Irán. Etnikumok Iránban Irán népességének etnikai megoszlása Perzsa 51% Azeri türk24% Mázandaráni 8% Kurd 7% Arab 3% Belúdzs 2% Lúr 2% Türkmén 2%

Az előadások a következő témára: "Irán. Etnikumok Iránban Irán népességének etnikai megoszlása Perzsa 51% Azeri türk24% Mázandaráni 8% Kurd 7% Arab 3% Belúdzs 2% Lúr 2% Türkmén 2%"— Előadás másolata:

1 Irán

2

3 Etnikumok Iránban

4 Irán népességének etnikai megoszlása Perzsa 51% Azeri türk24% Mázandaráni 8% Kurd 7% Arab 3% Belúdzs 2% Lúr 2% Türkmén 2%

5 Irán népességének vallási megoszlása Síita muszlim85% Szunnita muszlim14% Keresztény, zoroasztriánus, bahái, zsidó 1%

6 Regionális pozíciók régió egyik regionális nagyhatalma (másik kettő Izrael és Törökország) korábbi regionális egyensúly (=Irak) felborult “ellenséges gyűrű”, mégis stratégiai pozíciói erősödtek (“nagy nyertes”) pedig:

7

8 The President's State of the Union Address January 29, 2002 North Korea …Iran…Iraq..States like these, and their terrorist allies, constitute an axis of evil, arming to threaten the peace of the world. By seeking weapons of mass destruction, these regimes pose a grave and growing danger. They could provide these arms to terrorists, giving them the means to match their hatred. They could attack our allies or attempt to blackmail the United States. In any of these cases, the price of indifference would be catastrophic.

9 Előzmények

10 1941: Mohamed Reza Pahlavi

11 1951: Mohamed Moszadek

12 Moszadek Olajszektor államosítása 1953: Ajax hadművelet: CIA szervezte puccs –parlament: sah trónfosztása –síita vallási vezetés megosztott –Tudeh is –sah külföldre –CIA ügynökök, hadsereg mozgósítása, Moszadek megdöntése –Sah visszatér: megtorlás –amerikai befolyás: olajipar 40%-a

13 Reza Pahlavi sah (1941-1979) Nyugatias reformok Lakosság többsége szegénységben Ellenzék brutális elnyomása SAVAK

14 A sah és felesége, Farah Az iráni elit elnyugatiasodott

15 A sah amerikai elnökökkel

16 1961: fehér forradalom felülről végrehajtott kapitalizáció nyugatias modernizáció szekularizáció abszolutisztikus uralom nemzeti ellenzék + síita vallási vezetők iparosítás agrárreform fogyasztói társadalom széles középrétegek urbanizáció 1971: monarchia 2500. évfordulója

17 Koronázás

18 Persepolisi ünnepségek

19

20 Fegyverkezés világelső (költségvetés harmada) legkorszerűbb amerikai technika Carter 1977: 7 AWACS amerikai szakértők

21 A sah és Jimmy Carter

22 Az iráni iszlám forradalom

23 70-es évek vége sah ellenes összefogás: síiták, nemzeti ellenzék, baloldal demonstrációk, sortüzek szükségállapot 1979 január 16: sah elhagyja Iránt 1979 január 31: Khomeini visszatér iszlamizáció baloldal dilemmái november 4: diákok elfoglalják amerikai nagykövetséget

24 Sah ellenes tüntetések

25 Sah-ellenes erők Olajipari munkások Diákok, értelmiségiek Középosztály-beli üzletemberek Iráni nacionalisták Vallási vezetők

26 USA-ellenesség

27 Anarchia és forradalom A sah 1979. január 16-án elhagyja Iránt

28 Khomeini Khomeini 1979. február 11-én visszatér Iránba

29

30 Síita vallási vezetés egyeduralma 1978: Iszlám Köztársasági Párt választásokon abszolút többség Alkotmány 5., 57., 107. Cikkely Medzslisz Őrök Tanácsa Iszlám Forradalmi Bizottságok, Iszlám Forradalmi Gárda Forradalmi Bíróságok Dzsihád-Bizottságok

31 Rúh Alláh al-Khomeini 1902-1989 1924: sah ellenes demonstráció 60-as évektől sah ellenes felkelés vezetője 1963: felkelés Kumban - leverik Khomeini 1964-től száműzetésben (1975-ig Nedzsef, majd Algír) 1979: iszlám forradalom győzelme

32

33

34 Az amerikai nagykövetség elfoglalása

35

36 Fenyegetés

37 Ahmedinezsád??

38 52 amerikai túsz fogvatartása 444 napig

39 Carter is túsz lesz

40 A mentési akció kudarca

41 52 túsz szabadon engedése 1981 január

42

43 Vilájat-e fakíh Vallásjogi tudósok vezetése –Politikai (váli-e fakíh) –Spirituális (mardzsa-e taklíd) Vezetés feladata felügyelet (isteni törvény) Kormányzat: isteni törvény végrehajtása Vezető: törvény ismerete + igazságosság Vallás és politika egysége Nyugattal való szembefordulás Iszlám politikai forradalom Elnyomás, kizsákmányolás, zsarnokság, korrupció elleni küzdelem - dzsihád

