Energiapolitika 2000 Társulat Energiapolitikai hétfő esték Budapest 2008. szeptember 8. Az EU új energiapolitikájának ellentmondásos kérdései Dr. Molnár.

Az előadások a következő témára: "Energiapolitika 2000 Társulat Energiapolitikai hétfő esték Budapest 2008. szeptember 8. Az EU új energiapolitikájának ellentmondásos kérdései Dr. Molnár."— Előadás másolata:

1

2 Energiapolitika 2000 Társulat Energiapolitikai hétfő esték Budapest 2008. szeptember 8. Az EU új energiapolitikájának ellentmondásos kérdései Dr. Molnár László igazgató EnerKonz Bt

3 A világgazdasági keret: A globalizáció hatásai az energia ellátásra Néhány ellátás-biztonsági kockázat: A primer-energia-források messzebb, nehezebb körül- mények között vannak, mind hosszabbak a szállítási utak; Szűk keresztmetszetek (csővezetékek, tankerek, olajfinomítók, szakember-hiány) az olaj- és gáz- infrastruktúrában; Kína, India, Brazília és az USA gyorsan fejlődő gazdaságainak energia-igénye erőteljesen nő; Növekvő verseny az energia-forrásokért; A terrorizmus, mint globális veszély, fenyegeti az energia- termelő és –szállító infrastruktúrát; Politikai zsarolás, „risk premium”; Bizonytalan jövőbeli környezetvédelmi követelmények; A Yukos (Jukosz), az Enron és a hasonló ügyek.

4 Közös EU energiapolitikai célok Versenyképesség Lisszabon Környezet Ellátás- Kiotó biztonság Versenyképesség: belső piac, verseny, hálózati kapcsolatok, európai villamosenergia hálózatok, K+F (tiszta-szén, CO 2 elnyeletés, alternatív tüzelőanyagok, energia hatékonyság, nukleáris energia) Környezetvédelem: megújuló energia, energiahatékonyság, nukleáris energia, innováció & kutatás, emisszió kereskedelem Ellátásbiztonság: nemzetközi párbeszéd, európai készlet- gazdálkodás (olaj-gáz), finomító kapacitás és energia tárolás Fenn- tarthatóság

5 Az ellátásbiztonsági kihívás: Hogyan áll Európa? Az EU energiaimport függése, 2002 és 2030 % Okok: lemondás a szénről, lignitről és részben az atomenergiáról Következmény: Erős függés politikailag bizonytalan régióktól

6 Gázimport az EU-ban eredet szerint 2000-2030 között az EU gázimportja 3,5-szeresére nő LNG import 187 Mrd m 3 632 Mrd m 3 Oroszország, Türkmenisztán, Kazahsztán stb.

7 Mit hoz a jövő? A „Lisszaboni Program” Vállalás: az EU lesz a legversenyképesebb régió 2010-re. Teljesítés: 2002-ben az USA 48 %-kal, Japán 13 %-kal nagyobb egy főre eső GDP-t termelt, mint az EU-25-ök (ppp-vel korrigált GDP). Az USA előnye évi 1-2 %-kal nő. Az EU-ból erős az agyelszívás, a legjobb kutatók az USA- ba mennek. Az EU-ba a magas adók miatt gyenge a külföldi tőkebeáramlás. A célkitűzés teljesítése nem várható.

8 Mi történik a világban? Az energia-mix alakulása a Világban A fosszilis energiák (szén!) fogyasztása gyorsan nő Tényadat Előrejelzés Olaj Szén Földgáz Megújulók Nukleáris 1 Quad ~ 1000 PJ (Forrás: DoE EIA, US Energia Minisztérium) A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) hasonló prognózisokat készített

9 Ehhez képest: Új EU célkitűzések 2020-ra 20 %-kal csökkenti az ÜHG kibocsátását 20 %-ra növeli a megújulók részarányát 20 %-kal csökkenti a teljes primer energiafogyasztást 10 %-os arányt kell elérniük a bioüzemanyagoknak Kérdések: Hogyan valósíthatóak meg ezek a célkitűzések? Miért mutatnak egészen más trendet a nemzetközi (OECD, US) prognózisok? Mennyire reálisak ezek a célkitűzések? A korábbi 2010-es célkitűzések nem teljesülése után 2020- ra még ambíciózusabb célok?

