Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Környezet-egészségügy legfontosabb diák BME 2005 Dr. Dobi Bálint.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Környezet-egészségügy legfontosabb diák BME 2005 Dr. Dobi Bálint."— Előadás másolata:

1 Környezet-egészségügy legfontosabb diák BME 2005 Dr. Dobi Bálint

2 Kemizáció A termelés lényege, hogy a közvetlenül nem hasznosítható természeti javak jelentős része az emberi munka nyomán közvetlenül felhasználhatóvá alakul át. Ez a változás elsősorban kémiai természetű, és minthogy újonnan előállított vegyi anyagok tömegét is involválja, összefoglalva kemizációnak nevezzük

3 A kemizáció haszna A kemizáció a legkülönbözőbb céllal előállított vegyi anyagok révén napjaink életszínvonalát alapvetően meghatározza. Folyamatos fejlesztés gátlása egyfelől a fejlett ipari országokban élő emberiség növekvő igényeinek kielégítését, a további életszínvonal emelkedését gátolná, másrészről lehetetlenné tenné a fejlődő világ növekvő népességének alapvető létfeltételeinek pl. táplálkozás, biztosítását. Vagyis: a kemizáció vitális jelentőségű

4 Kémiai biztonság A vegyipar legfontosabb központjai legsűrűbben lakott területekre esnek: Budapesten és környékén, Tiszavasváriban, Tiszaújvárosban, Kazincbarcikán, Debrecenben, Szolnokon találhatók. Az iparban dolgozók mintegy 20%-a a vegyiparban dolgozik, ahol a munkások potenciális expozíciójának veszélye fokozott.

5

6 Kémiai biztonság Viszonylag ritkák a heveny vegyi mérgezések, megelőzésük igen fontos. Főként a lakosság körében fordulhatnak elő szubakut mérgezések (háztartási vegyi anyagok, növényvédő szerekkel kapcsolatos tevékenység, stb.), amelyeknek tünetei nehezen ismerhetők fel. Az idült hatások közül a daganatok, esetleg az utódokat károsító hatások megelőzésének prioritást kell kapnia. A halálos vegyi balesetek száma alacsony, ritkán fordulnak elő az iparban és a mezőgazdaságban. A vegyiparban főre 3,3 halálos baleset jut. A halálos és az idült intoxikációk száma bizonytalan. A foglalkozási daganatok száma világszerte a daganatos halálozás 2-4%-a. Magyarországon a rendszeres vizsgálatok és azonosítás hiányában mindössze esetet ismerünk. Ez a tény is az adatgyűjtés, a regisztráció fontosságát hangsúlyozza.

7 A kemizáció kockázata A vegyi anyagok lehetnek: tűz és robbanás veszélyesek környezetkárosítóak egészség-károsítóak Minden egyes vegyi anyag potenciális kóroki tényező A két vagy három tulajdonság és ezekből származó kockázatok esetenkénti kombinációjával is kell számolni (WHO)

8 A kemizáció kockázata

9 A mérgek csoportosítása az LD50 alapján LD 50 [mg/testtömeg kg] minősítésvegyület LD 50  50 erős méregnikotin, sztrichnin, paration 50  LD 50  500 méregkadmium-klorid, allilalkohol, aldrin 500  LD 50  5000 gyenge méregkoffein, anilin, nátrium-klorid LD 50  5000 méregkategóriába nem sorolható etanol, etilénglikol, toluol

10 Kemizáció - a számok tükrében 1990-es évek első felében: forgalomban lévő vegyi anyagok száma: feletti regisztrált vegyi anyagok száma: 10 millió MA: forgalomban lévő vegyi anyagok száma: feletti regisztrált vegyi anyagok száma: 13 millió a forgalmazott vegyi anyagok száma évente: új tétellel növekszik A különféle fantázianeveken létrehozott vegyületek száma: 4 millióra becsülhető ezek összetétele többnyire ipari titok az átfogóan tesztelt és ismert vegyi anyagok száma: 2000 részben ismert vegyi anyagok száma:

11 Vegyi anyag expozíció Lakosságot potenciálisan a kereskedelmi forgalomban kapható ~ vegyi anyag exponálhatja. A munkahelyeken előállítás, gyártás, kiszerelés, csomagolás, raktározás, szállítás, árusítás, feldolgozás, felhasználás közben potenciálisan vegyi anyag exponálhatja. A dolgozók potenciális vegyi anyag expozíciója a vegyi anyagok tételszámát, és azok expozíciós koncentrációját (dózisát) tekintve nagyságrendekkel nagyobb mint a lakosságé.