44

45 Síita iszlám Sía: párt, frakció, követők Síat Alí: Ali “pártja”, követői Ali: 4. kalifa, M. unokatestvére (és veje) A közösség vezetői M. vér szerinti leszármazottai - alidák Csak ők a jogos utódok - imám Először politikai mozgalom, később vallási jelleg

46 Leágazások Imám emberi vagy isteni mivolta, számuk Tizenkettesek (imámiták, dzsaafariták) –Imám részleges isteni mivolta –12 imám “túlzók”, “szélsőségesek” (ghálíja), köztük hetesek (iszmáíliták) –Imám isteni szubsztancia megtestesítője –Alí Iláhí: maga az Istan –7 imám Ötösök (zajditák) –Imámok közönséges emberek –5 imám

47 A tizenkettesek Legfontosabb leágazás: síiták 80%-a Irán (90%), Irak, Azerbajdzsán, Törökország, Pakisztán, Libanon, Szíria, India, Afganisztán, Bahrein Dzsaafar asz-Szádik (6. Imám) –Édesanyja Abu Bakr dédunokája –Sía teoretikai megalapozója

48 A tizenkettes síita imámok Ali ibn Abu Tálib (600-661) Haszan ibn Ali - al-Mudzstaba (625-669) Huszein ibn Ali - Szajjid as-Suhadá (626-680) Ali ibn Huszein - Zajn al-Ábidín (658-713) Muhammad ibn Ali - al-Bákir (676-731) Dzsaafar ibn Muhammad - asz-Szádik (703-765) Múszá ibn Dzsaafar - al-Kázim (745-799) Ali ibn Músza - ar-Ridá (765-818) Muhammad ibn Ali - at-Takí (810-830) Ali ibn Muhammad - an-Nakí (827-868) Haszan ibn Ali - al-Aszkarí (846-874) Muhammad ibn Haszan - al-Mahdí (868-?)

49 A síita éthosz Imamátus Aktivizmus (fanatizmus) Ezoterizmus Leplezés, színlelés (takíja) Mártírság (saháda): 680. Okt. 15 (h.sz. 61. Muharram 10): kerbelai csata - Asúra

50 Imamátus Csakis az imám képes az iszlám “belső rejtelmeinek” értelmezésére Csalhatatlan, tévedhetetlen (iszma) Szakrális, kárizmatikus vezető Vallástudósok vezető szerepe –Khomeini: vilájat fakíh

51 Vallási hierarchia 18. században - “papság” - mardzsaíjja Akhbári - uszúli vita Mardzsa-i-taklíd, az imitáció forrása Nagy ajatollah (ájatulláh al-uzma) Ajatollah (ájat Alláh = Isten jele) Hodzsatoleszlám (hudzsat al-iszlám) Molla

52 Akhbári - uszúli Akhbári: korábbi síita imámok autoritása Uszúli: idzstihád nagy szerepe - élő mudzstahidok

53 Idzstihád Egyéni értelmezés, független megokolás, önálló véleményformálás Mudzstahidok - vallástudósok maguk értelmezik az iszlámot Mukallidok - muszlimok többsége “utánoz”, követ Az első számú ajatollah az utánzás forrása - véleménye a “rejtőző imám” véleménye Őt is imámként tisztelik (Khomeini)

54 Mardzsia Mérvadó forrás, kompetens autoritás Iszlám (jog) évtizedes tanulása Család tekintélye, szociális kapcsolatrendszere Gazdasági-pénzügyi kérdésekben jártasság - vallási adók Politikai függetlenség, fetvái nem felülírhatók Hálózat világszerte Hawza: tradicionális síita iszlám-tanulmányok szemináriuma –Nedzsef: 11.sz. –Fő vetélytársa Kum –Kerbela, Meshed, Iszfahán

55 Rejtőzés (ghajba) Imám személyében nincs jelen, “rejtőzik” Közvetítőkön, megbízottakon át irányít 12. imám 872-ben eltűnt, azóta ezoterikusan vezeti a közösséget Mahdíként, megváltóként tér majd vissza - igazságosság

56 “Egy mudzstahid autoritásának a tagadása ugyanaz, mint az imám autoritásának a tagadása; az imám autoritásának a tagadása pedig ugyanaz, mint Allah autoritásának a kétségbe vonása; ez pedig egyenértékű a sirk-kel.” Dzsaafar asz-Szádik imám

57 Zarándoklat (zijára) a szent sírokhoz Ali imám - Nedzsef Huszein imám - Kerbela Nyolcadik imám (Ali ar-Ridá) - Meshed Sok sír - Kum

