Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Teljesítésigazolási Szakértői Szerv működése és tapasztalatai 1.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Teljesítésigazolási Szakértői Szerv működése és tapasztalatai 1."— Előadás másolata:

1 Teljesítésigazolási Szakértői Szerv működése és tapasztalatai 1

2 Mi indokolta a Szerv létrehozását Az építőipari kintlévőségek, lánctartozások nagysága 2013-ban egyes becslések szerint meghaladta a 400 MrdFt-ot. 2

3 Építőipari kintlévőségek GVI-MKIK kutatás (2014-ben,1.000 építőipari vállalat megkérdezésén alapul) -A cégek 80 %-ának volt késedelmes kifizetése -A cégek 25 %-ának van 5 éven túli kifizetetlen számlája -A cégek felénél 5 éven belül előfordult, hogy adót, munkabért, illetve beszállítót nem tudtak fizetni, mert nekik is késedelmesen fizettek 3

4 Mire vezethetők vissza a felek közötti viták?  egyoldalú, vagy nem jól értelmezett szerződésekre, illetve a műszaki tartalom nem egyértelmű megfogalmazására  pótmunkák-többletmunkák problémáira,  minőségi észrevételekre,  átadás-átvételi eljárás hiányosságaira,  hiányos dokumentálásra. 4

5 Teljesítésigazolási Szakértői Szerv létrehozása A kintlévőségek, lánctartozások gyors rendezése érdekében 2013 közepén, jogszabályi háttérrel hozták létre a Teljesítésigazolási Szakértői Szervet (TSZSZ). 5

6 Működést szabályozó jogszabályok  évi XXXIV. évi törvény az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról  236/2013. (VI.30.) Korm. rendelet a Teljesítésigazolás Szakértői Szervvel kapcsolatos egyes kérdésekről  Ügyrend Mindegyik dokumentum megtalálható a TSZSZ weblapján 6

7 Internetes elérhetőség 7

8 Kérelem befogadási rendszer 8

9 Kérelem A kérelem formanyomtatványa a Kormány rendelet 1. sz. melléklete szerint + a teljesítésigazolást alátámasztó dokumentumok (szerződés, a megvalósulás dokumentumai, nyilatkozatok stb.) Eljárási díj befizetését igazoló dokumentum Kérelem beadható: elektronikusan az MKIK weblapon keresztül, vagy a helyszín szerint illetékes területi kereskedelmi kamaránál 9

10 TSZSZ működésének néhány fontosabb dátuma  július 1. TSZSZ megalakulása,  augusztus szakértő kinevezése, kérelmek befogadása  augusztus 28. első kérelem befogadása  szeptembertől tájékoztató előadások országosan  május 100. kérelem beérkezése  júliusjogszabály módosítási javaslat  december 200. kérelem beérkezése  május300. kérelem beérkezése  november400. kérelem beérkezése 10

11 Törvény hatálya  Magyarországi építési beruházásokra terjed ki  Építészeti műszaki tervezési, építési, kivitelezési szerződés teljesítéséből eredő kérdésekben ad szakvéleményt, ha a  teljesítésigazolás nem került kiadásra,  kiadása vitás, vagy  a teljesítésigazolás kiadása megtörtént, de kifizetése nem.  A Szerv véleménye a szerződést biztosító mellékkötelezettségek érvényesíthetőségéhez is kérhető (pl. bankgarancia, zálogjog, kezesség), ha az a felek között vitás.  Írásos szerződés megléte esetében járhat el. 11

12 TSZSZ működésének bővítése A 308/2015.(X.27.) Korm. rendelet (közbeszerzési eljárások eredményeként megkötött szerződések teljesítésének és módosításának Közbeszerzési Hatóság által végzett ellenőrzése) 9. § (1) szerint: Az építési beruházás tárgyú szerződések ellenőrzése tekintetében a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv, valamint az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság – külön megállapodás alapján- az e rendelet szerinti hatósági ellenőrzések során a Hatóság kijelölése alapján szakhatóságként működik közre. 12

13 Időbeli hatály  Ha a felek megállapodását segíti elő, akkor bármeddig visszamenőleg.  Ha Bírósági eljárás indítása a cél, akkor az elévülési idő.  Mellékkötelezettség esetén, jellemzően a jogszabály hatálybalépését követően megkötött szerződések esetében járhat el. 13

14 Szakértői szakterületek  Tűzvédelmi, vagy ipari baleset-megelőzési terület  Közlekedéssel kapcsolatos sajátos építményfajtákra vonatkozó terület  Környezetvédelem és természetvédelem területei  Vízügy terület  Lakásügy terület  Építésügy terület 9/2006.(II.27.) IM rendelet szerinti főszakterületek A jelenlegi szakértői létszám 190 fő. 14

15 Az eljárás menete  Kérelem beadása  Hiánypótlás  Kérelem befogadása - visszautasítása  Szakértői tanács kirendelése  Helyszíni szemle  Szakvélemény készítése (szakértői tanács)  Szakvélemény megküldése a feleknek 15

16 A szakvéleményben megválaszolandó kérdések Teljesítés vizsgálata esetén a szakvélemény a következő kérdések tárgyában készül: a) a szerződés műszaki tartalma szerint a vállalkozót (alvállalkozót) terhelő tervezési és kivitelezési munkák leírása, b) az a) pont szerinti munkák közül a teljes bizonyossággal megállapíthatóan teljesített tervezési és kivitelezési munkák mennyiségének és minőségének meghatározása, c) az a) pont szerinti munkák közül a teljes bizonyossággal megállapíthatóan el nem végzett tervezési és kivitelezési munkák meghatározása, és d) a b) és c) pont szerinti munkáknak a szerződés szerinti költségvetési tételek, vagy az átalánydíj arányos részének alapulvételével meghatározott értéke. (törvény 6. § (2)) 16

17 A szakvéleményben megválaszolandó kérdések: Mellékkötelezettség vizsgálata esetén: A mellékkötelezettség érvényesítése (pl. bankgarancia lehívása)  indokolt,  nem indokolt,  részben indokolt. 17

18 Eljárási díj, szakértők díjazása  Szakértői díj: vitatott összeg 1 %-a (min , max Ft)  Szakértői tanácson belüli megosztás: 40 % elnök 30 – 30 % a két tag 18

19 Határidő Határidő: 30 nap, amely ha az ügy bonyolultsága indokolja egyszer további 30 nappal meghosszabbítható (Szakértői Tanács elnöke kezdeményezi írásban a TSZSZ felé) Kezdő időpont : kérelem, vagy a hiánypótlás beadása 19

20 Miben tér el az eljárás egy általános, vagy bírósági szakértéstől  Ellenérdekű fél nem ügyfél, az eljárás megindításáról csak a helyszíni szemle kiértesítővel szerez tudomást.  Bizonyítási eljárás lefolytatására nincsen mód (pl. tanúk meghallgatása, szakhatósági állásfoglalások bekérése).  Helyszíni szemle megtartásához rendőri segítség is kérhető (három esetben fordult eddig elő).  A szakvéleményre észrevétel tehető, de a szakvélemény megváltoztatására nincsen mód.  Három szakértő van kijelölve, nekik közös álláspontra kell jutniuk. 20

21 Mire használható a szakvélemény  Felek közötti megállapodás elősegítésére  Kereset indításához (szakvélemény kézbesítésétől számított 60 napon belül)  Ezen eljárás kiemelt jelentőségű perként kezelendő  Kérelemre ideiglenes intézkedés történik a szakvéleményben teljes bizonyossággal megállapított tervezési, építési és kivitelezési munkák összegéről. 21

22 Bírósági kereset  A keresetet 60 napon belül kell benyújtani A keresetlevéllel együtt be kell adni:  A TSZSZ szakértői véleményt  A szakvélemény kézhezvételét igazoló okirati bizonyítékot (tértivevény)  A másik féllel történő megegyezésre irányuló kísérletről okirati bizonyítékot (a szakvélemény kézhezvételét követő levelezés) Hiánypótlásra nincsen lehetőség  Ideiglenes intézkedés elrendelése kérelemre indul 22

23 Ideiglenes intézkedés  A TSZSZ szakvéleményében megállapított, teljes bizonyossággal teljesített tervezési, építési, kivitelezési munkák szerződés szerinti értékére történik, de ez a 400 MFt-ot nem haladhatja meg  A kérelmezőnek igazolnia kell, hogy az ideiglenes intézkedés hatályvesztése, hatályon kívül helyezése esetén, annak visszatérítésére alkalmas biztosítással vagy hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás által nyújtott garanciával rendelkezik, vagy a követelés összegének megfelelő összeget bírósági elnöki letétbe helyezett.  47 db korábbi TSZSZ szakvéleményére alapított per esetében mindössze 3 esetben kértek ideiglenes intézkedést 23