12 Helyes vegyi anyag kezelés 1992Riói Konferencia, Agenda fejezet A helyes vegyi anyag kezelés a környezet védelme és emberi egészség védelme mellett a társadalom és a gazdaság fejlődésének fenntartását is célul tűzte ki. Ezt úgy kívánja elérni, hogy a környezet és az ember egészségének a védelmét szolgáló programokban partnerként együttműködik az iparral és a társadalom valamennyi szervezetével (kormányzati és nem kormány szervekkel)illetőleg tevékenységét (a helyes vegyi anyag kezelést) kiterjeszti a vegyi anyag teljes életciklusára.

13 Vegyi anyagok életciklusa raktározás kivitel szállítás terjesztés felhasználás hulladék újrahasznosítás termelés behozatal

14 Kémiai profil A vegyi anyagok termelésével, importjával, exportjával és felhasználásával kapcsolatos legfontosabb aggályok, prioritások bizonyos vegyi anyag csoportokhoz egészségkárosító kockázatok kapcsolhatók jelentős a nagy kémiai balesetek kockázata a vegyi anyagokkal és a vegyi anyag jellegű hulladékkal szennyezett számos terület környezetkárosító kockázatot jelent a fentiek kombinációi

15 Aggályok, prioritások Mérgező anyagok Azbeszt Ólom Rákkeltő vegyi anyagok Perzisztens szerves szennyezők (POPs) (HCB, PCB, dioxinok, furánok) Szenzibilizáló hatású vegyianyagok (dermatitis, asthma br.) Endokrin disruptorok (infertilitás) HCB- hexaklór-benzol, PCB- poliklórozott bifenilek

16 Nemzeti Kémiai Profil gyakorlati céljai A kormányzati működés jobb hatásfoka Társadalmi előnyök Gazdasági/piaci előnyök Hatékonyabb részvétel a nemzetközi tevékenységekben

17 Cianid toxicitás A cián igen nagy toxicitása a mitochondriális légzési lánc gátlásán, a citokrómoxidáz enzim három vegyértékű vasával létrejövő reakcióján alapul. Citokrómoxidáz- cianidkomplex keletkezik, ezzel képtelenné válnak a sejtek az oxigén felvételére, a szövetek O 2 - felhasználása megszűnik. Az oxigénnel telített artériás vér keringése ellenére “belső fulladás” következik be. A legérzekenyeb az agy citokrómoxidáz rendszere. A mérgezett vére a cián methemoglobintól élénkpiros színű.

18 Cianid szennyezés a Szamoson és s Tiszán A romániai Nagybánya körzetében működő AURUL ausztrál-román vegyesvállalat a térségben elterülő bányavidék meddőhányóiból ércdúsítási technológiával színesfémek kivonását végzi, mely alapvetően a meddőérc megőrlését követően ciános kioldással történik. A év január 30-án, 22,00 órakor a víztározó gátjának szakadása következtében közel 100 ezer m 3 magas cián koncentrációjú szennyezett víz folyt el és jutott a Szamos vízgyűjtő területéhez tartozó Zaar és Lápos vízfolyásokba.

19 Cianid szennyezés a Szamoson és s Tiszán A cián szennyezettség csúcsértéke – az országba való belépéskor – 32,6 mg/l volt, mely több mint 300 szorosan haladta meg az “erősen szennyezett vízminőség” (V. osztály) határértékét (0,1 mg/l). A kialakult súlyos vízminőségi helyzetet tovább rontotta, hogy az aktuális meteorológiai helyzet – a folyók jegesedése, alacsony vízhozam – következtében a víztömeg gyors hígulása nem következett be. A szennyezett víztömeg a potenciálisan veszélyeztetett és az ivóvíz ellátás szempontjából érintett nagyváros, Szolnok térségét február 8.-án érte el 2,85 mg/l csúcskoncentrációval. A szennyezés az országot február 12.-én hagyta el, amikor 1,49 mg/l összcianid koncentráció volt mérhető.

20 Cianid szennyezés a Szamoson és s Tiszán A szennyezett víztömeg levonulása mind a Szamos, mind pedig a Tisza folyón súlyos ökológiai károkat okozott, melynek nagyságrendje jelenleg csak becsülhető. A fito- és zooplankton pusztulásának mértéke a Szamoson és a Tisza felső szakaszán szinte 100%-os, az alsóbb szakaszokon a hígulás következtében kisebb volt. Korábban végzett halállomány felmérések alapján az összes hal-elhullás mintegy 1240 tonna.