58 Ali sírja, Nedzsef

59 Huszein sírja, Kerbela

60 Ali ar-Ridá sírja, Meshed

61 Khomeini sírja, Teherán

62

63

64

65

66

67 Vallási vezető Alkotmány 5. cikkely: a rejtőző imám távollétében egy kiemelkedő képességű vallásjogi tudós 107. cikkely: Khomeini 1989: Khomeini halála utód Montazeri helyett Khamenei vallási hierarchia második vonala Alkotmány módosítása 107.: Khomeini halála után “akit a nép elfogadott mardzsiaként” - szakértők választanak a jelöltek közül Khamenei kísérlete a mardzsaíjja megzerzésére

68 Ali Khamenei

69 Külpolitikai döntéshozatal rendszere Síita és nyugati elemek Kettős rendszer: –népszuverenitás –vallási vezetés Legfelső vezető Köztársasági elnök (négyévente közvetlen választás) 290 fős medzslisz (négyévente választás, 16 év felett minden iráni szavazati jog) Őrök Tanácsa (6 vallásjogász, 6 civil jogász) - “Alkotmánybíróság” Egyeztető Tanács - Legfelső Vezető segítője Nemzetbiztonsági Tanács

70 Iráni külpolitikát meghatározó tényezők

71 1. Forradalmi iszlám vilájat-e-fakíh radikális (síita) iszlám mozgalmak támogatása “sem Kelet, sem Nyugat” forradalom exportálása vezető szerepre törekvés (régióban + iszlám világban) Khomeini halála óta változások

72 Mohamed Khatemi elnök 1997-2005 mérsékelt reformer enyhülési politika civilizációk dialógusa konstruktív együttműködés párbeszéd a Nyugattal stabilitás, regionális befolyás

73 Mahmúd Ahmadinezsád elnök 2005-2013 keményvonalas “Izrael eltörlése a térképről”

74 Haszan Rohani (Rúhání) elnök 2013-tól mérsékelt reformer vallástudós ügyvéd (Glasgow) kétszer parlamenti elnök 2003-2005: nukleáris főtárgyaló “legjobb diplomata”

75 2. Perzsa nacionalizmus Történelmi gyökerek Kulturális “felsőbbrendűség” Arab-perzsa ellentét Nincsenek területi igények

76 3. Belpolitikai küzdelmek Konzervatívok - reformerek Forradalmi iszlám - pragmatizmus, nacionalizmus Spirituális értékek - nemzeti érdekek Bizonytalanság Külpolitikai nyitás akadálya

77 4. Geopolitikai környezet megváltozása Szovjetunió szétesése - közép-ázsiai utódállamok Irak meggyengülése 90-91-es, majd 2003-as háborúban Fokozódó amerikai jelenlét “Ellenséges” (Amerika-barát) államok gyűrűje Régió instabilitása, háborúk, konfliktusok –Terrorizmus elleni háború –Afganisztán –Irak –Palesztin-izraeli –Hegyi Karabah –“arab tavasz”

78 Irak és Irán kapcsolatrendszere hagyományos rivalizálás cél: regionális vezető pozíciók síiták kurdok arab-perzsa etnikai ellentét Khomeini több mint tíz évig Nedzsefben

79 Iráni iszlám forradalom exportja Irak először üdvözölte iráni forradalmat Iránban radikális síita erők győzelme Mekka, Medina és Jeruzsálem “felszabadítása” retorikai fenyegetés: baathista rendszer megdöntése befolyás iraki síitákra

80 Az iraki-iráni háború (1980-1988)

81 A második Öböl-háború (1990-91)

82 Következmények Szövetségesek Bagdad előtt megálltak –ENSZ BT felhatalmazás csak Kuvait szuverenitásának helyreállítása –Irak szétesésének, régió destabilizálódásának veszélye Irán a fő veszélyforrás kurdok kiválása - Törökország

83 Amerikai politika “kettős feltartóztatás” radikális iszlamizmus + kommunizmus Irak-Irán –nyíltan Irak támogatása, de –Irán-contra (“Irángate”) titkos tárgyalások fegyverszállítások 1981-től 1990-ig Irán védőbástya ha SZU győz Afganisztánban –90-es évek: “dual containment” szankciók elszigetelés mindkettő “lator állam”

84 Iráni Irak-politika Iraki Iszlám Forradalom Legfelső Tanácsa támogatása Irak elleni háború: semleges –Amerikai megszállás veszélye, de: –Hagyományosan ellenséges baathista rendszer megbuktatása Jelenleg –Jó kapcsolat iraki kormánnyal –Iraki és iráni síiták különbségei

85 Irán-Izrael: ellentmondásos kapcsolat Ideológiai és politikai szembenállás Izrael elítélése, palesztin szervezetek támogatása Ellentmondásos Izrael-politika –1998: békefolyamatot ellenző palesztin szevezetek támogatásának befagyasztása –1999: 13 iráni zsidó bebörtönzése kémkedésért

