Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Energiapolitika 2000 Társulat Energiapolitikai hétfő esték Budapest 2008. szeptember 8. Az EU új energiapolitikájának ellentmondásos kérdései Dr. Molnár.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Energiapolitika 2000 Társulat Energiapolitikai hétfő esték Budapest 2008. szeptember 8. Az EU új energiapolitikájának ellentmondásos kérdései Dr. Molnár."— Előadás másolata:

1

2 Energiapolitika 2000 Társulat Energiapolitikai hétfő esték Budapest szeptember 8. Az EU új energiapolitikájának ellentmondásos kérdései Dr. Molnár László igazgató EnerKonz Bt

3 A világgazdasági keret: A globalizáció hatásai az energia ellátásra Néhány ellátás-biztonsági kockázat: A primer-energia-források messzebb, nehezebb körül- mények között vannak, mind hosszabbak a szállítási utak; Szűk keresztmetszetek (csővezetékek, tankerek, olajfinomítók, szakember-hiány) az olaj- és gáz- infrastruktúrában; Kína, India, Brazília és az USA gyorsan fejlődő gazdaságainak energia-igénye erőteljesen nő; Növekvő verseny az energia-forrásokért; A terrorizmus, mint globális veszély, fenyegeti az energia- termelő és –szállító infrastruktúrát; Politikai zsarolás, „risk premium”; Bizonytalan jövőbeli környezetvédelmi követelmények; A Yukos (Jukosz), az Enron és a hasonló ügyek.

4 Közös EU energiapolitikai célok Versenyképesség Lisszabon Környezet Ellátás- Kiotó biztonság Versenyképesség: belső piac, verseny, hálózati kapcsolatok, európai villamosenergia hálózatok, K+F (tiszta-szén, CO 2 elnyeletés, alternatív tüzelőanyagok, energia hatékonyság, nukleáris energia) Környezetvédelem: megújuló energia, energiahatékonyság, nukleáris energia, innováció & kutatás, emisszió kereskedelem Ellátásbiztonság: nemzetközi párbeszéd, európai készlet- gazdálkodás (olaj-gáz), finomító kapacitás és energia tárolás Fenn- tarthatóság

5 Az ellátásbiztonsági kihívás: Hogyan áll Európa? Az EU energiaimport függése, 2002 és 2030 % Okok: lemondás a szénről, lignitről és részben az atomenergiáról Következmény: Erős függés politikailag bizonytalan régióktól

6 Gázimport az EU-ban eredet szerint között az EU gázimportja 3,5-szeresére nő LNG import 187 Mrd m Mrd m 3 Oroszország, Türkmenisztán, Kazahsztán stb.

7 Mit hoz a jövő? A „Lisszaboni Program” Vállalás: az EU lesz a legversenyképesebb régió 2010-re. Teljesítés: 2002-ben az USA 48 %-kal, Japán 13 %-kal nagyobb egy főre eső GDP-t termelt, mint az EU-25-ök (ppp-vel korrigált GDP). Az USA előnye évi 1-2 %-kal nő. Az EU-ból erős az agyelszívás, a legjobb kutatók az USA- ba mennek. Az EU-ba a magas adók miatt gyenge a külföldi tőkebeáramlás. A célkitűzés teljesítése nem várható.

8 Mi történik a világban? Az energia-mix alakulása a Világban A fosszilis energiák (szén!) fogyasztása gyorsan nő Tényadat Előrejelzés Olaj Szén Földgáz Megújulók Nukleáris 1 Quad ~ 1000 PJ (Forrás: DoE EIA, US Energia Minisztérium) A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) hasonló prognózisokat készített

9 Ehhez képest: Új EU célkitűzések 2020-ra 20 %-kal csökkenti az ÜHG kibocsátását 20 %-ra növeli a megújulók részarányát 20 %-kal csökkenti a teljes primer energiafogyasztást 10 %-os arányt kell elérniük a bioüzemanyagoknak Kérdések: Hogyan valósíthatóak meg ezek a célkitűzések? Miért mutatnak egészen más trendet a nemzetközi (OECD, US) prognózisok? Mennyire reálisak ezek a célkitűzések? A korábbi 2010-es célkitűzések nem teljesülése után ra még ambíciózusabb célok?