10 Vagyis két Világ van De melyik az igazi? Melyik éri el céljait? Ki lesz versenyképesebb a globalizált világban? Az egyikbenAz egyikben (nem EU) -- Gyorsan nő az energia- felhasználás -- Gyorsan nő a fosszilis energiák szerepe -- A megújuló energiák lassabban nőnek -- A nukleáris energiát fejlesztik -- Tiszta-szén technológia a közeljövő megoldása A másikbanA másikban (az EU) -- 20%-os primerenergia felhasználás csökkentés -- Leépítik a fosszilis energiákat (pl. szén) -- Megújulók erőltetett ütemben nőnek (20%) -- Nukleáris energia jövője kérdéses -- TSzT-ben nem hisznek "Amit meg lehet csinálni" "Ami jó lenne" Személyes közlés Claude Mandiltól (volt IEA vezérigazgató)

11 Még egy kérdés: A bioenergia szerepe Pozitív oldal: 1. Kivált fosszilis energiahordozókat 2. Csökkenti az importfüggést és az emissziókat 3. Munkát teremt a mezőgazdaságban Negatív oldal: 1. Élelmiszer hiány? Éhinség? Szabad-e élelmiszer alapanyagot égetni? 2. Erdőírtás (erdő telepítés a leghatékonyabb eszköz a klímaváltozás elleni harcban). Sokfelé erdőt irtanak, hogy bioüzemanyagot termeljenek, melynek CO 2 megkötő képessége sokkal kisebb az erdőénél 3. Vagyis magas költséggel ellentmondásos eredmények

12 Vélemények a bioüzemanyagokról I Ban Ki Mun ENSZ főtitkár: A bioüzemanyagok nem feltétlenül terhelik kevésbé a környezetet, mint a kőolaj, de az biztos, hogy éhínséghez vezetnek. Világbank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF): súlyos globális következményekkel járhat, ha az élelmiszerárak magasan maradnak ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) adatai alapján jelenleg 37 országot fenyeget éhínség Dominique Strauss-Kahn, az IMF vezérigazgatója: morális gondokat vethet fel a bioüzemanyag előállítására használt növényeknek termesztése. Meg kell találni az egyensúlyt a két cél között, nevezetesen "bolygónk környezetvédelmi gondjai és a között, hogy emberek éhen fognak halni". OECD: a bioüzemanyag-termelésnek adott állami támogatások hozzájárulnak az élelmiszer- és takarmányárak emelkedéséhez és erdőirtáshoz, természetes élőhelyek pusztulásához, valamint éhínséghez vezetnek, miközben a légkört alig javítják

13 Vélemények a bioüzemanyagokról II Wilfried Winiwarter osztrák kutatónak a Nobel-díjas Paul Crutzen kémikussal közösen készített tanulmányból: azt mutatták ki, hogy a repcéből készült üzemanyag 1,7-szer, a kukoricából gyártott bioethanol másfélszer jobban károsítja a klímát, mint a hagyományos benzin vagy dízel Joe Fargone, a Nature Conservancy kutatója: a jelenleg használt bioüzemanyagok kivétel nélkül a természet közvetlen vagy közvetett pusztításával járnak. Sztavrosz Dimasz, az EU környezetvédelmi biztosa: visszafogná a bioüzemanyagok elterjesztését célzó erőfeszítéseket. Dimasz elismerte: kiderült, hogy a bioüzemanyagok erőltetett bevezetése olyan környezeti és szociális problémákat okozhat, amelyek miatt óvatosabban kell jogszabályokat alkotni.

14 A megújulók részaránya az EU-ban a primerenergia mérlegben 2005-ben Magyarország mögött áll egy sor fejlett állam (Németo., Hollandia, Irország, Anglia, Belgium). Kérdés, hogy a 16 db. 1-6%-os részarányú ország hogyan éri el a 20%-ot?