24 Építési regisztrációval kapcsolatos szankció A 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 40/B § (2) szerint, a TSZSZ szakvéleménye alapján a kérelmező nemfizetési jelzéssel élhet az MKIK-nál. Az MKIK határidőt ad a nem fizető félnek a tartozás kiegyenlítésére, amennyiben ez határidőre nem történik meg, és a kötelezett nem jelzi, hogy bírósági eljárás van folyamatban, törli a nyilvántartásból. 24

25 TSZSZ eddigi „eredményei” számokban január végéig több mint 450 db kérelem érkezett be. Jelenleg havonta db kérelmet adnak be. Az eddig beadott kérelmekhez tartozó beruházási érték: ≈ 125 Mrd Ft. Ebből a vitatott összegek értéke összesen ≈ 14,5 Mrd Ft. A legnagyobb vitatott összeg ≈ 1,5 Mrd Ft, a legkisebb 315 eFt volt. A szakvéleménnyel lezárult ügyek esetében átlagosan a vitatott összegek %-át állapították meg a szakértők. 25

26 Statisztika  január végéig lezárt ügyek száma 319 db  A beadott kérelmek kb. 25 %-nál nem indult eljárás (103 db)  Kb. 12 %-nál nem volt írásos szerződés  Kb. 35 %-nál a kérelmező visszavonta a kérelmét  Kb. 35 %-nál hiánypótlást nem teljesített  Többi: nem magyarországi helyszín, nem tartozott a TSZSZ kompetenciájába 26

27 27

28 28

29 29

30 Az ügyek területi megoszlása a kérelmező székhelye szerint 30

31 Az ügyek területi megoszlása a vitatott teljesítés helyszíne szerint 31

32 Bírósági ítélettel zárult eset  A vállalkozó egy középület tetőszigetelésének felújítására szerződött.  A munkát elvégezte, átadás-átvételi jegyzőkönyvben átvették, ezt később a megrendelő visszavonta, azzal az indokkal, hogy nem jogosult írta alá.  A fentiek miatt a kifizetést megtagadták, a vállalkozó kérelemmel fordult a TSZSZ-hez.  A szakértői tanács a megtartott helyszíni szemle során megállapította, hogy a kivitelezés hiba és hiánymentesen elkészült, jár a vállalkozónak a szerződésben meghatározott összeg.  A megrendelő a szakvélemény alapján sem volt hajlandó a kifizetésre, ezért a vállalkozó a TSZSZ szakvéleménnyel keresetet nyújtott be a bíróságra.  A bíróság kb. fél éven belül első-, majd másodfokon is megállapította, hogy a vállalkozónak jár a díjazása. 32

33 Fővállalkozó alvállalkozót nem fizetett ki  A vállalkozó szerkezetépítési munkákat végzett.  A hiba- és hiánymentes, szerződésszerű teljesítést egyértelműen igazolta, hogy:  Az elvégzett munkát a hibalista javítását követően a felelős műszaki vezető és a beruházó műszaki ellenőre átadás-átvételi jegyzőkönyvben elfogadta.  Ezzel kapcsolatban észrevétel a megrendelő részéről később sem merült fel.  A kivitelezési munkát más vállalkozó folytatta.  A vállalkozó számlája, végszámlája ennek ellenére nem került kifizetésre, a megrendelő a teljesítésigazolás kiadását indok nélkül megtagadta, ezért a vállalkozó a TSZSZ-hez fordult.  A TSZSZ eljárás során a kérelmezett jogi képviselője késedelmes teljesítésre hivatkozott.  A szakértői tanács a beadott dokumentumok és a helyszíni szemlén tapasztaltak alapján megállapította, hogy a késedelmes teljesítésre történő hivatkozás nem indokolt, a vállalkozónak a kérelemben megjelölt követelése jogos. 33

34 Megrendelő túlfizetése a vállalkozó felé  Megrendelő lakóépület felújítási munkákat rendelt meg a vállalkozótól.  A munkáknak csak egy része készült el, a kivitelezés megszakadt.  A megrendelő álláspontja szerint túlfizetésben volt a vállalkozóval szemben. Álláspontjának igazolása céljából fordult a TSZSZ-hez.  A szakértői tanács a helyszíni szemle során ellenőrizte az elkészült munkákat, azt összevetette a szerződés mellékletét képező költségvetéssel, és megállapította a túlfizetést. 34

