Külkereskedelem és EU jog Dr. Marosi Zoltán Rein és Társai Freshfields Bruckhaus Deringer Iroda 2006. október 18.

Az előadások a következő témára: "Külkereskedelem és EU jog Dr. Marosi Zoltán Rein és Társai Freshfields Bruckhaus Deringer Iroda 2006. október 18."— Előadás másolata:

1 Külkereskedelem és EU jog Dr. Marosi Zoltán Rein és Társai Freshfields Bruckhaus Deringer Iroda 2006. október 18.

2 Bevezetés – az előadás menete  Az Európai Unió a szabad kereskedelem „eszköze”  A közösségi jog – alapszerződések, bírósági döntések  A négy szabadság – példák  A közösségi jog – másodlagos joganyag  Közösségi jog contra nemzeti jog  Hol találhatjuk meg a közösségi jogot?  Kitekintés

3 1. Az EU mint a szabad kereskedelem „eszköze” Cél:  Egy magyar kereskedő azonos feltételekkel adhasson el árut / nyújthasson szolgáltatást Debrecenben, Dijonban és Düsseldorfban Eszköz a cél elérésére  Intézmények + jogi szabályozás Európai Közösség(ek) létrehozása közösségi jog létrejötte (Európai Közösség(ek)? Európai Unió? (alapszerződések, másodlagos Európai Gazdasági Közösség? Közös Piac?) joganyag, bírósági ítéletek)

4 2. A közösségi jog („acquis communautaire”) A) Az Alapszerződések (Római Szerződés) - szolgáltatások szabad áramlása (49. cikk) „[…] tilos a Közösségen belüli szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó minden korlátozás a tagállamok olyan állampolgárai tekintetében, akik a Közösségnek nem abban a tagállamában letelepedettek, mint a szolgáltatást igénybe vevő személy.” - áruk szabad áramlása (28. és 29. cikkek) vámok + mennyiségi korlátozások (és azokkal azonos hatású intézkedések) eltörlése „A tagállamok között tilos a behozatalra vonatkozó minden mennyiségi korlátozás és azzal azonos hatású intézkedés. A tagállamok között tilos a kivitelre vonatkozó minden mennyiségi korlátozás és azzal azonos hatású intézkedés.” - tőke és munkaerő szabad áramlása (39. és 56. cikkek)

5 A közösségi jog – folyt. Alapszerződések értékelése  Általános elvek  Komplex jogi szöveg  Többféle értelmezés lehetősége B) bírósági döntések az Európai Bíróság értelmező-jogfejlesztő gyakorlata Előzetes döntéshozatal / jogsértési eljárás

6 3. A négy szabadság – bírói gyakorlat Példák a bírósági jogértelmezésre - az áruk szabad áramlása köréből Diszkriminatív korlátozások (= csak az importált termékekre vonatkozó korlátok) tilalma minimum vagy maximum árak; csomagolási, reklámozási, méretbeli, súlybeli korlátok, stb. indokolt (közerkölcs, közbiztonság) + arányos korlátozás lehetséges!!! Nem-diszkriminatív korlátok Cassis de Dijon ügy (C-120/78)

7 A négy szabadság (folyt.) „Sunday Trading” ügyek (C-145/88 Torfaen BC v. B&Q plc) —Vasárnapokon történő kiskereskedelmi eladás tilalma Angliában –csökkenti az importot –korlátozza-e ez az áruk szabad áramlását?

8 A négy szabadság (folyt.) Bírói egyensúly: C-267-268/91 (büntetőeljárás Keck és Mithouard ellen) Beszerzési ár alatti értékesítés tilalma (vö. az új magyar kereskedelmi törvény!) kulcs: „piachoz való hozzáférés” Más szabadságok esetében (személyek, szolgáltatások, tőke) is tartalmában párhuzamos esetjog: a piachoz való hozzáférés ellenőrzése

9 A négy szabadság (folyt.) A bírói esetjog értékelése Precedensrendszer? Hatékonyság? Korlátok? A további, törvényhozói jogalkotás szükségessége

10 4. Közösségi jog – másodlagos joganyag C) Másodlagos joganyag, további jogforrások EKSZ 249. cikk: „Feladatai ellátása érdekében és e szerződés rendelkezéseinek megfelelően az Európai Parlament és a Tanács közösen eljárva, valamint a Tanács, illetve a Bizottság rendeleteket alkot és irányelveket bocsát ki, határozatokat hoz, ajánlásokat tesz vagy véleményt ad.” 1. „A határozat teljes egészében kötelező azokra nézve, akiket címzettként megjelöl.”  pl. a Bizottság határozata arról, hogy a Microsoft megsértette a közösségi versenyjogot és ezért bírságot szab ki 2. „Az ajánlások és a vélemények nem kötelezőek”  pl. bizottsági közlemények, iránymutatások

11 Másodlagos joganyag (folyt.) RENDELETIRÁNYELV általános hatállyal bír az elérendő célokat illetően minden címzett tagállamra kötelező Teljes egészében kötelező és a forma és az eszközök megválasztását közvetlenül alkalmazandóa nemzeti hatóságokra hagyja  valamennyi tagállamban  nem kell és nem szabadimplementáció szükséges! implementálni (legfeljebb végrehajtási rendelkezések)

12 5. Közösségi jog – nemzeti jog Mi történik, ha a nemzeti jog eltér a közösségi jogtól? Közösségi jog elsőbbsége (Costa v. Enel ügy) Közvetlen hatály (Van Gend en Loos ügy) –Feltételek: –Megfelelően pontos, feltétel nélküli szabály –Automatikus az alapszerződések és a rendeletek esetében –Irányelv esetében – attól függ (állammal szemben, más magánszeméllyel szemben  ) A regisztrációs adó példája

13 6. A közösségi jog elérése - források Honnan ismerhetjük meg a közösségi jogot? CD/DVD jogtár – adatbázisok Internet Ítéletek összefoglalói (pl. „Európai Bírósági Ítéletek” c. folyóirat)

14 Források (folyt.) http://www.termin.webzona.hu/TransLarge.php (csatlakozás előtti jogszabályok és jogesetek) http://www.termin.webzona.hu/TransLarge.php

15 Források (folyt.) http://www.curia.eu.int/jurisp/cgi-bin/form.pl?lang=hu (csatlakozás utáni jogesetek)http://www.curia.eu.int/jurisp/cgi-bin/form.pl?lang=hu

16 Források (folyt.) EUR-LEX - http://eur-lex.europa.eu/hu/index.htm (csatlakozás utáni jogszabályok)http://eur-lex.europa.eu/hu/index.htm

17 7. További fontos területek a közösségi jogban Más, fontos közösségi jogterületek: versenyjog, környezetvédelem, közlekedés, közbeszerzés

18 Köszönjük megtisztelő figyelmüket, várjuk kérdéseiket! Dr. Marosi Zoltán Rein és Társai Freshfields Bruckhaus Deringer Iroda T: 486 2200 E: zoltan.marosi@freshfields.com