86 Konzervatívok - reformerek Vallási vezetés –Izrael agresszív, rasszista –Békefolyamat ellenzése –Állami terrorizmus –Külpol. központi eleme palesztin-izraeli konfliktus Reformerők –Árnyaltabb –Nemzeti érdekek elsődlegessége –Nem központi elem

87 2001 után: feszültebb viszony Palesztin szervezetek támogatása 2002 január: Karina A Irán fegyverkezési programja Izrael: fenyegetés megelőző csapással Irán: viszontfenyegetés Iraki háború eltérő megítélése

88 Iráni pragmatizmus Két államos koncepció elfogadása 2001: saját béketerv –Minden menekült visszatérési joga 1948 előtti Palesztínába –Népszavazás Palesztína jövőjéről Elítélt zsidók szabadon bocsátása 2002 április: Montazeri ajatollah elítéli az öngyilkos merényleteket

89 Áttörés vagy konfrontálódás Mose Kacav izraeli és Mohamed Khatemi iráni elnök II. János- Pál pápa temetésén, 2005. ápr. 8. (Múszá Kaszáb - Jazd) Mahmúd Ahmedinezsád beszéde a “The World without Zionism” konferencián

90 Ahmedinezsád, 2005. okt. 26. “Our dear Imam said that the occupying regime must be wiped off the map and this was a very wise statement.”

91 Értelmezések "As the Imam said, Israel must be wiped off the map” - elterjedt “The Imam said that this regime occupying Jerusalem (een rezhim-e eshghalgar-e qods) must [vanish from] the page of time (bayad az safheh-ye ruzgar mahv shavad)” - tényleges the issue with Palestine would be over "the day that all refugees return to their homes [and] a democratic government elected by the people comes to power"

92 Értelmezések 2 Izrael eltörlése - fenyegetés Cionista rezsim leváltása - népszavazás Zsidók eltávolítása - akár genocídium Csak cionisták eltávolítása - népszavazás Antiszemitizmus Anticionizmus

93 West tries to impose Zionism on region President Mahmoud Ahmadinejad on friday said Europe cannot tolerate the Zionist regime's presence in their own region but intends to impose it on the Middle East region... He repeated an earlier suggestion to Europe on settlement of the Zionists in Europe or big lands such as Canada and Alaska so they would be able to own their own land.

94 David Vice anti-cionista rabbi "Zionism is a political movement and does not represent the Jewish people... Zionist's elimination is the only remedy and the Jews pray for peaceful annihilation of Zionism... We support the stances of Iran's Supreme Leader Ayatollah (Seyyed) Ali Khamenei and Mr. Ahmadinejad."

95 Ortodox zsidók tüntetése a cionizmus és a zsidó állam ellen

96 Irán - Törökország: ellentmondásos kapcsolat Erdogan - Khatemi, 2004. júl. 28-29. Erdogan - Khamenei, 2006. dec. 3. Erdogan - Khamenei, Ahmadinezsád, 2009. október 27-28.

97 Áttörés? 2014. január: Erdogan Teheránba 2014. június: Róhani Törökországba (18 év után) 10 kétoldalú megállapodás Cél: 2015-ig kereskedelem megduplázása

98 Érdekazonosságok vallási, történelmi, kulturális, emocionális közös pontok kurd kérdés - most eltérések –Török-o: fegyverrel is Észak-Irakban –Irán: békés úton Irak biztonsági fenyegetés + Palesztina, Libanon Afganisztán: összehangolt együttműködés Terrorizmussal szemben közös fellépés partnerek Európa energiaellátásában együttműködés erősítése

99 Együttműködés Kereskedelem 2008-ban 6 md $ Török o.: iráni atomprogram békés Szankciókat ellenzi (iráni földgáz vásárlása) Iráni befektetések Törökországban EU aggodalmai

100 Turkey offers help in Iran nuclear issue Tuesday, November 24, 2009 Turkish foreign minister Ahmet Davutoglu said Ankara believes that Iran has the right to peaceful nuclear energy but within the norms of the International Atomic Energy Agency (IAEA). He said Turkey “will be ready to assume an active role if needed in order to facilitate a diplomatic solution”.

101 Konfliktusok Török-izraeli stratégiai partnerség Török-amerikai szövetség Vetélkedés közép-ázsiai kőolaj és földgáz szállításáért Vetélkedés közép-ázsiai befolyásért Török vád –Kurd Munkapárt és iszlamista szervezetek támogatása –Törökországi szekularizáció aláásása Iráni vád –Mudzsáhedín-e-Khalknak menedék

102 Rivalizálás Befolyási övezetek (Irak, Közép-Ázsia, Kaukázus) Síita-szunnita konfliktus Szíriai polgárháború –Irán Aszad támogatója –Törökország ellenzék Kurd kérdés – másik ország kurdjainak támogatása

103 Szíria: ellentét Iszlám Állam sikerei 2014. október: Erdogan bírálja Iránt IRNA bírálja Töröko-t: Töröko. felelőssége: “terrorista csoportok” támogatása De: mindkét o. érdekelt a kapcsolatokban

104 Irán-Öböl (Szaúd-Arábia) Khomeini: forradalom exportja Rafszandzsáni, Khátemi: –Megbékélés –Regionális stabilitás –Irán nem jelent fenyegetést –Gazdasági és ker. megállapodások

105 Szaúd-Arábia: együttműködés Khátemi látogatása (1999) Ali Khamenei haddzs (2000) Iráni-szaúdi biztonságpolitikai együttműködés (2001) Együttműködés terrorizmus elleni harcban Szaúdi béketerv támogatása Öbölbeli biztonság közös érdek

106 Szaúd-Arábia: konfliktusok Amerikai jelenlét Síita kisebbség Afganisztán (Szaúd: tálibok, Irán: Északi Szövetség) Szaúd-Arábia nem támogatja Irán felvételét GCC-ba Ideológiai rivalizálás Iszlamizmus: vezető szerep Síita félhold

107 Közvetítés nukleáris konfliktusban Szaúd al-Fejszál herceg - GCC javaslat Konzorcium - dúsított uránium elosztása

108 Irán és a “síita félhold”

109 A “Termékeny Félhold”

110 Síita újjáéledés Felekezeti tudat erősödése, növekvő politikai aktivitás Irak, Hezbolláh Szunnita rendszerek: fenyegetés –Szunnita-síita ellentét –Perzsa Irán pozícióerősödése –Iszlamizmus Abdullah: Irán-Irak-Szíria-Libanon-Öböl

111 Enyhülés Róhani 2014 eleje: mindkét o. tárgyalási készség – külügyminiszterek – regionális stabilitás 2014 aug.: iráni külügymin. helyettes Rijádban: –Iszlám Állam elleni fellépés 2014 szept.: két o. külügymin. ENSZ-ben –Új fejezet két o. kapcsolataiban

112 Nukleáris program Első erőmű építése sah idején Terv: ezredfordulóig17 atomerőmű 1979: iszlám forradalom, ellenséges viszony a nyugattal USA: technológiai bojkott, iraki-iráni háború 1989 után orosz segítséggel busehri erőmű – csak lassan Vallási vezető fatvája tiltja a nukleáris fegyver használatát

113 Nukleáris fenyegetés? 2002 augusztus: ellenzékiek – natanzi urándúsító 2003 végén felfüggeszti, 2006 elején újra kezdi urándúsítást Irán: békés célok ENSZ BT: szankciókat is tartalmazó határozatok Gyanú: katonai célok Politikai kérdés, megmerevedett álláspontok

114 Ellenőrzés 1968-ban csatlakozik Atomsorompó szerződéshez 1974: teljes körű biztosítéki egyezmény 2003: kiegészítő jegyzőkönyv (NAÜ ellenőrei bárhol, bármikor) Urándúsítás felfüggesztése 2005-2006: újra megindítása

115 Atomsorompó 1968: atomhatalmak más országot nem segítenek hozzá nukleáris fegyverhez Meglévő állapotot szentesíti India, Izrael, Pakisztán nem Szankció nincs

116 Szüksége van-e nukleáris energiára? Világ 3. legnagyobb kőolaj-, 2. legnagyobb földgázkészletei, de Energiaigény rohamosan nő Kitermelt kőolaj felét otthon használja Gáztermelő kapacitások alig kiépítettek Exportbevétel főleg kőolajból Nukleáris energia “kiválthatja”

117 Érvek nukleáris fegyverkezés mellett Más közel-keleti országok is (Izrael, Pakisztán, India) Sah kezdte - USA támogatásával Ellenséges országok gyűrűje USA éles retorikája - megelőző csapás? Kettős cél: –Elrettentés, külső fenyegetettség elleni védelem –Nyomaték regionális hatalmi ambícióinak

118 Reális-e a “megelőző csapás” (USA vagy Izrael) Osirak (1981) nem járható út Létesítmények szétszórtan föld alatt Irán más mint Irak USA-t leköti a többi konfliktus Izrael vezetése ingatag

119 Osirak (Osiris+Irak) Opera-hadművelet 1981. június 7. 14 F-15-ös és F-16-os éles nemzetközi kritikák ENSZ BT 487.: “ Strongly condemns the military attack by Israel in clear violation of the Charter of the United Nations and the norms of international conduct”

120

121 Natanz

122

123

124 Veszélyek Első csapás - valószínűtlen: válaszcsapás Terrorszervezetek kezébe - valószínűtlen: kontroll elveszítése –Reális veszély: valaki információt vagy eszközöket juttat illetékteleneknek Valós veszély: nukleáris fegyverekezési verseny: Izrael, Törökország, Szaúd-Arábia, Egyiptom

125

126 A. We judge with high confidence that in fall 2003, Tehran halted its nuclear weapons program; we also assess with moderate-to- high confidence that Tehran at a minimum is keeping open the option to develop nuclear weapons. We judge with high confidence that the halt, and Tehran’s announcement of its decision to suspend its declared uranium enrichment program and sign an Additional Protocol to its Nuclear Non-Proliferation Treaty Safeguards Agreement, was directed primarily in response to increasing international scrutiny and pressure resulting from exposure of Iran’s previously undeclared nuclear work.

