Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

MUNKAJOGI ALAPISMERETEK – 7. Dr. Csőke Rita Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék1.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "MUNKAJOGI ALAPISMERETEK – 7. Dr. Csőke Rita Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék1."— Előadás másolata:

1 MUNKAJOGI ALAPISMERETEK – 7. Dr. Csőke Rita Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék1

2 Mai témáink 1. ZH Mi lett az elmúlt óra jogesetében felperes artistáinkkal? Még egy fontos munkabéres szabály… A költségtérítés És végül egy több, mint bizarr jogeset a költségtérítés témaköréből Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék2

3 Díjazás harmadik személytől Mt. 52.§ (2) A munkavállaló a munkáltató előzetes hozzájárulása nélkül harmadik személytől díjazást a munkaviszonyban végzett tevékenységére tekintettel nem fogadhat el, vagy nem köthet ki. (3) A munkavállalót munkaszerződés vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján megillető munkabért csökkenteni nem lehet arra tekintettel, hogy a munkavállaló a munkáltató előzetes hozzájárulásával a (2) bekezdésben meghatározott díjazásban részesült. (4) A (2) bekezdésben meghatározott díjazásnak minősül minden olyan vagyoni értékű szolgáltatás, amelyet harmadik személy a munkáltatót megillető szolgáltatáson felül a munkavállalónak nyújt. Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék3

4 A költségtérítés Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék4

5 Mt. 51.§ (2) bekezdés - emlékeztető „ A munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel.” Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék5

6 A költségtérítés A munkavégzéshez szükséges feltételek biztosítása (és költségei) főszabály szerint a munkáltatót terhelik. Akár úgy, hogy ő szerzi be közvetlenül, amit kell, és adja át a munkavállalónak. Akár úgy, hogy a munkavállalónak megtéríti a munkavállalónál felmerült költséget (a munkavállaló megelőlegezi a kiadást). Akár úgy, hogy a munkavállalónak előleget ad, az beszerzi és kifizeti, amit kell, és a kiadással elszámol a munkáltató felé – viszi a számlát, igazolást, más bizonylatot. Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék6

7 Már beszéltünk róla, csak emlékeztető: A felmerült költségnek közvetlen összefüggésben kell lennie a munkaviszony teljesítésével. Indokoltnak kell lennie. Nincs mindig egyetértés abban, hogy mi az indokolt. A meglepetések elkerülése végett ajánlott előre egyeztetni. Fontos az igazolhatóság (számvitel, adózás) A költségtérítés a munkáltató és a munkavállaló oldalán is eltérő közterheket visel a munkabérhez képest. A költségtérítés általában nem visel a munkabérekhez kapcsolódó adóterhet, ha jogszerűen alkalmazták (általában tételes költségelszámolás mellett). Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék7

8 A költségtérítés sajátosságai – 3. A költségtérítés az esetek nagy részében konkrét. Egy konkrét felmerült, a munkavállaló által kifizetett tétel megtérítése. Korlátozottan előfordul költségátalány is. Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék8

9 Emlékeztető az előzőkből: A munkabér és a költségtérítés elhatárolása során „nem a juttatás elnevezésének, hanem a juttatás tényleges tartalmának van jelentősége. Ha a munkavállaló a juttatást a munkaviszonybeli kötelezettségének teljesítésére tekintettel kapta az munkabérnek minősül, míg a munkavégzéssel összefüggésben felmerült költségeinek fedezetére kapott összeg költségtérítésnek.” (BH ) Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék9

10 A költségtérítés adózása 2. A költségtérítésekről, mértékükről, feltételeikről a legmegbízhatóbban az adótörvények adnak eligazítást. Az adótörvények írják elő – esetünkben elsősorban a személyi jövedelemadó törvény -, hogy egy költségtérítés mely feltételek mellett minősül adózási szempontból is költségtérítésnek, az ehhez tartozó adózási következményekkel. (Ami adóterhet nem visel, az járulékalapot képező jövedelemnek sem minősül.) Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék10