15 Ellentmondások az EU-n belül I. Az ellátásbiztonság és a környezetvédelem ellentmondásai Az ellátásbiztonság érdekei Az import csökkentése, elsősorban a gyorsan növekvő földgáz-importéAz import csökkentése, elsősorban a gyorsan növekvő földgáz-importé A hazai források (szén, lignit) fokozott használataA hazai források (szén, lignit) fokozott használata „Tiszta szén” technológiák terjesztése (Carbon Capture and Storage, CCS)„Tiszta szén” technológiák terjesztése (Carbon Capture and Storage, CCS) A nukleáris energia fokozott használataA nukleáris energia fokozott használata A környezetvédelem érdekei Az ÜHG emisszióinak csökkentése  Szén, lignit használat csökkentése Ellenzi a CCS technológiát Ellenzi a nukleáris energiát Következmény kikényszeríti a földgáz használatát Következmény: mivel a megújuló energiák csak lassan nőnek, ezért kikényszeríti a földgáz fokozott használatát

16 Ki mennyire függ a Gazpromtól? Az EU energiapolitika áttételesen ezt a függést erősíti

17 Az EU földgáz ellátásának jövője Néhány új információ A Déli Áramlat vezeték építéséről szerződést írt alá a Gazprom és az olasz, görög, bolgár, szerb és a magyar fél; Kína vagy Moszkva elhalászhatja a türkmén gázt Európa orra elől. Peking már jövőre megkezdi egy 1800 kilométeres csővezeték építését, miközben a 3300 kilométeres Nabuccót csak 2013-től építenék az európai országok. A kínaiaknak pénzügyi gondjaik nincsenek, és már megállapodtak évi 13 milliárd köbméter türkmén gáz megvásárlásáról. Kérdés: honnan fog gázt szállítani a Nabucco? Egy hazai hír: a kanadai Falcon Oil & Gas mellett az amerikai Exxon Mobil és a magyar Mol olajtársaság is beszáll a makói árokban a gáz-kutatásba. Szakértők évi 3-5 mrd m 3 -es termelésre számítanak

18 Az EU szép, új Világának költsége Az EU világnak megvalósítása óriási pénzügyi ráfordítással jár. Éppen Barroso-tól, az EU Bizottság elnökétől hallottuk a költségeket: évi 60 milliárd Euró, az EU tagállamok GDP-jének 0,5%-a. Összességében 2020-ig ez az összeg eléri a 800 milliárd Eurót. (Magyarországra jut 16 Mrd € = 4000Mrd Ft) Ez óriási összeg, de a járulékos negatív hatások – az EU export-képességének csökkenése - még komolyabbak. Amerikai elemzések egy esetleges „Carbon Bill” (CO 2 csökkentési törvény) költségeiről hasonlóan óriási számokat mutatnak. A kiadások minden háztartást évi 2300 US$-ral terhelnek, és az USA-ban a lakossági jövedelmek szűkülése miatt megszűnik 4 millió állás. Amerikai álláspont szerint ez elfogadhatatlanul magas ár, főképp abban az esetben, ha más nagy szennyezők (Kína, India, Brazília stb.) nem vesznek részt a klímaváltozás elleni küzdelemben.

19 Ellentmondások az EU-n belül II. A versenyképesség és a környezetvédelem ellentmondásai A versenyképesség érdekei Az oktatásAz oktatás fejlesztése A K+FA K+F támogatása Az innovációAz innováció támogatása piaci versenyJól szabályozott piaci verseny működtetése Rugalmas piaci viszonyokRugalmas piaci viszonyok A környezetvédelem érdekei államitámogatások Jelentős állami támogatások: HatékonyságHatékonyság növelésére missziókEmissziók csökkentésére egújulókMegújulók növelésére Kötelező célkitűzésekKötelező célkitűzések A versenyképességet támogassuk vagy a környezetvédelmet? A kötelező célkitűzések rugalmatlanná teszik a gazdaság politikát és jelentős fejlesztési forrásokat vonnak el Következmény Következmény: csökkenő versenyképesség, csökkenő export, lassuló fejlődés, esetleg stagnálás, végső esetben akár növekvő munkanélküliség és romló életszínvonal (-20%?)

