Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Könyvelői klub Bérkompenzáció 2012.03.08.. Bérkompenzáció Magyar Közlöny: 2011. évi 157 száma 299/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet A munkabérek nettó értékének.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Könyvelői klub Bérkompenzáció 2012.03.08.. Bérkompenzáció Magyar Közlöny: 2011. évi 157 száma 299/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet A munkabérek nettó értékének."— Előadás másolata:

1 Könyvelői klub Bérkompenzáció

2 Bérkompenzáció Magyar Közlöny: évi 157 száma 299/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet A munkabérek nettó értékének megõrzéséhez szükséges munkabéremelés évi elvárt mértékérõl és a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehetõ mértékérõl

3 A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 298/2011. (XII. 22.) Kormány rendelet A munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés évi elvárt mértékéről és a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékéről 299/2011. (XII. 22.) Kormány rendelet Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló évi CLVI. törvény - IX. Fejezet A szociális hozzájárulási adóról §

4 A évi munkabéremelés elvárt mértéke 1./ Az elvárt munkabéremelés mértéke a évi havi munkabér 26%-a, ha a évi munkabér nem haladja meg az forint/hó összeget. 2./ Az elvárt munkabéremelés mértéke, ha a évi havi munkabér meghaladja az forint/hó összeget, de nem haladja meg a forint/hó összeget sávosan csökken

5 2011. évi munkabér (Ft/hó) évi elvárt munkabéremelés (Ft/hó) – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –

6 – – – – – – – – – – – – – – –

7 A munkaügyi ellenőrzésről szóló évi LXXV. törvény hatálya alá tartozó azon munkáltató, aki a bruttó forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelést nem teljesíti, a jogsértést megállapító jogerős határozattól számított két évig - közbeszerzési eljáráson ajánlattevőként nem indulhat, - és a központi költségvetésből, valamint elkülönített állami pénzalapokból származó támogatásban nem részesülhet.

8 A rendelet hatálya kiterjed: a munkáltatóra és a vele 2011-ben november 1-je és december 31-e közötti időszak bármely napján is munkaviszonyban álló munkavállalóra terjed ki; KIVÉTEL: a költségvetési szervek, valamint az egyházi fenntartású, közfeladatot ellátó egészségügyi, oktatási, szociális, valamint közgyűjteményi és közművelődési szolgáltatást nyújtó intézmények; A rendelet hatálya nem terjed ki: az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló évi LXXV. törvény alapján foglalkoztatott munkavállalóra

9 Bázis időszak év azon időszakának béradatai veendők figyelembe, amely időszak alatt a munkavállaló személyi alapbére megegyezik - a december 31-i, illetve - a november 1-je és december 31-e közötti időszakban történt munkaviszony megszüntetés időpontja szerinti személyi alapbérrel

10 Elvárt béremelés arra a munkavállalóra is vonatkozik, akinek a munkaviszonya november 1-jét követően az adott munkáltatónál megszűnt, de 2012-ben a munkáltatóval 2012-ben újra munkaviszonyt létesített (a kompenzáció igénybevétele szempontjából ideértve a belföldi kapcsolt vállalkozást is)

11 a munkavállaló személyi alapbér + a munkavállaló évi rendszeres bérpótlékainak a bázis időszakra vonatkozó egész havi átlaga = Elvárt béremelés alapjául szolgáló évi munkabér (a továbbiakban együtt: rendszeres bér)

12 teljesítménybér = A százszázalékos teljesítéshez kapcsolódó teljesítménybér

13 - Ha évben személyi alapbér órabérben volt megállapítva, akkor a évi személyi alapbér = órabér * Ha évben személyi alapbér havi bérben volt megállapítva, akkor a évi személyi alapbér = havi bérrel

14 részmunkaidő esetén ennek időarányos részével történő szorzással kell meghatározni a havi személyi alapbért, illetve munkabért. - ha valaki október 31-ét követően létesített az adott munkáltatóval munkaviszonyt, és ezt követően a személyi alapbére még 2011-ben megváltozott. Ebben az esetben a különböző személyi alapbérrel díjazott időszakoknak a munkavállaló munkarendje szerinti munkanapjaival súlyozott átlagaként kell meghatározni a évi személyi alapbért, rendszeres bért. (Rendelet 2. § (2) bekezdés d) pontja).