11 A költségtérítés fogalma a személyi jövedelemadó törvényben Költségtérítés: az a bevétel (kivéve, ha a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni), amelyet e törvény által költségnek elismert kiadás megtérítésére kizárólag az adott bevételszerző tevékenység folytatása érdekében vagy hivatali, üzleti utazással (ideértve a kiküldetést, a külföldi kiküldetést, a külszolgálatot) összefüggésben kap a magánszemély. Nem tartozik ezen kiadások körébe a magánszemély személyes vagy családi szükségletét részben vagy egészben közvetlenül kielégítő dolog, szolgáltatás megszerzését szolgáló kiadás, kivéve, ha e törvény olyan költségtérítést állapít meg, vagy olyan, jogszabályban meghatározott költségtérítést ismer el, amellyel szemben a kiadást nem kell igazolni. Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék11

12 Néhány tipikus költségtérítés fajta Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék12

13 Hivatali, üzleti utazás költségei 1. Az Szja tv. szerint a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódóan nem tartozik az adóalapba (nem minősül jövedelemnek) pl. a magánszemélynek adott olyan összeget (utalvány értékét) – ideértve hivatali, üzleti utazás esetén az utazásra, a szállás díjára, külföldi kiküldetés esetén az utazásra, a szállás díjára szolgáló összeget is –, amellyel szemben a magánszemély a juttató részére közvetlenül köteles bizonylattal elszámolni, vagy – ha a kiadást a magánszemély előlegezi meg – ezt a juttató utólag, bizonylattal történő elszámolás alapján a magánszemélynek megtéríti azzal, hogy ez a rendelkezés egyébként nem alkalmazható olyan kiadások esetén, amelyeket e törvény nem ismer el a magánszemélynél költségnek. Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék13

14 Hivatali, üzleti utazás fogalma A magánszemély jövedelmének megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás – a munkahelyre, a székhelyre vagy a telephelyre a lakóhelyről történő bejárás kivételével –, ideértve különösen a kiküldetés (kirendelés) miatt szükséges utazást, de ide nem értve az olyan utazást, amelyre vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási idő, a tényleges szakmai és szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján, akár közvetve is megállapítható, hogy az utazás csak látszólagosan hivatali, üzleti; továbbá az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló, a polgármester, az önkormányzati képviselő e tisztségével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás (a lakóhelytől való távollét). Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék14

15 További gyakori költségtérítés fajták (Szja. Tv.) 1. Helyközi munkába járás költsége: helyközi tömegközlekedési eszközök esetében a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében minimum 86%-ig (39/2010. (II. 26.) Korm. Rendelet) Gépjárművel munkába járás csak kivételes esetben. Saját gépkocsi hivatali célú használata: A kifizető által a magánszemélynek a saját személygépkocsi használata miatt fizetett költségtérítés összegéből a kiküldetési rendelvényben feltüntetett km-távolság szerint az üzemanyag-fogyasztási norma és legfeljebb az állami adóhatóság által közzétett üzemanyagár, valamint 9 Ft/km általános személygépkocsi normaköltség alapulvételével kifizetett összeg; Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék15

16 További gyakori költségtérítés fajták (Szja. Tv.) 2. Napidíj: külföldi kiküldetés esetén a külföldi kiküldetésre tekintettel megszerzett bevétel 30 százaléka, de legfeljebb a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló kormányrendelet szerint naponta elszámolható összeg (jelenleg napi 15 EUR, kivéve a gépkocsivezetők – 50 EUR); a távmunkavégzéshez, valamint a kapcsolattartáshoz szükséges nem anyagi jószág, számítógép, számítástechnikai eszköz megszerzésére fordított, 100 ezer forintot meg nem haladó kiadás. Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék16

17 Jogeset Közterület felügyelő szükségben Mfv.II /2014/6.szám (csak a költségtérítéses részében) Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék17