35 Bankgarancia lehívásával kapcsolatos kérelem  A vállalkozó borászat építésének kivitelezését vállalta a vállalkozási szerződésben.  A Vállalkozó a szerződés szerinti jótállási kötelezettségei biztosítására bankgaranciát szolgáltatott a megrendelő részére.  A megrendelő minden előzmény nélkül a bankgarancia teljes összegére vonatkozó igénybejelentést nyújtott be a pénzintézethez konkrét hiba ok megjelölése nélkül, a vállalkozó ekkor fordult a TSZSZ-hez.  A szakértői eljárás során kiderült, hogy a lehívás indokát egy megrendelő által készíttetett szakértői vélemény adta.  A szakértői tanács a lehívás indokát adó szakvélemény tételeit felülvizsgálta, és megállapította, hogy a hibás teljesítés csak részben van összefüggésben a vállalkozó teljesítésével. A vállalkozó ezeknek a hibáknak a kijavítását a szakértői eljárás időtartama alatt megkezdte.  A szakvélemény kézbesítését követően a kérelmező arról tájékoztatott, hogy a megrendelővel a javítások után megállapodott, a bankgarancia lehívására nem került sor. 35

36 Megegyezés a TSZSZ eljárás alatt  A vállalkozó egy áruház elektromos munkáinak elvégzésére szerződött.  Végszámláját, mivel a megrendelő a hozzá tartozó teljesítésigazolást nem volt hajlandó aláírni, nem tudta kiállítani, ezért fordult a TSZSZ-hez.  A helyszíni szemlén mind a vállalkozó, mind a megrendelő megjelent.  A szakértői tanács hathatós közreműködésével a felek helyszíni szemle során megállapodtak, és a teljesítésigazolás kiadásra került, így ez a dokumentum a szakvélemény mellékletét is képezte. 36

37 Tapasztalatok Nem elégséges a munkát a szerződésnek megfelelő színvonalon elvégezni, annak folyamatát és eredményét a jogszabályoknak megfelelő mértékben dokumentálni is szükséges. Vállalkozói indok, hogy problémájával miért nem fordul a TSZSZ-hez annak ellenére, hogy kintlévősége van: „Nincsen időm és energiám erre.” 37

38 Néhány főbb dokumentum Építési beruházások, kivitelezések nagyságuk szerint igen különbözőek lehetnek (kisebb felújítástól a milliárdos nagyságrendű beruházásig). Ebből eredően a dokumentálás szükséges és elégséges mértéke sem fogalmazható meg teljes egyértelműséggel.  Megrendelői műszaki igények megfogalmazása, szükség esetén tervek  Felek közötti írásos szerződés  Kivitelezés menetének szükséges mértékű dokumentumai (e-napló, teljesítménynyilatkozatok, átadás-átvételi jegyzőkönyvek stb.) 38

39 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről Szabályozza a kivitelezés folyamatát a szerződéstől az átadás-átvételi eljáráson keresztül a tulajdonos jókarbantartási kötelezettségéig 39

40 Szerződés Építési szerződést  a) üzletszerű gazdasági tevékenységként folytatott építőipari kivitelezési tevékenység esetén írásba kell foglalni, és  b) - ha az építtető és a fővállalkozó kivitelező között jön létre - a 17. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben ügyvéd vagy jogtanácsos általi ellenjegyzése szükséges. A beadott kérelmek kb. 2-3 %-nál nem volt írásos szerződés. 40

41 191/2009.(IX.15.) Korm. rendelet  kivitelezési szerződés tartalmazza  a felek adatait (MKIK regisztrációs szám)  a szerződés tárgyában megjelölve a vállalt építőipari kivitelezési tevékenység vagy építési-szerelési munka pontos megnevezését, az építési munkaterület pontos körülírását (cím, helyrajzi szám), az építményre, építési tevékenységre vonatkozó követelmény ( mennyiségi és minőségi mutatók) meghatározásával, (tervek, műszaki leírás, költségvetés, de ezek viszonylag gyakran nem kerülnek csatolásra a szerződéshez, illetve előfordult, hogy a szerződő felek különböző tervet tekintettek a szerződés mellékletének) 41

42 Szerződés tartalma  a vállalt teljesítési szakaszokat, határidőket részletesen (ideértve a kivitelezési tervszolgáltatásnak, az építési munkaterület átadásának, az építési napló megnyitásának, a tervezett kezdésnek, figyelemmel a részteljesítés, az átadás-átvétel, a birtokbaadás határidejét vagy határnapját, az igényelt befejezési határidőt vagy határnapot), (gyakorta módosul, de szerződés módosításra nem kerül sor; bankgarancia lehívás alapja is lehet);  a vállalkozói díj összege mellett az elszámolás formáját, módját, a fizetés módját, határidejét, (átalányár – tételes elszámolás)  annak rögzítését, hogy az építtető vagy a megrendelő vállalkozó kivitelező, alvállalkozó igénybevételéhez nem járul hozzá, 42

