BME Üzleti gazdaságtan Andor György. BME Jegyzetolvasási-teszt II. ›Október 29. (kedd) ›Jegyzet 6-7. fejezet 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN2.

Az előadások a következő témára: "BME Üzleti gazdaságtan Andor György. BME Jegyzetolvasási-teszt II. ›Október 29. (kedd) ›Jegyzet 6-7. fejezet 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN2."— Előadás másolata:

1 BME Üzleti gazdaságtan Andor György

2 BME Jegyzetolvasási-teszt II. ›Október 29. (kedd) ›Jegyzet 6-7. fejezet 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN2

3 BME Ismétlés ›6 Tőkejavak árazódása –6.1 Várható hasznosság modellje 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN3

4 BME ›Homo oeconomicusi döntés kockázatos helyzetekben –1) Számba veszi a kockázatos választási lehetőségeket; –2) Meghatározza e kockázatos lehetőségek lehetséges kimeneteleit ( F i ) és ezekhez bekövetkezési valószínűségeket ( p i ) is rendel; –3) Az összevethetőséghez (várható) hasznossági értéket E(U) rendel e kockázatos lehetőségekhez. ›Összetettebb szabályok (axiómák) után: ›A hasznosságok mellett (általában) a valószínűségek is szubjektívek 20134ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN

5 BME ›Hozam hasznossága –Kockázatos összegek – kockázatos hozamok –Majdhogynem ugyanarról van szó: ›A pénz arra jó, hogy általa hasznossággal bíró dolgokhoz lehet jutni. ›A hozam pedig arra jó, hogy rajta keresztül pénzünk mennyiségét fokozhatjuk. ›A hozammal pénzt kereshetünk, a pénzért pedig hasznossággal bíró jószágokhoz juthatunk. –A kockázatos pénzzel kapcsolatos elvi keret egy az egyben átültethető a kockázatos hozamra is: 20135ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN

6 BME –A hozam hasznossággörbéjének jellege is azonos lesz a pénzével. – F – CE – RP –r – r CE – r RP ›Biztos hozam-egyenértékes ›Kockázati hozam-prémium 20136ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN

7 BME F U(F)U(F) E(U(F)) CE RP 20137ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN

8 BME r U(r)U(r) E(U(r)) r CE r RP 20138ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN

9 BME 6.2 Kockázatkerülési együttható ›Szerkesszük meg „valaki” pénzre vonatkozó hasznosságfüggvényét! –A hasznosságértékeknek abszolút értelemben nincs jelentése, így a skálázás tetszőleges. ›Legyen döntéshozónk induló hasznossága éppen 0! ›1000$ veszteség -100 hasznossági szintet jelentsen! 20139ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN

10 BME 201310 F U(F)U(F) -100 -1000

11 BME 6.2 Kockázatkerülési együttható ›Szerkesszük meg „valaki” pénzre vonatkozó hasznosságfüggvényét! –A hasznosságértékeknek abszolút értelemben nincs jelentése, így a skálázás tetszőleges. ›Legyen döntéshozónk induló hasznossága éppen 0! ›1000$ veszteség -100 hasznossági szintet jelentsen! –Milyen p valószínűség mellett menne éppen bele ez a döntéshozó egy olyan helyzetbe, ahol 1000 $-t nyerhet p valószínűséggel és 1000 $-t veszthet (1– p ) valószínűséggel. 201311ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN

12 BME –Legyen ez a p valószínűség (az adott ember esetén) 0,6. Ekkor: –Újabb értéket nyertünk tehát: U(1000)=66,7. 201312ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN

13 BME 201313 F U(F)U(F) -100 66,7 -1000 1000

14 BME –Ehhez hasonló lépéseket ismételgetve állíthatjuk össze kívánt hasznosságfüggvényünket. 201314ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN

15 BME 201315 F U(F)U(F) -100 66,7 -1000 1000

16 BME –Láthatjuk, hogy az egyén kockázatkerülésének erőssége hasznosságfüggvényének görbültségéből fakad. ›Minél erőteljesebb a csökkenő határhasznosság jelensége (azaz a „görbülés”), annál erőteljesebb lesz a kockázatkerülés. –Néhány adott matematikai alakban megadott hasznosságfüggvénynél a görbültség egyetlen paraméterrel megadható, ezeket használjuk kockázatkerülési együtthatóként. ›Két alaptípust tekintünk át 201316ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN

17 BME 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN17 ›Konstans abszolút kockázatkerülés –Pénzre vonatkozó (bizonyos típusú) hasznosságfüggvény görbületének mértékét jellemző mutató. ›Feltételezi, hogy egy adott kockázatos pénzösszeghez (egy adott ember esetén) állandó kockázati prémium kapcsolódik. –Mérőszáma a (konstans) abszolút kockázatkerülési együttható ( a )

18 BME F U(F)U(F) E(U(F)) CE RP 201318ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN

19 BME 201319 E(F)E(F) σ2(F)σ2(F) E(F)E(F) σ(F)σ(F)

20 BME 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN20 ›Konstans relatív kockázatkerülés –Hozamra vonatkozó hasznosságfüggvény görbületének mértékét jellemző mutató. –Egy adott kockázatos hozamhoz (egy adott ember esetén) állandó kockázati hozam-prémium kapcsolódik. –Mérőszáma az A (konstans) relatív kockázatkerülési együttható. –Értelmezése:

21 BME r U(r)U(r) E(U(r)) r CE r RP 201321ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN

22 BME 201322 E(r)E(r) σ2(r)σ2(r)σ(r)σ(r) E(r)E(r)

23 BME 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN23 ›Az egyének konstans relatív kockázatkerülési együtthatója viszonylag jól mérhető. –Befektetési megfontolásokkal kapcsolatos felmérések –Hipotetikus helyzeteket tartalmazó kérdőívek –Tényleges befektetői magatartás kiértékelése ›Mi (most) a kérdőíves megoldásra mutatunk példákat. 6.3 Relatív kockázatkerülési együttható mérése

24 BME 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN24 ›Kérdőíves változat I.: –„Tegyük fel, hogy Ön az egyedüli kereső a családban, és egy olyan jó állással rendelkezik, amely a mainak megfelelő fizetést garantál élete végéig. Lehetősége adódik azonban egy hasonlóan jó új állásra, amely 50-50% eséllyel megduplázza éves fizetését vagy a(z) x %-ára csökkenti azt. Milyen x % esetén fogadná el az új állást?”

25 BME 201325

26 BME 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN26 ›Kérdőíves változat II.: –„Tegyük fel, hogy Ön éppen most készül nyugdíjba vonulni, és nyugdíját illetően az alábbi két lehetőség közül választhat: ›Az A lehetőség a nyugdíjazása előtti éves jövedelmével megegyező éves jövedelmet kínál. ›A B lehetőség 50% eséllyel az eddigi éves jövedelmének dupláját kínálja, azonban ugyanekkora a valószínűsége annak is, hogy Ön ezentúl eddigi jövedelménél csak x %-kal kisebb éves összeghez jut.” – x % helyére beírt 50%, 33%, 20%, 10%, 8% és 5%.

27 BME 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN27

28 BME 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN28 x%MinősítésA 50%-nál több extrém alacsony 0,5 (0–1) 33–50% nagyon alacsony 1,5 (1–2) 20–33%alacsony2,9 (2–3,8) 10–20%közepes5,7 (3,8–7,5) 8–10%magas8,4 (7,5–9,3) 5–8% nagyon magas 11,9 (9,3–14,5) 5%-nál kevesebb extrém magas 16 (14,5–)

29 BME ›A kérdőíves felmérések nagyjából 2–7 körüli átlagos relatív kockázatkerülési együtthatót mérnek. 201329ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN

30 BME 201330

31 BME 201331 -5 -4 -3 -2 -1 0 1 2 3 4 5 6 7 8 123 A = -2 A =0 A =2 A =1 A =4 A =8 r U(r)U(r)

32 A-MUTATÓ EGYÉB MÉRÉSEI A makroszintű, aggregált adatok használata ›Befektetői magatartás, fogyasztási- megtakarítási adatok, részvénypiaci hozamok és háztartások döntései. ›Relatív kockázatkerülési együttható: 1-6 Részvénypiaci kockázati prémiumok alakulását elemző modellek ›Relatív kockázatkerülési együttható: 30–40 ›„equity premium puzzle” 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN32

33 A-MUTATÓ STABILITÁSA Hipotetikus tétek - valódi tétek ›175 egyesült államokbeli egyetemi hallgató ›A tétek növelése nem változtatta meg a megkérdezettek kockázatkerülési együtthatóját hipotetikus téteknél. ›Valódi téteknél viszont növekedtek a kockázatkerülési együtthatók. „Áll az alku?” tv-show-k vizsgálata ›A résztvevők relatív kockázatkerülési együtthatója nagyjából 1 és 2 közötti volt. ›A játék korai szakaszában bekövetkezett nagy nyereségek a kockázatkerülési együtthatót csökkentették. 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN33