Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A Közösségi konfliktusok kezelése Hazai és külföldi jó gyakorlatok Gyökös Melinda (BM, EUEFO) Budapest, 2011. szeptember 28.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A Közösségi konfliktusok kezelése Hazai és külföldi jó gyakorlatok Gyökös Melinda (BM, EUEFO) Budapest, 2011. szeptember 28."— Előadás másolata:

1 A Közösségi konfliktusok kezelése Hazai és külföldi jó gyakorlatok Gyökös Melinda (BM, EUEFO) Budapest, szeptember 28.

2 A GPCCM-REG Projekt Általános információ Cél: a közösségi/települési konfliktusok típusainak és az azok kezelésére/feloldására alkalmazott gyakorlatok, programok feltérképezése a kelet-közép-európai régió 5 tagállamában Megvalósító: Belügyminisztérium (EUEFO) és a résztvevő 5 tagállam (Bulgária, Csehország, Magyarország, Szlovákia, Románia) szakértői Időkeret: április – május Eszköz: másodlagos kutatás, helyszíni látogatások, mélyinterjúk Eredmény: országjelentések + ajánlások + modellprojekt-terv = angol nyelvű E-publikáció Forrás: uniós társfinanszírozás az ISEC (Bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem) programból

3 A GPCCM-REG Projekt Ütemezés ápr. – máj.: a szakértők bevonása, munkacsoport jún. 6–7. európai szeminárium Budapesten az EU magyar elnöksége szakmai programjának részeként jún. – jún.: programok hatás- vizsgálata a résztvevő 5 tagállamban jún. – 2013 márc.: a publikáció elkészítése 2013 márc. – : ered- mények terjesztése (nemzeti nyelve- ken is) Előkészítő szakasz Európai szeminárium Hatásvizsgálatok Szerkesztési szakasz Terjesztési szakasz

4 Szeminárium Általános információ Cél: kitekintés, hogy mi a helyzet és mi működik Európában 110 résztvevő 17 európai országból (EU tagállamok mellett Norvégiából és Horvátországból is) Az Európai Bűnmegelőzési Hálózat nemzeti képviselői, a Helyreállító igazságszolgáltatás Európai Fóruma meghívott előadói, a meghívott 10 projekt előadói és egyéb hazai és külföldi vendégek Képviselt szakmák: rendőrök, mediátorok, közösségfejlesztők, szociális munkások, pszichológusok, pedagógusok Résztvevői elégedettség: 4,87 (0=egyáltalán nem elégedett – 5=nagyon elégedett)

5 Szeminárium Kérdések Hogyan fokozható a közösségek biztonsága és az állampolgárok mindennapi biztonságérzete helyi szinten? Mely konfliktusok zavarják leginkább az állampolgárok komfort- és biztonságérzetét? Hogyan lehet a különböző csoportok közötti konfliktusokat helyben, a helyi szereplők „képessé tevésével” kezelni és feloldani, mielőtt azok erőszakhoz vezetnek? A közösségi kötődéseknek lehet-e bűnözéstől visszatartó hatásuk? Milyen lehetőségei és korlátai vannak a helyreállító igazságszolgáltatás konfliktuskezelő módszereinek és a közösségfejlesztés eszköztárának a bűnmegelőzésben? 8 országból összesen 10 jó gyakorlat bemutatkozása (FI, ES, HU, CZ, UK, EE, HR and NL)

6 Hazai jó gyakorlatok Partners Hungary Konfliktuskezelő jelzőrendszer (Szolnok)  Probléma: a helyi intézmények közötti kommunikáció, együttműködés hiánya; hiányos ismeretek a mediálható esetekről és a mediációról mint konfliktuskezelő módszerről.  Cél: jelzőrendszer létrehozása a helyi intézmények képviselőiből a konkrét helyi konfliktusok azonosítására; a rendszer tagjainak mediációs képzése, mentorálása.  Partnerek: Polgármesteri Hivatal; Tesz-Vesz Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány; Esélyek Háza Közalapítvány. Konfliktusok jelzése Mediátorok

7 Hazai jó gyakorlatok Partners Hungary (folyt.) Konfliktuskezelő jelzőrendszer (Szolnok)  Módszerek: lakossági fórum; jelzőrendszeri találkozó; mediációs tréningek, tréning-kézikönyv kiadása; mediálás; esetmegbeszélő csoport.  Eredmények: javult információcsere és az együttműködés hatékonysága; észlelt helyi konfliktusok és a mediáció ajánlása; mediációs szolgáltatás nyújtása.