127

128 work on the AMAD Plan was stopped rather abruptly pursuant to a “halt order” instruction issued in late 2003 by senior Iranian officials. some activities previously carried out under the AMAD Plan were resumed later,

129 Netanyahu’s 2012 speech to the UN General Assembly Sanctions have not stopped Iran’s nuclear program either... At this late hour, there is only one way to peacefully prevent Iran from getting atomic bombs. That’s by placing a clear red line on Iran’s nuclear weapons program. Red lines don’t lead to war; red lines prevent war.

130 And Iran has to go through three stages. The first stage: they have to enrich enough of low enriched uranium. The second stage: they have to enrich enough medium enriched uranium. And the third stage and final stage: they have to enrich enough high enriched uranium for the first bomb.

131 Where’s Iran? Iran’s completed the first stage. It took them many years, but they completed it and they’re 70% of the way there. Now they are well into the second stage. By next spring, at most by next summer at current enrichment rates, they will have finished the medium enrichment and move on to the final stage. From there, it’s only a few months, possibly a few weeks before they get enough enriched uranium for the first bomb.

132

133 Netanyahu’s 2013 speech to the UN General Assembly Today our hope for the future is challenged by a nuclear-armed Iran that seeks our destruction…Now I know: Rouhani doesn’t sound like Ahmadinejad. But when it comes to Iran’s nuclear weapons program, the only difference between them is this: Ahmadinejad was a wolf in wolf’s clothing. Rouhani is a wolf in sheep’s clothing…

134 Netanyahu’s Speech at the United Nations General Assembly, 2014

135 Militant Islam's ambition to dominate the world seems mad. But so too did the global ambitions of another fanatic ideology that swept to power eight decades ago…The Nazis believed in a master race. The militant Islamists believe in a master faith. They just disagree about who among them will be the master… of the master faith. That’s what they truly disagree about. Therefore, the question before us is whether militant Islam will have the power to realize its unbridled ambitions…There is one place where that could soon happen: The Islamic State of Iran.

136 Imagine how much more dangerous the Islamic State, ISIS, would be if it possessed chemical weapons. Now imagine how much more dangerous the Islamic state of Iran would be if it possessed nuclear weapons. Ladies and Gentlemen, Would you let ISIS enrich uranium? Would you let ISIS build a heavy water reactor? Would you let ISIS develop intercontinental ballistic missiles? Of course you wouldn’t. Then you mustn't let the Islamic State of Iran do those things either.

137 1992: Israeli parliamentarian Netanyahu tells his colleagues that Iran is three to five years from being able to produce a nuclear weapon - and that the threat had to be "uprooted by an international front headed by the US".

138 1992: Israeli Foreign Minister Peres tells French TV that Iran was set to have nuclear warheads by 1999. "Iran is the greatest threat and greatest problem in the Middle East," Peres warned, "because it seeks the nuclear option while holding a highly dangerous stance of extreme religious militancy."

139 Izrael? Analysts at British defense specialists Jane's believe the Jewish state has between 100 and 300 nuclear warheads, putting them among the more advanced nuclear weapons states and roughly on a par with Britain.

140 The London-based International Institute of Strategic Studies (IISS) estimates Israel has "up to 200" warheads delivered on land-based short-range Jericho 1 and medium- range Jericho 2 missiles. The Nuclear Threat Initiative, a US advocacy group co-created by Ted Turner, the founder of CNN, puts the figure at 100 to 200.

141 Busehri atomerőmű

142 2010. szeptember: Stuxnet vírus 1975-ben kezdték építeni 2011 elején indul áramtermelés Orosz fűtőanyag 1000 MW (paksi fele) Önellátás minden szinten

143 Tárgyalások 2010 nov. ENSZ BT öt állandó tagja + Német-o. Iráni feltétel: hatok állásfoglalása izraeli atomfegyverekről Izrael: teljes iráni nukleáris kapacitás felszámolása Hatok: civil felhasználású urándúsítás Tárgyalások: csekély előrehaladás

144 Megállapodás 2013 november, Genf Irán korlátozza atomprogramját Enyhítik Iránnal szembeni szankciókat Végső megállapodás – határidő kitolása 2014. nov. 24-ig

145 Utolsó forduló Irán és a hatok Megállapodás vagy meghosszabbítás Kérdések: –Urándúsító kapacitás jövője –Szankciók feloldásának menete

146 Israeli PM Netanyahu: Iran is your enemy “Iran is not your ally. Iran is not your friend. Iran is your enemy. It's not your partner. Iran is committed to the destruction of Israel," Netanyahu said in an interview with CBS' "Face the Nation" when asked whether the U.S. should try to work with Iran in the fight against ISIS.” CBS News FACE THE NATION November 16, 2014