43 Szerződés tartalma  az építőipari kivitelezési tevékenység végzése során esetlegesen felmerülő pótmunka díjának elszámolási módját (pl. rezsióradíjat),  fővállalkozói szerződés esetén a teljesítésigazolás kiadására jogosult építési műszaki ellenőr, alvállalkozói szerződés esetén a teljesítésigazolás kiadására jogosult felelős műszaki vezető megnevezését (különösen alvállalkozói szerződéseknél ritkán fordul elő),  a szerződő felek erre irányuló megállapodása és a jogszabályi feltételek fennállása esetén annak rögzítését, hogy a szerződéses jogviszonyukból keletkező vitájuk rendezése érdekében igénybe vesznek-e speciális vitarendező fórumot (pl. TSZSZ) 43

44 Szerződés tartalma  az építtető nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a szerződésben meghatározott építőipari kivitelezési tevékenység ellenértékének pénzügyi fedezetével rendelkezik,  a tartalékkeret felhasználásának részletes szabályait, ha a szerződő felek a pótmunka fedezetének biztosítására tartalékkeretet kötnek ki,  Akadályközlés i kötelezettséget mindkét fél részéről 44

45 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól Nem terjed ki a hatálya többek között: olyan kivitelezési szerződésre, amelynek tárgya új építmény építése, vagy meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység vagy helyiség jelentős átalakítása ;  jelentős átalakítás: meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség bővítése, bontása vagy átalakítása érdekében végzett, építési tevékenységek közül  a) a külön jogszabály szerint építésügyi, építésfelügyeleti hatósági vagy örökségvédelmi hatósági eljáráshoz kötött építési tevékenység;  b) az a) pont hatálya alá nem tartozó építési tevékenységkörben az építményen az összes építmény-homlokzati felületet érintő utólagos hőszigetelést, az összes homlokzati nyílászáró cseréjét, az összes homlokzatfelület színezését, és egy teljes homlokzatfelület képzésének megváltoztatását magában foglaló tevékenység; vagy  c) az a) pont hatálya alá nem tartozó építési tevékenységkörben az építmény legalább 50%-át érintő, alaprajzi elrendezést megváltoztató építési tevékenység. 45

46 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet Üzlethelyiségen kívül kötött szerződés és távollévők között kötött szerződés megkötését megelőzően a vállalkozás köteles világosan és közérthető módon tájékoztatni a fogyasztót  a) a szerződés szerinti termék vagy szolgáltatás lényeges tulajdonságairól, az adathordozónak és a terméknek vagy szolgáltatásnak megfelelő mértékben 46

47 Szerződés részletek 47

48 Szerződés részlet 2. 48

49 Szerződés 3. Több esetben előfordult, hogy a szerződésben a végszámla kifizetését szakhatósági engedély megszerzésének feltételéhez kötötték. Aztán - megrendelő be sem nyújtotta, - nem az alvállalkozó teljesítésével volt összefüggésben a szakhatósági eljárás, illetve annak elhúzódása 49

50 Pótmunka  Az építési naplóban köteles haladéktalanul közölni  a) a fővállalkozó kivitelező az építtetővel a pótmunka műszaki szükségességét,  b) az építtető a fővállalkozó kivitelezővel a pótmunka igényét. Fontos: A megrendelő azzal kapcsolatban adhat utasítást, hogy milyen igényei, elvárásai vannak az eredményt illetően „mit” valósítson meg, de nem arra, hogy „hogyan”. 50

51 Pótmunka-többletmunka  A beadott kérelmek között jelentős számban fordult elő pótmunka elszámolására vonatkozó igény (több mint 50 %-ban). Írásos dokumentálásuk ritka, jellemzőbb a szóbeliség.  Szakértői eljárás során eldöntendő, hogy az adott munkarész  pótmunkának (tervmódosítás ennek tekinthető) vagy  többletmunkának tekinthető-e. Ez esetben értékelendő, hogy az olyan többletmunkának tekintendő-e, amely a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előre látható (műszakilag szükséges munka), mert ennek felmerült költségét a megrendelő köteles megtéríteni a vállalkozónak. Műszakilag szükséges munkának tekintendő: például felújítások során, előre nem látható feladatok. 51