10 Vagyis két Világ van De melyik az igazi? Melyik éri el céljait? Ki lesz versenyképesebb a globalizált világban? Az egyikbenAz egyikben (nem EU) -- Gyorsan nő az energia- felhasználás -- Gyorsan nő a fosszilis energiák szerepe -- A megújuló energiák lassabban nőnek -- A nukleáris energiát fejlesztik -- Tiszta-szén technológia a közeljövő megoldása A másikbanA másikban (az EU) -- 20%-os primerenergia felhasználás csökkentés -- Leépítik a fosszilis energiákat (pl. szén) -- Megújulók erőltetett ütemben nőnek (20%) -- Nukleáris energia jövője kérdéses -- TSzT-ben nem hisznek "Amit meg lehet csinálni" "Ami jó lenne" Személyes közlés Claude Mandiltól (volt IEA vezérigazgató)

11 Még egy kérdés: A bioenergia szerepe Pozitív oldal: 1. Kivált fosszilis energiahordozókat 2. Csökkenti az importfüggést és az emissziókat 3. Munkát teremt a mezőgazdaságban Negatív oldal: 1. Élelmiszer hiány? Éhinség? Szabad-e élelmiszer alapanyagot égetni? 2. Erdőírtás (erdő telepítés a leghatékonyabb eszköz a klímaváltozás elleni harcban). Sokfelé erdőt irtanak, hogy bioüzemanyagot termeljenek, melynek CO 2 megkötő képessége sokkal kisebb az erdőénél 3. Vagyis magas költséggel ellentmondásos eredmények

12 Vélemények a bioüzemanyagokról I Ban Ki Mun ENSZ főtitkár: A bioüzemanyagok nem feltétlenül terhelik kevésbé a környezetet, mint a kőolaj, de az biztos, hogy éhínséghez vezetnek. Világbank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF): súlyos globális következményekkel járhat, ha az élelmiszerárak magasan maradnak ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) adatai alapján jelenleg 37 országot fenyeget éhínség Dominique Strauss-Kahn, az IMF vezérigazgatója: morális gondokat vethet fel a bioüzemanyag előállítására használt növényeknek termesztése. Meg kell találni az egyensúlyt a két cél között, nevezetesen "bolygónk környezetvédelmi gondjai és a között, hogy emberek éhen fognak halni". OECD: a bioüzemanyag-termelésnek adott állami támogatások hozzájárulnak az élelmiszer- és takarmányárak emelkedéséhez és erdőirtáshoz, természetes élőhelyek pusztulásához, valamint éhínséghez vezetnek, miközben a légkört alig javítják

13 Vélemények a bioüzemanyagokról II Wilfried Winiwarter osztrák kutatónak a Nobel-díjas Paul Crutzen kémikussal közösen készített tanulmányból: azt mutatták ki, hogy a repcéből készült üzemanyag 1,7-szer, a kukoricából gyártott bioethanol másfélszer jobban károsítja a klímát, mint a hagyományos benzin vagy dízel Joe Fargone, a Nature Conservancy kutatója: a jelenleg használt bioüzemanyagok kivétel nélkül a természet közvetlen vagy közvetett pusztításával járnak. Sztavrosz Dimasz, az EU környezetvédelmi biztosa: visszafogná a bioüzemanyagok elterjesztését célzó erőfeszítéseket. Dimasz elismerte: kiderült, hogy a bioüzemanyagok erőltetett bevezetése olyan környezeti és szociális problémákat okozhat, amelyek miatt óvatosabban kell jogszabályokat alkotni.

14 A megújulók részaránya az EU-ban a primerenergia mérlegben 2005-ben Magyarország mögött áll egy sor fejlett állam (Németo., Hollandia, Irország, Anglia, Belgium). Kérdés, hogy a 16 db. 1-6%-os részarányú ország hogyan éri el a 20%-ot?