147 Megállapodás mellett: Irán Róhani + Muhammad Dzsavád Zaríf küm. Ahmedinezsád: elszigeteltség, mélypont, súlyos szankciók, romló gazdaság - marginalizálódás Szankciók feloldása – fellendülés Diplomáciai gesztusok szélsőséges retorika helyett

148 Megállapodás mellett: Nyugat Szankciók nem a várt hatás –Lakosság terhei –Nukleáris program folytatódott Katonai út vagy megegyezés Katonai út nem járható –Erős iráni hadsereg –Szórt létesítmények, föld alatt –Afganisztán, Irak negatív példái Iszlám Állam Nyugati (EU-s) cégek Irán-lobbija

149 Megállapodás 2015 július 14.: Irán + hatok (USA, Kína, Orosz o., Nagy-Britannia, Fr.o., Német o.) 19 ezer centrifuga h. hatezer 10 éven belül Uránt max. 3,67%-ig dúsíthat (bomba: 90%) Tízezer kg dúsított készlet 98%-os csökkentése 300 kg-ra (kiviszi v. átalakítja) Kitörési idő (legalább egy év nukleáris fegyverkezéshez szükséges hasadóanyagok előállítására) Okt. közepéig,ellenőrzés, ha minden o.k. januártól szankciók feloldása Plutónium készletek felszámolása

150 Nyertesek Obama –Megválasztás: Iránhoz közeledés, nukleáris fegyver-mentes világ –Egyetlen külpolitikai siker Róhani és iráni mérsékeltek –Megválasztás: véget vet Irán elszigeteltségének –2017-es választás –100md$ befagyasztott kintlévőség, kőolajexport, kereskedelem Irán regionális szövetségesei –Irak, Szíria, Libanon, Bahrein iráni gazd. fellendülés – nagyobb támogatás

151 Vesztesek Izrael - Netanjahu Amerikai republikánusok –komoly fegyverkezési verseny –Irán még agresszívabb –Nem zárja ki a nukleáris fegyverkezést Szunnita arab országok – Szaúd-Arábia Irak megosztottsága Iráni radikálisok Okok: Irán regionális térnyerése

152 Oroszország Köztes helyzet Szankciók eltörlése: export (fegyver) Iránnak Irán csökkentheti a térségben az amerikai befolyást De: hatás energiaárakra Iráni energiaszektor inkább a fejlettebb nyugatról importál

153 Politikai intézményrendszer “totalitárius demokrácia” avagy “demokratikus totalitarizmus” “electoral authoritarian” regime (Fukuyama) Iszlám állam és modern államszervezet keveréke Vilájat-e-fakíh “iszlám köztársaság” –Síita iszlám 1501 óta államvallás –Köztársaság: 1906-11-es alkotmányos forradalom Kié a legfőbb hatalom –Tévedhetetlen vallásjogi tudós –Népakarat, népszuverenitás

154 “The Iranian Constitution is a curious hybrid of authoritarian, theocratic and democratic elements. Articles One and Two do vest sovereignty in God, but Article Six mandates popular elections for the presidency and the Majlis, or parliament. Articles 19-42 are a bill of rights, guaranteeing, among other things, freedom of expression, public gatherings and marches, women’s equality, protection of ethnic minorities, due process and private property, as well as some >second generation< social rights like social security and health care.” Francis Fukuyama

155

156 Legfőbb vallási vezető Mindhárom hatalmi ág feletti kontroll 1979-1989: Khomeini, 1989-től Szajed Ali Khamenei Irán általános politikai irányvonalának meghatározása Fegyveres erők főparancsnoka 1979-es alkotmány: –vagy egy személy, vagy Vezetői Tanács –vagy nép, vagy Szakértők Gyűlése választja

157 1989-es alkotmánymódosítás: –Miniszterelnöki tisztség eltörlése –Vezetői Tanács megszüntetése –Egy vezető Szakértők Gyűlése választja Szakértők Gyűlése menesztheti is –Képtelen kötelezettségei teljesítésére –Elveszíti vezetői képességeit –Nem feltétlenül a legtekintélyesebb vallási vezető –Legfőbb hatalom

158 8- The Leader or Leadership Council Article 107

159 Article 108 The law setting out the number and qualifications of the experts [mentioned in, the preceding article], the mode of their election, and the code of procedure regulating the sessions during the first term must be drawn up by the fuqaha' on the first Guardian Council, passed by a majority of votes and then finally approved by the Leader of the Revolution. The power to make any subsequent change or a review of this law, or approval of all the provisions concerning the duties of the experts is vested in themselves.

160 Article 109 Following are the essential qualifications and conditions for the Leader: –1. Scholarship, as required for performing the functions of mufti in different fields of fiqh. –2. Justice and piety, as required for the leadership of the Islamic Ummah. –3. Right political and social perspicacity, prudence, courage, administrative facilities and adequate capability for leadership.

