeti újítás a Juncker-Bizottság szerkezete: Frans Timmermans általános helyettesként került megnevezésre és rajta kívül még öt „tematikus” elnökhelyettes került kinevezésre. Mindegyikük bizonyos portfóliókért felelős biztos- csoportokért és tevékenységük koordinálásáért felelősek: Kristalina Georgieva (Bulgária) felelős a költségvetési és humánerőforrás-témákért, Andrus Ansip (Észtország) a digitális egységes piacért, Maroš Šefčovič (Szlovákia) az energiaunióért, Valdis Dombrovskis (Lettország) az euróért és a szociális párbeszédért, Jyrki Katainen (Finnország) pedig a foglalkoztatásért, növekedésért, befektetésekért és versenyképességért. Így - a Bizottság történetében először - kétszintű a Bizottság: ezzel talán sikerül azt az évtizedes problémát orvosolni, hogy a Bizottság „túl nagy” ahhoz, hogy az egyes szakpolitikai területeken eredményesen működjön. Federica Mogherini, korábbi olasz külügyminiszter lett a külügyi és biztonságpolitikai főképviselő, a Juncker-Bizottság hetedik alelnöke.

33 Készítette: Dr. Koller Boglárka Budapest, december 8. EiT Az EU politikai irányításért felelős, tagállami állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács (EiT) vezetője immár nem az elnökséget adó tagállam vezetője, hanem az állandó elnök. A pozíciót elsőként betöltő volt belga miniszterelnököt, Herman van Rompuy-t két és fél évre választották, de még egy ciklust kitöltött, így 2009 és 2014 között volt az EiT elnöke; azóta Donald Tusk tölti be ezt a pozíciót. Az elmúlt években a legfőbb politikai döntéshozó testületté vált, és az sem ritka, hogy – korábban ez nem volt jellemző - a Tanács egyes szintjein elakadt jogalkotási problémákat itt oldanak meg.

34 Készítette: Dr. Koller Boglárka Budapest, december 8. Tanács Soros elnöksége A Tanács soros elnökségének átalakult rendszerét, az ún. trió elnökséget a gyakorlatban először a spanyol-belga magyar trió tesztelte. Az elnökség működésének folyamatosságát a három tagállam szoros együttműködése biztosította.

35 Készítette: Dr. Koller Boglárka Budapest, december 8. Általános Ügyek Tanácsa A Tanács működésében új elem az Általános Ügyek Tanácsának (General Affairs Council, GAC) önállósodása. Míg korábban az Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa együtt kezelte a stratégiai és politikai, valamint a külpolitikai kérdéseket a Lisszaboni Szerződés hatályba lépésétől – ahogy Catherine Ashton szerepének elemzésekor említettük – a Külügyek Tanácsa „elvitte”.

36 Készítette: Dr. Koller Boglárka Budapest, december 8. Többsebességesség

37 Készítette: Dr. Koller Boglárka Budapest, december 8. Klubtagságok „Sose szeretnék olyan klubhoz tartozni, amelyik engem elfogadna tagnak.” (Annie Hall, 1977)

38 Készítette: Dr. Koller Boglárka Budapest, december 8. Az egységfolyamat új iránya… Differenciált integráció Egységes integráció

39 Készítette: Dr. Koller Boglárka Budapest, december 8. Az európai hagyma A többsebességes, változó geometriájú vagy a la Carte Európák….

40 Készítette: Dr. Koller Boglárka Budapest, december 8. Lenni vagy nem lenni…. Teljes jogú tagállam? Vagy részese uniós egy együttműködésnek?… Source: De Neve, Jan-Emmanuel: The European Onion? How differentiated integration is reshaping the EU? European Integration, Vol.29. No.4, , September 2007, 504.

41 Készítette: Dr. Koller Boglárka Budapest, december 8. DI és az alapítóatyák…

42 Készítette: Dr. Koller Boglárka Budapest, december 8. Három fő típus Többsebességes integráció; Változó geometriájú integráció; A la carte Európa.