15 Ellentmondások az EU-n belül I. Az ellátásbiztonság és a környezetvédelem ellentmondásai Az ellátásbiztonság érdekei Az import csökkentése, elsősorban a gyorsan növekvő földgáz-importéAz import csökkentése, elsősorban a gyorsan növekvő földgáz-importé A hazai források (szén, lignit) fokozott használataA hazai források (szén, lignit) fokozott használata „Tiszta szén” technológiák terjesztése (Carbon Capture and Storage, CCS)„Tiszta szén” technológiák terjesztése (Carbon Capture and Storage, CCS) A nukleáris energia fokozott használataA nukleáris energia fokozott használata A környezetvédelem érdekei Az ÜHG emisszióinak csökkentése  Szén, lignit használat csökkentése Ellenzi a CCS technológiát Ellenzi a nukleáris energiát Következmény kikényszeríti a földgáz használatát Következmény: mivel a megújuló energiák csak lassan nőnek, ezért kikényszeríti a földgáz fokozott használatát

16 Ki mennyire függ a Gazpromtól? Az EU energiapolitika áttételesen ezt a függést erősíti

17 Az EU földgáz ellátásának jövője Néhány új információ A Déli Áramlat vezeték építéséről szerződést írt alá a Gazprom és az olasz, görög, bolgár, szerb és a magyar fél; Kína vagy Moszkva elhalászhatja a türkmén gázt Európa orra elől. Peking már jövőre megkezdi egy 1800 kilométeres csővezeték építését, miközben a 3300 kilométeres Nabuccót csak 2013-től építenék az európai országok. A kínaiaknak pénzügyi gondjaik nincsenek, és már megállapodtak évi 13 milliárd köbméter türkmén gáz megvásárlásáról. Kérdés: honnan fog gázt szállítani a Nabucco? Egy hazai hír: a kanadai Falcon Oil & Gas mellett az amerikai Exxon Mobil és a magyar Mol olajtársaság is beszáll a makói árokban a gáz-kutatásba. Szakértők évi 3-5 mrd m 3 -es termelésre számítanak

18 Az EU szép, új Világának költsége Az EU világnak megvalósítása óriási pénzügyi ráfordítással jár. Éppen Barroso-tól, az EU Bizottság elnökétől hallottuk a költségeket: évi 60 milliárd Euró, az EU tagállamok GDP-jének 0,5%-a. Összességében 2020-ig ez az összeg eléri a 800 milliárd Eurót. (Magyarországra jut 16 Mrd € = 4000Mrd Ft) Ez óriási összeg, de a járulékos negatív hatások – az EU export-képességének csökkenése - még komolyabbak. Amerikai elemzések egy esetleges „Carbon Bill” (CO 2 csökkentési törvény) költségeiről hasonlóan óriási számokat mutatnak. A kiadások minden háztartást évi 2300 US$-ral terhelnek, és az USA-ban a lakossági jövedelmek szűkülése miatt megszűnik 4 millió állás. Amerikai álláspont szerint ez elfogadhatatlanul magas ár, főképp abban az esetben, ha más nagy szennyezők (Kína, India, Brazília stb.) nem vesznek részt a klímaváltozás elleni küzdelemben.

19 Ellentmondások az EU-n belül II. A versenyképesség és a környezetvédelem ellentmondásai A versenyképesség érdekei Az oktatásAz oktatás fejlesztése A K+FA K+F támogatása Az innovációAz innováció támogatása piaci versenyJól szabályozott piaci verseny működtetése Rugalmas piaci viszonyokRugalmas piaci viszonyok A környezetvédelem érdekei államitámogatások Jelentős állami támogatások: HatékonyságHatékonyság növelésére missziókEmissziók csökkentésére egújulókMegújulók növelésére Kötelező célkitűzésekKötelező célkitűzések A versenyképességet támogassuk vagy a környezetvédelmet? A kötelező célkitűzések rugalmatlanná teszik a gazdaság politikát és jelentős fejlesztési forrásokat vonnak el Következmény Következmény: csökkenő versenyképesség, csökkenő export, lassuló fejlődés, esetleg stagnálás, végső esetben akár növekvő munkanélküliség és romló életszínvonal (-20%?)