20 Politikai stratégiák az EU-ban: Több integráció vagy kevesebb? Közös EU Energiapolitika 2008 I.? Politikai stratégiák az EU-ban: Több integráció vagy kevesebb? Közös EU Energiapolitika 2008 I.? Mi legyen a magyar álláspont? (Nabucco? Blue Stream? South Stream? LNG Krk-ről?) Van-e közös külpolitika? Közös gazdaság politika? Válasz: Nincs Melyik energiapolitika? - Atomerőmű ellen vagy mellett? (Fr.o. vs. N.o.) - A "Nemzeti Bajnokot" - Nemzeti illetve állami tulajdonban tartja (pl. MOL ill. MVM) - Engedi privatizálni a külföldi befektetőnek - A gázimportot - Saját külön vezetéken biztosítja Oroszo.-ból (Németország, Északi Áramlat; Görögország-Bulgária-Magyarország- Olaszország, Déli Áramlat) - Speciális szerződést köt a Gazprommal (Franciao., Olaszo.) - Észak-Afrikára fókuszál (UK) - LNG kikötőt épít (Fr.o., Sp.o., UK, Olaszo., Belgium) - Közös gázvezeték szerződést akar (EU, Nabucco) Különút

21 Politikai stratégiák az EU-ban: Több integráció vagy kevesebb? Közös EU Energiapolitika 2008 II.? Az EU tagállamok egy sor fontos kérdésben hagyományaiknak, fejlettségüknek, adottságaiknak, méreteiknek, erőforrásaiknak, geopolitikai helyzetüknek megfelelően - a gazdaság és az energiapolitika számos fontos kérdésében - szögesen eltérő álláspontot képviselnek. Hol áll majd az új EU energiapolitika az alapvető fontosságú energiapolitikai kérdésekben? Kérdés: miről is szól majd az egységes európai energiapolitika, ha a kulcsállamok a legfontosabb energetikai kérdésekben egyéni álláspontot képviselnek illetve különalkukat kötnek?

22 Politikai stratégiák az EU-ban: Több integráció vagy kevesebb? Közös EU Energiapolitika 2008 III.? Milyen lesz az az egységes európai energiapolitika, mely éppen a legfontosabb kérdésekben (gázellátás, nukleáris energia, privatizáció stb.) nem foglal állást? És milyen lesz az az energiapolitika, ahol az bioüzemanyagok erőltetett bevezetése súlyos környezeti és szociális problémákat okozhat? Kérdés: Kell a nemzetállamoknak ilyen energia politika, vagy ezt a csak a brüsszeli központ akarja?

23 Összefoglalás, következtetések, javaslatok I. Gondolkozzunk el a fentieken, és keressünk kompromisszumokat, megoldásokat a jövő érdekében EUpéldamutatóAz EU az egész Világ számára példamutató, magatartást tanúsít a környezetvédelem terén élelmiszerárakhoz, élelmiszer hiányhoz és éhezéshez vezetmorális kérdéseketDe a bioüzemanyagok erőltetése magas élelmiszerárakhoz, élelmiszer hiányhoz és éhezéshez vezet, ami morális kérdéseket vet fel Az EU 800 milliárd Eurós befektetése a „Föld megmentése” érdekében nemes lépés, de a befektetés haszna főképp az EU-n kívül jelentkezik. Ha a többi nagy szennyező (USA, Kína, India stb.) ehhez anyagilag nem járul hozzá, akkor ez olyan üzlet, hogy mi álljuk a számlát, a haszon azonban másoknál jelentkezik.

24 Összefoglalás, következtetések, javaslatok II. Gondolkozzunk el a fentieken, és keressünk kompromisszumokat, megoldásokat a jövő érdekében energetika és a környezetvédelem közötti kompromisszumokat gazdasági versenyképessége is növekedjék, és a klímaváltozást is megállítsukA közeljövő feladata megtalálni az energetika és a környezetvédelem közötti kompromisszumokat, figyelembevéve a gazdaság és a külpolitika szempontjait, úgy hogy az EU nemzetközi gazdasági versenyképessége is növekedjék, és a klímaváltozást is megállítsuk „közös energiapolitikai, versenyképességi és környezet- védelmi nevező” megtalálásán illetve kidolgozásán kell munkálkodniuk, mert ez Európa és a Világ érdeke isAz EU politikusainak a következő években a „közös energiapolitikai, versenyképességi és környezet- védelmi nevező” megtalálásán illetve kidolgozásán kell munkálkodniuk, mert ez Európa és a Világ érdeke is.