52 Átadás-átvételi eljárás  Az elektronikus teljesítésigazolási naplóban elektronikus teljesítésigazolás (a továbbiakban: e-teljesítésigazolás) kitöltésére kerül sor az építtető és a fővállalkozó kivitelező vagy a megrendelő vállalkozó kivitelező és az alvállalkozó kivitelező között létrejött szerződés alapján, ha a fő- vagy alvállalkozó kivitelező az általa vállalt szerződés tárgya szerinti építési tevékenységet a szerződésben foglaltak, a jogszabályban előírtak és a kivitelezési dokumentációban meghatározottak szerint elvégezte és ezt az építtetőnek vagy – alvállalkozói szerződés esetén – a megrendelő vállalkozó kivitelezőnek az elektronikus teljesítésigazolási naplóba rögzítve jelenti.  Az átadás-átvételi jegyzőkönyv tartalmazza mindazokat a tényeket, amelyekre jogvita esetén jelentősek lehetnek. A 191/2009. Korm. rendelet tartalmaz felsorolást. 52

53 Szolgáltatás átadás-átvétele Sok esetben előfordul, különösen alvállalkozói teljesítés esetén, hogy az átadás-átvételi eljárás nem kerül lefolytatásra.  Határidőben teljesít a vállalkozó, ha az átadás-átvétel a szerződésben előírt teljesítési határidőn belül megkezdődik.  Az átadás-átvétel időtartama harminc nap.  Nem tagadható meg az átvétel a mű olyan hibája miatt, amelynek kijavítása vagy pótlása nem akadályozza a rendeltetésszerű használatot.  Ha a megrendelő az átadás-átvételi eljárást nem folytatja le, a teljesítés joghatásai a tényleges birtokbavétel alapján állnak be. 53

54 Szerződést biztosító mellékkötelezettségek Bankgarancia A szakértői tanács azt vizsgálja, hogy a mellékkötelezettség érvényesítése  nem indokolt  részben indokolt  indokolt 54

55 Fogalom-meghatározások bankgarancia esetén Az építőiparban leggyakoribb bankgarancia típusok megnevezéseinek lehetőség szerinti egységesebb használata, az egységesebb szemlélet, és a TSZSZ eljárás feladatának megfogalmazása céljából egyeztetéseket folytatunk az ÉVOSZ és a Bankszövetség képviselőivel.  Teljesítési garancia: a szerződés teljesítésének elmaradásával kapcsolatos igények biztosítéka.  A szakértői tanács vizsgálja a szerződés szerinti teljesítést (műszaki tartalom, minőség, határidő) a műszaki átadás-átvétel lezárásáig/e bankgarancia lejárati idejéig.  Szavatossági/jótállási garancia: a szerződés hibás teljesítésével kapcsolatos igények biztosítéka a bankgarancia lejárati idejéig.  A szakértői tanács vizsgálja, hogy a vállalkozó a szavatossági/jótállási idő lejártáig a kedvezményezett által jelzett hibákkal kapcsolatban a szerződés szerinti javítási kötelezettségének eleget tett-e. 55

56 Bankgarancia lehívásának elbírálása Ptk. 6:436. § [Nyilvánvalóan visszaélésszerű vagy rosszhiszemű fizetési felszólítás] (1) Ha a garantőr rendelkezésére álló információk alapján a jogosult nyilvánvalóan visszaélésszerűen vagy rosszhiszeműen él a lehívás jogával, a garantőr nem köteles fizetést teljesíteni, és a már teljesített fizetést visszakövetelheti. (2) A jogosult nyilvánvalóan visszaélésszerűen vagy rosszhiszeműen jár el különösen, ha a) a garantőrnek benyújtott okmányok bármelyike hamisított; b) a kötelezett teljesítette azt a kötelezettséget, amelyért a garantőr garanciát vállalt, vagy a jogosultat a lehívásban meghatározott összeg egyéb okból nem illeti meg; c) a jogosult szándékos magatartása akadályozta meg annak a kötelezettségnek a teljesítését, amelyért a garantőr garanciát vállalt; vagy d) bírósági határozat állapította meg annak a kötelezettségnek az érvénytelenségét, amelyért a garantőr garanciát vállalt, kivéve, ha a garancia erre az esetre is szólt. 56

57 Köszönöm a figyelmüket: Csermely Gábor TSZSZ vezető-helyettes 57


Letölteni ppt "Teljesítésigazolási Szakértői Szerv működése és tapasztalatai 1."

Hasonló előadás


Google Hirdetések