20 Politikai stratégiák az EU-ban: Több integráció vagy kevesebb? Közös EU Energiapolitika 2008 I.? Politikai stratégiák az EU-ban: Több integráció vagy kevesebb? Közös EU Energiapolitika 2008 I.? Mi legyen a magyar álláspont? (Nabucco? Blue Stream? South Stream? LNG Krk-ről?) Van-e közös külpolitika? Közös gazdaság politika? Válasz: Nincs Melyik energiapolitika? - Atomerőmű ellen vagy mellett? (Fr.o. vs. N.o.) - A "Nemzeti Bajnokot" - Nemzeti illetve állami tulajdonban tartja (pl. MOL ill. MVM) - Engedi privatizálni a külföldi befektetőnek - A gázimportot - Saját külön vezetéken biztosítja Oroszo.-ból (Németország, Északi Áramlat; Görögország-Bulgária-Magyarország- Olaszország, Déli Áramlat) - Speciális szerződést köt a Gazprommal (Franciao., Olaszo.) - Észak-Afrikára fókuszál (UK) - LNG kikötőt épít (Fr.o., Sp.o., UK, Olaszo., Belgium) - Közös gázvezeték szerződést akar (EU, Nabucco) Különút

21 Politikai stratégiák az EU-ban: Több integráció vagy kevesebb? Közös EU Energiapolitika 2008 II.? Az EU tagállamok egy sor fontos kérdésben hagyományaiknak, fejlettségüknek, adottságaiknak, méreteiknek, erőforrásaiknak, geopolitikai helyzetüknek megfelelően - a gazdaság és az energiapolitika számos fontos kérdésében - szögesen eltérő álláspontot képviselnek. Hol áll majd az új EU energiapolitika az alapvető fontosságú energiapolitikai kérdésekben? Kérdés: miről is szól majd az egységes európai energiapolitika, ha a kulcsállamok a legfontosabb energetikai kérdésekben egyéni álláspontot képviselnek illetve különalkukat kötnek?

22 Politikai stratégiák az EU-ban: Több integráció vagy kevesebb? Közös EU Energiapolitika 2008 III.? Milyen lesz az az egységes európai energiapolitika, mely éppen a legfontosabb kérdésekben (gázellátás, nukleáris energia, privatizáció stb.) nem foglal állást? És milyen lesz az az energiapolitika, ahol az bioüzemanyagok erőltetett bevezetése súlyos környezeti és szociális problémákat okozhat? Kérdés: Kell a nemzetállamoknak ilyen energia politika, vagy ezt a csak a brüsszeli központ akarja?

23 Összefoglalás, következtetések, javaslatok I. Gondolkozzunk el a fentieken, és keressünk kompromisszumokat, megoldásokat a jövő érdekében EUpéldamutatóAz EU az egész Világ számára példamutató, magatartást tanúsít a környezetvédelem terén élelmiszerárakhoz, élelmiszer hiányhoz és éhezéshez vezetmorális kérdéseketDe a bioüzemanyagok erőltetése magas élelmiszerárakhoz, élelmiszer hiányhoz és éhezéshez vezet, ami morális kérdéseket vet fel Az EU 800 milliárd Eurós befektetése a „Föld megmentése” érdekében nemes lépés, de a befektetés haszna főképp az EU-n kívül jelentkezik. Ha a többi nagy szennyező (USA, Kína, India stb.) ehhez anyagilag nem járul hozzá, akkor ez olyan üzlet, hogy mi álljuk a számlát, a haszon azonban másoknál jelentkezik.

24 Összefoglalás, következtetések, javaslatok II. Gondolkozzunk el a fentieken, és keressünk kompromisszumokat, megoldásokat a jövő érdekében energetika és a környezetvédelem közötti kompromisszumokat gazdasági versenyképessége is növekedjék, és a klímaváltozást is megállítsukA közeljövő feladata megtalálni az energetika és a környezetvédelem közötti kompromisszumokat, figyelembevéve a gazdaság és a külpolitika szempontjait, úgy hogy az EU nemzetközi gazdasági versenyképessége is növekedjék, és a klímaváltozást is megállítsuk „közös energiapolitikai, versenyképességi és környezet- védelmi nevező” megtalálásán illetve kidolgozásán kell munkálkodniuk, mert ez Európa és a Világ érdeke isAz EU politikusainak a következő években a „közös energiapolitikai, versenyképességi és környezet- védelmi nevező” megtalálásán illetve kidolgozásán kell munkálkodniuk, mert ez Európa és a Világ érdeke is.


Letölteni ppt "Energiapolitika 2000 Társulat Energiapolitikai hétfő esték Budapest 2008. szeptember 8. Az EU új energiapolitikájának ellentmondásos kérdései Dr. Molnár."

Hasonló előadás


Google Hirdetések