21 Cianid szennyezés a Szamoson és a Tiszán

22 A környezetvédelemi politika alapelvei A károkozó felelősségének alapelve szennyező fizet elv használó fizet elv A gondoskodás alapelve az elővigyázatosság elve a megelőzés elve A megvalósítás eszközeinek alapelvei felelős gondoskodás elve politikák integrálása megosztott felelősség elve partneri viszony szubszidiaritás elve regionalitás elve információhoz való hozzáférés környezeti mutatókkal indukált tervezés elve társadalmi részvétel

23 Az EU országértékelése 1997 A környezetvédelem témakörében leginkább a levegőtisztaság védelem szennyvízkezelés hulladékgazdálkodás témakörei igénylik a legjelentősebb beruházásokat összességében mintegy milliárd forintot

24 Az EU által elfogadott derogációs (átmeneti mentességi) kérelmek Környezetvédelem területén 4 fejezet: A hulladékok égetéséről június 30. A csomagolási hulladékokról június 30 A települési szennyvízkezelésről december 31. folyamatosan A nagy tüzelőberendezésekről december 31.

25 A környezetegészségügy fogalma "A környezetegészségügy alatt az emberi egészséget, beleértve az élet minőségét érintő azon tényezőket értjük, amelyeket a fizikai, biológiai, szociális és pszichoszociális környezet határoz meg. A környezetegészségügy azon elméleti és gyakorlati kérdésekkel foglalkozik, amelyek a jelen és jövő társadalom egészségi állapotának felmérését, javítását, a károsító okok kontrollját, illetve kiküszöbölését jelentik." (WHO, 1993)

26 A környezetegészségügy jelentős állomásai 1989Frankfurt - I miniszteri találkozó - Frankfurti Karta 1992 Rio de Janeiro -"Környezet és Fejlődés" Világkonferenciája "Feladatok a XXI. Századra" (Agenda 21) 1994Helsinki - II. miniszteri találkozó - Akciótervet dolgoznak ki National Environmental Health Program (NEHAP) Nemzeti Környezetegészségügyi Akcióprogram (NEKAP) 1999London - III. miniszteri találkozó 11 téma „Action in Partnership” 2004Budapest IV. Miniszteri találkozó „The future for our children”

27 Környezet és Egészség - Budapest Konferencia Gyermekeink jövője Június

28 Az Európai Gyermek Környezet és Egészség Akcióprogram Biztonságos ivóvíz, a fertőző betegségek miatti emésztőszervi megbetegedések és halálozás visszaszorítása Gyermekbalesetek megelőzése, balesetek hatásainak csökkentése és ennek mintegy ellentéteként a fiatalok fizikai inaktivitásából eredő betegségek csökkentése Az asztmás-allergiás betegségek visszaszorítása, tiszta levegő a gyermekeknek belső és külső terekben egyaránt. Kémiai, fizikai (zaj, sugárzások) és biológiai egészségkárosodások megelőzése.

29 Környezetegészségügy Nemzeti Környezetvédelmi Program NKP I NKP II. Nemzeti Környezetegészségügyi Akcióprogram NEKAP Egészség Évtizede – Népegészségügyi Program – Környezet-egészségügy fejezet

30 Környezetegészsépgügyi helyzetelemzés, értékelés folyamata Környezeti adatok Egészségi adatok Egészségi állapottal kapcsolatos releváns adatok analízise Az egészségügyi adatok környezet- tel kapcsolatos értékelése A környezet és az egészség közötti összefüggések elemzése, kutatása Szennyezők koncentrációi Szervekre gyako- rolt hatás Kóros elváltozások ExpozícióHatásBetegség A környezet és az egészség megőrzésére, a károsodások megelőzésére akcióprogram kidolgozása, a változások értékelése és nyomonkövetése, monitorozás, döntéshozatal

31 A kén-dioxid kibocsátás évenkénti alakulása (kt/év)

32 A Nitrogén oxidok kibocsátásának évenkénti alakulása(kt/év)

33 A szén- monoxid kibocsátás évenkénti alakulása (kt/év)

34 A szén-dioxid kibocsátás alakulása (kt/év)

35 Az egyes anyagok részesedése az üvegházhatásból CO 2 55% CH 4 15% N 2 O6% CFC-k 11és1217% Egyéb CFC-k7%

36 A ólom emisszió alakulása (kt/év)

37 Légszennyezéssel összefüggő légzőszervi betegségek légszennyező fizikai, kémiai vagy biológiai ágensek A heveny légzőszervi megbetegedések a keresőképtelenségi esetek 23-24%-át teszik ki, melyek közül különleges figyelmet érdemelnek az alsólégúti megbetegedések (hörghurut, tüdőgyulladás). Világszerte, beleértve Magyarországot is, rohamosan emelkedik az asztmás megbetegedések száma, elsősorban a gyerekek között. Az asthma bronchiale incidenciája 1990-ről 1999-re 65/ ről 165/ re nőtt.