8 Hazai jó gyakorlatok KÁVA Kulturális Műhely „ Új Néző” közösségi színházi program (Ároktő, Szomolya)  Probléma: helyi közösségi szerveződések és közösségi terek hiánya; a helyi közélet hiánya; a társadalmi szerepekre vonatkozó gondolkodás hiánya; erős etnikai és nemi sztereotípiák.  Cél: valódi mikrotársadalmi dialógusok kialakítása a közösségi színház eszközeivel: problémák meghatározása és kimondása; személyes viszonyulás kialakítása az adott problémához; a felismert viszony megváltoztathatóságának tudatosítása.  Partnerek: Krétakör Alapítvány; AnBlokk Egyesület; Retextil Alapítvány; MetaforumFilm; polgármesteri hivatalok.

9 Hazai jó gyakorlatok KÁVA Kulturális Műhely (folyt.) „ Új Néző” közösségi színházi program (Ároktő, Szomolya)  Módszerek: szociológiai kutatás a helyi problémák azonosítására (10 hónap); felnőtteknek a közönség részvételén alapuló színházi előadások, amelyek a helyi problémákról szólnak (2-2 hét); gyermekeknek kézműves és drámafoglalkozások; fiataloknak filmes és fotós projektek.  Eredmények: helyi problémák feltárása és tudatosítása; a helyi lakosság mozgósítása; alkalom a párbeszédre új színházi forma létrehozásával.

10 Külföldi jó gyakorlatok Cseh Belügyminisztérium „ Daybreak” projekt (Chanov, Csehország)  Probléma: az ún. „Gabal-jelentés” szerint a szociálisan hátrányos helyzetű települések/településrészek száma ugrásszerűen megnövekedett; roma – nem roma konfliktusok; a többségi társadalomhoz tartozók tömeges elköltözése.  Cél: a hátrányos helyzetű lakóközösségek problémáinak megoldása a helyi lakosok aktivizálásával, felelősségérzetének felkeltésével; a jogkövető életmód elősegítése mind a gyermekek, mind a felnőttek körében.  Partnerek: önkormányzati képviselőtestület; állami rendőrség; önkormányzati rendőrség; regionális munkaügyi központ; helyi általános iskola; pártfogó felügyelői és mediációs szolgálat; civil szervezetek: Chanov Közösségi Központ, Együtt a Biztonságért.

11 Külföldi jó gyakorlatok Cseh Belügyminisztérium (folyt.) „ Daybreak” projekt (Chanov, Csehország)  Alprojektek: „Biztonságos otthon”: épülettömb- felújítás a lakók bevonásával, portás; „Bűnmegelőzési és extrémizmus- elleni asszisztensek”: helyi lakosok; „Társadalmi kirekesztés és a rendőrség”: tréningek, gyakorlat; „Mentor”: alternatív szankciók hatálya alatt állók mentorálása; „Speciális oktatás, iskolaidőn kívüli és klub-programok”.

12 Külföldi jó gyakorlatok Cseh Belügyminisztérium (folyt.) „ Daybreak” projekt (Chanov, Csehország)  Eredmények: a rendőrök és a roma vezetők közti kommunikáció javult; a regisztrált bűncselekmények száma jelentősen csökkent; konfliktuskezelés a roma mentorok segítségével; iskolai mulasztások száma csökkent; fokozódott a szülők érdeklődése gyermekeik iskolai teljesítménye iránt; alprojektek országos terjesztése.

13 Külföldi jó gyakorlatok Stockporti Szomszédsági Rendőrség „ Offerton” projekt (Offerton lakótelep – Stockport, Egyesült Királyság)  Probléma: helyi lakosság egészségügyi és szociális szempontból hátrányos helyzetű; antiszociális viselkedés és szervezett bűnözés szempontjából „hot spot”, de feljelentési hajlandóság alacsony; helyi szolgáltatók körének (orvosi rendelők, posta, üzletek, iskolák) folyamatos csökkenése; etnikai és generációs konfliktusok; rasszista bűncselekmények; jobboldali szélsőséges politikai csoportok jelenléte.  Cél: a társadalmi kohézió fej- lesztése; hatékony beavatkozás a lakónegyed további hanyat- lása megelőzésére.