15 Elvárt béremelés alapjául szolgáló évi munkabér meghatározása /személyi alapbéren kívül rendszeres bérpótlékban részesült/ A rendszeres pótlékok azok a bérpótlékok, amelyeket a munkavállaló távolléti díjának számítása során figyelembe kell venni (Mt. 151/A. § (2) bekezdés ) A rendszeres pótlékoknak az egész havi átlagát a bázis időszakban kifizetett pótlékok alapján kell meghatározni: pótlék címen történő kifizetéseket/ ledolgozott munkanapok számával * bázis.időszak hónapjainak a munkavállaló munkarendje szerinti átlagos munkanapokkal ( Mt.125. § (3) havi rendszeres bér = a havi személyi alapbér + havi rendszeres bérpótlék

16 Teljesítménybérnél: a) Ha a teljes összegű személyi alapbéren nyugvó teljesítménybéres bérformában a munkavállaló százszázalékos teljesítmény esetén a személyi alapbérét kapja meg teljesítménybérként, akkor a rendszeres bér személyi alapbér része azonos az előzőek szerinti személyi alapbérrel. b) A személyi alapbérrel, illetve kisebb összegű fix bérrel kombinált teljesítménybéres bérformában a bérezési forma fix része és a százszázalékos teljesítményhez kapcsolódó teljesítménybér rész együttes összege képezi a rendszeres bér személyi alapbér részét. Ennek az egész referencia időszakra vonatkozó egész havi átlagát az előbbiek szerinti, a pótlékokra leírtakkal azonos módon kell meghatározni.

17 c.) Ha nem a munkavállaló bérén, hanem az elvégzendő munka bérezésén nyugvó teljesítménybéres bérformában a bázis időszakban szászázalékos teljesítés esetén járó teljesítménybért kell átszámolni egész havi bérré akkor a pótlékoknál leírtak szerint, és ez képezi a rendszeres bér személyi alapbér részét. d) Jutalékos bérformák esetén a százszázalékos teljesítés nem értelmezhető, ezért ebben az esetben a bérforma időbér része és a referencia időszakban ténylegesen kifizetett jutalék együttes összegét kell átszámolni egész havi bérré a pótlékoknál leírtak szerint, és ez képezi a rendszeres bér személyi alapbér részét.

18 munkavállaló részére évi munkabér kifizetések közül nem kell figyelembe venni a teljesítménybéres bérforma részét nem képező - prémiumokat, - jutalmakat, havi béreket, - a távolléti díj stb. munkabér kifizetéséket

19 Kompenzáció összegének meghatározása: X * 0,215, ha X <= – ([X ] * 0,14), ha X > , X = az adott hóban kifizetett bruttó munkabér összege= Elvárt béremelés utáni évi bruttó bérrel

20 Bérkompenzációt minden munkáltató igényelheti, aki valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállalója számára (beleértve a belföldi kapcsolt vállalkozástól a munkáltató állományában került munkavállalót is) a rendeletben meghatározott elvárt béremelést a bérek növelésével biztosította. KIVÉTEL: a költségvetési szervek, valamint az egyházi fenntartású, közfeladatot ellátó egészségügyi, oktatási, szociális, valamint közgyűjteményi és közművelődési szolgáltatást nyújtó intézmények;

21 A bérkompenzációra pályázónak vállalnia kell: - bérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges béremelést minden munkavállalójánál végrehajtja; es statisztikai állományi létszámát nem csökkenti 2012-ben; nem pályázhat: ben vagy 2012-ben bejelentés nélküli foglalkoztatás miatt munkaügyi bírság megfizetésére köteleztek; - 60 napnál régebben lejárt köztartozása van; A pályázó támogatási igénye nem lehet kevesebb évi 100 ezer forintnál

22 pályázat keretében vissza nem térítendő támogatás nyújtható a 2012.évi elvárt béremelés 5%-os, saját erőből finanszírozandó részéből legfeljebb 3%-ot kitevő rész teljes (bér és szociális hozzájárulási adó) évi költségeire; A pályázat keretében a támogatás ún. csekély összegű (de minimis) támogatásként nyújtható; mezőgazdaság 7000 euro/3 év, egyéb euro/3 év


Letölteni ppt "Könyvelői klub Bérkompenzáció 2012.03.08.. Bérkompenzáció Magyar Közlöny: 2011. évi 157 száma 299/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet A munkabérek nettó értékének."

Hasonló előadás


Google Hirdetések