43 Készítette: Dr. Koller Boglárka Budapest, december 8. Többsebességesség megerősödése A válság időszakában az eurozóna működéséért felelős Eurocsoport – ami az euróövezet gazdasági és pénzügyminisztereinek találkozója, tehát nem az összes tagállam, csak azok egy csoportja vesz benne részt – kiemelt szerepet játszott.

44 Készítette: Dr. Koller Boglárka Budapest, december 8. EP hatásköre Az Európai Parlament hatásköre kibővült, ahogy azt az előző fejezetben részleteztük: az alapértelmezett, ún. „rendes” jogalkotási eljárássá tett együttdöntési eljárás miatt az EP döntési kompetenciája a korábbi 44 terület helyett 90 szabályozási területre terjed ki. Ezek között vannak olyanok, amelyek korábban is szerepeltek a szerződésekben, de csak mostantól terjed ki rájuk a Tanács és a Parlament együttdöntési jogköre (pl. mezőgazdaság, halászat), de olyanok is, amelyek az EU szerződésekben először szerepelnek (energiapolitika, személyes adatok védelme, turizmus, stb.)

45 Készítette: Dr. Koller Boglárka Budapest, december 8. Döntéshozatal demokratizálódása A Lisszaboni Szerződés egyik fontos törekvése a döntéshozatal demokratikus jellegének erősítése volt. Európai Polgári Kezdeményezés, European Citizens’ Initativ (ECI)

46 Készítette: Dr. Koller Boglárka Budapest, december 8. Demokratizálódás ellen ható tényezők… A gazdasági válság kezelése során azonban a közösségi intézményrendszer döntéshozatala olyan, a meglévő demokratikus, sőt, jogállami működéssel kapcsolatos anomáliákat mutattak, amelyek korábban nem voltak jellemzők.

47 Készítette: Dr. Koller Boglárka Budapest, december 8. Finalité politique

48 Készítette: Dr. Koller Boglárka Budapest, december 8. José Manuel Barroso: Az Unió helyzete, évi beszédéből (Európai Parlament) A mai napon kiállok a nemzetállamok szövetsége mellett. Nem szuperállamra gondolok. A nemzetállamok olyan demokratikus szövetségére gondolok, amely képes arra, hogy a szuverenitás megosztása révén felvegye a harcot a közös problémáinkkal, és így minden egyes ország és azok minden egyes polgára hatékonyabb eszközökkel legyen felvértezve a saját sorsa irányításához. A tagállamokkal közös Unióról van szó, nem pedig a tagállamokkal szembeni Unióról. A globalizáció korában a megosztott szuverenitás több hatalmat jelent, nem kevesebbet. (…)

49 Készítette: Dr. Koller Boglárka Budapest, december 8. David Cameron: Nagy-Britannia és Európa c. beszéd, január 23. Bloomberg, London 5 alapelv: 1.Az első: a versenyképesség. Az Európai Unió lényege ma is az egységes piac. Nagy- Britannia az egységes piac szívében van és ott is kell, hogy maradjon. (…) 2.A második alapelv a rugalmasság. Olyan struktúrákra van szükségünk, amelyek képesek kezelni a tagállamok különbségeit – Észak és Dél, Kelet és Nyugat, nagy és kicsi, régi és új. Néhányan közülük a jelenleginél jóval szorosabb gazdasági és politikai integrációt terveznek. Mások – beleértve Nagy-Britanniát – soha nem tudnák magukénak érezni ezeket a célokat. (…) 3.Harmadik alapelvem, hogy a hatalom vissza is kellene, hogy kerüljön a tagállamokhoz, nem csak onnan az Európai Unió felé lehetséges az irány. Ebben megegyeztek Európa vezetői Laekenben egy évtizeddel ezelőtt, bele is került a Szerződésbe. De ez az ígéret sohasem teljesült igazán. Ezt az elvet át kell ültetni a gyakorlatba. (…) 4. Negyedik alapelvem a demokratikus elszámoltathatóság: nagyobb és jelentősebb szerepet kell adnunk a nemzeti parlamenteknek. Véleményem szerint nincs európai démosz; a tagállami parlamentek azok a testületek, amelyek az EU igazi demokratikus legitimációját és elszámoltathatóságát biztosítani tudják. (…) 5.Ötödik alapelvem a fair eljárás: akármilyen új eljárásokat vezetnek be az erozónában, igazságos módon azokra is kell, hogy vonatkozzanak, akik azon kívül vannak. Ez nagyon fontos Nagy-Britanniának. Ahogy mondtam, nem csatlakozunk a közös valutához. De semmiféle gazdasági indoka nincs annak, hogy az egységes piac határai egybe kellene, hogy essenek az egységes valutarendszer határaival. (…)