38 A levegőszennyezés egészségi hatásai kb ember hal meg évente Európa vizsgált három országában (Ausztria, Franciaország és Svájc) a levegőszennyezés egészségkárosító hatása következtében, aminek a költségkihatása évente 50 milliárd EURO. A levegőszennyezés hosszú távú egészségkárosító hatásaként növekszik az asztmás rohamok, a bronchitis, a szívrohamok és egyéb krónikus tüdő-, és szívbetegségek előfordulási gyakorisága, de károsan befolyásolja a gyermekek tüdőkapacitásának fejlődését is. Mindezek a hatások annak ellenére fennállnak, hogy szigorodnak az emissziós határértékek, és csökken egyes légszennyezők koncentrációja a levegőben.

39 A PM10 éves átlagértéke, 10%-os és 90%-os gyakorisággal mért értéke Európa 19 városában, 1999-ben

40 A napi 50 µg m 3 feletti PM10 átlagkoncentráció lecsökkentése 50 µg/m 3 -re - potenciális nyereség A PM10 akut hatásának tulajdonítható többlet halálesetek főre vonatkoztatott száma

41 Víz és egészség A lakosság 97%-a vezetékes ivóvízzel ellátott a csatornázottság országos átlaga 57% (közműolló) Az egészségre káros, vagy esetleg ártalmas szennyezések (pl. nitrát, arzén, fekál-indikátor baktériumok) a fogyasztók 3-4%-át érintik. A víz nitrát szennyezettsége a legrégebben ismert, széles kört érintő vízminőségi probléma. Az utóbbi 20 évben a bejelentett methaemoglobaemia megbetegedések évi száma kb. 300-ról 20 alá csökkent

42 Bejelentett methaemoglobinaemia megbetegedési- és halálesetek száma Magyarországon

43 Arzén az ivóvízben A természetes eredetű arzén-előfordulás elsősorban a délalföldi ivóvizekben jellemző. A probléma felismerése óta a települési vízművek arzénszegény, a jelenlegi (50μg/l) határértéknek megfelelő vízzel való ellátása 1995-re megoldódott. (EUhatárérték 10 μg/l!) A probléma egyes külterületi lakott helyek és üzemi intézményi vízművek esetében azonban még megoldatlan. Az érintett területen (elsősorban Békés megyében) elvégzett felmérés előzetes adatai szerint a bőrrák-, és a hólyagrák- gyakoriság értéke emelkedik.

44 Az ivóvíz arzén koncentrációja Magyarországon (1998) és a vese- és hólyagrák területi megoszlása

45 Az ivóvizek fluoridtartalma Az ivóvizek fluoridtartalma az ország legnagyobb részén az ideálisnál jóval alacsonyabb, így a lakosság zöme 98%-a) a vízzel nem kapja meg a fogszuvasodás megelőzése szempontjából szükséges fluormennyiséget. Kívánatos koncentráció ivóvízben: 0,9-1,5mg/l Gyermekek fogstatusa: szuvas, tömött, eltávolított fogak (DMF-T) index: 12 éves korban 3,5 Megoldási lehetőség: vezetékes ivóvíz vagy a konyhasó flurozása fluorid tabletta (Dentocar)- gyermekeknek fluorid tartalmú fogkrém

46

47 Az ivóvizek jódtartalma A lakosság kb. 80%-a a kívánatosnál alacsonyabb jódtartalmú vizet fogyaszt, és ezeken a területeken a táplálék is jódszegény, mely emelkedett golyva prevalenciát eredményez az adott területeken. Megoldás: jódozott konyhasó használata

48 Jódhiány következtében kialakuló betegségek Endémiás golyva Endémiás kretenismus Endémiás csökkentértékűség Növekedés elmaradás Újszülöttkori hypothyreosis Újszülöttkori TSH emelkedettség Fokozott abortusz a terhesség korai és késői szakaszában Fokozott perinatális halálozás

49 Talajszennyezés és hulladékkezelés Magyarország területének közel 80%-án folyik mezőgazdasági termelés, ebből 18% az erdő. Alapvető fontosságú a termőtalaj tisztaságának megóvása, a megfelelő minőségű mezőgazdasági termékek és élelmiszerek előállításának érdekében. hazánk termőtalajának nehézfém-koncentrációja általában alacsony. A ‘90-es évek közepéig gazdasági okokból csökkent a peszticid- és a műtrágya- felhasználás, mely az utóbbi években ismét növekszik. A szakszerűtlenül üzemelő műtrágyatárolók, a növényvédőszer-raktárak, a korábbi gépállomások, valamint a hígtrágyás állattartó telepek azonban pontszerű vagy foltszerű talajszennyezést okozhatnak.