14 Külföldi jó gyakorlatok Stockporti Szomszédsági Rendőrség (folyt.) „ Offerton” projekt (Offerton lakótelep – Stockport, Egyesült Királyság)  Partnerek: helyi rendőri egységek; Home Office közbiztonsági partnerségeket felügyelő egysége; önkormányzatokért felelős tárca; szociális lakásügyi szervezet; illegális hitelezés elleni országos szervezet; helyi egyházközség.  Módszerek: kutatás a problémák azonosítására; problémamegoldó workshopok; virtuális rendőrségi hálózat a rasszista bűncselekmények ellen; részvételi finanszírozás; rendőrségi akciók a szervezett bűnözők ellen.

15 Külföldi jó gyakorlatok Stockporti Szomszédsági Rendőrség (folyt.) „ Offerton” projekt (Offerton lakótelep – Stockport, Egyesült Királyság)  Eredmények: a társadalmi kohézió javult; a szélső jobboldali szervezetek aktivitása visszaszorult; az elmúlt 1 évben nem jelentettek rasszista incidenst; 48%-kal csökkent az antiszociális viselkedések miatti bejelentések száma; az illegális hitelezésre és a drogkereskedelemre vonatkozó be- jelentések száma csökkent; a közös- ségi központ visszanyerte eredeti funkcióját; 16 új közösségi csoport jött létre, működik és vesz részt a helyi döntési folyamatokban.

16 Külföldi jó gyakorlatok ‘s-Hertogenbosch Önkormányzata „ Goalgetters” projekt (‘s-Hertogenbosch, Hollandia)  Probléma: garázda magatartás és bűncselekmények elkövetésének magas kockázata; iskolából kimaradás és a helyi közösség elleni lázadó magatartás gyakorisága a marokkói fiatal fiúk körében.  Cél: a fiúk és csoportjaik szociális problémáinak azonosítása és a fiatalok és szüleik közösségi aktivitásának fokozása rövid távon; szociális készségfejlesztés és pozitív énkép kialakítása és a társadalmi hierarchiában való működés készségének átadása középtávon; szomszédsági kohézió szintjének növelése, a helyi közérzet fejlesztése és a garázdaságok számának csökkentése hosszú távon.  Partnerek: helyi szociális szakmai szervezet; helyi középiskola; helyi rendőri egység.

17 Külföldi jó gyakorlatok ‘s-Hertogenbosch Önkormányzata (folyt.) „ Goalgetters” projekt (‘s-Hertogenbosch, Hollandia)  Módszerek: profi futball klub szimulálása: szerződés a tagokkal; csapatok edzései, tornái és edzőtáborai; havi klubszintű interaktív felvilágosító foglalkozások; edzésenként csapatszintű tematikus megbeszélések.  Eredmények: szociális készségek fejlődése; pozitív önértékelés, iskolai eredmények javulása, aktívabb közösségi részvétel

18 Konklúziók I. A közösségi bűnmegelőzésnek tennie kell a marginalizált, társadalmilag kirekesztett, és mind az elkövetővé, mind pedig az áldozattá válással veszélyeztetett csoportok, közösségek társadalmi integrációjáért. A helyreállító igazságszolgáltatás értékvezérelt és normatív megközelítése, amely elősegíti a közösségi részvételt, a dialógust, a helyreállítást, a békéltetést, a felelősségérzet fejlesztését, a demokratizmust és a normákkal való azonosulást hasznára válhat a bűnmegelőzésnek. A strukturálatlan szabadidő-eltöltés a kortárscsoport körében, valamint a társadalmi kohézió alacsony szintje a szomszédságban erős rizikófaktorok a fiatalkori bűnözés vonatkozásában, míg az iskolai és családi kötelékek védőfaktorokként működnek.

19 Konklúziók II. A közösségfejlesztés a „képessé tevés” módszerével, az aktív készségek és az önbizalom fejlesztésével fejlesztheti a közösségi cselekvést és az aktív állampolgárságot a hátrányos helyzetű közösségekben, és fontos eszköz lehet a bűnözés okait és a közösségi konfliktusok kezelését célzó munkában. A konfliktusok, amelyek szükségszerű velejárói mindennapjainknak, lehetőséget adnak a változtatásra, az érintettek aktivizálására és felelősségérzetük fejlesztésre. A hátrányos helyzetű közösségekkel végzett munka csak akkor a eredményes, ha az érintett közösség tagjai maguk is aktívan részt vesznek a megoldáskeresésben és a programok megvalósítói élvezik a résztvevők bizalmát.

20 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!


Letölteni ppt "A Közösségi konfliktusok kezelése Hazai és külföldi jó gyakorlatok Gyökös Melinda (BM, EUEFO) Budapest, 2011. szeptember 28."

Hasonló előadás


Google Hirdetések