50 Készítette: Dr. Koller Boglárka Budapest, december 8. Brexit lehetősége Az EU politikai integrációjának erősítését szorgalmazó erők mellett erőteljesen jelent meg a válság éveiben az Európai Unió jelenlegi együttműködését már így is túlságosan erőteljesnek vélő, azt visszabontani kívánó álláspont. Ennek az álláspontnak a vezéralakja Nagy-Britannia. David Cameron brit miniszterelnök 2012-ben projektet indított „Az Egyesült Királyság és az, melynek keretében a brit kormányzati szervek 32 szakpolitikai területen vizsgálták meg az EU és Nagy-Britannia közötti munkamegosztás természetét.

51 Készítette: Dr. Koller Boglárka Budapest, december 8. Cameron levele Tusknak; november 10. „Valójában minden fenntartásunk egyetlen egy koncepció, a rugalmasság megteremtésének irányába mutat.” Az EU-nak jelenleg kétfajta tagállama van: az eurózóna tagok és nem-eurózóna tagok.

52 Készítette: Dr. Koller Boglárka Budapest, december 8. Chatham House beszéd

53 Készítette: Dr. Koller Boglárka Budapest, december 8.

54 Bizalmi válság

55 Készítette: Dr. Koller Boglárka Budapest, december 8. Bizalom a nemzeti és uniós intézményekben Egészen a 2009-es évig, minden egyes évben, többségben voltak azok az uniós polgárok, akik bíztak az Európai Parlamentben és az Európai Bizottságban, azokhoz képest, akik nem. A nemzeti intézmények, így a nemzeti parlament és kormány esetében ennek éppen az ellenkezője volt igaz: többségben, legtöbbször abszolút többségben voltak azok, akik nem bíztak a nemzeti intézményeikben tavaszától folyamatosan többségbe kerültek azok, akik nem bíznak az Európai Unióban, azokhoz képest, akik továbbra is bizalmat szavaznak a közös Európának. A bizalom tekintetében a válság tehát trendfordulót hozott.

56 Készítette: Dr. Koller Boglárka Budapest, december 8. Döntéshozatal a polgárok szerint

57 Készítette: Dr. Koller Boglárka Budapest, december 8. Pártalapú euroszkepticizmus Az Európai Uniótól történő elfordulás a politikai pártok szintjén megnyilvánul, amely a bizalmi válság egy másik lenyomata. A 2014-es európai parlamenti választás az euroszkepticizmus megerősödését hozta. Míg 2009-ben a 736 fős Európai Parlamentben 56 ún. kemény euroszkeptikus párthoz tartozó képviselő volt, addig most ennek majdnem kétszerese, 108 dolgozik a 751 tagú EP-ben.

58 Készítette: Dr. Koller Boglárka Budapest, december 8. Összegzés A poszt-lisszaboni időszak az integráció eddigi történetének legsúlyosabb válságát hozta el. Az Európai Unió napjainkban tapasztalja meg igazán, hogy milyen egyszerre küzdeni a a menekültválság, a globális válság negatív hatásai ellen, miközben a közösségi politika, az intézményrendszer, a szakpolitikák, és az uniós polgárok felől érkező belső kihívásokra is választ kell találnia.

59 Készítette: Dr. Koller Boglárka Budapest, december 8. Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Készítette: Dr. Koller Boglárka Budapest, 2015. december 8. EUrópa - válság és újratervezés Dr. Koller Boglárka."

Hasonló előadás


Google Hirdetések