50 Szennyezett területek Településeken, ipari területeken és úthálózatok mellett pontszerű, foltszerű ipari eredetű szennyezett területek fordulhatnak elő. toxikus fémszennyezések szerves szennyezők közlekedés: policiklusos aromás szénhidrogén szennyezés Jelentős szénhidrogén- és nehézfém-szennyezések találhatók a korábbi katonai létesítmények területén.

51 A hulladéktípusok arányának változása 1990 és 1999 között (millió tonnában)

52 A hulladékgazdálkodás célrendszere Biztonságos ártalmatlanítás Hulladékképző- dés megelőzése, keletkező hulladékok veszélyességének csökkentése Újrahasználat, hasznosítás

53 A belső téri légszennyezők A házgyári lakásokban felszabaduló szennyező anyagok igen gyorsan egészségre ártalmas koncentrációt érhetnek el. Közülük elsősorban a számos ragasztó- és szigetelőanyagból, festékből származó formaldehid, és különböző szerves oldószerek, amely elsősorban gyermekek körében mutat pozitív korrelációt heveny légzőszervi megbetegedések számának előfordulásával. Több hazai vizsgálat összefüggést talált a gázkonvektorok által okozott magasabb lakótéri nitrogéndioxid-szennyezettség és egyes heveny légzőszervi megbetegedések gyermekek körében megfigyelt gyakorisága között. A lakások légterében előforduló sajátságos kémiai szennyező anyag, a radon fő forrása a talaj illetve az építkezéshez használt építőanyagok.

54 A belső téri légszennyezők A panelépületek padlószőnyegeiben a maga számára kiváló mikroklímát találó házipor-atka, illetve fokozott penészesedés egyaránt hozzájárul ahhoz, hogy a panelépületekben sokkal nagyobb gyakorisággal fordulnak elő allergiás légzőszervi (asztmás) megbetegedések, mint a hagyományos építőanyagokból épült lakásokban.

55 Ambrosia elatior - Parlagfű Kanadából az 1920-as években hurcolták be Magyarországra terjedése Dél-Dunántúlról indult Terjedésének nagy lökést adott, a földterületek tulajdonosváltása és az azt követő kivonása a termelésből, (termelés felhagyása) egyéb jellemző terjedési területek Elhagyott gyártelepek Utak, vasútvonalak mentén Árokpartok, gátak Magyarországon ha a gyommal erősen fertőzött terület, mely évente mintegy 6%-kal nő

56 Ambrosia elatior - Parlagfű

57

58

59 Az egyes növények átlagosan csíraképes magot érlelnek, de mértek már 60 ezer darabos egyedi maghozamot is! A mélyebb rétegekbe került, beszántott magvak csírázóképességüket akár évig is megőrzik, s ha ismét a talajfelszín közelébe kerülnek, a friss magvakkal azonos eréllyel csíráznak. Télen a magvak nyugalomban vannak, majd amikor a napi középhőmérséklet eléri a 10C  -ot, csírázásukat megkezdik. A pollen allergenitását növeli az -elsősorban dízel üzemű autók kipufogógázaiból származó- a pollen felületére tapadó légszennyező részecskék sokasága.

60 Ambrosia elatior - Parlagfű Állatkísérletben kimutatták, hogy a pollen több kísérleti állatnál váltott ki allergiás reakciót diesel kipufogógázzal együtt belélegeztetve, mint önmagában. Bőrpróbával a volt NDK-beli gyerekek 18 %-a bizonyult allergiásnak, hasonló értéket kaptak egy nyugatnémet kisvárosban is. A volt NSZK területén élő nagyvárosi gyerekek között viszont már 36 %-ban volt pozitív az inhalatív allergénekkel végzett bőrpróba. A vizsgálatot végzők a közlekedésből származó légszennyezőkben gyanítják a különbség okát, ugyanis nyugaton a kipuffugógázokból származó nitrogénoxidok légköri koncentrációja jóval magasabb volt mint keleten. A nyugatnémet édesanyák rövidebb ideig szoptattak, és az egy főre jutó cigaretta fogyasztás is nagyobb volt.


Letölteni ppt "Környezet-egészségügy legfontosabb diák BME 2005 Dr. Dobi Bálint."

Hasonló előadás


Google Hirdetések