161 Article 111 Whenever the Leader becomes incapable of fulfilling his constitutional duties, or lobs one of the qualifications mentioned in Articles 5 and 109, or it becomes known that he did not possess some of the qualifications initially, he will be dismissed. The authority of determination in this matter is vested with the experts specified in Article 108.

162 Nemzeti érdek elsődlegessége Az iráni politikai vezetés érdekei, prioritásai Inkább nacionalista mint vallási Felülírhatják iszlám alapelveit is Khamenei: “maszlaha” Khomeini levele Khameneihez 1988. jan. 6.: ha az állam érdekei kívánják, a saría is “felülírható”! (mekkai zarándoklat tiltása)

163 Köztársasági elnök Második legmagasabb méltóság Nép közvetlenül választja 4 évre –1980-1981: Abolhaszan Baniszadr –1981 aug. 2-30: Mohamed Ali Radzsai –1981-1989: Ali Khamenei –1989-1997: Ali Akbar Hásemi Rafszandzsáni –1997-2005: Mohamed Khátemi –2005-2013: Mahmúd Ahmedinezsád –2013-tól: Haszan Rúhání

164 1979-es alkotmány: –végrehajtó hatalom feje –három hatalmi ág koordinálása 1989-es alkotmány: –alkotmány végrehajtása –hatalmi ágak koordinálása: Legfőbb Vezető

165 Őrök Tanácsa 12 tag –6 vallásjogi tudós - legfelső vallási vezető nevezi ki –6 jogtudós - Medzslisz választja Elnöke: Ahmed Dzsannáti Feladatok: felügyelet –Törvénykezés iszlám és alkotmány szerint (vétójog) –Választások –Jelöltek (Szakértők Tanácsa, elnök, Medzslisz)

166

167 Elnökválasztás 2009 május 475 jelentkező Őrök Tanácsa: 4 jelölt –Mahmúd Ahmedinezsád –Mir Hoszein Muszavi –Mehdi Karubi –Mohszen Rezai

168 Guardian Council should maintain impartiality: Ayatollah Safi Golpaygani He went on to say that the Guardian Council has a lofty status and should maintain its impartiality toward candidates and should not be biased in favor of one candidate. Ayatollah Safi Golpaygani again called for maintenance of security, and added that a difference in views should not be allowed to weaken the system.

169 "They come to Qom, the centre of Shiite Islam, and announce that they will appoint women as governors of some provinces. Do you want to fight with the Quran and the Prophet with such talks that go against sharia?" he asked. Golpayghani was reacting to remarks by interior minister Mostafa Mohammad Najjar in the holy city of Qom last week, who when asked whether Iran would appoint women as governors of provinces, replied: "Yes. It is possible.” Thursday, 15 October 2009

170 Szakértők Gyűlése 86 tagú, közvetlen választás 8 évente (következő 2015-ben) Csak vallástudósok (mudzstahidok), jelölteket Őrök Tanácsa rostálja Feladat: Legfőbb Vezető kinevezése, ellenőrzése és ha kell: elmozdítása Elnök: Hásemi Rafszandzsáni Évi két ülésezés

171 Választás 2006. dec. 15. 86 helyre 165 jelölt Nők nem feleltek meg 60%-os részvétel –Rafszandzsáni1.564.197 –Ali Meskini839.834 –Mohamed Yazdi823.602 Első ülés 2007. febr. 19.: elnök Meskini 2007. júl. 30-án meghal, utóda Rafszandzsáni

172

173

174 Egyeztető Tanács Legfőbb Vezető tanácsadó testülete Döntés vitás kérdésekben Medzslisz és Őrök Tanácsa között Tagjait Legfőbb Vezető nevezi ki Elnöke Rafszandzsáni

175 Baszídzs milícia Félkatonai önkéntes milícia - Khomeini 1979 Iráni Forradalmi Gárda alá

176 Iszlám Forradalmi Gárda 120.000 fő Jelentős politikai szerep, jóllehet tagjai nem politizálhatnak, de a Vezető utasítására –Isten uralmának kiterjesztése Irán törvényhozásán át Kabinet fele korábbi FG tiszt, képviselők jelentős része is

177

178 Hoszejn Ali Montazeri nagy ajatollah Khomeini kijelölt utóda A jelenlegi rendszer kritikusa BBC-nek válaszol e-mailben 2009. okt. 19-én

179 many of the initial ideals of the revolution have not been fulfilled... our people are very dissatisfied and they protest against the deviations from the goals of the revolution... The current decisions, which are being taken by the minority faction that is in power, are mainly against the interests of the country, and are not in keeping with Islamic principles and values.

180 Lehetséges utód: Mudzstaba Khamenei

181

182 Fiatal generációk

183 Liberális/modernisták: Abdolkarím Szorús

184

185

186

187

188