18 A tényállás A felperes 1996-tól közterület felügyelő volt, pesti területi gépkocsizó járőrként, változó munkavégzési helyen. Gépkocsival vagy gyalog járta az utcákat, igazoltatott, kerékbilincselt, stb. Alperes alközpontjában rendelkezésre állt védőital (melegben ásványvíz, hidegben tea), valamint lehetősége volt a toalett használatára is. A munkáltató (alperes) termoszt ill. hűtőládát biztosított, de az a felperes szerint nem tudta hosszú távon biztosítani a hőtárolást, és közterületen nem volt mindig jogosult a toalett használatára. Kereset: felperes kérte a védőital és az illemhely használat költségeinek megtérítését. Igényét számításokkal támasztotta alá. Alperes kérte a kereset elutasítását. Álláspontja szerint a felperes nem bizonyította a költségtérítés feltételeit. Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék18

19 I fokú bíróság: A védőitallal kapcsolatos költségtérítés vonatkozásában megállapította, hogy bár az alperes alközpontjában valóban rendelkezésére állt ivóvíz, azt a felperes a terepen történő munkavégzés során nem vihette magával, de amennyiben ezt tette, úgy az hamar felforrósodott, illetve kihűlt. Ezt figyelembe véve a felperes védőital költségének megfizetésére irányuló igényét - elfogadva a felperes számítását forint összegben találta jogszerűnek. Az illemhely használat tekintetében megállapította, hogy a munkáltatónak biztosítania kellett volna a munkavállaló számára a toaletthez való hozzáférés lehetőségét, erre azonban csak az alperes alközpontjában volt mód. A kültéri munkavégzés során illemhelyet a felperes saját költségére használta, e címen forint költségtérítésben marasztalta az alperest. Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék19

20 II. fokú bíróság A költségtérítés iránti igény vonatkozásában megállapította, hogy a munkáltató kötelezettsége volt a munkavállaló részére biztosítani a megfelelő mennyiségű és az egészségügyi előírásoknak megfelelő minőségű ivóvizet. Mivel a felperes gépkocsizó járőrként végezte munkáját, így neki a gyalogos járőrökkel ellentétben lehetősége volt arra, hogy a gépkocsiban vizet helyezzen el, az együttműködési kötelezettsége alapján pedig elvárható volt a felperestől az, hogy maga gondoskodjon ennek megfelelő hőmérsékletéről. Erre figyelemmel az ivóvíz biztosításával összefüggésben felmerült költségigényt nem találta megalapozottnak. A toaletthasználat vonatkozásában megállapította, hogy bár az az alperes központjában biztosított volt, kültéri munkavégzés során azonban nem, így részben találta megalapozottnak az ezzel kapcsolatban felmerült felperesi költségigényt, és annak mértékét napi 100 forintban tartotta indokoltnak. Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék20

21 A Kúria döntése felülvizsgálati eljárásban A felperestől elvárható volt az, hogy maga gondoskodjon arról, hogy az ivóvíz megfelelő hőmérsékletű legyen, erre alapozva további igényt az alperessel szemben nem érvényesíthetett. Helytállóan hivatkozott azonban az alperes felülvizsgálati kérelmében az illemhely használati költség körében arra, hogy a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos költségek megtérítésének feltétele, hogy a köztisztviselő igazolja azt, hogy az által érvényesíteni kívánt költség ténylegesen felmerült és az milyen mértékű volt. Az eljárt bíróságok jogsértően nem folytatták le e körben a bizonyítási eljárást, ezért kizárólag a felperes nyilatkozatára alapított ítéletük megalapozatlan. az elsőfokú ítéletet a másodfokú bíróság így jogszabálysértően hagyta helyben, ezért a Kúria a Pp § (4) bekezdése alapján a jogerős ítéletet az elsőfokú ítéletre is kiterjedően hatályon kívül helyezte és a közigazgatási és munkaügyi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. A költségtérítés vonatkozásában a Pp § (1) bekezdéséből adódóan a felperesnek kell bizonyítania, hogy a toaletthasználat körében indokolt többletköltsége merült fel, s az milyen mértékű volt. Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék21


Letölteni ppt "MUNKAJOGI ALAPISMERETEK – 7. Dr. Csőke Rita Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék1."

Hasonló előadás


Google Hirdetések